Erre meg csak annyit mondanék, hogy igen káros a cukor, de az édesítő agysejtpusztító, jah és epilepsziát vált ki.
A margarin és a vaj közt pedig egy zsírsavnyi a különbség, és, hogy a margarinhoz lehet adagolni vitamint omega3-at......, míg a vajhoz nem nagyon.
Szóval ezek után döntse el az ember, hogy mi is legyen az amit megvesz és megeszi és mi az amit nem.
A színezékek, az szerintem sokkal gázosabb ügy! Ugyanis az agressziót vált ki többek között, így az a szülő aki ilyen kaját ad a suliban a gyereknek ne is csodálkozzon, hogy nem képes figyelni, és egy helyben ücsörögni.
A finom liszt: gáz!!!! de még mennyire olyanok semmi képen ne fogyasszák akiknek a családjában előfordult cukorbetegség, ugyanis hajlamosító tényező! A teljes kiőrlésű termékek viszont több órán át tartó lendületet biztosítanak, nem okoz nehézséget az emésztésnek, sőt a magas rost tartalom miatt fokozza is azt.
Úgy érzem nem mondok hülyeséget, és remélem nem hangzik oktató jellegűnek, csak mert sokszor megemlítik, de nem annak szántam
Remélem segítettem
A vaj es a margarin kozott NEM egy zsirsavnyi a kulonbseg.
Az omegazsirsavakrol pedig egy ropke idezet a diplomamunkambol:
A vajnak nagyon jótékony hatású a transz-zsírsavakban szegény volta, valamint az ideális omega-6 (n-6) és omega-3 (n-3) zsírsavaránya. A többszörösen telítetlen zsírsavaknak két átfogó kategóriája van; az n-6 az esszenciális linolsavból, az n-3 az ugyancsak nélkülözhetetlen alfa-linolénsavból származik. Linolsav található a növényi és magolajokban (pl. olajözön-, napraforgó-, szója-, kukoricacsíra olaj és a belőlük készített kenőzsiradékok), diófélékben (pl. dió, brazil dió, földi mogyoró, mandula), magvakban (pl. napraforgó, szezám, mák), húsban és tojásban. Alfa-linolénsav található a növényi és magolajokban (pl. dió-, repce-, szójaolaj), néhány diófélében (pl. dió, földimogy oró, mandula), olajban gazdag halakban (pl. sózott, szárított és friss hering, makréla, lazac) és kis mennyiségben jelen van a sötétzöld leveles zöldségekben (pl. spenót).
A linolsav és az alfa-linolénsav esszenciális, mert a szervezet nem tudja elõállítani. Ezeket az étrendben kell biztosítani és egymás között sem átválthatók. Az n-6 és n-3 zsírsavak közötti egyensúlyt fontosabbnak tartják, mint az egyes zsírsavak beviteli szintjét. Kiderült, hogy táplálkozásunkban az ún. omega-6 és az omega-3 zsírsavaknak ajánlottan 10:1 arány alatt, előnyösen 3:1 érték körül kellene lennie, az ennél nagyobb arányuk által serkentett betegségek (allergia, reumás izületi fájdalmak, pikkelysömör, emelkedett vérkoleszterin-szint, érelmeszesedés, verőérpályák megkeményedése, magas vérnyomás, vérrögképződés, szívinfarktus) gyógyításában pedig az 1:1 arány a hatásos. A tejzsírban - a természet ajándékaként - az n=6 és az n=3 zsírsavak aránya ideális (2,5:1). A mai hazai étkezési gyakorlat mellett az omega-6 és omega-3 zsírsavarány az ideális 3:1 helyett az 50:1 és 100:1 között mozog, miután omega-3 zsírsavat a vezető növényolaj és a felhasználásával készülő hidrogénezett zsírok és készítményeik egyáltalán nem tartalmaznak.