:656:\\m/:777:kiss
Rejtélyek, furcsaságok, talányok
- Téma inditó Mira*
- Kezdés dátuma
Különleges helyek a Földön I. - Belize
2011.06.26. 09:17 i-world.hu
Ha még nem találtál megfelelő helyszínt a nyaraláshoz, akkor most adnék pár tippet, méghozzá a Föld legfurcsább képződményei közül. A bal oldalon látható kép például Belize mellett lett lencsevégre kapva. Eme különleges és csodálatos képződmény neve szabad fordításban nem más, mint a Nagy Kék Lyuk. Ráadásul nem csak vizet találunk, ha lejjebb merészkedünk..
A Bahamákon és Belize nemzetközi vizein, szárazföldön és vízen egyaránt találhatunk hatalmas üregeket, melyeket Blue Holes-nak, azak "kék lyukak"-nak neveznek. Ezek az üregek gyakran bejáratként szolgálnak hatalmas föld-, illetve víz alatti barlangrendszerekbe, melyek akár 14 km hosszúak is lehetnek. Nem véletlen, hogy rengetek búvárkodni vágyó turista választja ezt a környéket uticélúl. Érdekesség, hogy a tudománynak is tud újat mutatni ez a csodálatos hely, mivel a búvárok gyakran találkoznak új víz alatti állatfajokkal, illetve a geológusok is törhetik a fejüket, hogy vajon, hogyan alakulhattak ki cseppkövek ezekben a barlangokban, ha azok csak száraz helyen képződnek.
A felfedezők számára ezek a képződmények adták meg a választ arra, hogy hogyan is keletkeztek a kék lyukak. Körülbelül 65000 éve, mikor a Föld még az utolsó nagy jégkorszakát élte, a Bahamák vízszintje úgy 150 méterrel volt alacsonyabb, mint most. A szigetek mészkő tartalmát idővel a víz kimosta és hatalmas barlangrendszerek jöttek létre, majd nagyjából 10000 éve, mikor a vízszint újra megemelkedett néhány barlang beomlott és létrejöttek ma látható különleges képződmények.
Végezetül egy videó arról, hogy milyen is a búvárkodás ezen a helyen:
<iframe width="560" height="349" src="http://www.youtube.com/embed/eCPBIa6c8Ok" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
2011.06.26. 09:17 i-world.hu
Ha még nem találtál megfelelő helyszínt a nyaraláshoz, akkor most adnék pár tippet, méghozzá a Föld legfurcsább képződményei közül. A bal oldalon látható kép például Belize mellett lett lencsevégre kapva. Eme különleges és csodálatos képződmény neve szabad fordításban nem más, mint a Nagy Kék Lyuk. Ráadásul nem csak vizet találunk, ha lejjebb merészkedünk..
A Bahamákon és Belize nemzetközi vizein, szárazföldön és vízen egyaránt találhatunk hatalmas üregeket, melyeket Blue Holes-nak, azak "kék lyukak"-nak neveznek. Ezek az üregek gyakran bejáratként szolgálnak hatalmas föld-, illetve víz alatti barlangrendszerekbe, melyek akár 14 km hosszúak is lehetnek. Nem véletlen, hogy rengetek búvárkodni vágyó turista választja ezt a környéket uticélúl. Érdekesség, hogy a tudománynak is tud újat mutatni ez a csodálatos hely, mivel a búvárok gyakran találkoznak új víz alatti állatfajokkal, illetve a geológusok is törhetik a fejüket, hogy vajon, hogyan alakulhattak ki cseppkövek ezekben a barlangokban, ha azok csak száraz helyen képződnek.
A felfedezők számára ezek a képződmények adták meg a választ arra, hogy hogyan is keletkeztek a kék lyukak. Körülbelül 65000 éve, mikor a Föld még az utolsó nagy jégkorszakát élte, a Bahamák vízszintje úgy 150 méterrel volt alacsonyabb, mint most. A szigetek mészkő tartalmát idővel a víz kimosta és hatalmas barlangrendszerek jöttek létre, majd nagyjából 10000 éve, mikor a vízszint újra megemelkedett néhány barlang beomlott és létrejöttek ma látható különleges képződmények.
