Búcsúzunk.......

2008 január 5 - Emlékezés... Lázár Ervin, Napló

A varázsló pálcáját ragasztgatja<O

Lázár Ervin: Napló

Népszabadság • Ferencz Győző • 2008. január 5.<O</O

<O</O
Lázár Ervin naplója nem napló a szó közkeletű értelmében. Nem jegyezte fel éveken, esetleg évtizedeken át, hogy mi történt vele, mi történt a világban, és ő mit gondolt minderről. Ács Margit, a szöveg gondozója hat füzetből szerkesztette össze a kötetet.
<O</O
A legkorábbi egy 1971-ben papírra vetett, pár oldalas (és nehezen kihüvelyezhető) lázálomtöredék, a többi - nagy időbeli átfedésekkel - párhuzamosan vezetett füzet elegyes feljegyzéseket tartalmaz a nyolcvanas évek elejétől az író haláláig. A naplótöredékek kiegészítik egymást, és az olvasót arra csábítják, hogy rakosgassa össze az egymásba illeszkedő részeket, hátha valamiféle folyamatos elbeszélést kap, vagy legalább töredékes lenyomatát Lázár Ervin utolsó negyedszázadának. Annál is inkább, mert ennek a negyedszázadnak a fordulatai folyamatos állásfoglalásra késztették a hagyományosan politizáló magyar írókat.
Csakhogy aki ezeket a naplókat olvassa, nemigen szerezhet tudomást arról, milyen volt a Kádár-rendszer megereszkedése, hogyan ment végbe a rendszerváltás. Lázár Ervint mintha jobban érdekelte volna a magyar labdarúgó-válogatott szereplése. Megemlíti ugyan egyszer-kétszer Magyarország esedékes miniszterelnökeinek a nevét, kötődését sem titkolja, de ezeknek a dolgoknak itt nincs súlya. Ahogyan az irodalmi életbe sem vezeti be olvasóját. Nincsenek színes történetek pályatársakról, és csak ritkán formál véleményt. Az irodalmi életet leginkább egy övcsat képviseli, amelyet egykori szerkesztőségi szobatársa, Nagy László reszelt neki nyomdai dúcokból.
Lázár Ervin egyetlen dologgal foglalkozik a naplójában: az írással. De nem esztétikai kérdések izgatják, hanem maga az írás. A Csillagmajor és a Manógyár novelláival-meséivel viaskodik, akadnak továbbá alkalmi fogalmazványok, kiállításmegnyitók, ajánlólevelek is. Politika, futball, főzés, nyelvhelyességi dohogások, irodalmi élet csakis az írásképtelenség kínzó (és gyakori) szüneteit töltik ki. A Bab Berci, A hétfejű tündér mulatságosan filozofikus szerzője ugyanis írónak tekintette magát és semmi másnak. Igen sok szó esik arról, milyen tollal ír éppen. Különös, de nem gondolta, hogy akár magánérdekű feljegyzéseiben neki kellene eligazítania az ország dolgait. Épp elég dolga volt az íróasztalánál: üdítően könnyed művei kételyek közt, az írásgörcs ijesztő árnyékában készültek heteken-hónapokon át. Olykor csak egy bekezdésre futotta egy nap, máskor három napon át még arra sem, csak az üres dátumok sorakoznak. De a varázsló végül összeragasztgatta pálcáját, megírta rácpácegresi elbeszéléseit, és a felületeket olyan szépen elsorjázta, hogy ha nem volnának itt ezek a feljegyzések, senki meg nem mondaná, mennyi diribdarabból állt össze egy-egy kerek történet. Ilyesmi persze csak a négyszögletű kerek erdőben történhet.
Osiris, 369 oldal, 2980 forint

Január 9. - Körmendi János

Elhunyt Körmendi János színművész<O</O
2008. január 9.

