Élet a halál után

phoenyx · 2015 Február 25

Kyra_ írta:
Ezt sem könnyű elképzelni, ugyanúgy mint a végtelen meg az örök fogalmát. Van egy közeg, amely sokkal sűrűbb mint a mi anyagi világunk és mégsem látjuk, nem érzékeljük.

Kedves Kyra_!

Ezt a közeget, amire ebben sorodban vélhetően utalsz, én inkább könnyednek érzékelem, sokkal könnyebnek, mint a fizikai test... ezért oly nehéz érzete van az embernek, mikor visszatér. A fizikai testnek komoly súlya van, akkor is, ha valaki megfelelően arányos testalkatú!

Kyra_ · 2015 Február 25

phoenyx írta:
Kedves Kyra_!

Ezt a közeget, amire ebben sorodban vélhetően utalsz, én inkább könnyednek érzékelem, sokkal könnyebnek, mint a fizikai test... ezért oly nehéz érzete van az embernek, mikor visszatér. A fizikai testnek komoly súlya van, akkor is, ha valaki megfelelően arányos testalkatú!

Amennyit nekem sikerült megértenem erről a bizonyos szuperfolyékony vákuumról, amilyen az éter is lehet eszerint az elmélet szerint:

Volt egy fickó, akinek az volt a mániája, hogy mindent lehűtött. Heike Kamerlingh Onnesnek hívták és 1913-ban kapott Nobel-díjat. Kamerlingh Onnes a héliumfolyadékot is próbálta minél tovább hűteni, sikerült is lemennie 2,17 K fok alá, és ekkor meglepő dolgot tapasztalt: a gázhalmazállapotúnál nyolcszázszor sűrűbb héliumfolyadék ritkább közegként viselkedett, mint a nyolcszázszor ritkább gáz, mégpedig végtelenszer ritkábbnak, olyannak, mint a vákuum, a “semmi”. A héliumatomok súrlódásmentesen áramlanak az ilyen folyadékban, és a beléjük merített test is ellenállásmentesen mozog benne.

"Gondoljuk meg, hogyha egy termet megtöltünk egy atmoszféra nyomású, szobahőmérsékletű héliumgázzal, akkor a benne röptetett repülő makettet az aerodinamika szabályainak megfelelően kell megterveznünk. Figyelembe kell vennünk a légellenállást, stb.. Ellenben ha a nyolcszázszor sűrűbb szuperfolyékony héliummal töltjük meg ugyanezt a termet, akkor nem kell figyelembe vennünk az aerodinamika szabályait."

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem rögtön az ufók jutottak eszembe.... :hurra:

És ha nekem eszembe jut, akkor a NASA okos tudósainak nem?!

Csillagözön · 2015 Február 25

Kyra_ írta:
És ha nekem eszembe jut, akkor a NASA okos tudósainak nem?!

Ez nagyon jó kérdés. Néha nekem is eszembe jut, hogy csak nekem lehetnek olyan gondolataim, amilyenek a különböző megtapasztalások alapján jönnek?

anom · 2015 Február 26

V.T. írta:
Szia anom,

Azt szeretnem kerdezni hogy irod hogy tapasztalatbol kiegeszitened. Voltal mar klinikai halal allapotaban vagy csak meditalas utjan ertetted meg ezeket , elted at?

Udv Tamas

Ha meditációval éred el ezt, akkor is meg kell hozzá "halnod". Van egy pont ahol el kell engedni az életedhez való ragszkodást is egy mélyebb meditációban, ha ilyesmi tapasztalatot akar valaki megélni emberi életében. Ennek ez az "ára". Minden ami ide köt (amit csak el tudsz képzelni) azzal szembesülhetsz egy ponton, ha elég kitartóan meditálsz, majd vagy elengeded és kilépsz belőle vagy nem, de akkor vissz fog húzni. Tehát vagy tovább játszol az illúziókkal, vágyaiddal vagy valamiért azt mondod, hogy elég és ha egy "quantum szikrányi" kétely sincs ebben az elhatározásodban akkor meg is tudod tenni.
Tehát lényegében nincs különbség, annyi csak hogy az egyik tudatosan választott "halál" a másik pedig tudattalanul. És bizony nagy esélyed van rá, hogy ha átléped ezt a pontot nem akarsz majd visszajönni, ezért én azóta sem kísérleteztem ezzel. Elfogadtam, hogy jelenleg itt van dolgom ebben a formában és ez így rendben is van, egyenlőre.

Úgy gondolom, hogy azok a "nagy tanítók" akik közül biztos 1-2--őt feltudnánk sorolni minimum, ők nem csak hogy képesek voltak elérni ezt az állapotot és visszatérni, hanem részben benne is maradtak abban a tudati állapotban. Ezért voltak képesek még fizikálisan is úgynevezett "csodákat" tenni. Persze azért is ritka az ilyesmi mert az ilyen szintű tudatú lelkek, nem igen születnek meg emberként, hacsak nem valami nagyon jelentős indokkal.

