Advent és Karácsony
- Téma inditó kata53
- Kezdés dátuma
Nalunk vegyes kulturaban no fel a gyermek, mi ezt ugy oldottuk meg, hogy mindent unneplunk, ilyen szerencsesek vagyunk, ennek orulunk! Probaljuk mindket kultura szep szokasait megismerni es atvenni. Karacsonykor tisztazni fogjuk majd Jezus szuleteset (egyelore 2 evesen nem sokat fog fel belole), valamint 24-en a Jezuska hozza a karacsonyfat, ha otthon Mo-n unneplunk, es ha meg itt kulfoldon, akkor itteni szokas szerint 2 hettel elotte diszitjuk. Szerintem siman elfogadja, hogy a mamahoz meg 24-en hozza, es alatta Jezuska altal otthagyott ajandekok vannak. 25-en reggel pedig jon a Santa es hoz meg ajandekot. (A Mikulas/Telapo meg dec. 6-an ellatogat, ha nagyon jok vagyunk, mert tudja am o, hogy itt magyar gyerek lakik!)
Ami a toretenet "hazugsag" reszet illeti, nem csinalunk belole gondot. Ha majd egyszer rakerdez, oszinten elmagyarazom, hogy ez egy szep jatek, amit a felnottek azert jatszanak a gyerekekkel, hogy kicsit varazslatosabb legyen minden, es mert a mesek szepek es jok, es jo dolog bizony neha ugy tenni, mintha megtortenhetnenek. Nalunk gyerekkoromban igy volt, es egyaltalan nem lett semmi lelki bajom belole, sot, buszke voltam, hogy mikor megtudtam, hogy mese az egesz, akkor mar en is a felnottekkel egyutt titkolozhattam, hogy a kisebb unokatesoim is atelhessek a titokzatos, varazslatos Jezuska varast.
Ami a toretenet "hazugsag" reszet illeti, nem csinalunk belole gondot. Ha majd egyszer rakerdez, oszinten elmagyarazom, hogy ez egy szep jatek, amit a felnottek azert jatszanak a gyerekekkel, hogy kicsit varazslatosabb legyen minden, es mert a mesek szepek es jok, es jo dolog bizony neha ugy tenni, mintha megtortenhetnenek. Nalunk gyerekkoromban igy volt, es egyaltalan nem lett semmi lelki bajom belole, sot, buszke voltam, hogy mikor megtudtam, hogy mese az egesz, akkor mar en is a felnottekkel egyutt titkolozhattam, hogy a kisebb unokatesoim is atelhessek a titokzatos, varazslatos Jezuska varast.
Egy szép vers:
Túrmezei Erzsébet: Gyertya
Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
A belén észrevenni már, hogy égett.
S én mégse dobom el mint semmiséget.
Nézem, elémbe állítom,
Majd a kezembe' forgatom.
A cirádáit, ferdeségét,
törött voltát, sok betegségét
mind tudom már, mind ismerem.
Igénytelen, értéktelen.
Szépsége, ékessége, ára
nincs semmi. Mégse dobom el.
Félreteszem karácsonyfára.
Majd a lángjába néz szemem,
s nem lesz nekem
igénytelen, értéktelen.
Sok betegsége, ferdesége,
törött volta nem semmiség-e,
ha ott lobog az ágon,
s vezérlőm, világom,
útmutató fény Betlehem felé?
Tekintetem sugarát issza,
lelkem száll századokon vissza:
a nagy csodát csodálja újra
és megremeg belé.
Magában semmi. Félredobnám.
De ha zöld fenyőről ragyog rám,
a szívem fölviszi az égig,
az eget meg lehozza hozzám.
Kezembe' forgatom, nézegetem,
s valami egyre azt súgja nekem,
hogy ez a kis gyertya az életem.
Görbe, törött, beteg.
Valami, amit senki nem keres,
mert észrevenni nem is érdemes.
