Erdély

oma témája a 'Fotó album' fórumban , 2007 Május 20.

  1. oma

    oma Állandó Tag

    "Ez itt az o˝si balladák világa,
    Mesél az erdo˝, súg a szu˝zi csend:
    A székely sors nagy barna szárnyú sasként
    Hegyek felett s a szívekben kereng.
    Megejt a rét, az illatos kaszáló
    Ezer virágból szu˝rt édes szaga,
    S a naplemente hosszú hamvas árnyán
    Mintha lidércek fátyla hullámzana.
    Egy régi dal no˝ új szimfóniává,
    Mesék foszlánya száz húron zenél:
    Erdély dalol felkavart szívemben:
    A balladás, vén öröktitkú Erdély."


    [​IMG]

    Érdekes tudni, hogy régen a magyar nép ERDÉLYT Tündérországnak nevezte. Es valoban, csodálatos fekvésénél fogva méltán viselte a Tündérország nevet. Ezen a területen, sok olyan természeti tünemény, jelenség lépett fel, amely az embert, álmélkodásba ejtette. Ahol a tündérek laktak, az a TÜNDÉRVÁR volt. Sok ilyen vár volt a történelmi Erdélyben. Es megannyi monda és legenda..

    [​IMG]

    Erdély, az erdo˝kön túli tartomány, lényegében egy földrajzi fogalom, melyet gazdag, de hányatott történelmi múltja és sokat szenvedett népe tölt meg emberi tartalommal.

    Különös, varázslatos táj. Szédíto˝ történelmi, politikai és emberi csatározások színhelye. Összegubancolódott nemzetek véres mezeje. Zárt és nyitott világi eszmék és bujdosók menedéke, vagy börtöne. Róma és Bizánc vallási küzdo˝tere. Napkelet és Napnyugat politikai kötéltáncosa. A székely "Golgota".

    Erdélynek az ido˝k folyamán sok gazdája volt. És orvgazdája még több.

    Vadregényes az erdélyi táj, gyönyöru˝ fenyvesek borítják az itteni hegyeket. Egyben zúgó patakok, titokzatos tavak és érintetlen erdo˝k vidéke is.

    [​IMG]


    *

    Erdély legkölto˝ibb helye a Szent Anna tó

    Szent Anna-tó igazi természeti ritkaság a Kárpátok vonulatai közt.

    "Ó, mily szép! mily dicso˝! Ennél nagyobb tó elég van, de szebb fekvésu˝, szebb környezetu˝ bizonnyal kevés" - kiált fel elragadtatva Orbán Balázs a Szent Anna tó láttán.

    [​IMG]

    Jókai Mór pedig imigyen irja le a tónal tett látogatását:

    "Háromezer lábnyi magasban a tengerszín felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyira feljebb emelkedo˝ bércek által képzett medencében, vad erdo˝k árnyékában terül egy gömbölyu˝ nagyszeru˝ tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenézo˝ erdo˝s bércekto˝l, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fordul rajta. A körül fekvo˝ bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyo˝k emelkednek, mintegy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlapot.
    Az ünnepélyes csend, mely a szívre száll, mido˝n e völgybe lépünk, érzelmekre tanít bennünket, melyeket nem érzénk soha, melyeket talán tagadunk... Semmi zaj sem hallik ide; örök csend uralkodik e kiválasztott völgyben, a körül fekvo˝ bércek elvonják róla a zivatart; míg saját kiáltásunkat oly csodásan adja vissza a völgy gyu˝ru˝jében körülfutó visszhang, mindig feljebb-feljebb emelve a hangot, míg csaknem egy oktávával magasabban halljuk azt hátunk mögött enyészetesen elzengeni, mint a harangzúgást, mely oly soká cseng a légben, mido˝n már rég megszu˝nt szólani."


    [​IMG]


    A tó keletkezésének legendáját szinten Orbán Balázs jegyezte le, a Székelyföld leirása c. munkájában.

    A néphagyományban mind mai napig élo˝ rege szerint a tó helyén valamikor égbenyúló bérc emelkedett. Vele szemben egy másik hegy kopár sziklái ostromolták az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor grófok építettek várat, egyikük ezüstbo˝l, a másik pedig aranyból. Az egymással versengo˝, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot.
    Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyöru˝ négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte to˝le. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha o˝ egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja.
    Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb szüzet és gyönyöru˝ lószerszámmal ellátva befogta o˝ket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf - szo˝rnyu˝ haragjában - ostorával rávágott a fogat élén levo˝ legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szo˝rnyu˝ itéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s az istentelen grófok várai a várhegyekkel
    együtt, nagy robajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizu˝ tengerszem tükrözte vissza a felkelo˝ nap sugarát.
    Így nyerte el a tó a Szent Anna-Tó nevét.

    Es a monda folytatása:
    A lányok, Anna kivételével visszamentek szüleikhez. Anna a hintó árából a vár helyén keletkezett feneketlen tó mellett kápolnát emelt, ott élt szomszédságában, és szentként fejezte be életét. E kápolnának valamikor kétszer volt búcsúja egy esztendo˝ben: Szent Annakor és Kisasszony napján. Éjszakánként hatalmas tüzeket raktak a búcsúalkalmakkor, énekeltek és imádkoztak mellettük. A búcsút mulatság zárta. II. József korában a kultusz átmenetileg itt is megszu˝nt, de a múlt században újjászületett. 1860-ban a kászoni "mondóember" híresztelte el, hogy amíg a búcsújárást és a kápolnát föl nem újítják, Székelyföldön addig nem lesz áldás: ezt üzeni általa az álmában megjelent Szent Anna. A zarándoklatok újra megindultak, bár a püspök a búcsúengedélyt megtagadta.

    ****[​IMG][​IMG]****



    Ormok haván, tornyok falán
    az ég zuhogó fénye lángol;
    tó tükörét nap töri szét
    s a vad vizesés zengve táncol.
    Zúgj, kürt, a vad visszhangot felijesztve:
    zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.

    Mily tiszta halk! Hallod a dalt,
    a tisztuló és halkuló dalt?
    Szirtek felett mint üzenet
    Tündérország száz kürtje sóhajt.
    Zúgj, a bíbor völgy zengjen veled össze;
    zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.

    Óh kedves, a kürtök szava
    belehal az égbe, a tájba;
    de lelkeink visszhangja mind
    nagyobb, s csak no˝ a muzsikája.
    Zúgj, kürt, a vad visszhangot felijesztve;
    zúgj, kürt; visszhang, felelj, elhalva, messze, messze.



    ***

    Csíksomlyó „nagyszentélye"

    A katolikus székelyek nagy zarándokhelye, a Csíksomlyói Nyereg. Bal oldalt a Kegytemplom,
    középen – a Kissomlyó-hegy tetején – a Salvator és a Szent Antal kápolnák láthatók, jobb oldalt,
    a Nyereg alján pedig a Hármashalom oltár csodálható meg. A felvétel a Nagysomlyón emelkedő
    kilátóról készült, ahová minden Pünkösdkor felkerül hovatartozásunk jelképe, a magyar nemzeti
    lobogó.

    [​IMG]


    Pihenő templomi zászlók a csíksomlyói búcsún
    [​IMG]



    Az elárasztott Bözödújfalu... :cry:
    [​IMG]


    Milleniumi templom Csíkszeredában

    [​IMG]


    ******

    [​IMG]


    Erdély, Erdélyország nagy kiterjedésu˝ földrajzi-történeti táj a Kárpát-medence délkeleti részén a mai Romániában. Nagyobb, mint például Belgium vagy Svájc területe.


    106-271 között Dacia néven római provincia. A népvándorlás idején különbözo˝ népek - hunok, gepidák, gótok, vandálok, avarok, szlávok stb. - szállásterülete.

    A honfoglaló magyarok gyér bolgár-szláv lakosságot találtak Erdélyben.

    Tartósan a 10. században az Alföldro˝l kiindulva a Szamos, Sebes-Körös és Maros völgyein bevonulva szállták meg. Erro˝l tanúskodik Erdély magyar neve is, mely a központi magyar tájszemlélethez igazodva, 'erdo˝ elo˝tti, erdo˝n túli' területet jelent (Erdo˝elve), valamint a mai román név elo˝zménye a középkori magyarországi latinságban használt Transsylvania.

    A 11. században az említett három folyó völgyei és a Mezo˝ség összefüggo˝ magyarlakta területek voltak.

    A magyarság a 13. századra fokozatosan benépesítette Erdély termékeny folyóvölgyeit és hegyi medencéit. Általában eljutott a bükk- és fenyo˝erdo˝k övezetéig, so˝t a Székelyföldön a fenyo˝erdo˝k övébe is betelepült. A Marostól délre eso˝ viszonylag ritkán lakott területre a 12-13. sz. folyamán a magyar királyok szász népességet telepítettek.

    A 11-13. században Erdély különbözo˝ pontjaira besenyo˝k és kunok is kerültek, akik kis számban lévén hamarosan beleolvadtak a környezo˝ magyarságba.

    A románok a 12-13. században jelentek meg Erdélyben. Az elso˝ évszázadokban fo˝leg a magas hegyi tájakon a Bihar-hegységben és az Érc-hegységben, Hunyad megyében és a Fogarasi-havasokban telepedtek meg. Majd a 14-17. században újabb su˝ru˝ rajokban érkezvén dél felo˝l Erdély minden vidékén megjelentek.

    A középkori Magyarország három részre szakadása után (1541) Erdély másfél száz évig önálló fejedelemségként létezett, amely magyar fejedelmek kormányzata alatt laza hu˝béri függésben élt az oszmán-török birodalommal. A török és a Habsburg-királyság között egyensúlyozó, belso˝ politikai függetlenségét o˝rzo˝ Erdély ebben az ido˝ben gyakran keveredett pusztító háborúkba, amelyek elso˝sorban a folyóvölgyekben és alacsonyabb dombvidékeken élo˝ magyarokat és szászokat sújtották. Elpusztult helységeikbe jórészt románok költöztek. Különösen a tizenöt éves háborúban (1591-1606) és a II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megtorló török-tatár pusztításban fogyatkozott meg a népesség. 1690-ben a török visszaszorítása után a Habsburgok Erdélyt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem fejedelemségként, illetve nagyfejedelemségként külön kormányozták.

    A magyar reformkor törekvései közt elso˝ helyen szerepelt Magyarország és Erdély uniója. Az egyesülést az erdélyi országgyu˝lés 1848-ban ki is mondta, azonban az új birodalmi alkotmány értelmében 1849-67 között ismét külön kormányozták Bécsbo˝l. 1876-ban megszüntették Erdély addigi közigazgatási beosztását is, a székekbo˝l és vidékekbo˝l vármegyéket szerveztek.

    Az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlásakor, 1918-ban a románok, majd 1919-ben a szászok is kimondták Erdély elszakadását Magyarországtól.

    A trianoni békeszerzo˝dés - 1920. június 4. - Erdélyt Romániának ítélte és jóval a történeti Erdély határain túl az Alföld szélén húzta meg az új magyar-román államhatárt. Ennek következtében a köznyelvi szóhasználatban Erdély neve kiterjedt a történeti Magyarországtól Romániához került egész területre, amely meghaladja a történeti Erdély területét.

    1940-1944 között Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Magyarországhoz tartozott. A párizsi békeszerzo˝dés értelmében ma újból Románia része.

    Erdély mai magyar lakossága elso˝sorban a Székelyföldön és az észak-erdélyi városokban él.

    /források: Magyar Néprajzi Lexikon, és sulinet.hu/
     
    renibetti kedveli ezt.
  2. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Segesvár

    Segesvár, Sighişoara, Schaessburg, a Nagyküküllő fölé emelkedik szenzációs várával, ma is látható, 10 őrtörnyos várfalával, soknemzetiségű, békében élő lakóival. Hajdanán a magyar királyság, határainak őrzésére, hozta be ide a szászokat. A megélhetési lehetőség bízos letelepedést bíztosított nem csak a szászok, hanem a románok, magyarok, zsidók, cigányok számára is, akik azóta is békés együttélésről adnak példát. Ez egy olyan város, ahol nem lehet unatkozni. A sok látnivaló mellett idén például június 3 és szeptember 23 között minden vasárnap a Kolostortemplom és a Hegyi Templom ad otthont a nyári orgona hangversenyeknek, augusztus 16-26 között lesz a Muzica Academica fesztivál és a Nyári zenei hetek rendezvénysorozat, július 29-31 között pedig a Középkori Fesztivál!

    [​IMG][​IMG]
     
  3. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Középkori vár

    Segesvár, az UNESCO által védettnek nyílvánított város, 1999 óta a világörökség része. Egy máig is lakott középkori várral büszkélkedik. Először 1280-ban emeltek a település dombjára várat. A XVI. században a vár alatt igen jól szervezett céhekbe tömörült mesterek telepedtek le. Jó anyagi helyzetüknek köszönhetően hamarosan egy 4 méter magas 930 méter hoszú kőfalat emeltek a vár köré. A XV. században újabb 3-4 méterrel nőtt a fal magassága, majd az azt követő 200 év alatt a fal magassága néhol elérte a 15 méteres magasságot is.

    [​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG][​IMG]

    14 őrtornyot is építettek, amelyeket a költségeket álló céhről neveztek el. A 14-ből 9, a tímárok, a szabók, a kovácsok, a szűcsök, a csizmadiák, a mészárosok, az ékszerészek, a kötélverők és az ónművesek tornyai, ma is állnak. Sajnos már nem léteznek a borbélyok, a lakatosok, takácsok és a kádárok tornyai.
    A legnagyobb, a város szimbóluma, a 64 méter magas Óratorony a XIV. században épült. Két méter vastag fala a város lőszerraktárát, arhivumát és kincstárát őrizte. 1648-ig egy fából készült óraművel büszkélkedett, amikoris fémszerkezettel cserélték ki. Akkor jelentek meg a toront ablakában a hét napjait jelképező fabábuk is. A színes majolika cserepek 1894-ben kerültek a torony tetejére. 1556-ig az első emeleten volt a város tanácsának székhelye is. 1899-től az Óratorony a város történelmi múzeumának otthona.
    [​IMG]
     
  4. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Kolostor templom

    Segesváron az első dominikánus kolostor a XIII. században épült, amelyet 1484-1515 között újraépítettek a jelenleg is látható stílusjegyekkel. A sok mindent megért épület múltjából nem sok emlék maradt. Látható egy, "Jakab mester által" 1440-ben készített bronz keresztelőmedence, egy XIII. századbeli, 35 darabból álló keleti szőnyeggyűjtemény, egy 1680-ban készített barokk oltár és egy csodaszép orgona, amelynek köszönhetően a templom több orgonahangversenynek színhelye.

