A fogadalmak is előkészítést igényelnek!

Melitta

Adminisztrátor - in memoriam 1954-2026
Fórumvezető
Rádiós
Örökös Adminisztrátor
Ne újév napján tegyen újévi fogadalmat!

Szeretjük a "mágikus" dátumokat: a diéta mindig hétfőn kezdődik és mindig hónap elsején szívjuk el az utolsó szál cigit. A legerősebb hatással január elseje bír - hiszen új év, új élet. De valóban beválik, ha görcsösen ragaszkodunk egy dátumhoz?

Minél nagyobb változtatást igényel egy szokásunk megvalósítása, annál könnyebben adjuk azt fel - ennek hátterében nemcsak a (sok ember számára elképzelhetetlen) hatalmas fordulat áll, hanem az is, nem hagyunk magunknak elegendő időt a felkészülésre.

Az újévi fogadalmakkal éppen ez a baj: egyik napról a másikra, január első napját kitűzve, nagy hévvel elhatározzunk, hogy teljesen megváltoztatjuk az életünket. Nem gondolunk azonban bele, hogy a szokásaink hosszú idő alatt alakultak ki és az új szokások felvételéhez, illetve megerősödéséhez legalább annyi idő kell.

Ráadásul egy olyan - tagadhatatlanul "mágikus" - dátumot választunk, ami igencsak megnehezíti az egészséges szokások felvételét. Hiszen január elsején általában nem dolgozunk, otthon töltjük az időt a szeretteinkkel.

Nem ritka a másnaposság sem, a finom ünnepi falatokból, süteményekből is van még, és ember legyen a talpán, aki lemond ezekről a Nagy Fogyókúra kedvéért.

Készüljünk tudatosan az új évre!
fogadalom.jpg


Szakemberek szerint a szokások megváltoztatásához legalább két hónapra (!) van szükség/. Ennyi kell ugyanis, hogy egy szokás "rögzüljön", a mindennapjaink részévé váljon. A rögzülési idő függ a szokás bonyolultságától, az egyéni tulajdonságoktól és attól is, hogy milyen nehéz a szokást "megtörni", azaz abbahagyni.

Ha felkészülünk a nagy változtatásokra - legalább ugyanennyi időt szánva a tervezésre -, akkor nemcsak hatékonyabbak leszünk, de könnyebb is lesz az átmenet, és annak a valószínűsége i s sokszorosára nő, hogy nem felejtjük el egyik pillanatról a másikra, amit elterveztünk. Az alábbiakban adunk néhány tippet, hogyan kezdje el már most a felkészülést a januári életmódváltásra!

- Írjon naplót! Ne csak azt próbálja meg szavakba önteni, miért szeretne változtatni az életmódján, hanem azt is, mit nyer a változtatással. Sorakoztasson fel érveket és ellenérveket (például a cigarettázás megnyugtatja, de rosszat tesz a tüdejének), fogalmazza meg a kételyeit és próbálja meg felderíteni, miért is alakult ki a rossz szokás!

- Bontsa le az "átállást" a lehető legkisebb lépésekre! Mindegyikhez rendeljen hozzá egy dátumot is, így ugyanis sokkal átláthatóbb és feldolgozhatóbb lesz a feladat. Gondoljon a részletes edzésprogramokra: ezek nem úgy néznek ki, hogy hétfőn felveszi a futócipőt, majd három hónap múlva bekocog a maratoni táv célvonalába! Minél pontosabban látja, milyen apróságok elegendőek ahhoz, hogy végül elérje a célját, annál könnyebb lesz: hiszen egy pár perces feladatot minden nap meg tud tenni, és az idő előrehaladtával egyre erősebb és erősebb lesz!

- Dolgozzon ki egy rendszert és koncentráljon a jutalmakra! Ne büntesse magát azért, mert nem sikerült azonnal az átállás, néha engedjen meg magának kisebb kilengéseket és jutalmazza meg magát azért, ha sikerült az aznapi feladatokat teljesítenie! Ha egy-egy nap nem úgy alakul, ahogy szeretné, akkor sem kell feladnia - sőt ez teljesen természetes folyamat. A legfontosabb, hogy legyen kész terve arra, hogy mit tesz vészhelyzetben és gondolja ki azt is, mivel tud a leggyorsabban visszakerülni a "változtató üzemmódba".

- Keressen egy társat, beszéljen a céljairól! Mindannyiunk ismerősei között vannak olyan magányos hősök, akik egyik pillanatról a másikra eldöntötték, hogy gyökeresen megváltoztatják az életüket, ráadásul úgy, hogy nem szóltak róla senkinek. A legtöbbünknek viszont szüksége van a barátok, a családtagok támogatására. Keressen magának egy társat, akivel kölcsönösen motiválják és inspirálják egymást! Beszéljen a céljairól, terveiről a rokonainak, munkatársainak! Ideális esetben támogatni fogják Önt, de gyakran a kérdőre vonástól, a nevetségessé válástól való félelem is elég ahhoz, hogy betartsuk a fogadalmunkat.
 
Csak csínján azokkal a fogadalmakkal, mert még egyszer valamelyik nyelvtani zseni ezt fogadásnak értelmezi, amihez mint a fejedből online kipattanó ötlethez a NAV engedélye kell majd és mivel szerencsejáték, ezért a fogadalmaddal szert tett nyereség (pl. fogyókúra révén elért költség és ruhaméret csökkentés, megtakarítás) adóköteles jövedelemnek számíthat!
 
Főleg akkor, ha a fogadalmat nem tartjuk be. Ez ugyanis azt jelenti, hogy vagy betartjuk (nyertünk) vagy nem tartjuk be (vesztettünk), tehát a szerencsejáték minden kellékével rendelkezik.
 
A fogadalom, az ugye az „ígéret” szó jelentéskörébe tartozó valami?

Na akkor közlöm hogy elegem van mindenkiből. Emiatt bosszúból megígérem, hogy egyetlen ígéretemet se tartom be.
 
Ne újév napján tegyen újévi fogadalmat!

Szeretjük a "mágikus" dátumokat: a diéta mindig hétfőn kezdődik és mindig hónap elsején szívjuk el az utolsó szál cigit. A legerősebb hatással január elseje bír - hiszen új év, új élet. De valóban beválik, ha görcsösen ragaszkodunk egy dátumhoz?

Minél nagyobb változtatást igényel egy szokásunk megvalósítása, annál könnyebben adjuk azt fel - ennek hátterében nemcsak a (sok ember számára elképzelhetetlen) hatalmas fordulat áll, hanem az is, nem hagyunk magunknak elegendő időt a felkészülésre.

Az újévi fogadalmakkal éppen ez a baj: egyik napról a másikra, január első napját kitűzve, nagy hévvel elhatározzunk, hogy teljesen megváltoztatjuk az életünket. Nem gondolunk azonban bele, hogy a szokásaink hosszú idő alatt alakultak ki és az új szokások felvételéhez, illetve megerősödéséhez legalább annyi idő kell.

Ráadásul egy olyan - tagadhatatlanul "mágikus" - dátumot választunk, ami igencsak megnehezíti az egészséges szokások felvételét. Hiszen január elsején általában nem dolgozunk, otthon töltjük az időt a szeretteinkkel.

Nem ritka a másnaposság sem, a finom ünnepi falatokból, süteményekből is van még, és ember legyen a talpán, aki lemond ezekről a Nagy Fogyókúra kedvéért.

Készüljünk tudatosan az új évre!
Csatolás megtekintése 1130671

Szakemberek szerint a szokások megváltoztatásához legalább két hónapra (!) van szükség/. Ennyi kell ugyanis, hogy egy szokás "rögzüljön", a mindennapjaink részévé váljon. A rögzülési idő függ a szokás bonyolultságától, az egyéni tulajdonságoktól és attól is, hogy milyen nehéz a szokást "megtörni", azaz abbahagyni.

Ha felkészülünk a nagy változtatásokra - legalább ugyanennyi időt szánva a tervezésre -, akkor nemcsak hatékonyabbak leszünk, de könnyebb is lesz az átmenet, és annak a valószínűsége i s sokszorosára nő, hogy nem felejtjük el egyik pillanatról a másikra, amit elterveztünk. Az alábbiakban adunk néhány tippet, hogyan kezdje el már most a felkészülést a januári életmódváltásra!

- Írjon naplót! Ne csak azt próbálja meg szavakba önteni, miért szeretne változtatni az életmódján, hanem azt is, mit nyer a változtatással. Sorakoztasson fel érveket és ellenérveket (például a cigarettázás megnyugtatja, de rosszat tesz a tüdejének), fogalmazza meg a kételyeit és próbálja meg felderíteni, miért is alakult ki a rossz szokás!

- Bontsa le az "átállást" a lehető legkisebb lépésekre! Mindegyikhez rendeljen hozzá egy dátumot is, így ugyanis sokkal átláthatóbb és feldolgozhatóbb lesz a feladat. Gondoljon a részletes edzésprogramokra: ezek nem úgy néznek ki, hogy hétfőn felveszi a futócipőt, majd három hónap múlva bekocog a maratoni táv célvonalába! Minél pontosabban látja, milyen apróságok elegendőek ahhoz, hogy végül elérje a célját, annál könnyebb lesz: hiszen egy pár perces feladatot minden nap meg tud tenni, és az idő előrehaladtával egyre erősebb és erősebb lesz!

- Dolgozzon ki egy rendszert és koncentráljon a jutalmakra! Ne büntesse magát azért, mert nem sikerült azonnal az átállás, néha engedjen meg magának kisebb kilengéseket és jutalmazza meg magát azért, ha sikerült az aznapi feladatokat teljesítenie! Ha egy-egy nap nem úgy alakul, ahogy szeretné, akkor sem kell feladnia - sőt ez teljesen természetes folyamat. A legfontosabb, hogy legyen kész terve arra, hogy mit tesz vészhelyzetben és gondolja ki azt is, mivel tud a leggyorsabban visszakerülni a "változtató üzemmódba".

- Keressen egy társat, beszéljen a céljairól! Mindannyiunk ismerősei között vannak olyan magányos hősök, akik egyik pillanatról a másikra eldöntötték, hogy gyökeresen megváltoztatják az életüket, ráadásul úgy, hogy nem szóltak róla senkinek. A legtöbbünknek viszont szüksége van a barátok, a családtagok támogatására. Keressen magának egy társat, akivel kölcsönösen motiválják és inspirálják egymást! Beszéljen a céljairól, terveiről a rokonainak, munkatársainak! Ideális esetben támogatni fogják Önt, de gyakran a kérdőre vonástól, a nevetségessé válástól való félelem is elég ahhoz, hogy betartsuk a fogadalmunkat.
 
Kedves Melitta!
Új vagyok még és nem tudom hogy a 20 hozzászólást hol-hogyan kell megtennem?
Tudnál segíteni?
 
Oldal tetejére