Végigélni se volna érdemes,
ha nem lenne karácsony...
ha ki nem gyúlhatnék sokadmagával
karácsonyesti csodálatos fákon...
ha Betlehem felé utat mutatva,
nem ragyoghatna, nem világolhatna,
végigélni se volna érdemes.
De van karácsony, s én úgy szeretem
kis gyertyaéletem.
Ameddig karácsonyra vártam,
értelmét, célját soká nem találtam.
Míg egy szép angyalénekes,
halk estén Betlehembe értem,
s fel nem ujjongtam: ,,Most már értem,
Most már tudom, miért is élek
ezen a nagy sötét világon:
hogy világítson kicsi gyertyalángom
előre, Betlehem felé
és megváltatlan, Megváltóra váró,
sok emberszív dobbanjon meg belé.''
Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
De ha zöld fenyőről ragyog rád,
a szíved felviszi az égig,
az eget meg lehozza hozzád.
[FONT="]
[/FONT]
Túrmezei Erzsébet: Gyertya
Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
A belén észrevenni már, hogy égett.
S én mégse dobom el mint semmiséget.
Nézem, elémbe állítom,
Majd a kezembe' forgatom.
A cirádáit, ferdeségét,
törött voltát, sok betegségét
mind tudom már, mind ismerem.
Igénytelen, értéktelen.
Szépsége, ékessége, ára
nincs semmi. Mégse dobom el.
Félreteszem karácsonyfára.
Majd a lángjába néz szemem,
s nem lesz nekem
igénytelen, értéktelen.
Sok betegsége, ferdesége,
törött volta nem semmiség-e,
ha ott lobog az ágon,
s vezérlőm, világom,
útmutató fény Betlehem felé?
Tekintetem sugarát issza,
lelkem száll századokon vissza:
a nagy csodát csodálja újra
és megremeg belé.
Magában semmi. Félredobnám.
De ha zöld fenyőről ragyog rám,
a szívem fölviszi az égig,
az eget meg lehozza hozzám.
Kezembe' forgatom, nézegetem,
s valami egyre azt súgja nekem,
hogy ez a kis gyertya az életem.
Görbe, törött, beteg.
Valami, amit senki nem keres,
mert észrevenni nem is érdemes.
Végigélni se volna érdemes,
ha nem lenne karácsony...
ha ki nem gyúlhatnék sokadmagával
karácsonyesti csodálatos fákon...
ha Betlehem felé utat mutatva,
nem ragyoghatna, nem világolhatna,
végigélni se volna érdemes.
De van karácsony, s én úgy szeretem
kis gyertyaéletem.
Ameddig karácsonyra vártam,
értelmét, célját soká nem találtam.
Míg egy szép angyalénekes,
halk estén Betlehembe értem,
s fel nem ujjongtam: ,,Most már értem,
Most már tudom, miért is élek
ezen a nagy sötét világon:
hogy világítson kicsi gyertyalángom
előre, Betlehem felé
és megváltatlan, Megváltóra váró,
sok emberszív dobbanjon meg belé.''
Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
De ha zöld fenyőről ragyog rád,
a szíved felviszi az égig,
az eget meg lehozza hozzád.
[FONT="]
[/FONT]
Én is szeretnék gyorsan letölteni...
Szikrázik december hava
Csillagfészket himbálnak ágak.
Hírrel járnak a pásztorok:
bölcsőt ácsol József, az ács
az ember egyszülött fiának.
Pattog a forgács, hull a hó,
Máriát vaskín-abroncs fogja
s vajúdva megszül. Száll a hír:
dicsértessék, megszületett
a gyermek, az élet legnagyobbja.
Hírrel járnak a pásztorok,
Mária karjában a gyermek.
Rebben a hófehér világ
s a velünk virrasztó vézna fák
csendben az útra térdepelnek.
KATONA JUDIT: KARÁCSONY-KÖSZÖNTŐ
Csillagfészket himbálnak ágak.
