Magyar őstörténet

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
O

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
Avarok kincsei...

Az avarok kincseinek megszerzésére sokan fenekedtek, elsősorban a pápa , de Nagy Károly (mitől nagy?) és mások is.
Károly mindhárom seregének támadását úgy verték vissza 791.-ben az avarok, hogy végűl Károly Regensburgba menekült, ahonnan többé nem bújt elő, legalábbis az avarok irányában..
Bős Tudun (fejedelem) jóhiszemű volt még ezután is Róma irányába és nagyon hitt a keresztényi szeretetben és más ilyesmikben. Vesztére. Károly és kitaláloncai tudták, hogy 9 lánya van Bősnek és -mivel Bős székhelye ekkor Bécsben volt- a lányok felé -véletlenűl- kilenc idegen gróf és lovag közelített...vagyis Bős sok eskövőn vett ezután részt..Mivel az egyik gróf nem vállalta Bős megölését, így a legidősebb lánya esküvőjén Kalágéban (Klágenfurt) a felbérelt itáliai bérgyilkosok megölték az utcán..(795)
A dolog további lényege az, hogy az avarok a sok vő bírtokfoglalásától (fél Dunántúlt örökölték) kicsit megrendültek és Róma térítőitől dettó. Ezek a jófiúk is rabolgattak, szekerekkel (ökrös) jártak és katonákkal, ekkor a templomokba...mert az uruki templom ugyebár valamiféle pogány istenháza..Az un térítők MINDEN avar templomot (uruki vallásuak voltak) kiraboltak -több tucatot- a sárga fémért...számításom szerint kb 140 mázsa rablott aranyat vittek el innen, melyből a pápa is részesűlt...Ez volt az alapja később az Árpád által kezdett un" kalandozásainak" amellyet később is folytattak a kincsvisszaszerzésig (955) ..DE 955-ben új betörésre készültek, ezek az istenfélők, azonban meggondolták magukat, mert keletről erős sereg indulására számíthattak volna ezesetben..Nyugat persze ezeket a visszaszerző utakat rablásoknak tituilálta/-ja. Más hazugságokat is terjesztett azonban..
Természetesen ezek nem önálló gondolatok, ilyenek csak a bölcsek kövét bírtokló egyénnél lehetnek...Ja a kincsekről még rabláskor egy avar öspörös készít listát, a megtalálási helyeikről pedig Judit, Károly anyukája (magyar volt, furcsa ugye?? Ezért ne is higyjük!)
A leírtak azonban nem lehetnek valósak, mert a pápák azóta is hallgatnak erről..Márpedig inkvizíció sem volt ám..
Viszont Álmos és népe az avarok hívására indult el ide (egyik oka a bejövetelnek) de ez sem önálló megfejtése a dolognak. Err a minősítő hívatott aki fősámán-segéd.
 
estfen

estfen

Állandó Tag
Állandó Tag
Grandpierre Attila:Hogyan tudjuk a magyar népet a régészet segítségével visszafelé..

