Na, ehhez mit szóltok?
Gyilkos kór
Írta: Tim Appenzeller
Fényképezte: Lynn Johnson
Előbb-utóbb egy madarakról emberekre terjedni képes halálos vírus söpör majd végig a földgolyón.
A kis Ngoant néhány hete temették el a szülei kunyhója mögött. Sírköve nem különbözik a vietnami tájat tarkító többitől. A lányka kedvenc tárgyait – egy babaszéket, a kagylógyűjteményét és műanyag szandálját – családja a világoskékre festett sírkőre tette.
Míg Ngoan szülei valahol rizsaratásnál segédkeznek, néhány rokon az elhunytra emlékezik. „Még olyan kicsi volt, csak tízéves – mondja a függőágyban üldögélő nagymama. – Végtelenül szelíd gyerek és jó tanuló. Nézzék meg a nővérét – mutat a szégyenlősen félrehúzódó tizenhét éves nagylányra –, Ngoan szakasztott mása volt, elhihetik.” A gyászoló nagyapa némán füstölőpálcát gyújt unokája sírjánál.
A szeretett gyermek elvesztése mélyen lesújtotta a családot. A nagyvilágot azonban általában nem nagyon érdekli, ha a vietnami Mekong-delta e távoli településén – ott, ahol máig pusztítanak olyan régi nyavalyák, mint a dengue-láz és a tífusz, s terjed a HIV/AIDS is – fertőző betegségben meghal egy kislány.
Ám Ngoan halála s az elmúlt két évben Délkelet-Ázsiában észlelt további több mint ötven haláleset világszerte riadalmat keltett. Az érintett országok küszködnek, hogy megfelelő óvintézkedéseket tegyenek; a többiek segélyeket és tanácsadókat küldenek nekik, miközben otthon gyógyszerkészleteket halmoznak fel és oltóanyagot fejlesztenek ki. A tudósok pedig egyre nagyobb lendülettel kutatják, miként terjed a végzetes kór állatokról emberekre.
Miért? Mert Ngoan influenzában halt meg.
Legtöbbünk számára az influenza nem több egy kellemetlenségekkel járó betegségnél. Évenként ismétlődő nyűg – de mint az adóbevallás vagy a fogászati ellenőrzés, elviselhető. Az ellene adott védőoltás pedig egyesek szerint fabatkát sem ér. Mindazonáltal a betegséget ne becsüljük alá! Olyan könnyen terjed cseppfertőzés útján, hogy Amerikában évente 30–60 millióan kapják el, és évenként mintegy 36 ezren, jobbára idősebbek, bele is halnak. A vírus annyira változékony, hogy teljes védettség senkiben sem alakulhat ki, minden évben új vakcinát kell gyártani.
Pedig ez csak közönséges influenza. A most Délkelet-Ázsiában életeket követelő változata azonban más. Először 100 milliónál több csirke esett áldozatául a vírusnak vagy a megfékezésére irányuló – és ma már azt is tudjuk: gyakran hiábavaló – erőfeszítéseknek. A csirkék közt nem szokatlan az influenza; sokkal többféle madárinfluenza-vírus létezik, mint amennyi az embert megtámadhatja. Robert Webster, a memphisi St. Jude Gyermekkórház és Kutatóintézet munkatársa 40 éve tanulmányozza e vírusokat. Olyanokat azonban, amilyenek Ngoannal végeztek, még sosem látott.
„Ez már kezdeti állapotában is a talán legkomiszabb influenzafajtának számított azok közül, amelyekkel eddig találkoztam. Mert rendkívül agresszív” – mondja Webster. Nem csak a csirkékkel végez ijesztően gyorsan; azok a megfertőződéstől számított néhány órán belül feldagadva, vérezve elpusztulnak. Hasonló hatékonysággal öl meg a betegség a kísérleti egerektől a tigrisekig különféle emlősöket is. Fertőzött szárnyasokról pedig szórványosan emberekre is átragad a kór – ahogyan ez Ngoan esetében is történt. A kislány a saját tanyájukon néhány nappal korábban elhullott baromfiaktól fertőződött meg. És meghalt az ismert megfertőződöttek fele!
A teljes cikket a National Geographic magazin októberi számában olvashatja el.