Hírrel járnak a pásztorok:
bölcsőt ácsol József, az ács
az ember egyszülött fiának.
Pattog a forgács, hull a hó,
Máriát vaskín-abroncs fogja
s vajúdva megszül. Száll a hír:
dicsértessék, megszületett
a gyermek, az élet legnagyobbja.
Hírrel járnak a pásztorok,
Mária karjában a gyermek.
Rebben a hófehér világ
s a velünk virrasztó vézna fák
csendben az útra térdepelnek.
Szép vers egy fiatal költőtől
[FONT=H_Harrington]Komáromi János: Karácsonyi Csillag [/FONT]
t[FONT="]éli égen,[/FONT]
[FONT="]hideg fényben,[/FONT]
[FONT="]reszketnek a csillagok[/FONT]
[FONT="]ám egy csillag,[/FONT]
[FONT="]a legszebbik,[/FONT]
[FONT="]izzó tűzzel felragyog[/FONT]
[FONT="]karácsonyi [/FONT]
[FONT="]éjszakában[/FONT]
[FONT="]sötét égen útra kél[/FONT]
[FONT="]keresi a[/FONT]
[FONT="]boldogságot[/FONT]
[FONT="]Karácsonynak éjjelén[/FONT]
[FONT="]csendes szoba[/FONT]
[FONT="]magányában[/FONT]
[FONT="]fenyő áll a fő helyen[/FONT]
[FONT="]várja már, hogy[/FONT]
[FONT="]körbe állják,[/FONT]
[FONT="]a gyertyái égjenek[/FONT]
[FONT="]fellobban a[/FONT]
[FONT="]sok-sok kis láng,[/FONT]
[FONT="]ágak között árny lebeg[/FONT]
[FONT="]kinn az utcán[/FONT]
[FONT="]havat hord a[/FONT]
[FONT="]morcos téli förgeteg[/FONT]
[FONT="] Csillag,[/FONT]
[FONT="]éji útján[/FONT]
[FONT="]házak fölött meg-meg áll[/FONT]
[FONT="]hiszi még, a[/FONT]
[FONT="]szeretetre,[/FONT]
[FONT="]az egyikben rátalál[/FONT]
[FONT="]múlik az éj,[/FONT]
[FONT="]fogy a remény,[/FONT]
[FONT="]csillag fénye halványul[/FONT]
[FONT="]éjfélig, ha[/FONT]
[FONT="]nem találja[/FONT]
[FONT="]tüze kihuny s alá hull[/FONT]
[FONT="]ám ahogy a[/FONT]
[FONT="]fenyők ágán[/FONT]
[FONT="]gyertyák fénye fellobog[/FONT]
[FONT="]szeretetet[/FONT]
[FONT="]sugároznak [/FONT]
[FONT="]karácsonyi dallamok[/FONT]
[FONT="]vándor Csillag[/FONT]
[FONT="]ragyogása[/FONT]
[FONT="]újra éled, újra él[/FONT]
[FONT="]rátalál a[/FONT]
[FONT="]boldogságra [/FONT]
[FONT="]Karácsonynak éjjelén[/FONT]
A 80 éves férfi felhívja távol élő fiát:
- Fiam! Anyád és én úgy döntöttünk, hogy elválunk. Arra kérnélek, hogy hívd fel a nővéredet és kíméletesen közöld vele a hírt!
A fia azonnal telefonál a nővérének, és közli vele a rossz hírt. A nővére mindjárt intézkedni is kezd:
- Azonnal csomagolunk, hazautazunk és rendbe rakjuk a dolgokat.
Majd felhívja az apját is:
- Azonnal hazautazunk, addig ne csináljatok semmit!
- Jó, akkor várunk - mondja az apja. Majd odafordul a feleségéhez:
[FONT="]- Nos, a gyerekek nálunk töltik a karácsonyt. Csak azt tudnám, húsvétra mit fogunk kitalálni...[/FONT]
Karácsonykor a nagyi vízipisztolyt ajándékoz az unokájának. A lánya dühösen fordul hozzá:
- Anya, hogy vehettél ilyen ajándékot?! Már nem emlékszel, mennyire dühös voltál, amikor a vízipisztolyunkkal mindent összefröcsköltünk?
A nagyi elmosolyodik:
- Dehogynem, nagyon is...
magadnak tisztelet.”
(Oren Arnold)
„Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörög, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.”
(Kosztolányi Dezső)
„Kicsi gyertyák, lobogjatok föl,
Bóduljunk tömjénnek szagán!...
Szép dolog ez!... Így kell csinálni
Minden karácsony-éjszakán...”
(Ady Endre)
„Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen
karácsonyi szépségben.”
(Csanádi Imre)
„Ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen karácsony!”
(Szilágyi Domokos)
„Nem időpont vagy időszak a karácsony, hanem lelkiállapot. Békességben, jóakaratúan és könyörületesen élni - ez a karácsony igazi szelleme.”
(Calvin Coolidge)
Hó szitál és Karácsony jön.
Az utcán hömpölyög a nép özön
és szinte árad, kicsattan a
mosoly, a vágy és csupa öröm
minden mozdulat, minden szó,
hisz Karácsony jön és hull a hó!
– A lábak mellől égre tör
a gyermek szájt idéző hahó.”
(Kasza-Marton Lajos)
„Betlehemi kis jászolban
Isten fia jött közénk,
Megváltani minden embert
Gazdagot és a szegényt.
Szeretetet áraszt máris:
Kis kezét nyújtja felénk.
Betlehemi kis jászolhoz
Jöttek szegény pásztorok,
Angyalszózat hívta őket
Az istálló ragyogott.
S hoztak ami tellett tőlük:
Báránykát, juhászbotot.”
[FONT="](Medriczky Andor)[/FONT]
Kifestők, sablonok karácsonyi üvegfestéshez.
Sablonok
- Fiam! Anyád és én úgy döntöttünk, hogy elválunk. Arra kérnélek, hogy hívd fel a nővéredet és kíméletesen közöld vele a hírt!
A fia azonnal telefonál a nővérének, és közli vele a rossz hírt. A nővére mindjárt intézkedni is kezd:
- Azonnal csomagolunk, hazautazunk és rendbe rakjuk a dolgokat.
Majd felhívja az apját is:
- Azonnal hazautazunk, addig ne csináljatok semmit!
- Jó, akkor várunk - mondja az apja. Majd odafordul a feleségéhez:
[FONT="]- Nos, a gyerekek nálunk töltik a karácsonyt. Csak azt tudnám, húsvétra mit fogunk kitalálni...[/FONT]
Karácsonykor a nagyi vízipisztolyt ajándékoz az unokájának. A lánya dühösen fordul hozzá:
- Anya, hogy vehettél ilyen ajándékot?! Már nem emlékszel, mennyire dühös voltál, amikor a vízipisztolyunkkal mindent összefröcsköltünk?
A nagyi elmosolyodik:
- Dehogynem, nagyon is...
„Karácsonyi ajándék ötleteim:
az ellenségednek megbocsátás,
az ellenfelednek türelem,
a barátodnak szeretet,
a partnerednek szívesség,
mindenkinek jóindulat,
minden gyermeknek egy jó példa,
az ellenségednek megbocsátás,
az ellenfelednek türelem,
a barátodnak szeretet,
a partnerednek szívesség,
mindenkinek jóindulat,
minden gyermeknek egy jó példa,
magadnak tisztelet.”
(Oren Arnold)
„Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörög, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.”
(Kosztolányi Dezső)
„Kicsi gyertyák, lobogjatok föl,
Bóduljunk tömjénnek szagán!...
Szép dolog ez!... Így kell csinálni
Minden karácsony-éjszakán...”
(Ady Endre)
„Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen
karácsonyi szépségben.”
(Csanádi Imre)
„Ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen karácsony!”
(Szilágyi Domokos)
„Nem időpont vagy időszak a karácsony, hanem lelkiállapot. Békességben, jóakaratúan és könyörületesen élni - ez a karácsony igazi szelleme.”
(Calvin Coolidge)
Hó szitál és Karácsony jön.
Az utcán hömpölyög a nép özön
és szinte árad, kicsattan a
mosoly, a vágy és csupa öröm
minden mozdulat, minden szó,
hisz Karácsony jön és hull a hó!
– A lábak mellől égre tör
a gyermek szájt idéző hahó.”
(Kasza-Marton Lajos)
„Betlehemi kis jászolban
Isten fia jött közénk,
Megváltani minden embert
Gazdagot és a szegényt.
Szeretetet áraszt máris:
Kis kezét nyújtja felénk.
Betlehemi kis jászolhoz
Jöttek szegény pásztorok,
Angyalszózat hívta őket
Az istálló ragyogott.
S hoztak ami tellett tőlük:
Báránykát, juhászbotot.”
[FONT="](Medriczky Andor)[/FONT]
Kifestők, sablonok karácsonyi üvegfestéshez.
Sablonok
Nem tudom, hogy ezek tetszenek-e, de megmutatom, hogy én milyeneket készítettem.
Ha tetszik a sablont is át tudom küldeni.
Mindkét forma aranyos, főleg a rénszarvasos jön be. Szívesen fogadnám a sablonját. Jól láttam, hogy kis zsebek vannak az egyes napokhoz? Tényleg nagyon jópofa. Előre is köszi!
Felrakom akkor a rénszarvasos adventi naptárhoz a sablonokat és a leírást.
A sablonoknál a feje hossza 17,5 cm, a számoknál a 0-t mértem le, az 4,5 cm magas.
Az egész naptár az alsó csücsöktől a tetején lévő akasztó tetejéig mérve 102 cm, a szélessége 44 cm.
A sablonokat elfelejtettem feltölteni
Most elküldöm azt is.
Karácsony=megváltás=szeretet
p { margin-bottom: 0.21cm; } “Ha répát akarunk, répát kell ültetnünk.
Ha retket akarunk, retket kell ültetnünk.
Ha szeretetet akarunk, szeretetet kell ültetnünk.
Ha megértést akarunk, megértőnek kell lennünk.
Ha megbecsülést akarunk, meg kell becsülnünk másokat.
Ha azt akarjuk, hogy szeressenek minket, szeretnünk kell másokat.”
(Dan Millman)
p { margin-bottom: 0.21cm; } “Ha répát akarunk, répát kell ültetnünk.
Ha retket akarunk, retket kell ültetnünk.
Ha szeretetet akarunk, szeretetet kell ültetnünk.
Ha megértést akarunk, megértőnek kell lennünk.
Ha megbecsülést akarunk, meg kell becsülnünk másokat.
Ha azt akarjuk, hogy szeressenek minket, szeretnünk kell másokat.”
(Dan Millman)
Egy kevésbé "elcsépelt" vers
p { margin-bottom: 0.21cm; } Nádudvari Nagy János: Óhajtás ősszel
Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tűnő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.
Egy kis gyöngédség kéne még,
felvidító, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.
Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik úgy döfnek belém, mint
bárány szívébe a hentes kése.
Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet íze, sója:
mi lényünket a végső úton
a nagy bukásoktól megóvja.
p { margin-bottom: 0.21cm; } Nádudvari Nagy János: Óhajtás ősszel
Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tűnő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.
Egy kis gyöngédség kéne még,
felvidító, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.
Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik úgy döfnek belém, mint
bárány szívébe a hentes kése.
Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet íze, sója:
mi lényünket a végső úton
a nagy bukásoktól megóvja.
Hasonló témák
