A magyarság mitológiája, ősi küldetése

ideirhatsz123 írta:

Czanik Csaba Árpádot olvas vki?

Kattints a kibontásához...

Persze,gondolom sokan.Bar itt inkabb a multunkat kovacsoljak ossze.

Kedves Spekker Éva!
Talán annyi potosításra lehet szükség, hogy a magyarok kialakulása a 200-as években történt (kezdődött)több hunfajú népből (kabar, manysi, hun, avar..) és kb a mongoljárás idejére fejeződött be. Az egységes nyelvünk pl ez utóbbi időpontban már létezett. A történet hosszú, így nem tudnám részletezni. Jól összerakható azoban az Arvisura c. könyvből. Tehát a kialakulás "egy történelmi folyamat" volt. Az Árpádok nyelve -bejövetelükkor- pl még nem volt magyar, csak génjeik..az Ő történetük sem rövid azonban, Nimródig visszanyúlik (ie. 4000 körűlre). A leírt okokból eléggé elszánt és agyilag is megfelelő állapotú emberek (bocsánat a furcsa kifejezésért) kellenek az őstörténetünk megismeréséhez. Persze ezt valamennyire le is lehet egyszerűsíteni.
Az Árpádok pl négyszer szerepelnek a Bibliában, ez megkereshető benne.
A TAMANA pl egy olyan kutató (Tóth Bátor) felismerésén alapul, aki a hun-avar-magyar szavakat "végigvadászta" a világon, sokat és meglepő helyeken talált belőlük...ennek valami oka lehet...? Ezek bizonyítékok, de nemcsak ezek a dolgok. tehát a véleménye igencsak "űl" amellyet most leírt. Csak egy szót írnék most egy ecuadori tűzhányó neve: Csimborazzó...ezt a spanyolok ferdítették erre, ha jól meggondoljuk ez a Csimbókrázó nevű vulkán..DE Qitó is mintha Kéttó lenne...és még nagyon sok ilyen van.
Akkor még nem beszéltünk A Sziriát oszlopai c. könyvről sem (Várkonyi Nándortól).

268. Arvisura, Nekese fősámán és Kolama rovása, ie. 206-iu. 455.

Deédes aranyasszony oktatásából. (aranyasszony a fejedelem, a fősámán, vagy a főtárkány neje volt. Deédes -a mai Dédes őrzi nevét- Nekese felesége, Atilla unokahúga)
Az Ataiszon GÓG földjén a fekete, MAGÓG földjén pedig a fehér hunok laktak. A nagy birodalmukban földműveléssel, legeltetéssel foglakoztak főleg.
Az innen segítségűl kért Buda (fejdelemfi) a kőfaragók vezetője sumériába ment, mert a segítségét kérték , Ur város építéséhez.
Amikor Buda elvégezte a rábízott feladatot, akkor Észak-mezopotámiába ment, ahol letelepedett, Paripa és Dabósa városokban az embereivel, mert közben elsüllyedt Ataisz.
A templom és város avatóra Úrba -Ataiszból- érkezett hunok sem tudtak visszamenni, ugyanis Ataisz ebben az időben süllyedt el (ie. 5038.-ban), nagy vulkánosság mellett. A látogatók közűl a gazdagabb hunok a Kaukázus, míg a szegényebbek Ordosz felé indultak hazát keresni maguknak. A Hangun (Sárga folyó) mellett 310.-ben nagy földrengés volt,
ekkor sok hun elköltözött Ordoszból. Ebben az időben a kínaiak rákényszrűltek a nagy fal építésére. Az ordoszi hun törzsek száma ie. 600 körűl 216 volt. Ordosz Karnak bölcseinek is fővárosa volt, a hikszoszoknál ugyanis valamikor még az Ataiszból érkezettek alapítottak gyarmatot. A nyugati hun birodalom Magyarkán alakult meg, részben a kínai támadások részben a népszaporodás és a sivatagosodás miatt egy időben kettős fejedelemség létezett: Ordoszban és Káspiváron. Később Ordosz visszanyerte korábbi fővárosi rangját.BÉKÉSBEN, Atilla idejében két besenyő tömény tartózkodott, Szarvas-Gyoma-Békés-Gyula tengellyel. RÉKA tulajdonaként. Réka besenyő származású volt.
Hunor fia, Balambér (atilla apja) a Don mellett élő gótokat kiűzte onnan, mintegy előkészítésként az Atilla féle honfoglaláshoz. A hunok már 378.-ban behatoltak Pannóniába és kiűzték onnan a rómaiakat. Bagamér fősámán Udin öccse is résztvett a harcokban (Udine!). Udin később -401.-ben- a rómaiak segítségére siet, a gótok elleni harcokban.
Udin harcosai és a keletről érkező kisebb hun csoport 410.-ben telepedtek le a jász síkságon, jóval Atilla-Buda érkezése (433) előtt.
Buda Bizáncban, Atilla pedig Rómában tanult, tájékozódott ifjúként, mert Ordosz Bizáncot és Rómát akarta elfoglalni. Ebben az időben az avarok a Káspi és az Aral között éltek. Később Budáék Bizáncot adófizetővé tették.
Buda megépítette a PILISBEN ŐSBUDÁT A SÁMÁNKÖZPONTOT.
(valószínű helye: Budakalász fölött van) Azért volt szükség a sámánközpontra, mert Ordosz -több okból- ekkoriban megszűnik, helyette Ősbuda lesz a sámánközpont, a vezéri székhely pedig (Atilla részére) szintén felépül, máshol. Ordosz áthelyezése és a relikviák elszállítása nem tetszett az ottmaradó besenyőknek (ott is éltek) ezért még ennek a nevét is megváltoztatták, Patóra (ma: Baotou Kínánban). A nyugat elleni harc céljából 48+2 besnyő tömény részvétele volt elrendelve, Atilla területére. Az előkészületeket Bagamér intézte.
Amikor berendezkedtek, akkor még késett 5 tömény keletről, mellyek bevárását szükségesnek tartotta Buda a harcokhoz. Különösen a gótok befolyásolták Atillát, hogy induljanak a csatamezőre, a késők nélkül (takarmányozási probléma volt). Mivel Buda ezt továbbra is ellenezte, egy éjszaka őt meggyilkolták ( nem lehet tudni, hogy Atilla tudtával vagy e nélkűl??). A catalanaumi nagy csata döntetlenre végződött (451), még járvány is felütötte a fejét, Atilla így onnan hamar visszajött a csapataival. A következő évben Atilla hunjai Rómáig törtek ellőre, jelentős zsákmányt is szerezve, de a várost nem vették be. A pápával Deédes tárgyalt,a harcok befejezéseként. Eszék és Maros töményvezér (Deédes két férje) is elesett aharcokban. ((Megjegyzés: Deédesnek 3 férje volt, az előbbieken kívűl még Nekese is ez volt. Mivel életükben elkészült a fémkoporsójuk és nem használták ezeket (a harcmezőm maradt a testük) később ezek szolgáltak Atilla részére.....+ a Nekeséé, aki hosszú életű volt))
Atilla Honória császárlányt akarta elvenni, erre a császártól -be nem tartott- ígérete volt. "Vígasztalásul" érkezett a gótok Krimhildája hozzá, aki gótjaival megmérgezte Atillát8453.-ban). Sajnos a főtestőrét -Darócot- sikerűlt leitatni...a gótoknak. (( Atilla 40 éves volt, Réka Békésben bosszankodott ezalatt,a legkisebb fiukkal: Csabával...Deédes pedig "levénemberezte"esküvője előtt, ...egyedűl Ő mert szólni..)). A catalanaumi nagy csatában Atilla elől Éciusz -egykori római tanulótársa és mostani római fővezér- megfutamodott.

