Amit leirtal az egy tok normalis folyamat amikor kilepsz a testedbol.A szivveres felgyorsulasa az total normalis.Aztan - legalabbis nalam - kesobb kiderult hogy az elejen tenyleg felgyorsul a szivveres de aztan a szivcsakra csinalja a zajt.Nalam a szivcsakra ilyenkor eszeveszetten kezd porogni es amit Parr is mondott mitha a torkomig menne ez az erzet.Sot nalam meg zorgott is.Az hogy fizikalisan nehez megmozdulnod azis tok normalis.De ebbol miert gondoltad azt hogy nem asztralis hanem mentalis kilepes.Igazabol mi a kulonbseg a ketto kozott?
Nem tudom, hogy mi a kettő közt a különbség sajnos..., nekem annyit mondtak, hogy mentális volt a kilépés. Én magam felülről nem láttam, meg azt se, hogy a szobába vagyok, vagy bóklászom a lakásban ilyesmik..., 3. szemen keresztül érzékeltem, láttam mindent és asztrális testem NEM volt. Csak a tudatom, ami jött ki a testemből, a tudatommal történt az utazás (az univerzumban voltam az égi testek közt) és mindent láttam, minden irányban, de testem NEM volt. A testem volt a tudatom, ezt így nem tudom elmondani. De nagyon erősen éreztem mindent, olyan erősre erősödött minden érzékelésem fel, hogy leírni nem tudom. Úgy tudom, ha valaki asztrálisan lép ki, kap hozzá asztrális testet is ideiglenesen. Sőt még arra is emlékszem, hogy levegőt is "elfelejtettem" venni, az is iszonyatosan lelassult, alig volt érezhető. Ami nálam nagyon erős volt, az a szívdobogás, de az nagyon gyors volt és hangos, olyan téren, hogy az egész testemben hallottam, hogy dobog a szívem, mindenhol...
Hogy írjam, szóval azt mondják, ha valaki mentálisan lép ki, akkor a tudata a "mentális teste" egyedül, a tudatod az ami kiszakad ideiglenesen a testedből és utazik valamerre, bármerre pikk-pakk és ott vagy, oda teleportálod magad (tehát, mintha a lelked tudatod és a tested szétválna X időre) és közben egy árva gondolatod nincsen, mintha ego nélküli állapotban lennél vagy inkább tök üres, tudatos éber jelenlét, míg az asztrálisnál ismereteim szerint -már amennyi van, mert nem foglalkoztam ilyen témával még-, ott kapsz ideiglenesen asztrális testet és nem a tudatod lesz az asztrál tested. Tök más a kettő azt mondják, meg látásban is teljes más...
Na visszakerestem azt a kilépésemet, ahol leírtam hogy éltem meg, mi történt és utána egész éjjel tök más helyre "teleportáltam", mikor becsuktam a szemem és tökre éber voltam, egy deka gondolatom nem volt, tök üres állapotban...
Szóval:
Hulla fáradtan feküdtem le aludni készülni, mikor hallgattam a relax zenét és mondom magamban hogy 3. szemre összpontosítok és koncentrálok. kb 10-15 percig full sötétség volt, nem láttam semmit sem, de folytattam tovább a koncentrálást. Majd halványan elkezdtem először látni ilyen feketeséget, amikben világtó testek voltak, majd kezdett kitisztulni a kép és láttam az egész univerzumot éjjel és ezután elkapott egy erősödő érzés, nagy melegség érzet, a fények átalakultak ilyen barnás aranysárgás fényes színekké és erősödött bennem a melegség érzése, és az energiák melyeket a 3. szememmel láttam vagy azon keresztül egyre erősebben égettek melegségükkel ami nagyon kellemes volt és utána kezdem el érezni azt, hogy
fokozatosan kezdek felülről az egész testemből kifolyni, kiszakadni (úgy hogy oldalt vízszintesen feküdtem az ágyban és
azt éreztem, hogy felfele húzza valami az egész tudatomat és jövök ki a testemből) az egyre erősödő energiák, fények hatására. Egyszerre zsibbadtam le mindenhol tetőtől talpig, szívem egyre hevesebben kezdett el verni és ott a 3. szememnél egyre intenzívebben, erősebben éreztem a fényeket, az energiák melegségét és valahova sodródtam ezekkel, mert szembe jöttek velem az arany barnás mindenségben a napszínű fénycsóvák és gyorsan mentem velük szembe. Mindent csak a 3. szememnél láttam, észleletem, csak mikor már nagyon erősen elkapott az az érzés, hogy folyok ki a testemből vagy valami ilyesmit éreztem, akkor kezdtem el nyugtatni magam és arra koncentrálni, hogy fizikai testbe akarok kerülni. Nem ijedtem meg, csak furcsa, idegen volt nagyon az érzés és ezzel együtt nagyon jó és érdekes, mert még ilyet sose tapasztaltam meditatív állapotban sem.
Olyan volt, mintha a tudatom és a testem szét akart volna válni egymástól (sőt szét is vált) a felfele húzó, kiszívó érzés, erő hatására.
Nem volt zuhanó érzés egyszer sem, meg lebegés sem, csak felfele, mintha szállnék ki a testemből. Pontosan nem tudom leírni mit éreztem és tapasztaltam, mert próbáltam tudatosságot bele vinni és megfigyelni szemlélőként mit tapasztaltam meg, csak mikor több tudatosságot vittem bele akkor erősebbé vált még jobban ez az egész és egyből a fizikai testemre gondoltam és utána sikerült megmozdulni és felkelni. Az energiákat és a mindent magába foglaló fényességet, 20-szor erősebben éreztem így most, mint amit megtapasztaltam volna meditációban eddig.
Utána mikor elmúlt ez az egész, és magamhoz "tértem", hassal feküdtem az ágyamban, csukott szemmel és éreztem, ahogyan az egész testem lágyan, hullámozva elkezd forogni egészen lassan, de nagyon intenzíven és forog velem az egész szoba. Utána meg egész éjjel az volt, hogy mikor becsuktam a szemem, jött a belső fényesség a 3. szem környékén és a fejemet teljesen beborította és különböző képeket láttam, amiket se beazonosítani nem tudok, sem hova helyezni. Annyit tudni kell, hogy mikor nálam VAN belső fényesség, akkor nincsenek képek, meg semmi, csak az energiákat érzem felerősödve, egyre forróbban és belső fény van és az a hihetetlen érzelmi töltet, ami ezzel vele jár és imádom azt az állapotot."