Végezetül egy videó arról, hogy milyen is a búvárkodás ezen a helyen:
<iframe width="560" height="349" src="http://www.youtube.com/embed/eCPBIa6c8Ok" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Ádám hídja
Földönkívüliek építették a misztikus hidat?
Ádám hídja a természet, egy ősi nép vagy a földönkívüliek műve lenne?
Bár hosszú ideje vitatkoznak eredetétől, a NASA által az űrből készített felvételek néhány éve az érdeklődés középpontjába állították az India és Srí Lanka - korábbi nevén Ceylon - között látható különös építményt, Ádám hídját.
A képeken egy csaknem 30 kilométeres híd rajzolódik ki, melyet a hindu közösség meggyőződése szerint Visnu, az egyik legfontosabb hindu istenség földi reinkarnációja épített. A geológusok szerint azonban a misztikus híd csupán a természet mesteri tréfája a spiritualitás felett, a tudományos világ képviselői ugyanis úgy vélik, a híd nem más, mint kisebb korallzátonyok és homokpadok természetes láncolata. Bizonyítéka egyik félnek sincs, így felejthetetlen látványa mellett az eredetét övező rejtélyek is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több turista zarándokoljon el hozzá.
Vallási legenda vagy földönkívüli építmény?
Ádám hídja vagy más néven Ráma hídja - Rama Setu - keletkezéséről nemcsak a tudományos világnak és a hindu vallás képviselőinek eltérő a véleménye. A híd eredetileg minden feljegyzésben Ádám hídjaként szerepelt, utalva az iszlám legendára, mely szerint Ádám, az első ember Földre érkezésekor Srí Lanka egyik legmagasabb pontjára lépett.
A lábnyomát őrző szent helyet Ádám-csúcsnak, az oda vezető utat pedig Ádám hídjának nevezték el. A hindu magyarázat szerint azonban a hidat Ráma - Visnunak, a három legfőbb hindu istenség egyikének hetedik földi reinkarnációja - építtette majomhadseregével, amikor Srí Lanka akkori uralkodója, a gonosz Rávana ellen indított támadást felesége kiszabadítása érdekében.
A számos spirituális és tudományos magyarázat mellett az összeesküvés-elméletek híveinek hatására a köztudatban a földönkívüli beavatkozás lehetősége is felmerült, mivel az eddigi vizsgálatok sem a természet alkotta, sem az ember építette teóriát nem tudták egyértelműen bizonyítani.
Sokak szerint továbbá görbülete és szerkezete olyan intelligenciát feltételez, mely az emberénél jóval magasabb, sőt, az idegenek közreműködését támasztják alá a híd feltételezett korával is - a legtöbben 7-18 ezer évesre becsülik, de vannak, akik szerint 1,7 millió évvel ezelőtt építhették a titokzatos kezek.
Félig elpusztult, de idővel előbukkant a tengerből
Az Indiai-óceán északi részén, Indiától délre található Srí Lanka lenyűgöző szépségéhez, ősi történeteihez, romvárosaihoz, több ezer éves kultúrájához, páratlan vízeséseihez, érintetlen tengerpartjaihoz tökéletesen illik a legendák övezte képződmény, a misztikumon túl azonban Ádám hídja önmagában is lenyűgöző látványt nyújt.
A kutatók szerint a hídon egészen a 15. századig gyalogosan is lehetett közlekedni, amikor is a viharos időjárás miatt fokozatosan a tengerbe süllyedt, egy 1480-as ciklon pedig végzetes pusztítást vitt véghez rajta. Sokáig teljes egészében a tenger szintje alatt húzódott, idővel azonban kisebb-nagyobb részei újra előbukkantak, megdöbbentve Srí Lanka és a világ legtöbb kutatóját.
