Dániel próféciái; Dániel álma: A tengerből jövő négy nagy állat
Dániel 7,1-28.
Belsazár uralkodásának első évében (Kri.e 549) Dániel különös álmot látott négy állatról, amelyek egymás után jöttek elő a tengerből. Miután az utolsó állat is feljött, látta az "Emberfiát" eljönni az ég felhőivel, hogy egy egész világra kiterjedő birodalmat alapítson.
Kézenfekvő, hogy a Dániel 7 négy állata és Nabukodonozor álmában szereplő állókép négy része között párhuzamot vonjunk.
Ugyanakkor hangsúlyeltolódást találunk bennük.
A Dán. 2-ben a négy világbirodalmat
ember képében látjuk. Ez az Istentől nekik adott
feladatra utal: ezeknek a birodalmaknak Isten uralmát kellene képviselniük a földön. (V.ö. 1 Móz. 1,27; az ember Isten képére teremtetett, azaz valamit ki kell ábrázolnia a teremtett világban Isten dicsőségéből).
A 7. fejezet a világbirodalmakat
vadállatokként ábrázolja. Ezzel kifejezésre juttatja ezeknak a világbirodalmaknak a jellegét: távolról sem töltötték be isteni megbízatásukat, mert uralmukból teljesen kizárták az élő Istent.
A jelképek azonosítása
Dán. 7.2
Szóla Dániel, és monda: Látám az én látásomban éjszaka, és ímé, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren;
És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.
1. Dániel először "az ég négy irányából támadó szélről" beszél, de olyan szélről, amelynek nyomában háborúk támadnak.
Más igehelyek alapján is tudhatjuk azt, hogy a Biblia prófétikus jelképrendszerében a szelek háborút és politikai forrongásokat és változásokat jelentenek. Az a tény pedig, hogy a szelek négy irányból támasztanak háborút, azt jelenti, hogy a Föld minden táján lévő politikai hatalmak ezen fáradoznak.
Jer. 49,36. Dán. 11,4/a.
A szelek, azaz a háborúk versengésének eredményeként királyságok keletkeztek és estek szét a történelem során.
2. A másik jelképpel pedig azt akarja kifejezni a prófécia, hogy milyen területen fognak ezek a háborúk támadni.
A "nagy tenger" kifejezés nem egy meghatározott területet akar megjelölni előttünk, hanem a világ népeinek jelképeként használja ezt a meghatározást.
A "nagy tenger", vagyis a sok víz jelképével a Petőfi Sándor által is alkalmazott "népek tengerének" tényét fejezi ki, vagyis a sok ember tömegét.
Jel.17,15. Ésa. 17,12-13/a.
Ezzel a jelképpel azt is kifejezi a prófécia, hogy ezek a háborúk nem lakatlan földön fognak dúlni, hanem sűrűn lakott földrészeken.
A tengeren dúló háborúk eredményeként "négy nagy állat" kiemelkedését szemlélheti végig a próféta.
Az állatoknak mint jelképeknek a jelentését nem nehéz megtudni, hiszen maga Dániel magyarázza meg a jelentésüket.
A látomásban szereplő állatoknak kettős jelentése is van.
Először is azt a négy királyt jelöli, akiknek a nevéhez fűződik egy-egy birodalom létrehozása.
"Négy király, akik támadnak a földön."
Másodszor azonban azt az országot jelenti, amelyik a többi országokkal való háborúskodása közben birodalommá erősödött a többiek fölé.
"A negyedik állat, negyedik ország lesz a földön." 23. vers.
"tengerből jöttek fel"
Mivel a tenger a népeket, az emberek sokaságát jelenti, ezért ez a jelkép azt is kifejezi, hogy ezek a királyok vagy birodalmak a népek soraiból, a népek között támad.
Nem a már meglévő hatalmak vetekednek egymás között, hanem ezek a királyok és királyságok úgy emelkednek ki a nép soraiból. Kis népek nőtték naggyá magukat, és emelkedtek a többi fölé. Végül pedig még azt a megállapítást is teszi Dániel, hogy "az egyik különbözött a másiktól".
Az itt említett különbözőséget már Nabukodonozor álomképénél is megfigyelhettük.
A királynak mutatott álomképnél a négy egymástól különböző fém érzékeltette ezt a különbözőséget.
Itt pedig az állatok egymástól eltérő természete és képessége által próbálja ugyanazt kifejezni a látomás állatképei.
A szimbólikus állatok
Az első állat egy különös oroszlán, amelyiknek sas szárnyai vannak.
Babiloniában a művészeti alkotások kedvenc díszítő eleme volt a szárnyas oroszlán.
Az oroszlán, mint az állatok királya, - valamint a sas, mint a madarak királya, igen alkalmas jelkép arra, hogy a hatalma csúcsán lévő Babiloniai Birodalmat szemléltesse.
Ezzel az oroszlánnal azonban nagyon különös dolgok történtek.
"Nézém, míg szárnyai kitépettek." (4)
A szárnyaitól megfosztott oroszlán már nem volt képes arra, hogy sasként a népek fölé emelkedjen, és rávesse magát a kiszemelt áldozataira.[/font]
Ez a kép nyilván azt az időt jelöli meg, amikor Nabukodonozor után már gyengébb uralkodók kerültek a trónra.
Nézém, "míg felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttatott"
Egy olyan oroszlán, amelyet kényszerrel emelnek fel a földről, és kényszerítenek arra, hogy csak a hátsó lábain álljon, teljesen elveszíti oroszlán jellegét és félelmetességét.[/font]
Egy ilyen természetellenes állapot szinte teljes tehetetlenségre kényszerít.
"Nézém, míg 'emberi szív adaték néki"
Egy angol királyt rettenthetetlen bátorsága miatt Oroszlánszívű Richárdnak nevezett a történelem.
Az emberszívű oroszlán ezzel ellentétben a félénkségnek, a bátortalanságnak, és a gyávaságnak lehet a jelképe.
A jelképnek ez a része a félénk Belsazárt és korát jelképezi, aki az ellenség elől gyáván inkább a Babilon városának falai mögé vonult vissza.
3. A második állat egy medve, amelynek fogai között oldalbordák vannak.
Ahogyan az állóképnél egy értéktelenebb fém jelképezte a következő birodalmat, itt hasonlóképpen történik.
Bár a medve gyengébb és alábbvaló mint az oroszlán, de mégis elég vad és kegyetlen tud lenni, ha egyszer már vért ízlelt.
Ésaiás prófétának is pontosan ilyen vad és kegyetlen képpel mutatta be Isten a Babilont legyőző hatalmat. Ésa. 13,17-19.
Ezt a vadságát érzékelteti az a felszólítás is, hogy "egyél sok húst".
Bár a beszélő nem mutatkozik be, de bizonyára Istentől származik a parancs és az engedély, hogy ez az új hatalom szinre lépjen. lásd: Ésa. 13,17.
Két különös megjegyzést ezzel az állattal kapcsolatosan is tesz Dániel.
A felületes olvasó számára talán semmit sem mond a prófétának az a megjegyzése, hogy "kele az egyik oldalára".
Csak akkor van jelentősége,ha figyelembe vesszük, hogy ez a birodalom két ország összefogásából jött létre (médek és perzsák), mint a medve két oldala.
A birodalom feltámadása azonban az egyik oldal (a perzsák) kezdeményezésére történt meg.
Sőt, mintegy két év után a perzsák teljesen át is vették az uralkodói hatalmat annyira, hogy a későbbi történelemben már csak Perzsa Birodalomról beszélhetünk.
Ezt akarja tehát kifejezni az a kép, hogy a "medve" az egyik oldalára kelt fel.
A próféta másik megjegyzése már sokkal kifejezőbb, hiszen azt mondja, hogy "három oldalborda van a szájában a fogai között"
Ez a jelkép bizonyára a Médó-Perzsa Birodalom hódításainak a mértékét és irányát mutatja meg előttünk.
Ez az állat, vagyis ez a Birodalom ugyanis három nagyobb országot, illetve hatalmat olvasztott magába, kebelezett be, vagyis evett meg, mire teljesen felállt a lábaira.
Ez a három hatalom Lidia, Babilonia és Egyiptom volt.
A harmadik állatban egy párducot vél felismerni Dániel, bár nagyon különös külső adottságokkal.
A közismert vadsága mellett a rendkívüli gyorsaságáról ismert a párduc.
A párduc által szemléltetett ország hódításainak gyorsaságát azonban még a párduc sem tudja önmagában megfelelően szemléltetni. Ezért mutatja be a látomás úgy a párducot, hogy még "négy madár szárnya is van a hátán",amivel a gyorsaság legmagasabb fokú tényét akarja érzékeltetni.
Az ókor történetében sehol sem találunk olyan gyors hadműveleteket és olyan fényes diadalsorozatot, mint Nagy Sándor hódításaiban.
A négy szárnyon kívül még olyan rendkívüliséget is lát Dániel a párducon, hogy "négy feje volt"
Tökéletes szemléltetése ez a Görög Birodalomnak, amely csak kezdeti szakaszában volt egy fej, azaz egy király irányítása alatt.
Nagy Sándor alig 15 éves ragyogó pályafutása után mocsárláz (malária) következtében meghalt.
Hirtelen halála után nemsokára négy tábornoka szétosztotta a Birodalmat egymás között.
A prófécia tehát igen találóan szemlélteti ezt a Birodalmat egy olyan állat által, amelynek négy feje van.
Azaz egy Birodalom, de négy uralkodóval.
1. Ptolemaios,
2. Seleukos,
3. Kassander,
4. Lysimachos.
A természet világából nem tudott Isten olyan rettenetes külsejű és természetű állatot bemutatni, amely a negyedik világhatalmat jelképezhette volna.
"Nagy vasfogai valának, falt és zúzott"
A vasfogak a kegyetlen vadságot és a kegyetlenségben tanúsított rendkívüli erőt akarják érzékeltetni.
Ahogy ez a jelképes szörny felfalta és összezúzta az áldozatát, hasonló módon morzsolt szét a Római Birodalom is mindent, ami csak útját állta. Városokat, sőt nemzeteket tüntetett el a föld színéről.
"A maradékot a lábaival összetaposta"
[*] Ha Róma nem igázott le teljesen egy népet, vagy nem semmisítette meg teljesen, akkor ezt csak azért tette, hogy rabszolgáinak utánpótlása biztosított legyen.
[*] A lábaival való összetaposás a rabszolgaság megalázó körülményét fejezi ki.
[*] "És tíz szarva vala neki"
A Dánielnek adott magyarázat szerint ez tíz királyt, azaz tíz országot jelent.
Dán. 7,24. (7,17. 23.)
[*] Ez nemcsak azt jelenti, hogy a Római Birodalom tíz királyság területén uralkodott, hanem azt is, hogy egy idő után tíz önálló királyságra szakadt szét.
[*]Ahogy a Görög Birodalom négy felé, úgy a Római Birodalom tíz felé.
A Római Birodalom helyreállítása
A Kr.u. 96 körül keletkezett "Jelenések könyvében" sok utalás történik Dániel könyvére. A pátmoszi száműzetésében élő János apostol látomásai kiegészítik Dániel és a Biblia többi prófétai könyvét.
A Római Birodalmat a Jelenések is tíz szarvú, félelmetes vadállatnak ábrázolja (Jel. 13,1-10. stb) A 17.8-ban ezt olvassuk:
Jel. 17.8
A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van.
Ez az igehely a Római Birodalom három szakaszát tárja elénk:
1. A fenevad
volt
2. A fenevad
nincs
3. A fenevad a mélységből
jön fel. (volt, nincs, noha
van)
A Jelenések szerint a Római Birodalom újraéled, azaz a nyugati hatalmak újra egyesülnek.
Míg a Jelenések látomásában világosan meg van különböztetve a Római Birodalom három szakasza, Dániel próféciájában a három korszak egybeolvad.
Ami a Római Birodalom jövőjét illeti, rendkívül érdekes, hogy a nyugati hatalmak valóban újra összetömörültek. Mindezt a Római Birodalom újjáéledésének tekinthetjük, tehát a prófécia beteljesedésének.
Az Emberfia és birodalma
Dán. 7.13
Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú* felé tartott, és odavezették hozzá. Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg.
(öregkorú - helyes fordításban: kortalan)
Miután a Római Birodalom elbukott (4. szakasz), nem jött más birodalom a helyébe (mint az előző világbirodalmak esetében). Mi most a helyreállított Római Birodalomban élünk, ám ennek az időtartama rövid lesz. Az Emberfiának, Jézus Krisztusnak a megjelenésével fog véget érni. (Dán. 7,11.26-27). Akkor nyilvánvaló lesz, hogy csak Jézus Krisztus tud olyan birodalmat alapítani, amelyben igazság és békesség uralkodik.
(Folytatom...)