Ezzel kapcsolatban egy kis érdekesség:Bevezető képsorok Hawking Univerzumában
félelmetesen mutatják a világegyetem szövetét
és a Tejút rendszerünk észrevehetetlenségét,
H. a földönkivüli élet lehetőségein gondolkodik benne.
ET lábnyomai talán itt vannak az orrunk előtt - mondja Paul Davies, az ismert asztrofizikus. Mint tudjuk, a földönkívüliek rádiójeleit kereső SETI program mostanáig nem járt sikerrel, ezért Davies azt javasolja, hogy inkább saját bolygónkat, sőt saját sejtjeinket kéne alaposan átkutatni. Persze nem olyasmit kellene keresni, mint Clarke Űrodisszeájának monolitja, az aligha maradna hosszú ideig szem előtt, végezne vele az erózió, vagy eltemetődne. De pl. a bányák meddőhányói sokáig megmaradnak, a hajdani bányákat a Földön, a Holdon, vagy a kisbolygókon felfedezhetnék a geológiai kutatások. Vagy kereshetnének nukleáris hulladékot is, pl. a plutónium 244-es izotópját, ami a természetben csak nyomokban fvan jelen, ezért nagyobb előfordulásai idegen nukleáris technológia jelei lehetnek. De a földönkívüliek hagyhattak jeleket akár a DNS-ünkben is, az ún. "nem kódoló" szakaszokban.
Az Davies is elismeri, hogy ötletei csak vad fantáziaszülemények, de ilyen irányokban keresgélni lényegesen kevesebbe kerülne, mint a hagyományos SETI kutatások költségei.
(A New Scientist cikke nyomán)
Ezt nem értem, de talán nem is nagy gond. Az ált. rel. („Einstein görbülttér-elmélete”) szerint akár ilyen is lehetne, a nagy meglepetés inkább az, hogy a megfigyelések szerint – legalábbis nagy léptékben – gyakorlatilag sík.Van régebbi elmélet is a U. nyereg formáju térszerkezetéről,
ez már akkor túl lépte a homogén szerkezetet.
Nem tudom, mi volt a konkrét eset, de a galaxisok-galaxishalmazok nagyléptékű eloszlására éppen ez jellemző: általában „vékony” szálak, húrok mentén helyezkednek el, ezek között pedig hatalmas ürességek vannak.Viszont kb 3-5 éve emlitettek egy galaxis konstelációt ,
amiben 10-13 csillagrendszer húrszerűen helyezkedik el,
mint ködkamrában a részecske nyomok.