V.T. · 2015 Február 26

anom írta:
Ha meditációval éred el ezt, akkor is meg kell hozzá "halnod". Van egy pont ahol el kell engedni az életedhez való ragszkodást is egy mélyebb meditációban, ha ilyesmi tapasztalatot akar valaki megélni emberi életében. Ennek ez az "ára". Minden ami ide köt (amit csak el tudsz képzelni) azzal szembesülhetsz egy ponton, ha elég kitartóan meditálsz, majd vagy elengeded és kilépsz belőle vagy nem, de akkor vissz fog húzni. Tehát vagy tovább játszol az illúziókkal, vágyaiddal vagy valamiért azt mondod, hogy elég és ha egy "quantum szikrányi" kétely sincs ebben az elhatározásodban akkor meg is tudod tenni.
Tehát lényegében nincs különbség, annyi csak hogy az egyik tudatosan választott "halál" a másik pedig tudattalanul. És bizony nagy esélyed van rá, hogy ha átléped ezt a pontot nem akarsz majd visszajönni, ezért én azóta sem kísérleteztem ezzel. Elfogadtam, hogy jelenleg itt van dolgom ebben a formában és ez így rendben is van, egyenlőre.

Úgy gondolom, hogy azok a "nagy tanítók" akik közül biztos 1-2--őt feltudnánk sorolni minimum, ők nem csak hogy képesek voltak elérni ezt az állapotot és visszatérni, hanem részben benne is maradtak abban a tudati állapotban. Ezért voltak képesek még fizikálisan is úgynevezett "csodákat" tenni. Persze azért is ritka az ilyesmi mert az ilyen szintű tudatú lelkek, nem igen születnek meg emberként, hacsak nem valami nagyon jelentős indokkal.

A francba

pedig mar azt hittem hogy voltal mar abban az allapotban es akkor vegre lehet egy hiteles tapasztaloval beszelgetni ezekrol a reszletekrol

Amiket itt leirtal azok valoban igy vannak az en tapasztalatom szerint is , mondjuk ott megnem jartam amit irsz hogy a fenybol nem akarsz vissza jonni. En ugy vagyok vele hogyha attudjuk elni pontosabban megtudjuk tapasztalni azt az allapotot amirol beszelsz akkor mar epp ellenkezoleg nem ott akarunk maradni hanem jovunk vissza egybol es csinaljuk amit ott megertettuk. Mar nem tudod csak a testeddel azonositani magadat hiszen a Letezes nagyobb principiumat fedezted fel. Jomagam is jopar eve foglalkozom a Tudattal mukodese termeszete es miket is lehet csinalni vele ha tudatosan figyeljunk/foglalkozunk vele.
Es valoban meglehet tapasztalni a halalt meg itt az eletben. Meditacio ahogy te is irtad astral projectionnel vagy akar a tudatos almodassal is.
En csak azt nem ertem hogy aki atelte mar a es volt HKE je akkor miert mindenhol csak magat a sztorit lehet olvasni es miert nincs olyan kozottuk aki ujra megprobalja " felkeresni" pontosabban athangolnia magat arra a tudatallapotra .
Mindenki csak az esemenyt viszi eloadasrol eloadasra.

Mit nevezel "csodanak"?

Koszi az elmenyed leirasat jol esett olvasni !

Udv Tamas

anom · 2015 Február 26

V.T. írta:
A francba pedig mar azt hittem hogy voltal mar abban az allapotban es akkor vegre lehet egy hiteles tapasztaloval beszelgetni ezekrol a reszletekrol
Amiket itt leirtal azok valoban igy vannak az en tapasztalatom szerint is , mondjuk ott megnem jartam amit irsz hogy a fenybol nem akarsz vissza jonni. En ugy vagyok vele hogyha attudjuk elni pontosabban megtudjuk tapasztalni azt az allapotot amirol beszelsz akkor mar epp ellenkezoleg nem ott akarunk maradni hanem jovunk vissza egybol es csinaljuk amit ott megertettuk. Mar nem tudod csak a testeddel azonositani magadat hiszen a Letezes nagyobb principiumat fedezted fel. Jomagam is jopar eve foglalkozom a Tudattal mukodese termeszete es miket is lehet csinalni vele ha tudatosan figyeljunk/foglalkozunk vele.
Es valoban meglehet tapasztalni a halalt meg itt az eletben. Meditacio ahogy te is irtad astral projectionnel vagy akar a tudatos almodassal is.
En csak azt nem ertem hogy aki atelte mar a es volt HKE je akkor miert mindenhol csak magat a sztorit lehet olvasni es miert nincs olyan kozottuk aki ujra megprobalja " felkeresni" pontosabban athangolnia magat arra a tudatallapotra .
Mindenki csak az esemenyt viszi eloadasrol eloadasra.

Mit nevezel "csodanak"?

Koszi az elmenyed leirasat jol esett olvasni !

Udv Tamas

Igen ezután már önmagadról az életről és a létezésről is teljesen más képet alkotsz.

