Az apokalipszis lehetősége évezredek óta jelen van az emberek gondolkodásában.
*
Josephus Flavius szerint az özönvíz előtt élt generációk annak érdekében, hogy az általuk összegyűjtött tudás és felfedezések ne vesszenek el, két oszlopot emeltek; az egyiket téglából, a másikat kőből és mindkettőre feljegyezték az általuk megismert tudást és bölcsességet. Azért mindkettőre, hogy amennyiben a téglából készült oszlopot az özönvíz elpusztítaná, akkor a kőoszlop megmaradjon az utódok számára" Flavius művében azt is megjegyzi, hogy korában ez az ősi tudást megőrző kőoszlop még megvolt, "Szíriád földjén".
*
Platon ie. IV. században írta le a történetét Atlantiszról amit egy ismert görög államférfi Szolón mondott el neki az egyik egyiptomi útja után. Egyiptomban egy nagyon öreg paptól megtudta, hogy az emberiség története jóval régebbi, mint ahogy azt kortársai gondolták. Az egyiptomi pap szerint a földet a múltban több apokaliptikus kataklizma érte, részben víz, részben tűz által. Ezek közül egy azonban különösen pusztító volt: "Rendkívüli földrengések és özönvizek támadtak (...) és Atlantisz szigete is a tengerbe merülve eltűnt."
Platón leírása alapján Atlantisz igen magas szellemi és technikai fejlettséget ért el. Az egyiptomi pap ezt annak tulajdonította, hogy a birodalom alapítói egy "isten" és egy halandó, földi asszony viszonyából született rendkívüli tehetségű lények voltak. Ebből a kapcsolatból öt ikerpár származott, közülük az elsőszülött, Atlasz lett a sziget első királya és egyben névadója.
A birodalom törvényeit egy ércoszlopra vésve őriztek meg a sziget közepén álló templomban. Az uralkodók e törvények alapján, valamint mágikus rítusok révén kormányozták országukat, amelyet az öt ikerpár öröksége nyomán tíz régióra osztottak fel. A béke és bőség aranykora sok nemzedéken át fennmaradt: Amíg az "isteni" természet elég erős volt bennük, engedelmeskedtek a törvénynek, és jó barátságban éltek a velük rokon "isteni világgal." A harmónia azonban egy idő után megbomlott: "Midőn az isteni rész tünedezni kezdett bennük, mert gyakran és sok halandó elemmel keveredett, és túlsúlyba került az emberi jelleg , elkorcsosultak." A romlás Platon szerint kivívta az égiek haragját, akik egy éjszaka mindenestől elpusztították Atlantiszt.
"... Sok és sokféle pusztulása volt már az embereknek, és még lesz is; tűztől és víztől a legsúlyosabbak, de ezer egyéb okból más enyhébbek is. Mert az, amiről nálatok is beszélnek, hogy egyszer Phaethón, Héliosz fia, atyja kocsiját befogva " minthogy képtelen volt atyja után hajtani " a földön is felperzselt mindent, s maga is villámsújtottan pusztult el, meseszerűen hangzik, de igaz benne a Föld körül keringő égitestek pályájukról való eltérése, és a földi dolgok nagy időközönként bekövetkező pusztulása a túl sok tűz miatt. "(Platon)
*
A történelemben bekövetkezett apokalipszis legismertebb leírását az Ószövetség őrizte meg. Egyes teológusok szerint már Mózes első könyvének kezdő sorai egy világméretű, sőt kozmikus katasztrófára utalnak. Az úgynevezett "kettős teremtés" elmélet hívei szerint Ádám teremtése előtt is létezhetett egy civilizáció, amely Isten ítélete következtében nyomtalanul elpusztult, és ennek helyére teremtette Isten a ma élő emberiség őseit.
Míg az ősapokalipszisre legfeljebb közvetett bibliai utalások vannak, az egész földet elborító áradásról, az özönvízről már részletesen tudósít az Ószövetség. A Biblia hasonló genetikai keveredésről számol be Ádám leszármazottai és természetfeletti lények között, mint az Atlantisz-legenda: "Az óriások ["nefilim" = "bukottak/akik leestek/aláhullottak"] valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai [angyalok] bemenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szülének nekik. Ezek azok a hatalmasok ["hősök"], kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak." (Teremtés könyve 6,4)
A félistenek, héroszok rendkívüli képességekkel és ismerettel rendelkeztek (egyes feltételezések szerint repülő szerkezeteket használtak, és ismerték az elektromosságot, valamint magas szinten értettek a mágia és asztrológia különböző ágazataihoz), ám alaptermészetük a Biblia szerint annyira romlottá vált, hogy "szívük minden alkotása szüntelen csak gonosz" volt. Egy közel " vagy több mint " száz esztendős átmeneti korszak után, amely alatt Noé és családja hasztalan próbálta figyelmeztetni kortársait a közelgő apokalipszisre, Isten egy nap elhozta az özönvizet az egész emberiség elpusztítására. Bár a Teremtés könyvének beszámolója szerint a több mint egy évig tartó kataklizmában Noé "óceánjárójának" nyolc utasa kivételével mindenki elpusztult, az özönvíz előtti civilizáció tárgyi emlékei " köztük a Flavius által említett "tudás kőoszlopa" " esetleg fennmaradhattak, megkönnyítve ezáltal a túlélők számára az újrakezdést.
*
A tudósok általában egyetértenek abban, hogy a régészeti leletek és az írott források alapján a ma ismert civilizációk minden átmenet nélkül, mintegy 5-6000 éve bukkantak fel a történelemben. (Kivéve Ernő!
)A föld egy átfogó korszakváltás előtt áll, amely egyaránt érinti a természetet, az emberiséget és a mindenben jelenlévőnek tartott "holisztikus tudatot". Az egykori tökéletes atlantiszi birodalom mintájára egy, az emberiség és a szellemvilág közötti határokat nem ismerő világ, az Új-Atlantisz eljövetelét jövendölte a közismert médium Helena Petrovna Blavatsky, Alice Ann Bailey és Edgar Cayce már a XX. század első felében. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a magasabb szintre történő átmenet nem lesz fájdalommentes: természeti katasztrófák, pusztító világháborúk és más megrázkódtatások kísérik majd, amelyek célja, hogy az elmaradott, és fejlődésre képtelen csoportoktól " úgymond " "megtisztuljon" a föld.
Alice Bailey azt írta 1947-ben az eljövendő világkonfliktusról: "A feszültségek a világban olyanok, hogy egy újabb és valószínűleg végső világválságot fognak eredményezni, hacsak nem következik el bolygónkon a szellemi élet olyan felgyorsulása, amelyen keresztül a régóta várt Új Kor feltételeinek eljövetele megdöbbentően gyorssá válik" (The Rays and the Initations, 1947)
Kicsit hosszúra sikerült cikket egy még sokkal hosszabb írásból rövidítettem le, hogy a lényeg bennmaradjon.
Forrás: hetek.hu
