Az interneten azt terjesztik, hogy az utolsó Apolló űrhajó a 17-es számú volt. Akit az igazság is érdekel a Hold expedíciókról, amelyeket az oroszok és az amerikaiak versengve folytattak, annak itt van egy tanulmány "Verseny a Holdért" címmel ezekről a küldetésekről Csaba Zoltán tollából: http://epa.oszk.hu/00200/00296/00004/ujgx0403.htm
részlet: "Közben a szovjetek is kijavították a Szojuz hibáit, és 1973. szeptember 27-én Lazarev és Makarov űrhajósokkal tesztrepülésre küldték (Szojuz-12). Ezen a küldetésen először szálltak le az űrhajósaik szkafanderben a visszatéréskor, hogy az esetleges dehermetizálódást mindenképpen túlélhessék. A Skylab javítása olyan jól sikerült, hogy a következő legénység már 84 napot töltött a fedélzeten (Apollo-20), de a kísérletek befejeztével lekapcsolták az állomás rendszereit, és az 1979-ig üresen keringett az űrben. Az új típusú Szojuzok is jól vizsgáztak, és egymás után sikerrel kapcsolódtak az újonnan pályára állított Szaljut-3 és Szaljut-4 űrállomásokhoz.
A politikai légkör az eltelt évek során jelentősen megváltozott, és 1972-re a szovjet és az amerikai vezetők a világ első nemzetközi repülésének ötletéig is eljutottak. A Holdért való emberfeletti hajszának talán köze volt ahhoz, hogy a küzdő felek feladták korábbi álláspontjukat, és ezzel a közös repüléssel pecsételték meg az űrbéli szövetségüket.
Ebben a kísérletben a két vetélytárs csúcstechnológiát képviselő űreszközét szándékozták összekapcsolni földkörüli pályán. A gyors kivitelezést az tette lehetővé, hogy mindkét űrhajótípust kifejezetten irányított dokkolásra tervezték, így csak a közös dokkolóegységet kellett megépíteni. Ennek működését 1974. decemberében a Szojuz-16 már ki is próbálta űrbéli körülmények között. A közös kísérletben szovjet részről a Szojuz-19 (Leonov és Kubászov űrhajósokkal a fedélzetén), míg amerikai részről a 21. – egyben az utolsó – Apollo űrhajó (Stafford, Brand és Slayton űrhajósokkal) vett részt. A történelmi jelentőségű repülésre 1975. július 15-én került sor, és ezzel az eseménnyel végleg lezártnak volt tekinthető a Hold eléréséért folytatott verseny.<sup>40</sup> Az amerikaiak a Hold meghódításának dicsőségét megszerezték, de mivel az ellenfelek nem követték őket, így érdektelenségbe fulladt a nagyszerű terv folytatása."
részlet: "Közben a szovjetek is kijavították a Szojuz hibáit, és 1973. szeptember 27-én Lazarev és Makarov űrhajósokkal tesztrepülésre küldték (Szojuz-12). Ezen a küldetésen először szálltak le az űrhajósaik szkafanderben a visszatéréskor, hogy az esetleges dehermetizálódást mindenképpen túlélhessék. A Skylab javítása olyan jól sikerült, hogy a következő legénység már 84 napot töltött a fedélzeten (Apollo-20), de a kísérletek befejeztével lekapcsolták az állomás rendszereit, és az 1979-ig üresen keringett az űrben. Az új típusú Szojuzok is jól vizsgáztak, és egymás után sikerrel kapcsolódtak az újonnan pályára állított Szaljut-3 és Szaljut-4 űrállomásokhoz.
A politikai légkör az eltelt évek során jelentősen megváltozott, és 1972-re a szovjet és az amerikai vezetők a világ első nemzetközi repülésének ötletéig is eljutottak. A Holdért való emberfeletti hajszának talán köze volt ahhoz, hogy a küzdő felek feladták korábbi álláspontjukat, és ezzel a közös repüléssel pecsételték meg az űrbéli szövetségüket.
Ebben a kísérletben a két vetélytárs csúcstechnológiát képviselő űreszközét szándékozták összekapcsolni földkörüli pályán. A gyors kivitelezést az tette lehetővé, hogy mindkét űrhajótípust kifejezetten irányított dokkolásra tervezték, így csak a közös dokkolóegységet kellett megépíteni. Ennek működését 1974. decemberében a Szojuz-16 már ki is próbálta űrbéli körülmények között. A közös kísérletben szovjet részről a Szojuz-19 (Leonov és Kubászov űrhajósokkal a fedélzetén), míg amerikai részről a 21. – egyben az utolsó – Apollo űrhajó (Stafford, Brand és Slayton űrhajósokkal) vett részt. A történelmi jelentőségű repülésre 1975. július 15-én került sor, és ezzel az eseménnyel végleg lezártnak volt tekinthető a Hold eléréséért folytatott verseny.<sup>40</sup> Az amerikaiak a Hold meghódításának dicsőségét megszerezték, de mivel az ellenfelek nem követték őket, így érdektelenségbe fulladt a nagyszerű terv folytatása."
De nem hit kérdése a létük az "idegeneknek" hanem tény. Akik élénken tagadnak ők olyanok mint amikor letagadják az éhínséget és a fegyverkezést, pedig ebből élnek. Hisznek Istenben általában, pedig őt se látták soha és nem is fogják. Ez amolyan presztízs náluk, berögződés...aztán egyszer csak látnak egy ufót és onnantól megváltozik az életük, van idő és mindenkire sor kerül.
A National G. is feldobnak egy jó témát aztán nevetségessé teszik. A holdon sok rejtély van ebben biztos vagyok, de hát ez a Föld itt hazudni "kell" az "illetékeseknek". 