Megjelent: KAPU, 2009.02, 72-74.ffice:office" /><O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Grandpierre Attila:<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Hogyan tudjuk a magyar népet a régészet segítségével visszafelé követni fél millió évre? 1. rész<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
A parányi kőeszközök népjelző mivoltának alapján nyerhető következtetések<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Ahogy a Wikipedia írja a „microlith” címszó alatt (http://<CITE>en.wikipedia.org/wiki/Microlith):</CITE> a mikrolit olyan parányi, apró kőeszköz, amelyet tipikusan kovakőből pattintottak. Azért parányi, mikro-, mert általában ffice:smarttags" /><?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com
><st1:metricconverter w:st=
</st1:metricconverter><?xml:namespace prefix = st2 ns = "urn:schemas:contacts" /><st2:Sn w:st="on" ProductID="3 cm">3 cm</st2:Sn> hosszú, vagy rövidebb, de tipikusan egy centiméter hosszú és fél centiméter széles. A mikrolitek vagy eleve kisméretű, hosszúkás kőből készülnek, vagy nagyobb kőből pattintották őket, s ekkor jellegzetes melléktermék jön létre (mikroburin). Az ez utóbbi módon készült apró kőeszközt nevezi a szakirodalom geometrikus mikrolitnek. Leggyakoribb alakjai a háromszög, holdsarló, később a trapéz. A mai nyugati köztudat szerint ezek az apró kőeszközök az átmeneti kőkorszaktól (i.e. 9 200) a mezőgazdaság bevezetéséig (kb. i.e. 8 000) terjedő időszakból származnak. Egyes mikrolit-fajtákat, mint a trapézokat, az átmenetei kőkorszak után következő újkőkorban (i.e. 8 000 – i.e. 5 000) is készítettek (mint például a vonaldíszes kerámia kultúra népe, amelyik a Kárpát-medencéből kiindulva vitte szét a magas műveltséget Európába az i.e. 5 700-as évektől kezdve, lásd Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila, 2006, Atilla és a hunok, NapKút Kiadó). <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
A régészeti szakirodalom számon tartja, hogy az i.e. 10 000 körüli időszakban magányos vándor-íjászok éltek Eurázsia egyes körzeteiben, akik különös régészeti leleteket hagytak maguk után: parányi, 3 centiméternél kisebb, rendszerint másfél-két centiméter méretű, rendkívül finoman, magas szintű mesterségbeli tudással megmunkált kőeszközöket, nyílhegyeket, sarlókat. A huszadik század egyik legelismertebb régésze, Vera Gordon Childe 1962-ben magyarul is megjelent könyvében – címe: Az európai társadalom őstörténete – a 29-31. oldalon ezt írja: az i.e. 12 000 körüli időszakban „Nyugat-Európában ezek a nyílhegyek geometrikus mintázatúak, s ez Kelet-Európa őskori vándor-íjászaira nem feltétlenül jellemző. Kelet-Európa vándor-íjászainak a jégkor végén, az i.e. 12 000 körüli időszakban a <st1:personName style="BACKGROUND-POSITION: left bottom; BACKGROUND-IMAGE: url(res://ietag.dll/#34/#1001); BACKGROUND-REPEAT: repeat-x" w:st="on" ProductID="mai D￩l-Lengyelorsz￡g">mai Dél-Lengyelország</st1:personName> területén feltűnt műveltségét a régészeti szakirodalom swidry kultúra néven tartja számon.” Ez pedig azt jelenti, hogy Közép-Európa lehetett az apró kőeszközök igazi otthona, mert itt már a kő alapanyag kiválasztásánál tetten érhető a mikrolit eszméje, míg Nyugat-Európában nagy kövekkel dolgoztak, és ezekből állították elő a mikroliteket. Ezekről az egész Európát (és Ázsiát) bejáró vándor-íjászokról tudjuk, hogy a gravetti (jellegzetes nyílhegyeket jellegzetesen a sírba temető) műveltség hordozói és terjesztői voltak. A gravetti-nyílhegyes műveltség eredete pedig visszanyúlik az i.e. 35 000 körüli időszakba, térben pedig a Kárpát-medencéhez vezetnek a nyomok. <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Mégis, a régészek a mikrolitek létét rendszerint az i.e. 12 000- 6 000 körüli időszakra teszik. Csakhogy tegyük hozzá: a máig ismert legrégibb, parányi nyílhegyek az i.e. 35 000 körüli időszakból származnak, és ilyeneket éppen a Kárpát-medencében találtak. Így például Istállóskő barlangjában, ahol, különleges módon, „miniatűr”, 2-<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="4 centim￩ter"><st2:Sn w:st="on" ProductID="4 centim￩ter">4 centiméter</st2:Sn></st1:metricconverter> hosszúságú, hasított alapú kis csonthegyeket találtak, és ezek már egészen biztosan nyílhegyek voltak, írja Gáboriné Csánk Vera, 1980, Az ősember Magyarországon c. könyvének 177. oldalán. És hozzáteszi: ez rendkívül fontos lépés a civilizáció fejlődésében, amit itt találtak meg először, legkorábban az egész világon: a nyíl, az íj használata! Közel százhúsz hasított alapú nyílhegy került felszínre ebben a barlangban. Megjegyezzük, az Encyclopedia Britannica 2007-es kiadásának „hand tool” (kézi eszközök) címszava nem tud a Kárpát-medencei nyílhegyekről, és az íj feltalálását az i.e. 30 000 – 15 000 időszakra teszi, Észak-afrikai leletekre utalva. Gábori Miklós „A régibb kőkor Magyarországon” című átfogó tanulmányában (Magyarország története, 1987, 106. oldal) külön is megemlíti az egészen kis méretű, csontból készült nyílhegyeket az Istállóskői barlang alsó kultúrrétegével kapcsolatban. Ennek korát a szén 14-es atomsúlyú radioaktív izotópjának elbomlásából, az úgynevezett C14-es módszerrel 44 300, illetve 39 800 évesnek határozták meg. Ez a kor lényegesen idősebb a nyugat-európai, hasonló kultúránál. Tegyük hozzá, hogy 35 000 éves finoman megmunkált kova-nyílhegyet találtak a Domica barlangban, a Felvidéken is, azaz ismét csak a Kárpát-medencében www.showcaves.com/english/sk/showcaves/Domica.html. A Domica-barlang a <st1:personName style="BACKGROUND-POSITION: left bottom; BACKGROUND-IMAGE: url(res://ietag.dll/#34/#1001); BACKGROUND-REPEAT: repeat-x" w:st="on" ProductID="mai Magyarorsz￡gon">mai Magyarországon</st1:personName> található Baradla-barlanggal együtt <st1:metricconverter w:st="on" ProductID="25 km"><st2:Sn w:st="on" ProductID="25 km">25 km</st2:Sn></st1:metricconverter> hosszú, összefüggő barlangrendszert alkot. Ezért kézenfekvő gondolat, hogy a vándor-íjászok őshona és központja a Kárpát-medence volt. Mivel pedig a nyílhegyek a sírban a régészek megállapításai szerint (például László Gyula, 1950, 139. oldal) gyakran rangjelzők, és elsősorban a kiemelkedő személyek sírjaiban találhatók, és mivel a kiemelkedő személyek az őskorban a mágusok voltak, ezért ezek a leletek arra utalnak, hogy a Kárpát-medence lehetett az utóbbi tízezer években a mágusok központja. Ezek a vándor-íjászok a mágusok rendkívüli képességekkel rendelkező nemzetségcsaládjába, a királyi mágusok népébe tartozhattak. <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Kiváló és elismert régészünk, Gábori Miklós „Ősemberek, ásatások” című, 1964-ben megjelent könyvében írta a 173. oldalon: sokan azt hiszik, hogy aki régészettel foglalkozik, ásatásokat végez, annak az inkák birodalmába vagy Egyiptomba, de legalábbis Görögországba kell mennie. Pedig Magyarország világviszonylatban is az egyik leggazdagabb terület a kutatók számára. Sajnos, mégsem folynak tervszerű, célirányos régészeti kutatások Magyarországon múltunk minél teljesebb megismerésére. A helyzetre jellemző, hogy régészeti feltárásra manapság általában autópálya-építés során kerül sor, amikor, véletlenül, az útépítés melléktermékeképpen, világszenzációt jelentő régészeti leletek egész sorozatára bukkannak. Úgy tűnik, akárhol bolygatják meg a talajt, mindenhol páratlan kincsek rejtőznek a Kárpát-medencében. Felmerül a kérdés: mi lehet ennek az oka? Egyiptom és Görögország esetében a választ ismerjük: az emberi civilizáció kiemelkedő magasműveltségéről van szó. Nem lehet más a válasz a Kárpát-medence esetében sem. <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Tulajdonképpen megdöbbentő, hogy ilyen rendkívül parányi, 1-3 cm-es szerszámokkal dolgozik egy nép. Márpedig tény, hogy ilyen parányi köveket erősítettek nyelekre, és az így kapott sarlóval dolgozott egy különleges kultúra, éppen egy különleges körzetben, a Kárpát-medencében. Ráadásul ezek a mikroszkopikus méretű kövek eddig még figyelembe nem vett módon különös folyamatosságot mutatnak a Kárpát-medencében, hiszen az i.e. 35 000 körüli időszakban ugyanúgy léteztek, mint i.e. 12 000 – 6 000 között. Lehetséges, hogy még messzibb múltba nyúlik a különlegesen apró kőeszközök műveltsége? Lehetséges, hogy nem halt ki az i.e. 5 000 utáni időszakban sem? Ezeket a kérdéseket rendkívül fontos megvizsgálni, különösen azért, mert a mikrolitek valami rendkívüli jelentőségű képzethez kapcsolódnak, olyan képzethez, amely csakis egy rendkívüli kultúrában játszott jelentős szerepet. Ez a kultúra egyrészt a Kárpát-medencéhez kötődik, mint kisugárzó központhoz, másrészt kiterjed Európa és Ázsia jelentős térségeire. Mivel pedig puszta létük annyira valószínűtlen, hogy a képtelenség határát súrolja, ezért nem alakulhatott ki véletlenül, csakis egy meghatározott népben élő eszmének köszönhetően, és csak közvetlen átadás, leszármazás révén adódhatott át, és éppen ezért népjelzőnek tekinthető. A népjelzőknek pedig rendkívüli jelentőségük van a régészeti nyomok között. Egy különleges, nem igazán praktikus régészeti ismertetőjegy valóságos égi ajándék a régészet tudományának. A manapság ismert népjelzők segítségével azonban mindössze az i.e. első évezred elejéig tudunk visszafelé nyomozni a múltban. Ha a mikrolitek ténylegesen használható népjelzőnek bizonyulnak, az az egész régészetet forradalmasíthatja, hiszen a révén sokkal messzebb lehet majd visszafelé látni a múltba, mint manapság. Ehhez persze a mikroliteknek nemcsak különlegeses egyedi kultúrajelzőknek kell lenniük, hanem egy történelemből ismert néphez kell kötődniük. Lássuk, ad-e a mikrolitek léte ehhez is kulcsot a kezünkbe!<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Ha már felkeltette az érdeklődésünket e parányi kőeszközök kultúrája, vessünk fel egy olyan szempontot, aminek eddig ilyen határozottan nem bukkantunk nyomára a szakirodalomban. Melyik az a legrégibb időszak, amiben már ilyen jellegzetes parányi kőeszközök, mikrolitek találhatók, és hol fordulnak elő? S ha megvizsgáljuk az egész földkerekség összes ismert korszakában, mikor és hol fordultak elő, akkor rendkívüli jelentőségű tényt ismerhetünk fel: a mikrolitek már a vértesszőlősi, kb. 400 000 éves embernél, a Kárpát-medencében is előfordultak (Vértes László: <CITE>Kavicsösvény. A vérteszőlősi előember regénye. Budapest, 1969, 44. o.</CITE>). Ezek a kő-eszközök (például sarlók) olyan kicsinyek (kisebbek 3, gyakran 2 centiméternél!), hogy méretük már súrolja a használhatatlanság határát. Úgy tűnik, éppen ezért nem valószínű, hogy gyakorlati célok alapján választották ezt a kis méretet. Sokkal inkább arra gondolhatunk, hogy nem választották, hanem készen kapták ezeket az eszközöket, mégpedig olyan módon, ami összefüggött ősvallásuk központi képzeteivel. <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Ismeretes a történelemben egy nép, amelynek eredetmondája szól az emberiség első eszközeiről. Ez az eredetmonda azt állítja, hogy az emberiség első eszközeit nem maga állította elő, hanem az égből kapta őket. Ez az eredetmonda azt is megjelöli, melyik földrajzi térségben hulltak le ezek az égből küldött első eszközök. Az első szerszámok eredetmondája szerint az első emberek Erdélyben, a Hargita hegységben kapták az égből aláhullva első eszközeiket, mégpedig égő aranykincsek formájában (Grandpierre K. Endre, 1990, Aranykincsek hulltak a Hargitára, 100-124. o.; 1998, Rögberejtett Isten kardja,118-119. o.). Ezek az első eszközök az eke, a fejsze és az ivócsésze. Régészeti tény, hogy a gyakran szkítának, pre-szkítának nevezett magyar népcsalád egyes népei, kultúrái kultikus fokosokkal (ezeket nevezik harci fejsze, battle axe vagy csatabárd-kultúráknak; így temetkeztek a szkíták, a hunok és a magyarok is), más népei kultikus ivócsészékkel temetkeztek, illetve kultikus szobraik ilyen kultikus ivócsészéket tartottak kezükben (a harangedények műveltségének népe, a Bell Beaker nép; a szkíták, a hunok, a magyarok, a kunok). „A Kárpát-medence őskőkora szinte mindegyik kultúra idején eltért az általánostól, bizonyos mértékig mindig valamilyen különleges meghatározója, egyedi színezete, sajátos eredete vagy fejlődése volt” – írta Gábori Miklós 1987-ben, A Magyarország története c. mű 75. oldalán. Grandpierre K. Endre (Aranykincsek hulltak a Hargitára, 1990, 100-124. o., Rögberejtett Isten kardja, 1998, 118-119.o.) kimutatta, hogy ezek az égből kapott égő kincsek fémtartalmú meteorok voltak. Ezt figyelembe véve feltűnik végre egy olyan új, eddig fel sem merült magyarázat, amely kielégítően megoldja a mikrolitek méretének problémáját. Feltételezésem szerint ugyanis az égből kapott első eszközök valóban parányiak voltak. Természettudományos tény, hogy a kisebb meteorok sokkal gyakoribbak a nagyobbaknál. Az első emberiség pedig mindenből, ami az égből eredt, szándékot fedezett fel, és így a meteoritokat minden lehetséges esetben kitüntetett figyelemmel vizsgálta meg, keresve s megtalálva, felfedezve bennük az isteni szándékot. Ez volt az oka, hogy az emberiség Hargitán élt ősnépe az égből kapott eszközök méretében is égi akaratot láthatott. Az eredetmondába foglalt őstudás valóban tényleges választ adhat az eddig megoldatlan kérdésre, hogy miért éppen ilyen rendkívül parányi mikrolit eszközöket használtak. Ha pedig így volt, akkor a mikrolit-kultúra kiemelten kell kötődjön a Kárpát-medencéhez, a magyar (szkíta-hun) népcsaládhoz, mert az apró kőeszközök műveltségének nyomai, bármilyen megdöbbentő is legyen, legalábbis a kb. 350 000 éves vértesszölősi emberig vezetnek. Megjegyezzük, hogy a vértesszőlősi mikrolit műveltség már évtizedek óta ismert (Gáboriné, 1980, Az ősember Magyarországon, 124. o.). Azt is mondhatnánk, az a megdöbbentő, hogy ennek ellenére (Gábori Miklóst és Gáboriné Csánk Verát kivéve) senki nem vette figyelembe a 10 000 éves és a vértesszőlősi, 350 000 éves mikrolitek közötti viszony kérdését. Gábori Miklós ugyanis észrevette: A vértesszőlősi telep kultúráját elsősorban a feltűnően kis méretek jellemzik. A kőeszközök átlagos hosszúsága mindössze <st1:metricconverter w:st="on" ProductID="2,5 centim￩ter">2,5 centiméter</st1:metricconverter>, ami mindenkiben ösztönösen felveti funkciójuk kérdését. A vértesszőlősi telep leletei ugyanakkor rendkívüli fejlettséget mutatnak, többszázezer évvel megelőzik a világ többi részének műveltségét. Vértesszőlős ipara tehát rendkívül „előrefejlett” (ugyanott, 78. oldal). S ha már észrevettük a vértesszőlősi és a néhány ezer éves mikrolit leletek közötti kapcsolatot, kézenfekvő a feltevés, hogy ugyanaz az ok játszott szerepet mindkét esetben az apró kőeszközök létrehozásában: az eredetmonda. Így tehát folytonosság állhatott fenn a Kárpát-medence népében Vértesszőlős félmillió éves lakói és a későbbi, szkíta-magyar nép között! A 33 000 éves tatai leletek megerősítik feltevésünket. Gáboriné Csánk Vera említett könyvében azt írja: Az eszközök annyira különlegesek, hogy szinte alig találunk hasonlót hozzájuk. A legfeltűnőbb az, hogy a tatai szerszámoknak a túlnyomó részét, több mint a felét egészen kis méretű kavicsokból gyártották. Ismét mintha a vértesszőlősi telepen járnánk.” Feltevésünket alátámasztja az is, hogy László Gyula (1960) „azonosította az ősuráli népeket a (mikrolit nyílhegyeket gyártó, közép-európai - GA) swidry kultúrával” (idézi Alinei, 2005, Ősi gyökér, 444). Az ősuráli népek, a magyarság és az ókori szkíták közötti kapcsolatnak ma már sokoldalúan alátámasztott, tudományos alapjai vannak (Grandpierre K. Endre-Grandpierre Attila, 2006, Atilla és a hunok, NapKút Kiadó). <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Úgy tűnik tehát, hogy a ma ismert legrégibb mikrolit-kultúra kárpát-medencei – a vértesszöllősi emberé. Ugyanakkor a régészeti tények jelzik, hogy a mikrolitek később más körzetekben is megtalálhatók. Mégis, úgy tűnik, a Kárpát-medence százezer éveken át, egészen az i.e. évezredig a mikrolit-kultúra központja, legjelentősebb lelőhelye maradt. Ez a két tény együttesen kétszeres bizonyítékként jelzi, hogy a mikrolit-kultúra gyökerei és törzse a Kárpát-medence népe. Ha pedig a mikrolitek kiemelkedő gyakoriságát és folytonosságát népjelzőként vesszük figyelembe, új és különösen hatékony népjelzőhöz jutunk, amelynek segítségével rendkívül hosszú időszakot átható népi folyamatosságot tudunk kimutatni. <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
A parányi kőeszközökkel jellemezhető műveltség rendkívüli jelentősége <O:p></O:p>
Parányi kőeszközök műveltségei a történelemben<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
A parányi kőeszközök (mikrolitek) alapkérdése tehát, hogy egyáltalán miért alakítottak ki ilyen apró eszközöket, és miért ragaszkodtak ezekhez évezredek hosszú során át, amikor az ilyen apró kőeszközök a gyakorlatban sokkal nehezebben használhatók? <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Belfer-Cohen és Gorring-Morris (2002, pp. 57-68) is felismerték e kérdés jelentőségét. Válaszul felvetették, hogy ebben szerepet játszhattak a gazdaságossági szempontok, a funkcióbeli változatosság, a nyílhegyek, lövedékek alakjára és méretére vonatkozó fizikai törvényszerűségek, a nyélbe illesztés szempontjai, a pattintási módszerek. Ugyanakkor világos, hogy a nyersanyag a legtöbb esetben bőségesen rendelkezésre állt, a gazdaságossági szempontok tehát nem játszhattak nagy szerepet. A funkcióbeli változatosság azonban megítélésem szerint nem indokolja az éppen túlságosan kisméretű, két centiméteres sarlók kialakítását. Belfer-Cohen és Goring-Morris (2002) azt írják, hogy a parányi kőeszközök a pattintó képességek csökkenésével értelmezhetők, ugyanakkor ezek hatékonysága és alkalmazkodóképessége valószínűleg nőhetett is. De vegyük észre, hogy ezek a szempontok, mégha lenne is alapjuk, akkor sem magyaráznák a parányi kőeszközök különös térbeli összpontosulását a Kárpát-medencében, ahogy nem magyarázzák a több százezer éven keresztüli fennmaradást, öröklődést sem. A parányi kőeszközök különleges térbeli és időbeli eloszlása, helyhez kötődése új szempontokat vethet fel az ember és az emberi műveltség fejlődése számára. Ugyanakkor a különleges, megkülönböztető tárgyi leletek helyhez kötődése és folytonossága a régészet fő eszköze legfőbb feladatának ellátására, a népek azonosítására és történelmük követésére. A parányi eszközök eloszlása tehát rendkívüli jelentőségű, és ezért további vizsgálatokat igényel.<O:p></O:p>
Megjelent: KAPU, 2009.03, 69-71.o. ffice:office" /><O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Grandpierre Attila:<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Hogyan tudjuk a magyar népet a régészet segítségével visszafelé követni fél millió évre? 2. rész<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
A parányi kőeszközök eloszlásának alapján nyerhető következtetések<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
A parányi pengék eloszlásáról a Földön nemrég újabb összefoglaló munka jelent meg (Robert G. Elston and Steven L. Kuhn, Editors, 2002, Thinking Small: Global Perspectives on Microlithization, Archeological Papers of the American Anthropological Association Number 12<O:p></O:p>
http://www.anthro.ucdavis.edu/card/usprc/pubs/Elston%20&%20Kuhn%202002.pdf). Ha pedig alaposabban utánanézünk és megvizsgáljuk a parányi kőeszközök (mikrolitek) egymáshoz viszonyított eloszlását a Földön, azt találjuk, hogy egyáltalán nem véletlenszerű, sőt, értelmezésük, különleges jellemzőik szem előtt tartásával figyelemreméltó összefüggéseket fedezhetünk fel a régészeti adatok között. Foglaljuk össze most egy táblázatban a legfontosabb leleteket! A táblázatban szereplő adatok forrását, tekintettel a nagy terjedelemre, külön adjuk meg, lásd alább.<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>


