Ugye ezzel nem azt akarod mondani, hogy szerinted ezek a fák több millió év alatt temetődtek be?
Megválaszolatlan kérdések - félremagyarázott tények...
- Téma inditó zsuzsanna03
- Kezdés dátuma
Ugye ezzel nem azt akarod mondani, hogy szerinted ezek a fák több millió év alatt temetődtek be?
******
NEM több millió év alatt, hanem több millió évvel ezelőtt !
A vaskeménységű gerendák története mintegy 200 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is a mai sivatag nem forró és napfényben ragyogó sziklás vidék volt, hanem tágas, mocsaras táj.
A mai hiúzok, prérifarkasok és borzok helyett dinoszauruszok szaladgáltak a vidéken a hatalmas tűlevelű fák között, amelyek a hegyoldalakat s a vulkáni lejtőket borították.
Idővel a fák elpusztultak…
Vastagon belepte őket az iszap és a sár, meg a közeli vulkánból idehulló hamu.
A talajvíz szilikátot s más ásványokat vett magába a vulkáni hamuból.
Ez az ásványokban gazdag víz átitatta a fák törzsét, s a rostjaikat szilikátmolekulákkal töltötte meg.
Ezek vagy kvarccá alakultak, vagy féldrágakővé, ékszerré változtak…
Ahogy a fák kővé alakultak, az ásványok kirajzolódtak a fa rostjai között, s precíz kőváltozatát hozták létre az eredetinek.”
A Földünk jelenkorát megelőző korszakokban élt állatok és növények maradványait, amelyek a földkéreg különböző rétegeibe ülepedve máig fennmaradtak, latin szóval fossziliáknak nevezzük.
Az állatoknak rendesen csak a keményebb részei maradtak meg, így a gerinceseknek a fogai és csigolyái, ritkábban a többi csontja, bőrpáncélja, vagy pikkelyei; a rákoknak és tüskésbőrűeknek a külső vázuk.
Előfordulhat, hogy azállati eredetű maradvány anyaga kilúgozódik, és valamilyen más anyag pótolja azt.
A meszet például kovasav, vagy valamilyen vastartalmú anyag helyettesítheti.
Néha kövült állatok maradványain puha testrészek (bőr és hús) megmaradt nyomait is sikerült kimutatni.
A megszenesedés az állatok esetében viszonylag ritka, ám előfordulhat, pl. a borostyánba zárt rovarnál.
Azok az állatok, amelyeknek keményrészük nincs, nyomtalanul eltűntek.
A növényi részek teljesen, illetve részben megszenesedhetnek, vagy meszes, illetve kovasavas víz hatására megkövesülhetnek.
Az is előfordulhat, hogy magának a növénynek az anyaga elpusztul, viszont a körülvevő anyagban megmarad a lenyomata.
A kövült fák, vagy fosszilis fák tehát régen élt fás növények, illetve növényi részek megkövesedett maradványai, melyeket leggyakrabban vaspát és más vasérc, mész, aragonit, kova (annak is kalcedon- és opálfélesége) megvédett az elpusztulástól.
Ilyen opálosodott fát (faopál) hazánkban is több helyen találtak.
A nem szenesedett, kövült fa nagyon jól megtartja belső szerkezetét, és ma már megfelelő vékony csiszolatokból annak növényrendszertani hovatartozása is gyakran meghatározható.
Megkövesedett marad- ványok nyújtanak felvilágosítást egyes növénycsaládok fellépéséről, elterjedéséről, vagy letűnéséről.
Bizonyos növénytípusok, vagy rendszertani csoportok, családok megjelenésének idejét földünk egyes rétegeiben való előfordulásuk alapján meg tudjuk állapítani.
Ezek segítségével vezetjük vissza pl. a nyitvatermők kezdetét a ma már nem élő Cordaitaceae családdal a devon korszakba, vagy az egy-és kétszikűek kezdetét a krétakorszak elejére.
Ezekből tudjuk, hogy a harmadkorban a kétszikűeknek már olyan, ma élő képviselői is megjelentek, mint a tölgy, szil, nyír, mogyoró, gyertyán, bükk, gesztenye, dió, juhar és platán.
A kövült fák - de bizonyos megkövült levél- és más egyéb növényi
maradványok is - megfelelő útbaigazítást nyújthatnak bizonyos fajok rokonsági kapcsolatának megállapításához.
Az egyes növénycsoportoknak vagy fajoknak az egymás utáni rétegekben levő maradványaiból rekonstruálható, hogy a ma élő növények milyen ősöktől származnak.
Megállapíthatók továbbá a növényvilágfejlődésének fontos állomásai, fordulópontjai és új növénytípusok fejlődése is.
Ez utóbbi mindig megelőzte az állatvilág nagy változásait, hiszen az állatok táplálkozását a növényvilág biztosítja.
Hogy a "megkövült" fák valamint a szén-telepek ma miért ott vannak, ahol vannak, az egy másik hosszú történet.
Az elmúlt párszáz millió év alatt igencsak sokat mozgott a kedves bolygónk.
Szárazulatok és tengerek eloszlása a középső triászkorszakban
A sarkok vándorlása a karbonkorszaktól a jelenkorig.
Ismételten keletkeztek bizonyos időszakokban magas hegységek, melyeket azóta az idő megint elegyengetett. Minden időben előfordult, hogy egyes területek szárazulattá lettek s ismét mások eltűntek a tenger alatt.
***
A témához kapcsolódó cikk:
A Bristoli Egyetem kutatói amerikai munkatársaikkal egy Illinois állambeli szénbányában, száz méterrel a földfelszín alatt leltek rá a fosszilizálódott erdőre, amely egy vulkánkitörés során megsüllyedt, és vastag hamuréteg temette be 300 millió évvel ezelőtt.
Az ősi erdő a bánya szénrétege fölött gyökerezett, ahol kibányászták alóla a szenet, és a bánya járatainak mennyezetén a lámpák fényével láthatóvá válltak az örökre megőrződött növények.
"Kilométereken át gyalogoltunk a járatokban, a fejünk fölött, amerre a szem ellát, rég kihalt növények rajzolata"
- meséli dr. Howard Falcon-Lang, a Bristoli Egyetem kutatója.
Soha nem látott, 40 méternél is magasabbra növő korpafűfélék, alattuk valaha a mai páfrányok ősei, fa méretű zsurlók magasodtak.
A fosszilis erdő a valaha feltárt legnagyobb: 10 ezer hektárt borít. Egyedülálló emléke a több százmillió évvel ezelőtti trópusi őserdőknek.
Kiterjedésénél fogva segíthet megismernünk, miként változott a növényzet összetétele egy erdőn belül a karbon időszakban.
sciencebuzz.org
Bihar
Kitiltott (BANned)
Ez az fentebbi összefoglaló írás nagyon kiforrott. Esetleg még a magyarországi analóg helyzetről lehetne egy-két példát elmondani.
A százmillió éve élt szitakötő lenyomata is bizonyítja, hogy előfordulhatott olyan azonnali jelenség is, melynek eredménye ez a kis rovar. A Földünk él.
A százmillió éve élt szitakötő lenyomata is bizonyítja, hogy előfordulhatott olyan azonnali jelenség is, melynek eredménye ez a kis rovar. A Földünk él.
Az ilyen "x cm/y év" adatok csak a bulvár-ismeretterjesztés szintjén használt tájékoztató, átlagos mennyiségek, komoly geológiai vagy őstörténeti munkában ma már sehol nem találsz olyan állítást, hogy ezek a Föld minden tájára, minden időben érvényesek lennének. Pl. jelenkori példák is mutatják, hogy a lerakódás sebessége negatív is lehet
, az erózió helyenként millió éves kövületeket tár fel, amik aztán egy zápor vagy áradás következtében újra visszatemetődhetnek, ha nem konzerválják időben a lelőhelyet. Volt, hogy földtörténeti korokon át globálisan az erózió volt jellemző, más korokban pedig a mainál sokkal intenzívebb eltemetődés (de szintén csak globális átlagban).Még meredekebb az a gondolatmenet, ami az általad belinkelt cikkben is látható: ha egy x m-es fatörzs-darab betemetődése a konkrét vizsgálatok szerint y idő alatt történt, akkor egy másik helyen levő 10x magasságú törzs eltemetődéséhez 10y idő kellett, "az pedig lehetetlen". A betemetődés sebessége ill. a földtani rétegek képződésének ideje helyről helyre változik ma is ugyanúgy, mint régen.
Ami a betemetődés mechanizmusát illeti, az is változó, ezt a hivatkozott cikk is elismeri. Ismernek homokkőbe, vulkáni tufába, lávába, palába, stb. ágyazódott fatörzseket, gyökérrel, és gyökér nélkül is. Ráadásul az egyes lelőhelyeknek a leletkörnyezet alapján becsült korai akár százmillió évekkel is eltérhetnek egymástól, és van, ahol egymás fölött is vannak megkövesült fákat tartalmazó rétegek (pl. a Yelowstone-térségben).
A ma szenet tatalmazó rétegek annak idején nem a mai formájukban rakódtak le, a szén később keletkezett belőlük. A belinkelt cikk is említi, hogy az ilyen környezetben talált fatörzsek egyes részei (amiknek helyét korhadásuk után nem töltöték ki szervetlen anyagok) idővel elszenesedtek.
Arról pedig ebben a bizonyos cikkben sem találtam semmi konkrét adatot, hogy melyik lelőhelyen milyen datálási módszerekkel kik állapítottak meg a fákat betemető rétegek között több százezer, vagy akár millió éves időbeli különbségeket.
******
Mivel a Földön millió évekkel ezelőtt a szárazföld majdhogynem "egy darabban" volt, és az éghajlat is egyenletes volt, egységes növénytakaró borította a "szárazulatokat".
Így a Kárpát medence sem marad alul "kövületekben" a világ más részei mögött.
Bükkábrány- Ipolytarnóc: mocsárerdő
A bükkábrányi mocsárerdő
Amíg az amerikai kőerdőről 1851-ben értesült a világ, addig a mi kő-fánkat (amit kezdetben gyertyán-fának véltek), pásztoremberek 1836-ban mutatták meg Kubinyi Ferenc pozsonyi földbirtokosnak.
Az Akadémiai Értesítőben és más tudományos folyóiratokban számos archeológiai, földtani és őslénytani értekezése jelent meg.
Az évek során sokan vizsgálták, és egyre többet megtudtak róla.
1865-ben Szabó József megállapította, hogy a meg-kövült „gyurtyánfa” a miocén korból való.
Az edinburgi és bolognai egyetemek tiszteletbeli doktora.
