Köröstárkány
Sziasztok!
Miután átlapoztam a topikot, pár saját fotóval szeretném gazdagitani az anyagot; Pártiumba déli részébe hivlak, mely oly kedves nékem
BIHAR MEGYE
KÖRÖSTÁRKÁNY
„Egy darabka szülőföld, egy falu,
Mit oly sokszor áldott a sors keze...
Egy közösség, melyet annyiszor vert
A sors keze, gyepűt véd, egy utolsó
Végvárat a Fekete-Körös völgyében.
E falu neve:
Köröstárkány”
Köröstárkány (Tărcaia)a Fekete-Körös völgyének egyik legrégibb majdnem szinmagyar települése. A belényesi medencének katlanszerű völgyében a Bihari hegyek lábánál fekszik.
Első irásos feljegyzés 1332-ből való, Scolari püspök levelében, Tarkand, Tharkan néven emliti, mely török eredetű személy- és méltóságnév.
Köröstárkány lakossága székely eredetű gyepűőrök leszármazottai. Népviseletükben, népszokásaikban és nyelvezetükben régi korok jellegzetességeit őrizték meg. Messze földön hiresek szorgalmukról, rendszeretetükről és takarékosságukról. Valamikor hires kádárok, fazekasok és pálinkafőzők voltak, ma pedig kiváló zöldségtermesztők.
A falu régi katolikus temploma 1575-ben, gótikus stilusban épült. Freskói hasonlók lehettek a magyarremetei templomban látható freskókhoz. Az egyházközségnek értékes harangja is volt, amely 1520-ban készült.
A reformáció az 1500-as évek végén éri el a falut. 1606-ban Tárkány, mint az erdélyi fejedelem birtoka, már református volt.
Bethlen Gábor 1614-ben Nagytárkány néven várossá nyilvánitotta. Virágkorát a századélőn élte, amikor a tárkányi gazdáknak hét falu határában volt földjük.
Az 1738-as pestis a falu lakosságának több mint felét vitte el. 1836-ban a kolera 34 áldozatot szedett, mig az 1873-as járvány 133 lelket követelt.
Az első és második világháborúban összesen 48 lélek vesztette életét. A közösség legfájóbb sebe az 1919 április 19-i, nagyszombati vérontás, melyben 90 lakos vesztette életét. Utánuk 204 árva maradt.
A falu főterén, a templomtéren magasodik a márványlapokból kirakott emlékmű, amely az elhunytaknak és a mártirhalált halt személyeknek állit emléket.
1802-ben 377, 1822-ben pedig már 617 volt a gyülekezet lélekszáma. Gyorsan szaporodó és fejlödő gyülekezet volt a tárkányi.
1841-ben a gyülekezet tagjai a régi kicsi templom helyén új templomot kezdenek el épiteni.
1842-be az akkori lelkipásztor Sófalvy József meghylt s a templomépités munkáját utódja Gál Mihály folytatja 1843-ban. 1844-ben készül el a templom, amit nem sokáig használhatnak, ugyanis 13 év múlva, 1857-ben leégett. 1859-re újitják fel teljesen.
Ma a falu lakossága körülbelül 1200 lelket számlál, tulnyomó részük református vallású, de működik a baptista és evangélikus gyülekezet is.
A Tárkányban leggyakrabban előforduló vezetéknevek, személynévből vannak képezve. Például Lőrincz, Sebestyén, Gábor, Miklós, Antal, Illés, Benedek. E jellenség, mely székely eredetre vall, csak Tárkányra jellemző. A környék magyarlakta településein csak elvétve találkozhatunk e jellegzetességgel.
A gyakori névazonosság miatt sok családnak ragadványneve is van, például: Sós Bunta Feenc, Barka Bunta Ferenc, Keceg Gábor Ferenc, Kicsipali, Gábor Ferenc, Birta Miklós János, Puttya Mikló János.
Köröstárkányi népviselet, néptánc, nyelvjárás.
Kisebb, nagyobb eltéréssel a Fekete-Körös völgyének magyarsága szinte ugyanazt a népviseletet használja, amely úgy rögződött be a köztudatba, mint „tárkányi népviselet”.
Legszebb darabjait a nők viselik még ma is, például konfirmáláskor vagy szinpadi előadásokon. Szinte minden darabja régmúlt időket idéz: /lásd mellékelt 1. kép/
- felső ing: a tárkányi fodros ing (lékri)
- mellényke: a lábri az egyik legdiszesebb darabja az öltözetnek
- a szoknya: a tárkányi rakalya, szines anyagból és rávarrt különböző szinű pántlikával
- alsószoknya: a pendely
A férfiak viselete kisebb eltéréssel megegyezik az általános magyar népviselettel. A bőgatya kevéssel rövidebb.
Egyedi darab az úgynevezett zsiroskalap, az öregek által viselt posztóból készült daróc és a mindkét nem által viselt bőrbekecs, a kuzsi vagy kuzsók.
Néptánc /2. kép/
Ősi motivumokat sejtető, máshol nem ismert tány a „tárkányi ugrós”, amit a Három csomó petrezselyem dallamára táncolnak. A sajátos tárkányi népdalokból sajnos mára már sok elveszett, de szerencsére még fellelhetőek Bartók Béla és Kallós Zoltán gyűjteményében.
Nyelvjárás
Úgy a Fekete-Körös völgyi, mint a tárkányi magyarság elszigetelésének köszönhetően megőrizte sajátos nyelvjárását és hanghordozását. A beszéd sajátossága az i-zés, a-zás, ami valószinű jele annak, hogy e népcsoport a kora Árpád-korban telepedett meg a mai helyén. Kedvelt szóhasználat a kicsinyités: csupirkó (kis bögre), csirkücce (kiscsirke) és szokatlan múlt idejű igék használata: valék (voltam), evék (ettem), jüvék (jöttem) stb.
