Bár a különös erdőben fényképeket és videófilmet is sikerült készíteniük,
ezekből semmi sem maradt. , mert a mocsárban felfordult az egyik csónakjuk,
és poggyászuknak ez a része vízbe esett. Konkrét bizonyítékok nélkül kellett tehát
hazatérniük. A helybéliek ennek ellenére hisznek nekik… A hivatalos tudomány
azonban - bizonyítékok hiányában – mély hallgatásba burkolódzik és nem hajlandó
elismerni a holtak erdejét, mint létező helyiséget. A tudományos intézmények és
képviselőik majd némi bizonyíték után - óvatosan nyilatkoznak valamit. Ahogy azt már megszokhattuk… Az amatőr kutatók tehát annyit tehetnek, hogy megpróbálnak
választ keresni a rejtélyre… A jelenség nem lehet természetes képződmény, mert
honnan tudná a brazíliai mocsárban köveket termelő természet, miféle halálesetek
történnek szerte a világon ? Az információ hogyan érkezik oda ? És milyen módon
vésné bele az eléhunytak arcát a torz fákat utánzó kövekbe ? Másrészt az is aggályos,
hogy míg a világon a kezdetektől kezdve sokkal többen éltek és haltak meg, mint ahány
fa található a kőerdőben … Naponta tízezrek halnak meg a világon, míg fából csupán pár
ezer lehet. Tehát a természet lehetséges hogy szelektál valamilyen módon ? Lehetséges
lenne, hogy csak minden tízezredik, vagy százezredik ember képe formálódik ki a kőfán ?
A kutatók a helyszíneken egyébként láttak arc nélküli „szűz” megkövesedett fatörzseket is.
Ezek tehát arra várnak, hogy meghalljon az , akinek a vonásait viselni fogják. De ki, hol és
milyen szempontok alapján dönti el, hogy ki kerülhet a fákra, és a többi sok százezer , vagy
millió halottat a természet miért nem örökíti meg ? Mások viszont azt állítják, hogy
mindenkinek meg van a maga fája, csak hogy ezek a kőerdők el vannak szórva a földön.
De lehetnek kőerdők még a Himalája hó födte csúcsain, vagy a tengerek mélyén is. Vagy
a Brazil őserdőkben is van esetleg még néhány négyzet kiló méternyi köerdő terület, amit
nem fedett még be a mocsár…. Mások azonban radikálisabb és eredetibb ötlettel álltak elő : Azt javasolják, létesítsenek egy kutatóbázist a mocsárban és néhány odarendelt személy hosszú hónapokon keresztül figyelje a fákat, készítsen róluk fotókat – a még üres törzsűekről is, sőt elsősorban azokról. Aztán, ha azokon is megjelennek valakinek a vonásai – vagyis az
illető valahol a világon meghalt - a „vésetről” készítsenek fotókat és azokat adják át a nagy hírügynökségeknek, a világsajtónak. A lapok szerte a világon leközölnék ezeket a fotókat,
így aztán talán valahol jelentkeznének a családtagok, akik –e kőbe vésett vonásokban felismerik nemrég elhunyt hozzátartozójukat. Ha tízegynéhány személyt sikerülne néhány hónap vagy év folyamán azonosítani, akkor talán rájönnének az összefüggésekre. Mi az a momentum, ami összekapcsolja e haláleseteket ? Maga a halál neme, elhunytak foglalkozása, életükben folytatott munkájuk, törekvésük, céljaik ? …Ez a kutatás azonban egyenlőre csak terv – még nem
valósult meg. Sajnos… Egyrészt azért mert a tudomány nem hisz az egész ügyben, sehol
semmilyen intézménynek, vagy kormányszervnek nem ad pozitív szakvéleményt. A kockázat
túl nagy , így végül is nem érnek el pozitív eredményt a kutatók, ugyanakkor hosszú
ideig tartózkodni a mocsári erdőben egyenesen életveszélyes. Ráadásul fennáll a
lehetősége annak, hogy esetleg átverésről van szó, így az intézmény amelyik részt
venne egy ilyen sikertelen küldetésben rögtön nevetségessé válna…Mivel pillanatnyilag
a dolognak nem látszik semmi gyakorlati haszna, érthető, hogy sem üzletemberek,
sem mások nem adnak rá pénzt. A kíváncsi amatőr kutatók csupán néhány szenzáció
hajhász bulvárlapra számíthatnak, de a szerkesztőségek messze vannak.