A tudományos kőzettanban és a magyar Alföld geológiai tanulmányozásában is úttörő munkásságot fejtett ki.
Az ő érdeme a budapesti egyetem ásványkőzettani intézetének a megteremtése.
És a róla elnevezett iskola, -ahol kiváló pedagógusok több nemzedéken át indítottak útjukra világhírűvé vált geológuskat, bánymérnököket - ami szintén nem kellett a kapitalizmusnak ill. bocsánat: a demokráciának !
1889-ben, amikor a fa tövét is kiásták, Staub Móricz 8 méter kerületűnek mérte azt, vagyis az átmérője 2 és fél méter körül lehetett.
Staub Móric pedagógus és botanikus volt, akit az Akadémia 1898-ban levelező tagjává választott. Tudományos botanikai működése során jelentős történeti és ismertető műveket írt, többek között feldolgozta és közreadta a
legtöbb hazai fosszilis növénylelőhely legfontosabb adatait.
A Földrajzi Társaság Balaton-kutatásában is részt vett, és szerkesztője volt a Földtani Közlönynek.
NÖVÉNYTAN-Dr. STAUB MÓRICZ-tól.
Ha ez a megkövült fa élne, ritka szép példánynak számítana mai legöregebb fáink között is.
A horotnavölgyi „8-10 millió éves megkövesedett fatörzsek"
Régebbi leírásokból ennyit tudhatunk:
„A földtörténeti harmad-korban (miocén) a vidéket félsós tenger borította. A szigeteket és a part menti erdőket a tenger elmosta. A víz a fákat viszonylag csendes tengeröbölbe sodorta, az állandó vulkáni tevékenység következtében a kovasavas források vizével átitatott fatörzsek megkövesedtek. Még ma is jól megfigyelhetők a fák évgyűrűi és az ággöcsök. E megkövesedett fatörzsek Szilvásvárad környékéről (Mikófalva) valók, és a vízmosásokból kerültek felszínre.”
Mikófalva délnyugati határában a Bükk-vidék évmilliókkal ezelőtti éghajlatáról, földtani viszonyairól és egykori növényzetéről mesélő kövületek figyelhetők meg.
Az egyik itt talált legszebb megkövült fatörzs az
egri vár udvarán, másik a szilvásváradi Szalajka völgyben kialakított szabadtéri erdei múzeum bejáratánál látható.
Különösen gazdag az 1978-ban védetté nyilvánított 5 hektáros mikófalvai terület.
Elsősorban Andreanszky G. munkáiból tudjuk, hogy
Mikófalva és térsége igazi őslénytani paradicsom.
A fajgazdagságot jelzi, hogy a szomszédos Balaton község határában 82, Bánhorváti körül is 26 faj maradványait tárták fel.
Az ún. „homokkőflórák”-ból tucatnyi szubtrópusi fafaj megkövesedett törzse, csigák, kagylók és egyéb
tengeri állatok maradványa jelzi, hogy a miocénban félsós vizű, sekély tenger borította e vidéket.
A miocén kori vulkánosság következtében keletkezett
kovasavas hőforrások vize átitatta a vízbe dőlt fák törzsét, a kova lerakódott a sejtfalakba, és lassan megkövesedtek a törzsek.
A vulkáni por később betemette, s megőrizte napjainkig.
A kövületek többségét üledék és talaj fedi.
A vízmosásokban néhol kisebb-nagyobb mértékben a felszínre kerülő törzsek többsége ép, általában még az évgyűrűik is megszámolhatók.
Néhány faj csak innen ismert, ezért nevüket a községről kapták, mint pl. a Ficus mikófalvensis és a Magnolia mikófalvensis.
A védett terület sajnos jelöletlen, természetvédelmi és oktatási célú feltárása még nem történt meg. (!!!)
A többi magyarországi előfordulással kapcsolatban nagyjából hasonló a mai "életkép" az értékeink megbecsülése terén.
*
Bihar
Kitiltott (BANned)
Az értékek megbecsüléséhez hiányzik a pénz és a felismerés, az akarat. Ezért néhány kijelölt területre kellene elsősorban koncentrálni. Lehet, hogy még létezik itt valami Földtani Intézetnek nevezhető elszáradt , kovasavval átitatott Pannon vagy holocén csökevény?
Már a főváros és környéke is egy hatalmas "geológiai, őslénytani bemutatóterem". Nemcsak a történelemhaisítás vagy a politkai "vezesd félre" c bölcseletek a fontosak, hanem a foraminiferák is. Szerintem legalábbis. Mellesleg hamarosan eltűnik -feliszapolódik- már Hámori tó is, mert minek Lillára ez a tó? . A Bükk pedig...egy nagy, sokfejezetes könyv, mellyet kevesen olvasnak. De kellene..
Már a főváros és környéke is egy hatalmas "geológiai, őslénytani bemutatóterem". Nemcsak a történelemhaisítás vagy a politkai "vezesd félre" c bölcseletek a fontosak, hanem a foraminiferák is. Szerintem legalábbis. Mellesleg hamarosan eltűnik -feliszapolódik- már Hámori tó is, mert minek Lillára ez a tó? . A Bükk pedig...egy nagy, sokfejezetes könyv, mellyet kevesen olvasnak. De kellene..
*******
Válasz van ! Más kérdés, hogy érted-e vagy nem.
Ennek megértéséhez először is ismerned kellene azt, hogy milyen külső és belső erők formálták és formálják állandóan a Föld arculatát.
/ előzőleg adtam meg néhány forrást, ami segítene megérteni a kérdésedet !
/Hosszabban nem szeretnék kitérni a témára, bár annyira szép, hogy regényeket lehetne írni, de a topik nem erről szól.
Magyarázat helyett pár egyszerű kép arról, hogy miként csereberélődnek a rétegek.
/A teljesség igénye nélkül, mert annyi változata van, hogy képtelenség mindet felhozni. Itt csak két "típusára" mutatok példát a felszínt formáló erőknek./
A részleteket megnézheted ITT :
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI, A BELSŐ ERŐK ÉS A TÖMEGMOZGÁSOK FELSZÍNFORMÁLÓ EREJE
Szerkezeti földtan és lemeztektonika
Üledékes kőzetek
Párhuzamos rétegzés: nyugalomban lévő közegben alakul ki
A Föld azonban soha nincs "nyugalomban, és ezért kerülnek különböző korú rétegek egymás alá, fölé, vagy éppen mellé.
Gyűrődés:
A gyűrődések hosszú folyamatok eredményeként, lassan alakulnak ki, a törések a feszültség hosszú felhalmozódása után, hirtelen. A kőzetek eltörésének, törésvonal menti elmozdulásainak jelei aföldrengések.
Diszharmonikus gyűrődés a Bükk hegységben
Konvolut rétegzések
Vetődés:
A középhegységek többsége régi röghegység. E hegyek évmilliókkal ezelőtt emelkedtek a magasba. Kialakulásának magyarázata, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeznek, s e törések mentén elmozdul az adott kőzettömeg. Ez az elmozdulás lehet függőleges vagy vízszintes irányú. Egy-egy tömb kiemelkedésével hegytetők, lesüllyedésével széles völgyek jönnek létre. Ezt az évmilliókig tartó folyamatot nevezzük vetődésnek.
Vetődési formák
Ezzel még nincs vége.
Ott vannak a földcsuszamlások, földrengések, vulkánok.
Ezek következtében szintén óriási területek kerülhetnek - ahogy az előbbiekben írtam - egymás alá, fölé, mellé.
Pl. ezért van, hogy a szénbányák a "hegy gyomrában" vannak, pedig az erdők nem ott nőttek !
Bihar
Kitiltott (BANned)
A felszínformáló erők megjelennek a tengerekben is, azaz a tengerfenék is változik. Szigetek süllyedhetnek egy gyorsan és nagyon lassan és keletkezhetnek is.
Hatalmas sziget volt pl az Atlantisz is, ma a helyén -olvastam- nyitott a földkéreg. Az Atlantiszon élő népek döntő többsége ma Európában és Észak-Afrikában él. Az Atlantiszt pedig "legendásították" és időnként egy találgatásokkal spékelt könyvben újra és megint eladják. Teljesen elbódították az embereket már ezek az Atlantiszról szóló akármik. Ki hiszi el ma, hogy a tengerfenék vizsgálatával nem lehetne a helyét pontosítani? Ki?
Más hatalmas szigetről is tudok, ez a Csendes óceánban volt és elsüllyedt, pár év alatt, a felmelegedés idején. A jégkort átkellett vészelni...az emberiségnek a HOL...(?) egy ősi dilemma. Vagy azzá tették. ha pedig itt vagyunk, ez jelent valamit ebben a vonatkozásban is.
Hatalmas sziget volt pl az Atlantisz is, ma a helyén -olvastam- nyitott a földkéreg. Az Atlantiszon élő népek döntő többsége ma Európában és Észak-Afrikában él. Az Atlantiszt pedig "legendásították" és időnként egy találgatásokkal spékelt könyvben újra és megint eladják. Teljesen elbódították az embereket már ezek az Atlantiszról szóló akármik. Ki hiszi el ma, hogy a tengerfenék vizsgálatával nem lehetne a helyét pontosítani? Ki?
Más hatalmas szigetről is tudok, ez a Csendes óceánban volt és elsüllyedt, pár év alatt, a felmelegedés idején. A jégkort átkellett vészelni...az emberiségnek a HOL...(?) egy ősi dilemma. Vagy azzá tették. ha pedig itt vagyunk, ez jelent valamit ebben a vonatkozásban is.
*****
Erre azért nem tértem ki külön, mert feltételeztem, hogy magától érthetődő, még azok számára is, akik nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel !
A tektonikai tevékenység nem igazán tesz különbséget tenger és szárazföld között. mindenhol "tevékenykedik" .
Ausztrália-sziklafestészet - ismeretlen ősi kultúra
A fehér ember története Ausztráliában mindössze kétszáz éves. ( !!!)
Az európai iskolákban éppúgy, mint az ausztrálokban szinte csak ezt az időszakot tekintik említésre méltónak.
Meglepő, hogy a fehér ember mennyire vaknak bizonyult a hatalmas földrészen mindenütt előforduló őslakosművészeti alkotások iránt.
Aligha köztudott például, hogy Sydney a sziklakarc-lelőhelyek talán leggazdagabb központja.
Még a belvárosban is találhatunk belőlük néhányat.
Mivel a közelmúltig nem védték őket, nagy részük építkezéseknek esett áldozatul.
Az őslakosság a hódítók megjelenéséig - a Gibson-sivatagban egészen az 1960-as évekig - kőkorszaki módon élt.
Kétszáz évvel ezelőtti létszámukra eltérő becslések vannak: korábban 300 000 körülinek vélték, ma több mint 1 millió emberre becsülik az akkori népességet.
Többségük félnomád életmódot folytatott, és legalább száz különböző nyelvet beszélt. Sok nép lakta a kontinenst – az eltérő körülmények miatt – más-más kultúrával és társadalmi szerkezettel. Ezért művészetükben is hatalmasak a különbségek.
Ez a hivatalos formula !
A magyar kutató hihetetlen eredményei
A kutatás az 1960-as évekig meglehetősen lanyhán folyt, mivel nehezen tudták megállapítani a kőeszközök és a sziklafestmények korát. Úgy gondolták, hogy a tárgyi emlékek inkább a néprajz, mint a régészet hatáskörébe tartoznak.
Általában úgy vélekedtek: nem lehetnek nagyon régiek.
Tény, hogy még az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején is készültek sziklafestmények.
Ráadásul a festményeket folyamatosan javították, átfestették. Sok ábrázoláson látható repülőgép, hajó, puska stb. is.
Az 1960-as évekig úgy gondolták, hogy Ausztrália az utolsó betelepült kontinens.
Az ember ottani megjelenését mintegy tízezer évvel ezelőttre tették. Így amikor 1962-ben John Mulvaney egy barlangról azt állapította meg, hogy 16 000 éve vették használatba, maga sem hitte el.
Az áttörést egy magyar kutató, Gallus Sándor (1907–1996) munkássága hozta meg.
A dél-ausztráliai Koonalda barlang bejáratánál kőszerszámok kerültek elő, de az ausztrál szakemberek nem tulajdonítottak a leletnek különösebb régészeti jelentőséget.
Gallus, akinek magyar diplomáját nem ismerték el, és nem volt semmiféle kutatói állása, saját pénzén és önkéntes segítőkkel 1956-ban ásatásokat kezdett a barlangban.
Majd tízévi kutatás után olyan eredményekre jutott, amelyek hitetlenkedést és némi ellenségeskedést váltottak ki a helyi kutatókból. Szerinte a barlangot mintegy 30 000 éve kezdték használni, és 14 000 éve hagyták el.
A tűzhelyek tanúbizonysága szerint lakták, és bányaként is működött. A falakon jégkorszaki vésetek vannak, méghozzá olyan helyeken, amelyek sose kapnak természetes fényt.
1967-ben Richard Wright vezetésével hitelesítő expedíciót küldtek ki, mely megerősítette Gallus eredményeit.
A közelmúltban folytatott intenzív kutatások során egyre több nagyon régen használatba vett táborhelyet fedeztek fel, kettő közülük bizonyíthatóan 60 000 éve lakott.
A tengerszint változásait vizsgálva az elmúlt körülbelül 60 000 évben gyakran voltak olyan mélypontok, amikor mintegy 100 kilométeres hajóúttal elérhető volt Ausztrália.
Előtte hosszú ideig magas volt a tenger szintje.
Mintegy 130-140 000 éve szintén át lehetett volna hajózni, ám 60 000 évnél régebbi lelet eddig nem került elő.
Erszényes farkas a falon
1972-ben Eric Brandl az ausztrál kontinensről legalább kétezer éve kipusztult erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus) nagyon hiteles ábrázolását ismerte fel egy Arnhem-földi sziklafestményen. Ez az állat az Ausztráliához tartozó szigeten, Tasmániában a XX. századig élt, és csak 1930-ra irtották ki, noha a fehér telepesek mindent megtettek, hogy elpusztítsák a nyájaikat tizedelő ragadozót. Később egyre több tasmániai tigrist, majd tasmániai ördögöt (Sarcophilus harürisii) ábrázoló festményt találtak, ez utóbbi állat szintén régen kipusztult arról a vidékről. Sokkal nagyobb meglepetést okozott azonban a hosszú orrú echidna (Zaglossus) és egy erszényes, tapírhoz hasonló állat (Palorchestes) ábrázolásainak felfedezése, hisz azok kipusztulását 15 000, illetve 18 000 évvel ezelőttre teszik.
Ezzel már az európai paleolitikus barlangfestmények koránál járunk!
A nagyon régi festmények közös jellemzője, hogy kizárólag vörös színt használtak hozzájuk, és hogy olyan állatvilágot ábrázolnak, amely ma már nem jellemző a környékre. Sok bumeránglenyomatot is láthatunk, pedig a bumerángot már több ezer éve nem használják Arnhem-földön. A szavanna-, vagy a trópusi erdőkben a bumeráng nem hajítható messzire, de használták őket a jégkorszak tágas füves pusztáin!
A régészeti kutatás a trópusi területeken különösen nehéz. A talaj annyira savas, hogy szinte minden elpusztul benne. Nincsenek például csontmaradványok, mert a szerves anyagok nem maradnak meg. A talaj takarta barlangfalakon megsemmisülnek a festmények. Csak a saválló kövekből készült szerszámok és a földfestékek maradnak meg.
Az egyre gyakrabban használt termo-lumineszcenciás és optikai lumineszcenciás vizsgálatokkal leleteket magukba foglaló talajrétegek korát határozhatják meg. Ez a módszer Ausztráliában több mint 200 000 évre visszamenőleg hatásos. A talajréteg korát meghatározva tudhatjuk, hogy a benne lévő tárgyaknak ennél régebbieknek kell lenniük. (A Carpenter’s Gap barlangjában végzett ásatásokon 1995-ben, az erősen lúgos talajból festett szikladarab került elő, ami a barlang mennyezetéről eshetett le. A beágyazó réteget nagy biztonsággal 40 000 évvel ezelőttire datálták, ráadásul okker festék, faszén, égett csontok és kőeszközök is voltak benne.)
Viaszfestészet
Fantasztikus eredményt kaptak egy kormeghatározó program során a Cape York félsziget egyik ismert lelőhelyén (Walkunder Arch Cave). Erről sejtették, hogy már több ezer éve folyamatosan készítettek a sziklafalakra bekarcolásokat és festményeket. A barlang falát a festékrétegeken kívül különböző összetételű ásványi bevonatok és szennyeződések is borították. Mintát vettek a szikla felületéből, majd mikroszkópon megvizsgálva felmérték az egymást követő rétegeket. Meghatározták ezek kémiai összetételét, ami az elmúlt évezredek időjárásváltozásainak ismeretében lehetővé tette koruk megbecslését. Ezután vákuumban, vékony lézersugárral rétegről rétegre haladva elgőzölték a minta anyagait. A keletkezett gázok gyorsítós C-14-es vizsgálatával, nagy pontossággal meghatározták az egyes rétegek abszolút korát. A 2 milliméternél alig vastagabb minta mintegy 27 000 év történetéről vallott! A barlang legkorábbi festését 28 000 évesnek találták, de bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a festések még korábban is elkezdődhettek.
Jóval nehezebb a sziklakarcok korának meghatározása, hisz azok a kő anyagának eltávolításával készülnek, a felületre nem hordanak fel olyan anyagokat, amelyek a mérést segíthetnék. Sivatagi körülmények között azonban a karcok kora jól vizsgálható. A száraz környezetben vékony, csillogó ásványi kérgek, úgynevezett sziklalakkok rakódhatnak ki a felszínre. Anyaguk függ a kőfajtától és a keletkezésük körülményeitől. Közös bennük, hogy tartalmaznak szerves zárványokat, virágport, kormot, vagy esetleg maguk is biológiai eredetűek. Ez teszi lehetővé AMS-vizsgálatukat. Az érintetlen sziklán és a karcokban lévő lakkok kormeghatározása adja a maximum és minimum korokat.
Különlegesség az Arnhem-földi viaszfestészet. Erről mindenki azt gondolta, hogy új keletű szokás, ám az egyik teknőst ábrázoló képről kiderült, hogy 4000 éves! Az adatot két másik vizsgálat is megerősítette. Ráadásul a teknőc több rétegnyi korábbi festményt is takar! Ez a Föld legrégebbi viaszfestménye. A kutatók szerint ennél régebbi nem is kerülhet elő, mivel a viasz fennmaradásának végső határa megfigyeléseik szerint 4000 évre tehető. A kép különlegesen védett helyen maradt ránk, állapota pedig a végső pusztulás, elporlás előtti fázist mutatja. Ez azt is jelenti, hogy fogalmunk sincs, mikor készülhetett az első viaszfestmény.
mommo.hu/media/Kakadu_Nemzeti_Park-Ausztralia-sziklafesteszet
A fehér ember története Ausztráliában mindössze kétszáz éves. ( !!!)
Az európai iskolákban éppúgy, mint az ausztrálokban szinte csak ezt az időszakot tekintik említésre méltónak.
Meglepő, hogy a fehér ember mennyire vaknak bizonyult a hatalmas földrészen mindenütt előforduló őslakosművészeti alkotások iránt.
Aligha köztudott például, hogy Sydney a sziklakarc-lelőhelyek talán leggazdagabb központja.
Még a belvárosban is találhatunk belőlük néhányat.
Mivel a közelmúltig nem védték őket, nagy részük építkezéseknek esett áldozatul.
Az őslakosság a hódítók megjelenéséig - a Gibson-sivatagban egészen az 1960-as évekig - kőkorszaki módon élt.
Kétszáz évvel ezelőtti létszámukra eltérő becslések vannak: korábban 300 000 körülinek vélték, ma több mint 1 millió emberre becsülik az akkori népességet.
Többségük félnomád életmódot folytatott, és legalább száz különböző nyelvet beszélt. Sok nép lakta a kontinenst – az eltérő körülmények miatt – más-más kultúrával és társadalmi szerkezettel. Ezért művészetükben is hatalmasak a különbségek.
Ez a hivatalos formula !
A magyar kutató hihetetlen eredményei
A kutatás az 1960-as évekig meglehetősen lanyhán folyt, mivel nehezen tudták megállapítani a kőeszközök és a sziklafestmények korát. Úgy gondolták, hogy a tárgyi emlékek inkább a néprajz, mint a régészet hatáskörébe tartoznak.
Általában úgy vélekedtek: nem lehetnek nagyon régiek.
Tény, hogy még az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején is készültek sziklafestmények.
Ráadásul a festményeket folyamatosan javították, átfestették. Sok ábrázoláson látható repülőgép, hajó, puska stb. is.
Az 1960-as évekig úgy gondolták, hogy Ausztrália az utolsó betelepült kontinens.
Az ember ottani megjelenését mintegy tízezer évvel ezelőttre tették. Így amikor 1962-ben John Mulvaney egy barlangról azt állapította meg, hogy 16 000 éve vették használatba, maga sem hitte el.
Az áttörést egy magyar kutató, Gallus Sándor (1907–1996) munkássága hozta meg.
A dél-ausztráliai Koonalda barlang bejáratánál kőszerszámok kerültek elő, de az ausztrál szakemberek nem tulajdonítottak a leletnek különösebb régészeti jelentőséget.
Gallus, akinek magyar diplomáját nem ismerték el, és nem volt semmiféle kutatói állása, saját pénzén és önkéntes segítőkkel 1956-ban ásatásokat kezdett a barlangban.
Majd tízévi kutatás után olyan eredményekre jutott, amelyek hitetlenkedést és némi ellenségeskedést váltottak ki a helyi kutatókból. Szerinte a barlangot mintegy 30 000 éve kezdték használni, és 14 000 éve hagyták el.
A tűzhelyek tanúbizonysága szerint lakták, és bányaként is működött. A falakon jégkorszaki vésetek vannak, méghozzá olyan helyeken, amelyek sose kapnak természetes fényt.
1967-ben Richard Wright vezetésével hitelesítő expedíciót küldtek ki, mely megerősítette Gallus eredményeit.
A közelmúltban folytatott intenzív kutatások során egyre több nagyon régen használatba vett táborhelyet fedeztek fel, kettő közülük bizonyíthatóan 60 000 éve lakott.
A tengerszint változásait vizsgálva az elmúlt körülbelül 60 000 évben gyakran voltak olyan mélypontok, amikor mintegy 100 kilométeres hajóúttal elérhető volt Ausztrália.
Előtte hosszú ideig magas volt a tenger szintje.
Mintegy 130-140 000 éve szintén át lehetett volna hajózni, ám 60 000 évnél régebbi lelet eddig nem került elő.
Erszényes farkas a falon
1972-ben Eric Brandl az ausztrál kontinensről legalább kétezer éve kipusztult erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus) nagyon hiteles ábrázolását ismerte fel egy Arnhem-földi sziklafestményen. Ez az állat az Ausztráliához tartozó szigeten, Tasmániában a XX. századig élt, és csak 1930-ra irtották ki, noha a fehér telepesek mindent megtettek, hogy elpusztítsák a nyájaikat tizedelő ragadozót. Később egyre több tasmániai tigrist, majd tasmániai ördögöt (Sarcophilus harürisii) ábrázoló festményt találtak, ez utóbbi állat szintén régen kipusztult arról a vidékről. Sokkal nagyobb meglepetést okozott azonban a hosszú orrú echidna (Zaglossus) és egy erszényes, tapírhoz hasonló állat (Palorchestes) ábrázolásainak felfedezése, hisz azok kipusztulását 15 000, illetve 18 000 évvel ezelőttre teszik.
Ezzel már az európai paleolitikus barlangfestmények koránál járunk!
A nagyon régi festmények közös jellemzője, hogy kizárólag vörös színt használtak hozzájuk, és hogy olyan állatvilágot ábrázolnak, amely ma már nem jellemző a környékre. Sok bumeránglenyomatot is láthatunk, pedig a bumerángot már több ezer éve nem használják Arnhem-földön. A szavanna-, vagy a trópusi erdőkben a bumeráng nem hajítható messzire, de használták őket a jégkorszak tágas füves pusztáin!
A régészeti kutatás a trópusi területeken különösen nehéz. A talaj annyira savas, hogy szinte minden elpusztul benne. Nincsenek például csontmaradványok, mert a szerves anyagok nem maradnak meg. A talaj takarta barlangfalakon megsemmisülnek a festmények. Csak a saválló kövekből készült szerszámok és a földfestékek maradnak meg.
Az egyre gyakrabban használt termo-lumineszcenciás és optikai lumineszcenciás vizsgálatokkal leleteket magukba foglaló talajrétegek korát határozhatják meg. Ez a módszer Ausztráliában több mint 200 000 évre visszamenőleg hatásos. A talajréteg korát meghatározva tudhatjuk, hogy a benne lévő tárgyaknak ennél régebbieknek kell lenniük. (A Carpenter’s Gap barlangjában végzett ásatásokon 1995-ben, az erősen lúgos talajból festett szikladarab került elő, ami a barlang mennyezetéről eshetett le. A beágyazó réteget nagy biztonsággal 40 000 évvel ezelőttire datálták, ráadásul okker festék, faszén, égett csontok és kőeszközök is voltak benne.)
Viaszfestészet
Fantasztikus eredményt kaptak egy kormeghatározó program során a Cape York félsziget egyik ismert lelőhelyén (Walkunder Arch Cave). Erről sejtették, hogy már több ezer éve folyamatosan készítettek a sziklafalakra bekarcolásokat és festményeket. A barlang falát a festékrétegeken kívül különböző összetételű ásványi bevonatok és szennyeződések is borították. Mintát vettek a szikla felületéből, majd mikroszkópon megvizsgálva felmérték az egymást követő rétegeket. Meghatározták ezek kémiai összetételét, ami az elmúlt évezredek időjárásváltozásainak ismeretében lehetővé tette koruk megbecslését. Ezután vákuumban, vékony lézersugárral rétegről rétegre haladva elgőzölték a minta anyagait. A keletkezett gázok gyorsítós C-14-es vizsgálatával, nagy pontossággal meghatározták az egyes rétegek abszolút korát. A 2 milliméternél alig vastagabb minta mintegy 27 000 év történetéről vallott! A barlang legkorábbi festését 28 000 évesnek találták, de bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a festések még korábban is elkezdődhettek.
Jóval nehezebb a sziklakarcok korának meghatározása, hisz azok a kő anyagának eltávolításával készülnek, a felületre nem hordanak fel olyan anyagokat, amelyek a mérést segíthetnék. Sivatagi körülmények között azonban a karcok kora jól vizsgálható. A száraz környezetben vékony, csillogó ásványi kérgek, úgynevezett sziklalakkok rakódhatnak ki a felszínre. Anyaguk függ a kőfajtától és a keletkezésük körülményeitől. Közös bennük, hogy tartalmaznak szerves zárványokat, virágport, kormot, vagy esetleg maguk is biológiai eredetűek. Ez teszi lehetővé AMS-vizsgálatukat. Az érintetlen sziklán és a karcokban lévő lakkok kormeghatározása adja a maximum és minimum korokat.
Különlegesség az Arnhem-földi viaszfestészet. Erről mindenki azt gondolta, hogy új keletű szokás, ám az egyik teknőst ábrázoló képről kiderült, hogy 4000 éves! Az adatot két másik vizsgálat is megerősítette. Ráadásul a teknőc több rétegnyi korábbi festményt is takar! Ez a Föld legrégebbi viaszfestménye. A kutatók szerint ennél régebbi nem is kerülhet elő, mivel a viasz fennmaradásának végső határa megfigyeléseik szerint 4000 évre tehető. A kép különlegesen védett helyen maradt ránk, állapota pedig a végső pusztulás, elporlás előtti fázist mutatja. Ez azt is jelenti, hogy fogalmunk sincs, mikor készülhetett az első viaszfestmény.
mommo.hu/media/Kakadu_Nemzeti_Park-Ausztralia-sziklafesteszet
Bihar
Kitiltott (BANned)
Lehet, összegezni kellne mostmár a találtakat Ausztráliában, esetleg valameilyen szempont szerint pedig külön-külön is.
Szempont lehetne a festmény, a véset kora, az ábrázoltak azonossága a talált leletek helyei...a festék minősége, szóval így valahogyan.
Na és esetleg, ha van rá mód megkellene kérdezni a bennszülöttek véleményét is a találtakról. Mert mintha eleik lettek volna a dolgok szerzői...Megkellene tudni, hogy "ősemlékezetük" szerint mit tartanak a multjukról?
Gallus Sándort először biztosan az irígykedés a gúnyolódás, a hitetlenkedés és más ilyesmik fogadták, pl lejáratási kisérletek... Halála után pedig kiderűlt, hogy nem tévedett, de erről ma is hallgatnak. Elismerést csak a mi kutyánk kölykének! Ez így megy bizonyos helyeken.
Ismerek valakit Adelaidében, aki két benszülött nyelvet már megtanult és kísérletet is tesz ennek összehasonlítására...egy mai európai nyelvvel.
Szempont lehetne a festmény, a véset kora, az ábrázoltak azonossága a talált leletek helyei...a festék minősége, szóval így valahogyan.
Na és esetleg, ha van rá mód megkellene kérdezni a bennszülöttek véleményét is a találtakról. Mert mintha eleik lettek volna a dolgok szerzői...Megkellene tudni, hogy "ősemlékezetük" szerint mit tartanak a multjukról?
Gallus Sándort először biztosan az irígykedés a gúnyolódás, a hitetlenkedés és más ilyesmik fogadták, pl lejáratási kisérletek... Halála után pedig kiderűlt, hogy nem tévedett, de erről ma is hallgatnak. Elismerést csak a mi kutyánk kölykének! Ez így megy bizonyos helyeken.
Ismerek valakit Adelaidében, aki két benszülött nyelvet már megtanult és kísérletet is tesz ennek összehasonlítására...egy mai európai nyelvvel.
*****
Lelkes és tisztességes tudósok Ausztrália történelmét már elkezdték "újra írni".
Ez ráférne Amerikára, Ázsiára, Európára, Afrikára is.
A történelem hamisítás - nem szerintem ! - jó kétezer éve kezdődött, amikora katolicizmust tűzzel-vassal, erőszakkal rákényszerítették az emberiségre, kitalálva egy hamis "istent" és a köré plántált sallangokat.
Innentől kezdve minden hazugság, az egyház és a hatalom összefonódása.
Ma is ez megy, talán még erőteljesebben, mint bármikor.
*
P
patris
Vendég
Talán más oldalról kellene közelíteni....
Kedves Zsuzsanna!
A történetírás az nem tudományos tevékenység, hanem irodalmi műfaj.... Ismert ugye, hogy Ramszesz újravésetett számtalan felíratot.. a fáraóknak csak győztes csatái voltak, s Egyiptomban ezek vannak kőbe vésve, annak ellenére, hogy a korabeli források az ellenkezőjét állítják.. A törtenelmet nem kell és nem is szabad újraírni, csak a rendelkezésre álló forrásokat kell a mai korszerű lehetőségek igénybevételével elemezni, kiválogatni... A Biblia pl. az Ószövetségben két párhuzamos történetet is elmesél, melyik a valódi? Az Újszövetségben is vannak ellentmondások... De a Biblia nem történelemkönyv, s lényegtelen, hogy a források megerősítik, vagy cáfolják történéseit, mint ahogy a bibliai régészet számos eredményt mutatott fel a tudomány eszközeivel.... A vallások szerintem sokkal többel járultak hozzá a múlt megismeréséhez, mint amennyiben hátráltatták dogmáik révén.
Sokkal többet ártanak azok akik, fantaszta elképzelésekkel, irodalmi alkotásokra hívatkozva támadnak tudományosan vizsgált tényeket..
Mostanában az ebook topicban is van a magyar multtal kapcsolatban az Arvisuránál is elképesztőbb hitelesnek kikiáltott munka...
Valóban van a múltban számtalan olyan dolog, ami többféleképp értelmezhető, de a vizsgálódás letőségei is bővültek. Ugye pl. a Stonehenge esetében is Hawkins elméletét, Fred Hoyle igazolta két év számolgatás után, hisz akkor még nem volt nagy sebességű számítógép, a közelmultban pedig a közetminták alapján 70m-es pontossággal meghatározták a kövek származási helyét... de az építmény célja még mindig nem egyértelmű, csak megalapozott feltételezések vannak... ahogy szintén nemrég adtak hírt arról, az arab, vagy "Szentföldi Stonehenge"-ként nevezett, Rujm al Hiri sem csillagvizsgáló, hanem "az égbe temetés" BC 4500 beli helyszíne volt....
Úgy vélem a nyitottság, a tények tisztelete a türelem az ami segít eligazodni mi is áll közelebb az igazsághoz...
A sommás értékítéletek csak tévútra vezetnek, de a felelősökre mutogatás is...
Kedves Zsuzsanna!
A történetírás az nem tudományos tevékenység, hanem irodalmi műfaj.... Ismert ugye, hogy Ramszesz újravésetett számtalan felíratot.. a fáraóknak csak győztes csatái voltak, s Egyiptomban ezek vannak kőbe vésve, annak ellenére, hogy a korabeli források az ellenkezőjét állítják.. A törtenelmet nem kell és nem is szabad újraírni, csak a rendelkezésre álló forrásokat kell a mai korszerű lehetőségek igénybevételével elemezni, kiválogatni... A Biblia pl. az Ószövetségben két párhuzamos történetet is elmesél, melyik a valódi? Az Újszövetségben is vannak ellentmondások... De a Biblia nem történelemkönyv, s lényegtelen, hogy a források megerősítik, vagy cáfolják történéseit, mint ahogy a bibliai régészet számos eredményt mutatott fel a tudomány eszközeivel.... A vallások szerintem sokkal többel járultak hozzá a múlt megismeréséhez, mint amennyiben hátráltatták dogmáik révén.
Sokkal többet ártanak azok akik, fantaszta elképzelésekkel, irodalmi alkotásokra hívatkozva támadnak tudományosan vizsgált tényeket..
Mostanában az ebook topicban is van a magyar multtal kapcsolatban az Arvisuránál is elképesztőbb hitelesnek kikiáltott munka...
Valóban van a múltban számtalan olyan dolog, ami többféleképp értelmezhető, de a vizsgálódás letőségei is bővültek. Ugye pl. a Stonehenge esetében is Hawkins elméletét, Fred Hoyle igazolta két év számolgatás után, hisz akkor még nem volt nagy sebességű számítógép, a közelmultban pedig a közetminták alapján 70m-es pontossággal meghatározták a kövek származási helyét... de az építmény célja még mindig nem egyértelmű, csak megalapozott feltételezések vannak... ahogy szintén nemrég adtak hírt arról, az arab, vagy "Szentföldi Stonehenge"-ként nevezett, Rujm al Hiri sem csillagvizsgáló, hanem "az égbe temetés" BC 4500 beli helyszíne volt....
Úgy vélem a nyitottság, a tények tisztelete a türelem az ami segít eligazodni mi is áll közelebb az igazsághoz...
A sommás értékítéletek csak tévútra vezetnek, de a felelősökre mutogatás is...
Bihar
Kitiltott (BANned)
Tipikus nyugati oktatószöveged van kedves patris.
Minden gondolkodó tudhatja, hogy a mult nemcsak valamiféle olyan bizonyítékokra támaszkodik, melynek jórésze írott. Az írás persze lehet hazugságok halmaza is..mint jelenkori bizonyíték. Amit elképesztőnek tartassz, az pedig csak a brüsszeli szindróma egyik ága.. Vagyis: bíráld azt amit -.elegjobb esetbben is- csak címszavakba ismersz. Csak úgy nagy általánosságokban teszed ezt. Ismeretek?
Még egy dolog: bárki írhat történelmet bárkiről, bármely népről is akár. Azonban ezt elsősorban a saját fajtájának kell megtennie. A genom és a történelem szorosan összefügg. Ezután lehet ebben elmélyedni.
Mondjuk a románok dákoromán eémélete jól tükrözi a történelem hamisítás szerepét és felhasználását valami sohasem volt esemény felhasználásával. Vagyis igazolni látszik olyan dolgot, amely nem volt igaz. Ezt természetesen kívűlállóknak kellene helyretenni. De hol találsz ehhez forrásokat? Dák, azaz daha irodalom, ősiromány nincs...A dahák európai történelem nagyon változatos és bonyolult. Egy pici érdekesség ebből: Atilla halála után Réka a daha fejedelem felesége lett. A dahák Atilla segédcsapatai voltak. De az általad lebecsűlt és gúnyosan említett Arvisura alapján pl a dahák (római nevük a dák) összerakhatóak, azaz az ókoruk nagyjából megismerhető..de nem könnyen. Kár, hogy nem ismered ezt a könyvet.
Elképesztő marhaságokat írnak a stonehengéről is sokszor. A Nap tisztelet temploma az ősidőkben kör alaprajzu volt, mint ez. A Holdé pedig félkör. Erről tehát nincsennek ismereteid, de Hawkinsnak sem nagyon..ez nem részecskefizika és más mifene.
A bibliai régészet...ez igen, ennek eredményéről szívesen olvasnék. Komolyan és nem brüsszeli módon.
Azthiszem minősítgetésedet nyugaton ájultan kedvelnék, de itt nemcsak atlantisziak fordulnak elő...Úgyhogy mindenki tartsa meg magának, és magában..
Talán egyszer leereszkedsz közénk és megérted mire gondolhattam.
Minden gondolkodó tudhatja, hogy a mult nemcsak valamiféle olyan bizonyítékokra támaszkodik, melynek jórésze írott. Az írás persze lehet hazugságok halmaza is..mint jelenkori bizonyíték. Amit elképesztőnek tartassz, az pedig csak a brüsszeli szindróma egyik ága.. Vagyis: bíráld azt amit -.elegjobb esetbben is- csak címszavakba ismersz. Csak úgy nagy általánosságokban teszed ezt. Ismeretek?
Még egy dolog: bárki írhat történelmet bárkiről, bármely népről is akár. Azonban ezt elsősorban a saját fajtájának kell megtennie. A genom és a történelem szorosan összefügg. Ezután lehet ebben elmélyedni.
Mondjuk a románok dákoromán eémélete jól tükrözi a történelem hamisítás szerepét és felhasználását valami sohasem volt esemény felhasználásával. Vagyis igazolni látszik olyan dolgot, amely nem volt igaz. Ezt természetesen kívűlállóknak kellene helyretenni. De hol találsz ehhez forrásokat? Dák, azaz daha irodalom, ősiromány nincs...A dahák európai történelem nagyon változatos és bonyolult. Egy pici érdekesség ebből: Atilla halála után Réka a daha fejedelem felesége lett. A dahák Atilla segédcsapatai voltak. De az általad lebecsűlt és gúnyosan említett Arvisura alapján pl a dahák (római nevük a dák) összerakhatóak, azaz az ókoruk nagyjából megismerhető..de nem könnyen. Kár, hogy nem ismered ezt a könyvet.
Elképesztő marhaságokat írnak a stonehengéről is sokszor. A Nap tisztelet temploma az ősidőkben kör alaprajzu volt, mint ez. A Holdé pedig félkör. Erről tehát nincsennek ismereteid, de Hawkinsnak sem nagyon..ez nem részecskefizika és más mifene.
A bibliai régészet...ez igen, ennek eredményéről szívesen olvasnék. Komolyan és nem brüsszeli módon.
Azthiszem minősítgetésedet nyugaton ájultan kedvelnék, de itt nemcsak atlantisziak fordulnak elő...Úgyhogy mindenki tartsa meg magának, és magában..
Talán egyszer leereszkedsz közénk és megérted mire gondolhattam.
P
patris
Vendég
Egyszerűbben...
Kedves Bihar!
Egyszerűbben fogalmazva csupán azt jegyeztem meg, hogy a Biblia történeteinek lényegesen több valóságeleme van, mint számtalan "tudományosnak" nevezett munkának. Az irodalmi alkotásokat, mégha remekművek is a maguk nemében, hiba történelmi forrásműként kezelni. Igaz ez Várkonyi Nándor, Kodolányi János könyveire ugyanúgy, mint az Arvisúrára. Annak ellenére, hogy pl. Várkonyi számtalan olyan forrást használt , amelyről később beigazolódott, hogy akár valóságalapja is lehet..Kodolányi felhasználta a domonkos codexeket... etc... Ahogy az Arvisura esetén sem tárták fel még Paál Zoltán összes forrását... De ugye ettől még ezek nem hiteles történelem könyvek.... Ha már előzőleg a Stonehenget hoztam fel példának, akkor had hívatkozzak Bernard Cornwell Stonehenge című regényére. Ha összehasonlítjuk a Google-ban fellelhető adatokkal látható a tények vannak a mesébe szőve.
Mit is jelent ez a többi könyvre nézve? Ugye ez azt jelenti, hogy számos könyv nem maga a forrás, hanem esetleg hiteles forrásokon alapul, azok alapján, azoknak a figyelembevételével, esetleg a tények egy másfajta értelmezésével íródott.....
Azt gondolom, ha esetleg Te ereszkedsz le közénk, s elárulod miért mi szenvedünk különböző szindrómákban, s miért nem az általad preferált művek forrásait kellene inkább megtalálni ahelyett, hogy azokat "Szentírás"-ként kéne tisztelni, lenne miről beszélgetni... emberi hangnemben, stílusban.. és hasznosan is....
Legyen békés szép napod!
Ami a bibliai régészetet illeti, van pár honlap, folyóírat, mely erről szól. S a beszélgetés érdekesebb lenne, ha az ezeken, ezekben megjelent tudósítások alapján beszélgetnénk egy egy témáról, a forrás megjelölésével, annak többek általi elolvasása után, mint egy cikk bemásolása kapcsán... ajánlom rögvest a Biblical Archaeology Review 2011. november- decemberi számát.....
Kedves Bihar!
Egyszerűbben fogalmazva csupán azt jegyeztem meg, hogy a Biblia történeteinek lényegesen több valóságeleme van, mint számtalan "tudományosnak" nevezett munkának. Az irodalmi alkotásokat, mégha remekművek is a maguk nemében, hiba történelmi forrásműként kezelni. Igaz ez Várkonyi Nándor, Kodolányi János könyveire ugyanúgy, mint az Arvisúrára. Annak ellenére, hogy pl. Várkonyi számtalan olyan forrást használt , amelyről később beigazolódott, hogy akár valóságalapja is lehet..Kodolányi felhasználta a domonkos codexeket... etc... Ahogy az Arvisura esetén sem tárták fel még Paál Zoltán összes forrását... De ugye ettől még ezek nem hiteles történelem könyvek.... Ha már előzőleg a Stonehenget hoztam fel példának, akkor had hívatkozzak Bernard Cornwell Stonehenge című regényére. Ha összehasonlítjuk a Google-ban fellelhető adatokkal látható a tények vannak a mesébe szőve.
Mit is jelent ez a többi könyvre nézve? Ugye ez azt jelenti, hogy számos könyv nem maga a forrás, hanem esetleg hiteles forrásokon alapul, azok alapján, azoknak a figyelembevételével, esetleg a tények egy másfajta értelmezésével íródott.....
Azt gondolom, ha esetleg Te ereszkedsz le közénk, s elárulod miért mi szenvedünk különböző szindrómákban, s miért nem az általad preferált művek forrásait kellene inkább megtalálni ahelyett, hogy azokat "Szentírás"-ként kéne tisztelni, lenne miről beszélgetni... emberi hangnemben, stílusban.. és hasznosan is....
Legyen békés szép napod!
Ami a bibliai régészetet illeti, van pár honlap, folyóírat, mely erről szól. S a beszélgetés érdekesebb lenne, ha az ezeken, ezekben megjelent tudósítások alapján beszélgetnénk egy egy témáról, a forrás megjelölésével, annak többek általi elolvasása után, mint egy cikk bemásolása kapcsán... ajánlom rögvest a Biblical Archaeology Review 2011. november- decemberi számát.....
Bihar
Kitiltott (BANned)
Patris, már elárultam a szindrómáitok lényegét, azonban ennek megértéséhez nem vettél levegőtés nem ereszkedtél le. Mondataimban sok válasz is benne volt.
Ami Paál Zoltán könyvét illeti, egyelőre úgylehet senki nem lesz még évtizedekig aki ennek alapos bizonygatásába fogna. Ugyanis ez nem szokás egy ilyen nagy könyvnél, műnél és ilyen személyi összetételű áltörténész társaságnál. . Maga a bizonygatás többezer oldalas lenne...ehhez ismeretek is kellenének..meg strapás-
Nem mondtam,hogy a Biblia minden története valótlan. Sajna azonban a legtöbb történet átértékelt. Átfestett más időbe és más díszeletek közé van berakva. Erre példa a sok özönvíz és sok már egyéb,plaz Éa-Ádám (Ada) sztori. Leereszkedésed hiáynaként emllítem, hogy egy példát nem hoztál bizonyítandó az előbbi általános véleményedet.
Kb ötvenszer leírtam már, amit nemlehet úgylátszik elfogadni sem, mert belegondolni úgyszintén tilos...a brüsszeli szindróma okán...(?) Vagyis az őskori és akora ókor időszakaiban történt események bizonygatása korántsem olyan egyszerű és ugyanazon elv szerint megvalósítható int pl a Habsburgok egyik-méásik koronázása. Mert az idő nem teszi ezt lehetségessé és esetlen még írott bizonyíték sem keletkezhetett...a miértet itt talán mellőzöm. Várkonyi hata
lma ismerethalmazzal rendelkezett mely sokszor meglepően összecseng az Arvisurával..
Végűl azthiszem feleselegesen írkáltam most is..Lyasmira hívatkozok, mellyet az érthet meg aki ismeri jól Paál Z. könyvét. Mással kár ezen nyámmogni.
Még valami a nagy kijelentésed kapcsán, mely az Iszfaháni Kódexre -ennek nemlétére- vonatkozott:
lehet, hogy Iszfahán sincs és akkor kódex sincs.
De az Iszfaháni Kódexet dr Detre Csaba alaposan kiértékelte. Ez Kr.u 500 körűl keletkezett. Tehát többek szerint léteziik. Detre örmény és görög szövegek felhasználásával tette ezt. Most nem írnám le kik az örmények, csak annyit: hunfajú népek, agabák voltak az elődeik. Detre mindezt magyar fonetikus írásban tette.
A Krétai Kódexet is említi különben mely iu. 700 körűlre datálható. Persze ez sincs ha úgy ítéledmeg, azonban csak számodra igaz ez..
Szóval a hun betűk száma megegyezett az örmény betűk számával. Mert a rokonnépek stb..A kódex kigyűjtött szavait, nyelvtani alakzatit mutatja be Detre nagyon érdekesen. Mint írja a magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűk alapján végezte el munkatársaival, Az örmény betűrendszer ugyanis a legfonémhűbb az írástörténetben. Tehát a betűkkel is külön foglalkozik Detre, azután pedig a főnevekkel (többesszám, tárgyeset, részes eset,elvonatkoztatás..) stb.
Péladkéntpedig jóadag szót közöl írásában, a testrészekről, családi viszonyokról stb..
Ezekután sem szeretném senkire ráerőltetni a kódexet, annak meglétét és magyar elemzésének ismeretét. Kár lenne, mennyivel jobban cseng ha kijelentjük ilyen kódex nincs. Detre a pelazgok,vagy szarmaták szavaival vacakolt csak..Amit pedig -mini statisztikát az előbb írtam a hun-magyar szavakról- azt felejtsd el. Nem tiszetem senki meggyőzése semmiről.
Még annyit: Paál Z. könyvétz csk többéves alapos tanulmányozás után lehet megérteni. De persze egyszerűbb Brüsszellel jönni..ezért válasszuk az irásnélkűli őskor és mondjuk: nincs bizonyíték arra, hogy a pörköltkészítés mióta szokásos.
Nem is tudom a hunok miért mondták a lóra, hogy lú, az almát hasonlóan, a virágot viragh-nak, a követ kevinek (Kevevára=Kiev), a szél náluk szele volt, a nagymama ike, a szem szöm, a folyómeder, árok a túr, viszont a farkas eltérően jugra...
Hunok alatt itt széki hunokat kell érteni, akik Atilla után székelyre "rövidítettek"...
Ami Paál Zoltán könyvét illeti, egyelőre úgylehet senki nem lesz még évtizedekig aki ennek alapos bizonygatásába fogna. Ugyanis ez nem szokás egy ilyen nagy könyvnél, műnél és ilyen személyi összetételű áltörténész társaságnál. . Maga a bizonygatás többezer oldalas lenne...ehhez ismeretek is kellenének..meg strapás-
Nem mondtam,hogy a Biblia minden története valótlan. Sajna azonban a legtöbb történet átértékelt. Átfestett más időbe és más díszeletek közé van berakva. Erre példa a sok özönvíz és sok már egyéb,plaz Éa-Ádám (Ada) sztori. Leereszkedésed hiáynaként emllítem, hogy egy példát nem hoztál bizonyítandó az előbbi általános véleményedet.
Kb ötvenszer leírtam már, amit nemlehet úgylátszik elfogadni sem, mert belegondolni úgyszintén tilos...a brüsszeli szindróma okán...(?) Vagyis az őskori és akora ókor időszakaiban történt események bizonygatása korántsem olyan egyszerű és ugyanazon elv szerint megvalósítható int pl a Habsburgok egyik-méásik koronázása. Mert az idő nem teszi ezt lehetségessé és esetlen még írott bizonyíték sem keletkezhetett...a miértet itt talán mellőzöm. Várkonyi hata
lma ismerethalmazzal rendelkezett mely sokszor meglepően összecseng az Arvisurával..
Végűl azthiszem feleselegesen írkáltam most is..Lyasmira hívatkozok, mellyet az érthet meg aki ismeri jól Paál Z. könyvét. Mással kár ezen nyámmogni.
Még valami a nagy kijelentésed kapcsán, mely az Iszfaháni Kódexre -ennek nemlétére- vonatkozott:
lehet, hogy Iszfahán sincs és akkor kódex sincs.
De az Iszfaháni Kódexet dr Detre Csaba alaposan kiértékelte. Ez Kr.u 500 körűl keletkezett. Tehát többek szerint léteziik. Detre örmény és görög szövegek felhasználásával tette ezt. Most nem írnám le kik az örmények, csak annyit: hunfajú népek, agabák voltak az elődeik. Detre mindezt magyar fonetikus írásban tette.
A Krétai Kódexet is említi különben mely iu. 700 körűlre datálható. Persze ez sincs ha úgy ítéledmeg, azonban csak számodra igaz ez..
Szóval a hun betűk száma megegyezett az örmény betűk számával. Mert a rokonnépek stb..A kódex kigyűjtött szavait, nyelvtani alakzatit mutatja be Detre nagyon érdekesen. Mint írja a magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűk alapján végezte el munkatársaival, Az örmény betűrendszer ugyanis a legfonémhűbb az írástörténetben. Tehát a betűkkel is külön foglalkozik Detre, azután pedig a főnevekkel (többesszám, tárgyeset, részes eset,elvonatkoztatás..) stb.
Péladkéntpedig jóadag szót közöl írásában, a testrészekről, családi viszonyokról stb..
Ezekután sem szeretném senkire ráerőltetni a kódexet, annak meglétét és magyar elemzésének ismeretét. Kár lenne, mennyivel jobban cseng ha kijelentjük ilyen kódex nincs. Detre a pelazgok,vagy szarmaták szavaival vacakolt csak..Amit pedig -mini statisztikát az előbb írtam a hun-magyar szavakról- azt felejtsd el. Nem tiszetem senki meggyőzése semmiről.
Még annyit: Paál Z. könyvétz csk többéves alapos tanulmányozás után lehet megérteni. De persze egyszerűbb Brüsszellel jönni..ezért válasszuk az irásnélkűli őskor és mondjuk: nincs bizonyíték arra, hogy a pörköltkészítés mióta szokásos.
Nem is tudom a hunok miért mondták a lóra, hogy lú, az almát hasonlóan, a virágot viragh-nak, a követ kevinek (Kevevára=Kiev), a szél náluk szele volt, a nagymama ike, a szem szöm, a folyómeder, árok a túr, viszont a farkas eltérően jugra...
Hunok alatt itt széki hunokat kell érteni, akik Atilla után székelyre "rövidítettek"...
******
A történelem újra írását nem a történetírásra értem.
Konkrétan az ausztrálokra hivatkoztam, de hasonló a "gyakorlat" Amerika történelménél is.
/De említhetném az oroszokat, az indusokat, a törököket, és így tovább./
Mindkettőnél azt igyekeznek bemosni az agyakba, hogy a spanyolok érkezése előtt majdhogy csak ugrabugráló félmajmok lakták a területet.
Valahogy kimaradt a többezer éves kúltúra emlegetése, felderítése !
És az is, hogy töménytelen lelet bizonyítja, hogy a spanyolok előtt jó pár ezer évvel is igencsak élénk forgalom volt a földrészen, mint ahogy a többi földrészen is.
"Őseink" tehát nem igazán voltak otthon ülő fajták !
Kimaradt az is, hogy akár Ausztrália, akár Amerika kutatásainál már az 1800 - as évek elején is voltak utazók, felfedezők, vagy "kalandorok", akik egészen más dolgokkal találkoztak, mint amit a hivatalos történelem tanítgat.
A spanyoloknak enyhén túlzásba viszik a pusztításait, mivel több tizenkilencedik század beli régész talált megdöbbentő dolgokat -amikről rajz és lista is készült -, de ezek idővel "feledésbe" merültek, a leletek eltűntek, lévén többezernyi arany tárgy, amik javarész feliratosak voltak, és pótolhatatlan információkat hordoztak.
Építmények ezrei tűntek el a haszonszerzés miatt.
Sürgős volt szétrobbantani mindent, mielőtt valakinek a tudomására jutna, nehogy késleltessék vagy netán letiltsák egy olyan létesítmény építéseit, ami több évezredes kúltúra maradványait semmisíti meg !
Fő a profit, a többi nem számít !
Nagyjából ez befolyásolja a történelem megismerését.
Az emberi ostobaság, a mértéktelen harácsolási vágy, a hatalom, a politika, az egyház.
Hatalom és érdekek összefonódásai.
***
A Biblia nagyon is történelemkönyv, még az elferdített változatából is sok dolog igazolódik.
Hát még ha az eredetit megismerhetnénk !!!...
***
A vallások soha nem segítik a valódi történelem megismerését.
Azért találták ki, hogy megfélemlítsék és sötétségben tartsák az embereket.
***
Az, hogy egy "kő" honnan származik, vagy mennyi idős, az soha nem fogja meghatározni egy építmény korát.
Amikből "olvasni" tudnánk, azok az ősi sziklarajzok, kőbe vésett feliratok, szobrok.
Persze csak akkor, ha túllépnénk azon a begyepesedett elméleten, hogy minden tágy "kultikus", minden rajz "isten", és minden építmény "kegyhely" vagy "temetkezési hely".
*
P
patris
Vendég
Akkor Legozzunk...
Kedves Zsuzsanna!
Megvallom én sem a történelem könyvekre gondoltam..
Azt gondolom ez csak egy figyelem elterelés, hogy az egyházat kiáltják ki minden bűn forrásának. Hajlamosak sokan elfelejtkezni, hogy az Istenhit egyidős az emberiséggel, tehát a vallás is. A látók, varázslók, papok voltak a tudás letéteményesei, tovább adói. Mivel az építészet, a művészet megrendelői hosszú időn keresztül a vallások voltak, a megvalósulást pedig a tudomány fejlődése segítette leginkább, a vallások érdeke egybeesett a fejlődéssel. A tudás továbbörökítésének eszközei leginkább a megvalósult építmények, alkotások, eszközök... A sötét középkor szinte minden kiemelkedő tudósa egyházi ember volt....Valóban, nem a széles tömegek számára volt elérhető a tudás, erről is szólt a reformáció, a felvilágosodás, de ebben is egyházi embereket találunk a zászlóvivők között....S talán nem kellene elgondolkozni, hogy ma az információszabadság korában, az internet világban egyre több a műveletlen, félművelt ember.. S gomba módra szaporodnak a kisegyházak, felekezetek.. vagy nem így van?... Ezt nem lehet az egyházra "kenni"...
Igazad van: nagyon sok a kultikus tárgy, a sír, kegyhely, s bizony a régészet nagy része egyszerű hullarablás, kegyeletsértés, sírgyalázás.. S nem is szolgáltatnak annyi használható ismeretet a régmúltról ami ezt indokolná...Bár ugye Te másra gondoltál... A másik pedig, a régiek a jövő nemzedéknek mi módon tudnák átadni a tudást, ha nem egy örökkévalóságnak emelt alkotás, építmény segítségével. Talán inkább azon kellene sajnálkoznunk, hogy ezeket a jeleket , jelzéseket ma sem vagyunk képesek megfejteni, ma sem értjük őket. Előző hsz.-emben írtam, Hawkins Stonehenge elméletének átszámolásához két év kellett Hoyle-nak, ma a számítógépes modellezés pár perc, mégis többé kevésbé ott tartunk, mint 50 éve Hawkins a kockásfüzettel....
Teljesen igazad van egy építmény elemeiből nem tudhatjuk biztonsággal az építmény korát. Az hogy a kő, a fa honnan származik, csak a származási helyre bizonyíték, de Te rendkívül szakszerűen saját magad bizonyítottad a geológia és még számos tudomány, tudományág rendelkezik gazdag fegyvertárral....
A Biblia egy szerkesztett mitologikus antológia, amelynek változásai híven követik az egyházpolitikai célokat, de ez miért lenne baj? ...
Azok az írások nem részei a Bibliának amik folyamatosan felbukkannak pl. a Nag Hammadi könyvtár, Mani, Enok könyvei etc...
Azt is látni kell, hogy a Septuaginta igazolása a Holttengeri tekercsek, a Szentpétervári codex, a bibliai régészet, hisz nincs "eredeti"...
Szerintem nem értelmezhető az a kijelentés, hogy ismernünk kellene az eredeti Bibliát, mert ismerjük...
Én is szétdaraboltam a válaszom, pedig az én eredeti hozzászólásom nem ezeket a kérdéseket generálta.. de ez, a részekre bontás, olyan mint a lego elemek, amelyekből, ugyanazokból egy csomó különböző dolgot is össze lehet rakni.. Na én is beleestem ebbe a hibába...
Na és Egyiptomból a Louvre-ba nem a spanyoloktól kerültek vésetek.. meg a British Múzeumba sem.... legalább annyi "tanút" semmisítettek meg, vagy esetleg kreáltak szakemberek, mint amennyit a pénz okán cselekedtek....
Békés, szeretetteljes Karácsonyt!
******
A történelem újra írását nem a történetírásra értem.
Konkrétan az ausztrálokra hivatkoztam, de hasonló a "gyakorlat" Amerika történelménél is.
/De említhetném az oroszokat, az indusokat, a törököket, és így tovább./
Mindkettőnél azt igyekeznek bemosni az agyakba, hogy a spanyolok érkezése előtt majdhogy csak ugrabugráló félmajmok lakták a területet.
Valahogy kimaradt a többezer éves kúltúra emlegetése, felderítése !
És az is, hogy töménytelen lelet bizonyítja, hogy a spanyolok előtt jó pár ezer évvel is igencsak élénk forgalom volt a földrészen, mint ahogy a többi földrészen is.
"Őseink" tehát nem igazán voltak otthon ülő fajták !
Kimaradt az is, hogy akár Ausztrália, akár Amerika kutatásainál már az 1800 - as évek elején is voltak utazók, felfedezők, vagy "kalandorok", akik egészen más dolgokkal találkoztak, mint amit a hivatalos történelem tanítgat.
A spanyoloknak enyhén túlzásba viszik a pusztításait, mivel több tizenkilencedik század beli régész talált megdöbbentő dolgokat -amikről rajz és lista is készült -, de ezek idővel "feledésbe" merültek, a leletek eltűntek, lévén többezernyi arany tárgy, amik javarész feliratosak voltak, és pótolhatatlan információkat hordoztak.
Építmények ezrei tűntek el a haszonszerzés miatt.
Sürgős volt szétrobbantani mindent, mielőtt valakinek a tudomására jutna, nehogy késleltessék vagy netán letiltsák egy olyan létesítmény építéseit, ami több évezredes kúltúra maradványait semmisíti meg !
Fő a profit, a többi nem számít !
Nagyjából ez befolyásolja a történelem megismerését.
Az emberi ostobaság, a mértéktelen harácsolási vágy, a hatalom, a politika, az egyház.
Hatalom és érdekek összefonódásai.
***
A Biblia nagyon is történelemkönyv, még az elferdített változatából is sok dolog igazolódik.
Hát még ha az eredetit megismerhetnénk !!!...
***
A vallások soha nem segítik a valódi történelem megismerését.
Azért találták ki, hogy megfélemlítsék és sötétségben tartsák az embereket.
***
Az, hogy egy "kő" honnan származik, vagy mennyi idős, az soha nem fogja meghatározni egy építmény korát.
Amikből "olvasni" tudnánk, azok az ősi sziklarajzok, kőbe vésett feliratok, szobrok.
Persze csak akkor, ha túllépnénk azon a begyepesedett elméleten, hogy minden tágy "kultikus", minden rajz "isten", és minden építmény "kegyhely" vagy "temetkezési hely".
*
Kedves Zsuzsanna!
Megvallom én sem a történelem könyvekre gondoltam..
Azt gondolom ez csak egy figyelem elterelés, hogy az egyházat kiáltják ki minden bűn forrásának. Hajlamosak sokan elfelejtkezni, hogy az Istenhit egyidős az emberiséggel, tehát a vallás is. A látók, varázslók, papok voltak a tudás letéteményesei, tovább adói. Mivel az építészet, a művészet megrendelői hosszú időn keresztül a vallások voltak, a megvalósulást pedig a tudomány fejlődése segítette leginkább, a vallások érdeke egybeesett a fejlődéssel. A tudás továbbörökítésének eszközei leginkább a megvalósult építmények, alkotások, eszközök... A sötét középkor szinte minden kiemelkedő tudósa egyházi ember volt....Valóban, nem a széles tömegek számára volt elérhető a tudás, erről is szólt a reformáció, a felvilágosodás, de ebben is egyházi embereket találunk a zászlóvivők között....S talán nem kellene elgondolkozni, hogy ma az információszabadság korában, az internet világban egyre több a műveletlen, félművelt ember.. S gomba módra szaporodnak a kisegyházak, felekezetek.. vagy nem így van?... Ezt nem lehet az egyházra "kenni"...
Igazad van: nagyon sok a kultikus tárgy, a sír, kegyhely, s bizony a régészet nagy része egyszerű hullarablás, kegyeletsértés, sírgyalázás.. S nem is szolgáltatnak annyi használható ismeretet a régmúltról ami ezt indokolná...Bár ugye Te másra gondoltál... A másik pedig, a régiek a jövő nemzedéknek mi módon tudnák átadni a tudást, ha nem egy örökkévalóságnak emelt alkotás, építmény segítségével. Talán inkább azon kellene sajnálkoznunk, hogy ezeket a jeleket , jelzéseket ma sem vagyunk képesek megfejteni, ma sem értjük őket. Előző hsz.-emben írtam, Hawkins Stonehenge elméletének átszámolásához két év kellett Hoyle-nak, ma a számítógépes modellezés pár perc, mégis többé kevésbé ott tartunk, mint 50 éve Hawkins a kockásfüzettel....
Teljesen igazad van egy építmény elemeiből nem tudhatjuk biztonsággal az építmény korát. Az hogy a kő, a fa honnan származik, csak a származási helyre bizonyíték, de Te rendkívül szakszerűen saját magad bizonyítottad a geológia és még számos tudomány, tudományág rendelkezik gazdag fegyvertárral....
A Biblia egy szerkesztett mitologikus antológia, amelynek változásai híven követik az egyházpolitikai célokat, de ez miért lenne baj? ...
Azok az írások nem részei a Bibliának amik folyamatosan felbukkannak pl. a Nag Hammadi könyvtár, Mani, Enok könyvei etc...
Azt is látni kell, hogy a Septuaginta igazolása a Holttengeri tekercsek, a Szentpétervári codex, a bibliai régészet, hisz nincs "eredeti"...
Szerintem nem értelmezhető az a kijelentés, hogy ismernünk kellene az eredeti Bibliát, mert ismerjük...
Én is szétdaraboltam a válaszom, pedig az én eredeti hozzászólásom nem ezeket a kérdéseket generálta.. de ez, a részekre bontás, olyan mint a lego elemek, amelyekből, ugyanazokból egy csomó különböző dolgot is össze lehet rakni.. Na én is beleestem ebbe a hibába...
Na és Egyiptomból a Louvre-ba nem a spanyoloktól kerültek vésetek.. meg a British Múzeumba sem.... legalább annyi "tanút" semmisítettek meg, vagy esetleg kreáltak szakemberek, mint amennyit a pénz okán cselekedtek....
Békés, szeretetteljes Karácsonyt!
Bihar
Kitiltott (BANned)
Más bajok is léteznek. Megyszerezték a volt mohó primitív gyarmatosítók az őslakosság relikviáit Ámerikában és ezeket többféle módon tudják/tudták ma kezelni (már amelyik megmaradt):
-nem értették és marhaságokat zengtek vagy hallgattak róluk - -félig értették és elég falls zagyvalékokat hoztak ki belőlük
- mondható, megértették és ekkor : 1. ismertették ezeket...2. elhallgatták őket
Jellemző pl a sok sumér szöveg, vagy szó mely sok hunfajú nép nyelvén jól értelmezhető, de ők maguk - a rablók- akarták elvégezni és félig sikerűlt.
Túl sokat raboltak egyébként össze, ezek nagyrésze nincs megfejtve, nem is lesz.
Kártételeik közé tartozik az avar kincsek elrablása is, az avar uruki-mani templomokból, erődítésekből, mellyek pótolhatatlan ősi relikviák is voltak egyben. Ezek nagyrészét beolvasztották. A pápa is kapott ezekből. Kártételeik közé tartozik pl az is, hogy a hun-magyar törtnelem rovásírásos anyagait elégették. Ezért nem tudjuk még azt sem ki volt Árpád felesége, nem tudjuk hány gyermeke volt ...namost ennek okán lehet hazdudni olyanokat is, hogy pl kihalt az Árpádház, Árpád volt a honfoglaló vezér stb..
Napestig sorolhatnám, hogy Zápolya miért és hogyan gyilkoltatta meg Lajos királyt a Csele pataknál, vagy, hogy hány magyar törzs jött ide "hont foglalni" és hány maradt kint és miért. Ez az elégetett anyagban benne volt. Még azt is megtudhatnánk, hogy ki fia volt Koppány...
Még az sem közismert, hogy kik a hunok.
Manival külön gonddal foglalkozott Róma, mert nem csakhogy érdeknélkűli, egyistenhitű keresztény volt és Jézus -tehát Anyahita- követő, hanem még Bibliája is volt..Így tehát Manit leradírozták.
A történelemhamisítás, elhallagtás az érdekek mentén ma is aktuális. Különben miért támadnák felcsapott farokkal -elemzés és értékelések helyett- pl az Arvisurát? Komoly érdekek fűződnek a támadáshoz, mert erre egész istálló koncentrál és mindent megpróbál. Így tehát ajánlom is minden érdelődőnek ismerkedjen meg a Paál Zoltán által leírtakkal. Megéri, akkor is ha nehéz. A leírtak szerzője nem Paál Zoltán, hanem többszáz rovósámán, ő inkább egy közlő volt, aki 30 évig körmölt a konyhaasztalán éjjelenként. Azután meglepődött mikor meggátolták a könyv kiadását még az 1980 körűli években. Pedig a kiadás érdekében mindenféle rege, misztika, meskete stb szövegeket is beépítettek több előszóba -ezek persze nem igazak- hiába.
A másik fontos következtetés a történelemmel kapcsolatban: egy nyugati -atlantiszi- történész sohasem fogja megfelelően egy keleti nép történelmét megérteni, ősszefoglalni. Több okból sem.
Az egyházakról úgy általában szintén nehéz képet alkotni. Először is az őskor, kora ókor vallása a Tóremhit. Ezt megint kevesen ismerik. A Tóremek után mindenféle más következett, a sokistenhit, egyistenhit...az egyistenhit változatai..Buddha.Mindezek a népek aklosítását szolgálták többnyire.
A legősibb hit talán az állatistenekhez (pl medve), égitestekhez kötődik. Az istenek időnként letaszították egymást a trónról, pl a suméroknál Anut leléptette Marduk.. de a sumér elit mindíg egyistenhitű volt, ellentétben ezzel a nép többszáz istent imádott. Szóval erről egy könyvet lehetne írni.
Egyiptomban egy régen elhunyt nagyember sokszor isten lett, pl Hoór Aba Hórusz, Örsúr Ozirisz..
-nem értették és marhaságokat zengtek vagy hallgattak róluk - -félig értették és elég falls zagyvalékokat hoztak ki belőlük
- mondható, megértették és ekkor : 1. ismertették ezeket...2. elhallgatták őket
Jellemző pl a sok sumér szöveg, vagy szó mely sok hunfajú nép nyelvén jól értelmezhető, de ők maguk - a rablók- akarták elvégezni és félig sikerűlt.
Túl sokat raboltak egyébként össze, ezek nagyrésze nincs megfejtve, nem is lesz.
Kártételeik közé tartozik az avar kincsek elrablása is, az avar uruki-mani templomokból, erődítésekből, mellyek pótolhatatlan ősi relikviák is voltak egyben. Ezek nagyrészét beolvasztották. A pápa is kapott ezekből. Kártételeik közé tartozik pl az is, hogy a hun-magyar törtnelem rovásírásos anyagait elégették. Ezért nem tudjuk még azt sem ki volt Árpád felesége, nem tudjuk hány gyermeke volt ...namost ennek okán lehet hazdudni olyanokat is, hogy pl kihalt az Árpádház, Árpád volt a honfoglaló vezér stb..
Napestig sorolhatnám, hogy Zápolya miért és hogyan gyilkoltatta meg Lajos királyt a Csele pataknál, vagy, hogy hány magyar törzs jött ide "hont foglalni" és hány maradt kint és miért. Ez az elégetett anyagban benne volt. Még azt is megtudhatnánk, hogy ki fia volt Koppány...
Még az sem közismert, hogy kik a hunok.
Manival külön gonddal foglalkozott Róma, mert nem csakhogy érdeknélkűli, egyistenhitű keresztény volt és Jézus -tehát Anyahita- követő, hanem még Bibliája is volt..Így tehát Manit leradírozták.
A történelemhamisítás, elhallagtás az érdekek mentén ma is aktuális. Különben miért támadnák felcsapott farokkal -elemzés és értékelések helyett- pl az Arvisurát? Komoly érdekek fűződnek a támadáshoz, mert erre egész istálló koncentrál és mindent megpróbál. Így tehát ajánlom is minden érdelődőnek ismerkedjen meg a Paál Zoltán által leírtakkal. Megéri, akkor is ha nehéz. A leírtak szerzője nem Paál Zoltán, hanem többszáz rovósámán, ő inkább egy közlő volt, aki 30 évig körmölt a konyhaasztalán éjjelenként. Azután meglepődött mikor meggátolták a könyv kiadását még az 1980 körűli években. Pedig a kiadás érdekében mindenféle rege, misztika, meskete stb szövegeket is beépítettek több előszóba -ezek persze nem igazak- hiába.
A másik fontos következtetés a történelemmel kapcsolatban: egy nyugati -atlantiszi- történész sohasem fogja megfelelően egy keleti nép történelmét megérteni, ősszefoglalni. Több okból sem.
Az egyházakról úgy általában szintén nehéz képet alkotni. Először is az őskor, kora ókor vallása a Tóremhit. Ezt megint kevesen ismerik. A Tóremek után mindenféle más következett, a sokistenhit, egyistenhit...az egyistenhit változatai..Buddha.Mindezek a népek aklosítását szolgálták többnyire.
A legősibb hit talán az állatistenekhez (pl medve), égitestekhez kötődik. Az istenek időnként letaszították egymást a trónról, pl a suméroknál Anut leléptette Marduk.. de a sumér elit mindíg egyistenhitű volt, ellentétben ezzel a nép többszáz istent imádott. Szóval erről egy könyvet lehetne írni.
Egyiptomban egy régen elhunyt nagyember sokszor isten lett, pl Hoór Aba Hórusz, Örsúr Ozirisz..
„A történelmet mindig a győztesek írják”, és ez az egyházakra is érvényes lehet. Most olvastam az origo.hu-n (Bolygóegyüttállás volt a betlehemi csillag?) hogy Krisztus pár évvel "krisztus előtt" született, tavasszal... A születés évét Dionysius Exiguus római apát "számolta" ki, majd később került át december végére, így próbálták "semlegesíteni" a pogány napfordulós ünnepeket... Az én hitemet csorbítják a "bort ivó és vizet prédikáló" papok és a biblia keletkezésének történelmi körülményei is. Nem a teljes hitűeket akarom bántani ezzel. Teljes mértékben tisztelem azokat akik a hitükből merítve a szeretet és megbocsátás szerint élnek.