    [​IMG][​IMG][​IMG]
     
  5. oma

    oma Állandó Tag

    Kézdivásárhely
    Târgu Secuiesc (román), Sekler Neumarkt (német)
    Háromszék vármegye


    A Kárpát-medence legkeletibb fekvésû, magyar többségû városa, a Feketeügy folyó lapályán, a Torja-patak mentén fekszik.
    A Brassót Moldvával összekötõ kereskedelmi út mentén, közel 600 éves városi múltra visszatekintõ város. A céhes-ipar és szekeresség fõ központja volt a Székelyföld délkeleti szögletében. Az egykori Kézdiszék központja, Gábor Áron városa. A háromszéki önvédelmi harc kezdeményezésében oroszlánrésze volt Kézdivásárhelynek.
    Ma Kovászna megye második legnépesebb városa. 1992-ben lakóinak száma 22 912 volt (ebbõl 20 998 magyar).

    LÁTNIVALÓK, HÍRESSÉGEK

    A trapéz alakú Fõtér a Székelyföld, illetve Erdély talán egyik legérdekesebb városi fõtere. A nagypiac képét a céhrendszer formálta zárt egységgé. A református templomot, amely Erdély egyik legnagyobb református temploma, barokk és neoklasszicista stílusban építették, az 1700-as években.
    <table width="100%"> <tbody><tr> <td>[​IMG]</td> </tr> <tr> <td>Gábor Áron szobor</td> <td>
    </td> </tr> </tbody></table> A Városháza 1907-ben épült. A Mûvelõdési Ház, vagy Vigadó, 1902-ben épült. Külön érdekességnek számítanak a fõtérbõl nyíló udvarterek, sikátorszerû utcák. A református egyházpalota 1906 és 1907 között épült. Túróczi Mózes hajdani lakóháza a Gábor Áron tér 9. szám alatt található (ma üzlethelyiség).

    <table width="100%"><tbody><tr> <td>[​IMG]</td> <td>[​IMG]</td> </tr> <tr> <td> </td> <td> </td></tr></tbody></table>
     
  6. oma

    oma Állandó Tag

    Bevezető helyett:

    Ezt a témát olyan gondolattal inditom, hogy itt Erdély és benne az édes Székelyföld magyar vonatkozású dolgai találjanak helyet − szépséges tájaink, épitészeti és kultúrális érdekességeink, Nagyjaink, akikre büszkék lehetünk, szokásaink, stb.. Szeretettel várok és fogadok minden ilyenszerũ beirást.

    üdvözlettel: oma
     
    calendar2010 kedveli ezt.
  7. oma

    oma Állandó Tag

    Izelito erdelyi tajakbol...
     
  8. icsi

    icsi Állandó Tag

    Haldoklik a Gyilkos-tó
    [ 2007. május 16., 08:04 ]


    [​IMG]
    [​IMG] Százhetven éves története teljesen átalakította a Gyilkos-tó és környékének vadregényes arculatát, az emberi beavatkozás pedig veszélybe sodorta Erdély egyik leglátványosabb turisztikai nevezetességét. A környezetvédők régóta kongatják a vészharangot, Csíki Károly Gyilkos-tó-kutató geológus szerint pedig jelen pillanatban „a tó életének 24. órájában vagyunk”.

    A végzetesnek tűnő beavatkozások sora 1910-ben kezdődött, akkor kezdték el az Erdélyt Moldvával összekötő út megépítését. Ezt követően fokozatosan megjelentek a villa típusú hétvégi házak, majd később a menedékhelyek, szállodák, vendéglők. A zergék és szirti sasok birodalmába beköltözött az ember, és miközben maga számára civilizálttá formálta a vad vidéket, mérhetetlen rombolást végzett. A haragoszöld színű sűrű erdők és a fehéresszürkében sziporkázó mészkősziklák látványát idővel villany- és telefonhuzalokkal szabdalták fel.

    A Gyilkos-tó – amelynek festői szépsége vonzotta oda az embert – az építkezés, a fakitermelés és a vandál turizmus hatására lassú haldoklásnak indult. Eközben a gyergyószentmiklósi önkormányzat – amelyhez közigazgatási szempontból tartozik Gyilkostó üdülőtelep – rendre lemaradt a pályázati lehetőségekről, pedig a Környezetvédelmi Minisztérium háromhavonta ír ki olyan pályázatokat, amelyekre benyújthatná igényét a városi tanács. Éppen ezért Korodi Attila, a környezetvédelmi tárca vezetője legutóbbi gyergyói látogatásakor felkérte a város elöljáróit, mielőbb nyújtsanak be pályázatot a Gyilkos-tóba ömlő patakok torkolatánál levő gátak felújítására.

    Egy napfényes májusi napon csónakos kirándulásra hívott Török Zoltán, a gyilkos-tói csónakáztatást biztosító vállalat ügyintézője. Körutunkra csupán a tavat szálláshelyül választó tőkés réce „házaspár” kísért el, tisztes távolságról. Eleség reményében szegődtek útitársul, ám amikor kiderült, hogy nem kapnak finom falatokat, lemaradtak, és lenyűgöző násztáncba kezdtek egy korhadó csutak mellett.

    Környezetromboló névjegyek

    Különleges kiránduláson vettem részt, hiszen kísérőm olyan helyekre kalauzolt, ahová turistaként nem juthatnék el. Utunk során összeszedtük a víz tükrét rondító pillepalackokat és a turisták által szétszórt egyéb úszó szemetet, mert mindhiába takarítottak néhány héttel ezelőtt a gyergyói ifjak, a majálisozók maguk után hagyták környezetromboló „névjegyüket”.

    A part mentén csónakázva meggyőződhettem arról, amit a környezetvédők régóta hangoztatnak: a sekély vízben gyökeret vert a rakottya, a fűz- és égerfa, valamint a karvastagságú fatörzsek között a vízizsurlófű mar ki egyre nagyobb területeket a tó tükréből. A Juh-patak, Vereskő-patak és Likas-patak hármas torkolatánál már azt is megértettem, amit kísérőm évek óta magyaráz: „ha sürgősen nem akadályozzák meg a hordalék beömlését a patakokból a tóba, a lerakódó törmelék két részre osztja a tavat”.

    A patakok torkolatához közel, a sekély vízben újabb vízinövénnyel ismerkedtem meg: az úszó békaszőlővel. A tavirózsához hasonló növény jókora felületen „pöffeszkedik” a tó hosszú ágának végén, a Juh-patak, Vereskő-patak és a Likas-patak beömlésénél. Megnéztük a siralmas állapotban lévő juh-pataki gátat is, amely annyira feltelt, hogy már nem teljesíti rendeltetését. Az egyetlen, valamelyest jó állapotban lévő gát a vereskő-pataki, de erre is ráférne a tisztítás. Másik irányban, a kifolyásnál, ahonnan a Békás-patak ered, hosszú, úszó fatörzseket pillantottunk meg. „Gyakori jelenség, hogy a tó fenekéről elszabadul egy-egy fatörzs, aztán elúszik a kifolyáshoz, ahonnan majd kihalásszuk” – magyarázta Török Zoltán, aki arra is kitért, hogy mindez a tóba ömlő szerves anyagok miatt van.

    A szennylében élő rothasztó baktériumok kezdték ki ugyanis a mészlé által egyébként jól konzervált fenyőcsutakokat. Csíki Károly Gyilkos-tó-kutató geológus szerint ha sürgősen nem fékezik meg a szennylé beömlését a tóba, egy-két éven belül kirothad valamennyi csutak, és teljesen elvész a tó jellegzetessége. Csónakázó körutunk során a rövid ágban megtekintettük a Cohárd-patak beömlését is. Itt nincs gát, esőzések idején akadály nélkül mossa be a víz a meredek hegyoldal vékony, laza termőrétegét. Ráadásul a tó végén, a Naturland Környezetvédő Alapítvány által kialakított, a védett növényeket és állatfajtákat ismertető tanösvény mentén, a betongyűrűknél – amelyeket akkor a tó vizébe helyeztek el – száraz a talaj. Úgy gyalogolhatunk át egyik partról a másikra, hogy közben meg sem nedvesedik a cipőnk.

    Beszédes adatok

    Az 1980-as évek végén Páll Tibor tanár, Kristó András geológus-tanár, Rab János biológus, Wild Ferenc hegymászó, Tóth Károly építészmérnök és Csíki Károly geológus szerkesztette meg a Gyilkos-tó és környéke című turistakalauzt. A kéziratot – amely anyagi okokból soha nem került nyomdába – Csíki Károly geológus őrzi. A jól dokumentált kalauz szerint 1859-ben Herbick Ferenc a tó hosszát 750 ölre (1350–1425 méter), szélességét 120 ölre (216–228 méter), területét pedig 56 katasztrális holdra (322 280 négyzetméter) becsülte.

    Az 1891-es kiadású Erdély útikalauza, amely a Révay Nagylexikon adatait veszi át, 2200 méter hosszúságot és 150 méter szélességet említ. 1914-ben Vákár P. Artúr a Gyilkostói kalauzban 15–20 méterre becsüli a tó mélységét. Az 1942-es Gyilkos-tó általános rendezési tervének leírásában a tó hossza 1650 méter. „Az első méréseket 1942-ben Nagy Ödön végezte Málnási Béla és Makkai Endre segítségével” – magyarázta Csíki Károly, aki arra is kitért, hogy a kutató 51 pontban végzett mélységmérést, a legnagyobb mélységet a nagy és kis ág metszéspontjánál mérték.

    A mért érték 10,5 méter. 1955 augusztusában Ion Pisota és Anton Năstase hidrológusok végeznek méréseket: a tó területe 126 340 négyzetméter, vízmennyisége 680 084 köbméter, kerülete 3090 méter, mélysége 10,5 méter, a juh-pataki ág hossza 1000 méter, átlagos szélessége 106 méter, legnagyobb szélessége 115 méter; a Cohárd-pataki ág hossza 442 méter, és átlagos szélessége 60 méter. 1987-ben Csíki Károly mérései alapján a Gyilkos-tó területe 114 676 négyzetméter, ami az előző pontos méréshez viszonyítva 11 664 négyzetméteres csökkenést jelent.

    A tó kerülete 2803 méter – 260 méteres a csökkenés; vízmennyisége 587 503 köbméter – 92 581 köbméter apadás; mélysége 9,7 méter – 0,8 méterrel kevesebb; a juh-pataki ág hossza 900 méter – 100 méterrel rövidebb, átlagos szélessége 98 méter, legnagyobb szélessége 134 méter; a Cohárd-pataki ág hossza 438 méter – 4 méterrel rövidebb, átlagos szélessége 62 méter, legnagyobb szélessége 83 méter. 2002-ben Pándi Gábor egyetemi tanár a juh-pataki ágon 900 méter hoszszúságot, míg a Cohárd-pataki ágon 440 méter hosszúságot mért. „A Gyilkos-tónak, mint bármelyik geológiai képződménynek van keletkezési ideje, élettartama és elmúlása. Kérdés, hogy mikor, minek következtében következik be a vég? A véget viszont lehet késleltetni” – összegezte mondanivalóját a geológus.

    Az önkormányzat pályázni készül

    A gyergyószentmiklósi önkormányzat éveken át mellőzte a Gyilkos-tó problémáját. Számos határozattervezetről vitatkoztak a városatyák, ám érdemben semmi nem változott. Legutóbb 2004-ben készült összetett turisztikai fejlesztési terv, amelyet be is nyújtottak Gyulafehérvárra, a Központi Fejlesztési Régió Ügynökségéhez.

    A pályázat viszont nem nyerte el az elbíráló bizottság tetszését. Jelenleg a polgármesteri hivatal az időközben megváltozott kritériumrendszer szerint készíttet új pályázatot, amelyet a környezetvédelmi tárcához nyújtanak majd be az augusztusi kiírásra. Kontesveller József alpolgármestertől megtudtuk, ez a dokumentum részletes technikai kivitelezési tervet is tartalmaz a gyilkos-tói gátak felújításáról.
    A Gyilkostó település rehabilitációjára is a környezetvédelmi tárcánál pályáznak. A dokumentációhoz felhasználják a 2004-es megvalósíthatósági tanulmányt is, amelynek része egyebek mellett a csatornázás kialakítása és egy sífelvonó építése is.

    Veresről Gyilkosra keresztelték át a tavat

    A Gyilkos-tó keletkezésének története ellentmondásos. 1837–38-ban ugyanis még egy-két legeltető pásztort leszámítva senki nem járt a vadregényes vidéken. Szemtanú hiányában a korabeli természetkutatók becsléseire, illetve a szájhagyomány útján terjedő legendákra alapozhatunk. A gyergyóditrói Puskás Ferenc 1882-ben megjelent Borszék története című munkájában 1837 júliusának egyik rendkívül viharos és felhőszakadásos éjszakáját írja le.

    Szerinte ekkor „betemetődött a borszéki Fő-kút és szakadt össze a nagy víztömegtől átázott, s gyér talajánál fogva lecsúszott a békási két hegy is”. Herbick Ferenc 1838-ra teszi a tó létrejöttét, egy 1838 január–februári földrengést említve. A keletkezett tó eredeti neve minden forrásban a Veres-tó. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs vitte be a köztudatba 1864-es Erdélyi Múzeum-Egyesület 3. közgyűlésén tartott előadásával. A népi névmagyarázat egyébként a vörös és a gyilkos jelzőket összefüggésbe hozza azzal a legendával, mely szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző juhnyájat, a pásztort, valamint a nyájat őrző kutyákat, és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét.


    Jánossy Alíz, Krónika
    www.kronika.ro
     
    renibetti kedveli ezt.
  9. icsi

    icsi Állandó Tag

    Csíksomlyó - A pünkösdi búcsú előkészületeiről
    [ 2007. május 18.


    [​IMG]
    [​IMG] A közelgő, május 26-i pünkösdi búcsús zarándoklat alkalmával május 25–27. között a megyeszékhelyre érkező több százezer zarándok, vendég zavartalan itt-tartózkodása érdekében Csíkszereda Polgármesteri Hivatala a Csíksomlyói Ferences Rendházzal közösen – az érintett hatóságok és intézmények bevonásával – megtette a szükséges előkészületeket. A közlekedéssel, kereskedelemmel kapcsolatos, búcsú idejére érvényes intézkedéseket egy úgynevezett Polgármesteri Rendelet szabályozza. A csíksomlyói lakosságot érintő fontosabb rendelkezéseket az alábbiakban közöljük.

    A rendelet értelmében a búcsú színhelyének megközelítése az ünnep alkalmával a gépjárműforgalom számára a Szék útjával párhuzamos, feljavított Nagymező utcán át a Ferencesek utcáig lehetséges. Tilos a járműforgalom a május 25-én, pénteken reggel 8 óra és május 27., vasárnap 24 óra közötti időszakban a Szék útján, a Kájoni János utca 2–22. számok közötti szakaszán, a Ferencesek utca és a Pálfalvára vezető útkereszteződéstől a Szék útig, valamint a Kissomlyó utcában. Kivételt képez a Szék útja május 25-én reggel 8 és 18 óra közötti időszakban, amikor a Szék útján állandó lakhellyel rendelkező lakosok és vendégeik, az engedéllyel rendelkező kereskedők, a rendőrség, a mentők, a szemétszállítók és a közélelmezési egységek járművei közlekedhetnek.

