Ez nem teljesen így van, nem csak szabadkőműves ármány hanem tény. És ehez semmi köze Darvinnak...
Persze, de ha nem dekoráljuk a dolgokat, akkor mocskosul unalmasak maradnak.
Lényegében az ember legalább annyira kecske, bivaly, macska, medve, farkas, mint majom.
Nem genetikailag, mert az egy irányt szab meg, egy alapkoncepció a létünkre vonatkoztatva, ami felelős a megjelenésünkért, és a majom természetesen közelebb áll hozzánk mint a többi, mert azon a főemlős nyomvonalon képviseljük a Létet.
De ugyanakkor az állat és az ember közt nagy különbség, és például az ember pont annyira növény, mint amennyire állat.
Működési elveket értek ez alatt. A növény mag állapotból teljes kibontakozást hoz létre, ami az állati és emberi létnek is alapja, a növénység, növekedés.
Csakhogy míg az állatnál ez kizárólag egy biológiai, fizikális és ösztönszinten megy végbe, hogy elérje kifejlett állatiságát - tehát az állat egy "állapot". Végső soron, az emberben megvalósul a növénység biológiai szinten, az állatiság különböző tudati állapotait, lételveit tekintve, és az emberben létrejön egy önmagát indukáló dinamikus rendszer, ami miatt az ember ember, és nem majom, nem hüllő, és nem is növény.
Az ember tudati rendszerében kezd működni a nővénység működési elve, és az állati állapotok, azaz stabil mintázatok termékeny fúziója.
Persze ezt nem én találtam ki, de nagyon szeretem ezt az elképzelést. Ez sokkal színesebb, szórakoztatóbb és izgalmasabb, mint az elmebeteg Dawkins "csupasz majom"-elmélete.
A kisróka rókaságában valósítja meg magát és ehhez neki nem kell segítség. Az ösztönök működnek, a szülők dolga a táplálás, és hogy aktivizálják az ösztönöket. A vadászgörény nyakszirtet harap annak ellenére, hogy soha nem tanult anatómiát.
A növénynek ennyi sem kell, csak nedvesség és fény.
Csak az ember kérdez a saját létére. Az ember reflektál, és noha az emberi hagyomány valamikori kezdetétől forgatókönyvet ad az embernek, hogyan kell emberként lennie, igazából ez a kérdés sosem kap választ kintről.
Az ember egy dinamikus állapot. Az ismert anyagi világ struktúráival rendelkezik, egyszerre működnek benne, és együtt egy többletet hoznak létre, ami az ember.
És a tökéletes megvilágosodott kiteljesedett emberi lényeket leszámítva senkinél nem állt meg ez a dinamikus folyamat, ami időről időre újrakonstruálja az ember önazonosságát.
Szerintem a majomtól származtatás azon túl, hogy igaz, redukálja az ember lényegiségét.
Lehetne akár humanoid kecske is. Akkor is benne lennének ezek a működési elvek, legfeljebb más súlyozással.