Az ilyen tapasztalatokról én is szívesen beszélgetek és keresem azok társaságát akiknek van hasonló. Viszont nem biztos, hogy lényeges az a fajta különbség tétel amit te teszel ebben a témában. Egyrészt bár lényegében ugyan azt éljük meg, mégis kicsit másképpen mindig, de az hogy mi okán tapasztaltad meg az nem lényeges. Hogy ez most baleset és akkor HKE a neve vagy meditációval az csak az "eszköze" az elérésének, nem fontos ebből az aspektusból ha belegondolsz, ezek csak elnevezések. Nem kívánom neked, hogy tapasztald meg azt is és akkor majd megtudod, hogy nem igen van különbség (csak annyi hogy az váratlanabb), mert ahhoz komoly baleset kell hogy érjen.

Hogy miért nem próbálják újra áthangolni magukat, azt tőlük kellene megkérdezni, mert lehet nincs általános válasz csak személy szerinti. Viszont azt ne felejtsd el, hogy mikor ezt megtapasztalták az egy fizikai trauma során történt. Tehát nem saját tudatos elhatározásukkal tették, pont ezért nem biztos, hogy képesnek tartják magukat rá (persze mindenki képes rá ha igazán akarja), hogy ezt önerőből elérjék megint. Másrészt egy dolog megtapasztalni valamit és egy másik, hogy mi jut el a tudatodig belőle.
Voltak olyan beszámolók is, hogy ilyen tapasztalat után az illető elvesztette a kapcsolatot a realitással és intézménybe került. Olyan is aki önsajnálatból, hogy vissza kellett jönnie sokszor próbált öngyilkosságot elkövetni. Még olyan beszámoló is volt, hogy valaki dühből, mert hogy itt kell lennie emberként, elkezdett bűnöző életet élni. Egészen addig míg egy hasonló baleset észre nem térítette megint és rádöbbentette ez az útja hova vezeti.
Szóval az, hogy valami kapujába állunk nem jelenti azt, hogy be is lépünk rajta. Vagy lehet, hogy csak nagy kerülő utakkal tesszük meg. Egy ilyen tapasztalat gyakran csak a kezdete a tudatosabbnak nevezhető létünknek, egyáltalán nem a vége. Ezért ha valaki hasonlót tapasztal mint HKE esetében egyáltalán nem biztos, hogy spirituális életet fog élni vagy, hogy megérti mi is történt vele valójában. A sztorit azért mondogatják, mert az segíthet másoknak is. Az, hogy személy szerint ők hogyan élnek utána, mit próbálnak elérni milyen tudatállapotot, arról már nem feltétlenül kell nekik másoknak beszámolniuk.
De sokszor szerintem nem is tudják, hogy lehetséges ezt szándékosan is elérni ha baleset során történt ilyen az illetővel. Kivéve ha nyitott lesz és elkezd keresni utána. Ez teljesen egyed függő úgy gondolom.

Azokra a "csodákra" utaltam, amiket a vallási szövegek szoktak így említeni. Ha egy személy olyan tettet hajt végre amit addig nem tartott lehetségesnek senki (pl vízen járás).

V.T. · 2015 Február 26

Szia anom ,

"Hogy miért nem próbálják újra áthangolni magukat, azt tőlük kellene megkérdezni, mert lehet nincs általános válasz csak személy szerinti. "

Pontosan ezert szeretnek mar talalkozni egy olyan szemellyel aki atelte. Nekem szemely szerint akkor tudnam lemerni a meditacioban vagy akar transzban szerzett emlekeim es tapasztalasaim hitelesseget. Azert valljuk be ebben a temaban igazan sok olyan elemmel talalkozhatunk aminek inkabb a kepzelethez van koze mint a spontan tapasztalashoz.
Ilyenekre magam tapasztalasai kozott akadtam nem egy kettore , pedig amikor a tortenes volt maximalisam megvoltam gyozodve hogy az igaz, es megis kesobb rajottem hogy mi is volt az ami " megvezetett" .
Vagy te amit tapasztaltal abban maximalisan biztos vagy hogy ugy is van ?

anom · 2015 Február 27

V.T. írta:
Szia anom ,

"Hogy miért nem próbálják újra áthangolni magukat, azt tőlük kellene megkérdezni, mert lehet nincs általános válasz csak személy szerinti. "

Pontosan ezert szeretnek mar talalkozni egy olyan szemellyel aki atelte. Nekem szemely szerint akkor tudnam lemerni a meditacioban vagy akar transzban szerzett emlekeim es tapasztalasaim hitelesseget. Azert valljuk be ebben a temaban igazan sok olyan elemmel talalkozhatunk aminek inkabb a kepzelethez van koze mint a spontan tapasztalashoz.
Ilyenekre magam tapasztalasai kozott akadtam nem egy kettore , pedig amikor a tortenes volt maximalisam megvoltam gyozodve hogy az igaz, es megis kesobb rajottem hogy mi is volt az ami " megvezetett" .
Vagy te amit tapasztaltal abban maximalisan biztos vagy hogy ugy is van ?

Szia

Amiben nem vagyok biztos azt vagy nem írom le, vagy hozzá teszem miért nem vagyok benne biztos, illetve nem konkretizálom hogy az tuti.
Egyébként ha felülvizsgálatot vársz el ebben valakitől, akkor nagyon nehéz dolgod lesz. Viszont olyan közösségről tudok, ahol szerintem tudnának segíteni ebben neked. https://www.youtube.com/user/chongan1008/videos
http://www.wonkwangsa.net/hu
Magam még nem vettem részt ilyen előadásokon, de youtubon mindig figyelemmel kísértem amiket feltettek belőlük.

Saját tapasztalatból viszont azt tudom mondani neked, hogy ha valami a segítségedre van illetve az életedet kicsit harmóniába hozza, akkor az hiteles.
Ami viszont csak mindenféle gondolati labirintusokba illetve csak a személyiséged istápolására hat, az lehet csak egyféle elme illúzió. Ezt idővel ki lehet szűrni.
Hogy mi a hiteles és mi nem számodra, ezt nehezen lehet megállapítani abból hogy más mit tapasztalat. Mivel konkrétan azt sosem fogod megtudni ő mit is élt meg, még ha beszél is róla. Főleg, hogy beszélni mindenről lehet...
Viszont ha már van tapasztalatod és kis bölcsességed, akkor nem csak mások hanem saját élményeiden is jobban ki tudsz igazodni. Ha ez nem elég, akkor lehet keresni olyan személyt akiben megbízol és segíteni tud neked.

A képzelgést elég könnyű kiszűrni, elég hozzá egy nagyon konkrét saját tapasztalat és már tudni fogd, hogy ha valaki ír ilyen témában hasonlót akkor a mögött mi lehet. Illetve a tudatosság ennek a kulcsa. Ha átélsz valamit ami során úgy érzékeled a körülötted lévő világot, hogy ahhoz képest addig csak mintha félig aludtál volna, akkor egyértelműen tudni fogod, hogy az igazi. Ha viszont ködös nagyon utólag is, akkor nem árt ha fenntartással kezeled a dolgot.
Egyébként, még egy homályos álom is néha nagyobb tanítást tud adni mint egy egész leélt életév. Szóval ezek nagyon relatív dolgok.
A lényeg úgyis mindig az mit teszel az életedben, milyen döntéseket hozol. Ezek milyen hatással vannak vagy lesznek rád és másokra. Gyakran szeretünk túlzottan foglalkozni a személyünkkel, emlékeinkel, gondolatainkal, érzéseinkel. Közben meg igazán MAGUNKRA nem figyelünk, pedig ebből lehet levonni olyan következtetést is, hogy amit megéltem az igazi e, milyen hatással volt rám, milyen változásokat okozott stb.

evapatocs · 2015 Február 27

V.T. írta:
Ilyenekre magam tapasztalasai kozott akadtam nem egy kettore , pedig amikor a tortenes volt maximalisam megvoltam gyozodve hogy az igaz, es megis kesobb rajottem hogy mi is volt az ami " megvezetett" .

Szia Tamás!
Nem hiszem,hogy meditációban jutunk el olyan felismerésekre,hogy érzékeljük melyik világ valós,melyik nem,ahhoz sokkal több kell szerintem...
Ha teljesen el tudnánk engedni mindent (beleértve önmagunkat is

),akkor meg tudnánk tapasztalni,ami a valós.
De hogyan lehet ezt megtenni,mi kell ahhoz(?)...talán amikor minden mindegy...de nem az ego-nak..

anom írta:
Ha átélsz valamit ami során úgy érzékeled a körülötted lévő világot, hogy ahhoz képest addig csak mintha félig aludtál volna, akkor egyértelműen tudni fogod, hogy az igazi.

Azt hiszem,amikor erre a felismerésre jutunk,azt semmivel sem tévesztjük össze...

Kedves anom

,köszönjük neked,hogy megosztod velünk tapasztalaidat!!

vandorcsillag · 2015 Február 27

evapatocs írta:
Szia Tamás!
Nem hiszem,hogy meditációban jutunk el olyan felismerésekre,hogy érzékeljük melyik világ valós,melyik nem,ahhoz sokkal több kell szerintem...
Ha teljesen el tudnánk engedni mindent (beleértve önmagunkat is),akkor meg tudnánk tapasztalni,ami a valós.
De hogyan lehet ezt megtenni,mi kell ahhoz(?)...talán amikor minden mindegy...de nem az ego-nak..

Azt hiszem,amikor erre a felismerésre jutunk,azt semmivel sem tévesztjük össze...
Kedves anom ,köszönjük neked,hogy megosztod velünk tapasztalaidat!!

Szia Éva!
Műtét előtt szinte napirend szerűen meditáltam és az egyik alkalommal eljutottam oda,hogy egy pont voltam,és mégis mindenhol én voltam.Többször nem mertem idáig elmenni,mert az az igazság,hogy nagyon megijedtem.
Egy dolgot hagy kérdezzek már meg Éva,állandóan szegény egoval vagytok hadban,mindenáron ki akarjátok iktatni,szebbnél szebb gondolatok vannak leírva a megfelelő topikban.Miért?
Nekem azt tanították,hogy itt a Földön nem lehet egó nélkül élni mert az egyenlő a halállal.
Válaszodat előre is köszönöm.

Kicsi Fecske · 2015 Február 27

vandorcsillag írta:
Szia Éva!
Műtét előtt szinte napirend szerűen meditáltam és az egyik alkalommal eljutottam oda,hogy egy pont voltam,és mégis mindenhol én voltam.Többször nem mertem idáig elmenni,mert az az igazság,hogy nagyon megijedtem.
Egy dolgot hagy kérdezzek már meg Éva,állandóan szegény egoval vagytok hadban,mindenáron ki akarjátok iktatni,szebbnél szebb gondolatok vannak leírva a megfelelő topikban.Miért?
Nekem azt tanították,hogy itt a Földön nem lehet egó nélkül élni mert az egyenlő a halállal.
Válaszodat előre is köszönöm.

Kedves Vándor csillag!
Teljesen egyet értek veled. Nem lehet az egó nélkül itt a fizikai síkon létezni, mivel egy jármű, amiben utazunk. Én úgy szoktam jellemezni, olyan mint a búvárnak a búvárruha, vagy ló a lovasnak, vagy teve a sivatagban. Eszköz, és úgy is kell kezelni, mint egy nélkülözhetetlen eszközt. Ne a farok csóválja a kutyát, hanem a kutya a farját. Ne az egó uralkodjon, hanem eszköze legyen a benne leakó szellemnek, akit a lélek küldött le, hogy megélje az életfeladatát.
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

V.T. · 2015 Február 27

anom írta:
Szia

Amiben nem vagyok biztos azt vagy nem írom le, vagy hozzá teszem miért nem vagyok benne biztos, illetve nem konkretizálom hogy az tuti.
Egyébként ha felülvizsgálatot vársz el ebben valakitől, akkor nagyon nehéz dolgod lesz. Viszont olyan közösségről tudok, ahol szerintem tudnának segíteni ebben neked. https://www.youtube.com/user/chongan1008/videos
http://www.wonkwangsa.net/hu
Magam még nem vettem részt ilyen előadásokon, de youtubon mindig figyelemmel kísértem amiket feltettek belőlük.

Saját tapasztalatból viszont azt tudom mondani neked, hogy ha valami a segítségedre van illetve az életedet kicsit harmóniába hozza, akkor az hiteles.
Ami viszont csak mindenféle gondolati labirintusokba illetve csak a személyiséged istápolására hat, az lehet csak egyféle elme illúzió. Ezt idővel ki lehet szűrni.
Hogy mi a hiteles és mi nem számodra, ezt nehezen lehet megállapítani abból hogy más mit tapasztalat. Mivel konkrétan azt sosem fogod megtudni ő mit is élt meg, még ha beszél is róla. Főleg, hogy beszélni mindenről lehet...
Viszont ha már van tapasztalatod és kis bölcsességed, akkor nem csak mások hanem saját élményeiden is jobban ki tudsz igazodni. Ha ez nem elég, akkor lehet keresni olyan személyt akiben megbízol és segíteni tud neked.

A képzelgést elég könnyű kiszűrni, elég hozzá egy nagyon konkrét saját tapasztalat és már tudni fogd, hogy ha valaki ír ilyen témában hasonlót akkor a mögött mi lehet. Illetve a tudatosság ennek a kulcsa. Ha átélsz valamit ami során úgy érzékeled a körülötted lévő világot, hogy ahhoz képest addig csak mintha félig aludtál volna, akkor egyértelműen tudni fogod, hogy az igazi. Ha viszont ködös nagyon utólag is, akkor nem árt ha fenntartással kezeled a dolgot.
Egyébként, még egy homályos álom is néha nagyobb tanítást tud adni mint egy egész leélt életév. Szóval ezek nagyon relatív dolgok.
A lényeg úgyis mindig az mit teszel az életedben, milyen döntéseket hozol. Ezek milyen hatással vannak vagy lesznek rád és másokra. Gyakran szeretünk túlzottan foglalkozni a személyünkkel, emlékeinkel, gondolatainkal, érzéseinkel. Közben meg igazán MAGUNKRA nem figyelünk, pedig ebből lehet levonni olyan következtetést is, hogy amit megéltem az igazi e, milyen hatással volt rám, milyen változásokat okozott stb.

Szia,

Dehogy varok en felulvizsgalstot

csupan egesz parbeszed ugy indult hogy jo volna egy olyan emberkevel beszelni akinek volt mar ebben tapasztalata , ennyi.
Amikor olvastam a hszedet azert is irtam rad mert mivel en is nagyban hasonlokat eltem at , ereztem hogy te is meditalas utjan jutottal el ide es nem pedig valami kulso hatas miatt.
Kepzelges az egy igen erdekes tema

, egy biztos vannak olyan tudatallapotok ahol ha kepes vagy az eber tudatodat fenttartani es hosszabb ideig is abban frekvencia tartomanyban maradni akkor azokban nincs helye a kepzelgesnek mert mar annyira "melyen vagy" hogy az a "reszed" ami ilyen szinten bekavarna mar "szetoszlott" tul leptel rajta. De van azert eleg sok olyan "allomas" meg elotte amig erre /ezekig eljut az ember , tobb fuggonyt kell elhuzni.
Udv T

V.T. · 2015 Február 27

evapatocs írta:
Szia Tamás!
Nem hiszem,hogy meditációban jutunk el olyan felismerésekre,hogy érzékeljük melyik világ valós,melyik nem,ahhoz sokkal több kell szerintem...
Ha teljesen el tudnánk engedni mindent (beleértve önmagunkat is),akkor meg tudnánk tapasztalni,ami a valós.
De hogyan lehet ezt megtenni,mi kell ahhoz(?)...talán amikor minden mindegy...de nem az ego-nak..

Azt hiszem,amikor erre a felismerésre jutunk,azt semmivel sem tévesztjük össze...
Kedves anom ,köszönjük neked,hogy megosztod velünk tapasztalaidat!!

Szia Eva,

Pedig hidd el hogy meditassal eltudsz jutni ,bar iranyitott es new ages meditaciokkal biztos nem fog Sikerulni.
Persze nem 20 -30 perces meditalas alatt.

Udv T

evapatocs · 2015 Február 27

vandorcsillag írta:
Szia Éva!
Műtét előtt szinte napirend szerűen meditáltam és az egyik alkalommal eljutottam oda,hogy egy pont voltam,és mégis mindenhol én voltam.Többször nem mertem idáig elmenni,mert az az igazság,hogy nagyon megijedtem.
Egy dolgot hagy kérdezzek már meg Éva,állandóan szegény egoval vagytok hadban,mindenáron ki akarjátok iktatni,szebbnél szebb gondolatok vannak leírva a megfelelő topikban.Miért?
Nekem azt tanították,hogy itt a Földön nem lehet egó nélkül élni mert az egyenlő a halállal.
Válaszodat előre is köszönöm.

Kedves vándorcsillag!
Talán először tisztázni kellene,hogy mit jelent az ego,és mi haszna,ha van egyáltalán.
Véleményem szerint az ego, az a "kis én",ami állandóan csak akar valamit.Ha úgy vesszük tök mindegy,hogy mit is,mert legtöbb esetben szenvedést okoz.
A buddhizmus is igy beszél róla: "Ezért a születéssel járó bármely öröm mögött ott van a szenvedés vagy stressz, amely előbb-utóbb meg fog történni."

Nem hinném,hogy nem lehet nélküle élni!
DE:nem kiiktatni kell,hanem megfigyelni hogyan működik,és ha nem adunk neki energiát eltűnik....(egyes Tanitók szerint beleolvad,eggyé válik a szivvel

)
Ha ez megtörténik,úgy nem lehet tovább élni?? Dehogy nem!! Ha rábiznánk magunkat az Életre,más lenne az életünk!!

De ahhoz meg kell halnunk (az ego-nak!),hogy újjá szülessünk!!

Vajon miért mondta Jézus,hogy legyetek olyanok,mint a gyermekek,vagy engedjétek hozzám a gyermekeket,mert övék a mennyeknek országa???
Vagy,mikor Jézus 40 napig bolyongott (böjtölt) a pusztában,vajon mit ismert fel??

Az már egy más (másik

) tészta mikor úgy fogalmazott Jézus:

"Amikor éhes voltam,enni adtatok nekem.
Amikor szomjas voltam,inni adtatok.
Amikor idegen voltam,vendégül láttatok.
Amikor nem volt ruhám,adtatok nekem.
Amikor beteg voltam,gondoskodtatok rólam.
Amikor börtönben voltam meglátogattatok."

EGY-mag-a ennyi mindent átélt volna??

evapatocs · 2015 Február 27

Kicsi Fecske írta:
Kedves Vándor csillag!
Teljesen egyet értek veled. Nem lehet az egó nélkül itt a fizikai síkon létezni, mivel egy jármű, amiben utazunk. Én úgy szoktam jellemezni, olyan mint a búvárnak a búvárruha, vagy ló a lovasnak, vagy teve a sivatagban. Eszköz, és úgy is kell kezelni, mint egy nélkülözhetetlen eszközt. Ne a farok csóválja a kutyát, hanem a kutya a farját. Ne az egó uralkodjon, hanem eszköze legyen a benne leakó szellemnek, akit a lélek küldött le, hogy megélje az életfeladatát.
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

Drága Kicsi Fecske!
Kinek is kell a búvár ruha??
Ugye nem az ego-nak??

Mikor a leszületést választottad,ott volt az ego??

evapatocs · 2015 Február 27

V.T. írta:
Szia Eva,

Pedig hidd el hogy meditassal eltudsz jutni ,bar iranyitott es new ages meditaciokkal biztos nem fog Sikerulni.
Persze nem 20 -30 perces meditalas alatt.

Udv T

Szia Tamás!
Elnézésedet kérem,akkor korrigálok,hogy nem csak meditáció útján lehet megtapasztalni "azt" a világot,ami itt,és most van...

Mégis mi az,ami nem láttatja meg velünk??

Mi lehet a "gátló tényező"?

Kicsi Fecske · 2015 Február 28

evapatocs írta:
Drága Kicsi Fecske!
Kinek is kell a búvár ruha??
Ugye nem az ego-nak??
Mikor a leszületést választottad,ott volt az ego??

Szia Éva!
Én választottam az egót leszületéskor, mint búvár a ruháját, hogy le tudjon merülni a tengerbe. Én is így merültem le ide a fizikai síkra az egóval. Az egó nem mumus, hanem egy eszköz. Én emlékszem mikor kicsi voltam, akkor is pont ilyen természetű énem volt mint most. Akkor is akartam, de még mennyire akaratam.... Csak, hogy akkor a szüleim akik szintén kemény akarattal rendelkeztek, általában tiltották azt amit akartam. Felülírták erősen azt amit kartam, és csak az ő akaratuk teljesedhetett. Jaj de szerettem volna nagy lenni, hogy azt tehessek amit én akarok. De hát a nők manapság még férfi uralom alatt élnek, így a férj akarata teljesülhetett. Kis én, nagy én, nem mindegy? Mindd a kettő én vagyok! A kis én a fizikai világban akar-na játszani, akar-na érvényesülni, míg a nagy én a szellem világban. Csak hogy ott pont ugyan azon a szinten lévő lelkek vannak egy helyen, így ez nem gondd. Itt azzal van gondd, hogy nem csak egy szinten lévő szellemek vanna fizikai testben, és itt van alá-fölé rendeltség állapota, így nem teljesedhet az akarat, és ez frusztrálja a kis ént, vagyis a fizikai testbe zárt szellemet. Nekem ebben az életembe többször is volt, hogy valamilyen infót olvastam, hallottam, és kiütötte az egómat, és néma csöndd volt az agyamban, de én pont ugyaúgy éreztem, pont ugyanúgy reagáltam a dolgokra, mint mikor beszédözön zajlik, mivel szerintem nem a beszéd özön határozza meg egyébként sem a döntéseimet, és szerintem pont ez a lényeg. Meg hallgatni a beszélőt, de a döntést én hozni. Ezt én ahhoz tudnám hasonlítani, mint ha sok emberrel beszéli meg valaki egy problémát, és utána maga hozza meg a döntést. Csak egy véleménynek tekinti azt amit hallott, és a sajátját is felül tudja bírálni. A saját erkölcsi értékét figyelembe véve dönt.
Legyen nagyon szép, és vidám napotok!
Sok szeretettel Erzsi.

1958 · 2015 Február 28

evapatocs írta:
Szia Tamás!
Elnézésedet kérem,akkor korrigálok,hogy nem csak meditáció útján lehet megtapasztalni "azt" a világot,ami itt,és most van...
Mégis mi az,ami nem láttatja meg velünk??
Mi lehet a "gátló tényező"?

Szia Éva!

Megfelelő légzésgyakorlatokkal el lehet érni ez tény és én mégis amikor ott voltam annál a bizonyos pontnál, a semmibe lépésnél hirtelen valami visszarántott! Nem bántam meg mert onnantól nagy tudással önuralommal kell rendelkezni. Világok közt sétálni nem egy egyszerű mindennapi teljesítmény. Egyszerű földi halandóknak csak a láthatatlan világ segítőivel ajánlanám az ilyen út megtételét.

Amit én akkor átéltem az örök nyomot hagyott! Ez az út nem veszélytelen ezt jó tudni. Olyan helyzetekkel lehet szembesülni ami speciális tudást igényel.

A meditáció az lassabb de legalább biztonságos útja a fejlődésnek. Ha megtaláljuk a nekünk leg megfelelőbbet onnantól csak úgy repít a jó szelünk az újabbnál újabb csodák átéléséhez.

Fénnyel teli áldott szép napot kívánok.:Kati

V.T. · 2015 Február 28

evapatocs írta:
Szia Tamás!
Elnézésedet kérem,akkor korrigálok,hogy nem csak meditáció útján lehet megtapasztalni "azt" a világot,ami itt,és most van...
Mégis mi az,ami nem láttatja meg velünk??
Mi lehet a "gátló tényező"?

Szia Eva!

Na varjunk csak akkor most mi ket mas dologrol beszelunk.
Ha te itt : "nem csak meditáció útján lehet megtapasztalni "azt" a világot,ami itt,és most van..." a jelenben valo letezesre utalsz az itt es mostra akkor nem is fogunk kozos nevezore jutni

A jelent ahogy tanitjak ugye amire te is utalsz hogy hamis en meg hogy sok szenvedest okoz - asszem ezt irtad - ezeket ha feladjuk az elvarasainkat akkor sinen lesz minden ugye mert nem lesz ellenallas semmivel szemben , ez okes.Ezaltal a spontan tortenesek sokkal tobbszor jelennek meg az eletunkben mivel felhagytunk az elolre tervezessel. De ez csak a foldi sikra igaz , en azt mondom hogy akkor fogsz tudni tisztabban latni hogyha pl a Tanitokra ugy tekintesz hogy a foldi letezeshez adnak tanacsot. Pl a 10 parancsolatnak a transzcendens letezesben semmi ertelme hogy ne lopj stb... ez csak itt a foldon segitseg ha ugy dontesz. vagyis azon tartomanyban amikor megtapasztalhatod amirol a beszelgetes indult ott mar tul vagy minden en-kepen , forman stb...
Ezt az allapotot nehez mely meditacio vagy transz nelkul atelni.

Az egohoz egy par szo . Abban igazad van hogy le kell tisztazni hogy ki mit is ert ego alatt.
En is sokat morfondiroztam ezen de tudod mi a baki ebben az ego csataban?
Az hogy csak mivel "rosszkent" tekintesz ra es szenvedeseid neki koszonheted ezert mar nem egeszet nezed hanem csak a dualitas miatt ugye jo rossz , kellemes kellemetlen nezopontbol iteled meg. A foldi szindarabhoz vagy dramahoz egyszoval hogy megnyilvanulj itt kell az ego. Keszpassz

Szerinted amikor pl buddhizmusrol vagy egorol olvasol vagy tanulsz valamit lasd hogyan iktassam ki technikat azt mivel teszed?

Persze hogy egoval ! Ha arrogans vagyok ha onzo ha agresszor vagyok akkor fuj ego ha nyiltszivu ha segitokesz es ha buddhizmust tanulok akkor spiri emberke lettem. pedig mindkettot az egomon keresztul ertem el.
Az ego az ertelem es ha sokat megertettem es egyre tobb felismeresem lesz akkor ezen felismeresek reven jutok el oda abba az allapotba amit a szivnek/szivtudatossagnak neveznek.
Vagyis az ertelem kozpontja a fej a sok rajovestol

rajottem hogy az eszem "vegere" ertem , felismertem a mukodeset az elmemnek - a sok megfigyeles altal - es rajovok hogy itt nem jutok egyrol a kettore , megertem miert is okoz szenvedest az ego es ekkor "ereszkedunk le " a szivunkbe.
Itt mar nem a gondolatoke a foszerep hanem az erzeseke. Ez "magasabb" frekvencia mint a gondolatai vilag. Akik itt ebben elnek azok az emberek sokkal erzobbek sokkal szenzitivebbek es jobb a megerzeseik az intuicioik mint akik a "fejben" vannak.Amikor hozol egy dontest barmiben legyen az mondjuk uzleti akkor nem gondolatodra figyelsz hogy milyen is lenne ha bele vagnek hanem csak az erzesre .

Ha egorol beszelunk azzal is tisztaban kell lenni hogy "az" is a mi reszunk az is mi vagyunk. Hogy tudod magadat szeretni ugy egeszebe ha a balkezedet mert rosszul viselkedik mindig leejtesz vele mindent ezert elkezded kiiktatni nem fogod annyira hasznalatba venni inkabb kerulod mintha ott se lenne.Aztan egy ido utan ott fog csak csungeni mert minden figyelmet elveszel tole.
Ahelyett hogy megnezned miert nem tud fogni semmit es uj hitet ontesz bele vagy uj nezopontot adsz neki? Aztan rajossz hogy jo dontes volt mert sokkal gyorsabban haladsz es sokkal ugyesebb lettel stb...
Ott belul nincs olyan hogy itt er veget a hamis en itt kezdodik felsobb en stb... azt a mi ertelmunk teszi oda a linearitas valamibol valamibe kell jutni nem erti azt hogy azza valhatsz amive akarsz.

udv Tamas

phoenyx · 2015 Február 28

evapatocs írta:
DE:nem kiiktatni kell,hanem megfigyelni hogyan működik

Kedves Éva!

Szívesen idézem az egóval kapcsolatos kérdésre az alábbi részletet Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg c művéből! A leginkább megfogalmazza azt, ahogy az egóval érdemes viseltetni: nem kiirtani kell, megszelídíteni, hiszen részünk, emberi létünk alatt egyensúlyban érdemes működtetni, túlkapások nélkül!
"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.

A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz.

- Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását.

A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.

- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.

- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!

- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.

- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.

- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz.

Másnap visszajött a kis herceg.

- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka.

- Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.

- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.

- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.
Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.

- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.

- Igaz, igaz - mondta a róka.

- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.

- Igaz, igaz - mondta a róka.

- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.

- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt. - Majd hozzáfűzte:
- Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.

- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon."

Ez az én véleményem, ne higgyétek el, járjatok utána..

Élet a halál után

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák