A cékla, különösen télen az egyik legfontosabb vitamin- és ásványianyag-forrásunk. A jellegzetes színű, a répafélék családjába tartozó növény Dél- és Közép-Európában őshonos, de ma már jóformán mindenütt a világon megtalálható.
A cékla (Beta vulgaris):
A cékla és közeli rokonai mind a Beta maritimá-tól származnak, amely egy mediterrán tengerparti növény. Ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a föníciaiak nagy mennyiségben termesztették.
Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését.
A régi időkben csak a cékla levét fogyasztották, gyökerét kizárólag gyógyításra használták, pl. fog- és fejfájást kezeltek vele. A céklát ma a világon sokfelé termesztik és sokféle formában fogyasszák, főként salátaként, savanyúságként és céklaléként.
A cékla konyhai felhasználási formái:
- a főtt vagy sült céklát tálalhatjuk forrón, vagy lehűtve, pl. köretként, savanyítva és konzervként
- nyersen, salátába reszelve, díszítésre
- a cékla elterjedt salátazöldség, a klasszikus orosz „borscs"-leves egyik alapanyaga
- Amerikában a narancslében tálalt apró céklákat Yala-céklának, az édes-savanyú szószba tálaltakat Harvard-céklának nevezik
A cékla felhasználása a gyógyászatban - hagyományos medicina, alternatív terápiák, illetve népi gyógyászat:
- a mélyvörös színű zöldség késlelteti az öregedés romboló folyamatait, mert gazdag antioxidáns vitaminokban, pl. A-, C- és B-vitaminokban
- serkenti az immunrendszert és természetes rákellenes anyagokat tartalmaz, vörös festékanyaga - a betain - tumorellenes hatású
- céklalé segíti a vörösvérsejtek regenerálását és szaporodását
- a céklából készült ital segít leküzdeni a megfázást. Uborkalével, egy evőkanál élőflórás joghurttal és citromlével kitűnő influenza elleni turmixot alkot
- egyes alternatív rákellenes diétákban, pl. Gerson diéta, illetve a különböző léböjtkúrákban, a frissen préselt céklalének nagy jelentőséget tulajdonítanak
- a lila, sárga és zöld színű zöldségekben, így például a céklában lévő flavonoidok az ekcéma ellen is hatnak, de a pattanásosodásra hajlamos bőrt szintén gyógyítja
- a cékla várandós anyáknak is javasolt, hiszen leve folsavat tartalmaz, amelynek megfelelő mennyiségű bevitele a magzat számára különösen fontos
- a sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb "gyógyító növény" a zöldségek között, gyakran szerepel más zöldséglével, így a sárgarépáéval vagy az uborkáéval együtt
- a céklalé sárgarépalével keverve májtisztító hatású, főként a zsír lebontását segíti elő
- a zöldség leve hatékony vízhajtó
- enyhe hashajtó hatása révén székrekedésben is ajánlható
- a céklában lévő cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrás a szervezetnek
Érdekességek:
- nagyiparilag a betaciánt a céklából vonják ki, és belőle készítik a céklavörös (E 162) nevű, széles körben elterjedt élelmiszer-színezéket, amelyet a legkülönfélébb élelmiszeripari termékekhez használnak, pl. fagylalt, baconos chips, kekszek, szörpök
- a cékla föld feletti részét, azaz a levelét, amely béta-karotint, kalciumot és vasat tartalmaz, ugyanúgy el lehet készíteni mint a parajt
A cékla (Beta vulgaris):
A cékla és közeli rokonai mind a Beta maritimá-tól származnak, amely egy mediterrán tengerparti növény. Ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a föníciaiak nagy mennyiségben termesztették.
Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését.
A régi időkben csak a cékla levét fogyasztották, gyökerét kizárólag gyógyításra használták, pl. fog- és fejfájást kezeltek vele. A céklát ma a világon sokfelé termesztik és sokféle formában fogyasszák, főként salátaként, savanyúságként és céklaléként.
A cékla konyhai felhasználási formái:
- a főtt vagy sült céklát tálalhatjuk forrón, vagy lehűtve, pl. köretként, savanyítva és konzervként
- nyersen, salátába reszelve, díszítésre
- a cékla elterjedt salátazöldség, a klasszikus orosz „borscs"-leves egyik alapanyaga
- Amerikában a narancslében tálalt apró céklákat Yala-céklának, az édes-savanyú szószba tálaltakat Harvard-céklának nevezik
A cékla felhasználása a gyógyászatban - hagyományos medicina, alternatív terápiák, illetve népi gyógyászat:
- a mélyvörös színű zöldség késlelteti az öregedés romboló folyamatait, mert gazdag antioxidáns vitaminokban, pl. A-, C- és B-vitaminokban
- serkenti az immunrendszert és természetes rákellenes anyagokat tartalmaz, vörös festékanyaga - a betain - tumorellenes hatású
- céklalé segíti a vörösvérsejtek regenerálását és szaporodását
- a céklából készült ital segít leküzdeni a megfázást. Uborkalével, egy evőkanál élőflórás joghurttal és citromlével kitűnő influenza elleni turmixot alkot
- egyes alternatív rákellenes diétákban, pl. Gerson diéta, illetve a különböző léböjtkúrákban, a frissen préselt céklalének nagy jelentőséget tulajdonítanak
- a lila, sárga és zöld színű zöldségekben, így például a céklában lévő flavonoidok az ekcéma ellen is hatnak, de a pattanásosodásra hajlamos bőrt szintén gyógyítja
- a cékla várandós anyáknak is javasolt, hiszen leve folsavat tartalmaz, amelynek megfelelő mennyiségű bevitele a magzat számára különösen fontos
- a sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb "gyógyító növény" a zöldségek között, gyakran szerepel más zöldséglével, így a sárgarépáéval vagy az uborkáéval együtt
- a céklalé sárgarépalével keverve májtisztító hatású, főként a zsír lebontását segíti elő
- a zöldség leve hatékony vízhajtó
- enyhe hashajtó hatása révén székrekedésben is ajánlható
- a céklában lévő cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrás a szervezetnek
Érdekességek:
- nagyiparilag a betaciánt a céklából vonják ki, és belőle készítik a céklavörös (E 162) nevű, széles körben elterjedt élelmiszer-színezéket, amelyet a legkülönfélébb élelmiszeripari termékekhez használnak, pl. fagylalt, baconos chips, kekszek, szörpök
- a cékla föld feletti részét, azaz a levelét, amely béta-karotint, kalciumot és vasat tartalmaz, ugyanúgy el lehet készíteni mint a parajt