Ma az építményt csak néhány helyen tör fel a habokból - így a vízparton állva nem igazán látszik -, a levegőből megcsodálva azonban kirajzolódik, ahogy a világos zátonyok és homokpadok láncolata vékonyan kígyózik a vízben. A légi felvételek is összefüggő képződményt mutatnak meg, a NASA felvételei azonban sokkal tisztábban láttatják a hidat, hozzájárulva ahhoz, hogy az minden eddiginél több vita forrása legyen.ű
Meggyalázzák a szent hidat?
Ádám hídját felfedezése óta nem övezte akkora figyelem, én nem váltott ki olyan mértékű indulatokat, mint az utóbbi években. A világ hindu közösségei heves tiltakozásokkal próbálják útját állni annak a projektnek, mely a híd átvágásával nyitná meg az utat a hajók számára. Az új hajózási útvonal az elemzések szerint jelentős hatással lenne a környék gazdasági és ipari fejlődésére, azonban a hívők szerint még ez sem lehet indok arra, hogy meggyalázzanak egy szent helyet.
A hindu közösségek India-szerte úttorlaszokkal, tüntetésekkel fejezték ki tiltakozásukat az indiai kormány terve ellen, utóbbi azonban a tudományos körök véleményeire hivatkozva állítja, a híd nem más, mint egyszerű természeti képződmény, és mint ilyet, az embernek joga van lerombolni
Forrás: Femina
Földönkívüliek építették a misztikus hidat?
Ádám hídja a természet, egy ősi nép vagy a földönkívüliek műve lenne?
Bár hosszú ideje vitatkoznak eredetétől, a NASA által az űrből készített felvételek néhány éve az érdeklődés középpontjába állították az India és Srí Lanka - korábbi nevén Ceylon - között látható különös építményt, Ádám hídját.
A képeken egy csaknem 30 kilométeres híd rajzolódik ki, melyet a hindu közösség meggyőződése szerint Visnu, az egyik legfontosabb hindu istenség földi reinkarnációja épített. A geológusok szerint azonban a misztikus híd csupán a természet mesteri tréfája a spiritualitás felett, a tudományos világ képviselői ugyanis úgy vélik, a híd nem más, mint kisebb korallzátonyok és homokpadok természetes láncolata. Bizonyítéka egyik félnek sincs, így felejthetetlen látványa mellett az eredetét övező rejtélyek is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több turista zarándokoljon el hozzá.
Vallási legenda vagy földönkívüli építmény?
Ádám hídja vagy más néven Ráma hídja - Rama Setu - keletkezéséről nemcsak a tudományos világnak és a hindu vallás képviselőinek eltérő a véleménye. A híd eredetileg minden feljegyzésben Ádám hídjaként szerepelt, utalva az iszlám legendára, mely szerint Ádám, az első ember Földre érkezésekor Srí Lanka egyik legmagasabb pontjára lépett.
A lábnyomát őrző szent helyet Ádám-csúcsnak, az oda vezető utat pedig Ádám hídjának nevezték el. A hindu magyarázat szerint azonban a hidat Ráma - Visnunak, a három legfőbb hindu istenség egyikének hetedik földi reinkarnációja - építtette majomhadseregével, amikor Srí Lanka akkori uralkodója, a gonosz Rávana ellen indított támadást felesége kiszabadítása érdekében.
A számos spirituális és tudományos magyarázat mellett az összeesküvés-elméletek híveinek hatására a köztudatban a földönkívüli beavatkozás lehetősége is felmerült, mivel az eddigi vizsgálatok sem a természet alkotta, sem az ember építette teóriát nem tudták egyértelműen bizonyítani.
Sokak szerint továbbá görbülete és szerkezete olyan intelligenciát feltételez, mely az emberénél jóval magasabb, sőt, az idegenek közreműködését támasztják alá a híd feltételezett korával is - a legtöbben 7-18 ezer évesre becsülik, de vannak, akik szerint 1,7 millió évvel ezelőtt építhették a titokzatos kezek.
