Kedves furrierLehetetlen, hogy egy fehérje spontán jöjjön létre - Az igazság, amely lerombolja az evolúciós elméletet.
Az evolucionisták nemhogy a sejt, de a sejt építőköveinek kialakulását sem tudják megmagyarázni. Természetes körülmények között a sejtek építőkövéül szolgáló több ezer komplex fehérje egyike sem jöhetett létre.
A proteinek vagy fehérjék óriásmolekulák, amelyek aminosavaknak nevezett kisebb egységekből állnak, amelyek adott sorrendben, meghatározott mennyiségben és szerkezetben kapcsolódnak egymáshoz. Ezek a molekulák szolgálnak az élő sejt építőköveiként. A legegyszerűbb 50 fajta aminosavból épül fel, de van olyan is, amely több ezerből.
A legfontosabb tény: egyetlen egy aminosav hiánya, hozzáadása vagy kicserélése a fehérjeszerkezetben a proteinből használhatatlan molekulahalmazt csinál. Minden aminosavnak a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen kell jelen lennie. Az evolúció elmélete, amely szerint az élet véletlenül alakult ki, kétségbeesik ettől a ténytől, hiszen túl csodálatos ahhoz, hogy a véletlennel magyarázni lehetne. (Továbbá az elmélet nem képes megmagyarázni az aminosavak "véletlenszerű kialakulását" sem, amiről még később beszélni fogunk.)
A tényt, hogy a fehérjeszerkezet egyáltalán nem lehet véletlen eredménye, könnyen alátámaszthatjuk egy egyszerű valószínűség-számítási példával, amelyet bárki megérthet.
Egy átlagos fehérjemolekula 288 aminosavból áll, amelyek 12 különböző típusba tartozhatnak. Ezeket 10300féleképpen lehet sorba rendezni (ez egy csillagászati nagyságrendű szám, ahol az egyest háromszáz nulla követi). Az összes lehetséges sorrendből csak egyetlen egy adja a kívánt molekulát. Az összes többi olyan aminosav-lánc, amelyek teljesen hasznavehetetlenek, sőt, akár károsak is az élő szervezet számára.
Más szavakkal szólva, egyetlen fehérjemolekula kialakulásának az esélye 1 a 10300-hoz. Az, hogy a való életben ez az egy eset véletlenül bekövetkezzék, gyakorlatilag lehetetlen. (A matematikában az 1 a 1050-nél kisebb valószínűséget "zéró valószínűségnek" nevezik.)
Mi több, a 288 aminosavból álló molekula viszonylag szerény méretű a több ezer aminosavból álló "óriásokhoz" képest. Ha hasonló számításokat alkalmazunk ezekre az óriásmolekulákra, akkor még a "lehetetlen" szót sem érezzük elégségesnek.
Ha egy lépéssel továbbmegyünk az élet kialakulásában, láthatjuk, hogy egyetlen fehérje önmagában semmit sem jelent. A valaha is felfedezett egyik legkisebb baktérium, a Mycoplasma hominis H39, hatszáz különböző fehérjét tartalmaz. Ebben az esetben az előbb említett valószínűség-számítást, amelyet egyetlen fehérjére végeztünk, mind a hatszáz különböző proteinre alkalmazni kellene. Az eredmény még a lehetetlenség fogalmát is messze felülmúlja.
Az olvasók közül azok, akik eddig követték e sorokat, és az evolúciós elmélet hívei, azt gondolhatják, hogy ezeket a számokat a hatás kedvéért eltúloztuk. Nem erről van szó: ezek határozott és konkrét tények. Egyetlen evolucionista sem tiltakozhat, és nem is tiltakozik e számok ellen. Ők maguk is elfogadják, hogy akárcsak egyetlen protein véletlenszerű létrejöttének is olyan kicsi az esélye, mint hogy "egy majom hibátlanul megírja az emberiség történetét egy írógépen".
Ám ahelyett, hogy elfogadnák a másik magyarázatot, ami a teremtés, tovább védelmezik ezt a lehetetlenséget.
Ezt a tényt számos evolucionista bevallja. Harold F. Blum, a híres evolucionista tudós például kijelenti: "a legkisebb ismert protein méretéhez hasonló polipeptid spontán kialakulása is teljesen valószínűtlennek tűnik".
Az evolucionisták szerint a molekuláris evolúció nagyon hosszú időn át ment végbe, és ez a hosszú idő tette lehetségessé a lehetetlent. Azonban bármilyen hosszú időt is veszünk, nem lehetséges, hogy az aminosavak véletlenül álljanak össze fehérjékké. William Stokes, amerikai geológus, elismeri Földtörténeti alapok című írásában azt a tényt, hogy "a fehérje nem alakulhatna ki egymilliárd év során sem, egymilliárd olyan bolygón sem, amelyet a szükséges aminosavak koncentrált vizes oldata borít".
Mit is jelentenek ezek a tények? Perry Reeves kémiaprofesszor így válaszol erre a kérdésre:
Amikor az ember megvizsgálja a lehetséges szerkezetek óriási számát, amelyek az aminosavak véletlenszerű kombinációjából jöhetnek létre, teljesen értelmetlennek tűnik, hogy az élet így alakult volna ki. Sokkal hihetőbb, hogy egy Nagy Építő és a legbölcsebb terv kellett ehhez a feladathoz.".
Ha csak egyetlen ilyen protein spontán létrejötte lehetetlen, milliószor lehetetlenebb, hogy az emberi sejteket felépítő milliónyi fehérje spontán keletkezzék. Sőt, a sejt nem csupán fehérjék halmazából áll. A fehérjék mellett nukleidek, szénhidrogének, lipidek, vitaminok és sok más elem és vegyület vesz részt pontos arányok szerint felépítésében és működésében is.
Robert Saphiro, a New York Egyetem kémikusa és DNS-specialistája, kiszámolta, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy az egyetlen baktériumban található 2000 féle protein spontán létrejöjjön. A valószínűség 1 a 1040000-hez (ez egy hihetetlen nagyságú szám, ahol az egyest negyvenezer nulla követi).
A Cardiff University College (Wales) alkalmazott matematika és csillagászat professzora, Chandra Wickramasinghe, megjegyzi:
"Annak valószínűsége, hogy az élet élettelen anyagból kialakuljon, egy egy olyan számhoz, amelyben negyvenezer nulla van. elég nagy szám ahhoz, hogy maga alá temesse Darwint az egész evolúciós elmélettel együtt. Nem volt ősleves, sem ezen a bolygón, sem másikon, és ha az élet nem véletlenül jött létre, akkor céltudatos intelligencia van mögötte".
Sir Fred Hoyle azt mondja ezekről a felfoghatatlan nagyságú számokról:
Valóban, az az elmélet, hogy az életet egy értelem hozta létre, olyannyira nyilvánvaló, hogy az ember csodálkozik, hogy miért nem fogadják el magától értetődőnek. Ennek oka inkább lelki, mint tudományos.
A Hoyle által említett "lelki ok" az evolucionisták önkondicionálása, akik ezért nem fogadják el a tényt, hogy az élet teremtés által jött létre. Ezeknek az embereknek a fő célja Isten létezésének tagadása. Ez az egyetlen ok, amiért irracionális módon védelmezik azt, amit ők maguk is lehetetlennek tartanak.
-
-Az evolucionisták nemhogy a sejt, de a sejt építőköveinek kialakulását sem tudják megmagyarázni. Természetes körülmények között a sejtek építőkövéül szolgáló több ezer komplex fehérje egyike sem jöhetett létre.
A fehérjék maximum 25 különbözö aminosavat tartalmaznak, valamenyi létrejött az Miller-Urey-kisérlet során. Az 50-es években nem sikerült csak 20 aminosavat kimutatni benne de utolag a 80-as években, jobb mérésekkel megtaláltak benne 25-öt.
-
Ezen nem érdemes vitatkozni, az organikus kémia csak hisztorikus okok miatt volt a szervetlenttöl különválasztva. Nagyon várom a novembert, mit hoz a Rosetta kisérlet, az östökös analizálás. A szonda már megkezdte a komét körüli pályára-állást.
-
Az evlotioselmélet élölények fejlödésével foglalkozik és nem a létrejöttükkel. Egy softwarest nem érdekel miként csinálták a számitogépet, gallium-arsenid vagy silicium alapu anyagbol.
