Szép jó napot, reggelt, estét kívánok!
Örömmel olvastam a téma hozzászólásait.
Magam is sokat gondolkodtam és keresgéltem a témával kapcsolatban.
Néhány gondolat, ami talán érdekes lehet.
A magyar nemzetnek táltosa, táltosai voltak.
Mi a különbség a táltos, a sámán és a mágus között?
A mágus leginkább a nyugati kultúrkörre jellemző. Ismeri az elemeket, jól bánik a négy őselemmel és segítségükkel befolyást tud gyakorolni az anyagra, de ismerheti az illúziók világát is.
Sámán a keleti nomád népeknél jellemző. Születésétől fogva érzékeny a természet erőire, a szellemi világra.
Leginkább ösztönösen használja azokat, valamilyen tudatváltást segítő eszközökkel kapcsolatba tud lépni a szellemvilággal és az onnan kapott segítséggel gyógyít és más módon segíti népcsoportja életét. Leginkább családi hagyományok alapján tanul.
Táltos: általában rendelkezik különleges születési adottságokkal, de azt tudatosan fejleszti, tanul. Megismerkedik korának teljes szellemi-lelki-fizikai tudásával. Természetes képessége a tudatváltás (révülés - átlátja a szellemi világ síkjait), melyet tanult módszerekkel segíthet, de tanult módszerekkel is elsajátíthat.
A többi táltossal szervezeti egységet alkot a kezdetekben. Van egy vezető táltos. (Hagyaték)
Közösen vesznek részt a nemzet életében. A nemzet táltosa támogatja a világi vezetőt. A nemzet egészét érintő döntéseket gyakran a táltos hozza meg, ő lát bele az olyan összefüggésekbe, melyek a nemzetsors kategóriájába tartoznak.
(pl. annak idején a táltos szellemi ismeretei alapján döntött úgy, hogy a magyarok hazája a Kárpát-medence lesz. A vezér ezt tudomásul vette és vezette, irányította az egész nemzet átköltözését. )
A kereszténység felvétele után központi szerepe csökken, Mátyás után már csak kisebb települések, tájegységek helyi táltosai maradnak, sokszor rejteki életmódon.
Külön érdekesség Magyarországon az 1720-as évekig: Az eretnek és boszorkányperek idején Magyarországon érvényben volt egy gyakorlat, melynek nyomát egyetlen más országban sem találjuk meg. Itt ugyanis nagyon gyakran elfogadták a vádlott azon védekezését, miszerint ő nem boszorkány, hanem Táltos.Nálunk nem csak a vádlottaknak, hanem a tanúknak és bíráknak is az volt a véleményük, hogy a táltosok pozitív mágiát űznek, tudományukat a közösség javára használják fel, és ellenségei a boszorkányoknak. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy a Magyarországi eretneküldözés áldozatainak száma jóval alacsonyabb, mint más országokban.
Érdemes elgondolkodni azon is, hogy talán nem véletlen, hogy ma nincs egyetlen olyan szellemi vezetője az országnak, mint annak idején a táltos lehetett.
Talán ma minden egyes embernek feladata az, hogy fejlessze saját képességeit, megtanulja saját sorsát irányítani és belelátni azokba a szellemi ismeretekbe melyek a közös jövő megteremtéséhez szükségesek. Ma talán az a feladatunk, hogy mindannyian táltossá váljunk.
Ildikó
Örömmel olvastam a téma hozzászólásait.
Magam is sokat gondolkodtam és keresgéltem a témával kapcsolatban.
Néhány gondolat, ami talán érdekes lehet.
A magyar nemzetnek táltosa, táltosai voltak.
Mi a különbség a táltos, a sámán és a mágus között?
A mágus leginkább a nyugati kultúrkörre jellemző. Ismeri az elemeket, jól bánik a négy őselemmel és segítségükkel befolyást tud gyakorolni az anyagra, de ismerheti az illúziók világát is.
Sámán a keleti nomád népeknél jellemző. Születésétől fogva érzékeny a természet erőire, a szellemi világra.
Leginkább ösztönösen használja azokat, valamilyen tudatváltást segítő eszközökkel kapcsolatba tud lépni a szellemvilággal és az onnan kapott segítséggel gyógyít és más módon segíti népcsoportja életét. Leginkább családi hagyományok alapján tanul.
Táltos: általában rendelkezik különleges születési adottságokkal, de azt tudatosan fejleszti, tanul. Megismerkedik korának teljes szellemi-lelki-fizikai tudásával. Természetes képessége a tudatváltás (révülés - átlátja a szellemi világ síkjait), melyet tanult módszerekkel segíthet, de tanult módszerekkel is elsajátíthat.
A többi táltossal szervezeti egységet alkot a kezdetekben. Van egy vezető táltos. (Hagyaték)
Közösen vesznek részt a nemzet életében. A nemzet táltosa támogatja a világi vezetőt. A nemzet egészét érintő döntéseket gyakran a táltos hozza meg, ő lát bele az olyan összefüggésekbe, melyek a nemzetsors kategóriájába tartoznak.
(pl. annak idején a táltos szellemi ismeretei alapján döntött úgy, hogy a magyarok hazája a Kárpát-medence lesz. A vezér ezt tudomásul vette és vezette, irányította az egész nemzet átköltözését. )
A kereszténység felvétele után központi szerepe csökken, Mátyás után már csak kisebb települések, tájegységek helyi táltosai maradnak, sokszor rejteki életmódon.
Külön érdekesség Magyarországon az 1720-as évekig: Az eretnek és boszorkányperek idején Magyarországon érvényben volt egy gyakorlat, melynek nyomát egyetlen más országban sem találjuk meg. Itt ugyanis nagyon gyakran elfogadták a vádlott azon védekezését, miszerint ő nem boszorkány, hanem Táltos.Nálunk nem csak a vádlottaknak, hanem a tanúknak és bíráknak is az volt a véleményük, hogy a táltosok pozitív mágiát űznek, tudományukat a közösség javára használják fel, és ellenségei a boszorkányoknak. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy a Magyarországi eretneküldözés áldozatainak száma jóval alacsonyabb, mint más országokban.
Érdemes elgondolkodni azon is, hogy talán nem véletlen, hogy ma nincs egyetlen olyan szellemi vezetője az országnak, mint annak idején a táltos lehetett.
Talán ma minden egyes embernek feladata az, hogy fejlessze saját képességeit, megtanulja saját sorsát irányítani és belelátni azokba a szellemi ismeretekbe melyek a közös jövő megteremtéséhez szükségesek. Ma talán az a feladatunk, hogy mindannyian táltossá váljunk.
Ildikó