Hátha valaki még nem ismeri:
Sajnos nem tudom kinek a fordítása és hol jelent meg, egy azóta megszűnt internetes oldalról töltöttem le több éve.
<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CILDIK%7E1%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:UseFELayout/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:Arial; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-language:HU;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} </style> <![endif]--> [FONT="]Móricz János kutatásai <o></o>[/FONT][FONT="]<o></o>[/FONT]
[FONT="]Újságkivonat<o></o>[/FONT]
[FONT="]a „NACION" buenos-airesi képeslap 1967. február 12-i, vasárnapi számából.<o></o>[/FONT]
[FONT="]
<o></o>[/FONT]
[FONT="]EZ AZ ÖREG "ÚJVILÁG" /Magyarok Equadorban/<o></o>[/FONT]
[FONT="]<o></o>[/FONT]
[FONT="]„Az írásnak és a nyelvnek köszönhető, hogy sikerült bebizonyítani, hogy a sumírok és később a hunok és magyarok Amerikából származnak és hogy gyakran utaztak ezen kontinens és Ázsia között, felhasználva a Csendes Óceán egyenlítői áramlatait." Mosolyogva, egészen halkan és majdnem bocsánatot kérve szórja elénk Móricz János robbantó elméletét, azt állítva, hogy szerinte a civilizáció bölcsője Equador legmagasabb részein volt.<o></o>[/FONT]
[FONT="]„Így hát nem új világban vagyunk, hanem éppen hogy a legrégibben". - És szavainak alátámasztására egy kis bélyegzőt húz ki a zsebéből, magyarázva, hogy egy Kolumbusz előtti darabról van szó, amelyen ennek ellenére a régi magyar írással azonos írás látható.Vannak szövegek és régi dokumentumok, de hogy bizonyítását alátámassza a maga komoly és szenvtelen hangján - amikor némelyek arcán a kétkedés kiütközését látja - ezt elnyomja Móricz a következő érveléssel:<o></o>[/FONT]
[FONT="]„Ez a nyelv, a régi magyar az, amelyet még ma is beszélnek a cayapas indiánok Equador nyugati részének erdeiben, azon a területen, amelyet a Santiago, Cayapas és az Onzole határolnak. Ezenkívül vannak még törzsek, amelyek a Kordillerák keleti lejtőin és az Amazonas területén laknak és kisebb csoportok, melyek még fenntartották ezt az ősi nyelvet és az ezeréves hagyományokat. Voltam közöttük és tudtam velük beszélni magyarul anélkül, hogy tolmácsra lett volna szükségem. Meg is hívtam őket, hogy kísérjenek el."Móricz Magyarországon született, de már argentin állampolgár. „Jelenleg kétszeresen amerikai vagyok" - mondja.<o></o>[/FONT]
[FONT="]Csaknem ironikus mosollyal szórja elmélete köveit a hallgatóira és mulat azon, hogy azokon a meglepetés hullámait látja. Majd azonnal visszavonul.„Szeretem előadni a tényeket, de nem állítok fel elméleteket. Én csak kutató vagyok". - Forradalmi jellegű elmélete támogatására Móricz szétrak az asztalon száz meg száz gondosan gépelt lapot:„Itt van 10.000 helységnév a régi Quito birodalomból. Mindezek hasonlítanak azokhoz a földrajzi nevekhez, amelyek ma is léteznek a Kárpát-medencében." Móricz arca megkeményedik, titokzatos benyomást vesz fel, miközben egy csontokból összeállított nyaklánccal játszik, mely a Kolumbusz előtti időkből való: „A különös az, hogy ez a tény, hogy a magyarok Amerikából jöttek, ismeretes volt úgy Spanyolországban, mint a Habsburgok előtt. Innen ered Magyarország romanizálása és a kecses nyelv elterjesztése <o></o>[/FONT]
[FONT="]Amerikában, hogy megsemmisítsék az „ehimu"-t, vagyis a magyar nyelvet, az inkák titkos nyelvét, akik közül csak az erdei falvak lakói menekültek meg."Móricz foglalkozik a Kolumbusz előtti nyelvek összehasonlításának tanulmányozásával, az „on" nyelvekével, melyek a Quito Birodalomban és Peru északi részén voltak használatosak, vagyis a canari-poharával és a puruha-mechikával; ezeket összehasonlítja az 1965-ben beszélt magyar nyelvvel, - J. Jijony Caamsno egyik munkájára támaszkodva. „Mindezekből következik, hogy a Kárpát-medencében megismétlődnek, mintegy az összes nevek, melyek a régi Quito Birodalomban megvoltak: Ur, Utko, Maras és még ezer más. A Quito Birodalom helységei és az ázsiaiak között az érintkezés gyakori volt, az óceán áramlatainak segítségével. A kiindulási kikötő Tumbes és a szomszédos vidék volt, s a visszatérés helye a Caraquez öböl, ahová egy másik terjedelmes áramlás irányul. Ezt ki is fogják próbálni barátaim, akik nem régen balsa tutajon elindultak Guayaquilből". - És hozzátette:<o></o>[/FONT]
[FONT="]„Quito-t a régi korban Kitus-nak hívták. Ez a szó két részből tevődik össze: Kit /kettő/ és Us /ősök/. Magyarul ez a név KÉTŐS, amelynek itt ugyanaz a jelentése. Ez volt a régi Góg és Magóg Királyság, amelyet a kutatók már évszázadok óta annyira keresnek. Tapasztalom, hogy nagyon támadnak engem, mivel a felfedezésemmel igen sok elmélet értékét veszti, de ezzel szemben a régi magyarok quitoi leszármazottai népruházatukkal és szokásaikkal bizonyítékokat szolgáltatnak. Például az is, hogy amikor Magyarországon hőst temettek, mind azt mondták, hogy a Göncöl-szekéren tér nyugalomra; a Quinche és Cochasqui völgyeiben pontosan olyan temetkezési emlékek csoportjai láthatók, melyek hűen utánozzáka Göncöl-szekér alakját.<o></o>[/FONT]
[FONT="]Móricz János úgy tervezi, hogy mielőtt megjelentetné a könyvét, elmegy Equadorba, s ott megismétli régészeti kutatásait, mégpedig főleg egy rejtett helyen lévő bizonyos barlangban, melyet egy harcias törzs véd, mely hallgatva az ő szavára, egész könyvtárat rejtett el ott arany lapokra irt könyvekből. Ez egy napon be fogja bizonyítani az amerikai embereknek, hogy ők alkotják a fajok őshazáját.<o></o>[/FONT]