Ünnepeink: NŐNAP - ANYÁK NAPJA köszöntők
- Téma inditó platon
- Kezdés dátuma
Anyák napi ajándék
Csodálatos, hogy rátaláltam erre a fórumra.36 éve vagyok óvónő, és nem tudok olyan verset, amelyik itt ne szerepelne. Köszönöm.
Tavaly "Szeretet befőttet" készítettünk a törpéimmel.Mi infúziós üvegekbe rajzot tettünk és rajta egy üzenetet anyunak./jó a bébiételes is/. A tetejére kerámia szivecskét rögzítettünk,és kontúrfestékkel írtam rá a szöveget.Nagyon aranyos lett.
Csodálatos, hogy rátaláltam erre a fórumra.36 éve vagyok óvónő, és nem tudok olyan verset, amelyik itt ne szerepelne. Köszönöm.
Tavaly "Szeretet befőttet" készítettünk a törpéimmel.Mi infúziós üvegekbe rajzot tettünk és rajta egy üzenetet anyunak./jó a bébiételes is/. A tetejére kerámia szivecskét rögzítettünk,és kontúrfestékkel írtam rá a szöveget.Nagyon aranyos lett.
Közben sikerült megszereznem. Hátha másnak is jól jön.
Kányádi Sándor: Köszöntő Március 8-ra
Kányádi Sándor: Köszöntő Március 8-ra
Tavaszodik, virág nyílik:
hóvirág és ibolya.
Mondd utánam ezt a verset
Pista, Andris, Ilona.
"Tavaszodik, virág nyílik:
hóvirág és ibolya
Összeszedtem mit csak leltem
ebbe a kis csokorba.
Tavaszodik, a hegyekről
patakokba fut a hó,
Soká éljen Édesanyám,
s még száz évig Nagyanyó!
Kányádi Sándor: Köszöntő Március 8-ra
Tavaszodik, virág nyílik:
hóvirág és ibolya.
Mondd utánam ezt a verset
Pista, Andris, Ilona.
"Tavaszodik, virág nyílik:
hóvirág és ibolya
Összeszedtem mit csak leltem
ebbe a kis csokorba.
Tavaszodik, a hegyekről
patakokba fut a hó,
Soká éljen Édesanyám,
s még száz évig Nagyanyó!
Csatolások
-
viraggal.jpg
A falu szélén
Ha valakinek megvan e dal kottája, vagy mp3 formátumban, nagyon szépen megkérem, szíveskedjen feltenni! Köszönöm!
[FONT=verdana,geneva]
Beregi Istvánné: A falu szélén
A falu szélén áll egy kis ház,[/FONT]
Ha valakinek megvan e dal kottája, vagy mp3 formátumban, nagyon szépen megkérem, szíveskedjen feltenni! Köszönöm!
Beregi Istvánné: A falu szélén
A falu szélén áll egy kis ház,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Reá az Úrnak szeme vigyáz[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Nékem e hajlék kedves tanyám,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Ott lakik régen Édesanyám.[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Pacsirta kérlek, ha arra jársz,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]S e kedves háznál kicsit megállsz,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Zörgesd meg lágyan az ablakát,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]És zengd el szíved legszebb dalát.[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]S te égen fénylő arany sugár,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Ha jó Anyácskám ablakot tár,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Ragyogd be végig a kis szobát[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]És csókold százszor a homlokát.[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]S ha sötét éjjel hosszú nagyon,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]S a hajnal késik az ablakon,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Sok milljó csillag ragyogjatok,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]És jó Anyámra vigyázzatok.[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Lassanként rája alkony borul,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]S kihalt porára sír domborul[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Üres lesz nékem a kis tanyám,[/FONT]
[FONT=verdana,geneva]Ha nem lesz többé Édesanyám. [/FONT]
Nagyon szépek, kaphatnánk egy részletes leírást, Köszi
Csak annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni , hogy én is mindig igyekszem nagyon szép, a gyerekek számára is tetsző verseket választani..Napokat ülök a gép előtt keresgélve a jobbnál jobb verseket, énekeket.
Aki nincs benne , hogyan is készül egy anyák napi műsor el se tudja képzelni mennyi munka van benne. Volt olyan dajkám, aki azt mondta, hogy ő anyukaként nem gondolta volna, hogy mennyi munka van egy ilyen műsorban, amit azonban dajkaként már látott.
De végül is ha valakinek mégis "gagyira"(Messua29) is sikerül a műsor, akkor is értékelni kéne, hogy készült a gyerekekkel, hogy az édesanyáknak örömet szerezzen.
Az én kisfiam óvijába kialakítottak egy anyák napi sarkot szépen virágokkal feldíszítve, és ahogy folyamatosan érkeztek az édesanyák a gyermekükért behívták őket, helyet foglaltak, és egy versikével, dallal kedveskedtek, majd egy kis ajándékot kaptunk. Nem volt hosszú, de még is meghitt volt.
Anyáknapi gyermekdalok
Anyáknapi gyermekdalok
Anyák napja 1.
Anyák napja 2.
Édesanyám hajahaja
Fűzzünk...
Ispiláng..
Könnyűszél..
Már megjöttünk..
Mi van ma mi van ma..
Orgona ága
Öröm ünnep..
Piros rózsa
Rozmaring
Ültem ringó
[HIDE]http://data.hu/get/3718400/Anyaknapi_gyermekdalok.zip[/HIDE]
Anyáknapi gyermekdalok
Anyák napja 1.
Anyák napja 2.
Édesanyám hajahaja
Fűzzünk...
Ispiláng..
Könnyűszél..
Már megjöttünk..
Mi van ma mi van ma..
Orgona ága
Öröm ünnep..
Piros rózsa
Rozmaring
Ültem ringó
[HIDE]http://data.hu/get/3718400/Anyaknapi_gyermekdalok.zip[/HIDE]
Egyszer volt, hol nem volt, egy gyermek megszületni készült.
Egy napon a gyermek így szólt Istenhez:
„Azt beszélik, holnap leküldesz a földre
“de hogyan fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok?"
Isten azt válaszolta:
„A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked.
Várni fog téged, és vigyázni fog rád".
„De”
mondta a gyermek,
„itt a Mennyországban nem csinálok mást, csak énekelek és mosolygok.”
Erre van szükségem, hogy boldog lehessek!"
Isten így szólt:
„Az angyalod minden nap fog énekelni neked.
És érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel".
És ”hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket?"
”Az könnyű",
mondta Isten
“Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz,
és az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni".
A gyermek felnézett Istenre, és így szólt:
”És mit fogok tenni, ha veled akarok beszélni?"
Isten rámosolygott a gyermekre, és azt mondta:
„az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni".
A gyermek azt mondta:
„Úgy hallottam, a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni?"
Az Isten megölelte a gyermeket, és azt mondta:
„az angyalod óvni fog téged, akkor is, ha ez az élete kockáztatásával jár!"
A gyermek szomorúan nézett, és így szólt:
„De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged".
Isten megölelte a gyermeket
„Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek".
Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat.
A gyermek sietve megkérdezte:
„Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét!"
Isten így válaszolt:
„Az angyalod neve nem fontos...
Egyszerűen csak így fogod hívni:
“ANYUCI!"
Egy napon a gyermek így szólt Istenhez:
„Azt beszélik, holnap leküldesz a földre
“de hogyan fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok?"
Isten azt válaszolta:
„A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked.
Várni fog téged, és vigyázni fog rád".
„De”
mondta a gyermek,
„itt a Mennyországban nem csinálok mást, csak énekelek és mosolygok.”
Erre van szükségem, hogy boldog lehessek!"
Isten így szólt:
„Az angyalod minden nap fog énekelni neked.
És érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel".
És ”hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket?"
”Az könnyű",
mondta Isten
“Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz,
és az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni".
A gyermek felnézett Istenre, és így szólt:
”És mit fogok tenni, ha veled akarok beszélni?"
Isten rámosolygott a gyermekre, és azt mondta:
„az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni".
A gyermek azt mondta:
„Úgy hallottam, a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni?"
Az Isten megölelte a gyermeket, és azt mondta:
„az angyalod óvni fog téged, akkor is, ha ez az élete kockáztatásával jár!"
A gyermek szomorúan nézett, és így szólt:
„De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged".
Isten megölelte a gyermeket
„Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek".
Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat.
A gyermek sietve megkérdezte:
„Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét!"
Isten így válaszolt:
„Az angyalod neve nem fontos...
Egyszerűen csak így fogod hívni:
“ANYUCI!"
Martusné Nagy Anna
„ ... a földön nekem van legszeretőbb anyám!”
Tanítási program anyák napjára
Tartalom
Az ünnep eredete
Az anyák tiszteletére tartottak tavaszi ünnepségeket már az ókori Görögországban is. Akkoriban az istenek anyjának Rheának adóztak. A kereszténység elterjedésével az Anyaszentegyház tisztelete került előtérbe, mivel ez adja az életet és véd meg minden ártalomtól. Az idő folyamán az egyházi ünnep egybefonódott az anyák napja köszöntésével.
Az anya alakja világszerte elsősorban a fa, az életfa. Megünneplésének gondolatát az amerikai Ann M. Jarvis vetette fel 1907-ban, az USA-ban. 1914-ben törvényesen is bevezették az anyák napját. Európában az I. világháború után terjedt el. Magyarországon az ünnepeket a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg, összekapcsolva a májusi Máriatisztelet hagyományával. Az első köszöntést 1925-ben szervezték meg. 1928-ban egy miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ünnepélyek közé sorolta az anyák napját.
Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Számukra mindig mi a gyerekek vagyunk a legfontosabbak.
Édesanyánk rengeteget dolgozik azért, hogy nekünk meglegyen mindenünk. Kimossa a ruhánkat, megfőzi a kedvenc ételünket, rendbe teszi a rendetlenül hagyott szobánkat. A bánatunkat neki mondjuk el. Az ő szemükben mindig nekünk van igazunk, ha megbántanak bennünket idegenek. Az örömünknek, sikereinknek ő örül igazán, őszintén, irigység nélkül. A fájdalmunkat velünk együtt érzi.
Egy igazi anya mindent megtesz szerettei egészségéért és jobb életéért. Ezért is foglal el minden gyermek és felnőtt szívében különleges helyet. Sokáig sorolhatnánk azokat az érveket, melyek azt igazolják, hogy tanulóinkkal az iskolában minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy észrevegyék, megértsék édesanyjuk fontosságát és viszonozni tudják a tőlük áradó szeretetet.
A következőkben különböző órákhoz kapcsolódóan találhatnak ötleteket, javaslatokat a megvalósításhoz.
Az összeállítást általános iskola alsó tagozatosainak és 5-6. osztályosoknak ajánlom.
„Jól csak a szívével lát az ember ...”
Osztályfőnöki óra a szeretetről, az anyai szeretetről........
folytatás a csatolásban...
„ ... a földön nekem van legszeretőbb anyám!”
