afca
Kitiltott (BANned)
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]Csokoládé
[/FONT][FONT=arial,helvetica,sans-serif]A csokoládé története
A csokoládét a Theobroma - �istenek eledele� - cacao nevű fa termésének köszönhetjük. A világ legnépszerűbb édességét a Dél-Amerika őserdeiben élő kakaófa gyümölcséből, a kakaóbabból készítik. A csokoládéitalt, amely kakaóbab-őrlemény, fahéj, ánizs, vanília és bors keveréke volt, már kb. 300 évvel ezelőtt is fogyasztották a maja és azték törzsek papjai, állami hivatalnokai, és harcosai. (6) Kiváltságos voltát jelezte, hogy nők és gyerekek ezt az italt nem fogyaszthatták.
A kakaóbab értékét az is mutatta, hogy pénzként is használatos volt (1 nyúl 10, 1 rabszolga 100, 1 rabszolganő pedig 50 kakaóbabot ért.) (7) Európába, pontosabban Spanyolországba a XVI. század elején került, majd hamar elterjedt élvezeti értéke miatt. Ezenkívül gyógyító hatást is tulajdonítottak neki, elsősorban roborálószerként tartották számon. (5)
A kakaó a XVII. század végére egész Európában ismertté vált. Az ehető csokoládé a Cadbury-cég jóvoltából 1842- ben jelent meg, majd pár évvel később (1847-ben) már a csokoládészelet is piacon volt. A tejcsokoládé a Nestlé fivérek nevéhez kapcsolódik, akik 1876- ban készítettek ilyet először. (6)
A XIX. században vált iparszerűvé a kakaómagbelsőből a kakaóvaj kipréselése. A csokoládék többségében 30% a kakaó, míg egy minőségi csokoládéban ez az érték akár 50.70% is lehet.
Az uniós szabályozás szerint ugyanis minden olyan édesség is csokoládé néven forgalmazható, amelyben a kakaóvaj (maximum) 5 százalékát növényi zsiradékkal helyettesíti a gyártó.
Az édesipari termékek közül a csokoládé ma is az egyik legkedveltebb édességek közé tartozik. Ez köszönhető részben annak, hogy manapság már nagyon sokféle ízben, formában kapható, így mindenki találhat köztük olyat, ami az ízlésének megfelelő.
A csokoládéfajták és a csokoládé tápértéke
A csokoládék között megkülönböztetünk táblás, üreges, ét- és tejcsokoládét. Mind az étcsokoládé, mind a tejcsokoládé lehet ízesített (pl. kávéőrleménnyel), illetve dúsított. A dúsításra általában mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket használnak. A töltött csokoládék tölteléke lehet pl. fondant, nugát.
A csokoládék dúsítására gyakran használatosak az olajos magvak (mandula, mogyoró), amelyek a bennük található számos ásványi anyaggal, vitaminnal, telítetlen zsírsavval és rosttal fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Gazdagok B1-, B2-, B6- és E-vitaminban, ásványi anyagok közül pedig magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet tartalmaznak számottevő mennyiségben. [/FONT]
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]Az étcsokoládé és a tejcsokoládé energia-, tápanyag- és fő ásványianyag-tartalma
100 g termékre vonatkozóan:
[/FONT]
100 g termékre vonatkozóan:
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]A csokoládé és a koleszterintartalom
A tejet nem tartalmazó csokoládékban egyáltalán nincs koleszterin. A tejcsokoládéban jelen lévo 30mg/ 100g sem nevezhető magasnak, összehasonlítva egyéb koleszterintartalmú élelmiszerekkel (húskészítményekben 70.150 mg/100 g, sajtokban 99.135 mg/100 g, vajban 230 mg/ 100 g, sovány sertéshúsban 68 mg/ 100 g, kenőmájasban 224 mg/100 g koleszterin van jelen).
[/FONT]
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]A csokoládéban lévő zsírsavak hatásai a vérzsírszintre
A zsírsavak közül a csokoládéban az olajsav (35%), a sztearinsav (34%) és a palmitinsav (26%) a legjellemzőbb. Mivel a telített zsírsavakat legnagyobbrészt a sztearinsav képviseli, a mellette lévő, ugyancsak a telített zsírsavakhoz tartozó palmitinsavnak is gyengébb a kedvezőtlen hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a sztearinsav nem befolyásolja a plazma összes koleszterinszintjét, jól felszívódik, és mintegy 14%-ban olajsavvá alakul. A sztearinsav a szervezetben főként a foszfolipidekben és nem a trigliceridekben jelenik meg, nem befolyásolja a LDL-receptorok működését a sejtekben, ellentétben a mirisztinsavval és a palmitinsavval. A csokoládéfogyasztás miatt tehát nem figyelhető meg koleszterinszint-emelkedés, amelyben a fentieken kívül még az ugyancsak jelentős mennyiséget képviselő egyszeresen telítetlen olajsav is szerepet játszik.
Ezt a tényt több kísérlet is igazolta. Pl. napi 280 g tejcsokoládé, illetve ennek megfelelő mennyiségű kakaóvaj elfogyasztása 3000 kcal-t tartalmazó étrendben, 26 nap elteltével nem okozott változást az összes koleszterinszintjében. Ezzel szemben azonos mennyiségű telített zsírsavat tartalmazó vaj fogyasztása szignifikánsan koleszterinszintemelkedést okozott.
Egy másik megfigyelésben a vizsgált személyek napi 46 g tejcsokoládét fogyasztottak. 27 nap elteltével sem változtak a vérlipidértékeik a kontrollcsoporttal, a sok szénhidrátot, de azonos mennyiségű energiát tartalmazó étrendet kapókkal összehasonlítva, annak ellenére, hogy a táplálék zsírtartalma a csokoládéból származó zsírtartalom miatt magasabb volt. (7) [/FONT]
A tejet nem tartalmazó csokoládékban egyáltalán nincs koleszterin. A tejcsokoládéban jelen lévo 30mg/ 100g sem nevezhető magasnak, összehasonlítva egyéb koleszterintartalmú élelmiszerekkel (húskészítményekben 70.150 mg/100 g, sajtokban 99.135 mg/100 g, vajban 230 mg/ 100 g, sovány sertéshúsban 68 mg/ 100 g, kenőmájasban 224 mg/100 g koleszterin van jelen).
[/FONT]
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]A csokoládéban lévő zsírsavak hatásai a vérzsírszintre
A zsírsavak közül a csokoládéban az olajsav (35%), a sztearinsav (34%) és a palmitinsav (26%) a legjellemzőbb. Mivel a telített zsírsavakat legnagyobbrészt a sztearinsav képviseli, a mellette lévő, ugyancsak a telített zsírsavakhoz tartozó palmitinsavnak is gyengébb a kedvezőtlen hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a sztearinsav nem befolyásolja a plazma összes koleszterinszintjét, jól felszívódik, és mintegy 14%-ban olajsavvá alakul. A sztearinsav a szervezetben főként a foszfolipidekben és nem a trigliceridekben jelenik meg, nem befolyásolja a LDL-receptorok működését a sejtekben, ellentétben a mirisztinsavval és a palmitinsavval. A csokoládéfogyasztás miatt tehát nem figyelhető meg koleszterinszint-emelkedés, amelyben a fentieken kívül még az ugyancsak jelentős mennyiséget képviselő egyszeresen telítetlen olajsav is szerepet játszik.
Ezt a tényt több kísérlet is igazolta. Pl. napi 280 g tejcsokoládé, illetve ennek megfelelő mennyiségű kakaóvaj elfogyasztása 3000 kcal-t tartalmazó étrendben, 26 nap elteltével nem okozott változást az összes koleszterinszintjében. Ezzel szemben azonos mennyiségű telített zsírsavat tartalmazó vaj fogyasztása szignifikánsan koleszterinszintemelkedést okozott.
Egy másik megfigyelésben a vizsgált személyek napi 46 g tejcsokoládét fogyasztottak. 27 nap elteltével sem változtak a vérlipidértékeik a kontrollcsoporttal, a sok szénhidrátot, de azonos mennyiségű energiát tartalmazó étrendet kapókkal összehasonlítva, annak ellenére, hogy a táplálék zsírtartalma a csokoládéból származó zsírtartalom miatt magasabb volt. (7) [/FONT]
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvak
energia-, tápanyag- és fő ásványianyag-tartalma 100 g-ra vonatkozóan:
[/FONT]
energia-, tápanyag- és fő ásványianyag-tartalma 100 g-ra vonatkozóan:
[FONT=arial,helvetica,sans-serif]Polifenolok a csokoládéban
Az antioxidáns hatású polifenolok közül a csokoládéban többféle is kimutatható, mint pl. a procianidinok. Idetartozik a katechin és az epikatechin, amelyek alkotóelemei a komplex procianidin oligomereknek. Hammerstome és munkatársai kakaóbabból és csokoládékból többfajta monomer és oligomer procianidint mutattak ki. (1)
A kakaóbabban és a csokoládéban is főleg oligomer procianidinok találhatók.
Habár nagyon sok in vitro tanulmány bemutatta már, hogy a kakaóban és a csokoládéban lévő flavonoidoknak kedvező hatásai vannak az egészségre, a szervezetbe bekerülő komponensek hatását befolyásolja a felszívódás és az anyagcsere is. (3) Egy kutatás során Richelle és munkatársai azt vizsgálták, hogy az epikatechin hogyan hasznosul a szervezetben. Összehasonlítva a csokoládéfogyasztás előtti és utáni vérmintákat, azt találták, hogy a plazma epikatechintartalma jelentősen nőtt csokoládéfogyasztás után. A maximumérték 2-3 órával a fogyasztás után volt kimutatható. Ez arra utal, hogy a csokoládéból származó epikatechin könnyen felszívódik. (2)
A polifenolok kedvező szerepet játszanak az erek épségének biztosításában, ezáltal hozzájárulnak a trombózis, az érelmeszesedés kockázatának csökkentéséhez.
Egyes kutatások összefüggést mutattak ki az antioxidánsok fogyasztása és az immunfunkciók között, miszerint a kakaómasszából kivont polifenolok gátolják a sejthártyákat és a biológiai molekulákat károsító szabad gyökök képződését. Következtetésképp levonható, hogy az antioxidáns hatáson kívül a kakaó polifenoljai vélhetően immunszabályozó hatásuk is van. (4)
Mióta kutatások sora bizonyítja azt a tényt, hogy a kakaó polifenoljai egészségmegőrző hatással bírnak, egyre inkább előtérbe kerül olyan eljárások kifejlesztése, amellyel biztosítható a polifenolszint megtartása a csokoládéban.
Összegzésként megállapítható, hogy a csokoládéfogyasztás egy egészséges ember étrendjébe beilleszthető, ésszerű határok között történő fogyasztása nem befolyásolja károsan az egészséget, sőt egyes esetekben még kedvező hatással is bír.
[/FONT]
Az antioxidáns hatású polifenolok közül a csokoládéban többféle is kimutatható, mint pl. a procianidinok. Idetartozik a katechin és az epikatechin, amelyek alkotóelemei a komplex procianidin oligomereknek. Hammerstome és munkatársai kakaóbabból és csokoládékból többfajta monomer és oligomer procianidint mutattak ki. (1)
A kakaóbabban és a csokoládéban is főleg oligomer procianidinok találhatók.
Habár nagyon sok in vitro tanulmány bemutatta már, hogy a kakaóban és a csokoládéban lévő flavonoidoknak kedvező hatásai vannak az egészségre, a szervezetbe bekerülő komponensek hatását befolyásolja a felszívódás és az anyagcsere is. (3) Egy kutatás során Richelle és munkatársai azt vizsgálták, hogy az epikatechin hogyan hasznosul a szervezetben. Összehasonlítva a csokoládéfogyasztás előtti és utáni vérmintákat, azt találták, hogy a plazma epikatechintartalma jelentősen nőtt csokoládéfogyasztás után. A maximumérték 2-3 órával a fogyasztás után volt kimutatható. Ez arra utal, hogy a csokoládéból származó epikatechin könnyen felszívódik. (2)
A polifenolok kedvező szerepet játszanak az erek épségének biztosításában, ezáltal hozzájárulnak a trombózis, az érelmeszesedés kockázatának csökkentéséhez.
Egyes kutatások összefüggést mutattak ki az antioxidánsok fogyasztása és az immunfunkciók között, miszerint a kakaómasszából kivont polifenolok gátolják a sejthártyákat és a biológiai molekulákat károsító szabad gyökök képződését. Következtetésképp levonható, hogy az antioxidáns hatáson kívül a kakaó polifenoljai vélhetően immunszabályozó hatásuk is van. (4)
Mióta kutatások sora bizonyítja azt a tényt, hogy a kakaó polifenoljai egészségmegőrző hatással bírnak, egyre inkább előtérbe kerül olyan eljárások kifejlesztése, amellyel biztosítható a polifenolszint megtartása a csokoládéban.
Összegzésként megállapítható, hogy a csokoládéfogyasztás egy egészséges ember étrendjébe beilleszthető, ésszerű határok között történő fogyasztása nem befolyásolja károsan az egészséget, sőt egyes esetekben még kedvező hatással is bír.
[/FONT]
Én bezzeg komolyan gondolom.Járok is ide rendszeresen:mrgreen:.Nemtágitok,igaz nem is fogyok.