Félig elpusztult, de idővel előbukkant a tengerből
Az Indiai-óceán északi részén, Indiától délre található Srí Lanka lenyűgöző szépségéhez, ősi történeteihez, romvárosaihoz, több ezer éves kultúrájához, páratlan vízeséseihez, érintetlen tengerpartjaihoz tökéletesen illik a legendák övezte képződmény, a misztikumon túl azonban Ádám hídja önmagában is lenyűgöző látványt nyújt.
A kutatók szerint a hídon egészen a 15. századig gyalogosan is lehetett közlekedni, amikor is a viharos időjárás miatt fokozatosan a tengerbe süllyedt, egy 1480-as ciklon pedig végzetes pusztítást vitt véghez rajta. Sokáig teljes egészében a tenger szintje alatt húzódott, idővel azonban kisebb-nagyobb részei újra előbukkantak, megdöbbentve Srí Lanka és a világ legtöbb kutatóját.
Ma az építményt csak néhány helyen tör fel a habokból - így a vízparton állva nem igazán látszik -, a levegőből megcsodálva azonban kirajzolódik, ahogy a világos zátonyok és homokpadok láncolata vékonyan kígyózik a vízben. A légi felvételek is összefüggő képződményt mutatnak meg, a NASA felvételei azonban sokkal tisztábban láttatják a hidat, hozzájárulva ahhoz, hogy az minden eddiginél több vita forrása legyen.ű
Meggyalázzák a szent hidat?
Ádám hídját felfedezése óta nem övezte akkora figyelem, én nem váltott ki olyan mértékű indulatokat, mint az utóbbi években. A világ hindu közösségei heves tiltakozásokkal próbálják útját állni annak a projektnek, mely a híd átvágásával nyitná meg az utat a hajók számára. Az új hajózási útvonal az elemzések szerint jelentős hatással lenne a környék gazdasági és ipari fejlődésére, azonban a hívők szerint még ez sem lehet indok arra, hogy meggyalázzanak egy szent helyet.
A hindu közösségek India-szerte úttorlaszokkal, tüntetésekkel fejezték ki tiltakozásukat az indiai kormány terve ellen, utóbbi azonban a tudományos körök véleményeire hivatkozva állítja, a híd nem más, mint egyszerű természeti képződmény, és mint ilyet, az embernek joga van lerombolni
Forrás: Femina
Tudtátok, hogy a Föld nem gömbölyű, de még csak nem is ellipszoid, hanem krumpli alakú? Mégpedig "Potsdam burgonya" alakú...
Tudom, hogy ez nem rejtély, de nagyon érdekes. (forrás: origo. hu) [HIDE]http://www.origo.hu/tudomany/201107...geodezia-bolygonk-alakja-nem-gomb-es-nem.html[/HIDE]
Tudom, hogy ez nem rejtély, de nagyon érdekes. (forrás: origo. hu) [HIDE]http://www.origo.hu/tudomany/201107...geodezia-bolygonk-alakja-nem-gomb-es-nem.html[/HIDE]
Érdekes téma... én kicsit félek tőle...
Vannak itt durva képek...
Aranylaci honlapján az Űrtechnika felett találod.
<iframe width="425" height="349" src="http://www.youtube.com/embed/g1Ho6xXu1LA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Ezt is arrafelé találták....
Ezt is arrafelé találták....
Van az interneten az Antarktiszról sok minden és valamit nagyon szeretnének ott eltussolni az amerikaiak, az biztos. A nemzetközi egyezmények szerint ez nem az amerikaiak tulajdona és nem mindenki nézi jó szemmel, ahogy ott befészkelték magukat.
Itt [HIDE]http://www.eutimes.net/2011/04/deadly-time-vortex-appears-over-antarctica/[/HIDE] van egy cikk ahol azt olvasom, hogy 2001-ben Nicole Fontaine az E.P. akkori elnöke azt mondta, hogy az amerikai hadsereg megsérti az Antarktisz egyezményt.