<O:p> </O:p>
<TABLE class=MsoTableGrid style="BORDER-RIGHT: medium none; BORDER-TOP: medium none; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 502.55pt; BORDER-BOTTOM: medium none; BORDER-COLLAPSE: collapse; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-yfti-tbllook: 480; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-border-insideh: .5pt solid windowtext; mso-border-insidev: .5pt solid windowtext" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=670 border=1><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>Kor<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96>Kárpát-medence<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93>Etelköz-<O:p></O:p>
Levédia<O:p></O:p>
Kau-<O:p></O:p>
Kázus<O:p></O:p>
Balkán<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67>India <O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83>Kína<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80>Közép-Ázsia<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68>Pire-<O:p></O:p>
Neusok<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63>Afrika<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76>Írország<O:p></O:p>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>i.e. 400<O:p></O:p>
000<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96>Vértes-<O:p></O:p>
Szőlős<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76><O:p> </O:p>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 2"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>i.e.<O:p></O:p>
100<O:p></O:p>
000<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96>Pilis-szántó,<O:p></O:p>
Tata<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76><O:p> </O:p>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 3"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>i.e. 40<O:p></O:p>
000<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96>Istállós-<O:p></O:p>
kő<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76><O:p> </O:p>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 4"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>i.e. 30<O:p></O:p>
000<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93>Don<O:p></O:p>
Dnyeszter<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67>Cejlon<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80>Tadzsik-<O:p></O:p>
isztán<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76><O:p> </O:p>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 5"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>i.e. 25<O:p></O:p>
000<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96>Pongor-<O:p></O:p>
lyuk<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93>Gravetti<O:p></O:p>
Kostenki-<O:p></O:p>
Műveltség<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67>Bengál<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83>Ordos<O:p></O:p>
Huanghu<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80>Kéba-<O:p></O:p>
riaiak<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76><O:p> </O:p>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 6"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>i.e. 10<O:p></O:p>
000<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96>Swidry<O:p></O:p>
műveltség: Kárpát-medence-<O:p></O:p>
Dél-Lengyel-<O:p></O:p>
ország-<O:p></O:p>
Oka folyó<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93>Kau-<O:p></O:p>
Kázus<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67>Choto-nagpur<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80>Levant<O:p></O:p>
Irán<O:p></O:p>
Karim<O:p></O:p>
Sahir<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68>Pirene-<O:p></O:p>
usok <O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63>Afrika<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76><O:p> </O:p>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 7"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>i.e. 8 000<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96>Jász-<O:p></O:p>
berény<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93>Kau-<O:p></O:p>
kázus, natoufiak<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76>Íror-<O:p></O:p>
szág<O:p></O:p>



</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 8; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 32.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=43>i.e. 4 000<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 72.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=96>Erdély,<O:p></O:p>
Erősd<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 69.95pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=93>Moldva<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 50.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=67><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 62.15pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=83>Zhimin<O:p></O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 59.8pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=80><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 51.25pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=68><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 47.35pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=63><O:p> </O:p>



</TD><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: medium none; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: medium none; WIDTH: 2cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt" vAlign=top width=76><O:p> </O:p>