Beszédmodoruk kissé hangos, sűrűn használt a felszolitó mód. Az idősebb tárkányiak ma sem használják a tessék és kérem szavakat. Mindez azt bizonyitja, hogy mindig a maguk urai voltak, nem ismervén sem grófot, sem földesurat.
Népszokások
A népszokások közül még mindig él az újévi köszöntés; éjfélkor sok tárkányi a templom toronyban búcsúztatja az óévet és köszönti az új évet és a falut a „Te benned biztunk” cimű zsoltárral és a himnusszal.
Húsvétkor a fiúk „illatos vizzel” keresik fel a lányos házakat. Jutalmuk a jellegzetes tárkányi pulitéros tojás.
Áldozócsütörtökön illatos viz helyett hideg viz zúdul a lányokra és a lányukat féltő anyukákra.
A konfirmáló ifjak tárkányi népviseletben tesznek vallást hitükről. /3. kép: Református templom/
Épitkezési sajátosságok
A faluban az U-alakú épületek szabadon hagyott szárnyát a szomszéd melléképülete zárja be. Biztonságot tükröz az úgynevezett tárkányi szárazkapú is, melynek jellegzetessége, hogy a deszkát bádoggal vonják be, különboző diszitő motivumokat használva. Jellemző a csűrkapú, amely fadiszitéses és némelynek csak az alja bádogozott. /4. kép: csűrkapú/
Intézményei
A 3-6 év közötti gyerekek szépen felújitott óvodába járhatnak. A nagyobb gyerekek számára két iskolaépület is van /5. kép/. A felnőttek a községházán intézhetik ügyes-bajos dolgaikat. Az orvosi rendelő az elemi iskola szomszédságában van. A kulturotthonban évente többször tartunk előadást a gyerekekkel.
Meg kell emlitenünk a faluházat is, amely kis múzeumként működik. Falunk régmúltját idézi: a vetett ágy /6 kép/, fodros szélű párnáival és dunyháival, régi jellegzetes bútoraival és használati eszközeivel.
Testvérkapcsolatok
Sok azonos nevű telepűlés létezik nem csak az országhatáron belül, de a határon túl is. Igy van ez a Tárkány nevet viselő településekkel is.
A „Tárkányok találkozója” megszervezésének ötlete 2002-ben született. A magyarországi Felsőtárkány-ban lett megtartva az 1. találkozó.
Hat település találkozik: Magyarországról: Tárkány, Felsőtárkány, Mezőtárkány; Szlovákiából: Kistárkány és Nagytárkány és Erdélyből: Köröstárkány.
A találkozók célja, hogy a nagy távolságok ellenére közelebb kerüljünk egymáshoz, baráti kapcsolatot alakitsunk ki a Tárkányok lakosaival.
A találkozókon bemutatjuk dalainkat, táncainkat, népviseletünket és gyönyörű vidékünket.
Turisztikai lehetőségek a környéken
A Fekete-Körös felső folyásának völgyét festői hegyek ölelik körül. Közöttük tör utat magának a folyó számtalan, völgyekből lezúdoló patakból táplálkozva.
Ameddig a szem ellát, mindenhol emberi települések, folyóparton, völgyekben, dombtetőkön, jele annak, hogy a belényesi medence sok embernek nyújt megélhetést és hajlékot.
Régmúlt idők tanúja a várasfenesi Béla vára, melyet a hiedelemmel ellentétben nem Béla király hanem Vince váradi püspök épittetett a tatárjárás után 1244 körül. A rákóczi szabadságharc után, az osztrákok a várat felrobbasztották, igy most csak a romjai láthatók.
Európa egyik legszebb cseppkőbarlangja a Kiskoh-i Medvék barlangja, Tárkánytól 33 km-re, a Bihari havasok nyugati lábánál.
A Mézgedi barlang, mely a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, hossza 4750m, Tárkánytól 27 km-re, a Királyerdő déli oldalán található.
A vidék talán legszebb helye a Pádis karsztvidék, 1100-1300 méter tengerszint feletti magasságban, a Bihar hegység közepén, a falutól 47 km-re.
Biharfüred, 1100 méteres tengerszint feletti magasságával, ózondús levegőjével az egyik legkeresettebb klimatikus gyógyhely. Ugyancsak a gyógyulást, üdülést szolgálja, igaz már Arad megyéhez tartozó Menyháza, de Tárkányhoz viszonylag közel, 23 km-re fekvő termálvizes üdülőhely.
Mind nagyobb népszerűségnek őrvend Aranyoslápos az utóbbi időben, turista paradicsommá nőtte ki magát, különösen sizési lehetőségei miatt. Nyáron kiváló hegyitúrák szervezhetőek: Rozsdaszakadék, Nagy-Bihar csúcs (1849m), Fekete-Körös forrása, Aranyosfői jégbarlang stb., Tárkánytól 55 km-re.
A dalútól 4 km-re található a Belényes-i termálfürdő, melynek vize 86 fokos.
A természet ezen zsebkendőnyi területen, annyi szépet és kellemeset hozott létre, hogy érdemes eljönni és csodálni, lelkünkkel, szellemünkkel, szemeinken keresztül, tulajdonba venni, ha ideig-óráig is, azt ami közös tulajdonunk volt, lesz és reméljük marad is.
Forrásmunka:
- Gyorffi Istvan - A Fekete-Körös völgyi magyarság
- Kun József – A tárkányi sudár torony