...hozzáfűzném...
..."Megeshet, hogy éppen mélyen elmerülve beszélgetsz egy barátoddal, amikor hirtelen úgy érzed, szeretnél csendben maradni. Szeretnéd abbahagyni a beszédet, azonnal, a mondat közepén. Akkor hagyd abba éppen ott, még a mondatot se fejezd be, mert az ellenkezni fog a természettel.
De ekkor feltűnik a színen az ítélkezés. Kínosan érzed magad amiatt, hogy mit gondolnak rólad mások, ha hirtelen, a mondat közepén elhallgatsz. Ha hirtelen elhallgatsz, nem fogják érteni, miért teszed, ezért valahogyan befejezed a mondatot. Érdeklődést színlelsz, s végül elmenekülsz. Ez nagyon sokba kerül, és felesleges is. Egyszerűen mondd azt, hogy most nincs kedved beszélgetni. Elnézést kérhetsz, és nem szólsz többet.
Néhány napig talán egy kissé problémás lesz, de lassanként megértik majd az emberek. Ne ítéld el magad amiatt, amiért hallgatsz; ne mondd magadnak, hogy ez nem jó. Minden Jó! A mély elfogadásban minden áldottá válik. Így történt - az egész lényed csendben akart maradni. Kövesd a kívánságát! Egyszerűen légy a teljességed árnyéka, és bárhová megy, kövesd, mert nincs más cél. És akkor hatalmas ellazulást érzel majd magad körül."...
:777:
x.