</TD></TR></TBODY></TABLE>

1. Táblázat<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Táblázatunk részletesebb ismertetése<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Táblázatunk alapján jól látható, hogy a parányi kőeszközök legkorábbi, a leghosszabb időn át fennálló és a legkiemelkedőbb központja a Kárpát-medence, és Erdély, s benne Székelyföld szerepe is megállapítható. Ez a tény annál is jelentősebb, mert értelmezésünk fényében a parányi kőeszközök éppen a magyar (Hargita kiemelkedő szerepét jelző) eredetmondával állnak közvetlen összefüggésben, és így a székely-magyar folytonosságra, a székelyek őshonosságára kapunk egy rendkívül hatékony régészeti népjelzőt. <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Mielőtt az I. Táblázatban szereplő adatok forrásait megadnánk, lássuk egy kicsit bővebben, mi rejlik a táblázat számai mögött.<O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
<CITE>Őskőkor, 350 000 éves központ: Kárpát-medence</CITE><CITE> <O:p></O:p></CITE>
<CITE>Megjegyezzük, hogy a Kárpát-medencei, vértesszőlősi ember agykoponyájának térfogata >1 400 cm<SUP>3</SUP>, nagyobb, mint a mai emberé (kb. 1 350 cm<SUP>3</SUP>). A parányi kőeszközök első előfordulása, ezen kívül mérete, kifinomultsága, az általuk hordozott jelentés ugyancsak azt jelzi, hogy a Kárpát-medence világelső az ember fejlődésében.<O:p></O:p></CITE>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
<CITE>Késő őskőkor, i.e. 40 000-10 000. Központok: Kárpát-medence, Moldva-Kaukázus, India, Pireneusok, Afrika</CITE><CITE> <O:p></O:p></CITE>
1.) „A tatai (i.e. 33 000 körüli) szerszámok túlnyomó részét, több mint a felét egészen kis méretű kavicsokból gyártották. Ismét mintha a vértesszőlősi telepen járnánk. Az eszközök általában 3-ffice:smarttags" /><?xml:namespace prefix = st2 ns = "urn:schemas-microsoft-com
><st2:metricconverter w:st=
</st2:metricconverter><?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas:contacts" /><st1:Sn w:st="on" ProductID="5 cm">5 cm</st1:Sn> nagyságúak. Ez a hatás azonban nem magyarázható azzal, hogy az ember nem talált más nyersanyagot. Nem, ez határozottan kiválasztás, tudatos kiválogatás eredménye. Az itt élő embercsoportnak egy érdekes sajátsága. Ezeket az apró méretű kőeszközöket rendkívül finoman kidolgozták, pattintgatták, és számtalan szerszámtípust készítettek a jó minőségű kavicsokból, a Dorog környéki (vörös – GA) radiolaritból. Kitűnően hasadó nyersanyag volt. A különféle szerszámfajták között legjellegzetesebbek a kis méretű kaparók, a 4-<st2:metricconverter w:st="on" ProductID="5 cm"><st1:Sn w:st="on" ProductID="5 cm">5 cm</st1:Sn></st2:metricconverter> nagyságú, kétoldalon retusált, levél alakú hegyek és a vésők, a fúrók a pengék. Rendkívül változatos a tatai ember eszközkészlete – mindezek a szerszámok azonban olyan kis méretűek, hogy nagy részük szinte kézbe sem fogható. Mégis szerszámok, mégis kézbe fogták. (u. ott, 123. o.) Az egész ipar „mikrolitikus”, azaz kis méretű, sőt, nagyon is kis méretű formákból áll. (u. ott, 124. o.) Tegyük hozzá: ha a tatai lelőhely leletei olyanok, mintha a térben közeli Vértesszőlősön járnánk, ennek aligha lehet más magyarázata, minthogy a tatai ember közvetlenül a vértesszőlősi leszármazottja.” – írja Gáboriné Csánk Vera „Az ősember Magyarországon” (1980) c. könyvében. <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
2. „Az Istállóskői-barlangban alig 2-<st2:metricconverter w:st="on" ProductID="4 cm"><st1:Sn w:st="on" ProductID="4 cm">4 cm</st1:Sn></st2:metricconverter> hosszúságú, hasított alapú kis csonthegyeket is találtak. Miniatűr példányok, és ezek már egészen biztosan nyílhegyek voltak. Ez a rendkívül fontos lépés a civilizáció fejlődésében, amit itt találtak meg először, legkorábban egész Európában: a nyíl, az íj használata! Korábban ugyanis úgy tudtuk, hogy az emberiségnek ezt a fontos találmányát i.e. 8000 tájától használták. Nem: a legrégibb, mintegy 36 ezer éves nyílhegyeket itt találták meg nálunk. Közel százhúsz hasított alapú nyílhegy került felszínre a barlangban a tűzhelyek körül, és ehhez képest a kőszerszámok gyengék, egészen csekély a számuk. Különféle pengék, kaparók. Nem onnét kerültek ide, hanem talán fordítva! A mamutagyart is felhasználták. Tökéletesen hengeres „elefántcsont” pálcák, 25-30 cm-es kis „botok” kerültek elő – a használatukról még sokáig gondolkodhatunk” (Gáboriné Csánk Vera, 1980, 177-178. o.) Tekintve, hogy a korabeli Szungir (Moszkvától 200 km-re északkeletre fekvő) lelőhelyén is találtak hengeres, kiegyenesített mamutagyart, amely pedig nem lehetett fegyver (Grandpierre Atilla, 2007, Királyi mágusok ősnépe: a magyar, 77. o.), felvethető, hogy ezek a hengeres elefántcsont-pálcák is jogarak voltak, vagyis királyi felségjelvények. <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
<st2:metricconverter w:st="on" ProductID="3. A"><st1:Sn w:st="on" ProductID="3. A">3. A</st1:Sn></st2:metricconverter> pilisszántói kultúra hasonló korú, és itt is találtak mikrolit pengét. „A remetei szurdok impozáns bejárata mögött egy <st2:metricconverter w:st="on" ProductID="25 m"><st1:Sn w:st="on" ProductID="25 m">25 m</st1:Sn></st2:metricconverter> hosszú, 6-<st2:metricconverter w:st="on" ProductID="7 m"><st1:Sn w:st="on" ProductID="7 m">7 m</st1:Sn></st2:metricconverter> magas, egyenletesen emelkedő aljú terembe jutunk, amelynek fő hasadéka megközelíti a felszínt. Vértes László régész <st2:metricconverter w:st="on" ProductID="10,5 m"><st1:Sn w:st="on" ProductID="10,5 m">10,5 m</st1:Sn></st2:metricconverter> mélységig ásta ki az üreg kitöltését, de annak természetes – szálkő – alját nem érte el. A feltárt 13 réteg közül az első kilenc holocén korú, a 10-13. rétegek posztglaciális ill. pleisztocén korúnak (2,4 millió évnél fiatalabbaknak) bizonyultak. A legidősebb lelet egy – az ún. „pilisszántói kultúrát” (i.e. 30 000 körüli) képviselő obszidián mikrolit penge” (N. Kósa Judit, Szablyár Péter, 2002).<O:p></O:p>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
<st2:metricconverter w:st="on" ProductID="4. A"><st1:Sn w:st="on" ProductID="4. A"><CITE>4. A</CITE></st1:Sn></st2:metricconverter><CITE> kisméretű, csúcsos, sok ütéssel pattintott, tompa és egyenes hátú pengéjű, a franciaországi <st2:personName style="BACKGROUND-POSITION: left bottom; BACKGROUND-IMAGE: url(res://ietag.dll/#34/#1001); BACKGROUND-REPEAT: repeat-x" w:st="on" ProductID="La Gravette">La Gravette</st2:personName> lelőhelyről elnevezett gravetti műveltséget az i.e. 30 000 – 10 000 időszakra teszik. Magyarországon Szeged-Öthalom környékén (</CITE>Trogmayer 1983/a. 47–48. in: Kristó Gyula, szerk. 1983 Szeged története, I. Szeged, 47-49. Gábori Miklós <st2:metricconverter w:st="on" ProductID="1964 A"><st1:Sn w:st="on" ProductID="1964 A">1964 A</st1:Sn></st2:metricconverter> késői paleolitikum Magyarországon. Bp.) találtak felső őskőkori, i.e. 30 000 körüli és Dunaújváros környékén átmeneti kőkori, i.e. 10 000 körüli gravetti kultúra-leleteket (Marosi Sándor - Szilárd Jenő (szerk.): A dunai Alföld. Magyarország tájföldrajza I. Budapest, 1967, 257. o.), amelyekben mikrolitek is előfordultak. A gravetti (kis méretű, kőből pattintott nyílhegyfajta) műveltség elnevezése félrevezető, ugyanis nem a franciaországi <st2:personName style="BACKGROUND-POSITION: left bottom; BACKGROUND-IMAGE: url(res://ietag.dll/#34/#1001); BACKGROUND-REPEAT: repeat-x" w:st="on" ProductID="La Gravette">La Gravette</st2:personName> lelőhely, hanem a magyarországi lelőhelyek tekinthetők időben elsőknek, különösen, mivel az egész műveltség minden bizonnyal az Istállóskői, i.e. 36 000 körüli vagy még idősebb (és végső soron a vértesszőlősi, i.e. 350 000 körüli) műveltségből származik. Többek között azért, mert az első nyílhegyeket az i.e. 39 800-nál régebbi korú Istállóskőn és a Baradla-barlang folytatásában, a felvidéki Domica-barlangban találták (http://www.grandpierre.hu/200504/0503Kokorok.htm).<CITE><O:p></O:p></CITE>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
<CITE>5. Az indiai Bengál területén levő Patne körzetében az i.e. 24 000 körüli időszakból találtak mikrolit kőeszközöket (</CITE>http://tanmoy.tripod.com/bengal/archaeology.html). Cejlon szigetén az i.e. 31 000 körüli időszakra teszik az itt talált parányi kőeszközök korát (James, Petraglia, Current Anthropology Volume46, Supplement, December 2005<O:p></O:p>
http://www.human-evol.cam.ac.uk/Members/Petraglia/pubs/JamesPetraglia(CA2005).pdf). <O:p></O:p>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
<CITE>6. <O:p></O:p></CITE>
Huanghua (Hoang Ho, Sárga Folyó, Ordos!) i.e. 21 000-ben mikrolit központ<O:p></O:p>
(Microliths found at Huanghua, A. N. Zhimin, 1989, Kultúrák) i.e. 32 000-től i.e. 1 000-ig.<O:p></O:p>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
7. i.e. 15 000 körül a Pireneusok-beli Mas d’Azil-i barlang híres régészeti lelőhely lakói között szórványosan íjászok csoportjai éltek. Ezek nagyobb területeket jártak be: a Földközi-tenger nyugati partjain, a Britannia és Észak-Európa felé eső északi vidékeken, valamint a Fekete-tenger hátországát képező sztyeppeken kóboroltak. Csaknem kizárólag hajítófegyvereik és nyilaik végére szerelt törpe kovák és geometrikus mikrolitek alapján ismerjük. Kelet-Európa erdőövezetében más íjászok is kóboroltak, a swidryek, akiknek nyílhegye ugyan mikrolitikus volt, de nem geometrikus. Kovaiparuk ismert hagyományai visszavezethetők Kostienki (i.e. <st1:Sn w:st="on" ProductID="22ﾠ000, a">22 000, a</st1:Sn> Fekete tenger északi partjánál fekvő Don-környéki - GA) keleti-gravetti kultúrájára (Childe, 1962; László, 1961, 190-193. o.) lényegében azonosította az ősuráli népeket a swidry (magyarul: szvidéri) kultúrával, ahogy ezt például Mario Alinei is értékeli (2005, Ősi kapocs, Allprint Kiadó, 444. o.). Ha a swidry műveltség az ősuráli néphez tartozik, ugyanúgy, mint a szungiri lelet, akkor a Kárpát-medencei, itt már legalább i.e. 35 000-ben élt íjászok is az uráli néphez tartoztak, akárcsak a gravettiek. Így a belőlük származó műveltségek, a kelet-európai, dél-kaukázusi, mezopotámiai, natoufi is társai is. A natoufiak az összes olyan ázsiai nép elődei, akik megélték az újkőkort. A natoufiak leszármazottai a kébariak is (i. e. 17 000-12 000), gyűjtögető-vadászó életmódot élő épigravetti nomádok, jellemzőjük a mikrolitek használata. <O:p></O:p>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
<CITE>8. </CITE>Az i.e. 12 000-9 000 körüli időszakból a Kárpát-medencei, Bükk hegységbeli Pongor-lyukban is találtak parányi kőeszközöket. A Pongor-lyuk barlangot Kövesvárad csúcsának közelében lelhetjük fel. 1982-ben a Hevesi Attila, Hír János és Ringer Árpád (utóbbi a Miskolci Egyetem Ős- és Ókortudományi Tanszékének vezetője) által alkotott trió irányítása alatt kezdődött a több évig tartó ásatás. Felülről lefelé haladva, a harmadik rétegben találták meg a Kiétei-kultúra cserepeit, háziállatok csontjaival keveredve. Az epipaleolitikum idejéből való 28 db apró mikrolit ritka értékes leletnek számít (Ősemberbarlangok a Bükkben, http://www.bebte.hu/documents/osember.htm). <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
<CITE>8. Az afrikai Kongó-ban található Matupi sziklabarlangban 30-40 ezer éves mikroliteket is találtak (http://hu.wikipedia.org/wiki/Matupi_sziklabarlang). Egyes vélemények szerint </CITE>Afrikában csak jóval később, csak az i.e. 10 000 körüli időszakban tűnnek fel a parányi kőeszközök. „Az afrikai társadalmak a mikrolit technológiát csak az i.e. 10 000 körüli időszakban fejlesztették ki” (African archaeology - Wikipedia<CITE>). </CITE><O:p></O:p>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
<CITE>Átmeneti kőkor, i.e. 10 000 – i.e. 6 000:</CITE><CITE> Központ: Kárpát-medence, Dél-Lengyelország-Ukrajna-Urál. Az ebben a korban feltűnő vándor íjászok a Kárpát-medencéből jutottak el Dél-Lengyelországba (</CITE>Vértes László, 1965, 206. o.)<CITE>, ahol swidry kultúra néven váltak ismertté. A swidry (szvidéri) műveltség László Gyula</CITE> (Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei a Szovjetföldön. 1961, Akadémiai Kiadó, Bp., 190-193. o.) <CITE>szerint az ősuráli népcsoporthoz tartozik. A magyar területre a mikrolitikus ipar a jellemző (László Gyula, id. mű, 114. o.) A</CITE> mezolit leltárak egyik fontos csoportját a mikrolitok alkotják, melyek rendkívül kis méretű, gyakran kevesebb mint <st1:Sn w:st="on" ProductID="2 centim￩ter">2 centiméter</st1:Sn> hosszú vagy még ennél is kisebb eszközök. Egy részük nyílhegyként rekonstruálható, más részüket pedig valószínűleg nem önállóan használták, hanem betétként több darabot erősítettek egymás mellé csont- vagy agancsfoglalatban. A mikrolitok legjellegzetesebb képviselői a különféle geometrikus elemek: a félhold, a háromszög és a trapéz, amelyek a korszak egymást követő időrendi fázisainak jelzői. <CITE>Jászberény környékén nemrég régészeti leleteket találtak, amelyek igazolják a parányi kőeszközöket készítő vándor-íjászok korabeli legalábbis részleges letelepedését a Kárpát-medencében. A jelek szerint </CITE>8 030 &plusmn;250 évvel ezelőtt tértek át a letelepült életmódra a mezolit vadászok az Ős-Zagyva közelében. Az újkőkor anyagi és szellemi kultúrája fokozatosan érvényre jutott a Kárpát-medence északi felében, később pedig Nyugat- és Közép-Európa más területein is (Kertész, 2003). <O:p></O:p>
<O:p> </O:p>
Hasonlóan, a mezopotámiai Karim Sahir telepen is találtak az i.e. 10 000 körüli időszakból mikrolit eszközöket. „A felső paleolitikum és mezolitikum kultúráit a Zagrosz-hegység nyugati előhegyeiben, Irak kurd területén számos lelőhelyről ismerjük (Zarzi, Palegawra, Karim Sahir stb.). Zarzi, Palegawra lakói vadászták a juhot, sertést, gazellát, szarvast, lovat; táplálékul szolgált nekik a csiga is. Karim Sahir egy fennsíkon elhelyezkedő nyílt telep volt, kőépítkezésre utaló maradványokkal, mikrolit sarlókkal, kézimalmokkal” (Komoróczy Géza: Mezopotámia története az őskortól a perzsa hódításig. http://www.terebess.hu/keletkultinfo/mezopotamia.html).<CITE><O:p></O:p></CITE>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
<CITE>Újkőkor, i.e. 6 000-4 400</CITE><CITE>: Ebből a korszakból Írországból kerültek elő parányi kőeszközök. </CITE>Ages of Irish Archaeology, ld. a forrásoknál.<CITE><O:p></O:p></CITE>
<CITE><O:p> </O:p></CITE>
<CITE>Rézkor (i.e. 4 400-3 000):</CITE><CITE> A Kárpát-medencéből, elsősorban a Székelyföldről* találunk mikrolit eszközöket, például Erősd várából.<O:p></O:p></CITE>
“Precucuteni”-kultúra (i.e. kb. 4200-3850) Délkelet-Erdélyben és Moldvában jelenik meg, a korábbi “vonaldíszes kerámiás” (i.e. kb. 4400-4200; i.e. 5 700-4 500) és Boian-kultúrák (i.e. 4400-3800) hagyatékainak összeolvadása nyomán.Végső fejlődési periódusában a kultúra kiszorul Erdélyből, helyét a belőle kialakult erősdi (Cucuteni, i.e. 5 500 – 2 600, http://en.wikipedia.org/wiki/Cucuteni_culture; Vinca kultúra, i.e. 5 500 – 2 600, http://en.wikipedia.org/wiki/Vin%C4%8Da_culture) kultúra foglalja el. A Precucuteni-népesség felszíni, tapasztott házakból álló, a folyók teraszain vagy közvetlenül a völgyekben elhelyezkedő, minden esetben a vízlelőhelyek közvetlen közelében található településekben lakott. Megélhetésüket a kezdetleges növénytermesztés és az állattartás - főleg szarvasmarha - biztosította, amely vadászattal és halászattal egészült ki. Pattintott kőeszközeikre a kis (mikrolit) méretek jellemzőek, csiszolt baltáik, vésőik alakja elsősorban négyzet vagy trapéz alakú.” A Székely Nemzeti Múzeum Régiségtára 1.<O:p></O:p>
Megjelent: KAPU, 2009.04.