    A közterületi kereskedelmi tevékenységek folytatása a következő szakaszon engedélyezett: a Szék út két oldalán a Márton Áron Gimnáziumtól a 130. számig. Tilos a közterületi kereskedelmi tevékenység (a járdán, az úton) a Szék útján a 130. számtól felfelé, a borvízforrásig, valamint a Fodor Házig és a nyeregbe vezető út mentén.

    A Szék útja páros oldalán levő közterületet (járda, út), ahol a kereskedelem zöme zajlik, 3,5 m széles, számozott parcellákra osztják, míg a páratlan oldal a járda hiánya miatt nem kerül felosztásra. A páratlan oldalon csak az ott lakó ingatlantulajdonosok beleegyezésével lehet kereskedelmi tevékenységet folytatni, de csak úgy, hogy a közúti forgalmat ne gátolja a kereskedelemre szánt felület. Minden árusnak, kereskedelmet folytató cégnek és magánszemélynek kötelező kereskedelmi engedélyt kiváltani, kereskedelmi illetéket fizetni, és amennyiben közterületen árusít, a terület foglalására területbérleti díjat fizetni, függetlenül attól, hogy kinek az ingatlanja előtti helyen fejti ki tevékenységét! Bővebb információt a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal 21-es és 22-es irodájában, valamint a 0266–315120, belső 117, illetve 136-os számokon lehet igényelni.

    Hargita Népe
     
    renibetti kedveli ezt.
  10. oma

    oma Állandó Tag

    <table border="1" width="81%"><tbody><tr><td colspan="2" align="center" valign="middle">
    </td> </tr> <tr> <td align="center" valign="top" width="34%">
    </td> <td align="center" valign="top" width="20%">
    </td></tr></tbody></table>
    Kézdiszentléleki templom:
     
    calendar2010 kedveli ezt.
  11. oma

    oma Állandó Tag

    Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829–Bp., 1890)

    <!--/teihtml-struct.xsl::writeDiv::stdheader--> író, néprajzi gyűjtő, történész, az MTA l. tagja (1887), politikus. A székelyudvarhelyi ref. kollégiumban végzett tanulmányai megszakadtak, mert családja 1847-ben örökösödési ügyben Töröko.-ba utazott. 1849-ben szabadcsapatot szervezett, de mire Mo.-ra ért, megtörtént a világosi fegyverletétel. Ezután közelkeleti utazásra indult, majd csatlakozott a szabadságharc Ny-Európában élő emigránsaihoz. Baráti viszonyba vagy jó ismeretségbe került Kossuthtal és körével, Victor Hugóval, Mazzinivel és Louis Blanc-kal. 1859-ben hazatért és a közigazgatásban helyezkedett el. Bejárta a Székelyföldet és ekkor írta meg hatkötetes nagy művét. 1868-ban Pestre költözött. 1871-től haláláig függetlenségi programmal képviselő volt. Újabb jelentős művet nem alkotott. A Magyar Népköltési Gyűjtemény III. kötetében 11 meséje és mondája jelent meg (Székelyföldi gyűjtés. Bp., 1882). Fő munkája, A Székelyföld leírása az államismereti-statisztikai irodalom hagyományain nevelkedett enciklopédikus mű, erősen érzelmi telítettségű, a magyar romantika elkésett nagy alkotása. Orbán Balázs helyszíni adatgyűjtéssel, könyvészeti és levéltári kutatásokkal páratlanul gazdag anyagot gyűjtött össze. Nemzedékek nevelődtek könyvén, amely tevőlegesen hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez és máig nélkülözhetetlen, értékes tudományos forrás. – F. m. A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest–Bp., 1868–73); Torda város és környéke (Bp., 1889); Székelyföld képekben (Bevezette Erdélyi Lajos, az előszót írta Sütő András, Bukarest, 1971). (I–VI., Kolozsvár, 1861)
    Irod. Ki volt Orbán Balázs? (Székelykeresztúr, 1929); Tavaszy Sándor: Erdélyi csillagok (II., Kolozsvár, é. n.); Kós Károly: O. B., a néprajzkutató (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára, Kolozsvár, 1957); Ortutay Gyula: O. B. (Írók, népek, századok, Bp., 1960)

    [​IMG]
    Orbán Balázs,
    a legnagyobb székely


    ***


    Emlékezete

    Egyetlen örökösének népét teszi, de hagyatéka fölött hosszas per keletkezik. Temetésén határozzák el, hogy szobrot érdemel, de erre is egy bő évszázadot kellett várni, 1995-ig. Végrendelete szerint a Szejke-fürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak.
    .
     
  12. oma

    oma Állandó Tag

    <table border="1" width="81%"><tbody><tr><td colspan="2" align="center" valign="middle">
    [​IMG]
    </td> </tr> <tr> <td align="center" valign="top" width="34%"> [​IMG]
    [SIZE=-1]Erdõfüle - temetõ[/SIZE]
    </td> <td align="center" valign="top" width="20%"> [​IMG]
    [SIZE=-1]Orbán Balázs sírja Szejkefürdõn[/SIZE]
    </td></tr></tbody></table>
     
  13. oma

    oma Állandó Tag

    Székelyföld

    A Hargita, a Csíki és a Gyergyói havasok között, Erdély keleti határán fekvő terület a Székelyföld. 1874-ig közigazgatásilag 7 részt foglalt magába, melyeket „székek”-nek neveztek: Maros-, Udvarhely-, Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, Csík-, Gyergyószék. A hegységek medencéket, völgyeket zárnak körül: Gyergyói-, Felcsíki-, Alcsíki- medencét és a Barcaságot. Ezt a tájat Székelyországnak is nevezik.
    A medencékben, völgyekben élő nép máig megőrizte szokásaiban, nyelvében, építészetében, öltözékében ősi eredetét.
    Ezért joggal mondják a székelyek: ami Székelyországon túl van, az már külföld!
    A legnagyobb székelyként tisztelik Orbán Balázst. [​IMG]
    A néprajztudós és történész 1830. február 3-án született Udvarhely közelében, Székelylengyelfalván. Közel-keleti utazása után 1861-ben Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője, majd 1867-től Kolozs megye főjegyzője volt. 1871-ben Marosvásárhely országgyűlési képviselője. 1887-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.
    6 év alatt beutazta Székelyföldet, az akkor még újdonságnak számító fényképezőgéppel megörökítve a látottakat. Utazásait 6 kötetes könyvben adta közre: „Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból” címen. A kötetek 1868-1873 között jelentek meg. Könyve régi stílusa ellenére még ma is érdekes olvasmány:
    „A székelyföldre vezető főútvonalt követve, a mint az utas Segesvárt elhagyja, s aztán a gyönyörű fekvésű fehéregyházi kastélyt meghaladja, mind mélyebbre hatol a hazánkat keletről behálózó hegységek közé. Már messziről feltűnnek szemei előtt a székely havasok legszebbikének és legmagasabbikának, az ős Hargitának kéklő ormai, melyek mélázva emelik mohos trachyt-homlokzatukat a tenyészvonalon felül, ahol már csak itt-ott teng egy-egy gyalog- és futó-fenyőbokor, a vihartól féltében földre lapultan; a Hargita központi ősatyja a székelyföldet behálózó hegylánczolatoknak, melynek tetejéről a székely föld nagy része belátható.”
    Székelyudvarhely közelében, Szejkefürdő 1871-ben Orbán Balázs tulajdonába került. Ő foglaltatta körmedencébe a gyógyvizes forrást, építtette ki környékét a turisták számára.
    Orbán Balázs 1890. április 19-én hunyt el Budapesten. Kívánságára Szejkefürdőn temették el. Kopjafás síremlékét 1969-ben állították fel, rajta bronzból készült arcképével. Előterében 10 székelykapu áll, az első Orbán Balázs házának kapuja volt.
    A tudós így ír a székely népi kultúra jelképéről:
    „A házak előtt ott pompálkodnak a hagyományos galambbúgos cserfakapuk, melyek rendszerint igen szép domborművű faragványokkal, metszvényekkel, dús arabeszkekkel és növénydíszlettel vannak ékítve, kirívó színekkel kiemelve.”
    A székelykapu két részből áll: egy nagyobb, magasabb – a szénásszekerek behajtására – és egy kisebb vagy gyalogkapu az emberek számára.
    3 földbe ásott tölgyfagerendán (ma már betonoszlopokon) áll a 3 oszlop, melyeket kapuzábénak neveznek. (Ezektől kérdezi nótájában a székely legény: „Mondd meg nekem kapuzábé, ki jár este melletted bé?”) Az oszlopokat felül vízszintesen a szemöldökgerenda tartja össze. Felette rendszerint zsindelytetős galambház húzódik („galambbúg vonul meg”) a székelyek „lélekmadarának”. Sajnos galambokat nem láttunk.
    A szemöldökfa és a kapufák közötti részben hónaaljkötéssel, ívelt könyökfők erősítik a nehéz építmény tartását. Ezt a részt nevezik a kapu „tükrének”. Székely motívumokkal, sok helyen a koronás magyar címerrel díszítik.
    A kapufákon egy inda alakjában az életfát faragják ki, mely alulról indulva az élet folytonosságát szimbolizálja, fel egészen a szemöldökfáig, ahol megjelenik a Nap motívuma. A hullámzó inda melletti részeket tulipánokkal, szőlőfürtökkel töltik ki. Az egész kaput gyakran színesre festik többnyire piros, kék és zöld színt használva. A kapufélfákon kicsi bádoglemezen különböző szerszámok képe látható (vödör, ásó, gereblye, kapa stb.). Így jelezték, hogy tűz esetén a porta lakói milyen eszközökkel kötelesek a vész megfékezésére sietni. A gyalogkapu mellé gyakran fedett ülőpadot is építenek. A népi humor ezeket szakállszárítónak nevezi.

    - Antos Árpád: Barangolások Erdélyben 4.
     
  14. oma

    oma Állandó Tag

    Tamási Áron szülőföldjén

    A száz éve született Tamási Áron szülőföldje a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lejtője, az egykori Udvarhelyszék, később Udvarhely megye. A táj északi, részben marosszéki része a Kis-Küküllő forrásvidéke, a Sóvidék, déli része a Hargita lejtője.
    A Sóvidék nevét az alatta fekvő nagy sótömzsnek köszönheti, amely a szovátai sósvizű tavakat táplálja és a parajdi sóbányák anyagát adja. Marosvásárhely felől vagy végig a Kis-Küküllő völgyén át közelítjük meg. Ebben vasút is vezet, amely Balázs-falvánál (Blaj) ágazik ki a fővonalból. Vásárhelyről az út dombvonulatokat keresztezve a Nyárád-patak vidékén, a zöldségtermesztéséről ismert Murokországon át visz a Küküllő-völgybe. Itt sok ház előtt áll díszes székelykapu, ami annak is köszönhető, hogy erre már sok az erdő. Erre utal a völgyszakasz legnagyobb falujának, Erdőszent-györgynek a neve is. Erdőszentgyörgyön született az a Rhédey grófnő, akinek unokája V. György angol király felesége volt. Tovább felfelé 4-5 falun át érünk Szovátára.
    Szováta város felett erdőkkel körülvéve fekszik a sós vizű, kerek Medve-tó, a fürdőzők Mekkája, amely körül Erdély egyik leglátogatottabb gyógy- és üdülőtelepe alakult ki. Lejjebb még néhány kis sósvizű tó bújik meg az erdőben. Hideg, sós vizük reumás és női betegségekre hat kedvezően. Ismeretes, hogy a sós vízben az úszni nem tudók sem süllyednek el. A Medve-tótól lefelé jobbára favázas szerkezetű, 1914 előtt épült villák sorakoznak. Bennük és új nagy szállodákban szállhatunk meg.
    Fizetővendéglátás is van a városban. A Medve-tó felett jelzett turistaúton, vagy gépkocsival is elérhető helyen a hosszú Tivoli-tó (Tineretului) bújik meg a Görgényi havasok egyik erdős völgyében. Fürdenek is benne, de inkább a csendes nyugalomra vágyók, csónakázók keresik fel.
    <center><table bgcolor="#008080" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td><table border="1" height="100%" width="100%"><tbody><tr><td>[​IMG]</td> </tr> </tbody></table> </td></tr></tbody></table></center> A Görgényi havasok közeli legmagasabb pontjára a Mezőhavasra (1777 m) a Szováta-fürdő (520 m) felett a Cseresnyéssel (912 m) induló és a Cserepeskővel (1519 m), Asztalkővel (1640 m) folytatódó gerincen, jórészt bükkösben, feljebb lucfenyves-ben lehet feljutni. Az utóbbi már az erdőhatár fölé emelkedik. A gerincet délkeleten a Sebes-patak völgye kíséri. Ezen a legcélszerűbb felmenni. A Mezőhavasról jó időben lenyűgöző kilátás nyílik északon a Kelemen havasokra, keleten a közeli Tatárkőn (1688 m) túl a Gyergyói havasok Nagyhagymás, Egyeskő stb. csúcsaira, délen a Hargi-tára, nyugaton a fokozatosan alacsonyodó erdős helyekre. A Mezőhavas és a vele szemben álló Tatárkő északi nyúlványa, valamint a tőlük délre emelkedő Felleszilasa egy hatalmas krátermaradványt, kalderát vesznek körül patkó alakban, amelyben a Székelyó-patak folyik északra, a Görgénybe. A kaldera fenekén évmilliókkal ezelőtt olyan krátertó csilloghatott, amilyen a Szent Anna-tó, de a tótól északra, a Görgény felől pedig délre vágódó patak fokozatosan hátrálva átvághatta a kalderát körülvevő helysort, és a tó lassan lefolyt. A Görgény-völgy lakói nem székelyek, hanem románok, köztük az 1990 márciusa óta ismert hodákiak.
    A Kis-Küküllő elkaranyarodó völgyében Szováta felett Parajd következik, amely már Udvarhelyszékhez tartozott, míg Szováta Marosszék része volt. Ez az elkülönülés megmaradt a mai román megyebeosztásban is, amely szerint Szováta Maros, Parajd Hargita megyéhez tartozik. Parajd különlegessége a nagy, csupasz sószikla, és alatta a sóbánya. Itt a Kis-Küküllő derékszögű kanyarja fölötti völgyén vezet az út a Bucsin-tető hágójába (1237 m), ahol menedékház áll, és a hágóból le a gyergyói medencébe. Parajdnál folyik a Kis-Küküllőbe, ennek eddigi irányából a Nagyvíz, amelynek völgyében Felsősófalva után a fazekasok faluja, Korond következik. A völgyet nemcsak a Hargita felől, de a nyugati oldalról is ezer méternél magasabb helyek kísérik, köztük Parajd felett a Silódkő (1025m) sziklacsúcsa, Korond felett pedig a várrommal koronázott Firtos (1062 m). Az egykori Firtos várhoz egy jó és egy gonosz tündér harcának mondája fűződik. Korondon is van sósfürdő.
    Szántóföldet ebben a magasságban keveset látunk. Az utat jobbára üde rétek kísérik. A falu sok portáján működik fazekasműhely és kemence. Termékeiket, a díszes tányérokat, csuprokat, vázákat, újabban pánsípokat, vesszőből, csuhéból, szalmából font kosarakat, szatyrokat a ház előtt vagy kis boltban árulják. A sok átépített vagy épülő ház és az új székelykapuk mutatják, hogy ezt meglehetős sikerrel teszik. Nagyon várják a Magyarországról érkező látogatókat, vevőket.
    Korond után az úton következő nevezetes falu Farkaslaka, Tamási Áron szülőfaluja. Vize a Fehér Nyikó, már nem a Kis-, hanem a Nagy-Küküllőbe folyik. Tamási Áron szülőháza emlékmúzeumnak van berendezve. Ezt a szintén író Gáspár öccse gondozta, amíg élt. Tamási Áron síremléke a falu felett a műút mellett álló templom székelykapus kertjében áll. Szervátius Jenő és Tibor faragványa. Nagy kvarcit tömb, rajta az író műveinek jellegzetes alakjai.
    <center><table bgcolor="#008080" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td><table border="1" height="100%" width="100%"><tbody><tr><td>[​IMG]</td> </tr> </tbody></table> </td></tr></tbody></table></center> Sírfelirata szerint:
    <center>Törzsében székely volt, fia Hunniának
    Hűséges szolgája bomlott századának.
    </center> A Nyikó völgyében lejjebb következő falu, Szentlélek is, mint Farkaslaka, távolabb van a műúttól, de a temploma az egyik legrégibb középkori székely templom, az út mentén áll, közelében pedig egy eredeti, fából épült régi ház is. Tovább a Nyikó-völgyből átkelve a következő, már Székelyudvar-helyre lenyúló völgybe, abban Szejkefürdő-re jutunk. Az út mentén a fürdő előtt borvízforrás fakad. A fürdő vizének mozgásszervi betegségek ellen van gyógyhatása. Medencéjén túl a helyoldalon székelykapuk meglepően hosszú sora felett nyugszik síremléke alatt Orbán Balázs (1830-1890), aki nagyrészt itt írta az egész Székelyföldet ismertető hétkötetes munkát.
    Szejkfürdő szinte már Székelyudvarhely határában van, amely a Nagy-Küküllő völgyében fekszik. Szovátától udvarhelyig a 64 km-es utat természetesen autóval a legalkalmasabb végigjárni, de gyalog is vállalkozhatunk rá néhány autóbuszjárat közbeiktatásával.
    Székelyudvarhely Udvarhelyszéknek, később Udvarhely vármegyének a székhelye volt. Virágos főterének alsó szélét a ferencesek kéttornyú barokk temploma zárja le. A tér díszes épülete az egykori megyeháza. Itt áll a barokk református templom is. Valamivel feljebb a Szent Mihály-hegyen emelkedik a szintén barokk plébániatemplom, közelében ugyancsak a hegyen a Tamási Áron líceum nagy épülete. Alatta a tanítóképző Udvarhelyszék egy másik nagy író fiának, a mesemondó Benedek Eleknek nevét viseli, akinek mellszobra áll előtte. A város alsó szélén az 1200-as években épült, fallal körülvett, Jézus kápolna idézi a középkort. Udvarhelyen is várják a magyarországi látogatókat, akik - mint mondják - többet jelentenek nekik, mint valamilyen pénzadomány és örülnek, hogy a Duna TV-n magyar adást foghatnak.
    <center><table bgcolor="#008080" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td><table border="1" height="100%" width="100%"><tbody><tr><td>[​IMG]</td> </tr> </tbody></table> </td></tr></tbody></table></center> Udvarhelyről a Nagy-Küküllő völgyében végig felfelé haladva Zetelakán és a Sik-aszó hágón (875 m) át a Gyergyói-meden-cébe jutnánk. Ha Csíkba szándékozunk kerülni, akkor az Udvarhelyhez közeli Fenyédnél keletre elhagyjuk a Küküllő völgyét, és a festett székelykapui-ról híres Máréfalván túl átkelünk a Homoród-pata-kok völgyébe, amelyek vizei már az Oltba folynak. Itt először a Nagy-Homoród erdős völgyében Homoród-fürdőt érjük el, ahol szálloda, sátorozóhely vár vendégeket. Itt fakad a Mária borvízforrás, kissé feljebb a bővizű Lobogó-forrás. Az utóbbi vizét palackozzák is. Tovább keletre már a Kis-Homoród völgyében a 800-nál magasabban fekvő Kápolnás-falun, majd Szentegyházfalun át a Var-gyas völgyét, tovább más völgyeket is keresztezve az út a Hargita tolvajos hágójába (985 m) vezet. A Szentegyházfalu alatti Szent-keresztbányán működött a szabadságharc idején Gábor Áron egyik ágyúöntő műhelye. A Szentkeresztbánya felső szélén fekvő Lobogófürdő és az alsó végén álló Dobogófürdő borvizekre települt. A Vargyas vízgyűjtőjében lejjebb fekvő Királyfürdőn a dévai ferencesek ifjúsági alkotótábort szerveztek.
    A Tolvajos hágóból északra a hargita főgerincén vezető műúton Hargitafürdő (1310 m) érintésével a hegység legmagasabb pontjára, a Madarasi Hargitára (1801 m) gépkocsival is feljuthatunk. A hágóból tovább keletre lefelé tartva, a szerpentinező út egyik kanyarjában pedig feltűnik Csíkszereda és felette Csíksomlyó kéttornyú búcsújárótemplomával, amely egy öreg csángó szavával élve Jeruzsálem és Róma után a legszentebb hely a világon.
    Dr. Gábriel András
     
  15. oma

    oma Állandó Tag

    <table bgcolor="#004040" border="0" width="100%"><tbody><tr><td align="center" width="50%">
    </td> <td align="center" width="50%">
    </td> </tr> </tbody></table>
    [​IMG]

    Amihez Tamási Áron (1896 - 1966) hozzáért, az menten megszépült. [​IMG][​IMG][​IMG]
    Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall; az ő szemén keresztül az állatok és a fák is a világ nagy összefüggéseit példázzák; nála ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az ezerarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörűségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni, és ez a nagyon nagy, nagyon művészi novellaíró úgy mellékesen kitűnő regényeket és igen egyéni hangú, szívhez szóló, jó drámákat is írt.

    Székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is. A székely hagyományok, a székelyföldi hegyek és erdők, a gyermekkorban lélekbe szívódott mesék, balladák és nem utolsósorban tréfák, játékok, szelíd ugratások ugyanúgy mindvégig befolyásolták képzet- és képzeletvilágát, mint nyitott szemű érdeklődése minden iránt és csukott szemű hajlandósága a misztikumokra. Tamási mindent látott, ami látható volt a körülvevő való világban, és mindenről a nehéz munkával dolgozó emberek vélekedése szerint válaszolt. De Tamási azt is látta, ami nem látható, amiről az ember azt sem tudhatja, van-e vagy nincs, ami kívül esik a való világon. Nem ítélheti meg helyesen Tamási Áron egyéniségét és életművét, aki nem veszi tudomásul, hogy egyszerre volt tényekhez ragaszkodó realista és lelke mélyéig vallásos ember, aki a végső döntést az emberen túlról várta. Nem egy bizonyos tételes vallásnak volt dogma szerinti hívője, semmi sem állt távolabb tőle, mint bárminő dogmatizmus; ennél sokkal játékosabb lélekként élte életét. De misztikus sejtelmekkel remélt tapasztalaton kívüli, nemcsak nem ismert, de meg nem is ismerhető eredetű segítséget az ember jogos igényeihez. Azt azonban jól tudta, hogy magamagától még a mennyei segítség sem jön el, ha mi magunk nem teszünk okosan a saját érdekünkben. Kedvesen ravasz, mókás kedvű szegényemberei körülbelül úgy gondolják a nagy igazságszolgáltatást, hogy „segíts magadon, isten is megsegít". Ámbár néha ezek a szegények gyanakodni kezdenek, hogy hátha még az életen túl is olyanfajta világ van, mint egy átlagos székely faluban, és talán a mennyei hatóságok is előnyben részesítik a gazdagot a szegénnyel szemben, hát akkor jobb az örök halál, mint a feltámadás. Erről szól az egyik legeslegszebb és legtragikusabb humorú novellája, a Rendes feltámadás.
    <table style="border-collapse: collapse;" id="AutoNumber1" bgcolor="#004040" border="0" bordercolor="#111111" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr> <td align="center" width="33%"> [​IMG]</td> <td align="center" width="33%"> [​IMG]</td> <td align="center" width="34%"> [​IMG]</td> </tr> </tbody></table> Székely faluban született, székelyföldi kisvárosban érettségizett. Ki akart törni az elődök paraszti életformájából, méghozzá nem is a szellemi élet, hanem a városi-polgári életforma felé. Ezért megy a gimnázium után kereskedelmi akadémiára, majd annak elvégzése után banktisztviselőnek. Azután szűknek érzi Erdélyt, s mintha mindenestül szakítani akarna származása hagyományaival, huszonhat éves korában kivándorol Amerikába. Pedig akkor már egy novellájával Kolozsvárott pályázatot nyert. De írói magamagát Amerikában találta meg. Ott lebbentek elébe látomásként az elhagyott otthon képei, emlékei, hagyományai. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. Az irodalom azonnal felfigyelt rá: a romániai is, a magyarországi is. Erdély hazavárta ezt a mindenkinél erdélyibb hangütésű írót. És a következő évben Tamási Áron haza is tért. Ettől kezdve javarészt Erdélyben élt a felszabadulásig, majd a felszabadulás után Magyarországon. De amikor még romániai lakos és a romániai magyar irodalom ünnepelt írója volt, már a legolvasottabb, a legkedveltebb írók közé tartozott Magyarországon is.
    Gyors egymásutánban jelennek meg novelláskönyvei. És az olvasóknak tudomásul kellett venniük, hogy ez a tündéri bájú író a szegények igazságának kemény szószólója, aki még parasztfelkeléssel is rémíti az úri világot (Hajnali madár). De aki nem akart odafigyelni az író társadalmi-politikai igazságaira, azt elbájolta a mese, a komor valóság fölött lebegő derű és humor. Már a húszas-harmincas évek fordulóján nyilvánvaló volt, hogy Tamási Áron a legnagyobb magyar novellisták közé tartozik.
    Közben egymás után jelentek meg regényei is. Előbb A szűzmáriás királyfi, amelyet javarészt még Amerikában írt, s csak végső csiszolása készült el otthon. Tragikus történet a természet igaz törvényei szerint élni akaró székely diákról, aki összeütközik a társadalom embertelen törvényeivel. Kevés műben érződik ennyire az író misztikumra hajlandó világszemlélete. A helyzetek kritikai erővel reálisak, a hangvétel közel áll a balladához, a megoldások valóságon kívüliek: költői mű, de nem realista regény. Annál realistább, de legtávolabb is áll Tamási életművének egészétől a Címeresek, amelyekben az erdélyi világ feszültségeit rajzolja meg. Jó regény, de más is megírhatta volna. Ezek után következett a főmű: az Ábel-trilógia. Előbb az Ábel a rengetegben, a talpraesett székely favágólegény mesébe illő, mesevarázsú története, majd folytatásai: Ábel az országban és Ábel Amerikában. Ábel megjárja írójának útját: a természet világából eljut a városba, onnét a nagyvilágba. Végül tapasztalatainak eredményeként visszamegy a természetbe. Szemléletével lehet vitatkozni, van benne sok romantikus antikapitalizmus, Ábel a megismert polgári világ elől nem előrelép, hanem hátra; akár XX. századba tévedt rousseau-izmusnak is mondhatnók ezt a magatartást. De költészetével, különösen az első rész költészetével, nem lehet vitatkozni: fenyőillatú remekmű, századunk egyik legszebb magyar regénye.
    Ábel történeteiben semmi misztikum: csak természetszeretet és a polgári világ kritikája. Annál erőteljesebben tör ki a misztikum a következő regényben, a Jégtörő Mátyásban. De olyan bájosan játékos könyv, hogy akár a misztikumát is csupán játéknak tekinthetjük.
    S mindezek közben Tamási sikeres drámaíróvá nőtt. Elbeszélő erényeit át tudta menteni a színpadra is.
    A felszabadulás idején mindenki úgy tekintett rá, mint a legnagyobb élő írók egyikére. Ettől kezdve politikai méltóságokat is betölt, de alkata szerint nem gyakorlati politikus, az ő világa az irodalom. Egy ideig még ugyanabban a modorban ír, mint azelőtt. De az ötvenes évektől kezdve fokozódik igénye a valóság ábrázolása iránt. Stílusa változatlanul szép, de a meseszerűség helyét egyre inkább a történelmiség váltja fel. Regényes önéletrajza, a Bölcső és bagoly egyben a székelység útját és életkörülményeit elemzi, megmutatván, honnét indult és hogyan emelkedett ki az író. Az 1848-ról szóló Hazai tükör történelmi regény: a Székelyföld és benne egy székely legény története a szabadságharc idején. Erre a művére kapta meg az író a Kossuth-díjat. Majd a Szirom és Boly kifejezetten „mai tárgyú" regény, nem is Erdélyben játszódik, hanem a Dunántúlra telepedett bukovinai székelyek között. Itt már termelőszövetkezetről, a szocialista építésről van szó, természetesen Tamási-stílusban. De témavilága bizonyítja, hogy jelen volt, és jelen akart mindig maradni.
    Most is jelen van, már halála pillanatában nemzeti klasszikus volt. Az Ábel a rengetegben és néhány novellája ott sorakozik a magyar széppróza legelső sorában.

    -irodalom-


     
  16. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Remek otlet!
    Igazan nagyon szep kepek es leiras is van melle.
    Orommel olvasgatjuk.
    koszonjuk!
     
  17. oma

    oma Állandó Tag

    Koszonom Melitta. kiss
     
  18. E.Ágnes

    E.Ágnes Állandó Tag

    Oma, ez tényleg jó ötlet volt!!
    Ha a Partiumhoz közeli helyekről (Csengersima, Szatmárnémeti határvidék) lennének képek-írások, azt nagyon megköszönném, majd én is kutakodom!
    :..:
     
  19. oma

    oma Állandó Tag

    Agnes, hello! :ugras:En a végeken születtem, Kézdiszentléleken, de majd talán valaki más ir Szatmárnémetiröl.
    Most pedig a majdnem szülöföldem NAGY Mesemondójáról hozok "hirt". :D
     
  20. oma

    oma Állandó Tag

    [​IMG][​IMG]

    Benedek Elek − Elek apó
    újságíró, író, „a nagy mesemondó”.
    (1859 – 1929.)

    Székelyföldi falucskaban, Kisbaconban született a a nagy mesemondó.

    Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként.

    1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

    Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09).

    1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságom-at, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az (Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék) átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

    1921-ben hazatért a Trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.

    Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

    Családja: Fia Benedek Marcell, író, műfordító. Unokája: Benedek István, pszichológus, író.

    Édes Anyaföldem 2212 Hangoskönyv" http://mek.oszk.hu/03300/03310/mp3/

    ***

    2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.
    A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
    „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

    Forrasok: wikipedia, sulinet
     

Megosztás