Tanítási program anyák napjára
- Bevezető
- „Jól csak a szívével lát az ember ...” osztályfőnöki-óra a szeretetről, anyai szeretetről
- Ajándékkészítés javaslat
- Rajzórához festmények, rajzok
- Drámajátékok
- Népi gyermekjáték
- Irodalomórán felhasználható regényrészletek, versrészletek édesanyákról
- „Megköszönném, hogy velünk vagy” műsor-összeállítás anyák napjára
- Befejezés
- Felhasznált irodalom
Az ünnep eredete
Az anyák tiszteletére tartottak tavaszi ünnepségeket már az ókori Görögországban is. Akkoriban az istenek anyjának Rheának adóztak. A kereszténység elterjedésével az Anyaszentegyház tisztelete került előtérbe, mivel ez adja az életet és véd meg minden ártalomtól. Az idő folyamán az egyházi ünnep egybefonódott az anyák napja köszöntésével.
Az anya alakja világszerte elsősorban a fa, az életfa. Megünneplésének gondolatát az amerikai Ann M. Jarvis vetette fel 1907-ban, az USA-ban. 1914-ben törvényesen is bevezették az anyák napját. Európában az I. világháború után terjedt el. Magyarországon az ünnepeket a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg, összekapcsolva a májusi Máriatisztelet hagyományával. Az első köszöntést 1925-ben szervezték meg. 1928-ban egy miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ünnepélyek közé sorolta az anyák napját.
Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Számukra mindig mi a gyerekek vagyunk a legfontosabbak.
Édesanyánk rengeteget dolgozik azért, hogy nekünk meglegyen mindenünk. Kimossa a ruhánkat, megfőzi a kedvenc ételünket, rendbe teszi a rendetlenül hagyott szobánkat. A bánatunkat neki mondjuk el. Az ő szemükben mindig nekünk van igazunk, ha megbántanak bennünket idegenek. Az örömünknek, sikereinknek ő örül igazán, őszintén, irigység nélkül. A fájdalmunkat velünk együtt érzi.
Egy igazi anya mindent megtesz szerettei egészségéért és jobb életéért. Ezért is foglal el minden gyermek és felnőtt szívében különleges helyet. Sokáig sorolhatnánk azokat az érveket, melyek azt igazolják, hogy tanulóinkkal az iskolában minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy észrevegyék, megértsék édesanyjuk fontosságát és viszonozni tudják a tőlük áradó szeretetet.
A következőkben különböző órákhoz kapcsolódóan találhatnak ötleteket, javaslatokat a megvalósításhoz.
Az összeállítást általános iskola alsó tagozatosainak és 5-6. osztályosoknak ajánlom.
„Jól csak a szívével lát az ember ...”
Osztályfőnöki óra a szeretetről, az anyai szeretetről........
folytatás a csatolásban...
Csatolások
Mentovics Éva: Az én titkom
Megsúgok egy titkot halkan,
el ne áruld senkinek!
Kukkants be majd egyszer hozzánk,
hogyha nekem nem hiszed.
Szárnyait és angyalhaját
én láthatom, senki más,
nem lehet ő, csak egy angyal
angyal bizony, nem vitás.
Este, mikor ágyba bújok,
hozzám hajol, betakar,
mesét olvas - kettőt-hármat -
nem távozik egyhamar.
Kakaót főz, mikor reggel
felkelek az ágyamból,
az iskola kapujában
búcsúzóul átkarol,
aztán fürgén tovalebben
- s hogy ne sejtse senki meg,
angyalszárnya láthatatlan -
s embermódon elsiet.
Később, mikor otthon vagyunk,
fény rezdül a nyomában,
s újra csillan angyalhaja
ott, az esti homályban.
Megsúgok egy titkot halkan,
el ne áruld senkinek!
Kukkants be majd egyszer hozzánk,
hogyha nekem nem hiszed.
Szárnyait és angyalhaját
én láthatom, senki más,
nem lehet ő, csak egy angyal
angyal bizony, nem vitás.
Este, mikor ágyba bújok,
hozzám hajol, betakar,
mesét olvas - kettőt-hármat -
nem távozik egyhamar.
Kakaót főz, mikor reggel
felkelek az ágyamból,
az iskola kapujában
búcsúzóul átkarol,
aztán fürgén tovalebben
- s hogy ne sejtse senki meg,
angyalszárnya láthatatlan -
s embermódon elsiet.
Később, mikor otthon vagyunk,
fény rezdül a nyomában,
s újra csillan angyalhaja
ott, az esti homályban.
Anyáknapra-nőnapra témából
Anyáknapra-nőnapra témából áthozva, hogy mind együtt legyen:
Kőhalmi Erzsébet: Kicsi vagyok…
Kicsi vagyok, nagyot mondok
Anyukám, most hozzád szólok!
Kezedbe virágot teszek,
Mindig jó gyerek leszek!
-----------------------------------
Rojtos lett már a ruhám
Rózsacsokrot szedtem már
Édes anyámnak készítem
Szalagokkal díszítem
Adom Neki Nőnapra
Legyen neki szép napja. -Zuzmicska csatolása
Édesanya
Kiskorodban ölébe vett,
Melengetett, ha fáztál,
Vigyázta első léptedet,
Óvott, ha fára másztál.
Vigasztal, ha szomorú vagy,
Örül, ha jó a kedved.
Bármikor tanácstalan vagy
Segít, nem is kell kérned.
Most nyílik a hóvirág,
Illatoznak a kertek.
Köszöntsd hát édes, jó anyád,
Öleld át, s írj neki verset! –magnes9 csatolása
Iványi Mária: Nagyanyónak
Halkan, puhán
Szirom pereg
Simogatja
Öreg kezed.
Piros szegfű
Halvány rózsa
Téged köszönt
Nagyanyóka.-magnes9 csatolása
Reggel óta tanakodtam
Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék teneked?
Olyan szépet gondoltam ki,
Elmondani nem lehet.
Nem leltem rá szavakat,
még verset sem találtam.
Minden, amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.
Anyák napjára 2
Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.
A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem!- magnes9 csatolása
http://vitaminjaim.gportal.hu/ - oldalon találtok letölthető dalokat, albumokat anyáknapjára.
Köszönet az oldal gyüjtő munkájáért.-Ödike írta.
ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ -Gönczy csatolása
Szereplők: édesanya, 2 lánya, 2 fia
Helyszín: szoba, középen asztal, szék
/Anya bejön, suttogva beszél hátrafelé./
ANYA: „ Csitt, maradjatok csendben! Korán van még, aludjatok csak nyugodtan. Hiszen ma nem kell óvodába mennetek. Anyák napja van. Nekem dolgom van idekint, meg kell hosszabbítanom …../1. lány/ szoknyáját. Reggeli idejére elkészülök vele. Pszt, fel ne verjétek …../2. fiú/!
Előrejön, egy szoknyát vesz elő, az asztalra teszi. Dobozt húz, abból egyenként rakja ki a kis ollót, tűpárnát, gyűszűt. A karosszékben elhelyezkedik. Ölébe veszi a varrnivalót, szétbontja, könnyedén sóhajt. /olló a kezében, fejt/
ANYA: Így ni! Talán csak elkészülök vele még reggelig!
Egy élesebb olló igazán elkelne, mennyivel gyorsabban tudnék vele dolgozni.
/csend, dolgozik, megrázza a szoknyácskát, hogy a szálak lehulljanak, tűért nyúl, kivesz
egyet/
Ejnye! De görbe ez a tű! Kereshetek másikat! Hogy mitől görbül el az a sok tű olyan könnyen! Tán másból csinálják ezeket most, mint régen!? Vagy csak én vagyok fáradtabb és talán türelmetlen is egy kicsit?
/a gyűszűért nyúl, az legurul/
Most meg a gyűszűm esett le! Persze, ha nem túl nagy, ez sem gurulna le az ujjamról! Ni! A centiméterem meg épp ott szakadt el, ahol mérnem kellene vele! Biztos fáradt vagyok, azért nem halad a munkám. De a varrószerszámaimat is ki kellene cserélnem. Mintha suttogást hallanék! Csak nem ébredtek fel a gyerekek?
/Kopogás hallatszik az ajtón./
Tessék!
GYEREKEK: Bemehetünk, Édesanyám?
ANYA: Gyertek csak, gyerekek!
1.LÁNY: Szép köszöntő kellene most,
kedves, szívhez szóló,
de hát nincs más ajándékom,
csak egy virágbimbó.
1. FIÚ: Egész nap csak dolgozol ránk,
mint egy szorgos hangya.
Mosol, főzöl, ruhát javítsz,
ritkán hagyod abba.
Tudom ám hogy szereted, ha
hibátlan a műved,
ezért hoztam ezeket a
fényes acéltűket.
2. LÁNY: Varráshoz a centiméter,
nagyon fontos kellék.
Jó méréshez, pontossághoz
a tied már nem elég.
A szakadt helyett újat vettem
teszem az asztalra.
Hiánya a munkádat
többé ne zavarja.
2. FIÚ: Nagy a gyűszűd, mindig elvész,
azért hoztam újat.
Tűszúrástól, csúnya sebtől
megvédi az ujjad.
Így védlek meg én is téged,
minden széppel, jóval.
Elárasztlak, ha nagy leszek
minden földi jóval.
GYEREKEK: Éljen! Éljen! Ma anyukának
ünnepnapja van!
Tiszta szívből hadd köszöntsük
most mindannyian.
Összegyűltünk gyerekek,
s azt kívánjuk teneked:
Élj soká! Élj soká!
Szép és boldog életet!
Köszönjük a feltöltéseket!
Anyáknapra-nőnapra témából áthozva, hogy mind együtt legyen:
Kőhalmi Erzsébet: Kicsi vagyok…
Kicsi vagyok, nagyot mondok
Anyukám, most hozzád szólok!
Kezedbe virágot teszek,
Mindig jó gyerek leszek!
-----------------------------------
Rojtos lett már a ruhám
Rózsacsokrot szedtem már
Édes anyámnak készítem
Szalagokkal díszítem
Adom Neki Nőnapra
Legyen neki szép napja. -Zuzmicska csatolása
Édesanya
Kiskorodban ölébe vett,
Melengetett, ha fáztál,
Vigyázta első léptedet,
Óvott, ha fára másztál.
Vigasztal, ha szomorú vagy,
Örül, ha jó a kedved.
Bármikor tanácstalan vagy
Segít, nem is kell kérned.
Most nyílik a hóvirág,
Illatoznak a kertek.
Köszöntsd hát édes, jó anyád,
Öleld át, s írj neki verset! –magnes9 csatolása
Iványi Mária: Nagyanyónak
Halkan, puhán
Szirom pereg
Simogatja
Öreg kezed.
Piros szegfű
Halvány rózsa
Téged köszönt
Nagyanyóka.-magnes9 csatolása
Reggel óta tanakodtam
Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék teneked?
Olyan szépet gondoltam ki,
Elmondani nem lehet.
Nem leltem rá szavakat,
még verset sem találtam.
Minden, amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.
Anyák napjára 2
Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.
A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem!- magnes9 csatolása
http://vitaminjaim.gportal.hu/ - oldalon találtok letölthető dalokat, albumokat anyáknapjára.
Köszönet az oldal gyüjtő munkájáért.-Ödike írta.
ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ -Gönczy csatolása
Szereplők: édesanya, 2 lánya, 2 fia
Helyszín: szoba, középen asztal, szék
/Anya bejön, suttogva beszél hátrafelé./
ANYA: „ Csitt, maradjatok csendben! Korán van még, aludjatok csak nyugodtan. Hiszen ma nem kell óvodába mennetek. Anyák napja van. Nekem dolgom van idekint, meg kell hosszabbítanom …../1. lány/ szoknyáját. Reggeli idejére elkészülök vele. Pszt, fel ne verjétek …../2. fiú/!
Előrejön, egy szoknyát vesz elő, az asztalra teszi. Dobozt húz, abból egyenként rakja ki a kis ollót, tűpárnát, gyűszűt. A karosszékben elhelyezkedik. Ölébe veszi a varrnivalót, szétbontja, könnyedén sóhajt. /olló a kezében, fejt/
ANYA: Így ni! Talán csak elkészülök vele még reggelig!
Egy élesebb olló igazán elkelne, mennyivel gyorsabban tudnék vele dolgozni.
/csend, dolgozik, megrázza a szoknyácskát, hogy a szálak lehulljanak, tűért nyúl, kivesz
egyet/
Ejnye! De görbe ez a tű! Kereshetek másikat! Hogy mitől görbül el az a sok tű olyan könnyen! Tán másból csinálják ezeket most, mint régen!? Vagy csak én vagyok fáradtabb és talán türelmetlen is egy kicsit?
/a gyűszűért nyúl, az legurul/
Most meg a gyűszűm esett le! Persze, ha nem túl nagy, ez sem gurulna le az ujjamról! Ni! A centiméterem meg épp ott szakadt el, ahol mérnem kellene vele! Biztos fáradt vagyok, azért nem halad a munkám. De a varrószerszámaimat is ki kellene cserélnem. Mintha suttogást hallanék! Csak nem ébredtek fel a gyerekek?
/Kopogás hallatszik az ajtón./
Tessék!
GYEREKEK: Bemehetünk, Édesanyám?
ANYA: Gyertek csak, gyerekek!
1.LÁNY: Szép köszöntő kellene most,
kedves, szívhez szóló,
de hát nincs más ajándékom,
csak egy virágbimbó.
1. FIÚ: Egész nap csak dolgozol ránk,
mint egy szorgos hangya.
Mosol, főzöl, ruhát javítsz,
ritkán hagyod abba.
Tudom ám hogy szereted, ha
hibátlan a műved,
ezért hoztam ezeket a
fényes acéltűket.
2. LÁNY: Varráshoz a centiméter,
nagyon fontos kellék.
Jó méréshez, pontossághoz
a tied már nem elég.
A szakadt helyett újat vettem
teszem az asztalra.
Hiánya a munkádat
többé ne zavarja.
2. FIÚ: Nagy a gyűszűd, mindig elvész,
azért hoztam újat.
Tűszúrástól, csúnya sebtől
megvédi az ujjad.
Így védlek meg én is téged,
minden széppel, jóval.
Elárasztlak, ha nagy leszek
minden földi jóval.
GYEREKEK: Éljen! Éljen! Ma anyukának
ünnepnapja van!
Tiszta szívből hadd köszöntsük
most mindannyian.
Összegyűltünk gyerekek,
s azt kívánjuk teneked:
Élj soká! Élj soká!
Szép és boldog életet!
Köszönjük a feltöltéseket!
Anyák napi köszöntő témából
Anyák napi köszöntő részből áthozva,hogy mind együtt legyen.
Weöres Sándor: Anyámnak
Termõ ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,
nagy meleg virág-ágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,
benned kaptam elsõ
fészkemet,
szivem a sziveddel
lüktetett,
én s nem-én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egyet.
Álmom öbleidbe újra
visszatér -
álmom öbleidbe újra
visszatér!
Alabástrom bálvány,
jó anya,
életem hatalmas
asszonya,
szemed Isis smaragd-dísze,
tiszta, szép,
hajad Pallas bronz-sisakja,
színe ép,
csak arcodon lett keményebb
minden árny,
mint délutáni égen
vércse-szárny.
Elsõ szép játékom,
jó anya,
gyermekségem gazdag
asszonya,
a kamaszkor tõled
elkuszált,
szemem a szemedbe
nem talált.
Így tünõdtem: "Mért szült
mért szeret,
ha örökre élni
nem lehet?
Énmiattam annyi mindent
öl, temet!
Mért nem tett a hóba inkább
engemet!"
A kamaszkor tõled
elkuszált,
férfi-szívem újra
rád-talált,
férfi-szívem a szivedre
rátalált,
megköszön most percet, évet
és halált.
Álmom karjaidba
visszatér,
álmom karjaidba
visszatér…
Erõs ház, szép zászló,
jó anya,
sorsomnak nyugalmas
asszonya.
Majd ha cseppig átfolyt rajtam
mind e lét,
úgy halok az õs-egészbe,
mint beléd. - platon csatolása
Anya
Az őszi eső szürke kontya
arcomba lóg zilálva, bontva.
Harmadik napja sírja, mondja,
mint tébolyult anya motyogja
- mert csecsre vágyom - rám meredve:
Reátaláltam gyermekemre,aludj el, édes kedvesem, te,
csitt, csitt, kicsikém, tente, tente.....
/ József Attila /- bullstar csatolása
Dsida Jenő: Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg Ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyájuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!- Rubin csatolása
Csendes Ej.
A csendes ejben anyamra gondolok,
szivembe most az o szive dobog,
szegeny ozvegy volt, sokat szenvedett,
nem volt egyebe, csak a szeretet,
szajatol vont meg minden falatot,
es ha mi ettunk, o is jollakott.
Jatekot venni nem tudott nekunk,
varrassal kereste kenyerunk,
o mesterkelt unnepre szep babat,
levagta hozza dus hajfonatat,
gyongyot fuzott, topankat varrt neki,
hullottak ra konnyenek gyogyei.
Lattam a fold sok szep kirakatat,
de nem talaltam hasonlo babat,
oly tunderszepet, olyan kedveset,
nem ert mas hozza, csak a szeretet...
a szeme kek, a haja barna volt,
s a koc mogott picinyke sziv dobolt.
Anyam elment, nem erte meg szegeny,
hogy a vilag forduljon tengelyen,
pedig hogy varta,- varta mivelunk,
hogy nekunk is virradjon unnepunk...
o, most ha elne, vehetnek mar neki
ruhat, cipot, s nem kene kuzdeni.
O emberek, mig el anyank, nagyon
szeressuk ot, mert elmegy egy napon,
es visszahozni nem lehet
a tunt idot, elfecselt perceket,
gondoljatok meg: mi is elmegyunk...
es visszaad mindent a gyermekunk.
Ma ujra erzem, latom, hallom ot,
s csak amulok, hogy mily magasra nott,
es ujra szep, es ujra fiatal,
s mintha szivebol zengene a dal,
amit irok e csendes ejszakan....
Meg most is adsz nekem, Anyam...Anyam...
Varnai Zseni, kedvenc koltom, ki kozel all az en erzelmeimhez minden verseben.-Bozse csatolása.
Anyakép
Könny nélkűl váltam el tőle,
sóhajtva nézett utánnam.
Még ölelt volna, még láttam,
karját emelte.
De a köd, november kölyke,
borúlt az anyai ölbe,
édes helyemre.
Jó volt már visszasajognom
oda, hol erővel töltem,
szülőm és elhagyott földem
egy anyakép lett.
Hevesen vettem magamba,
emelték fönséges rangra
álomi fények.
Tornyok közt hordtam e képet,
Marseillaise-t daloltam néki,
érte tanultam élni
újabb időket.
Nem ért még akkor borotva,
fájdalom nem hasogatta
esténkint főmet.
Nagy lett a súlya e képnek,
naponként nőtt szakadatlan,
mihelyt én hozzáavattam
hazát, világot.
S hordtam, hogy lehessek boldog,
suhogtak bennem a sorsok,
törvények, álmok.
Éltetett parázsló szándék,
hogy mindazt, amiből lettem,
amit én magamba vettem,
újítsam széppé.
Érte a reszketés járt át:
ó, ha a harmóniáját
vére megérné!
Dűh perdít szememből könnyet,
én tehetetlenül élek,
számtalan sóhajos lélek
örvényét érzem
a biztatót zümmögnöm dalban
nehéz már, amikor rajtam
orbánc a szégyen.
S szándékom eltemetője
puska előtt se lehetnék,
süvíti bennem az emlék
mire szegődtem.
Értelem, te segíts nékem,
hordhassam dúlt anyaképem,
szolgálni győzzem.
Értelem, nem csak magamban,
hanem a nagy sokaságban
kivirágzásodat lássam,
féreg ne nyessen!
Vadság itt ne nőjjön úrrá,
nehogy, ki szülőjét rúgná,
vitéz lehessen.
Tudjam, hogy sohasem jár a
tisztesség csillaga árván
s nem vész az idő homályán,
hanem világít,
s élünk alatta a képpel,
amit én éltetek vérrel
megszakadásig.
Anyám ül, mint egy óriás
Anyám ül, mint egy óriás,
gúzsba kötözve tart ölén,
ott rúgkapálok, pátlikás,
ütköző-szarvú kis bölény.
Bontsd a bogot, mert meghalok,
szeretnék élni szabadon,
a lányok vörös angyalok,
öklelném őket friss havon!
Nagy László. -platon csatolta
Aki csak tudja, ölelje szorosan magához az édesanyját!... - 2006-05-06, 06:53 PM
...azok helyett is, akik már nem tudják.... helyettem is...
Zalán Tibor
[szólítom magam: anyádnak írj verset
mely nem hasonlít rád...]
szólítom magam: anyádnak írj verset
mely nem hasonlít rád de nem hasonlít egyetlen
anyának írott versre sem
vízre hasonlít legfeljebb a délelőtti fényre
napsütésbe merülő arcod fájdalmas grimaszára
meg kéne tagadnod engem szigorú asszony
be kéne zárnod előttem ajtaid
mikor imbolygó árnyam befordulni látod a sarkon
s hajam lobogását csodálják bódult utcai orgonák
elmúlok én gyorsabban mint várják -
elmúlok szebben mint ahogy gondolod
csak sajnálom hogy nem tudod már meg
: lehet hogy jó vagyok
csak mint bohóc a fűrészpor aranyában
fölbukik bennem az öröm és fölbukik bennem az élet
és elhagy a kedvesség is mint beszögelt ablakú házat
az éhes egér
majd írok neked verset anyám
amilyet az anyáknak mások is szoktak írni
és elteszed és őrzöd míg el nem sárgul a papír -
el nem sárgul az utolsó boldog délután
míg el nem sárgulnak az égbe ültetett
nagy fehér nagy fehér nagy fehér dáliák. - Fauve csatolása
Vigyük ágyba a reggeli kávét Édesanyánknak!
Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az Anyák Napját Magyarországon minden év május első vasárnapján ünnepeljük, de több országban május második vasárnapján ünneplik. Így például Finnországban, ahol a XX. század elején kezdődött amerikai hatásra, de hamarosan hivatalos ünnepnappá vált. Ezt a rendkívül családközpontú ünnepet május második vasárnapján ünneplik. Az édesanyák ezen a napon az ágyukba kapják a reggeli kávét, gyermekeik virággal és apróbb ajándékokkal kedveskednek nekik. Az anyák napja hivatalos zászlósünnep. Évente néhány édesanya állami kitüntetésben részesül ezen a napon.
Minden évben van egy kedves nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ekkor köszöntjük Édesanyánkat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el. Ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk.
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével. 1907-ben a philadelphiai Anna Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Jarvis a célját 1914-ben érte el. Európában a virágkereskedő szervezetek, propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására ez az ünnep gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.
Stop! - Melitta csatolása
Kellemes napot minden kedves anyanak.- Ditta írta.
Habár édesanyámnak íródott, minden anyukának kívánok boldog anyák napját, sok szeretetet, megértést és figyelmet..
Meghálálni tudom e majd
Meghálálni tudom e majd
reám költött éveid, s
intő szavaid tengerét
Könnyeid
melyeket pazaroltál
egy tékozló emberért
Kezeidnek lágy oltalmát
első lépéseim során
A felvarrott gombokat
csínytevéseim után.
És az imáid értem,
mikor távol voltam tőled
Akkor, mikor háború szelei
szelték a felhőket
szórva nyomort s halált
elpusztítva embert, erdőket
Majd öröm-könnyeid
Viszontlátásunk során
Meghálálni mindezt
sosem tudom anyám
2006. május 7. –Aarnyek írta
ANYA
"Egy szó ,minek jelentése szeretet,
becsüld hát anyádat,mint életedet,
ő hozott e szép kicsi világra,
mondj neki szép szót míg élsz-te drága.
Adj meg neki mindent mit erőd enged,
mert ő az ki mindig karjaiba zárt téged.
S ha már senki más nem marad neked,
ő míg él ott lesz te veled!"- dorina0606 csatolása.
Az Isten nem lehet ott mindenhol, ezért teremtette az anyát.( közmondás)- atliga írta.
"Azért mert szerettek, jöttem a világra.
S lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek engem igaz szeretettel!
A kincsetek vagyok, pici kincs, de Ember! "- atliga csatolta.
Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
Őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.
Forró dobogását
Hallod-e szívemnek?
Minden dobbanása
Azt mondja: szeretlek.
Szeretlek szívemnek
Tiszta szent lángjával
Igaz szeretettel,
Gyermeki hálával.
Édesanyám,neked adunk
minden évben egy napot,
de Te nékünk életednek
minden napját átadod!
Nincs az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell,hogy mondjam
ki is vagy Te nékem.
Megköszönöm, hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nem csak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.
Móra Ferenc: Anyának
Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam.
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam.
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.
Ahány levél lengedez
szél ringatta ágon,
ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon
Édesanyám, fejedre
annyi áldás szálljon.
Nem tud úgy szeretni
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kívántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna Ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kímélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
Kiss Jenő: Anyád szemében
Anyád szemében
ott a nap;
sugarai rád hullanak,
hogy nőj te szépen.
Anyád szemében
ott a hold,
beteg, ha voltál, rád hajolt
a lázas éjben.
Anyád szemében
ott a víz;
a könny, ha utad félre visz,
jaj! baj ne érjen...
Anyád szemében
ott a tűz:
ha csüggednél, szívedbe tűz,
lobogjon, égjen!
Létay Lajos: Édesanyámnak
Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném,
ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék a hangján.
Ami csak szép s jó volna
édesanyámnak adnám.
Kiss Jenő: Anyai szív
Van-e olyan drágaköve a világnak
Amilyen a szíve az édesanyának?
Ér-e annyit annak hideg ragyogása
Mint az édesanya szelíd mosolygása?
Senkinek sem lehet olyan drágagyöngye,
Mint az édesanya értünk hulló könnye.
Mint az édesanyánk féltő, óvó karja,
Mely testünket, lelkünket védőn betakarja
Gyermeki köszöntő
A hóvirág fehér csillag,
Vele a tavasz kacsingat,
Kék csillag az ibolya,
Ő a tavasz mosolya.
Ahány virág van a réten,
Számlálj te is annyit évben,
S mint a virág maradj vidám
És fiatal, édesanyám!
Isten adjon minden jót,
Meghallgatva a gyermeki szót:
Éltesse az anyákat,
Fogadják a hálánkat.
Az én édesanyám
Az én édesanyám
Galamblelkű asszony,
Életfáján Isten
Sok rózsát fakasszon.
Sugaras a lelke
S a szíve nemesfém
Ez drága színarany
Az meg szelíd napfény.
Megszokott imáját
Mikor mondogatja
Az égben is értem
Jár a gondolata.
Én édes jó anyámnak
Földön párja nincsen
Nagy szeretetéért
Mind a két kezével
Áldja meg az Isten.
Este
Mielőtt nyugodni mennél
Imádkozzál gyermekem.
így szól jó anyám szelíden
minden este énekem.
Imám elvégezve szépen
Jó anyám megdicsér,
Homlokomra adja csókját
És aztán nyugodni tér.
De én nem, én kezeim még
Jobban összekulcsolom,
S hálás szívvel jó anyámért
Istenhez imádkozom.
Édesanyám szeme
Olyan a te szemed,
Mint a nap az égen,
Őrködve kíséri
Minden kis lépésem.
Ragyogó sugarat
Szór minden utamra –
Őrködő szemedet
Felhő ne takarja.
Jóságos két szemed
Őrizőm, oltalmam:
Mint a fényes csillag
Mindig úgy csüng rajtam.
Jóságos két szemed
Könnyet ne hullasson,
Mint a fényes csillag
Mindig mosolyogjon.
Édes jó anyám
Elnézem a fecskét
Fiát hogy eteti,
Hogy betakargatja,
Hogy gondját viseli.
Te is így viseled
Gondomat jó anyám!
A lábad nyomát is
Hát hogyne áldanám.
Szeretlek én is igazán
Amit remél, kíván szíved,
A jó Isten mind adja meg.
Legyen örömökkel telve
Életednek minden perce.
Egy szívem van…
Ha száz szívem volna:
Mind érted dobogna,
Szelíd arcod mind a százban
Napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten
Jártadban, keltedben.
Hová nézel a virág is
Ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem,
Csak egyetlen egy van:
Ám, de százzal sem tudnálak
Szeretni már jobban.
A te neved zengi
Minden dobogása…
Szálljon reád édesanyám
Az Isten áldása!
Áldás a szülőkre
Van hely, hol minden kicsi széken
Nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem
Mosolyt rajzolt az arcokon.
Van ház, ahova tartozom,
Más otthonba sohse térek,
Bármely családhoz, minden házba
Csak, mint idegen, úgy lépek.
Drága jó szüleimet
Eléggé meg nem áldhatom,
Valakinek, ha százszor élek
Adósságom le nem róhatom . - atliga csatolásai
Nagy Ferenc
Édesanyám
Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögőhangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben - ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szeműárva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz, és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
-kata53 csatolása
Néked álmodom, anyu
A napnak sugarát,
Lágy tavaszi szélben
Az aranyszínû ruhát.
Néked álmodom
Az égbolt gyöngyeit,
Mint fürge tündérek
Aprócska könnyeit.
Elhozom néked anyu,
A hulló csillagot,
Zsendülõ mezõkrõl
Az édes illatot.
Elhozok én onnan
Méhecskét, virágot,
S megálmodom néked
Az egész világot.
(Veres Csilla: Néked álmodom, anyu)
Szeresd édesanyádat
Ő az, aki halkan
Bölcsőm fölé hajolt,
Ő az, aki nekem
Altató dalt dalolt.
Megmosdatott, fürdetett,
Megfésült szépen,
Tündér mesét mondott
Lágy téli estéken.
Amikor beteg voltam
Ő volt, aki ápolt,
Két szemében mennyi
Aggódás, gond lángolt.
Ő az, aki mindig
Imádkozik értem.
Tele van a lelke
sok-sok szeretettel,
Nem bántom meg őt soha
Engedetlenséggel.
Kuczka Péter: Anyám keze
Az én kezem még fehér,
mint a kenyér béle,
mind a kettő belefér,
Anyám tenyerébe.
Barna az ő tenyere,
mint a kenyér héja,
puhán simogat vele,
arcom simogatja.
Este, ha a lámpa ég,
s mégsem látja senki,
barna, jóságos kezét,
kötényébe ejti.
Szeme nagyon messze néz
és a lámpa fénye,
mint az édes, sárga méz,
csorog szép kezére.
Pákolitz István: Anyámnak
Hogyha virág lennék,
ölelnék jó illattal;
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal;
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal, ezüstholddal,
beragyognám életedet csillagokkal.
Virág vagyok: ékes
piros szirmú, gyönge rózsaág;
madár vagyok: fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád;
eged is: szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.
Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél
Velem voltál örömömben,
velem voltál bajban,
velem voltál, ha sírtam,
velem, ha kacagtam.
Meséltél és meséltél
igazakat, szépet,
kívántam, hogy a meséd
sose érjen véget.
Mit adtam én cserébe?
Te azt sose kérted,
de talán a két szemem
elárulta néked.
Donkó László: Édesanyám
Édesanyám
tulipánfa,
édes-kedves
minden ága.
Egyik ága
édes lelke,
hogyha sírnék,
átölelne.
Másik ága
kedves karja,
lázas testem
betakarja.
Édesanyám
tulipánfa,
engem ölel
minden ága.
Donkó László: Anyák napján
Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.
Köszöntelek anyám
édes gyermekszóval
áldjon meg az élet
minden széppel, jóval!
Könnyet sose ejtsél,
mosoly legyen szádon,
hisz te vagy a legjobb
nékem a világon!
Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.
Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel,
Nagyanyókám elé állok,
sok-sok szeretettel.
Amíg mesét mondtál,
kötöttél, horgoltál,
Te az egész családunknak
édesanyja voltál.
Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel
Nagyanyókám elé állok,
sok-sok szeretettel.
Osváth Erzsébet: Ha itthon vagy...
Ha itthon vagy, olyan jó nekem.
Szobánk is megszépül hirtelen.
Vidám lesz minden: a cserép virág,
a képeskönyvek és Mica cicánk.
Tudom, nem lehetsz mindig velem.
Hazavárlak mégis szüntelen �
hangod hallani, játszani veled,
megsimogatni fáradt, szép kezed.
Az édesanya
Nincsen a gyermeknek Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja Őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya Meg ne érdemelne.
Ámon Ágnes: Anyák napjára
Ébresztem a napot, hogy ma szebben keljen.
Édesanyám felett arany fénye lengjen.
Ébresztem a kertet, minden fának ágát,
Bontsa ki érette legszebbik virágát.
Ébresztem a rigót s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik legszebbik énekét.
Ébresztem a szívem, forróbban dobogjon,
az én Édesanyám mindig mosolyogjon!
"Ajándékul adott téged az Isten,
Ahogy földnek adta a napot;
Aranynál is drágább vagy nékem,
Az Úrnak érted hálát adok.
Nyári tűzben vagy a fagyos télben,
Nyomodban mindig virág fakad:
Nyugalmat találok közeledben,
Nyereség nekem minden szavad.
Áldom Istent érted éjjel-nappal,
Áldozatot nem felejtem el;
Átadom most e pár virágszállal,
Átadom, mit szó sem mondhat el.
Messze sodorhat tőled az élet,
Mégis mindig gondolok reád;
Magammal hordom szent örökséged,
Megőrizem arcod mosolyát."
(Gerzsényi László: Anyám)
Édesanyám, köszönöm az életem!
Édesanyám, köszönöm az életem,
Édesanyám, köszönöm, hogy vagy nekem!
Köszönöm a szívet, mit nekem adtál,
Hozzád szól most az, kit a világra hoztál!
Köszönöm a kezed, mely bölcsőmet ringatta,
Köszönöm a szíved, mely szívemet adta!
Köszönöm a szemed, mely értem könnyet hullat,
Köszönöm a könnyed, mely a szeretetre mutat!
Köszönöm a hangod, mely szeretettel teljes,
Köszönöm a szavad, mely megértő és kedves!
Köszönöm a szád, mely ezer tanácsot ad,
Köszönöm életed, mely jóságból fakad! Nagy Ágota Gabriella
Dal édesanyámhoz
Mama, mily szép ez a szó
Egy virágzó rózsára hasonlító.
Ki ezt a nevet viseli,
Nekem az életet jelenti.
Mama, mily szép ez a szó
Egyszerű, mégis mindent egybefoglaló.
Egy szív, mely kitartott
S engem cserben sosem hagyott.
Mama, mily szép ez a szó
Szeretetet sugárzó.
Egy ölelés, egy kar
Jósága betakar.
Mama, mily szép ez a szó
Kedvességet sokat adó.
Ringató hangja, szemeinek mosolygása
Kísért minden nap álomba.
Mama, mily szép ez a szó
Csodálatra méltó.
Drága édesanyám
Kövessen örök, igaz hálám. Vági Zsanett
Csak egy anya
Ezt a szöveget e-mailben kaptam egyik ismerősömtől mostanában, annyira meghatódtam, hogy szerettem volna mindenkinek megmutatni.
Egy nőtől - miközben jogosítványát újította meg egy önkormányzati hivatalban - egy adatfelvevő hölgy megkérdezte, hogy mi a jelenlegi foglalkozása. A megkérdezett egy ideig tétovázott. Bizonytalan volt, hová is sorolja magát.
"Arra gondolok," magyarázta az adategyeztető, "hogy van-e munkája, vagy csak... ?"
"Természetesen van munkám!" csattant fel a nő. "Anya vagyok."
"Nincs ’anya’ kategóriánk foglalkozásként. A ’háztartásbeli’ fedi le ezt." mondta az adatfelvevő segítőkészen.
Már el is felejtettem ezt a történetet, mígnem egyik nap ugyanilyen helyzetben találtam magam a városházán. A hivatalnok nyilvánvalóan egy karrierista nő volt. Magabiztosan, hatékonyan dolgozott, olyan jól csengő címet viselt, mint például "Hivatali kikérdező" vagy "Városi adatfelvevő".
"Mi a foglalkozása?" kérdezte. Mi késztetett arra, hogy ezt mondjam? Nem tudom. A szavak egyszerűen kibuggyantak belőlem.
"Gyermekfejlődési és emberi kapcsolatok területén dolgozom társkutatóként.”
A hivatalnok abbahagyta pillanatnyi munkáját, golyóstolla megállt a levegőben. Felnézett, mint, aki rosszul hallott. Megismételtem a titulust lassan, kihangsúlyozva a leglényegesebb szavakat. Aztán csodálkozva láttam, hogy ezt mind leírta nagy fekete betűkkel a hivatalos kérdőívre.
"Megkérdezhetem," mondta a nő érdeklődve, "egész pontosan mit csinál ezen a területen?" Hűvösen, az izgalom legkisebb jele nélkül a hangomban, szinte kívülről hallottam, amint így válaszolok:
"Folyamatos kutatási programban veszek részt (melyik anya nem) laboratóriumban és terepen is. (normálisan azt mondtam volna kint és bent). Dolgozom a Felettesemnek (elsőként az Úrnak, aztán egész családomnak), és van már négy kreditem is (mindegyik lány). Természetesen a munkámhoz tartozó tevékenység igényli a legtöbb figyelmet az ember-szakmákban (melyik anya tagadja?) és gyakran dolgozom 14 órát 1 nap (inkább 24-et). Ebben a munkában jóval több a kihívás, mint más, "átlagos" foglalkozásoknál. A jutalom inkább a megelégedettség, mint pusztán a pénz.
Érzékelhetően folyamatosan nőtt az elismerés a hivatalnok hangjában, amint kitöltötte a nyomtatványt. Felállt és személyesen kísért az ajtóig.
Miközben hazafelé vezettem, fényes új karrierem lebegett a szemem előtt. Otthon 13, 7 és 3 éves labor-asszisztenseim üdvözöltek. Az emeletről hallottam új (6 hónapos) kísérleti modellünket gyermekfejlesztési programunkból, amint új hangmintáit próbálgatja.
Úgy éreztem, ütést mértem a bürokráciára. Hivatalos feljegyzés készült rólam egy, az emberek számára elfogadhatóbb foglalkozásról. "Egy újabb anya", vagy "Anyaság" már nem hangzik elég jól. Micsoda pompás pálya! Különösen, ha van egy titulus is az ajtón. Netán ez teszi a nagymamákat "haladó" kutatási munkatárssá a gyermekfejlesztési és emberi kapcsolatok területén, a dédnagymamákat pedig a haladó kutatási munkatársak ellenőreivé? Szerintem igen! Még azt is gondolom, hogy a nagynénik kutatási munkatárs asszisztenssé léphetnének elő!
Kérlek, tudasd ezt a jó hírt a többi
anyával,
nagymamával,
nagynénivel vagy
más barátoddal, akiket csak ismersz.
Legyen kevesebb gond és több áldás házadon, és kizárólag a boldogság lépjen be ajtódon!-atliga csatolásai
HÁLAADÁS
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal fáradni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve,
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! -
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem - milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az ÉDESANYÁMAT!!!
Dsida Jenő
ÉDESANYÁM
Védelmet nyújt hű szíve, karja,
Jósága hibám eltakarja.
Tanácsol, táplál, gondoz, szépít
Hittel lelkemben oltárt épít.
Ha betegség támadja testem,
imádkozva virraszt mellettem.
Orvoshoz megy, gyógyszert hoz, ápol,
Megfeledkezve önmagáról.
Figyelmeztet és tanít jóra,
Szent Igére Krisztusi szóra,
Nem fárad el javamat tenni,
Boldogságom, üdvöm keresni.
Édesanyám, szeretlek téged,
Hálám, hűségem tüze éget...
Sokáig élj, hogy legyen módom
Minden jóságod meghálálnom.
Az Úr áldjon, vezessen, védjen,
Hogy semmi baj, soha ne érjen
S kívánom, hogy végső óránk ha üt,
A menyben is legyünk majd együtt. -stefike0 csatolása
Gyökössy Endre: A két középpont című könyvéből
"....hajoljunk csöndesen és őszinte bűnbánattal a meglopott anyaszívek fölé.
Hiszen egy életen át - ne szégyelljük kimondani - szüntelen megloptuk őket. Elloptuk anyánk szépségét. Hiszen ahol megjelenik a gyümölcs, ott lehull a virág. Elloptuk az idejét, ifjúságát, éjszakáit. Amíg mi nyugodtan aludtunk, ő értünk dolgozott, mosott, varrt, éjszakázott. Elloptuk - talán akaratlanul - az új ruháját, mert nekünk csináltattak újat abból, ami talán őt illette volna.
Elloptuk a nyaralását, hogy nekünk legyen szép nyarunk.
Elloptuk tőle a bizalmunkat. Mert olyan remegve és szorongva várt tőlünk egy őszinte szót, és mi mindenkihez őszinték voltunk, csak talán hozzá nem!
Elloptuk tőle magunkat, s míg ő izgalommal várt az ajtóban, ki tudja, merre jártunk. Hány és hány levelet loptunk el tőle, mert mindenre volt időnk, csak arra nem, hogy anyánknak megírjuk: "Jól vagyunk, gondolunk rád édesanyánk..."
Milyen bizalommal nevelgetett, álmodott, reménykedett: mi lesz belőlünk, ember lesz-e belőlünk? És hányszor és hányszor sírt miattunk!
Mindenki csak maga tudja, hány meleg szót, mennyi simogatást, gyöngédséget lopott el édesanyjától - őt illették volna, és mi elszórtuk mindezt, hol itt, hol ott.
És ő mégis szeret.
Ő az egyetlen, aki - ha igazán anya - nem azért szeret bennünket, mert jók, kedvesek, eredményes életűek, adakozók voltunk hozzá, hanem egyszerűen szeret, mert nem tud bennünket nem szeretni: mert ő az édesanyánk!
Ő az egyetlen, aki úgy szeret, mint Jézus Krisztus szerette az embert, és szeret bennünket ma is, mindenek ellenére.
És a nagy Szenvedő, az összes meglopottakért, a kisemmizettekért, az éhezőkért, tönkretett becsületűekért szenvedő Jézus Krisztus nevében - aki szenvedett a tolvajokért, a kisemmizőkért, a mindig jóllakottakért, a mások bizalmával visszaélőkért is - legalább gondolatban hajoljunk most rá anyánk kezére, és csókoljuk meg! Aki még teheti, az köszönje meg Istennek, hogy még teheti; aki már nem teheti meg, az az Úr nevében tegye meg, imádságban, mert Neki és csak Neki van módja ezt az imádságban küldött csókot továbbadni. -Ile57 csatolása
Nekem a Királyfi három bánata tetszik a legjobban, Mécs László verse. Sajnos, nem tudom föltenni, de mindenkinek ajánlom.-Marika06 írta.
Édesanyámnak!
Drága édesanyám, e levelet azért kapod,
Mert ma rád oly sokat gondolok, hisz ez a TE napod.
Messze vagy s mégis, mindig közel,
Mert a legszebb ölelés ahogy édesanyám ölel!
Erre emlékezem, elfelejteni nem fogom,
Elég az orgonát látnom ha kinézek az ablakon.
S ha a távolból hallok sok csilingelő harangot,
Tudom rám gondolsz és ez a Te hangod!
S ha megérint egy szellő, melyet rám hintenek angyalok,
Mindig tudom, megismerem, ez a Te illatod!
Soha nem áltattál, s őszinte volt szemed,
Minden szépet ezzel a versel, köszönök meg Neked!!!- marley csatolása
A királyfi három bánata
Mécs László
Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy síró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.
Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja, honnan, palástot kerített,
aranyos palástot vállamra terített,
fejem fölé égszín mosolygást derített.
Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szíve ment előttem előre követnek.
Amíg o van, vígan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi,
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?
A másik bánatom: hogyha o majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.
Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem így is kevés volna.
Hogyha a föld minden színmézét átadom,
az o édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.- Beli csatolta.
Nagyon tetszenek a versek. Sajnos nekem már nincsen édesanyám. –Utrine írta.
Köszöntő
Forró dobogását
Halod-e szivemnek?
Minden dobbanása
Azt mondja: szeretlek.
Szeretlek szivemnek
Tiszta szent lángjával
Igaz szeretettel,
Gyermeki hálával.
Drága neved napján
Im, elédbe állok...
A legjobb anyának
Minden jót kivánok.
Nem tud úgy szeretni
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
Köszöntő2
Egy kis verset sugott nekem
A szerető szivecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.
Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten -Ciccpalatty csatolta.
Ezennel a három anyák napja téma versei egyesítve olvashatóak. Mindannyiunk nevében köszönöm szépen a sok szép verset és mindenkinek jó egészséget kívánok!
Anyák napi köszöntő részből áthozva,hogy mind együtt legyen.
Weöres Sándor: Anyámnak
Termõ ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,
nagy meleg virág-ágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,
benned kaptam elsõ
fészkemet,
szivem a sziveddel
lüktetett,
én s nem-én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egyet.
Álmom öbleidbe újra
visszatér -
álmom öbleidbe újra
visszatér!
Alabástrom bálvány,
jó anya,
életem hatalmas
asszonya,
szemed Isis smaragd-dísze,
tiszta, szép,
hajad Pallas bronz-sisakja,
színe ép,
csak arcodon lett keményebb
minden árny,
mint délutáni égen
vércse-szárny.
Elsõ szép játékom,
jó anya,
gyermekségem gazdag
asszonya,
a kamaszkor tõled
elkuszált,
szemem a szemedbe
nem talált.
Így tünõdtem: "Mért szült
mért szeret,
ha örökre élni
nem lehet?
Énmiattam annyi mindent
öl, temet!
Mért nem tett a hóba inkább
engemet!"
A kamaszkor tõled
elkuszált,
férfi-szívem újra
rád-talált,
férfi-szívem a szivedre
rátalált,
megköszön most percet, évet
és halált.
Álmom karjaidba
visszatér,
álmom karjaidba
visszatér…
Erõs ház, szép zászló,
jó anya,
sorsomnak nyugalmas
asszonya.
Majd ha cseppig átfolyt rajtam
mind e lét,
úgy halok az õs-egészbe,
mint beléd. - platon csatolása
Anya
Az őszi eső szürke kontya
arcomba lóg zilálva, bontva.
Harmadik napja sírja, mondja,
mint tébolyult anya motyogja
- mert csecsre vágyom - rám meredve:
Reátaláltam gyermekemre,aludj el, édes kedvesem, te,
csitt, csitt, kicsikém, tente, tente.....
/ József Attila /- bullstar csatolása
Dsida Jenő: Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg Ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyájuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!- Rubin csatolása
Csendes Ej.
A csendes ejben anyamra gondolok,
szivembe most az o szive dobog,
szegeny ozvegy volt, sokat szenvedett,
nem volt egyebe, csak a szeretet,
szajatol vont meg minden falatot,
es ha mi ettunk, o is jollakott.
Jatekot venni nem tudott nekunk,
varrassal kereste kenyerunk,
o mesterkelt unnepre szep babat,
levagta hozza dus hajfonatat,
gyongyot fuzott, topankat varrt neki,
hullottak ra konnyenek gyogyei.
Lattam a fold sok szep kirakatat,
de nem talaltam hasonlo babat,
oly tunderszepet, olyan kedveset,
nem ert mas hozza, csak a szeretet...
a szeme kek, a haja barna volt,
s a koc mogott picinyke sziv dobolt.
Anyam elment, nem erte meg szegeny,
hogy a vilag forduljon tengelyen,
pedig hogy varta,- varta mivelunk,
hogy nekunk is virradjon unnepunk...
o, most ha elne, vehetnek mar neki
ruhat, cipot, s nem kene kuzdeni.
O emberek, mig el anyank, nagyon
szeressuk ot, mert elmegy egy napon,
es visszahozni nem lehet
a tunt idot, elfecselt perceket,
gondoljatok meg: mi is elmegyunk...
es visszaad mindent a gyermekunk.
Ma ujra erzem, latom, hallom ot,
s csak amulok, hogy mily magasra nott,
es ujra szep, es ujra fiatal,
s mintha szivebol zengene a dal,
amit irok e csendes ejszakan....
Meg most is adsz nekem, Anyam...Anyam...
Varnai Zseni, kedvenc koltom, ki kozel all az en erzelmeimhez minden verseben.-Bozse csatolása.
Anyakép
Könny nélkűl váltam el tőle,
sóhajtva nézett utánnam.
Még ölelt volna, még láttam,
karját emelte.
De a köd, november kölyke,
borúlt az anyai ölbe,
édes helyemre.
Jó volt már visszasajognom
oda, hol erővel töltem,
szülőm és elhagyott földem
egy anyakép lett.
Hevesen vettem magamba,
emelték fönséges rangra
álomi fények.
Tornyok közt hordtam e képet,
Marseillaise-t daloltam néki,
érte tanultam élni
újabb időket.
Nem ért még akkor borotva,
fájdalom nem hasogatta
esténkint főmet.
Nagy lett a súlya e képnek,
naponként nőtt szakadatlan,
mihelyt én hozzáavattam
hazát, világot.
S hordtam, hogy lehessek boldog,
suhogtak bennem a sorsok,
törvények, álmok.
Éltetett parázsló szándék,
hogy mindazt, amiből lettem,
amit én magamba vettem,
újítsam széppé.
Érte a reszketés járt át:
ó, ha a harmóniáját
vére megérné!
Dűh perdít szememből könnyet,
én tehetetlenül élek,
számtalan sóhajos lélek
örvényét érzem
a biztatót zümmögnöm dalban
nehéz már, amikor rajtam
orbánc a szégyen.
S szándékom eltemetője
puska előtt se lehetnék,
süvíti bennem az emlék
mire szegődtem.
Értelem, te segíts nékem,
hordhassam dúlt anyaképem,
szolgálni győzzem.
Értelem, nem csak magamban,
hanem a nagy sokaságban
kivirágzásodat lássam,
féreg ne nyessen!
Vadság itt ne nőjjön úrrá,
nehogy, ki szülőjét rúgná,
vitéz lehessen.
Tudjam, hogy sohasem jár a
tisztesség csillaga árván
s nem vész az idő homályán,
hanem világít,
s élünk alatta a képpel,
amit én éltetek vérrel
megszakadásig.
Anyám ül, mint egy óriás
Anyám ül, mint egy óriás,
gúzsba kötözve tart ölén,
ott rúgkapálok, pátlikás,
ütköző-szarvú kis bölény.
Bontsd a bogot, mert meghalok,
szeretnék élni szabadon,
a lányok vörös angyalok,
öklelném őket friss havon!
Nagy László. -platon csatolta
Aki csak tudja, ölelje szorosan magához az édesanyját!... - 2006-05-06, 06:53 PM
...azok helyett is, akik már nem tudják.... helyettem is...
Zalán Tibor
[szólítom magam: anyádnak írj verset
mely nem hasonlít rád...]
szólítom magam: anyádnak írj verset
mely nem hasonlít rád de nem hasonlít egyetlen
anyának írott versre sem
vízre hasonlít legfeljebb a délelőtti fényre
napsütésbe merülő arcod fájdalmas grimaszára
meg kéne tagadnod engem szigorú asszony
be kéne zárnod előttem ajtaid
mikor imbolygó árnyam befordulni látod a sarkon
s hajam lobogását csodálják bódult utcai orgonák
elmúlok én gyorsabban mint várják -
elmúlok szebben mint ahogy gondolod
csak sajnálom hogy nem tudod már meg
: lehet hogy jó vagyok
csak mint bohóc a fűrészpor aranyában
fölbukik bennem az öröm és fölbukik bennem az élet
és elhagy a kedvesség is mint beszögelt ablakú házat
az éhes egér
majd írok neked verset anyám
amilyet az anyáknak mások is szoktak írni
és elteszed és őrzöd míg el nem sárgul a papír -
el nem sárgul az utolsó boldog délután
míg el nem sárgulnak az égbe ültetett
nagy fehér nagy fehér nagy fehér dáliák. - Fauve csatolása
Vigyük ágyba a reggeli kávét Édesanyánknak!
Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az Anyák Napját Magyarországon minden év május első vasárnapján ünnepeljük, de több országban május második vasárnapján ünneplik. Így például Finnországban, ahol a XX. század elején kezdődött amerikai hatásra, de hamarosan hivatalos ünnepnappá vált. Ezt a rendkívül családközpontú ünnepet május második vasárnapján ünneplik. Az édesanyák ezen a napon az ágyukba kapják a reggeli kávét, gyermekeik virággal és apróbb ajándékokkal kedveskednek nekik. Az anyák napja hivatalos zászlósünnep. Évente néhány édesanya állami kitüntetésben részesül ezen a napon.
Minden évben van egy kedves nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ekkor köszöntjük Édesanyánkat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el. Ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk.
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével. 1907-ben a philadelphiai Anna Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Jarvis a célját 1914-ben érte el. Európában a virágkereskedő szervezetek, propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására ez az ünnep gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.
Stop! - Melitta csatolása
Kellemes napot minden kedves anyanak.- Ditta írta.
Habár édesanyámnak íródott, minden anyukának kívánok boldog anyák napját, sok szeretetet, megértést és figyelmet..
Meghálálni tudom e majd
Meghálálni tudom e majd
reám költött éveid, s
intő szavaid tengerét
Könnyeid
melyeket pazaroltál
egy tékozló emberért
Kezeidnek lágy oltalmát
első lépéseim során
A felvarrott gombokat
csínytevéseim után.
És az imáid értem,
mikor távol voltam tőled
Akkor, mikor háború szelei
szelték a felhőket
szórva nyomort s halált
elpusztítva embert, erdőket
Majd öröm-könnyeid
Viszontlátásunk során
Meghálálni mindezt
sosem tudom anyám
2006. május 7. –Aarnyek írta
ANYA
"Egy szó ,minek jelentése szeretet,
becsüld hát anyádat,mint életedet,
ő hozott e szép kicsi világra,
mondj neki szép szót míg élsz-te drága.
Adj meg neki mindent mit erőd enged,
mert ő az ki mindig karjaiba zárt téged.
S ha már senki más nem marad neked,
ő míg él ott lesz te veled!"- dorina0606 csatolása.
Az Isten nem lehet ott mindenhol, ezért teremtette az anyát.( közmondás)- atliga írta.
"Azért mert szerettek, jöttem a világra.
S lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek engem igaz szeretettel!
A kincsetek vagyok, pici kincs, de Ember! "- atliga csatolta.
Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
Őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.
Forró dobogását
Hallod-e szívemnek?
Minden dobbanása
Azt mondja: szeretlek.
Szeretlek szívemnek
Tiszta szent lángjával
Igaz szeretettel,
Gyermeki hálával.
Édesanyám,neked adunk
minden évben egy napot,
de Te nékünk életednek
minden napját átadod!
Nincs az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell,hogy mondjam
ki is vagy Te nékem.
Megköszönöm, hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nem csak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.
Móra Ferenc: Anyának
Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam.
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam.
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.
Ahány levél lengedez
szél ringatta ágon,
ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon
Édesanyám, fejedre
annyi áldás szálljon.
Nem tud úgy szeretni
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kívántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna Ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kímélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
Kiss Jenő: Anyád szemében
Anyád szemében
ott a nap;
sugarai rád hullanak,
hogy nőj te szépen.
Anyád szemében
ott a hold,
beteg, ha voltál, rád hajolt
a lázas éjben.
Anyád szemében
ott a víz;
a könny, ha utad félre visz,
jaj! baj ne érjen...
Anyád szemében
ott a tűz:
ha csüggednél, szívedbe tűz,
lobogjon, égjen!
Létay Lajos: Édesanyámnak
Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném,
ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék a hangján.
Ami csak szép s jó volna
édesanyámnak adnám.
Kiss Jenő: Anyai szív
Van-e olyan drágaköve a világnak
Amilyen a szíve az édesanyának?
Ér-e annyit annak hideg ragyogása
Mint az édesanya szelíd mosolygása?
Senkinek sem lehet olyan drágagyöngye,
Mint az édesanya értünk hulló könnye.
Mint az édesanyánk féltő, óvó karja,
Mely testünket, lelkünket védőn betakarja
Gyermeki köszöntő
A hóvirág fehér csillag,
Vele a tavasz kacsingat,
Kék csillag az ibolya,
Ő a tavasz mosolya.
Ahány virág van a réten,
Számlálj te is annyit évben,
S mint a virág maradj vidám
És fiatal, édesanyám!
Isten adjon minden jót,
Meghallgatva a gyermeki szót:
Éltesse az anyákat,
Fogadják a hálánkat.
Az én édesanyám
Az én édesanyám
Galamblelkű asszony,
Életfáján Isten
Sok rózsát fakasszon.
Sugaras a lelke
S a szíve nemesfém
Ez drága színarany
Az meg szelíd napfény.
Megszokott imáját
Mikor mondogatja
Az égben is értem
Jár a gondolata.
Én édes jó anyámnak
Földön párja nincsen
Nagy szeretetéért
Mind a két kezével
Áldja meg az Isten.
Este
Mielőtt nyugodni mennél
Imádkozzál gyermekem.
így szól jó anyám szelíden
minden este énekem.
Imám elvégezve szépen
Jó anyám megdicsér,
Homlokomra adja csókját
És aztán nyugodni tér.
De én nem, én kezeim még
Jobban összekulcsolom,
S hálás szívvel jó anyámért
Istenhez imádkozom.
Édesanyám szeme
Olyan a te szemed,
Mint a nap az égen,
Őrködve kíséri
Minden kis lépésem.
Ragyogó sugarat
Szór minden utamra –
Őrködő szemedet
Felhő ne takarja.
Jóságos két szemed
Őrizőm, oltalmam:
Mint a fényes csillag
Mindig úgy csüng rajtam.
Jóságos két szemed
Könnyet ne hullasson,
Mint a fényes csillag
Mindig mosolyogjon.
Édes jó anyám
Elnézem a fecskét
Fiát hogy eteti,
Hogy betakargatja,
Hogy gondját viseli.
Te is így viseled
Gondomat jó anyám!
A lábad nyomát is
Hát hogyne áldanám.
Szeretlek én is igazán
Amit remél, kíván szíved,
A jó Isten mind adja meg.
Legyen örömökkel telve
Életednek minden perce.
Egy szívem van…
Ha száz szívem volna:
Mind érted dobogna,
Szelíd arcod mind a százban
Napfényként ragyogna.
Áldjon meg az Isten
Jártadban, keltedben.
Hová nézel a virág is
Ott nyíljék legszebben.
Nincs több, csak egy szívem,
Csak egyetlen egy van:
Ám, de százzal sem tudnálak
Szeretni már jobban.
A te neved zengi
Minden dobogása…
Szálljon reád édesanyám
Az Isten áldása!
Áldás a szülőkre
Van hely, hol minden kicsi széken
Nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem
Mosolyt rajzolt az arcokon.
Van ház, ahova tartozom,
Más otthonba sohse térek,
Bármely családhoz, minden házba
Csak, mint idegen, úgy lépek.
Drága jó szüleimet
Eléggé meg nem áldhatom,
Valakinek, ha százszor élek
Adósságom le nem róhatom . - atliga csatolásai
Nagy Ferenc
Édesanyám
Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögőhangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben - ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szeműárva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz, és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
-kata53 csatolása
Néked álmodom, anyu
A napnak sugarát,
Lágy tavaszi szélben
Az aranyszínû ruhát.
Néked álmodom
Az égbolt gyöngyeit,
Mint fürge tündérek
Aprócska könnyeit.
Elhozom néked anyu,
A hulló csillagot,
Zsendülõ mezõkrõl
Az édes illatot.
Elhozok én onnan
Méhecskét, virágot,
S megálmodom néked
Az egész világot.
(Veres Csilla: Néked álmodom, anyu)
Szeresd édesanyádat
Ő az, aki halkan
Bölcsőm fölé hajolt,
Ő az, aki nekem
Altató dalt dalolt.
Megmosdatott, fürdetett,
Megfésült szépen,
Tündér mesét mondott
Lágy téli estéken.
Amikor beteg voltam
Ő volt, aki ápolt,
Két szemében mennyi
Aggódás, gond lángolt.
Ő az, aki mindig
Imádkozik értem.
Tele van a lelke
sok-sok szeretettel,
Nem bántom meg őt soha
Engedetlenséggel.
Kuczka Péter: Anyám keze
Az én kezem még fehér,
mint a kenyér béle,
mind a kettő belefér,
Anyám tenyerébe.
Barna az ő tenyere,
mint a kenyér héja,
puhán simogat vele,
arcom simogatja.
Este, ha a lámpa ég,
s mégsem látja senki,
barna, jóságos kezét,
kötényébe ejti.
Szeme nagyon messze néz
és a lámpa fénye,
mint az édes, sárga méz,
csorog szép kezére.
Pákolitz István: Anyámnak
Hogyha virág lennék,
ölelnék jó illattal;
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal;
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal, ezüstholddal,
beragyognám életedet csillagokkal.
Virág vagyok: ékes
piros szirmú, gyönge rózsaág;
madár vagyok: fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád;
eged is: szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.
Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél
Velem voltál örömömben,
velem voltál bajban,
velem voltál, ha sírtam,
velem, ha kacagtam.
Meséltél és meséltél
igazakat, szépet,
kívántam, hogy a meséd
sose érjen véget.
Mit adtam én cserébe?
Te azt sose kérted,
de talán a két szemem
elárulta néked.
Donkó László: Édesanyám
Édesanyám
tulipánfa,
édes-kedves
minden ága.
Egyik ága
édes lelke,
hogyha sírnék,
átölelne.
Másik ága
kedves karja,
lázas testem
betakarja.
Édesanyám
tulipánfa,
engem ölel
minden ága.
Donkó László: Anyák napján
Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.
Köszöntelek anyám
édes gyermekszóval
áldjon meg az élet
minden széppel, jóval!
Könnyet sose ejtsél,
mosoly legyen szádon,
hisz te vagy a legjobb
nékem a világon!
Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.
Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel,
Nagyanyókám elé állok,
sok-sok szeretettel.
Amíg mesét mondtál,
kötöttél, horgoltál,
Te az egész családunknak
édesanyja voltál.
Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel
Nagyanyókám elé állok,
sok-sok szeretettel.
Osváth Erzsébet: Ha itthon vagy...
Ha itthon vagy, olyan jó nekem.
Szobánk is megszépül hirtelen.
Vidám lesz minden: a cserép virág,
a képeskönyvek és Mica cicánk.
Tudom, nem lehetsz mindig velem.
Hazavárlak mégis szüntelen �
hangod hallani, játszani veled,
megsimogatni fáradt, szép kezed.
Az édesanya
Nincsen a gyermeknek Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja Őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya Meg ne érdemelne.
Ámon Ágnes: Anyák napjára
Ébresztem a napot, hogy ma szebben keljen.
Édesanyám felett arany fénye lengjen.
Ébresztem a kertet, minden fának ágát,
Bontsa ki érette legszebbik virágát.
Ébresztem a rigót s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik legszebbik énekét.
Ébresztem a szívem, forróbban dobogjon,
az én Édesanyám mindig mosolyogjon!
"Ajándékul adott téged az Isten,
Ahogy földnek adta a napot;
Aranynál is drágább vagy nékem,
Az Úrnak érted hálát adok.
Nyári tűzben vagy a fagyos télben,
Nyomodban mindig virág fakad:
Nyugalmat találok közeledben,
Nyereség nekem minden szavad.
Áldom Istent érted éjjel-nappal,
Áldozatot nem felejtem el;
Átadom most e pár virágszállal,
Átadom, mit szó sem mondhat el.
Messze sodorhat tőled az élet,
Mégis mindig gondolok reád;
Magammal hordom szent örökséged,
Megőrizem arcod mosolyát."
(Gerzsényi László: Anyám)
Édesanyám, köszönöm az életem!
Édesanyám, köszönöm az életem,
Édesanyám, köszönöm, hogy vagy nekem!
Köszönöm a szívet, mit nekem adtál,
Hozzád szól most az, kit a világra hoztál!
Köszönöm a kezed, mely bölcsőmet ringatta,
Köszönöm a szíved, mely szívemet adta!
Köszönöm a szemed, mely értem könnyet hullat,
Köszönöm a könnyed, mely a szeretetre mutat!
Köszönöm a hangod, mely szeretettel teljes,
Köszönöm a szavad, mely megértő és kedves!
Köszönöm a szád, mely ezer tanácsot ad,
Köszönöm életed, mely jóságból fakad! Nagy Ágota Gabriella
Dal édesanyámhoz
Mama, mily szép ez a szó
Egy virágzó rózsára hasonlító.
Ki ezt a nevet viseli,
Nekem az életet jelenti.
Mama, mily szép ez a szó
Egyszerű, mégis mindent egybefoglaló.
Egy szív, mely kitartott
S engem cserben sosem hagyott.
Mama, mily szép ez a szó
Szeretetet sugárzó.
Egy ölelés, egy kar
Jósága betakar.
Mama, mily szép ez a szó
Kedvességet sokat adó.
Ringató hangja, szemeinek mosolygása
Kísért minden nap álomba.
Mama, mily szép ez a szó
Csodálatra méltó.
Drága édesanyám
Kövessen örök, igaz hálám. Vági Zsanett
Csak egy anya
Ezt a szöveget e-mailben kaptam egyik ismerősömtől mostanában, annyira meghatódtam, hogy szerettem volna mindenkinek megmutatni.
Egy nőtől - miközben jogosítványát újította meg egy önkormányzati hivatalban - egy adatfelvevő hölgy megkérdezte, hogy mi a jelenlegi foglalkozása. A megkérdezett egy ideig tétovázott. Bizonytalan volt, hová is sorolja magát.
"Arra gondolok," magyarázta az adategyeztető, "hogy van-e munkája, vagy csak... ?"
"Természetesen van munkám!" csattant fel a nő. "Anya vagyok."
"Nincs ’anya’ kategóriánk foglalkozásként. A ’háztartásbeli’ fedi le ezt." mondta az adatfelvevő segítőkészen.
Már el is felejtettem ezt a történetet, mígnem egyik nap ugyanilyen helyzetben találtam magam a városházán. A hivatalnok nyilvánvalóan egy karrierista nő volt. Magabiztosan, hatékonyan dolgozott, olyan jól csengő címet viselt, mint például "Hivatali kikérdező" vagy "Városi adatfelvevő".
"Mi a foglalkozása?" kérdezte. Mi késztetett arra, hogy ezt mondjam? Nem tudom. A szavak egyszerűen kibuggyantak belőlem.
"Gyermekfejlődési és emberi kapcsolatok területén dolgozom társkutatóként.”
A hivatalnok abbahagyta pillanatnyi munkáját, golyóstolla megállt a levegőben. Felnézett, mint, aki rosszul hallott. Megismételtem a titulust lassan, kihangsúlyozva a leglényegesebb szavakat. Aztán csodálkozva láttam, hogy ezt mind leírta nagy fekete betűkkel a hivatalos kérdőívre.
"Megkérdezhetem," mondta a nő érdeklődve, "egész pontosan mit csinál ezen a területen?" Hűvösen, az izgalom legkisebb jele nélkül a hangomban, szinte kívülről hallottam, amint így válaszolok:
"Folyamatos kutatási programban veszek részt (melyik anya nem) laboratóriumban és terepen is. (normálisan azt mondtam volna kint és bent). Dolgozom a Felettesemnek (elsőként az Úrnak, aztán egész családomnak), és van már négy kreditem is (mindegyik lány). Természetesen a munkámhoz tartozó tevékenység igényli a legtöbb figyelmet az ember-szakmákban (melyik anya tagadja?) és gyakran dolgozom 14 órát 1 nap (inkább 24-et). Ebben a munkában jóval több a kihívás, mint más, "átlagos" foglalkozásoknál. A jutalom inkább a megelégedettség, mint pusztán a pénz.
Érzékelhetően folyamatosan nőtt az elismerés a hivatalnok hangjában, amint kitöltötte a nyomtatványt. Felállt és személyesen kísért az ajtóig.
Miközben hazafelé vezettem, fényes új karrierem lebegett a szemem előtt. Otthon 13, 7 és 3 éves labor-asszisztenseim üdvözöltek. Az emeletről hallottam új (6 hónapos) kísérleti modellünket gyermekfejlesztési programunkból, amint új hangmintáit próbálgatja.
Úgy éreztem, ütést mértem a bürokráciára. Hivatalos feljegyzés készült rólam egy, az emberek számára elfogadhatóbb foglalkozásról. "Egy újabb anya", vagy "Anyaság" már nem hangzik elég jól. Micsoda pompás pálya! Különösen, ha van egy titulus is az ajtón. Netán ez teszi a nagymamákat "haladó" kutatási munkatárssá a gyermekfejlesztési és emberi kapcsolatok területén, a dédnagymamákat pedig a haladó kutatási munkatársak ellenőreivé? Szerintem igen! Még azt is gondolom, hogy a nagynénik kutatási munkatárs asszisztenssé léphetnének elő!
Kérlek, tudasd ezt a jó hírt a többi
anyával,
nagymamával,
nagynénivel vagy
más barátoddal, akiket csak ismersz.
Legyen kevesebb gond és több áldás házadon, és kizárólag a boldogság lépjen be ajtódon!-atliga csatolásai
HÁLAADÁS
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal fáradni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve,
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! -
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem - milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az ÉDESANYÁMAT!!!
Dsida Jenő
ÉDESANYÁM
Védelmet nyújt hű szíve, karja,
Jósága hibám eltakarja.
Tanácsol, táplál, gondoz, szépít
Hittel lelkemben oltárt épít.
Ha betegség támadja testem,
imádkozva virraszt mellettem.
Orvoshoz megy, gyógyszert hoz, ápol,
Megfeledkezve önmagáról.
Figyelmeztet és tanít jóra,
Szent Igére Krisztusi szóra,
Nem fárad el javamat tenni,
Boldogságom, üdvöm keresni.
Édesanyám, szeretlek téged,
Hálám, hűségem tüze éget...
Sokáig élj, hogy legyen módom
Minden jóságod meghálálnom.
Az Úr áldjon, vezessen, védjen,
Hogy semmi baj, soha ne érjen
S kívánom, hogy végső óránk ha üt,
A menyben is legyünk majd együtt. -stefike0 csatolása
Gyökössy Endre: A két középpont című könyvéből
"....hajoljunk csöndesen és őszinte bűnbánattal a meglopott anyaszívek fölé.
Hiszen egy életen át - ne szégyelljük kimondani - szüntelen megloptuk őket. Elloptuk anyánk szépségét. Hiszen ahol megjelenik a gyümölcs, ott lehull a virág. Elloptuk az idejét, ifjúságát, éjszakáit. Amíg mi nyugodtan aludtunk, ő értünk dolgozott, mosott, varrt, éjszakázott. Elloptuk - talán akaratlanul - az új ruháját, mert nekünk csináltattak újat abból, ami talán őt illette volna.
Elloptuk a nyaralását, hogy nekünk legyen szép nyarunk.
Elloptuk tőle a bizalmunkat. Mert olyan remegve és szorongva várt tőlünk egy őszinte szót, és mi mindenkihez őszinték voltunk, csak talán hozzá nem!
Elloptuk tőle magunkat, s míg ő izgalommal várt az ajtóban, ki tudja, merre jártunk. Hány és hány levelet loptunk el tőle, mert mindenre volt időnk, csak arra nem, hogy anyánknak megírjuk: "Jól vagyunk, gondolunk rád édesanyánk..."
Milyen bizalommal nevelgetett, álmodott, reménykedett: mi lesz belőlünk, ember lesz-e belőlünk? És hányszor és hányszor sírt miattunk!
Mindenki csak maga tudja, hány meleg szót, mennyi simogatást, gyöngédséget lopott el édesanyjától - őt illették volna, és mi elszórtuk mindezt, hol itt, hol ott.
És ő mégis szeret.
Ő az egyetlen, aki - ha igazán anya - nem azért szeret bennünket, mert jók, kedvesek, eredményes életűek, adakozók voltunk hozzá, hanem egyszerűen szeret, mert nem tud bennünket nem szeretni: mert ő az édesanyánk!
Ő az egyetlen, aki úgy szeret, mint Jézus Krisztus szerette az embert, és szeret bennünket ma is, mindenek ellenére.
És a nagy Szenvedő, az összes meglopottakért, a kisemmizettekért, az éhezőkért, tönkretett becsületűekért szenvedő Jézus Krisztus nevében - aki szenvedett a tolvajokért, a kisemmizőkért, a mindig jóllakottakért, a mások bizalmával visszaélőkért is - legalább gondolatban hajoljunk most rá anyánk kezére, és csókoljuk meg! Aki még teheti, az köszönje meg Istennek, hogy még teheti; aki már nem teheti meg, az az Úr nevében tegye meg, imádságban, mert Neki és csak Neki van módja ezt az imádságban küldött csókot továbbadni. -Ile57 csatolása
Nekem a Királyfi három bánata tetszik a legjobban, Mécs László verse. Sajnos, nem tudom föltenni, de mindenkinek ajánlom.-Marika06 írta.
Édesanyámnak!
Drága édesanyám, e levelet azért kapod,
Mert ma rád oly sokat gondolok, hisz ez a TE napod.
Messze vagy s mégis, mindig közel,
Mert a legszebb ölelés ahogy édesanyám ölel!
Erre emlékezem, elfelejteni nem fogom,
Elég az orgonát látnom ha kinézek az ablakon.
S ha a távolból hallok sok csilingelő harangot,
Tudom rám gondolsz és ez a Te hangod!
S ha megérint egy szellő, melyet rám hintenek angyalok,
Mindig tudom, megismerem, ez a Te illatod!
Soha nem áltattál, s őszinte volt szemed,
Minden szépet ezzel a versel, köszönök meg Neked!!!- marley csatolása
A királyfi három bánata
Mécs László
Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy síró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.
Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja, honnan, palástot kerített,
aranyos palástot vállamra terített,
fejem fölé égszín mosolygást derített.
Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szíve ment előttem előre követnek.
Amíg o van, vígan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi,
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?
A másik bánatom: hogyha o majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.
Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem így is kevés volna.
Hogyha a föld minden színmézét átadom,
az o édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.- Beli csatolta.
Nagyon tetszenek a versek. Sajnos nekem már nincsen édesanyám. –Utrine írta.
Köszöntő
Forró dobogását
Halod-e szivemnek?
Minden dobbanása
Azt mondja: szeretlek.
Szeretlek szivemnek
Tiszta szent lángjával
Igaz szeretettel,
Gyermeki hálával.
Drága neved napján
Im, elédbe állok...
A legjobb anyának
Minden jót kivánok.
Nem tud úgy szeretni
Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.
Köszöntő2
Egy kis verset sugott nekem
A szerető szivecském,
Megtanultam s el is mondom
Édesanyák ünnepén.
Reggel imám azzal kezdem,
Este azzal végzem,
Az én édes jó anyámat
Áldd meg s tartsd meg Isten -Ciccpalatty csatolta.
Ezennel a három anyák napja téma versei egyesítve olvashatóak. Mindannyiunk nevében köszönöm szépen a sok szép verset és mindenkinek jó egészséget kívánok!
Az általam beírt anyák napi versek miért törlődnek?
Mindenkinek köszönöm az itt feltöltött verseket, dalokat. Nagyon nagy segítség volt számomra.