Grandpierre Atilla:

Hogyan tudjuk a magyar népet a régészet segítségével visszafelé követni fél millió évre? 3. rész

Következtetések
Először is úgy tűnik, a parányi kőeszközök a világon először a Kárpát-medencében bukkannak fel (Vértesszőlős), majd százezer éveken át itt folytonosságot alkotva (Vértesszőlős-Tata) fennmaradnak. Táblázatunk alapján áttekintést nyerhetünk a parányi kőeszközök kultúrájának térbeli és időbeli eloszlásáról, elterjedéséről. Ennek alapján úgy tűnik, a Kárpát-medencéből kiindulva terjedtek el a mikrolitek kelet felé, a Fekete-tenger északi partjaihoz, a Kaukázushoz, Közép-Ázsiába, Indiába és Kínába. Valóban, nem egy korszakban tények egész sora jelzi a Kárpát-medence elsőségét, és későbbi megjelenését a Kárpát-medencétől keletre.

Másodszor: feltűnő, hogy gyakran ismétlődnek ugyanazok az elsődleges helyszínek (Kárpát-medence, Etelköz-Levédia-Kaukázus-Balkán, Közép-Ázsia, Kína, India), és alig fordulnak elő másodlagos központok (Pireneusok, Afrika, Írország).

Harmadszor: az elsődleges mikrolit központok (Kárpát-medence, Etelköz-Levédia-Kaukázus-Balkán, Közép-Ázsia, Kína, India) mindegyike az ókorból ismert szkíta-hun-magyar központ (Grandpierre K. Endre – Grandpierre Atilla: Atilla és a hunok. 2006, NapKút Kiadó). Tekintve, hogy a magyar (hun, szkíta) központok hosszú távú (tízezer évekre, évmilliókra kiterjedő) folytonossága mellett alapvető tények jelentős sora szól (Grandpierre Atilla: Királyi mágusok ősnépe: a magyar, 2007), feltehető, hogy a parányi kőeszközök a magyar nép jelenlétét jelzik.

Tény, hogy az ún. szkíta, hun leletek éppen azokban a körzetekben a leggyakoribbak, amelyekben már előzőleg is nagy múltra tekinthet vissza a magyar (szkíta, hun) műveltség. Ez a körülmény felveti azt a gondolatot, hogy a magyar (szkíta, hun) műveltség olyan, többszázezer, illetve többmillió évre visszatekintő műveltség volt, amely számon tartotta ősmúltját, eredetét, mégpedig legmagasabb értékei között, és ezek figyelembe vételével alakította tervszerű település-politikáját, mindig igyekezve visszaszerezni ős-fészkeit, ősi település-központjait.

Ezt támasztja alá az emberiség fejlődéséről kialakított képünk is (lásd „A Kárpát-medence az emberiség központja” című, kacsolódó tanulmányunkat).

Mindezek alapján tudjuk-e pontosítani a parányi kőeszközök szerepéről alkotott képet? Látnunk kell, hogy ez a kérdés valóban alapvető, és teljességgel megoldatlan. A kérdésről <CITE>Vértes László „Kavicsösvény. A vértesszőlősi előember regénye” című könyvében így ír: „kiválogatták – ki tudja miért – a szokatlanul kis kavicsokat, pedig lett volna ott elegendő nagy kavics is... a vértesszőlősi leletek átlagmérete kisebb 3 cm-nél” (Vértes, 1969, 44. o.). Majd hozzátette: a kőeszközök szokásos átlagmérete az afrikai olduwai lelőhelyen 5-6 cm-es, 15-20 cm Indiában, és 1,5-2 cm-esek Magyarországon. „</CITE><CITE>Azon pedig széttörheted a koponyádat, hogy miért kellettek éppen közepes méretű chopperek Olduwaiban, parányiak Vértesszőlősön, és fenenagy, másfél-két kilós példányok Gulerben</CITE><CITE>!” – írja a világhírű régész professzor könyve206. oldalán.</CITE>
<CITE></CITE>
A mikrolitek térbeli és időbeli eloszlásának vizsgálata arra az eredményre vezetett bennünket, hogy a parányi kőeszközök használata elsősorban a kárpát-medencei, szkíta, illetve magyar néven ismert néphez kötődik. Csakhogy a kőeszközök mérete első pillantásra teljesen független a kőeszközt használó nép mibenlététől, a túlságosan kis kőpenge ugyanis minden nép számára egyformán kicsi. Csakhogy létezik a világon egy olyan nép, amelyik különlegesen szoros kapcsolatban áll az emberiség első eszközeivel: a magyar (szkíta, hun). Ez a nép eredetmondájában őrzi történelmi múltjának valóságát, ősemlékezetét, azoknak az időknek emlékét, amikor az ember először népesítette be a Földet, amikor feltalálta az első eszközöket.