-
Ennek ellenére beszélhetünk az abiogenese-röl, csak tudni kell, hogy ez két különbözö dolog. Ami a valoszinüségszámitást illeti:
-
A valoszinüség az események gyakoriságát adja meg igen nagyszámu megfigyelés esetén és nem azt milyen sorrendben jön létre egy adott eredmény. Lehet, hogy valaki csak egyszer játszik a lotton és rögtön eltalálja a fönyereményt.
-
Ha egy kockát mondjuk feldobsz 1000 szer akkor elvárhatod, hogy minden szám 1 töl 6-ig kb. egyforma gyarorisággal, ugy 1/6=166 esetben fog elöfordulni.
-
Mégegyszer: A statisztikával meglehet becsülni a gyakoriságot de a statisztika nem mond semmit az esemény sorrendjeröl. (mi fog jönni azután ha 3-ast dobtam, hanyadik dobás lesz 4-es stb)
-
-Ők maguk is elfogadják, hogy akárcsak egyetlen protein véletlenszerű létrejöttének is olyan kicsi az esélye, mint hogy "egy majom hibátlanul megírja az emberiség történetét egy írógépen".
Ez egy félrevezetés a részedröl..
-
A kémiában nem véletlenszerüen ütöget valaki billentyüt, az atomok, molekulák nem kötödhetnek akárhogy egymáshoz mig a majom értelmetlen szavakat is képezhet nem szol rá senki. (lelehet ütni akármilyen szot egy irogépen de nem lehet akármilyen molekulát létrehozni egy edénybe. Egyszerüen nem állnak össze,)
-
-Ám ahelyett, hogy elfogadnák a másik magyarázatot, ami a teremtés, tovább védelmezik ezt a lehetetlenséget.
Nagyon szük fantáziára val, hogy más alternativa nem jut eszedbe mind a menyei fazekasmester. Az emberiség már tulvan ezen a bronzkori elképzelésen. Az élet az egész univerzum produktja nem egy menyei fazekasmesteré.
-
Belegondoltál már hány vizmolekula van egy pohár vizben? Minden 18 gramm vizben 6E+23, hatszor tiz a 23-on, tehát 23 nulla a 6 után, vizmolekula van. A föld felszinén hányszor több viz van mind 18 gramm? Csak elgondolkodtatoul.
-
Vedd hozzá, hogy ezek az elökészitö folyamatok nemcsak a Földön zajlottak le, hanem az univerzum számos planétáján, párhuzamosan. A Föld öskorában ugy hullottak a meteorok, a felszinre mind ma egy zivatar esetén az esö. A molekulaképzés nemcsak az amugy is hatalmas földön hanem millionyi más planétén párhuzamosan zajlott le.
-
Konkrét tervek vannak arra, hogy a kozmikus égitestek (üstökös, meteor) nyersanyagát gazdaságilag hasznositsuk.
A föld csak egy szinpad, az élet keletkezésében és fenttartásában az egész kozmosz résztvett/résztvesz.
-
-A Hoyle által említett "lelki ok" az evolucionisták önkondicionálása, akik ezért nem fogadják el a tényt, hogy az élet teremtés által jött létre. Ezeknek az embereknek a fő célja Isten létezésének tagadása. Ez az egyetlen ok, amiért irracionális módon védelmezik azt, amit ők maguk is lehetetlennek tartanak.
Ez nem igaz.
A tudomány nem elkötelezett, az eredményei nem állnak készen a kutatás elött.
A vallások nem folytatnak kutatást, számukra az eredmény már kezdettöl fogva ott áll egy "menyei tolbamondás", az evangelium formájába.
-
Az intelligens desig-er nem más mind a keresztények istene, ez teljesen világos a képviselöinek a valási hovatartozásábol.
-
Aki egy kicsit odafigyel arra amit mondasz az felfedezi, hogy te sinkofálsz,
nem arra válaszolsz, hogyan müködik a világ, hanem hogy ki hozta létre és milyen céllal.
-
Megprobálod minden erövel valakinek a számlájára irni a létezést, egy isten számlájára akivel állitolag te puszi barátságba vagy, neked mindig megjelenik, megmondja a mit tegyek én.
-
Engem nem érekel, kit gyanusitasz meg a világ létrehozatalával. Engem az érdekel hogyan müködik a világ?
Erre pedig nem adsz választ azáltal, hogy valamiféle lényt gyanusitasz meg a legyártásával.
Utoljára módosítva: