A mai nap eseményei okt. 03.
2006. október 3. az év 276. (szökőévekben 277.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 89 nap van hátra.
Névnapok: Helga, Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza
Események
* 1564 – János Zsigmond erdélyi fejedelem csapatai elfoglalják Szatmárt.
* 1831 – A Magyar Királyság területén feloldják a kolerazárlatot.
* 1848 – V. Ferdinánd király Jellasicsot nevezi ki a magyarországi hadak fővezérévé.
* 1860 – Megindul az Ábrányi Kornél szerkesztette "Zenészeti Lapok".
* 1866 – Aláírják a bécsi békét, mely lezárja az olasz-osztrák háborút.
* 1872 – Befejeződik a Székesfehévár-Veszprém-Szombathely-Graz vasútvonal építése.
* 1885 – Nemzetközi gazdakongresszus kezdődik Budapesten.
* 1893 – J.S. Thurman szabadalmaztatja az első motoros porszívót.
* 1918 – Németországban Max von Baden alakít kormányt, és fegyverszüneti ajánlatot állít össze.
* 1921 – Aláírják a Nyugat-Magyarország átadásáról szóló jegyzőkönyvet (helyszíne Sopron, résztvevői Hegedüs Pál, R. G. Gorton angol, Hamelin francia és Ferrario olasz tábornokok.)
* 1922 – Az első fakszmile fénykép elküldése telefonvonalon keresztül (Washingtonban).
* 1926 – Megkezdődik a Páneurópai Unió első kongresszusa Bécsben.
* 1929 – I. Sándor király a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevét Jugoszláv Királyságra változtatja.
* 1934 – Megalakul a Magyar-Olasz Társaság Budapesten.
* 1937 – A Márciusi Front nagygyűlést tart Makón (Makói Kiáltvány).
* 1940 – Románia felmondja az összes, a kisantantból és a Balkán-szövetségből fakadó kötelezettségeit.
* 1952 – Megjelenik az első mágneses szalaggal működő videomagnó (Los Angelesben).
* 1960 – Elhangzik Kádár János beszéde az ENSZ közgyűlésén a "magyar kérdés"-ről.
* 1968 – A csehszlovák párt- és államvezetés szerződést ír alá a szovjet csapatok további állomásoztatásáról az országban.
* 1972 – Hatályba lép a Szovjetunió és az Egyesült Államok által kötött, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló SALT-1 szerződés.
* 1974 – Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.
* 1975 – Elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét
* 1990 – Egyesül az NDK és az NSZK. Németország ismét egységes állam.
* 1991 – Budapesten megnyílik a Magyar Filmintézet filmszínháza, az Örökmozgó Filmmúzeum.
* 1997 – Magyarország vonatkozásában hatályba lép a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Egyezményhez kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv.
* 2004 – IV. Károly magyar királyt II. János Pál pápa boldoggá avatja.
Születések
* 1807 – Baldacci Manó honvéd tábornok
* 1845 – Petrik Géza, bibliográfus
* 1897 – Louis Aragon, francia költő, író, esszéista
* 1901 – Frantisek Halas, cseh költő és műfordító.
* 1920 – Báró Anna, színésznő
* 1937 – Solt Pál, jogász
* 1938 – Bisztray György, irodalomtörténész
* 1938 – Eddie Cochran, zenész
* 1941 – Chubby Checker, (eredeti nevén:Ernest Evans) amerikai rockénekes.
* 1953 – Cseke Péter, Jászai Mari-díjas színész.
Halálozások
* 1226 – Assisi Szent Ferenc, olasz szerzetes, költő, a Ferences rend alapítója
* 1811 – Heinrich Gentz, német építész, a berlini klasszicizmus egyik jeles mestere.
* 1826 – Jens Immanuel Baggesen, dán író
* 1908 – Szentirmay Elemér, író, zeneszerző
* 1929 – Gustav Stresemann, Béke-Nobel-díjas német politikus, külügyminiszter
* 1939 – Györffy István, etnográfus, az MTA tagja (* 1884)
* 1957 – Szabó Lőrinc, költő, műfordító (* 1900)
* 1960 – Tímár József, Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész (* 1902. március 7.)
* 1977 – Kun Imre, hangversenyrendező, rádiós
* 1977 – Szemes Mihály, filmrendező
* 1988 – Franz Josef Strauss, német politikus
* 1992 – Gyárfás Miklós, író, újságíró, dramaturg
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
* 1990 óta a Német Egység Napja. E napon egyesült az NDK és az NSZK.
* Korea: az államalapítás napja.
Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. márc.31 - Bp. 1957. okt.3.): költő, műfordító. Babits Mihály tanítványa volt, és nemsokára barátja lett. 1920-21-ben Babits lakásában talált otthonra. 1921-ben Mikes Lajos lányát, Mikes Klárát vette feleségül; így lett Az Est munkatársa. A harmincas években került a népi írók mozgalmához. Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba vetették; "feddéssel" igazolták, publikációs tilalmak sújtották. 1947-ben, többek tiltakozása ellenére, felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetés és a megkülönböztetés ellen (többek között Illyés Gyula támogatásával) szívósan küzdött, a főleg a munkába menekült. 1957. márc. 15-én Kossuth-díjat kapott. Első kötete (Föld, erdő, Isten, 1922) szabad- versekből áll. A Kalibánban (1923) anarchikus indulatok, tiltakozó kitörések, reménytelen fogadkozások fogalmazódnak meg. Föltűnik ~ műfaji vonzódása a drámai monológ, a költői epika és a mítosz iránt (Kalibán, Anyám mesélte, Isztár). A Szegénynek lenni s fiatalnak kollektív életérzését panaszolja a proletár testvéreket megszólító programvers; az "örök szegénység" szégyenével küszködik. A Bazilikában zúg a harang költője; a "munka millió keze" előtt tiszteleg A költő és a földiek c. ars poeticában: "Legyen a költő hasznos akarat". Kitűnő esszéista és kritikus; tanulmányainak tárgyköre a világirodalom klasszikusaitól magyar mestereken, kortársakon át líraelméleti kérdésekig terjed (A költészet dicsérete, 1967). Műfordítói életműve jó néhány szépirodalmi műfajt felölel, legismertebbé az Örök barátaink c. gyűjteménye vált. Különleges értékűek saját verseihez fűzött magyarázatai (Vers és valóság). (Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2000. Második, javított, bővített kiadás.)
Szabó Lõrinc: Versek
I.
Õsz van, a régi, a tavalyi õsz
s e furcsa õsz mindenben megzavart.
Tetszik nekem. Szétnézek. Látom, érzem:
sokaktól és sokban különbözöm
s most nem tudom, hol végzem útamat.
Nem értem a világot, - azt hiszem,
nincs célja,... mért is volna? - És ami
értelmet magam képzelek belé:
nem értelem, csak szokott tévedés lesz.
Legjobb, ha - nem törõdve semmivel -
gyermeki biztonsággal követem
dajkám s tanítóm: ösztönöm szavát.
Õsz van megint... A jókedvû rigók
torkából még az augusztus rikoltoz
s itt-ott nagy lepkék villognak, - de engem
hív már a születés s az elmúlás
tavasszal víg és õsszel szomorú
anyja, a föld, kinek titkaihoz
nem ér el ember kutató keze.
Õsz van... A szél könnyelmû suttogása
õs legendákra tanítja az erdõ
figyelmes bokrait s évszázadok
óta köztünk kisértõ szellemek
fájdalmát-örömét mesélgeti...
Õsz van... Az évek szele hordja az
egymás-fölötti rétegekben alvó
sirokra a feledést s a közönyt...
Fáradhatatlan felhõk görgetik
az égen lomha lavináikat...
Párás a fény... Szárazabb zajjal csúsznak
egymás fölött a tó hullámai...
Õsz van... Sötét barlangja hüvösébõl
elõjött már a szakállas szatir
s a napsütötte pannón dombokon
- barátként mellém heveredve - némán
hallgatja az öregedõ napok
lombzörgetõ, fáradt lépéseit.
Szabó Lőrinc : Ima a gyermekekért
Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.
Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kináld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket, csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és halott anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.
Az ember gonosz, benne nem bizom.
De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.
Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;
tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek!
Szabó Lõrinc: Lóci óriás lesz
Veszekedtem a kisfiammal,
mint törpével egy óriás:
- Lóci ne kalapáld a bútort!
Lóci, hova mégy, mit csinálsz?
Jössz le rögtön a gázrezsóról?
Ide az ollót! Nem szabad!
Rettenetes, megint ledobtad
az erkélyrõl a mozsarat!
Hiába szidtam, fenyegettem,
nem is hederített reám;
lépcsõnek használta a könyves
polcokat egész délután,
a kaktusz bimbait lenyírta
és felboncolta a babát.
Most nagyobb vagyok, mint te! - mondta
s az asztal tetejére állt.
Nem bírtam vele, tönkrenyúzott,
de azért tetszett a kicsi,
s végül, hogy megrakni ne kelljen,
leültem hozzá játszani.
Leguggoltam s az óriásból
negyedórára törpe lett.
(mi lenne, gondoltam, ha mindig
lent volnál, ahol a gyerek?)
És ahogy én lekuporodtam,
úgy kelt fel rögtön a világ:
tornyok jártak-keltek köröttem
és minden láb volt, csupa láb,
és megnõtt a magas, a messze,
és csak a padló volt enyém,
mint nyomorult kis rab mozogtam
a szoba börtönfenekén.
És ijesztõ volt odalentrõl,
hogy olyan nagyok a nagyok,
hogy mindent tudnak és erõsek
s én gyönge és kicsi vagyok.
Minden lenézett, megalázott,
és hórihorgas vágy emelt
- föl! föl! - mint az elsõ hajóst, ki
az egek felé szárnyra kelt.
És lassan elfutott a méreg,
hogy mégse szállok, nem növök;
feszengtem, mint kis észre sem vett
bomba a nagy falak között;
tenni akartam, bosszút állni,
megmutatni, hogy mit tudok.
Negyedóra - és már gyûlöltem
mindenkit, aki elnyomott.
Gyûlöltem, óh hogy meggyûlöltem!...
És ekkor zsupsz, egy pillanat:
Lóci lerántotta az abroszt
s már iszkolt, tudva, hogy kikap.
Felugrottam: Te kölyök! - Aztán:
No, ne félj - mondtam csendesen.
S magasra emeltem szegénykét,
hogy nagy, hogy óriás legyen.
2006. október 3. az év 276. (szökőévekben 277.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 89 nap van hátra.
Névnapok: Helga, Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza
Események
* 1564 – János Zsigmond erdélyi fejedelem csapatai elfoglalják Szatmárt.
* 1831 – A Magyar Királyság területén feloldják a kolerazárlatot.
* 1848 – V. Ferdinánd király Jellasicsot nevezi ki a magyarországi hadak fővezérévé.
* 1860 – Megindul az Ábrányi Kornél szerkesztette "Zenészeti Lapok".
* 1866 – Aláírják a bécsi békét, mely lezárja az olasz-osztrák háborút.
* 1872 – Befejeződik a Székesfehévár-Veszprém-Szombathely-Graz vasútvonal építése.
* 1885 – Nemzetközi gazdakongresszus kezdődik Budapesten.
* 1893 – J.S. Thurman szabadalmaztatja az első motoros porszívót.
* 1918 – Németországban Max von Baden alakít kormányt, és fegyverszüneti ajánlatot állít össze.
* 1921 – Aláírják a Nyugat-Magyarország átadásáról szóló jegyzőkönyvet (helyszíne Sopron, résztvevői Hegedüs Pál, R. G. Gorton angol, Hamelin francia és Ferrario olasz tábornokok.)
* 1922 – Az első fakszmile fénykép elküldése telefonvonalon keresztül (Washingtonban).
* 1926 – Megkezdődik a Páneurópai Unió első kongresszusa Bécsben.
* 1929 – I. Sándor király a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nevét Jugoszláv Királyságra változtatja.
* 1934 – Megalakul a Magyar-Olasz Társaság Budapesten.
* 1937 – A Márciusi Front nagygyűlést tart Makón (Makói Kiáltvány).
* 1940 – Románia felmondja az összes, a kisantantból és a Balkán-szövetségből fakadó kötelezettségeit.
* 1952 – Megjelenik az első mágneses szalaggal működő videomagnó (Los Angelesben).
* 1960 – Elhangzik Kádár János beszéde az ENSZ közgyűlésén a "magyar kérdés"-ről.
* 1968 – A csehszlovák párt- és államvezetés szerződést ír alá a szovjet csapatok további állomásoztatásáról az országban.
* 1972 – Hatályba lép a Szovjetunió és az Egyesült Államok által kötött, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló SALT-1 szerződés.
* 1974 – Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.
* 1975 – Elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét
* 1990 – Egyesül az NDK és az NSZK. Németország ismét egységes állam.
* 1991 – Budapesten megnyílik a Magyar Filmintézet filmszínháza, az Örökmozgó Filmmúzeum.
* 1997 – Magyarország vonatkozásában hatályba lép a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Egyezményhez kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv.
* 2004 – IV. Károly magyar királyt II. János Pál pápa boldoggá avatja.
Születések
* 1807 – Baldacci Manó honvéd tábornok
* 1845 – Petrik Géza, bibliográfus
* 1897 – Louis Aragon, francia költő, író, esszéista
* 1901 – Frantisek Halas, cseh költő és műfordító.
* 1920 – Báró Anna, színésznő
* 1937 – Solt Pál, jogász
* 1938 – Bisztray György, irodalomtörténész
* 1938 – Eddie Cochran, zenész
* 1941 – Chubby Checker, (eredeti nevén:Ernest Evans) amerikai rockénekes.
* 1953 – Cseke Péter, Jászai Mari-díjas színész.
Halálozások
* 1226 – Assisi Szent Ferenc, olasz szerzetes, költő, a Ferences rend alapítója
* 1811 – Heinrich Gentz, német építész, a berlini klasszicizmus egyik jeles mestere.
* 1826 – Jens Immanuel Baggesen, dán író
* 1908 – Szentirmay Elemér, író, zeneszerző
* 1929 – Gustav Stresemann, Béke-Nobel-díjas német politikus, külügyminiszter
* 1939 – Györffy István, etnográfus, az MTA tagja (* 1884)
* 1957 – Szabó Lőrinc, költő, műfordító (* 1900)
* 1960 – Tímár József, Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész (* 1902. március 7.)
* 1977 – Kun Imre, hangversenyrendező, rádiós
* 1977 – Szemes Mihály, filmrendező
* 1988 – Franz Josef Strauss, német politikus
* 1992 – Gyárfás Miklós, író, újságíró, dramaturg
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
* 1990 óta a Német Egység Napja. E napon egyesült az NDK és az NSZK.
* Korea: az államalapítás napja.
Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. márc.31 - Bp. 1957. okt.3.): költő, műfordító. Babits Mihály tanítványa volt, és nemsokára barátja lett. 1920-21-ben Babits lakásában talált otthonra. 1921-ben Mikes Lajos lányát, Mikes Klárát vette feleségül; így lett Az Est munkatársa. A harmincas években került a népi írók mozgalmához. Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba vetették; "feddéssel" igazolták, publikációs tilalmak sújtották. 1947-ben, többek tiltakozása ellenére, felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetés és a megkülönböztetés ellen (többek között Illyés Gyula támogatásával) szívósan küzdött, a főleg a munkába menekült. 1957. márc. 15-én Kossuth-díjat kapott. Első kötete (Föld, erdő, Isten, 1922) szabad- versekből áll. A Kalibánban (1923) anarchikus indulatok, tiltakozó kitörések, reménytelen fogadkozások fogalmazódnak meg. Föltűnik ~ műfaji vonzódása a drámai monológ, a költői epika és a mítosz iránt (Kalibán, Anyám mesélte, Isztár). A Szegénynek lenni s fiatalnak kollektív életérzését panaszolja a proletár testvéreket megszólító programvers; az "örök szegénység" szégyenével küszködik. A Bazilikában zúg a harang költője; a "munka millió keze" előtt tiszteleg A költő és a földiek c. ars poeticában: "Legyen a költő hasznos akarat". Kitűnő esszéista és kritikus; tanulmányainak tárgyköre a világirodalom klasszikusaitól magyar mestereken, kortársakon át líraelméleti kérdésekig terjed (A költészet dicsérete, 1967). Műfordítói életműve jó néhány szépirodalmi műfajt felölel, legismertebbé az Örök barátaink c. gyűjteménye vált. Különleges értékűek saját verseihez fűzött magyarázatai (Vers és valóság). (Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2000. Második, javított, bővített kiadás.)
Szabó Lőrinc: Titkos párbeszéd
S ha ígérném, hogy ma odamegyek?
- Számolni kezdeném a perceket.
Örülnél? Hogy örülnél? Mennyire?
- Ha szeretsz, szíved megszakad bele.
S ha mégse lehet, ha nem leszek ott?
- Füst s láng bennem is együtt kavarog.
Képzeld: máris zörgetem bokrodat!
- Nem mozdulok, el ne riasszalak!
Szép az a lugas, az a friss gyep-ágy?
- Nap! Zöld árny! Tücskök! Ezüst éjszakák!
Mit mond majd az első tekinteted?
- Hogy eddig, csak hazudni mert neked.
Szegény fiú, féltél tőlem, ugye?
- Félelmes az isten igézete!
Utad leszek tőle a föld fele.
- Az vagy, ígéret, minden gyönyöré!
Várj! Ma! Talán! Én sem tudom, mi lesz ...
- Még a boldogság is rettenetes!
- Számolni kezdeném a perceket.
Örülnél? Hogy örülnél? Mennyire?
- Ha szeretsz, szíved megszakad bele.
S ha mégse lehet, ha nem leszek ott?
- Füst s láng bennem is együtt kavarog.
Képzeld: máris zörgetem bokrodat!
- Nem mozdulok, el ne riasszalak!
Szép az a lugas, az a friss gyep-ágy?
- Nap! Zöld árny! Tücskök! Ezüst éjszakák!
Mit mond majd az első tekinteted?
- Hogy eddig, csak hazudni mert neked.
Szegény fiú, féltél tőlem, ugye?
- Félelmes az isten igézete!
Utad leszek tőle a föld fele.
- Az vagy, ígéret, minden gyönyöré!
Várj! Ma! Talán! Én sem tudom, mi lesz ...
- Még a boldogság is rettenetes!
Szabó Lõrinc: Versek
I.
Õsz van, a régi, a tavalyi õsz
s e furcsa õsz mindenben megzavart.
Tetszik nekem. Szétnézek. Látom, érzem:
sokaktól és sokban különbözöm
s most nem tudom, hol végzem útamat.
Nem értem a világot, - azt hiszem,
nincs célja,... mért is volna? - És ami
értelmet magam képzelek belé:
nem értelem, csak szokott tévedés lesz.
Legjobb, ha - nem törõdve semmivel -
gyermeki biztonsággal követem
dajkám s tanítóm: ösztönöm szavát.
Õsz van megint... A jókedvû rigók
torkából még az augusztus rikoltoz
s itt-ott nagy lepkék villognak, - de engem
hív már a születés s az elmúlás
tavasszal víg és õsszel szomorú
anyja, a föld, kinek titkaihoz
nem ér el ember kutató keze.
Õsz van... A szél könnyelmû suttogása
õs legendákra tanítja az erdõ
figyelmes bokrait s évszázadok
óta köztünk kisértõ szellemek
fájdalmát-örömét mesélgeti...
Õsz van... Az évek szele hordja az
egymás-fölötti rétegekben alvó
sirokra a feledést s a közönyt...
Fáradhatatlan felhõk görgetik
az égen lomha lavináikat...
Párás a fény... Szárazabb zajjal csúsznak
egymás fölött a tó hullámai...
Õsz van... Sötét barlangja hüvösébõl
elõjött már a szakállas szatir
s a napsütötte pannón dombokon
- barátként mellém heveredve - némán
hallgatja az öregedõ napok
lombzörgetõ, fáradt lépéseit.
Szabó Lőrinc : Ima a gyermekekért
Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.
Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kináld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket, csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és halott anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.
Az ember gonosz, benne nem bizom.
De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.
Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;
tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek!
Szabó Lõrinc: Lóci óriás lesz
Veszekedtem a kisfiammal,
mint törpével egy óriás:
- Lóci ne kalapáld a bútort!
Lóci, hova mégy, mit csinálsz?
Jössz le rögtön a gázrezsóról?
Ide az ollót! Nem szabad!
Rettenetes, megint ledobtad
az erkélyrõl a mozsarat!
Hiába szidtam, fenyegettem,
nem is hederített reám;
lépcsõnek használta a könyves
polcokat egész délután,
a kaktusz bimbait lenyírta
és felboncolta a babát.
Most nagyobb vagyok, mint te! - mondta
s az asztal tetejére állt.
Nem bírtam vele, tönkrenyúzott,
de azért tetszett a kicsi,
s végül, hogy megrakni ne kelljen,
leültem hozzá játszani.
Leguggoltam s az óriásból
negyedórára törpe lett.
(mi lenne, gondoltam, ha mindig
lent volnál, ahol a gyerek?)
És ahogy én lekuporodtam,
úgy kelt fel rögtön a világ:
tornyok jártak-keltek köröttem
és minden láb volt, csupa láb,
és megnõtt a magas, a messze,
és csak a padló volt enyém,
mint nyomorult kis rab mozogtam
a szoba börtönfenekén.
És ijesztõ volt odalentrõl,
hogy olyan nagyok a nagyok,
hogy mindent tudnak és erõsek
s én gyönge és kicsi vagyok.
Minden lenézett, megalázott,
és hórihorgas vágy emelt
- föl! föl! - mint az elsõ hajóst, ki
az egek felé szárnyra kelt.
És lassan elfutott a méreg,
hogy mégse szállok, nem növök;
feszengtem, mint kis észre sem vett
bomba a nagy falak között;
tenni akartam, bosszút állni,
megmutatni, hogy mit tudok.
Negyedóra - és már gyûlöltem
mindenkit, aki elnyomott.
Gyûlöltem, óh hogy meggyûlöltem!...
És ekkor zsupsz, egy pillanat:
Lóci lerántotta az abroszt
s már iszkolt, tudva, hogy kikap.
Felugrottam: Te kölyök! - Aztán:
No, ne félj - mondtam csendesen.
S magasra emeltem szegénykét,
hogy nagy, hogy óriás legyen.