A Nagymácsédi feliratos, Árpád-kori kereszt egy szlovák éremről. A felirat rovásbetűkkel a NaD iNRi olvasatot adja akkor is, ha a képet tükrözzük (jobbról és balról egyaránt olvasható). Jan Dekán a kereszt tükrözött képét közli.
http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9119978&aq_ext=1&aq_text=nagym%E1csedi
A nagymácsédi rovásfeliratos kereszt
Varga Géza írása
Az érmet kiadó Szlovák Nem-zeti Bank honlapja szerint a galántai járásban előkerült nagymácsédi (Velka Maca-i) kereszt X-XI. századi. A kereszt felülete „vésett szimbólumokkal“ és figurális ábrázo-lással díszített.
A „vésett szim-bólumok“ azonban a székely rovásírás N, D, N, és R jeleivel azonosak. A vésett betűket páronként összefogja egy-egy föléjük rótt, szóha-tárt jelölő vízszintes vonás. A mással-hangzókat magánhangzókkal kiegészít-ve a NaD iNRi (mai írásmóddal a „Nagy INRI“) szöveget kapjuk. A kereszteken az INRI felirat feltüntetése szokásos jelenség, a kereszt készítője ehhez csupán a nagy jelzőt illesztette. Nagy szavunkat ma nem „d“-vel, hanem „gy“-vel írjuk, de hogy ez nem volt mindig így, azt a nádor „nagyúr“ sza-vunk is alátámasztja. A „gy“ hang egyéb-ként nem a „g“, ha-nem a „d“ lágy párja, amit a rovásírásos szöveg (amely a nádor előtag-jához hasonló, még lágyulás nélküli alakot rögzít) helyesen érzékeltet. Nagy szavunk „nad“ alakját a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1372-ből említi. Bár erre vonatkozó konkrét adatom nincs, feltételezem, hogy ez a rovásírásos kereszt a honfoglaláskori magyar temetők egy részének besorolá-sával kapcsolatos véleményeltérések és a rovásírás kutatásának elhanyagolása miatt véletlenül került az éremre. Mivel a köztudomás szerint Árpád magyarjai pogányok voltak, ezért kézenfekvőnek látszhatott a ke-resztet valamivel későbbre keltezve, szláv em-léknek tekinteni.
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092723&evfolyam=IV&szam=1
Azért néhányan foglalkoztak e kereszttel Rumi Tamás Két Kör című könyvében is pár oldalt szentel neki.
