A galambokról mindég édesapám jut eszembe.Örök életében galabgondozó volt,voltak postásai is, majd közönséges szállójai is.Az udvar mindig tele volt turbékoló galambokkal,amikor meg zavarta őket a levegő csak úgy zúgott a szárnycsapásoktól.Egész gyermekkoromat a galambok jelenléte töltötte ki.Amikor édesapám meghallt nem tudtunk mit kezdeni velük,és a temetésen elengedtük őket.Mire hazatértünk már ők is ott voltak.Sokáig tartott mig megszabadultunk tőlük,és fájdalmas is volt.Sokat mesélt róluk mig élt.7o évig galambozott.A galambok hüséges állatok.