Nehéz érteni a fordító programmal, de valami olyasmiről van szó, hogy mélyen a jég alatt van egy óriási szerkezet és ahhoz szeretnének eljutni egy ilyen óriási földfúróval...
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Hangyákat zombivá alakító új gombafajokat fedeztek fel
Egyes trópusi gombafajok saját szaporodásuk érdekében képesek úgy módosítani a hangyák viselkedését, hogy a rovarok a megfelelő helyre szállítsák a gombákat. Egy nemzetközi kutatócsoport most négy új faját fedezte fel ezeknek a gombáknak.
Az Ophiocordyceps nemzetségbe tartozó élősködő gomba a megfertőzéstől kezdve fokozatosan arra kényszeríti a lóhangyát, hogy elhagyja a fák koronájában megbúvó fészkét, és alacsonyabb növényekre vagy fiatal hajtásokra másszon le. A rovar utolsó cselekedeteként még rágójával megkapaszkodik egy földközeli levélbe, majd elpusztul. Akár hetekig is lóghat ilyen pózban, a gomba pedig tovább növekedik a tetemben. Idővel a parazita termőtestet növeszt ki az állat tarkójából, amelyből egy hét múlva kihullnak a spórák. Minden egyes spóra egy újabb hangyát képes megfertőzni - s elölről kezdődik a körforgás.
Három kutató, a brit Harry C. Evans, a brazil Simon L. Elliot és az amerikai David P. Hughes most négy új élősködő gombafajról számolt be, melyekre fertőzött hangyák tanulmányozása közben bukkantak Brazíliában. A szakembereknek azt is sikerült kimutatni, hogy az új gombák nagymértékben specializálódtak egy-egy hangyafajra. Az új fajokat a cikk szerzői nevezték el (O. camponoti-rufipedis, O. camponoti-balzani, O. camponoti-melanotici, O. camponoti-novogranadensis). A gombák leírásai a szabad hozzáférésű PLoS ONE online folyóirat legújabb számában jelentek meg, s ez az első eset, hogy nemzetközi nevezéktannak megfelelő, érvényes gombaneveket publikáltak kutatók egy, csak online megjelenő lapban.
A cikk azért is figyelemreméltó, mert ráirányítja a figyelmet a veszélyeztetett élőhelyek fölfedezetlen, összetett biológiai kölcsönhatásaira. A négy új faj mind Brazília atlanti esőerdeiből származik, amelyek biológiai sokszínűségét az ember nagyon nagy mértékben károsította: mára az eredeti növénytakaró 92 százaléka eltűnt.
A biológiai sokféleség elvesztésének hatása a közösségi szerkezetre jól ismert, de azt nem tudják a kutatók, hogy a paraziták, például ezek a hangyákat zombivá tevő gombák, miként birkóznak meg az élőhely széttöredezettségével. E gombák életciklusa rendkívül bonyolult, ezért is alkalmas a tanulmányozásuk annak kiderítésére, miként hat az erdők feldarabolódása az ilyen élősködők által terjesztett betegségek dinamikájára.
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Hangyákat zombivá alakító új gombafajokat fedeztek felEgyes trópusi gombafajok saját szaporodásuk érdekében képesek úgy módosítani a hangyák viselkedését, hogy a rovarok a megfelelő helyre szállítsák a gombákat. Egy nemzetközi kutatócsoport most négy új faját fedezte fel ezeknek a gombáknak.
Az Ophiocordyceps nemzetségbe tartozó élősködő gomba a megfertőzéstől kezdve fokozatosan arra kényszeríti a lóhangyát, hogy elhagyja a fák koronájában megbúvó fészkét, és alacsonyabb növényekre vagy fiatal hajtásokra másszon le. A rovar utolsó cselekedeteként még rágójával megkapaszkodik egy földközeli levélbe, majd elpusztul. Akár hetekig is lóghat ilyen pózban, a gomba pedig tovább növekedik a tetemben. Idővel a parazita termőtestet növeszt ki az állat tarkójából, amelyből egy hét múlva kihullnak a spórák. Minden egyes spóra egy újabb hangyát képes megfertőzni - s elölről kezdődik a körforgás.
Három kutató, a brit Harry C. Evans, a brazil Simon L. Elliot és az amerikai David P. Hughes most négy új élősködő gombafajról számolt be, melyekre fertőzött hangyák tanulmányozása közben bukkantak Brazíliában. A szakembereknek azt is sikerült kimutatni, hogy az új gombák nagymértékben specializálódtak egy-egy hangyafajra. Az új fajokat a cikk szerzői nevezték el (O. camponoti-rufipedis, O. camponoti-balzani, O. camponoti-melanotici, O. camponoti-novogranadensis). A gombák leírásai a szabad hozzáférésű PLoS ONE online folyóirat legújabb számában jelentek meg, s ez az első eset, hogy nemzetközi nevezéktannak megfelelő, érvényes gombaneveket publikáltak kutatók egy, csak online megjelenő lapban.
A cikk azért is figyelemreméltó, mert ráirányítja a figyelmet a veszélyeztetett élőhelyek fölfedezetlen, összetett biológiai kölcsönhatásaira. A négy új faj mind Brazília atlanti esőerdeiből származik, amelyek biológiai sokszínűségét az ember nagyon nagy mértékben károsította: mára az eredeti növénytakaró 92 százaléka eltűnt.
A biológiai sokféleség elvesztésének hatása a közösségi szerkezetre jól ismert, de azt nem tudják a kutatók, hogy a paraziták, például ezek a hangyákat zombivá tevő gombák, miként birkóznak meg az élőhely széttöredezettségével. E gombák életciklusa rendkívül bonyolult, ezért is alkalmas a tanulmányozásuk annak kiderítésére, miként hat az erdők feldarabolódása az ilyen élősködők által terjesztett betegségek dinamikájára.
Van az interneten az Antarktiszról sok minden és valamit nagyon szeretnének ott eltussolni az amerikaiak, az biztos. A nemzetközi egyezmények szerint ez nem az amerikaiak tulajdona és nem mindenki nézi jó szemmel, ahogy ott befészkelték magukat.
Itt *** hidden content *** van egy cikk ahol azt olvasom, hogy 2001-ben Nicole Fontaine az E.P. akkori elnöke azt mondta, hogy az amerikai hadsereg megsérti az Antarktisz egyezményt.
Nehéz érteni a fordító programmal, de valami olyasmiről van szó, hogy mélyen a jég alatt van egy óriási szerkezet és ahhoz szeretnének eljutni egy ilyen óriási földfúróval...
Az Antarktiszról kevesebbet tudunk, mint egy másik bolygóról, vagy a Holdról. Bár azzal sem dicsekedhetünk olyan nagyon.....
Bihar
Kitiltott (BANned)
Ez a nagy szerkezet inkább vízszintes, vagy ahhoz közeli, kislejtésű ferde alagúthoz szükséges. Függőleges fúrásokat amúgysem szoktak ilyen nagy átmérővel készíteni. Függőleges furás esetén ezt az ezertonnás készüléket mi tartaná?
Lehetséges, hogy nagymennyiségű értékes ásványok, ritkafém-ércek lehetnek a terep alatt, ezt próbáják kiszedni majd.
Ennek a masinának nemcsak egy lejtős furatot kell készítenie, hanem azután a "saját lábán" ki is kell jönnie ebből.
Meglepő lenne, ha valóban valamilyen kapitális tárgy lenne a terep alatt...nem gondolom, hogy így van.
A képen - balra- egy lombosfa is látható mellesleg....??
Lehetséges, hogy nagymennyiségű értékes ásványok, ritkafém-ércek lehetnek a terep alatt, ezt próbáják kiszedni majd.
