A magyarság mitológiája...ha volt ilyen..
Áttételesen feltétlenűl volt, mert a magyar hunfajú népek részbeni összeolvadásából alakult ki. Ezt a kérdést nem is olyan nehéz értelmezni, mintahogyan ezt napjainkban sokan víizionálják.
Sokszor leírtam már az Arvisura értelmezése kapcsán, hogy ez az érdekes kérdés -ennek alapján és nem saját találgatásom szerint- hogyan ismerhető meg illetve, hogyan kell ezt tudnunk. Vagy összevetnünk mindenféle hangzatós teóriával, amely nem igaz.
Az Arvuisura sokesetben értelemezésre szorul, mert ez tölünk sokezer éves távlatokra lévő rovósámánok írták, az akkori világuk más életszemlélete és értelmezése szerint. Azonban ez megfejthető, sokszor nehezebben, sokszor pedig könnyen. Gyakorlat dolga. Gyakorlatot pedig az szerezhet, aki figyelmesen elolvassa Paál Zoltán üsszeállításában az Arvisurákat.
A magyarok kialakulására visszatérve pedig, arról van szó -kicsit egszerűsítve- hogy két népcsoport összeolvadt az Uralnál. A kabarok és a manysik. De nem az összes kabar és nem az összes manysi. Hiszen kabarok az Ural mellett még számos helyen éltek, többek között pl Kassa környékén is, és az Altájban is, meg máshol is.
Az öszeolvadás pedig nem valami bonyolult dolgot jelent, mindössze házasságokat. Az asszonyok nélkűl maradt kabarok egyrésze a Balhastól (Bolhás tó) az Uralhoz vándorolt és manysi nőkkel összeházasosdott, a manysi fejedelem (Káma) és feleségének (Mirina) az engedélyével. Mindez pedig 181.-ben történt. Kicsit színezi még a dolgot, hogy a manysik között éltek az Uralhoz korábban felköltözött kisebb maríjy és mescser népcsoportok is, Ők is résztvettek az előbbi történetben. Róluk most nem írnék, hunfajú népek egyébként. Ez a leírt dolog egy alaphelyzetet jelent, mellyet aztán jelentősen módosít Álmosék, Lebedék honfoglalása, mivel itt számos rokonnépet találtak (kabarok, palócok, jászok, kunok, kazahunok, avar maradékok, vepszék, besenyők, szkíták stb éltek itt).
Vagyis, ha valakit érdekel a magyar nép kialakulása, akkor fentiekre kell gondolnia további nyomozgatásaihoz. Tehát van egy alaphelyzet (Magyar fejedelemségének idején) és létezik egy későbbi helyzet Álmosék bejövetele után. Az utóbbi módosítja a magyarság kialakulását, mely genomjában -ekkortól- csaknem az összes hunfajú népet egyesíti.
Mivel a Magyar Törzsszövetség első igazi fejedelme Magyar volt, Káma unokája, az elnevezést nem kell magyarázgatni.
Az Ural körűli és a Bakát (Aral tó) környéki -275. év utáni- magyar vándorlásokat pedig szintén elég jól leírja az Arvisura. Ezeknek népszaporodási és agressziós (kazárok, arabok) okai voltak. Az utolsó honfoglalás okai is megismerhetőek jól a könyvből. Ezekről sem írnak megfelelő okokat a történelemi "munkák"..így nem ismerhetőek meg ezek alpján, azt lehet kijelenteni.