268. Arvisura, második, befjező rész.

Réka, Atilla halála után biztatta fiait (Ellákot és Dengiziket) higy vegyék át a hatalmat, bár arról már régen megállapodtak, hogy az Aladáré -Buda fiáé- lesz. A feszűlt helyzetben kitört a testvérharc a hunok között, sok fölösleges áldozattal. A harcolók között ennek Deédes és Nekese fősámán megjelenése, érvei vetettek véget, kijelölték az unokatestvérek új keleti területeit. Ugyanis keletre húzódtak vissza, Ellák a Tiszától nyugatra, Dengizik Jászvásártól az Etilig, Aladár -legmesszebb- az Etiltől a Bujkál (Bajkál) tóig foglalt területet. Csaba -a legifjabb- a Tiszától Jászvásárig rendezkedett be, önállóan. Aladár ( a mai) manysiföldön létesített központot magának. A gótok szövetségben a rómaiakkal és a dahákkal még az osztozkodás után legyőzték a Pannóniában lévő Ellákot. Az osztozkodás nemcsak a területeket, hanem a tyumenyeket is jelentette.
Réka végűl a dahák vezéréhez ment feleségűl, így béke lett. A közvetlenűl Szeged fölött lévő Atilla nyughelyet (pontos helyét leírja az Arvisura) Szeged tyumenyvezér védelmezte, napi őrjáratokat tartottak itt. A palóc nagyszalán elhatározták, hogy Kossuth hadnagy menjen el 5 fő lovassal Egyiptomba, a Hórusz (Hór Aba az eredeti neve) ünnepre, figyelje meg az Ibos (Nílus) áradását és a Szíriusz helyzetét. A visszaérkező Kossuth jelentette, hogy a naptárat módosítani kell, vagyis 1 nappal rövidíteni szükséges az évet. Illetve szökőévre van szükség.
Aladár birodalmából sok hun élt az Etil mindkét partján, ahol a magyarokkal összeolvadtak (ekkor már régen megvolt a magyarok őshazája itt, Berénytől kezdve)
Az arvisura neveket is egyeztették itt, amely mellé ekkor már latin neveket is fel lehetett venni.
Dédesnek 9 fia, 6 lánya és 24 unokája volt, a három férjétől, melyek közűl már csak Nekese fősámán élt, aki a vasgyártással sokat foglakozott. A Csörsz (Csősz) vonalat fenntartották, kiképzőhely volt,a palócok (úzok) Vadnától Pozsonyig éltek. Mindenkinek egy felesége lehetett 455.-től, a nagy süán győztesek kivételével. A Van tó környékéről elmenekült Mani hívek Magyarka és a Don között telepedtek le, egészen Jászvásárig is voltak azonban telepeik. Aladár Etil környéki hunjai a magyariakhoz csatlakoztak. Ekkor már erőteljes arab expanzió bontakozott ki, főleg Mezopotámia felől. Az őshazánkban a papi Nyék törzs volt a szellemi vezetőréteg!
Dengizik a görögök bizánci népével kereskedett. A khorezmi, újgúri Mani egyistenhitű szeretet vallást előbb a Buddhizmus, majd az iszlám gyengítette, néhol eltörölte. A zsidók is vándoroltak az arabok elől, északra, egészen Kazáriáig ekkor és ellepték Bakátot.(Aral tó mellékén volt)

269. Arvisura, Szanka fősámán rovása, 420-485.
A palócok.

A hunok 420 körűl indultak meg az előre eltervezett hadjáratukra, velük jöttek az úzok(=palúz=palóc) is. Jákó úz vezér az Etilnél, átkelés közben megsérűlt, lebénult. Lányát, Deédest (Dédest) küldte tovább, maga helyett, mikor Ordoszba visszavitték. Dédes a 15. születésnapján megnyerte a nagysüánt, jó lovas volt, ezen a versenyen unokabátyja, Atilla elbukott a lovával. Mint nyertesnek engedélyezték, hogy kívánságára 3 férje legyen: Maros (székihun), Eszék (magyari) és Nekese (úz sámán, vasműves). Amikor 430.-ban elindultak Ordoszból nyugarta, Buda is velük tartott. Dédes különben holdtöltétől-holdtöltéig volt egy-egy férjénél. Bagamér után ( 430.-ban halt meg) fia, Atilla lett a hunok fővezére, bátyja, Buda pedig a fősámán. Bagamér Bősárkány nevű huga volt Dédes anyja, férje pedig Jákó volt. Buda felesége a szép Dunna asszony volt, fiuk pedig Aladár. Dédes a fehér hunokkal az Etilen át érkezett, a fekete hunok a derbenti kapun jöttek be a Kárpát medencébe.
A letelepedést az ordoszi vezetőség irányította. Pl Nekese kijelölt helye Sajó ordosztól (a mai Ózd) a Tiszáig volt kijelölve. Atilláékkal minden törzs képviselője résztvett a bejövetelben.
Megjegyzés: talán itt alkamas megkérdezni: ugyan hány honfoglalás volt...a legutólsó persze Álmoséké..Egyértelmű válasz erre nem adható a mai felfogás szerint, van aki 3-ról ( Atilla, avar, Álmos), van aki 5-ről beszél, ill. fogad el.

269. Arvisura második része.

Atilláékkal minden törzs képviselői bejöttek ide, Ősbudavárát (fősámáni székhyelyet) főleg úz kőfaragók, ácsok építették fel. Az építésvezető Sziktivár komi sámán volt, a munka 5 évig tartott. Nekese vitézei 9 úz községben éltek ekkor (Ózd, Várkony, Hangony, Putnok...) Kohóik (pestek) voltak Dernőn, Rozsnyón, Vasváron...Nekese is dolgozott. Atilla halála után Vadnától Zebegényig éltek az úzok (ma: palócok). Ősbudavár négyszögletes alaprajzú (négyzet?) 24 öl széles vár volt, nagy védett bajárattal, pincével (ezt próbálják feltárni most Lánszkiék, akik erre a helyre véletlenek folytán bukkantak). Hét lakó ill. tanácskozó szintje volt tanácsteremmel, toronnyal. A mindenkori fősámán is itt lakott (Buda, majd Nekese..) A vár mellé a 24 törzs képviselői számára önálló szálláshelyek is létesültek, törzsi jelképekkel ( szarvas, sólyom, kecske stb..) Dédes három férje a 450. évi tanácskozáson a terem különböző oldalain űlt 3-3 fiukkal, míg a 4. oldalon Dédes helyezkedett el, Atilla és Buda között. Elhatározták a fegyverek nagyobbütemű gyártását, az úz kovácsok tehát nem maradtak tétlenűl.
Nekese tyumenyjének a feladata a következő harcokban a hadsereg élelmezése lett. Maros, Eszék is úz vezető volt.
A catalanaumi csatába 5 tyumeny hiánnyal indultak el, de előbb a tiltakozó Budát (a tyumenyek bevárását akarta) éjjel megölték a felbiztatott ifjak.
Az új fősámán Nekese lett, akit még Bősárkány is kedvelt, támogatott (Atilla nagynénje), aki szintén elindult a sereggel, de Győrnél agyvérzésben meghalt. Atilla 413.-ban született, a nagycsata idején tehát 38 éves volt.
A nagy csatában a B A S Z K rokonaink is résztvettek, elment értük Bakos hadnagy. Atilla is megsebesűlt, de kiheverte a sérülését. A csákányosok tyumenyje (úz) jól harcolt, Atillát is ők szabadították ki az ellenséges gyűrűből (mint ahogy ugyanez történt a mongoljáráskor, Muhinál, IV. Bélával!). Dunna asszony szerint, a halottak között "csoma" betegség volt észlelhető. A sámánok tanácsa végűl visszavonulást tanácsolt Atillának. Atilla folyton jósoltatott magának. Sokan úgyvélték: a hiányzó 5 tyumeny miatt lett döntetlen a csatat kimenetele. Egyedűl a Bakos vezette baszkok érték el a kitűzött célt: a Nagyvizet (Atlanti óceán partját). A palócföldön 452.-ben nagyszalát tartottak. ((megjegyzés a XIX. százd elején a mai Zala megyét még Szalának hívták))
Atilla itt elismerően nyilatkozott a legjobb harcosokról: Bakosékról, az úz csákányosokról, a bátor rimalányokról..A nagyszalán Bakos is megjelent. Buda fia, Aladár, ekkoriban nősült: Nekese egyik lányát vette feleségűl. Vasváron felépítették a sámánképzőt (ez a hely ma Ózd része) a határozat értelmében. Nekese is oktatott és üstöket (un "hun üst") készített. Dédes sebesűlt ápolást tanított. Atilla a lóról történő harcot oktatta, agyagbábus oktatást tartva. Ojbársz az arvisura törvényeit oktatta, Rómáig tartó hadjáratra buzdított.
Dédes férjei közűl ekkor már csak Nekese fősámán élt, Maros, Eszék a nagycsatában elpusztult. Dédes engedélyezte a nőknek a hadifoglyokkal történő házasságot. Így Piroska nevű lánya Centerhez, egy némethez (ma Ózd része), ment feleségűl, aki vasműves volt. Visnyó nevű lánya a kabar Zsolca felesége lett. Atilla 453 tavaszán Róma ellen indult, Nekese othonmaradt, mert Atilla megharagudott rá, helyette Dédes volt a serggel. Dunna új fehérneműt talált ki a lovasok részére, amely nem tört (innen a dunna?) hosszú lovagláskor.. Rómáig sok helyen betörtek a városokba, zsákmányoltak..Rómánál a részeg Atilla Dédest küldte a pápai küldöttséghez tárgyalni. Végűl innen, a békekötés után nagy hadisarccal és sok fogollyal távoztak a hunok. Atilla fájlalta: Éciusz újra megfutamodott előle, nem vett részt a hadjáratban. A hazatérők Bálványoson leányvásárt tartottak, a hadifoglyok mind "elkeltek".
A megözvegyűlt Piroska egy Stoph nevű némethez ment feleségűl Center után. a nagycsatában ugyanis sok német hadifiglyot ejtettek. Sajó Ordoszből (Ózdról) Piroska -miután ezt Léka nevű fiára hagyta- Palinára elköltözött. Léka Buda Serényke nevű lányát vette feleségűl.
Az Atilla zsarnoksága ellen lázadó germánok, engesztelésűl (453.-ban) Krimhildát küldték el Atilla számára.
MEGJEGYZÉS: sem Atilla, sem az őt az ősi "hun álom", azaz a Csende Óceántól az Atlanti óceán-ig tartó hun birodalom kialakítására Európába küldő törzsszövetség nem jól mérte fel
az Európában lehetséges ellenállás erőit. Ezért és nem a "csoma" betegségtől, vagy az 5 tyumeny hiányától vallott Atilla kudarcot. Ez a kudarc azonban azóta is fenáll, a hunok és sokszor rokonnépeik is fizettek/fizetnek ezért a hadjáratért. Ordosz tévedése -mondhatom- a mai napig "sokba kerűl" nekünk. Atilla ebben a játszmában csak az egyik végrehajtó volt.
A leírtak mindössze saját véleményemet vázolják.

Attila rég volt, Napóleon pedig nem rég. Hogy lehet az hogy Attilát nem hajlandóak felejteni Európában, ellenben Napóleont igen hamar...?

Alberth Uram!
Biztosan hallottál már az Illuminátorokról, akik tevékenysége, jövőképe összefüggött a kérdéssel, már Napcsi idején...azonkívűl Napoleon a fajtájukból való volt (atlantiszi ember) Atilla pedig nem (ataiszi). Figyeld meg, hogy ösztönösen nem fogadnak el minket az atlantisziak, általában, rasszistának mondanám őket, ha ez nem egy elkoptatott, lejáratott akármi lenne. Végülis ki nem fajcentrikus többé-kevésbé? Muszáj annak lenni..
Persze kivétel erősíti..Ha nem karták gyilkolni elődeinket az európaiak, akkor beolvasztottak, lásd -kezdetnek- az etruszkokat...és a mostani helyzet sem eb a szomszédoknál. Én a leírtakat hiszem, a válasz pedig nem egyszerű..

269. Arvisura, harmadik része.

Krimhilda kiséretében lévő gótok megmérgezték Atillát. Atilla így 453 juniusában meghalt, 40 évesen. A Maros Szegedközeli mellékágába temették (a Szárazérbe) a temetési helyét Szanka sámán -Nekese helyettese- jelölte ki. A temetést végzők lenyilazása az arvisura szerint is megtörtént esemény, ők foglyok, szolgák voltak. A temetés "celebrátora" Dédes és Nekese volt, a koporsókat (Eszékét: ezüst, Marosét:arany, és Sajó Ordoszból Nekeséét:koracél)
pedig sietve szállították a helyszínre, addig Atillát "hidegre tették", azaz jégverembe..A koporsókat a tulajdonosoknak ill. hozzátartozóiknak, Réka arannyal kifizette. Nekese is-szokás szerint- életében elkészíttette a koporsóját nikkelben és cinkben gazdag dobsinai ércből. Darócot -Nekese és Dédes fiát- a főtestőrt, leitatták Krimhilda kísérői és elaludt, ekkor mérgezték meg Atillát, aki szintén ivott. A gótokat és Krimhildát lenyilazták és egy száraz Tiszaágba temették Atilla katonái. A koporsók sorrendje (így fértek egymásba): ezüst-arany-vas volt . Atilla mellé egy pergőt helyeztek el (homokóra-féle). A koporsók légmentes zárását Daróc végezte el. Temetéskor a kijelölt helyet a sámánképzősök lezárták, a szolgák lenyilazása után a Szárazér gátját (áttöltésezték ezt) elbontották.
"Peregtől a két Hódos irányában egy tyumenyre nyugszik Atilla". (Vásárhely alatt, csaknem pontosan déli irányban, ahol ma is létezik a Szárazér, amely a Tiszába ömlött akkor, most egy holtágba).
Az összetűzések után a Turgaj kapu irányába távozó Aladárral elment Daróc is távozott innen, büntetésül. Daróc az új területen Bolári Merbolyát vette el, ikerfiaik születtek: Gerenna és Balog. Az unokatestvérek civakodása Pusztaszeren kezdődött, mert a fővezérséget -korábban- már Aladárnak ígérték, de Réka ezt a fiaival megtámadta. Egyébként a testvérháborúban -mellyet Dédes szüntet meg- Aladár győzött (habár ez a lényeget tekintve mindegy). Nagyon sok volt a belharc vesztesége. Az Ittmaradó (Tisza vonalától keletre) Csabának 11 tyumenyt itthagytak, a többiekkel keletre mentek Aladár és Atilla ikerfiai. Maros fia, SZÖGED lett Atilla sírőrzője (a temetés titkosságában nem bíztak--és joggal), majd később mások őrízték a sírt, egészen 505.-ig.
Az Öregek Tanácsa minden télen Ősbudán tanácskozott, (a Sziktivár féle palotában) mellyen Dédes is résztvett, mindjárt az elsőn elengedték a hadifoglyokat, aki akart, hazamehetett közülük. Üzentek is a hazatérőkkel: békét szeretnének. Az éves tanácskozások másik központja Pusztaszer volt.

269. Arvisura, negyedik, befejező része.

Aladár - Buda legidősebb fia- 33 tyumennyel távozott a Turgaly kapu irányába.
Nekese Vasváron (Ózdon) sok vasat gyártott, itt sámánképző is működött. Dédes 24. unokája 467-ben született meg.
Nyugat ebben az időben Dunna asszonyt ismerte el az ittmaradottak uralkodójának, Ő is békepárti volt. Amikor Dédes meghalt -kívánságára- Őt elégették, majd szétszórták a hamvait a mágjánál, a Bálványoson, melyben a feltámadt szél is segített. Szintén az Ő kívánságára, a mágjánál hajnaltáncot jártak búcsúképpen, napkeltéig.
A megmaradt csontjait emberfejű aranyos urnában helyezték el a falujában.
Ebben az időben Ózd körűl kisebb kő-fa várak épültek, főleg Center kívánságára, aki 452.-ben meghalt, építési balesetben. Ezután ment Piroska Stophoz feleségűl. Sok fogoly alapított ekkor itt családot, egy olasz pl Liszkát vette el (a kabar Liszka özvegyét) a falujukat azóta OLASZLISZKÁNAK hívják. Piroskát 468.-ban egy vaddisznó ölte meg, hamvait PUTNOKON helyezték el (ezek a helyiségek már megvoltak!!)
Piroska szívét és a csontjait pedig Ózd mellett, Németvárban. Gerenna (Daróc fia ill. Nekese unokája) visszajött keletről és bizonyította, ért a vasgyártáshoz, úgy mint nagyapja. Vasváron (Ózd) volt foglyok, németek is dolgoztak ekkor.
Stopf egyik gyermekével, Hildával hazatért a Spree partjára, megtalálta a rokonait is. Az őket kísérő katonákat meglátogatva (télen) , a rokonok látták: éppen medvét esznek a katonák. Ezt a helyet elnevezték Hild-Beerinnek, mellyet az úzok Berlinre ferdítettek. Berlint (városmagot) húsz év alatt felépítették a katonák és az úz kőfaragók. Doma vezetésével a katonák egyrésze ezután hazatért, a számukra Nekesétől kapott területen pedig felépült Domaháza. Doma visszahozta Berlinből Hilda esküvői fejékét (ez a bogláros fejék ősi relikvia, még részben az Ataiszról, un beszélő ékköveket tartalmaz).
Meghonosodott a vasgyártás Ősbuda alatt is, a Duna egyik szigetén, ahol hajógyártás is folyt.
Szöged felesége Szörényke, Csaba lánya volt, Csaba a székihunok vadászatán halt meg, fiatalon. Hajnalkát, Szöged lányát is a híres fejékkel vette el ÉRD hun vitéz. (fogadni merek: az érdiek sem ismerik a névadójukat, ahogy ezt nem tudja Pécs, Debrecen..KiskunMAJSA, Veszprém, Szöged, Szolnok és még sokszáz más település sem)
Nekese élete alkonyán Ősbudán lakott, ellátta gyógyfűvel Dunna asszonyt is, akinek fájt a lába. Torbágy nevű unokája esküvőjén -úgy rendbejött a lába- Dunna asszony még táncolni is tudott. Ezena Doma-Torbágy esküvőjén hun és keresztény szertartás is lezajlott. Aladár egy hosszabb útján, 482.-ben az Észak-Altájban leesett a lováról és meghalt. Az új vezér ekkor a fia, AMBENIK lett. Daróc Aladár halála után hazaindult, még élt az apja Nekese, akit még Stoph veje is meglátogatott Hildával. Nekese a Dunánál is létesített pesteket (kohókat) ebben az időben. A -mai- Hajógyári szigetnél tömlős átkelő működött a folyón, de a szigeten ötvösök is dolgoztak.
A Béla folyó mellett a magyariak területén Boláriak vagyonos családja élt, ahonnan Daróc nősült (453 körül), Tomaj sámán is a Boláriak közé tartozott.
Dunna aranyasszony 498.-ban halt meg, a Duna gyógyforrásainál temették el. Ekkortól veje, Sziktivár (komi) lett a fejedelem. Nekese Gerőc sámánt és a felsőőri papot Rómába küldte a kereszténység felvételéről tárgyalni. A vissza érkező Benkő atyát a nyugati országrészbe küldte papnak. Rendszeres kapcsolatot tartoitt a keleti hunokkal és más rokonokkal Nekese, aki cseperedő unokáit Ősbudára rendelte tanulni.
Aranyosszéken ebben az időben virágzott az aranyművesség.A törzsek szaporodtak, ezért osztódtak is, például a kunok: kiskun, nagykun, besenyőkun...
Az ősbudai sámánképzőbe keletről, az Altájból.. is érkeztek tanulók.
Megszervezték a bel és külföldre irányuló kereskedelmet. Berlin felé is jó keresk. kapcsolatok voltak, ekkortájban a berlini vár belső őrségét a hunok adták. A Hun uralkodói székért 503.-ban vetélkedés volt, a sámánképzőt ekkor végzettek között. A vetélkedésben Csaba menye (Zsolt nevű fiának a felesége) ILONA tanulásban, lovaglásban, kézügyességben (főleg ötvösségben) nagyon kitűnt. Őt 485-ben vette el Csaba egyetlen fia, Zsolt és Aranyosszéken laktak. Végűl a pusztaszeri versenyt Ilona nyerte el, így Ő lett a fejedelem (a feministák segítségére sem szorulva). Mivel a győztes ekkor jogosult volt a GYIJÓ nevet is felvenni, Őt Gyijó Ilonának hívták. Dédes leszármazottjaival átszervezte -ma korszerűsítésnek mondanák- Ősbudát. Az 508.-ban meghalt Nekesét Ősbudán, fősámáni szolg. helyén temették el, 96 éves korában. Ebben az időben a vaskészítés már több helyen folyt: Erdélyben, a nyugati határnál (a mai Vas megyében) Pesten, Ózdon.
A Duna mellett Ordason (ma is létezik) telepítette le az ogúzokat Nekese( az úzok tevékenység szeriti megkülönböztetése régibb keletű ennél: og-úz, mar-úz, tung-úz... az utóbbi pl a Tunguszkánál, Szibírben rnszarvastenyésztő..)
Megjegyzés: A DUNA folyó elnevezése Dunna asszony neve alapján létezik.

270. Arvisura, Tűr és Szerényke rovása, 470-530.

Aladárnak és Szalajkának Ural-Budán ( a Béla törzs mellett) két fia született, Ambenik és Debrecen. Ambenik jól lovagolt és sámán lett, Szatymazt (jász származású) vette feleségűl. Debrecen a nagymamája, Dunna asszony kérésére visszajött és a jászoknál élt, mint tárkányfejedelem (a mesterek főnöke).
Atilla nyughelyét Szöged védte (napi járőrözéssel) több csetepaté volt itt a Széki ill. a Fehér tónál. Gyilyó Ilona Szanka sámán és Majsa ( "kun király" lány) lánya volt, Csaba unokája volt a férje. A nép Őt TÜNDÉR ILONÁNAK nevezte el. A kishuga (anyja második házasságából) IDUKA 493.-ban született, akit Ibolyka nevű nagyobbik hugával nagyon szeretett.
Aranyosszéken élt ifjabb korában Ilona, ahol ötvösséget is tanult, jó kézügyessége okán. Ő ugyan római kat. vallásúnak is megkeresztelkedett, de az ősibb, eredetibb egyistenhitet, az uruki-mani vallást is gyakorolta.
A férje Zsolt 500.-ban meghalt egy felderítőúton. Ilona az 503. évi vetélkedő (lovasverseny) győzteseként lett az ittmaradt hunok fejedelme.
A fejedelemséget 32 évig gyakorolta, békeszerető volt, 535.-ben halt meg. Konstantinápolyban is járt tájékozódás céljából.

271. Arvisura, Túr és Homokos rovása, 453-566.

Csaba korai halála után Dunna asszony vezette a hunokat, Ősbuda alatt felépítették Sziktivárt.
Kéőbb, Ilona fejedelemsége idején i s érkeztek szarmaták az indiai szaka-szkíta birodalomból, SZIHALOMBAN (Borsod m.) telepítették le őket.
Ebben az időben kezdődött az időszámításnak lényegében a maival megegyező alapra helyezése.
A szarmaták többlépcsős érkezési sorrendje (Indiából jöttek):
-Kövesd fejedelemségekor Egerbe telepítve, iu. 20-180 között
-a Körösök vidékére iu. 10-260 között (az előbbitől független csop.)
-Szabadka és Szolnok környékére iu. 280-335 között
-Szihalomra telepítve 335-402 között
-újabb szihalmi csop. Ilona idején 500 körűl
A szkíták adták ekkor a Csörsz (Csősz) vonal védelmét szolgáló katonákat, a vonal természetesen szakaszokra volt osztva és egységes elv szerint működött a védelmi szolgálat. A Csörsz mellett a rómaiakkal -azok ittlétekor- állandó volt a küzdelem (főleg a Tisza-aradi szakaszon lehett így) A gótok 470-ig (ekkor kivonultak innen) be-betörtek, de eredménytelenűl tették ezt. Ilona -már fejedlemként- a Fehér tó mellett (Szegedtől nem messze van) szeretett lakn, Ő itt is született. Az Ő idejében Turfánban ( az újgúr rokonaink területe) sok már itt született hun ifjú tanult, egyistenhitű uruki-mani vallást is. (kolostor is volt a turfáni mélyedésben, mellyet ma sivatag vesz körűl) Ilona menye, Bolári Virág is ezt a hitet vallotta, Mária nevű lánya pedig a bolgár fejedelemfi felesége lett.
A hunok nyugati határánál sok volt a csellengő, be-be törő idegen, ezek ellen Ilona katonái felléptek (Torda vezérükkel).
EBBEN AZ IDŐBEN ALAKULT KI A SZÉKI HUNOKNÁL -rövidítésként- A SZÉKELY NÉV. ILONA IDEJÉBEN ÚGY KELETTEL MINT NYUGATTAL JÓ KAPCSOLAT ALAKULT KI. ILONA BENDE FIÁNAK AZ UTÓDAI: BŐSE ÉS TORDA VOLTAK.
Ilona után Torda lett a fejedelem. Bőse az első felesége halála után az Ibbs mellé költözött (a Duna mellékfolyója, akkor hun terület volt -később avar- ez a rész is). A németek és a tótok 566 után újabb betörésekkel kísérleteztek.
A fokozódó -főleg nyugati, északi- betörések, harci cselekmények miatt később CSÁT fősámán az avarokhoz fordult: jöjjenek be, telepedjenek ide és erősítsék a hunokat.
MEGJEGYZÉS: Gyilyó Ilona készítette el a most "nagyszentmiklósi kincs" néven emlegetett, ötvösmunkával is díszített aranyedényeket (bécsi múzeumban vannak....)még kedves kishuga Iduka nevét is rávéste.....hogy a mai "tudósok" talágathassanak (?)
Köbméternyi irodalma van ezeknek a kincseknek: ekkor készült..akkor készűlt..ez-az-amaz készítette..ekkor és emmekkor és ammakkor és így és úgy. A végén minden szerző -a nagy "talánkodás" után megállapíja azt, amit akar, de az iagazi készítő neve, a kincs származása ismeretlen marad....
Ebben az időben a bolgárok még szorosabb kapcsolattot tartottak a hunokkal és nyelvet sem cseréltek..csak az avar időkben változott ez a helyzet.

Alberth !
Úgytudom, hogy Kubassek János (Magyar Földrajzi Múzeum) Kőrösi Csomáról írt új könyve 2007.-ben jelenik meg. Ő kétszer is végigjárta Csoma útját Tibetig és megkóstolta a campát is, nem úgy mint mi...pedig Csoma campával az igazi. Először rendszerint ahol betöltöttük ott jön ki..a büdös jakvajjal együtt..Csoma ezt megszokta, évekig itta, ha kellett. Márcsak ezért is max tiszetelet jár neki. Ez a könyv valószínű új dolgokat is fog tartalmazni.
Te iszol campát kacsáronykor? Én nem...nem tartok jakot.
Azt viszont nem tudom mit akart -sejtett- Csoma az újgúrokkal kapcsolatban..? Mindenesetre jó irányba próbált elindulni, csakhát megviselte a zanszkári klíma ...tisztelet Neki. Ötezres hágókon...és -40 fokban..
Egy szegény székely-magyar, taps és elismerés nélkűl..

Kedves Ivan!
Jakot én sem tartok és campát sem iszok karácsonykor. Még sosem ittam, bár a teát szeretem, meg a vajat is, de külön-külön.
Viszont megtenné egy kis szaké, vagy tekila is. Ezeket sem kóstoltam még.
Kívánok neked Kellemes Karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag Boldog Új Évet!
szeretettel: Alberth

Kedves Alberth!
Nem is írtam, hogy campázz be az ünnepek alatt, ilyet senkinek nem ajánlok. Viszont látom a képen, hogy "a szép város Kolozsvár" nótát módosítani kell: szép város Debrecen-re. Kolozsváron májusban jártam, hát nem az igazi...Egyébként tekilát már ittam, szerintem meglepően vacak.
Én sem tudok állattartásra berendezkedni, magasak a takarmányárak a magas fűtőértékük miatt..meg pillanatnyilag nincsennek hegyeim, a Himaláját éppen eladogattam. Jak nélkül pedig nincs campa.
Szép karácsonyt, igazi ünnepeket kívánok!

Kolozsváron nemrég én is jártam. Alig 33 évvel ezelőtt. Tél volt, karácsony körül, régi jó farmotoros Ikarus-busszal utaztunk oda. Akkor még szép városnak találtam. Megcsodáltam a főtér templomát és az előtte álló Mátyás-szobrot. Azóta bizonyára sokat változhatott a város. A szaké egyébként rizspálinka. Az talán jobb, mint a tekila. A debreceni állatkertben van jak. Onnan kellene szerezni jaktejet, kiköpülni, és akkor meg lehetne kóstolni a jakvajas-teát. Persze olyat is hallottam, hogy olykor korpát szórnak bele és úgy táplálóbb.

Kedves Alberth!
A campához forróvíz, tea, árpaliszt, só és jakvaj szükségeltetik. A nyelőcső pedig legyen koracélból, mint szegény Csomáé, vagy a delhi vasoszlop. Ő néha évekig nyelte ezt a löttyöta tibeti irományok böngészése közben.
Kolozsváron eléggé lerobbant még a szt. Mihály templom is, Mátyás szülőháza falán pedig emléktábla hírdeti: természetesen román volt...ezt olyannyira mondják, hogy egy dunai kiránduláson -még a nyáron- a Magyar Mérnöki Kamara elnöke is elhitte, lelkendezett valamiféle barátságról a Mérnök Újságban. Elég hosszú a Szibiánok története már Mátyás előtt is évszázadokra nyúlik, azért összefogaltam az elnöknek, ez a dec.-i számban olvasható. "Tőrölmetszett magyarok" voltak eleik is, nem akárkik. Mindenesetre az elnök elfogadta a kritikát, szép Tőle. De azóta újabb meglátásai vannak mellyeket már nincs szívem cáfolgatni...Ugyanis többen azthiszik, nagy rejtélye történelmünknek, hogy Atillát (Így!) követően "eltüntek a hunok"..azonban erről szó sincs..voltak, vannak, a legegyszerűbb történet ez amit valaha hallottam. Az elnök pedig csak magyarkodjon.
Nemcsak Kolozsváron szép a világ, hanem Délvidéken is. Ez utóbbi helyen a legfigyelemreméltóbbnak az aracsi -árpádkori- romtemplom rendbehozását tartanám, annak ellenére, hogy nem vagyok hívő. Ez a rom kiállt...a kukoricaföldekről. Szinte jajjgat...Ha érdekel majd részletezem mi is ez..a porladó mementó, ebben a nyomorúlt szerb világban.

Kedves Ivan!
Már hogyne érdekelne! A régi romok története mindig is érdekelt, különösképp pedig a magyaroké. Részletezzed, ha lesz időd rá és én szívesen tanulmányozom. Itt is van egy híres rom a közelben. Sok legenda tapad hozzá, bár nem is annyira legendák. Zelemér határában és Boda szomszédságában leend. Ha érdekel, majd bővebben írok róla.
Egyébként a délvidéken én is jártam, igaz 32 évvel ezelőtt. Bejártam az egész akkori nagy-Jugoszláviát, ami még szövetségi állam volt ha jól emlékszem. Csak Koszovóba nem jutottam el, mert elfogyott a szabadságom közben. Egy motoros túrán Szigetvár felől kimenvén az országból, egész Rijekáig (Fiume) jutottunk sőt azon is túl, de olasz vízumunk nem lévén végigmotoroztuk a tengerpartot. Így Dubrovnyiknál fordulván északnak jövénk vissza, Szegedet érintve Magyarhonba. Ekkor volt alkalmam a Délvidéken járni. Csodálatos magyar-hangulatú tájat ismerék meg akkoron. Mintha csak otthon, a Tiszántúl tipikusan magyar vidékeit járnám. Szabadkára érkezvén pedig, néha oly érzésem vala, mintha Debrecenben járnék. Sok utcája annyira hasonló volt a belvárosnak, mint az ikrek hasonlóak egymáshoz. Ez lenne az igazi testvérvárosunk - gondoltam akkor. Azóta bizonyára változott Szabadka városképe is.
Üdvözlettel: Alberth

Kedves Alberth!
Biztosan változott Szabadka városképe, de szellemisége alapvetően ottjártad óta.
Az aracsi romtemplomról -egy szántó közepén áll a magányos rom- megkeresem Aracsi Vajda János könyvét, aki egy tordai tanár és a rom önkéntes felügyelője. Hívatalosan a rom a szántóföld része, szerencsére, még nem lett belőle bírkaól. De még van esélye..

273/A Arvisura második, befejező része.
Bagamér öccse, Udin (Udine!) élt Káspiváron is, a felesége Karita jász vezér lánya volt. Udinnak a hun törzsszövetség tanácsa nem szánt fontos szerepet a hadjáratban. Később Udin Pécsre költözött, Ruga és Upor nevű fiai már itt születtek.
Ilona Gyilyó után fia, Torda (498-538), majd Szamos lett a fejedelem.
Torda csak kb 3 évig uralkodott. A fősámán ebben az időben Suprun (Sopron) lett, Ő Torda fia volt.

273/B Arvisura, Csát és Ilja rovása, 400-455.

Hunyor gyermekei: Bagamér, Mundzuk, Udin és Bősárkány voltak. Bagamér fiai: Buda és Atilla, Buda legidősebb fia Aladár volt. Atillának ikerfiai születtek Rékától: Ellák és Dengizik, majd Csaba.
Hunyor a fiai számára úgy rendekezett, hogy Bagamér lesz az utóda a fejedelemségben, hódítsa meg az Atlanti óceánig nyugatot, illetve ezt készítse elő. Udin költözzön Pannóniába és a Rómával kapcsolatos ügyeket intézze (ekkoriban töltötték végnapjaikat a rómaiak Pannóniában) , Mundzuk pedig örökölje Ordoszt, vagyis "maradjon otthon".
Atilla 433.-ban, 20 éves korában vonult be Pannóniaba a hunjaival, majd 434.-ben Őt Buda és a kabarok is követték. Buda kazahunokkal (kazahok) és úzokkal érkezett ide. A fősámán Buda lett, miután Jákó (úz származású) korábbi fősámán az Etil átkelésnél megsérűlt és Ordoszba távozott. Ide Jákó a lányát, Deédest küldte el.
A sámánok véleménye szerint Atiilának a feladathoz (a tengerig területet foglalni) 500 ezer harcos kell, de 433.-ban még csak 400 ezer ember jött ide.
Tekintettel arra, hogy Ordosz (fejedelmi és fősámáni székhely) átköltözött Ősbudára, a relikviákat elhozták onnan. Az elhozott aranymennyiséget az ottmaradt besenyők soknak találták és ezért még Ordosz nevét is megvátoztatták (ma Kína részeként Baotou a neve, a Sárga folyónál található).
A 451. évi nagycsata előtt Budát egy ellene összeesküdt csapat megölte, mert Buda szerette volna a csata előtt ha még beérkezik keletről a várt 5 tyumeny harcos. A türelmetlenség oka elsősorban az állatokkal kapcsolatos, ugyanis kevés volt a legelő, ilyen nagyszámú ló részére.
Az Öregek Tanácsa (valószínű Ősbudán) Aladárt jelölte Atilla utódjának, mellyet Réka nem vett jónéven és az ikreket Aladár elleni harcra biztatta. Ez az oka a hunok közötti belső harcnak, melynek végén Csaba ittmaradt a többiek keletre távoztak, kijelölt zónákba.

273/C Arvisura, Csát rovása, 469-566.

Bősárkány palotája a Fehér tó (Szeged fölött) partján volt. Később Ilona Gyilyó is itt szeretett élni.
Ebben az időben (500 körűl) Kolozsvár az ötvösség központja, sok aranyat megmunkáltak itt.
Torda fejedelem az uruki-mani keresztény (ősmagyarnak is mondható vallás) hit mellé a római kat. vallást is felvette, ebben az időben ez gyakori szokás volt. Torda felesége Iboska volt, aki az Ibbs melletti határőrség vezetőjének lánya volt, akinek az anyja bajor származású nő volt.
Szamos Torda után lett a fejedelem (566.-ig) amikor beteg lett, akkor Csát fiát választották fejedelemmé. Csát ebben az időben már kérte a Káspi környéki avarokat, hogy a sik német és tót betörés,gyilkosságok miatt jöjjenek be az országba és telepedjenek le itt.

274/A Arvisura, Csát fősámán rovása, 568-600.
Ordoszban Ujgúr fősámán új rovásjeleket szerkesztett. Farkas sámán pedig a mongolok részére szerkeszt új rovásokat. Farkas Újgúr veje, Tolna pedig
Újgúr unokája volt, utánnuk Karcsú lett a fősámán, akit kapzsisága miatt később megöltek. Újgúr ükunokája Ujgúr-Báj, akinek avar felesége volt és 12 fiuk született. A két legidősebb Szelegárd és Szekeszárd voltak.
Igal és Báta nevű ükunokák kőfaragóként éltek. Szekeszárd idővel az avarok fősámánjaként működött, felesége Keszőke, Baján húgavolt.
Baján avar fővezér és fejedelem Szekeszárddal és 9 törzzsel indul -hívásra- a Kárpátok felé, Bugátból. Csát a jász síkságon várta Bajánékat,
Baranya főtárkánnyal. Baján ideérkezve Csát lányát vette feleségűl, az esküvő 568.-ban volt Budaváron (ez az avar bejövetel időpontja is).
Baján ugyanis Bakátban özvegy lett, első felesége a Balog-Bolári családból származott, első házasságából Győr nevű fia született, akit Baján hugai: Keszőke és Telena neveltek fel. II. Ilona -az új felesége- pedig örökbe fogadott (azért II. Ilona, mert ő volt a Csaba féle ittmaradt hunok fejedelme ekkor, I. vagy Gyilyó Ilona után ennek Torda nevű fia, majd II. Ilona következett a fejedelemségben). A Baján-Ilona házasságból 6 fiú született: BÉCS, Pécs, Décs....A meghírdetett 600. évi nagyszala Pécsen volt megrendezve.

274/B Arvisura, Szankár rovása, 570-600.

Törzsnevek ételmezése: kazár=kaza hun...székely= székhelyi hun...ezek ekkortól általánosabban használtak lettek.
A magyari-bolgár-alán államot (avar birodalmat) 650.-ben győzték le a kazárok, 748.-ban pedig megszüntetik ezt az alakulatot. Szekeszárd avar fősámán Bugátból Pécsre települt, öccseivel kutatni kezdték ATILLA SÍRJÁT de a székely harcosok megfutamították és meg is sebesítették Szekeszárdot, aki többé nem hagyta el Pécset.
Ebben az időben a Kárpát med.-ben 3 helyen volt sámánképzés:
Kolozsváron, Ősbudán és Baktiváron (Bátán). Várakat is építettek ebben az időben. Bab-ilonból 570.-ben érkezett Oguz bát 3 öccse, menekültekkel. Baján fejedlem ekkor a bátokat (bát=avar pap) Rómába küldte tanulni és lovasfelderítőket is küldött Bizáncba. Ekkor Eszéken sok görög kereskedő élt még.
Megjegyzés: Babilonból az arabok elől érkeztek ide a menekültek.
Wien neve -mivel ez avar terület volt- ekkor lett BÉCS.
Az idők folyamán változik a beszéd, a szavak...ezért néha ehhez igazították a rovásaikat tudatosan, a hunfajú népek törzsei. A kazár szétszakítás után nem is volt többé közös államunk a bolgárokkal.
Karácsony: az Arvisura szerint nem decemberben született Nazír és talán ezért sem volt a népeknél ünnep a mai karácsony, helyette más ünnepek voltak: pünkösd, az almavirágzás, az aratás a medvetor..(tél) ünnepei..

Volt az ősi magyarságnak egy tükörvilág-hite is. E szerint a másvilág, túlvilág olyan mintha a tükörbe néznénk. Ami itt fent van az ott lent, a jobb ott bal, minden megfordul... Aki itt szegény, ott gazdag lesz. Aki úr szolga lesz. Ha eszünke jutnak az Újtestamentumból Jézus szavai:
,,Elsőkből lesznek az utolsók és utolsókból az elsők.."
,,Boldogok a szegények..."
,,Aki megalázza magát felmagasztaltatik..."
,,Az Isten országában a nagyobb szolgál a kisebbnek.."
Ezzel szemben a legyőzött ellenség státusza ,,Előttem jársz és szolgám leszel a túlvilágon..." és a ,,Szeresd a te ellenséged..." kijelentés nem tudom, hogyan illik össze...