A magyarság mitológiája, ősi küldetése

366/B Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 1451-133.
II. Oscusz tábla. Minden út Rómába vezet.
Rokonlátogatók rovásai.

A Pó (Apó) síkságon jó legelője volt a sok állatnak. Hidra etruszk fejedelem ie. 1451.-ben halt meg egy vadászaton, valószínű a digók ölték meg.
Az etruszkok kis csoportja Káspivárra indult Nyilas vezetésével. Káspivárról - a második legfontosabb hun központból-
szintén csapat indult az Etruszkokhoz, akikhez csatlakozott Oszkusz juhászbacsa is Magyarkán. Oszkusz Veji mellett szándékozott letelepedni, ahol kegyhelyet is épített.
Ebben az időben a latinosítás fészke Szicilia volt, innen haladt észak felé az atlantisziak nyomására. Az adriai tenger északi vége körűl az illírek telepedtek le. Ez a terület "átjáróház" volt az érkező népek számára.
Róma az "oszd meg és uralkodj" elvet alkalmazta a latinosításhoz. ((ez azóta is érvényes mindenhol a világon)) Szuperbus engedélyével a rómaiak legyőzték ie. 524.-ben az etruszkokat, Cumane térségében. Vejit ie. 396.-ban semmisítették meg a latinok, ekkor az etruszkoknak kb a fele az oldalukra állt. A gályarabság elől sok etruszk Sóvárra (Salzburg), Lóbércre (Leoben) menekült, avar területre. Ie. 295.-ig az etruszk városokat a latinok felégették. A római sereget viszont legyőzték a görögök Tarentumban, ie. 279 körül, ekkor Róma már az etruszkok segítségét kereste. A római+etruszk légió legyőzte a keltákat ie. 224.-ben.
Bató, az illirek fejedelme az ie. 230.-ban a tengeren, a rómaiakkal vívott csatában halt meg. Végül az illíreket ie. 228.-ban Róma leigázta.
Rómának Athénben és Korinthoszban követsége volt, együtt rendezett a görögökkel olimpiákat.
A latinok és a hellének atlantisz őslakói voltak. A makedónok ie. 205.-ben kisebb győzelmet arattak Róma felett, Róma terjeszkedése miatt inított háborúban. Hispániát ie. 209.-ben foglalta el Róma, a baszkok is a római seregben harcoltak. Hannibált is legyőzték ie. 2018-201 között.
Ie. 197.-ben Róma a makedon Filipposzra Thesszáliában mért vereséget.Titusz köt békét Filipposszal, a hadseregért feloszlatta, adózó alárendeltségbe került. Görögországból ie. 196.-ban kivonultak a római csapatok, de előbb minden ittlévő rabszolgát felszabadítottak.
Megjegyzés: mint olcasható ebben az időben még fel sem bukkannak a románok, pedig sok kis népről ír az arvisura. Hiába, akinek költött a történelme szép meséket írhat és illeszthet ebbe a korba...Talán Elemér úr ezeknek nem fog bedőlni?

Ivan írta:

Kedves Pitti!
A sumérok tudtak ezekről a dolgokról, mellyek nem egészen a leírtak szerint történtek. Nem a sumérok a ludasak, hanem a magukat sumerológusnak tartó újkori halandzsátorok (történészek) mellyek között azért van kivétel, pl Badini Jós F., vagy Marton Veronika.... A hikszoszok is tudtak és a hunfajú népek központja is tudott (Ordosz) voltak ilyesfajta relikviáik is, netán aranylapokon stb... A Fekete tenger ....már írtam róla. Mindezt az Arvisura tartalmazza, csak kikell "hüvelyezni".

Kattints a kibontásához...

A francba nem hittem volna, hogy ekkora hazugságban élünk!

Kedves Sztyopa!
Javasolom nyisd meg -ha lesz időd- a Google-val az Arvisura c. akármit. Továbbá lépj be az Arvisura primlista c. honlapba. Most pl Móricz Jánosról olvashatsz, ez utóbbiban, aki orvos volt Venezuelában (60-as években) és magyarúl beszélt az indiánokkal...meg látta az egykori róvók aranylapjait (írásait), relikviáit, barlangokban elrejtve. Őt odavitték. Ugyanezt Danikennek nem mutatták meg, pedig arra járt... Ez nem a bolondokházában történt...meglátod. Jobb mint egy krimi.
Mindezt az idiánok származásáról sikeresen titkolta/titkolják a spanyolok és a Habsburgok...Ez utóbbiak írták a történelmet számunkra -biztos képetelenek voltunk erre- a kiegyezés után (Hunsdorfer-Hunfalvy, aki 26 évesen ezért az MTA tagja lett...) amellyet azóta is -mások, érdekből- nem módosítottak, nem dobtak ki. Mi sem, jámbor átvertek. Megérdemeljük, olyan a történelmünk, amilyen a bátorságunk...és kész. . A következtetések vonása vagy nemvonása a Te dolgod.

236/B Arvisura, második, befejező része.

A macedon háború alatt gyarmatokat szerzett Róma a Földközi t. mellékén (Szíria, Kisázsia). A lázadozó Egyiptom és Hannibál nem ért el eredményt Rómával szeben. Pártia is megalakult, Mithridatesz (ie. 160-138) és hatalmas keleti állam lett. A makkabeusok júdeai királyságot alapítottak, párthus támogatással ( ie. 166). Perseus lázadó macedon királyt Róma legyőzte. A Perseussal szövetséges városokat lerombolták, a legyőzöttek egyrészét eladták rabszolgának. A Róma ellen harcoló kelták a háború végén északabbra költöztek, Párma környékére. Erős latinosítás folyt ie. 150 körűl, már északon is. Tibérius Cassus 80 000 szardíniai lázadót adott el rabszolgának. Hispániában a tengerpart már Rómáé volt. Itt 2 provinciát szerveztek a rómaiak. A baszkok mindvégig ellenálltak és fennmaradtak. Állandósult a lázadás Róma ellen ebben az időben. Scípió az újra lázadó Karthágót 146-ban megtörte. A római Mars mezőn a tömegek Krthágó elpusztítását követelték, mellyet végűl a légiók leromboltak!
Az oscusok követték, lerótták az eseményeket és Ordoszba továbbították.
Athén és Spárta maradt egyedűl önálló ekkor.
Korinthoszt lerombolták, Pergamont is Rómához csatolták. A kirótt nagy hadisarcok ekkor lehetővé tették, hogx a rómaiak ne fizessenek adót.
Megjegyzés: a párthusokkal kapcsolatosan Badini Jós Ferenc írt a történelmükkel kapcsolatos könyveket. Ezek a könyvek ezt a párthus időszakot nagyon kitágítják, alaposan leírják.
A baszkokkal később még foglakozik az Arvisura. Máshol nem is olvasható történelmük ősi időszakáról semmi.

236/C Arvisura, Boszkán és Tarkacs rovása, ie. 2171-iu. 70.
III. Oscus tábla. Bronztokos csákány.

Magyarkán ordoszi úz cserepesek (fazekasok) telepedtek le ie. 2140 körűl. A garaúz Eturnak ekkor már a Földközi tenger nyugati partján telepei voltak, a hajósaik ekkor már a Fekete tengeren is áthajóztak. Ebben az időben is előfordultak még (kisebb) özönvizek Dél-mezopotámiában.
A bronzgyártással is többen foglakoztak, így Limacs pateszi is, aki Úr városából érkezett Hatsasra. Szera, a király lánya, szép bronztükröt kapott Kiss bronzművestől. A fiatalon meghalt Szera mellé a tükrét is odatették, valamint a dajkáját. A dajka megölése volt az oka Limacs és több társának Úr városából való távozásának. A bronz és fegyverkészítők katonai védelemmel vásároztak, Erdélybe is eljutottak, ahol egyikük elvette a Susánka nevű leányt. Susánka nem tudta megszokni Hatsas melegebb klímáját és családostól visszajött Szörény földjére (ie.2045).
A bronzosok baltát is gyártottak, mely egészen a baszkok földjéig eljutott.
Az ordoszi 20 éves rokonlátogatás során az eljegesedés előtti megfigyeléseket jól összetudták hasonlítani a pillanatnyi helyzettel.
A földrengésekről is sokat tudtak a vezetők és a sámánok. Adasi sámán ie. 2020.-ban indult el Ordoszból Magyarkára, ahová 1 év mulva érkeztek meg. Innen 120 fő ment tovább Erdélybe. Azupirán vezetésével is 120 fő indult ekkor Erdélyig tovább. Ők az etruszkokat is érintve az Aldunán érkezetek. Broztárgykat cseréltek itt a helyiekkel, aranyra és más árúra. Parajdon is megfordultak, népszerű volt az árújuk között a bronzcsákány is,
erre rávésték: ékesít is, üt is, ró is.. Az Arnó népének feljegyzéseit rendszeresen elküldték az etruszkok Ordoszba. Itt kiderűlt: a latinok vezetői rendszeresen hamisítják a történelmüket, persze ebben Róma kialakulását is. A latinok a rabszolgaságot is bevezették. Eturiában ie. 199.-ben volt az első rabszolgalázadás, az új birtokosok kegyetlenkedései, sanyargatásai miatt. Ie. 196.-ban már a keresztrefeszítést is alkalmazták. Apuliában 7800 rabszolgát feszítettek keresztre ie. 80.-ban.
Ie. 136.-ban Antiochos vezetésével rabszolgaállam alakult, mellyet 6 év mulva levertek.
Gracchus az igazságosabb társadalom mellett szónokolt.Szabályozták a vagyon ill. a földterület nagyságát. Attalos pergamoni király a vagyonát Rómára hagyta. Így a földnélküli rómaiak is kaphattak földet.
Gracchust a nagybírtokosok megölték. Sulla modernizálta a birodalmat, szenátorokat, lovagokat öletett meg, igazságosabb társadalmat akart.
Egy jóslat miatt önként mondott le, halála előtt 1 évvel. Halála után újra elkezdődött a hatalmasok terrorja, a rabszolgák kizsákmányolása, kínzása.
Ie. 74.-ben kitört a Spartacus (vívóedző) vezette rabszolalázadás.
Crassus serege ellen is elindult Spartacus, de látva annak létszámát inkább Sziciliába akart elmenni. A messinai szoroson azonban nem sikerűlt Spartacus átkelése, végűl Spartacust Apuliában ie. 71.-ben Crassus legyőzte. Ekkor 17-18 ezer rabszolgát végeztek ki, Spartacus pedig harcban esett el. Crassus és Pompeius fényes győzelmi lakomát tartott .
A birodalomba ekkor rabszolgahiány lépett fel.

236/J Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 1456-44.
IV. Oscus tábla.

Bugal pateszi Csegevér nevű feleségével indult Ordoszból nyugati kalandozásra, összesen 24-en voltak a csapatban.
Először Csagilit, majd Magyarkát ejtették útba. Magyarkán Csigla fősámán biztosított a számukra pihenőhelyet. A fejedelmi fodadáson erdélyi, zagroszi, Van tói és marinai vezetőkkel találkoztak (ie. 101.-ben).
A jóslatok szerint a 4040 medvetoros évig (ie. 1.-ig) egy magasfokú beavatottsággal rendelkező ember fog születni ez is elhangzott.
A további útjuk Erdélybe, majd Itáliába, az etruszkokhoz vezetett. Mielőtt elérték volna az előbbi célokat azonban Sajó-Ordoszban (Ózd) teleltek.
Ebben az időben született Etur népéből Caesar. Bugar és Csegevér kisfia Cinakó, Sajó-Ordoszban jött a világra. Később -13 évesen- Caesar és Cinakó Jupiter papok lettek. Caesar Cornéliát, Cinakó Cikol rimalányt vette feleségűl később. A latinok Cinakót Cikoluszra átkeresztelték...((mintha ma is divat lenne ilyesmi a románoknál, tótoknál...))
A két ifjú Ázsiában katonáskodott, Sulla halála (ie.78.-ban) után jöttek vissza Rómába. Caesar praetor lett ie. 62.-ben, ebben Cikolusz is segítette. Caesar Hispániában is harcolt, rendezte itt a közállapotokat.
Caesart győzelmei után ie. 59.-ben konzullá választották. Crassus, Pompeius és Caesar szövetségre léptek egymással. A triumvirátust a Fórumban Cikolusz is segítette, a törvények elfogadása érdekében, ekkor itt több gyilkosság is történt.
Gallia lakossága ekkor keltákból állt, itt Caesar több győzelmet aratott felettük. Caesar ie. 56.-ban a britek segítségével hajóhadat szerelt fel és legyőzte a gallokat. Óriási volt a zsákmánya: nemesfémek, 100 000 rabszolga ...Luca városában ( Lugos vitéz alapította ie. 1456.-ban)
Caesart újra megbízták 5 évre, Gallia helytartóságával. Pompeiust 5 évre Hispánia, Crassust pedi Szíria helytartóságával bízták itt meg. Crassus feladata volt a pártusok elleni harc is, ez Szíriából jól szervezhető.
A pártus királyok Gilgamestől és Nimródtól származtatták magukat. Pártiának fejlett kereskedelme volt a Selyemút mentén is és nyugati irányban is. Északon ősközösségi volt a társadalmuk, délen pedig rabszolgatartó. Crassus többször betört Pártiába, de mindíg visszaverték a csapatait. II. Orodes párthus király végűl megölte Crassust. Az örmény királynál rendezett "Baccháns nők" c. előadáson bemutatták Crassus fejét.
ebben az időban Caesar kisebb győzelmeket arat germán földön, a Rajna mentén. A Britanniát lakó keltákat is legyőzte Caesar. A sok háború közűl kiemelkedik a gall győzelme, ahol Vercicigetorix gall vezért is legyőzi (ie.54) és 40 000 katonáját megöli. A háború utáni nyugodt időszakban nőtt Galliában a termelés, jólét. Rómában ekkor testvérháború dúlt, Caesar,
Pompeius ill.a híveik között. Caear átkellt a Rubicon folyón és " a kocka elvan vetve" kiáltással indult Róma ellen. A csapatai élén hű barátja, Cikolusz lovagolt. Pompeiusz ekkor Görögországba menekült, mert serege Hispániában volt. A Pompeius hispániai seregét Caesar később legyőzte. Pompeius továbbmenekült Egyipomba, ahol megölték.

236/J Arvisura, második, befejező része.

Egyiptomban testvérháború dúlt, ennek következtében a király idősebb lányát, Kleopátrát kikergették Alexandriából.
Cézár Egyiptomba hajózott és visszahelyezte Kleopátrát a hatalmába. Cézár -a népharagot fékezendő- felgyújtatta a várost, melynek leégett a könyvtára is. Cézárt végűl a Szíriából érkező légiók mentették meg. Cézár így a hadjáratát győztesen befejezte és Ő lett -visszatérve Rómába- az imperátor, azonban ie. 44 tavaszán Brutusz és társai megölik. Cézár megalapozta a császárságot, a szenátus mindössze tanácsadó testület lett. Coloniákat is alapított és földosztásokat is végrehajtatott. Amikor leszúrták, Pompeius szobra előtt halt meg. Octáviánus lett az utóda, aki a gyilkosokon elégtételt vett, Cikolusz így Octáviánuszhoz csatlakozott.

236/E Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 62-iu. 33.

Octáviánus apjának a felesége az Arnó ősi család lánytagja volt, aki egyben Cézárnak az unokahúga .
Ciceró is Octáviánuszt támogatta, aki Rómában vette át a hatalmat.
A hatalomátvétel után Octáviánus 310 szenátort és 2165 lovagot végez-
tetett ki. Ekkor ölték meg Cicerót is. Brutusz és hívei pedig Görögországban, Szíriában Sziciliában leszámolnak Cézár híveivel. Brutusz nagy hadsereget toboroz és Macedóniában erődítéseket is épít. Az Octáviánusszal elkezdett csatában ie. 42.-ben azonban Octáviánusz győzött. Antóniuszt és híveit pedig Perugia etruszk városnál legyőzi Octáviánusz. Antóniusz elmenekűl Egyiptomba, Kleopátrához, ahol ie. 41/40 telén megjelenik (Alexandriában). Cikoluszt Pompeiusz ügynökei ölik meg, Őt a Mars mezőn elhamvasztják. Octáviánusz seregét ekkor már Pannóniából élelmezték. Agrippa fejezi be 15-ben pannónia provinciába való szervezését.Cikolusz halálát a Lóbérci (Leoben) kabarok megbosszulták.
Agrippa ellen Pannónia lakói ie. 6-9 között fellázadtak és sok rómait megöltek. A 24 Hun Törzsszövetség ordoszi központja ebben az időben a kínai támadásokkal volt elfoglalva, a kínaiak elleni harcot Kövesd fejedelem vezette. Pannónia nyugalmáért cserébe Antóniusz császárnak Kövesd megígérte a kelták kiűzését és a római katonák kenyérellátását.
A pannóniai csatározások idején sokan eltávoztak innen és a Pilisbe, Abasárra , a szkítákhoz...távoztak. Octáviánus ie. 29.-ben egyiptomi kincsekből fizeti ki a katonáit, ez Antóniusz és Kleopátra halála után történt.
Octáviánus a Fórumon templomot épített a Vénusznak.
Ie. 87.-ig tízezer galadiátor és 3500 vadállat mulattatta a népet.
megjegyzés: látható, hogy Ordosz ebben az időben is figyelt pannóniára, azonban a hadserege keleti irányban volt lekötve.

236/E Arvisura, második, befejező része.
Hispániában és Pannonföldön

236/E Arvisura, második, befejező része.
Hispániában és Pannonföldön a nép a rómaiak ellen lázongott ie. 24-10 között. Pannónia a rómaiaknak éléskamrája volt, viszont innen egyre több család vándorolt el a Dunától keletre. Ie. 9.-ben megalakult Germánia.
Maecenás és társai egy magasfokú beavatott születését jósolták. Ebben az időben a kínaiak Ordoszban Csécsi fejedelmet megölték. Kövesd és Csécsi fiai -válaszul- Kínát ie. 25.-ben meghódították.
A megszületett MEGVÁLTÓT Mazarehi aranyasszony (ezt a kifejezést szeretik gúnyolni a másfajúak) Betlehemből -ordoszi tanácsra- Hetevarettbe vitte (Hétvár a mai Kairó közelében lehetett) a szabír ácsokkal (József is az volt) együtt. József ács egyistenhitű volt. Jézus már 12 évesen a farízeusokkal vitatkozott. Jézus egyistehhitet Karnakban tanult, ahová kb 19 évesen utaztatták. Ie. 24.-ben többen Ordoszba mentek tanulni, Jézussal együtt, miután a papi tanulmányokat Karnakban befejezte. A szabír Jézus Ordoszban elnyerte a Messiás nevet, ahonnan a tanulmányok után hazaindult. A hazavezető út Jézus és a vele tartók számára Tibet érintésével kezdődött, majd Harapin (É-india) át Nippurba ment, ahol Krisztussá majd Urukban (a nagytemplomban) királlyá koronázták. Urukban 29.-ben megalapították az Egyisten Közösséget.
Jézus ordoszi rovással írt a karnaki bölcseletet és ordoszi hitvallást tartalmazó írásait Hungárnak adta át, Úrban, 33.-ban. Ezenkívűl még három levelet is eljuttatott Ordoszba.
Rómában Augustus 12.-ben pontiflex lett.
Megjegyzés: Mazarehi mintegy védelmezője és tanítőnője volt a kisfiúnak, az Ő irányításával tanult és Ő küldi Karnakba. Mindez tudatos ordoszi irányítást efeltételez, mert a legmagasabbfokú beavatottra Ordosz kiemelten felügyelt, tanulmányai végéig.

236/F Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 703-135.

Augusztus után Néró lett a császár, 50 évesen. A Pannon légiók kivátságait Néró megakarta nyírbálni , az örökölhetőséget, a földadományokat megakarta szüntetni.
Germanicust Örményországab küldte Néró . Ordosz és Párthia védelmet kért Jézusnak Rómától Heródessel szemben, azonban Germanicust Heródes megmérgeztette. Thráciában, Galliában 17-20 között felkelések törtek ki.
Jézust nem vették komolyan a hatalmasok, Heródes előtt is bevádolták a családtagjai. Pilátus hiába mosta kezeit, Kajafás keresztre feszíttette Jeruzsálemben (=Sólyomvárban).
Jézus Názáretből, -abban a korban- egy vegyes népességű területről származott.
Nérótól az Arnó leszármazottak a pénzgazdálkodás rendezését kérték, mert az uzsorások pénzügyi válságot okoztak Rómában. Drussus császárfit kicsapongásai és igazságatalan halálos ítéletei miatt megmérgezték. Marcus az öreg császárt 37.-ben megölte.

236/F Arvisura, második, befejező része.
Germanicus Galicula nevű fia lett Rómában az új császáraki sokat költött a színházakra és ezért nagy adókat vetett ki. Jeruzsálem szegényeinek és Alexandria gazdag zsidóinak kéréseit elutasította Galicula, a Krisztus kereszthalála miatt. Cassius főkatona 41.-ben megölte Galiculát. Tibérius Claudius Néró lett az új császár. aki 10-ben született és görögűl és etruszk nyelven is beszélt. A császár támogatta az etruszk hagyományokat és az erre épült római vallást. Rómából kitiltatta a zsidókat. A germánok között mesterséges viszályt teremtett. Claudius Nérót végűl megmérgezték, hogy szintén Néró nevű fia legyen a császár (55-68) akinek Seneca, a filozófus volt a kedvence. Kegyetlen hajlamai voltak, sok szenátor vagyonát is megszerezte. Színházi produkciókban is szerepelt, verseket írt, Senecát végűl öngyilkosságba kergette. Sabrina a felesége felgyújtatta Rómát, mely 9 napig égett. Néró ezután újjáépítteti Rómát és a császári palotát.
Babilonból a győztes perzsák elengedték a zsidókat, akik szegényen Júdeába vándoroltak. Ebben az időben a zsidók idegennel nem házasodtak (az ortodoxok most sem). Jézus Philon nevű karnaki tanulótársa a tanokat élete végéig hírdette. Vespasiánussal a makkabeusok lázadását ( 63-66) Néró leverette. Néró görögországban is színészkedett, innen a korinthosi csatorna tervével tért haza. Amikor a gárda fellázadt ellene öngyilkos lett.
A Pannon-római szerződés (Kövesd-Augustus között köttetett) Veszprén és Pécs fősámáni központok önállóak maradtak, itt tehát nem volt római uralom. A Pannóniai kelták a szent helyekre (Pannonhalma, Pécs, Veszprém) nem mehettek be. Róma fennhatóságát a törzszfők tudomásulvették, a Pilisben pénzt is verettek. Számontartották a légiók rablásait, gyilkosságait és kifogásolták.
Agrippa 13-tól a légiókba pannonokat is besorozott.
Pannóniában hamar megtudták Bársonyostól, aki szökött gályarab volt: a júdeaiak hazugsága miatt feszítették keresztre Jézust.
A szeretet jézusi tanait a különböző népek nem egységesen magyarázták.
A Messiás visszatérését is várták.
Róma a sok lázadásuk miatt a zsidókat többször (66-70, 112-115, 132-135) szétszórta.

236/F Arvisura, második, befejező része.
Germanicus Galicula nevű fia lett Rómában az új császár aki sokat költött a színházakra és ezért nagy adókat vetett ki. Jeruzsálem szegényeinek és Alexandria gazdag zsidóinak kéréseit elutasította Galicula, a Krisztus kereszthalála miatt. Cassius főkatona 41.-ben megölte Galiculát. Tibérius Claudius Néró lett az új császár. aki 10-ben született és görögűl és etruszk nyelven is beszélt. A császár támogatta az etruszk hagyományokat és az erre épült római vallást. Rómából kitiltatta a zsidókat. A germánok között mesterséges viszályt teremtett. Claudius Nérót végűl megmérgezték, hogy szintén Néró nevű fia legyen a császár (55-68) akinek Seneca, a filozófus volt a kedvence. Kegyetlen hajlamai voltak, sok szenátor vagyonát is megszerezte. Színházi produkciókban is szerepelt, verseket írt, Senecát végűl öngyilkosságba kergette. Sabrina a felesége felgyújtatta Rómát, mely 9 napig égett. Néró ezután újjáépítteti Rómát és a császári palotát.
Babilonból a győztes perzsák elengedték a zsidókat, akik szegényen Júdeába vándoroltak. Ebben az időben a zsidók idegennel nem házasodtak (az ortodoxok most sem). Jézus Philon nevű karnaki tanulótársa a tanokat élete végéig hírdette. Vespasiánussal a makkabeusok lázadását ( 63-66) Néró leverette. Néró görögországban is színészkedett, innen a korinthosi csatorna tervével tért haza. Amikor a gárda fellázadt ellene öngyilkos lett.
A Pannon-római szerződés értelmében (Kövesd-Augustus között köttetett) Veszprén és Pécs fősámáni központok önállóak maradtak, itt tehát nem volt római uralom. A pannóniai kelták a szent helyekre (Pannonhalma, Pécs, Veszprém) nem mehettek be. Róma fennhatóságát a törzsfők tudomásulvették, a Pilisben pénzt is verettek. Számontartották a légiók rablásait, gyilkosságait és kifogásolták.
Agrippa 13-tól a légiókba pannonokat is besorozott.
Pannóniában hamar megtudták Bársonyostól, aki szökött gályarab volt: a júdeaiak hazugsága miatt feszítették keresztre Jézust.
A szeretet jézusi tanait a különböző népek nem egységesen magyarázták.
A Messiás visszatérését is várták.
Róma a sok lázadásuk miatt a zsidókat többször (66-70, 112-115, 132-135) szétszórta.

Egyre nagyobb megdobbenessel olvasom a vilag tortenelmet:shock:

pitti uram! valaha ezzel ugyanígy voltam, hinni sem akartam , marhaságnak tartottam vagy eszementnek, ha valaki eltért a hívatalos történelemtől.
Sajnos be kellett látnom hogy a hívatalos történelmünket a Habsburgok írták (főleg Hunsdorfer-Hunfalvy) . Előtte azonban még amit lehetett -tárgyi bizonyítékokat- eltüntették. Pédáúl eltünt Ősbuda vára, mellyet Buda fősámán (Atilla bátyja) alapított. Most fedezték fel vagy 3 éve a helyét, nem akárhogyan. Ha erről és más különös dologról többet szeretnél tudni nyisd meg a google-val a Lánszki Imre topicot...meg a László Gyula Társaságét. Kezdetnek. Azután ha jól megválasztod a többi olvasmányodat és szorgalamas vagy már csak néhány év és sokat fogsz tudni őstörténetünkről. Ataiszról, Ordoszról, Jézusról és Atilláról, Álmosról.. stb...Addig se ülj fel a gúnyolódóknak, ilyeneket mondanak: suméroknak tartjátok magatokat...Töredéknépek mindíg jöttek ide. Nemcsak sumérok, akik több hullámban és kevesen -utoljára 1250 körűl- érkeztek. ha nagyon muszály saccolok egy arányt: kb 3-4 % lehet közöttünk belőlük...a sok egyéb mellett. A történelmünk bonyolult, a magyarság kialakulása is az. Türelem kell a megértéséhez.

Ivan írta:

Sajnos be kellett látnom hogy a hívatalos történelmünket a Habsburgok írták (főleg Hunsdorfer-Hunfalvy) . Előtte azonban még amit lehetett -tárgyi bizonyítékokat- eltüntették.

Kattints a kibontásához...

Na ez meg rendben is lenne (vagy nem), de itt mi nem csak a magyar tortenelemrol beszelunk hanem gyakorlatilag az egesz vilag tortenelemrol. Ezek a Habsburgok mindent elloptak es atirtak?:shock:

pitti írta:

Na ez meg rendben is lenne (vagy nem), de itt mi nem csak a magyar tortenelemrol beszelunk hanem gyakorlatilag az egesz vilag tortenelemrol. Ezek a Habsburgok mindent elloptak es atirtak?:shock:

Kattints a kibontásához...

Kedves Pitti!
A magyar történelmet nem lehet külön kezelni a világtörténelemtől, hiszen szerves része. Ahogyan az időben visszafelé megyünk, viszont egyre inkább érvényesül ez a tendencia. Meggyőződésem, hogy az ősnyelvet beszélő ,,magyar" népek történelme oda nyúlik vissza, ahol már nagyobb befolyással bír, mint a mai angol!!! Tehát ez az a történelmi tény, amit el szeretnének előlünk hallgatni és megmásítani, valamilyen nagyon is fontos ok miatt! Tehát ezért nem csak a magyar, hanem a világtörténelmet is meghamisították idejekorán. A lóláb azonban kilóg mindenfelől, mert a takaró szövétnekét az idő szétmállasztja!

pitti Uraság!
Pontosan úgy igaz szerintem is, ahogyan Alberth megfogalmazta. Egy példa: az etruszkok története is annyira "összegubancolódik" a medencében a későbbiekben létező hunfajúakkal, hogy ha meg akarod érteni egy és más cselekedetüket, történetüket, ezt is nagyjából ismerni kell. Hihetetlen ugye: Cézár etruszk volt. Az időnként megtalált etruszk írást a magyar rovásírással lehet megfejteni, ez az egyetlen kulcs hozzá. PL Pannon azért jött ide, mert katonai segítségűl hívták az etruszkok, ennek megtöürténte után pedig itt akart maradni továbbmenve a Dunántúlon.. Vagy Kövesd és a rómaiak viszonya is érdekes ...de még a korona történetében is vannak "medencénkívűli" események. Gondolod, hogy Udine nem Udinról van elnevezve...a Pó folyó etruszk neve: Apó...Arnó ie. 1450-1500 körűl élt avar...vezér, az unokája Firenze volt (jó szobrász lett) nem is folytatom.

236/G Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 44-iu.117.
VII. Oscus tábla.

Octáviánusz, Antóniusz legyőzője (ie. 31.-ben) etruszk származású volt. Ebben az időben 72 rokon törzs lakott Pannóniában (eredetük nyílván Pannon vezér betelepülésével függ össze). Pannóniában és a Pilisben káldorok (kelták) éltek főleg, de a hunfajúakkal is keveredtek.
A jászok ie. 24.-ben érkeztek Bácskába (címerük-jelvényük: a visszatekintő jávorszarvas). Dél Pannóniában ie. 10.-től kb 15 éven át sok felkelés tört ki Pannóniában a rómaiak ellen. Ekkor a Pannonok vezére Veszprémben, helyettese -aki káldor volt- Szombathelyen lakott. A római császár minden törzsből kapott ifjakat katonának. A Néró idejében elrendelt keresztyénüldözés Pannóniára nem terjedt ki. A Néró idejében lejárt második 100 éves szerződést ( Ordosz -Rómaiak között) Néró a Cézár nevű helytartó jelenlétében kötötte meg ( ez a Cézár nem az a Cézár) Hamza és Séd küldöttekkel és a fősámánnal.
A pannonokhoz ezután az a z o n o s n y e l v ű ETRUSZK KATONÁK MENTEK HELYŐRSÉGBE.
A 24 Hun Törzsszövetség saját pénzt adott ki ie. 305.-től kezdve. A 24 törzs nem azt jelenti, hogy minden alfajnak (suomák, tatárok, mongolok, törökök, fehér és fekete hunok, újgúrok, hantik, manysik... stb) 1 törzse volt, hanem azt: egy-egy "alfaj" bármennyi törzsből állhatott, egy vezér képviselte, fogta össze őket. A 24 törzs tehát egyenként is sok törzs szövetségét jelenti, de ezek a legszűkebben értelmezett rokonnépek voltak (talán érthető így?). Amikor Vespasiánus lett a császár, a 69. évben, akkor, Júdeában lázadás tört ki a rómaiak ellen (adóztatás, sorozás) Titusz vezetésével ezt vérbefolytották, felgyújtották a templomukat is és szétszórták a zsidókat. Makedónia ura a daha BUREBISTA lett (románok!?)
Ő Erdélyben is nagyobb területet bírtokolt. Halála után a dahák visszahúzódtak Erdélyből. Titusz (Vespániánus fia) még életében császár lett. Rendbehozatta a Capitóliumot és felépült a Colosseum. A Vezúv 79-ben tört ki nagy erővel (Pompei). Dominiciánusz, Titusz testvére, Titusz halála után lett császár. Őt megölték 96.-ban, majd Nerva, ezután Trajánusz ( 98-117) lett a rómaiak császára. Ekkor épült fel Aquincum, a légióstelep ( Óbudán).

236/H Arvisura, Boszkan, Tarkacs és Csitári rovása, ie. 800-iu.168.
VIII.Oscus tábla.
A harmadik százéves szerződés.

Hadriánus idejében, kitört a pártus háború, 162.-ben, felállították a II. és a III. itáliai légiókat. Mint már erről említés történt ie. 800.-ban jelent meg a Dunántúlon Pannon és az itt élő rokonnépekkel és a keltákkal megalapították birodalmukat. Octáviánus ie. 40 körűl építette fel Savariát, a borostyánutat és a légiós településeket,
tehát "berendezkedett".
A Fekete tenger melléke és Pannónia továbbra is független maradt, bizonyos megkötésekkel. A dahák mesterkedései miatt visszaélések voltak a százéves szerződések betartása körűl, a pannonok szerint.
A jövőben az új százéves szerződést be kell tartani, mellyet Marcus Aurélius, Csitári és Bozók kabar-úz (=palúz) fejedelem írt alá.
Egy példánya a vepsze Vácon, a másik Tömösön lett elhelyezve.
Eger a Nazír születése körűli időben épült fel (nemcsak a Dunántúlon volt lakosság). A szerződés a 165-265 évekre szólt.
A pártusokhoz húzódó dahák D e c e b á l nevű vezérét a rómaiak legyőzték, T r a j á n u s ekkor f e l v e t t e a D á c i u s nevet. (jó hír a románoknak) Dácius ellen Decebál újabbb támadást indított a pártusokkal a kaukázusi dahákkal és más hívével. Decebál csapatait 108.-ban megsemmisítették, ekkor Ő öngyilkos lett.
Közbevetőleg: ebben az időben a jászokat kiszorítják Erdélyből és a mai területeiken telepítik le őket.
Dácius Párthia ellen is elindúlt Örményország elfoglalása érdekében. A római légiók 115.-ben átlépik a Tigrist és Babilonon át elfoglalják a területet. Ezután Dácius Indiába ment. A pártusok 117.-ben ellentámadást indítanak, e közben a zsidók is fellázadnak Róma ellen. Pártia végűl önálló maradt, Dácius pedig megbetegedett, meghalt.
AZ ETRUSZKOK ÉS A PANNONOK NYELVE AZONOS VOLT. Dácius jutalmazta a katonafiút nevelő anyát és katonáit is, győztes csata után. A pártus háború nagy veszteséget okozott a rómaiaknak. Járványok is voltak ebben azidőben. Hadriánusz (118-137) alatt robbant ki a bar-kochba felkelés júdeában.
Sok pannon ifjú szökött át a Dunán a rómaiakhoz történő besorozás elől.

Kedves Ivan!
Most egy nagyon érdekes időszakról írtál arvisura-kivonatot. Ugyanis érdekes módon Pannonia történelméről és a Római Birodalomban provinciaként történő létezése alatti eseményekről meglepően kevés adat áll rendelkezésre. Amíg Júdea állapotát szinte évről évre számon tartják és szinte napirenden, abban az időben Pannonia és persze a Kárpát-medence többi területén történtek szinte tabuként kezelendőek, s mintha magyar embert ez soha nem érdekelt volna, források sem léteznek. Csak annyit tanultunk történelemből is: hogyhát voltak a limesek, mert a Duna vonala jó volt határvédelmi szempontból a rómaikanak... és kész! Örülök, hogy végre valamit már hallok Pannonia eseményeiről is!

Kedves Ivan ur!
Koszonom, hogy kozlod tortenelmunk toredekeit, remelem nem banod ha kimasolom es tovabbitom oket mailen azoknak akit a tema erdekel es nincs alkalmuk vagy idejuk bongeszni.