Ennek a masinának nemcsak egy lejtős furatot kell készítenie, hanem azután a "saját lábán" ki is kell jönnie ebből.
Meglepő lenne, ha valóban valamilyen kapitális tárgy lenne a terep alatt...nem gondolom, hogy így van.
A képen - balra- egy lombosfa is látható mellesleg....??
Ra lehet keresni pl. "Nag Hammadi Library pdf." es lejon az egesz konyv -mar ami megmaradt belole- angolul. Kb.300 oldal apro betus nehez olvasmany. Olyan biblia-kiegeszito gyujtemenynek neveznem. Apokrif-iratok.Regebben megvettem konyv formaban (angolul) de meg mai napig sem sikerult kiolvasnom teljesen. Kb. egyharmada utan ugy dontottem, hogy sokkal hasznosabb dolgokkal is tolthetem az idomet. Azota sem erzem, hogy tovabb kene olvasnom. Szerintem nem sokat veszitesz...
Igazad lehet. Az eredeti linken van másik hasonló berendezés is. Az a baj, hogy nem tudom kibogozni, hogy miért tették az Antarktisszal foglalkozó cikkbe épp ezt a képet.
Bihar
Kitiltott (BANned)
Jelenleg -úgytudom- függőleges furásokkal kb a 8 km mélységet érték el, valahol Skandináviában..ahol geológiai képződményeket kerestek. Ez nagy dolog, mert kb 100 méterenként a lyuk húmérséklete 3 fokkal nő. Ugyanakkor a furadékot is felszínre kell hozni (öblítéses eljárással szokták), továbbá 8 km hosszú csővezeték tömege sem semmi, ezt bizony erősen tartani kell és a a furót pedig -szárastól- forgatni, vagy un turbó fúrót is lehet használni.
A béléscső tömege nagy, akkor is, ha az átmérő 20 cm körűli. Ilyen hosszú cső már meglehetősen csavarodik is , tehát a talp és a felszín között ez megjelenik. A cső felűl ha 0 fokos, akkor alul -8 km-re- kb 240 fok a hőmérséklet! Szóval sok nehézséggel jár egy ekkora lyukat kifúrni.
Magyarországon pl az ivóvíznyerő -rétegvizet megcsapoló- kutak átlagos mélysége 100 m körűli, a hévizkutaké pedig 1,2-2,0 km. Az olajkutak (Szeged-Algyő) persze 2 km-nél mélyebbek.
Budapesten pl un csőkutak léteznek a vízműveknél (kb 600 db) , ezek a Duna mellett a kavicsban vannak elkészítve és csak 20-25 m mélyek, de nem rétegvizet hasznosítanak, hanem a Duna felől a kavicsban beáramló vizet . Ilyenfajta kutak nemnagyon vannak máshol a világban. Ez utóbbiak vizei viszont kivannak téve a mezőgazdaságban használt vegyszerek megjelenésének is.. Még a Bécsben a Dunába jutott gyógyszerek hatásának (kórházakból főleg) is kivan téve a kutakból kinyert viz..
Viszont a mély skandináv furásban UFÓK nem jelenkeztek, nyomokban sem..
A béléscső tömege nagy, akkor is, ha az átmérő 20 cm körűli. Ilyen hosszú cső már meglehetősen csavarodik is , tehát a talp és a felszín között ez megjelenik. A cső felűl ha 0 fokos, akkor alul -8 km-re- kb 240 fok a hőmérséklet! Szóval sok nehézséggel jár egy ekkora lyukat kifúrni.
Magyarországon pl az ivóvíznyerő -rétegvizet megcsapoló- kutak átlagos mélysége 100 m körűli, a hévizkutaké pedig 1,2-2,0 km. Az olajkutak (Szeged-Algyő) persze 2 km-nél mélyebbek.
Budapesten pl un csőkutak léteznek a vízműveknél (kb 600 db) , ezek a Duna mellett a kavicsban vannak elkészítve és csak 20-25 m mélyek, de nem rétegvizet hasznosítanak, hanem a Duna felől a kavicsban beáramló vizet . Ilyenfajta kutak nemnagyon vannak máshol a világban. Ez utóbbiak vizei viszont kivannak téve a mezőgazdaságban használt vegyszerek megjelenésének is.. Még a Bécsben a Dunába jutott gyógyszerek hatásának (kórházakból főleg) is kivan téve a kutakból kinyert viz..
Viszont a mély skandináv furásban UFÓK nem jelenkeztek, nyomokban sem..
A pokol kapujában
"Kola-félsziget: 1970-1994: ez a szupermély fúrás 12 261 méterre hatolt.... az ott mért belső hőmérséklet 237 fok volt!
A fentebbi képen
egy Giant TBM azaz óriás alagútfúrógép látható
nem a Herrenknecht S-574 tipus
mert azt az olaszok tiszteletére trikolorosra festették
tán a cég Kinába szánt példánya (szine miatt\\m/)
15 és fél m körüli furatot tudnak ezek
Hagyományos olajfuró torony formátumú szerkezetet használtak.
Kezdetben Uralmash-4E toronnyal indultak
majd a folytató Uralmash-15000 érte el az idézett mélységet
Több mélyitési ágat is emlit az egyik forrás.
Csatolás megtekintése 723593Csatolás megtekintése 723594
Bár néhány "szakértő" kapcsolatba hozza a furással
az alábbi képet
Csatolás megtekintése 723595
de ez valami külszini fejtési üreg valahol tán(D-afrika?)
A fenti Kola-félszigeti fúrásból a pokol hangjait regisztrálták
ím:
Csatolás megtekintése 723615
"Kola-félsziget: 1970-1994: ez a szupermély fúrás 12 261 méterre hatolt.... az ott mért belső hőmérséklet 237 fok volt!
A fentebbi képen
egy Giant TBM azaz óriás alagútfúrógép látható
nem a Herrenknecht S-574 tipus
mert azt az olaszok tiszteletére trikolorosra festették
tán a cég Kinába szánt példánya (szine miatt\\m/)
15 és fél m körüli furatot tudnak ezek
Hagyományos olajfuró torony formátumú szerkezetet használtak.
Kezdetben Uralmash-4E toronnyal indultak
majd a folytató Uralmash-15000 érte el az idézett mélységet
Több mélyitési ágat is emlit az egyik forrás.
Csatolás megtekintése 723593Csatolás megtekintése 723594
Bár néhány "szakértő" kapcsolatba hozza a furással
az alábbi képet
Csatolás megtekintése 723595
de ez valami külszini fejtési üreg valahol tán(D-afrika?)
A fenti Kola-félszigeti fúrásból a pokol hangjait regisztrálták
ím:
Csatolás megtekintése 723615
Bihar
Kitiltott (BANned)
Igen, a Kola félszgeti furás a világon a legmélyebb. A Mélységére nem emlékeztem pontosan. Érdekes lenne megismerni, hogy ez végig köpenycsövezték-e? Viszont a Kola félszigeten a köpenyhőmérséklet nem az átlagos 3 fok/100 m, hanem -ezekszerint- kb 2fok/100 m. Megjegyzem ez Magyarországon 22m/1 fok, mert a köpeny itt vékony.
Ez a hatalamas gép pedig -változatlanul- egy alagútfúró. Érdekes lenne tudni egy nagy alagútfúró motorjának a teljesítményét.
Mindenesetre jajj az UFÓKNAK, ha egy ilyen nagy gép a földalatti parkolójukba eljut..
Ez a hatalamas gép pedig -változatlanul- egy alagútfúró. Érdekes lenne tudni egy nagy alagútfúró motorjának a teljesítményét.
Mindenesetre jajj az UFÓKNAK, ha egy ilyen nagy gép a földalatti parkolójukba eljut..