A magyar történelmi hagyomány, ősi krónikáink szerint a magyarok és a hunok azonosak, illetve iker-népek. A hunok Indiában egymás között magukat magyar-nak (a német forrásban „madgala”, ill. „madgara”-nak) nevezték, hiszen a „madgala”, „madgara” nép alatt az indo-szkíták, más néven a fehér hunok értendők (Czuczor-Fogarasi, 1862, 2. kötet, 1736. o.). A legtöbb népnek kétféle neve van: külső és belső. A külső népnév az, amelyen más népek nevezik az adott népet. Ilyen például a magyar nép „Hungarian”, „Ungarn”, „vengerszkij” stb. népneve. Magyar népnevünk viszont belső népnév, mert ezen a néven saját magunkat nevezzük. A hun népnév a magyarok külső (kínai, indiai, stb.) népneve. A szkíta népnév a magyarok másik külső (ógörög) népneve. A szkíta eredetmonda szerint a szkíta őskirály, Thargitaosz (Hargita, lásd Grandpierre K. Endre, 1990, 120-123; Timaru-Kast Sándor, 2008, 7-20. o.) az égből kapta első eszközeit. Grandpierre K. Endre (1990, 87-123; 1998, 93-95; 2006, 42-49) kimutatta, hogy az égből kapott tárgyak hagyományának valós, természettudományos alapja van, és az égből kapott tárgyak alatt meteoritokat kell értenünk. A régészet megerősíti, hogy a meteorok sok ősi lelőhelyen fordulnak elő, és ezek közül sok még ma is rendkívüli tiszteletnek örvend (például a Kába néven tisztelt kő, a moszlimok szent köve, Mekkában). Az a nép, amelyik számára az ég egyetlen hatalmas, értelmes, kozmikus lény volt, az égből a földre hullott meteorokban szándékot, égi akaratot látott. Amikor az égből a földi légkörben felizzó meteorit a földre hullott, az ősi ember úgy érezte, mintha a mennykő csapott volna le eléje. A Világegyetemet átható mágikus értelem iránti tisztelettől vezérelve igyekezett a meteoritokat megvizsgálni, hogy az alapos, beható vizsgálattal megállapítsa a mennykő érkezésében rejlő égi szándékot. Csakhogy a meteorit földbe érkezésekor még tűzforró volt, ezért az eredetmonda szerint a legnagyobb királyfi nem tudta megfogni, mert a mennykő izzott, lángot vetett. Ugyanígy járt a középső királyfi is. De mire a legkisebb került sorra, addigra már több idő telt el, időközben a meteorit lehűlt, s a legkisebb királyfi sikerrel járhatott. Megvizsgálva a meteor-darabkát, igyekezett benne meglátni, felfedezni az égi szándékot, s ezt meg is találta, amikor az emberiség javára szolgáló hasító-, fúró-, véső- vagy egyéb eszközzé vált alkotó értelme előtt.
<CITE></CITE>
<CITE>Ez az eredetmonda az, ami elvezet a parányi kőeszközök rendkívül kis méretének magyarázatához. Ugyanis a kisebb meteoritok száma sokkal nagyobb, mint a nagyobbaké. Ebben a tényben is égi értelmet fedezett fel a természettel egybeforrott gondolatvilágú, természetes ember. Ha az ég akarata, hogy ilyen parányi eszközökkel boldoguljon az ember, akkor a parányi kövek kicsiny mérete is jelentést, mégpedig égi jelentést hordoz, és ezért ezt a méretet minden körülmények között meg kell őrizni. </CITE>
<CITE></CITE>
<CITE>Magyarázatunk tehát a következő. Azért a parányi eszközök alakultak ki először, mert az égből kaptuk őket! És ezek voltak az első eszközök saját eredetmondánk szerint is! És ahogy őshagyományunk más vidékekre, tájakra is átterjedt, az idők során úgy vesztette el eredeti vallásos jelentőségét, és úgy vált a szakrális profánná, az égi szándék földi hasznossággá. A parányi kőeszközök tehát nemcsak különleges, szinte érthetetlenül specializálódott mibenlétük miatt tekinthetők a régészet egyik legalkalmasabb népjelzőjének, hanem azért is, mert térbeli és időbeli eloszlásuk ezt megerősíti, és különleges méretükre egyetlen magyarázatunk van, amelyik összekapcsolja őket a magyar (szkíta) eredetmondával.</CITE>


4. Források:

Általános áttekintés: Belfer-Cohen és Gorring-Morris (2002, Why Microliths? Microlithization in the Levant, Vol. 12, No. 1, pp. 57-68)

Kárpát-medence, i.e. 350 000, K Valoch, 1968, Evolution of the Palaeolithic in Central and Eastern Europe. Current Anthropology Vol. 9, No. 5, December 1968.
Vértes László, 1965, Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. A Magyar Régészet Kézikönyve. I. Akadémiai Kiadó, Bp. 206. o.
Vértes László, 1969, Kavics Ösvény. A vértesszőlősi előember regénye. Budapest, Gondolat.
Gáboriné Csánk Vera, 1980, Az ősember Magyarországon, Gondolat.

Pilisszántó, N. Kósa Judit - SzablyárPéter, Föld alatti Buda, 2007, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest. A remetei szurdok. http://www.klubhalo.hu/modules.php?file=article&name=News&sid=2543
Vértes László, 1965, Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. A Magyar Régészet Kézikönyve. I. Akadémiai Kiadó, Bp. 203-206. o.

Irán, Deborah I. Olszewski, University of Arizona, Zarzian Microliths from Warwasi Rockshelter, Iran: Scalene Triangles as Arrow Components; Archeological Papers of the AAA Leadership, Volume 4 Issue 1, Pages 199 – 205, 2007
Copyright 1993 American Anthropological Association.
Levant, Nyugat-Ázsia, felső őskőkor, i.e. 40 000 – 10 000.
Anna Belfer-Cohen, Nigel Goring-Morris, Why Microliths? Microlithization in the Levant. Archeological Papers of the American Anthropological Association,2002, Vol. 12, No. 1, pp. 57-68

Kebariak, i.e. 18 000-10 000, Nyugat-Ázsia, http://pagesperso-orange.fr/atil/atil/x7.htm, http://en.wikipedia.org/wiki/Kebaran
natoufiak (i.e. 14 500 – 11 500, Nyugat-Ázsia), valószínűleg a kebariak utódai

Karim Sahir telep, Mezopotámia, i.e. 10 000.
Komoróczy Géza: Mezopotámia története az őskortól a perzsa hódításig (Kr. e. 539) http://www.terebess.hu/keletkultinfo/mezopotamia.html

India, Bengal, i.e. 25 000, http://tanmoy.tripod.com/bengal/archaeology.html
Cejlon, i.e. 30 000; Bengal, i.e. 25 000; Középső kőkor, kb. i.e. 10 000 – 6 – 8 000, Chotonagpur area, Assam, Kerala and Bengal
http://www.human-evol.cam.ac.uk/Members/Petraglia/pubs/JamesPetraglia(CA2005).pdf).

Kína, Huanghua, Ordos, Microliths found at Huanghua, Hebei, by the Huanghua Archaeological Group, by A. N. Zhimin, 1989, Kaogu (Archaeology), 1989, No. 6, pp. 481-488; scanned by Karmen Siu, translated by B. Gordon, http://http-server.carleton.ca/~bgordon/Rice/papers/zhimin89.htm<CITE></CITE>

Pireneusok, kb. i.e. 15 000, Mas d’Azil, Franciaország.
Gáboriné Csánk Vera, 1980, Az ősember Magyarországon, Gondolat.
Gordon V. Childe: Az európai társadalom őstörténete. 1962, 29-31.

Pongor-lyuk, Bükk, Kárpát-medence, i.e. 12 000-9 000, epipaleotikum,
Regös József, 2005, Ősemberbarlangok a Bükkben, http://www.bebte.hu/documents/osember.htm

Afrika, i.e. 10 000:
Afrikában jóval később, csak az i.e. 10 000 körüli időszakban tűnnek fel a mikrolit eszközök. African archaeology - Wikipedia, the free encyclopedia, <CITE>en.wikipedia.org/wiki/African_archaeology. </CITE>

Közép-Ázsia, i.e. 10 000-8 000
Toward a New Outline of the Soviet Central Asian Paleolithic [and Comments and Reply], by V. A. Ranov, R. S. Davis, Jean S. Aigner, Miklós Gábori, Alexander Gallus, Anthony E. Marks, G. C. Mohapatra, Hallam L. Movius, Jr. and Ian S. Zeiler &copy; 1979 The University of Chicago Press. <CITE>Current Anthropology</CITE>, Vol. 20, No. 2 (Jun., 1979), pp. 249-270

Kárpát-medence: i.e. 8 000
Gordon V. Childe, 1962, Az európai társadalom őstörténete. 29-31
<CITE>László Gyula, 1961,</CITE> Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei a Szovjetföldön. 1961, Akadémiai Kiadó, Bp., 190-193. o.
Kertész Róbert: Mezolitikum: a termelőgazdálkodás felé. In: Őskőkor és átmeneti kőkor. Magyar régészet az ezredfordulón, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2003, főszerk. Visy Zsolt,
<CITE>mek.oszk.hu/02100/02185/html/1320.html</CITE> http://hu.wikipedia.org/wiki/Mezolitikum

Írország, i.e. 8 000 – 4 000
Ages of Irish Archaeology, http://www.ballybegvillage.com/archaeology.html

Erdély, i.e. 4 200 – 3 850
A Székely Nemzeti Múzeum Régiségtára 1. Régészeti gyűjtemény. http://www.szekelyfoldert.info/sznm/adattarak/reszlegek/regeszet.htm)
Hawkes, J. and Woolley, Sir L. 1963, Prehistory and the beginnings of civilization. In: History of Mankind. Cultural and Scientific Development. Vol. 1. UNESCO, 1963, London, 251, 304, 292.
A Székely Nemzeti Múzeum Régiségtára 1.
<CITE></CITE><CITE>www.szekelyfoldert.info/sznm/adattarak/reszlegek/regeszet.htm </CITE>
László Ferenc, 1978, Táj és Tudomány. Kriterion Könyvkiadó. 132, 191, 196. o.

Irodalom:
Czuczor Gergely – Fogarasi János, 1862, A magyar nyelv értelmező szótára. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, Pest.
Grandpierre K. Endre, 1990, Aranykincsek hulltak a Hargitára. Budapest.
Grandpierre K. Endre, 1998, Rögberejtett Isten kardja. Titokfejtő Könyvkiadó, Budapest.
Grandpierre K. Endre – Grandpierre Attila, 2006, Atilla és a hunok. A szkíta-hun-magyar folytonosság. NapKút Kiadó, Budapest.
Timaru-Kast Sándor, 2008, A Fehérló fiai. Magyar Ház Kiadó, Budapest.
 
O

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
Grandpierre félmillió éve

Félmillió éve semmiféle homo sapiens nem létezett Ámokfutó is csak később született. De szerencsére már vannak ilyenek. G.A. találgat és fantáziál, míg Paál Zoltán TUD az őstörténeti dolgainkról. Az aranylemezek másolataiból.
Darwin elmélete régen megbukott, azonban P.Z. érvelése a homo sapiens kialakulásáról nem is fog. Ehhez nem elég holmi okoskodás, vagy negligálás, ez több annál, minthogy bárki megértse. sajnos elég sok a bárki. De azért a geoid forog.
Azonban az erre a fórumra írkálóknak semmiben nem érdemes hinni. A sorban remélem az elsők között vagyok. Megerősítés megtakarítható.
 
O

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
Uruk

A légifényképen is látható -romos- Éanna (Ég háza) szentélykörzetben, Urukban, négy templom volt valaha. Többször újjépítették ezeket. De volt itt egy mozaikudvar is és egy palota dettó. A légifotó több könyvben is megtalálható. Az Anu zikkurat pedig...szóval az Uruk törzs egykori kalandozóinak letelepedési helye volt az Anu kolónia, róla neveztéék el ezt a zikkuratot. Az Éannától kb 500 m-re épült fel.
Anut anno hajókkal érték el. Az Anu zikkuratot mint csokagúlát kell elképzelnünk.
Az Éanna Uruk legnagyobb jelentőségű szentélykörzete volt.
Említést érdemelnek még a nagytemplom romjai az Éannában, ugyanis itt koronázták meg Jézust, amikor Nippur felől (végsősoron Ordosz felől) ide megérkezett. Itt alapította meg a vallását is., amely Anyahita hitén alapul, tehát "nem ő találta ki".
Bele kell gondolni, Jézus hol volt mondjuk 12 éves korától 28 éves koráig? Na persze, nem érdemes nagyon gondolkodással fárasztani magunkat.
A vallásalapítás tehát Urukban történt, ezért beszélünk arról, hogy az ősvallásunk az uruki vallás..Vajk István főpapja Domonkos még járt a szlömösödő, lepusztult, kevés lakossal rendelkező Urukban, ahonnan egy ajándékot is hozott.. De a dolog csak azoknak érdekes, akik hisznek az Arvisurában. Tehát még elolvasni sem érdemes részletesebben amit az Arvisura Jézusról, Domonkosról ír. Nevezetes királya volt Uruknak GILGAMES, aki ie. 3500 köűl élt. Uruk is előfordult, hogy szenvedett az egyik-másik "özönvíztől".
 
E

echo

Állandó Tag
Állandó Tag
Estfen!
Nem elképzelhető,hogy ahogy írtad.idézted,a célszerűség alakította ki a nyílhegyek méretét?Mivel az akkori íjak nagysága-ereje hasonló lehetett egymáshoz,így a nyílvesszők méreteinek és a nyílhegyeknek is hasonlóaknak kellett lenniük ahhoz,hogy az akkori viszonyokhoz képest hatékonyan használhassák őket.Emlékezzünk csak vissza a gyerekkorunkban sajátkezűleg készített íjakra.azok sem hasonlíthatók össze a komolyabb középkorban használatos íjakkal.
 
O

oposur

Állandó Tag
Állandó Tag
Álmosról

Álmos fiai: Kurszán, Gyula és Árpád voltak.... Álmos Apja Ügyek volt, anyja Emese. A nagyapja Edemen és a dédapja IV. Csaba a Magyar Törzsszövetség fejedelme.
A Magyar Törzsszövetség a bevonulásukat megelőzően (még a kazárok idején) Magyari törzsekből ( Nyék, Megyer, Gyarmat, Tarján és Jenő) és magyar törzsekből állt (kéri, Keszi), de bevonult velük Kürt kabar törzse és a kovácsok tárkány törzse is.
A nyékek már a Tárkányokkal 892.-ben megjelentek Kassán, Verecke fejdelemnél, majd a hágók, utak kitisztítását végezték el, mellyek érintettek voltak a későbbi beköltözésnél.
A Magyarv törzsszövetséh központja _álmos vezetésével- 868-tól Keveváron volt (a Dnyepernél).
Azért Lebed is -a kabarok egykori fővezére- több törzs fejedelme volt: Kér, Keszi, Gyarmat és Kürt törzsekkel indult a kazárokat legyőző (vagyis Lebedet, mint a kazárok fővezérét) Ügyek és Álmos után nyugatabbra, bocsánatotot kérni. Így a kettős fejedelemség alapját -kevesen ismerik ennek a lényegét- a magyari és a magyar törzsek képezik. A kettős fejedelemség Vajk Istvánig léztezett, a Lebedek Jászvásáon regnáltak. A mindenkori nagyfejedelem pedig hol Árpádházi, hol pedig Lebedházi volt. Róluk részlettes lista készült.
A Nyék törzs ( papi törzsnek is modták) fejedelmének lánya- Abacil- Árpád első felesége volt. A Nyékeket a déli hágónál Laád Árpád legidősebb fia vezette be...azaz itt keveredett harcba a besenyőkkel..
Kazária már a 825.-ben azarabokkal vívott csatában kikapott, az Árpád vezette szuvári csatában (860) pedig mondhatni, többé nem tért magához és így kb 330 évnyi regnálás után felbomlott...de addig sok adót, vámot beszedett és a magyarokat összeharagította a bolgárokkal ( 650), továbbá mindent megtett az eredményes kizsákmányiolásukért..
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
"Felmerül immár az a lehetőség is, hogy Ptolamaiosz és az 5-10. századi bizánci, szír írók adatait összevetve, miszerint a hun-szabirok, szabir-magyarok törzsszövetséget alkottak (Prokopius, Agathias, Konstantin és mások), illetve szomszédos területeken éltek már a 2. században (sőt talán már a Dél-Kaukázusban) - nem kell-e komolyan feltételeznünk, hogy magában a mindmáig ismeretlen eredetű ókori szauromata/szarmata népnévben a szabir/szavárd-magyar törzsszövetség legkorábbi emléke rejlik (szóba jöhet még a tör. sár-mata = fehér mata/méd, vagy a saura/surya mata/méd = a nap fiai jelentés is). Ez végső soron magyarázatot adhatna a Kézai-krónikában megtalálható ősi, elő-ázsiai Nimród-hagyományunkra is, mely a külhoni krónikákkal együtt világosan utal a szkíták vagy pre-szkíták és a Kaukázustól északra, valamint Közép-Ázsiába vándorló elő-ázsiai népek (szumérek, szubirok, hurrik, hattik, hettiták) etnikai és kultúrkapcsolataira az időszámításunk előtti évezredekben. Ezt az egyetemes ókori történeti hagyományt szenzációs leletekkel támasztják alá az utóbbi évtizedek orosz régészeti feltárásai mind Nyugat-Szibériában (Szintasta-Andronovo-kultúra), mind pedig Dél-Türkmenisztánban és Üzbegisztánban (BMAC-kultúra)."

Ezenkívül egy kis olvasnivaló:

Fájlnév:padányi, Nagy tragédia.rar (30.5 MB)
Letöltés http://upload.vipmail.hu/dl/?tid=9598daa95fb21b85fe3d077b3d435622f


Fájlnév:Werbőczy.rar (27.9 MB)
Letöltés http://upload.vipmail.hu/dl/?tid=2598daa95fb21b508044e0dc

Makkay Az avar Attila.rar (11.7 MB)

http://upload.vipmail.hu/dl/?tid=8598daa95fb21b85fe3da4102125236ae

http://upload.vipmail.hu/dl/?tid=8598daa95fb21b85fe3da4102125236ae

Fájlnév:Makkay, A csodaszarvas.rar (10.0 MB)
Letöltés http://upload.vipmail.hu/dl/?tid=3598daa95fb21b8c9653a6401727a25e6

Fájlnév:Makkay, Lovak és őshazák.rar (8.2 MB)
Letöltés http://upload.vipmail.hu/dl/?tid=6598daa95fb21b85fead83f035ab4927b


http://209.85.135.132/search?q=cache:KV6avjfcM84J:www.scribd.com/doc/17045141/Friedrich-Klara-Szakacs-Gabor-Karpat-medencei-birtoklevelunk-A-rovasiras+Trefort+%C3%81goston+vall%C3%A1s+%C3%A9s+k%C3%B6zoktat%C3%A1si+miniszter+1877-+nyilatkozata+%C3%BAjs%C3%A1g&cd=41&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
Avisura

Friedrich Klára-Szakács Gábor: Tászok tetőtől a Bosnyák piramisokig

108. Oldal:Az Arvisura egy magyarellenes gúnyirat.

Az Arvisura egy magyarellenes gúnyirat
Sámánrajcsúr címû írásom tíz évig hevert íróasztalom fiókjában.
Nem tudtam eldönteni, mi a tisztességesebb, tekintettel lenni az
Arvisura rajongók érzékenységére, vagy rámutatni, hogy az Arvisura, célját nem is leplezve a finnugor rokonság elmélet egyik bástyája, és õstörténetünk kigúnyolása. Tépelõdésem közben begyûrûzött Herribert Illig és magyar követõivel együtt keményen megvámolta a rajongók tájékozatlanságát és hiszékenységét. A nagy tudású történész, Fehér Mátyás Jenõ és kedves avarjai hiába forogtak a sírjukban. Illig és magyar követõinek kasszasikere arra indított, hogy mégis csak leporolgassam az Arvisuráról írt gondolataimat. Nem a magyar olvasók zsebébõl kivett pénzt irigyeltem, hanem azt sajnáltam, hogy ezek a forintok idegen
zsebekbe vándoroltak, pedig fontosabb lett volna egy magyar, nemzeti érzelmû történész, régész, nyelvész, néprajzos csapat kutatásaira fordítani. 30-40 évvel ezelõtt még nem voltak nemzeti könyvesboltok és könyvterjesztõk. Akkoriban a Nemzeti Múzeumban mûködõ Széchényi Könyvtárba jártam 1945 elõtt írt történelmet, vagy a tiltott írókat, pl. Hamvas Bélát olvasni. Így került kezembe a Magyarság õstörténete címû, Ligeti Lajos nyelvész, keletkutató által szerkesztett, 1943-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem és a Franklin Társulat által kiadott gyûjteményes munka. Ne tessenek azt hinni, hogy valami
szkíta-hun-avar-magyar rokonság lehetõsége felmerült benne. Nagyon finnugor, nagyon magyargyûlölõ, nagyon sértõ, nagyon gúnyolódó munka volt ez. Két szerzõt lehetett elviselni benne, László Gyulát és Czeglédy Károlyt. A többiek, Ligeti Lajos, Kniezsa István, Nemeskéri János, de különösen Zsirai Miklós mintha köpködték, pofozták volna az embert soraik olvasása közben.
Az 1970-es években egy barátunktól titokban terjesztett 50-60 oldalnyi gépelt szöveget kaptunk, ez volt, ennyibõl állt akkoriban Paál Zoltán Arvisurája! Átolvasva felmerült bennem a kérdés, miért kellett ezt ilyen titokban terjeszteni, hiszen teljesen megfelelt a hivatalos történelmi és politikai elvárásoknak: a manysik rokonaink, a szovjet partizán jó ember, a német katona rossz ember, régi vallásunk papjai szibériai sámánok és nem táltosok. Azonnal „bekattant” a Ligeti Lajos által szerkesztett Magyar õstörténet is, ebbõl különösen Zsirai Miklós Õstörténeti csodabogarak címû gúnyirata. Vagy Ligeti és Zsirai köre, vagy e könyv alapján néhány magyarokon élõsködõ magyargyûlölõ hozta össze a manysi sámán unoka Arvisuráit. Ne tessenek azt hinni, hogy csalással vádolom Paál Zoltánt! Õ szovjet partizánoktól készen kapta az iratokat, amelyeket eredetileg nem is
neki, hanem a Szõnyi Márton nevû „híres ellenállónak” hoztak, aki a szovjetek oldalán harcolt. Paál Zoltánt azért sem lehet csalással vádolni, mert az Arvisurában szereplõ néhány történelmi nevet és helyszínt sem õ, sem a manysik nem ismerhették. (Többek között
Oannész, Arszák, Ruga, Ojbársz, Ordosz, Hattusas) A finnugor népeknek pedig, köztük a manysiknak még a XIX. században sem volt saját írásuk, fõként nem rovásírásuk, csupán az egyszerûbb számrovást ismerték. (Dr. Sebestyén Gyula és Zichy István gróf alapján) Így rovó sámánjaik sem lehettek. Az Arvisurákban szereplõ történelmi nevek többsége megtalálható a már fent említett Magyarság õstörténeté-ben és a Németh Gyula által szerkesztett Attila és hunjai címû könyvben. (1940, Reprint Akadémiai Kiadó 1986) Ebben Ligeti Lajos két dolgozata is olvasható, az Attila hunjainak eredete és az Ázsiai hunok.
Véleményem szerint az Arvisurát e két mû alkotói közül írta valaki,
valakik. Hangsúlyozom, hogy közülük kizárható László Gyula és
Czeglédy Károly. A gúnyirat szerzõinek kezdetben talán nem is volt más céljuk, mint jót nevetni a magyarokon, akiknek Nemeskéri János szerint: „…testarányaik durván tagoltak, homlokuk alacsony, az orrgyökük széles és benyomott, az arcuk nagy fokúan lapos, az arcuk fogmedri része pedig elõreálló”. (Mint a majmoknak) Gondolom, az antropológus szerzõ egy tükör elõtt ült, amikor ezeket írta. A tréfás kedvû magyargyûlölõk késõbb úgy gondolhatták, hogy a háború borzalmait és zûrzavarát kihasználva, a „hõs ellenállóval” összefogva, a szovjet ejtõernyõs partizánokat használják fel a gúnyirat szibériai eredetének hitelesítésére. Még arra is ügyeltek, hogy az „égbõl” érkezzen az Arvisura, mintegy a finnugor panteon fõistene, Numi Tórem ajándékaként. Ez az ajándék végül a palóc Paál Zoltán, ózdi kohász ölébe hullott, aki becsületesen igyekezett megfelelni a
regényes nevû Szalaváré Tura sámán unoka elvárásainak. Sikerült.
Az ország nagyobb része behódolt a hivatalossá, kötelezõvé, államvallássá tett finnugor származás és nyelvrokonság elméletnek. Az ország kisebbik részének nagyobb része pedig fanatikus hívévé vált a kezdetben látszólag üldözött, manapság megtûrt, szintén finnugor õstörténetnek, az Arvisurának. Ügyes. Nagyon ügyes. De végül is lehet, hogy ezek az emberek azért váltak a finnugor elmélet követõivé, mert õk valóban a finnugor, helyesebben obi ugor népek utódai, azaz manysiké, hantiké, osztjákoké, voguloké és még néhány szerencsétlen, elmaradott népcsoporté, akiket Zichy István gróf még a XIX. században is kõkorszaki állapotban talált. Szeretném leszögezni, hogy ezzel az írással nem célom senki hitét megsérteni. Célom a magyar õstörténet megtisztítása a mindenféle rendeletekkel és cselvetésekkel ránk erõszakolt finnugor elmélettõl és õseink sértegetésétõl. A sumér-szkíta-pártus-hun-avar-magyar õstörténetet nem manysi sámánok írták és nem szovjet partizánok hozták az égbõl. Tehát 1997 szeptemberében a következõket gondoltam az Arvisuráról és az eltelt évek csak megerõsítettek ebben. Sámánrajcsúr (1997 szeptember)
Õstörténetünk még ismeretlen mélységeket rejtõ tengerébõl idõrõl-idõre felmerül egy szörnyeteg, az Arvisurák. A terjesztés kétes dicsõségét vállaló ózdi illetõségû Paál Zoltán elõszava szerint az Arvisurákat 1944-ben ejtõernyõn(!) hozta le nekünk a német megszállók ellen hõsiesen harcoló Szalaváré Tura, aki nem volt kisebb személyiség, mint egy manysi fõsámán unokája. Ez az unoka ebben a hõsies harcban el is esett, de még elõtte, a hõsies harcok közepette átadta nagyapja örökségét Paál Zoltánnak és az egész magyar nemzetnek. Ez az örökség pedig 347 (!) fõ-, illetve rovósámán elbeszélése volt õstörténetünkrõl. A dolog már itt az elõszónál nem stimmel, mert a szüleim szerint a megszállók az oroszok voltak. Megszállás és fogság tekintetében egyébként is lehetetlen összekeverni Németországot a Szovjetunióval. Elég itt csak annyi, hogy a németek 1944-ben már ismerték a fogmosást, az angol WC-t és a kézcsókot. Hogy a szovjet felszabadítás és 46 évig tartó megszállás milyen borzalmakat jelentett, azt most már meg lehet írni, de a tankönyvekre még mindig a borzalmak elhallgatása és nem tényszerû közlése a jellemzõ. Azt meg nem csak a szüleimtõl, hanem hazaszeretõ történészeinktõl
is tudom, hogy a manysikhoz csupán annyi közünk volt,
hogy néhány északra vándorolt hazánkfia tanította meg õket vadászni, halászni, ruhát varrni, sõt beszélni is. Ettõl õk még nem a rokonaink, legfeljebb a tanítványaink. De vissza az Arvisurákhoz. A magyar õstörténettel foglalkozó könyvek ismerete alapján (legyen az hazaszeretõ, vagy magyargyûlölõ) arra a következtetésre jutottam, hogy az Arvisurák egy magyarellenes
gúnyirat. Szerzõje, vagy szerzõi történészek, esetleg valamely
társtudomány mûvelõi, erre utalnak olyan nevek, évszámok, adatok, amelyekhez az ejtõernyõs manysi sámánok a legmélyebb vodkás révületben sem jutottak hozzá. Tippelnék Ligeti Lajosra vagy Zsirai Miklósra, akik rögeszmés aprólékossággal gyûjtötték össze és kárörömmel vágták arcunkba a legyõzöttek krónikásainak minden hazug mocskolódását. Elképzelhetõ szerzõként Diószegi Vilmos is, aki megszállottan bizonygatta, hogy tudós, orvos, tanító, pap táltosaink azonosak voltak az általa a helyszínen tanulmányozott szibériai, irástudatlan, részeg, vagy bolondgombától kábult sámánokkal, akik még Diószegi látogatása idején is kõkorszaki szinten éltek. Az Arvisurák célja: a finnugor-manysi rokonság és a szovjet partizánoknépszerûsítése, az igazi magyar õstörténet nevetségessé tétele a medvetoros évekkel, Góg furmányosaival, hasonló idétlenségekkel és sértésekkel. Õseink asszonyait és leányait szinte minden oldalon többször rimalányoknak nevezik. Vajon tudják-e az Arvisura rajongói,
hogy mit jelent ez a szó? Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára (1862). Rima: Kurva, szajha, lotyó, czurhó stb. Eredeti értelme: ringy v. rongy.
Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára (1873). Rima: kéjhölgy,
örömleány.
Magyar Értelmezõ Kéziszótár (1972). Rima: szajha.
Gúnyiratot a Biblia Ószövetségi részérõl is lehetne, de ezt nem
merik megtenni azok, akik a magyarok õstörténetét csúfolják.
Befejezésül idéznék egy jellemzõ részletet: „A gara-Zúgon túl lévõ
Kuszkó birodalmában, Artupi asszonynak Kecsõ kabar nyílkovácstól négy fia származott: Ragyolc, Miskolc, Rohonc és Tiszolc.” Ezek a fiúk bonyolult úton tüzet loptak(!) és azt csuporba rejtették. Az Arvisurák szerzõi szerint azonban a magyarok (akik lopnak) még egy csuporra sem képesek vigyázni: „Rohonc a folyóba beleesett, s a tüzes csupor odaveszett.” Nagy kár, hogy nem ennek a Rohonc gyereknek adta az ejtõernyõs sámán-unoka az Arvisurákat. Legalább az is odaveszett volna. Az Arvisura azonban mégsem vicces, inkább veszélyes. Hátha valaki komolyan veszi.
 
E

echo

Állandó Tag
Állandó Tag
látod ,mégis vannak akik komolyan veszik.sértő szándék nélkül mondom az ilyenek értelmi képességeit-legalábbis iskolai ereményeit,ha vannak erősen megkérdőjelezném.biztosan becsületes -tisztességes,de félrevezett emberek,akik egy őrült álmot-álmát kergetik.
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
Meg kéne őket kérdezni, hogy milyen bizonyítékkal rendelkeznek.
Nekünk van székely-magyar ABC.Nekik van?
Az igaz, hogy testvérnépek, mert az ős etimonok alapján valamikor egy nép voltunk, csak ők elszlávosodtak mi meg nem.
echo írta:
A lengyelek szerint ők a szarmaták utódai.akkor hogy is van ez?
Kattints a kibontásához...
 
Magam la

Magam la

Állandó Tag
Állandó Tag
Magam la írta:
Akkor tehát nem is szlávok?
Nem hát.
És igazuk van, ők részben szarmaták. Nem véletlen, hogy Lengyelországban van a Szarmata síkság.
Kattints a kibontásához...
De a rómaiak idején a Magyar Alföldet is szarmaták lakták, legalábbis ők uralkodtak akkoriban az itt lakókon. Itt is maradtak, csak később beolvadtak az őslakosságba.
 
P

petzso

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem ideje lenne hiteles történelmi iratok felé orientálódni.
Nem véletlenül küldtem, barátom jóvoltából a Makkay könyveket. El kell olvasni és le kell vonni a megfelelő konzekvenciát.

Magam la írta:
Na, ez aztán nem semmi!
Akit esetleg érdekel, nekem megvan Ligeti könyve, valóban az van benne, amit "ezek" itt állítanak.
Kattints a kibontásához...
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére