írjunk verset!

Kisütött a napocska,
Vig madárdal zendül.
Az erdő minden lakója vidám táncra perdül.

Ropják a tavasz táncát,
Kinyiltak a virágok.
Emlékemben, nem szégyenlem,
formás hátulsódra hágok...

Ami nem túl szerencsés,
mert éppen hegyet mászok...

Kisütött a napocska,
Vig madárdal zendül.
Az erdő minden lakója vidám táncra perdül.

Ropják a tavasz táncát,
Kinyiltak a virágok.
Emlékemben, nem szégyenlem,
formás hátulsódra hágok...

Ami nem túl szerencsés,
mert éppen hegyet mászok...
De ha egyszer lejövök, rád is felmászok.

Ami nem túl szerencsés,
mert éppen hegyet mászok...
De ha egyszer lejövök, rád is felmászok.
Nem felejtem el, hogy szerettelek
tartsad tiszteletben az érzéseket!
Azért ha lejövök a hegyről, megkereslek
s megkérdezem újból, jó ez így Neked?

Ami nem túl szerencsés,
mert éppen hegyet mászok...
De ha egyszer lejövök, rád is felmászok.
Nem felejtem el, hogy szerettelek
tartsad tiszteletben az érzéseket!
Azért ha lejövök a hegyről, megkereslek
s megkérdezem újból, jó ez így Neked?

Nem,nem jó nekem
Te csak szerettél
Ezért megkérlek:
Hadjál békén!

Nem,nem jó nekem
Te csak szerettél
Ezért megkérlek:
Hadjál békén!

Ha egyszer azonban,
mégiscsak egyedül ébredsz,
jusson eszedbe
mi jót tartogathat az élet.

Én már boldog vagyok
Az élet megjutalmazott!
Drágám itt
A gyermekünk útban...
Te pedig tovább járj
a hegycsúcsra!

Be jártam én már a csillagos eget
de nem találtam nálad szebbet
nem mászkálok a hegyekre
veled leszek örökre

Ha egyszer már nem leszek
És szeretre vágysz
Gyere oda ahova temetek
S ott a fuszál is azt sugja szeretlek.

A reszelőn sok a rece
Mondjad, rózsám hogy sze-
rece?

A reszelőn sok a rece
Mondjad rózsám, hogy szeretsz- e?
Szeretsz-e mikor a nap felkel,
gondolsz-e rám mikor felkelsz reggel?

Szeretsz-e mikor a nap felkel,
gondolsz-e rám mikor felkelsz reggel?
Gyere hát tárt karokkal belefeledkezve,
és ugy mondd hogy szeretsz-e?

De ha nem jössz, mérges leszek!
Összetöröm perecedet.
Kilukasztom a kabátod,
rossz lesz Neked, jól megbánod!

hát maga mit csinál,ordítottam néki
akkorát,hogy leesett a néni.

ordított szegény mint a farkas
ki nem találja az utat haza.

Ordítása messzire hallat,
Visszhangja pazar.

Ordítása messzire hallat,
Visszhangja pazar.
Lesve őt a vadász hallgat
s elmélázik, mit kapjon el
a nagymamát - vagy a farkast?

Ordítása messzire hallat,
Visszhangja pazar.
Lesve őt a vadász hallgat
s elmélázik, mit kapjon el
a nagymamát - vagy a farkast?
de Piroskát választotta végül
Míg ő is meg nem vénül.

De közben hangot hall,s megrémül,
Kinéz az ablakon,ahol a macska ül.
Nem lát semmit,de még mindig hall valamit.

Nem lát semmit,de még mindig hall valamit.
Megrémül, kiabálna akármit.

- Hahó! Hahó! Ki van ott?
Csak a visszhang válaszolt,
de ez is előhozta a pánikrohamot.