Turisták sem jönnek számításba, ez a vidék nem rendelkezik semmivel, ami vonzaná
a világjárókat. Hacsak nem éppen a „Holtak erdejével”. Nagyon jó lenne, ha valami
gazdag unatkozó ember expedíciót szervezne ismét a dzsungelbe, hogy bizonyítékokat
gyűjtsön. Ez egy újabb különös és félelmetes földi rejtély, meg kell oldanunk minél előbb.
Veszélyes ugyan és sokan nem tértek vissza, de megérné ennyi áldozatot hozni, hogy
kiderüljön végre az igazság… Talán egyszer - valamikor majd a közeljövőben - egy
nagyobb expedíció és kutatócsoport indul útnak , hogy a több kiló méteres dzsungeltúra
megtétele után maga lásson neki e misztikus, rejtélyes és különös kőerdő megfejtésének.
De bármi megtörténhet…Aki egyszer a brazil őserdőben csatangol lehet, hogy egy sűrű
bozótos után hirtelen meglát majd egy kőből álló, és arcvonásokat hordozó fát…
A misztikum ott lakozik az őserdő mélyén, de ki tudja melyik fában…
<!-- <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:trackback="http://madskills.com/public/xml/rss/module/trackback/"> <rdfescription rdf:about="http://legendakfoldje.blog.hu/2009/05/11/a_legendas_holtak_erdeje" dc:identifier="http://legendakfoldje.blog.hu/2009/05/11/a_legendas_holtak_erdeje" dc:title="A legendás Holtak Erdeje" trackbacking="http://blog.hu/goldmine/hedgehogDELETEME.php/1116155" /> </rdf:RDF>-->
ezekből semmi sem maradt. , mert a mocsárban felfordult az egyik csónakjuk,
és poggyászuknak ez a része vízbe esett. Konkrét bizonyítékok nélkül kellett tehát
hazatérniük. A helybéliek ennek ellenére hisznek nekik… A hivatalos tudomány
azonban - bizonyítékok hiányában – mély hallgatásba burkolódzik és nem hajlandó
elismerni a holtak erdejét, mint létező helyiséget. A tudományos intézmények és
képviselőik majd némi bizonyíték után - óvatosan nyilatkoznak valamit. Ahogy azt már megszokhattuk… Az amatőr kutatók tehát annyit tehetnek, hogy megpróbálnak
választ keresni a rejtélyre… A jelenség nem lehet természetes képződmény, mert
honnan tudná a brazíliai mocsárban köveket termelő természet, miféle halálesetek
történnek szerte a világon ? Az információ hogyan érkezik oda ? És milyen módon
vésné bele az eléhunytak arcát a torz fákat utánzó kövekbe ? Másrészt az is aggályos,
hogy míg a világon a kezdetektől kezdve sokkal többen éltek és haltak meg, mint ahány
fa található a kőerdőben … Naponta tízezrek halnak meg a világon, míg fából csupán pár
ezer lehet. Tehát a természet lehetséges hogy szelektál valamilyen módon ? Lehetséges
lenne, hogy csak minden tízezredik, vagy százezredik ember képe formálódik ki a kőfán ?
A kutatók a helyszíneken egyébként láttak arc nélküli „szűz” megkövesedett fatörzseket is.
Ezek tehát arra várnak, hogy meghalljon az , akinek a vonásait viselni fogják. De ki, hol és
milyen szempontok alapján dönti el, hogy ki kerülhet a fákra, és a többi sok százezer , vagy
millió halottat a természet miért nem örökíti meg ? Mások viszont azt állítják, hogy
mindenkinek meg van a maga fája, csak hogy ezek a kőerdők el vannak szórva a földön.
De lehetnek kőerdők még a Himalája hó födte csúcsain, vagy a tengerek mélyén is. Vagy
a Brazil őserdőkben is van esetleg még néhány négyzet kiló méternyi köerdő terület, amit
nem fedett még be a mocsár…. Mások azonban radikálisabb és eredetibb ötlettel álltak elő : Azt javasolják, létesítsenek egy kutatóbázist a mocsárban és néhány odarendelt személy hosszú hónapokon keresztül figyelje a fákat, készítsen róluk fotókat – a még üres törzsűekről is, sőt elsősorban azokról. Aztán, ha azokon is megjelennek valakinek a vonásai – vagyis az
illető valahol a világon meghalt - a „vésetről” készítsenek fotókat és azokat adják át a nagy hírügynökségeknek, a világsajtónak. A lapok szerte a világon leközölnék ezeket a fotókat,
így aztán talán valahol jelentkeznének a családtagok, akik –e kőbe vésett vonásokban felismerik nemrég elhunyt hozzátartozójukat. Ha tízegynéhány személyt sikerülne néhány hónap vagy év folyamán azonosítani, akkor talán rájönnének az összefüggésekre. Mi az a momentum, ami összekapcsolja e haláleseteket ? Maga a halál neme, elhunytak foglalkozása, életükben folytatott munkájuk, törekvésük, céljaik ? …Ez a kutatás azonban egyenlőre csak terv – még nem
valósult meg. Sajnos… Egyrészt azért mert a tudomány nem hisz az egész ügyben, sehol
semmilyen intézménynek, vagy kormányszervnek nem ad pozitív szakvéleményt. A kockázat
túl nagy , így végül is nem érnek el pozitív eredményt a kutatók, ugyanakkor hosszú
ideig tartózkodni a mocsári erdőben egyenesen életveszélyes. Ráadásul fennáll a
lehetősége annak, hogy esetleg átverésről van szó, így az intézmény amelyik részt
venne egy ilyen sikertelen küldetésben rögtön nevetségessé válna…Mivel pillanatnyilag
a dolognak nem látszik semmi gyakorlati haszna, érthető, hogy sem üzletemberek,
sem mások nem adnak rá pénzt. A kíváncsi amatőr kutatók csupán néhány szenzáció
hajhász bulvárlapra számíthatnak, de a szerkesztőségek messze vannak.
Turisták sem jönnek számításba, ez a vidék nem rendelkezik semmivel, ami vonzaná
a világjárókat. Hacsak nem éppen a „Holtak erdejével”. Nagyon jó lenne, ha valami
gazdag unatkozó ember expedíciót szervezne ismét a dzsungelbe, hogy bizonyítékokat
gyűjtsön. Ez egy újabb különös és félelmetes földi rejtély, meg kell oldanunk minél előbb.
Veszélyes ugyan és sokan nem tértek vissza, de megérné ennyi áldozatot hozni, hogy
kiderüljön végre az igazság… Talán egyszer - valamikor majd a közeljövőben - egy
nagyobb expedíció és kutatócsoport indul útnak , hogy a több kiló méteres dzsungeltúra
megtétele után maga lásson neki e misztikus, rejtélyes és különös kőerdő megfejtésének.
De bármi megtörténhet…Aki egyszer a brazil őserdőben csatangol lehet, hogy egy sűrű
bozótos után hirtelen meglát majd egy kőből álló, és arcvonásokat hordozó fát…
A misztikum ott lakozik az őserdő mélyén, de ki tudja melyik fában…
Simon Gergely - Rejtélyek is Tudomány világa
<!-- <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:trackback="http://madskills.com/public/xml/rss/module/trackback/"> <rdfescription rdf:about="http://legendakfoldje.blog.hu/2009/05/11/a_legendas_holtak_erdeje" dc:identifier="http://legendakfoldje.blog.hu/2009/05/11/a_legendas_holtak_erdeje" dc:title="A legendás Holtak Erdeje" trackbacking="http://blog.hu/goldmine/hedgehogDELETEME.php/1116155" /> </rdf:RDF>-->