Életének 81. esztendejében elhunyt Körmendi János színművész, író - tudatta a család közlése alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerdán az MTI-vel. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt türelemmel viselt hosszú betegség után január 6-án, vasárnap szeretettei körében érte a halál. Körmendi Jánost a tárca saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. A népszerű színész, aki hatvan évet töltött a színpadon, több mint egy éve küzdött súlyos betegséggel. Művészi munkáját 1963-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1978-ban lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész. 2002-ben megkapta a Köztársasági Elnök Érdemérme kitüntetést.<O</O

Körmendi János Szegeden született 1927-ben, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1946 és 1951 között végezte. A háború utáni első nagy színésznemzedék tagja, népi kollégista volt, főiskolai osztálytársa Sinkovits Imrének, Márkus Lászlónak, Gyurkovics Zsuzsának. 1951-ben, friss diplomával a zsebében lett a Madách Színház tagja, a körúti társulathoz harmincöt éven keresztül hűséges volt. 1987-ben a Mikroszkóp Színpad társulatához szerződött, ezen kívül fellépett a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, az Operettszínházban, sőt az operaházban is.
<O</O
Több kabarétréfát és tv-bohózatot is írt, a legnevezetesebb közülük Csehov Három nővérének paródiája, amelyet Márkus Lászlóval és Haumann Péterrel adtak elő a Magyar Televízió egyik szilveszteri műsorában. A fergeteges sikerű átirat ma is gyakran szerepel a kívánságműsorokban.<O</O
<O</O
Több évtizedes pályája során elsősorban epizódszerepeket kapott, s gyakran néhány mondatban kellett felhívnia magára a figyelmet. Kiváló komikus volt, művésze a rögtönzéseknek. Játszotta Próbakőt (Shakespeare: Ahogy tetszik), Holofernest (Shakespeare: Lóvá tett lovagok), Miskát (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő), Sylvestert (Moliére: Scapin furfangjai) Novotnyt (Shubert: Három a kislány). Filmekben is láthatta a közönség (Patyolat-akció, Krebsz, az Isten, Te rongyos élet). Levelek az urológiáról című kötete 1974-ben, az Életrajz két felvonásban 1987-ben, a Nyakig a színházban 1990-ben jelent meg.
<O</O
<O</O



Körmendi János (Szeged, 1927. október 21. – Budapest, 2008. január 6.) <O</O
színművész<O</O
<O</O

A SzAk elvégzése után 1951-ben a Madách Színházhoz szerződött, ahol 1987-ig játszott. 1987-től a Mikroszkóp Színpad tagja. Vendégként fellépett a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon és a Fővárosi Operettszínházban. Sokoldalú művészegyéniség. Tehetsége főként komikus, szatirikus karakter-, ill. epizódszerepek megformálásában érvényesül. A színjátszáson kívül írással is foglalkozik. Könyveiben, cikkeiben a színházról, művészi törekvéseiről vallott gondolatait foglalja össze. Jászai Mari-díjas (1963), érdemes (1978.) és kiváló művész (1989).

Január 13.

Elhunyt Kazinczy János Antal festő és szobrászművész<O</O

Elhunyt Kazinczy János Antal festő és szobrászművész. 94 éves korában január 7-én érte a halál franciaországi otthonában, Vacqueyras-ban - tájékoztatta vasárnap a család kérésére Antall István a távirati irodát.
2008.01.13,
MTI

<O</O
Kazinczy János Antal (Temesvár, 1914. december 12. – Franciaország- Vacqueyras, 2008. január 8.)<O</O
Festő, szobrász<O</O
<O</O

Kazinczy János Antal 1914-ben született Temesváron, itt járta iskoláit, tanult mesterséget. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként szerzett diplomát.<O</O
A II. világháború után Budapesten a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított, de szabad szemlélete és elfogulatlan művészi érdeklődése miatt eltávolították. A Szabad Művészet című folyóirat felelős szerkesztőjeként is hamar állását veszítette. Ettől kezdve festészetéből igyekezett megélni. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás idején 12 éves János fiával Ausztriába menekült.<O</O
1968-ig Németországban, Nürnbergben élt és dolgozott. Ezt követően Franciaországban egy piciny provanszál faluban, Rockbaron-ban telepedett le. Az itt töltött 37 esztendő alatt teljesedett ki sajátos hangú festészete, szobrászata. Intellektuális igényű alkotóként a feszes kompozíciókat oldó, visszafogott kolorittal, inkább kevert színekből építkező festészetet művelt, aminek szinte térbeli folytatása szobrászata. Az idő által alakított természeti formákat követte a vásznon éppúgy, mint fa vagy bronz szobrain, kisplasztikáin, de ez az eredeti elgondolás, alakította jelentős ékszerművészetét is.<O</O
Majd 50 évnyi távollét után, szinte ismeretlenül érkezik munkáival Magyarországra 2002-ben. A nagyközönség és a szakma óvatos távolságtartással kezeli, nem tudván még elhelyezni súlyos, mélyen gyökeredző, gazdag forma- és színvilágú életművét - írja róla a Wikipédia. Egyéni kiállításai voltak Bukarestben, Temesváron, Budapesten, Párizsban, Münchenben, Stockholmban. Művei a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, párizsi Musée d'Art Moderne-ben, és magángyűjteményekben: Magyarországon, Franciaországban, Németországban, Belgiumban találhatók.<O</O

Január 22.-től

Nyugat 100: több mint folyóirat
Irodalmi évadot indít a Magyar Televízió<O</O

Százéves a Nyugat, a múlt század magyar irodalmát alapvetően meghatározó folyóirat. A Nyugat hagyományát, szellemiségét felvállalva filmekkel, dramatizált és szórakoztató műsorokkal emlékezik meg a lapról és szerzőiről a Magyar Televízió.

Száz évvel ezelőtt indult a Nyugat, amely mára lényegesen többet jelent a folyóiratnál. Az alapítók eredeti célját, a magyar irodalom nyugati szintre emelését ma már érdemükként könyvelhetjük el. Nem lenne méltó a Nyugat jelentőségéhez, ha indulásának századik évfordulóját csupán hivatalos megemlékezéssel ünnepelnénk.

A "Nyugat 100" évad kezdeményezője, a Magyar Televízió ezért a Nyugat hagyományát, szellemiségét felvállalva filmekkel, dramatizált és szórakoztató műsorokkal emlékezik meg a lapról és szerzőiről. Az évad keretében az MTV feleleveníti a folyóirat közönségtalálkozóit, irodalmi esteket és vetélkedőket közvetít, továbbá szórakoztató formában ismerteti meg a nézőket a Nyugat indulásával, a szerzők magánéletével.<O</O
Emlékezetes pillanat volt az az 1932-es téli este, amikor a Nyugat szerzői összegyűltek a Zeneakadémián, hogy a huszonötödik évfolyam megjelenését együtt köszöntsék. Ekkor készült a híres "zongorás kép". Az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Nemzeti Kulturális Alappal együttműködve ezt az estét idézte meg kedden, a VAM Design Házban a Magyar Televízió. A "Nyugat 100" emlékév nyitóeseményén Lator László, Esterházy Péter, Jordán Tamás és Spiró György tolmácsolták Babits és Móricz gondolatait, Nádas Péter olvasta fel a zongorás kép ihlette Ottlik-írást a ház udvarán, a termekben pedig mai írók és költők idézték fel az 1932-es est szövegeit. A Nyugat 100 est felvételét a Magyar Kultúra Napján, január 22-én 21.10-től vetíti az M1.
E hónap végén indul a Fogadj örökbe! című sorozat: az elsőként január 28-án, 22.50-től az M1-en látható műsorban kortárs magyar szerzők választanak és "fogadnak örökbe" valakit a Nyugat írói és költői közül. A két, rendszerint külön generációt képviselő szerző a Petőfi Irodalmi Múzeumban szervezett találkozókon indokolja választását. Az esteket Lévai Balázs vezeti; a beszélgetésekből és ismeretterjesztő bejátszásokból szerkesztett adásokat minden hónap utolsó hétfőjén vetíti a televízió. Az első részben Kovács András Ferenc költő és Térey János költő-drámaíró beszélgetnek választottjukról, Ady Endréről.
Februárban mutatja be az M1 a Nyugat mesék című sorozatot: a hétfő esténként vetített kisfilmekből a Nyugat indulását és szerzőinek magánéletét ismerhetik meg a nézők. Az első részből kiderül, ki fedezte az indulás költségeit, a második epizódban a legvonzóbb nyugatost választják ki mai hölgyek, a további adásokban pedig a szerzők szerelmeiről vagy étkezési szokásairól tudhatnak meg részleteket.
Márciustól közvetíti a M2 a VAM Design Centerben szervezett nyugatos műveltségi vetélkedőket: a vasárnap esténként sugárzott irodalmi kvízműsorok résztvevői mai irodalmárok, írók és színművészek játékos formában adnak majd képet a Nyugat koráról és szerzőiről. Február közepétől a vetélkedő indulásáig Csáth Géza írásaiból készült filmadaptációkat vetít vasárnap koraesténként az M2: a Horváték, A varázsló álma és A Janika című tévéfilmeket.


Ma: Akkor:

A Nyugat 100 első adásának felvételén készült a fent látható kép, melyen az előadás résztvevői, kortárs költők és írók szerepelnek. Burger Barna felvételén együtt látható Parti Nagy Lajos, Závada Pál, Lator László, Szabó T. Anna, Várady Szabolcs, Spiró György, Lackfi János, Réz Pál, Zalán Tibor, Temesi Ferenc, Vathy Zsuzsa, Nádasdy Ádám, Schein Gábor, Esterházy Péter, Takács Zsuzsa, Nádas Péter, Jókai Anna, Békés Pál és Grecsó Krisztián.<O</O
Mtv.hu

<O</O

Nyugat100 - http://www.hirado.hu/videotar/?id=16550

Január 27. - Emlékezve, Páger Antal-díj

Törőcsik Mari kapta a Páger Antal-díjat
2008. január 27. 13:10

Törőcsik Mari kapta idén a Páger Antal-díjat; a kétszeres Jászai- és Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, a Nemzet Színésze vasárnap vehette át a makói önkormányzat elismerését a Maros-parti városban. "Minden elismerésnek nagyon örül az ember, természetes, meghatott, amikor Cannes-ban átvettem az Arany Pálmát vagy az életműdíjat, az ilyen kis helyeken azonban, mint Makó, igazi, meleg szeretet is kap az ember" - mondta a díjátadó előtt a színész újságíróknak. Törőcsik Mari elmondta, színpadon soha sem szerepelt együtt Páger Antallal, akit mai napig a magyar színművészet nagy csillagának tart, filmen és televízióban viszont sokat játszottak együtt.

A leghosszabban tartó együttlétük az Isten őszi csillaga című film forgatása volt, amikor egy felhőre vártak több mint egy hónapig Karcag mellett. Páger Antallal a kényszerű várakozás alatt Hajdúszoboszlón laktak - emlékezett a művész.

A díjat minden esztendőben az a színész kapja, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő kuratórium a város és színházkedvelő közönségének szeretetét is kifejezve egyhangúlag döntött arról, hogy idén Töröcsik Mari kapja a Páger Antal-színészdíjat.

Páger Antal szülővárosa 1999 óta minden évben ünnepi programokkal tiszteleg az 1986-ban elhunyt mester emléke előtt. Makó város közgyűlése 2001-ben határozott a díj alapításáról: "Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását az önkormányzat a Páger-család hozzájárulásával készítteti el évről évre.

2002-ben Halász Judit, majd Garas Dezső, Király Levente, Venczel Vera és Csákányi Eszter részesült az elismerésben; tavaly Kern András vehette át a díjat.
(MTI)

http://www.mtv.hu/videotar/?id=16825
A Páger Antal-díj képe (katt)
http://www.mtv.hu/videotar/?id=16825
<O</O
<O</O

Páger Antalról és a díjról részletesebben:
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/pager.htm






Páger Antal (1899. január 29. Makó - 1986. december 14. Budapest)<O</O
Színművész<O</O
<O</O

---
Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából
110 éves a Vígszínház
<O</O
A jubileumi kötetet, amely az ajánló szerint "a Vígszínház nagy korszakáról, a majdnem két évtizedes Várkonyi-éráról" szól, április 24-én mutatják be a budapesti Alexandra Könyvesházban.
Az albumban portré olvasható többek között Várkonyi Zoltánról, Horvai Istvánról, Kapás Dezsőről, Bilicsi Tivadarról, Mádi Szabó Gáborról, Ajtay Andorról, Bulla Elmáról, Csákányi Lászlóról, Páger Antalról, Pethes Sándorról, Somogyvári Rudolfról, Tábori Nóráról és Tomanek Nándorról. A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel; kamaraszínháza, a Pesti Színház 1967-ben nyílt meg. Az akkori társulat tagja volt Páger Antal is.

Január 28. - Emlékezve: Kovács László operatőri díj

Operatőri díj Kovács László emlékére
2008. január 28. 22:15 | Forrás: MTI

Kovács László tavaly elhunyt világhírű magyar operatőrről nevezték el idén az Amerikai Operatőrök Szövetségének (ASC) Örökség-díját, amelynek átadására a hét végén került sor Hollywoodban.
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype class=inlineimg id=_x0000_t75 title=Razz alt="" border="0" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" o<img></v:shapetype>
Az ASC szombaton este a 22. alkalommal megrendezett gálaest keretében osztotta ki díjait a filmvárosban.
A kilencven éve alapított szövetség nem érdekképviselet, hanem olyan oktatási, kulturális és szakmai szervezet, amelybe meghívásos alapon, kiemelkedő művészi teljesítményük nyomán kerülhetnek be a tagok - hangsúlyozta megnyitó beszédében Daryn Okada, az ASC elnöke.

Idén kilenc díjat adtak át a legkiemelkedőbb operatőri teljesítmények elismerésére. Az életmű-díjat, amelyet 2001-ben Kovács Lászlónak ítéltek oda, ebben az évben négy évtizedes munkájáért Stephen H. Burum kapta, akit 1993-ban Oscar-díjra jelöltek a Hoffa című szakszervezeti dráma fotografálásáért.
Az ASC az Örökség-díjat a következő generáció tehetséges filmművészeinek szenteli. A szövetség tagjaiból álló zsűri a végzős vagy a filmiskolát frissen elhagyó hallgatók által beküldött referenciafilmek alapján dönti el, hogy kiket tart érdemesnek a díjra.

A díj sajátossága, hogy évente új nevet kap egy-egy neves filmművész emlékére. Idén a magyar operatőr előtt tisztelegve Kovács László Örökség-díjat vehettek át a kitüntetettek: Adrew M. Davis és Sean M. Stiegemeier.

A díjat Zsigmond Vilmos operatőr adta át, s egyúttal méltatta Kovács László munkásságát. Az eseményen Bokor Balázs Los Angeles-i főkonzul is jelen volt - tájékoztatott a magyar konzulátus.<O</O

Fauve said:

...
Kovács László, a magyar származású világhírű filmoperatőr, 1956-ban végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán, még abban az évben emigrált, azóta az Egyesült Államokban élt és dolgozott.

Számos ismert film operatőre volt. Az Easy Rider (Szelid motorosok) című film hozta meg számára a világhírt, de olyan más híres filmeket is ő fényképezett, mint az Öt könnyű darab, Az utolsó mozielőadás, vagy a Papírhold, a Frances, a New York, New York és a Szabadítsátok ki Willit. Munkáját többször ismerték el a filmszakma jelentős díjaival.
Megkapta az Amerikai Filmakadémia Életműdíját is - emlékeztetett közleményben a HSC.

(MTI)​

Click to expand...

Január 30. - Emlékére: Szabó Magda művei újranyomva és színházban

Szabó Magda hat kötetét adja ki újra az Európa Könyvkiadó
2008. január 30.

<O</O

A tavaly novemberben elhunyt Szabó Magda hat kötetét jelenteti meg februárban újra az Európa Könyvkiadó, amely az író 90. születésnapja alkalmából kezdte meg munkáinak új, keményfedeles kiadását - közölte a könyves műhely. A kiadó közlése szerint a Pilátus, a Régimódi történet, az Ókút, A csekei monológ, A pillanat, A szemlélők és Az a szép fényes nap című írások látnak napvilágot februárban. Az 1960-ban Budapesten és vidéken játszódó Pilátus című kötetben Szabó Magda egy elvált orvosnő és idős édesanyja tragikus történetét írja le, míg az önéletrajzi ihletésű Régimódi történet az ősök, a Gacsáry és a Jablonczay család életének egy szakaszát meséli el a XIX. század végének hiteles korrajzát festve meg.<O</O
<O</O

Szintén önéletrajzi ihletésű az 1970-ben írt Ókút című kötet, amely Szabó Magda gyermekkoráról, szüleiről, neveltetéséről, az őt ért hatásokról szól. A közlés szerint a csekei monológot, a művelt esszéolvasók, irodalmi ínyencek figyelmére érdemes monodrámát először 1999 könyvhetére jelentette meg az Európa Könyvkiadó, míg A pillanat című kötetben Aeneas feleségének, Creusának történetét, valamint Trója életét, utolsó napjait, égését XX. századi eposzként írta le Szabó Magda 1990-ben.
<O</O

Az Európa Könyvkiadó októberben, Szabó Magda 90. születésnapja tiszteletére kezdte el újra kiadni az író köteteit, elsőként négy mesekönyv, a Bárány Boldizsár, a Mondják meg Zsófikának, a Tündér Lala és a Sziget-kék című mesék kerültek a könyvesboltok polcaira. Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, és a tiltás 1958-as feloldása után már regény-, dráma- és meseíróként jelentkezett, műveit a világ 42 országában ismerik. Az alkotót Kossuth-díjjal, József Attila-díjjal és Corvin-lánccal is kitüntették, munkásságát 2003-ban Prima Primissima díjjal ismerték el, 2006-ban Budapest díszpolgárává választották. Szabó Magda tavaly november 19-én hunyt el.<O</O
(MTI)<O</O
<O</O



Udvaros Dorottya lesz Horn Mici<O</O
Musical készül Abigél-ből<O</O


A Thália Színházban 2008. március 27-én - a Budapesti Operettszínház produkciójában - Kocsák Tibor-Somogyi Szilárd-Miklós Tibor Abigél című musicaljének ősbemutatójára kerül sor, amely természetesen Szabó Magda azonos című regényéből készült.
2008.02.07, ma.hu
<O</O


A Budapesti Operettszínház 2007/2008-as évadjának második bemutatója is bizonyítja: a Nagymező utcai teátrum a korszerű operett-előadások mellett irodalmi és történelmi alapú, valamint új magyar musicalek otthona. Ennek jegyében kerül sor a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében az Abigél című musical ősbemutatójára.
A Budapesti Operettszínház évek, évadok óta jár a maga által kitaposott ösvényen, mely lassan-lassan főúttá szélesedik: igazi értékalapú, zenés népszínház, mely az operett-játszás megújítójaként a magyar kultúra nagykövete, valamint irodalmi, történelmi alapú és új magyar musicalek otthona. Vagyis az Operettszínház – ahogyan ezt már oly sokan tudják – nem Broadway- és Westend-sikerek bemutatásában látja a zenés színház jövőjét. „Értékeket kívánunk bemutatni” – mondja Kerényi Miklós Gábor direktor, és sorra kerülnek színpadra magyar musicalszerzők új, irodalmi vagy történelmi alapokon nyugvó művei.
Ezúttal a magyar irodalom egyik legolvasottabb regényéből, Szabó Magda Abigéljéből készített musicalt Kocsák Tibor zeneszerző és Miklós Tibor dalszövegíró, akik már korábban, a Rock Színház idején vittek sikerre zenés műként olyan irodalmi remekeket, mint a Légy jó mindhalálig vagy az Anna Karenina. Az Abigél szövegkönyvét a színpadra állító fiatal rendező, Somogyi Szilárd írta.
Ő szerezte meg az írónő hozzájárulását is, aki pedig korábban sokáig ellenállt, hogy „leányát”, Abigélt musicallé formálják. 2004 nyarán a Kossuth-díjas írónő Álarcosbál regényéből Somogyi Szilárd igazi musicalcsemegét készített. Magda néni természetesen látta az előadást, és nagyon boldog volt, hogy musical-műfajban is megjelenik. Igazán ez „törte meg a jeget”, hiszen sokan sokszor kérték tőle az Abigél című regényt is, hogy musicalt írjanak belőle. Az Álarcosbál sikere után az ifjú rendező kapta meg tőle ezt a lehetőséget. A musical új aspektusból közelít a csodálatos, szívet melengető, síros-nevetős történethez.
Abigél és Gina története minden formában siker. Siker volt – s a mai napig az – a regény. Az Abigél lett 2007-ben A Nagy Könyv-versenyen a 12 legkedveltebb kötet egyike. Óriási siker volt a Zsurzs Éva rendezte televíziós változat, mely a mai napig is fel-feltűnik a tv-k programján, s DVD-n is megjelent. S most jött el a pillanat, hogy az Abigél színpadon, zenés változatban is hódítson.
Ez a darab hidat képez korosztályok, felfogások, különböző közönségrétegek között. A mai fiatalok, akik a kutatások szerint keveset olvasnak, az elsősorban a számukra készült musical-változat után remélhetőleg kézbe veszik a Szabó Magda-könyvet, vagy az írónő más műveit, kíváncsiak lesznek az egész korszakra, s megnézik a filmet is. Mindezek alapján igazi ifjúsági előadásnak szánják e bemutatót! Ugyanakkor az Operettszínház sztárcsapata, ifjú felfedezettjei és a meghívott sztár-vendégművészek egy legendát keltenek új életre, segítve a magyar irodalom eme gyöngyszemét, hogy más műfajban is csilloghasson.
Vagyis az előadás azoknak is érdekes lesz, akik már sokszor olvasták a könyvet, vagy tucatnyi alkalommal látták a filmet… A fordulatos történet lehetőséget ad egy eddig nem látott drámai, zenés színházi adaptációra, s kiderül, az alkotók hogyan látják 2008-ban Szabó Magda majdnem 40 éve írott történetét. Abigél tartogat még titkot mindannyiunk számára…
btf.hu



[Szó volt róla részletesen:"Mennyei Páholy" #89]

Január 31.

Elhunyt Selmeczi Roland színész<O</O
2008. január 31.
<O</O

Elhunyt Selmeczi Roland, a 38 éves színész szerdán szenvedett halálos autóbalesetet - erősítette meg az MTI értesülését csütörtökön a szolnoki Szigligeti Színház. Bor Zoltán, a teátrum produkciós vezetője elmondta: Selmeczi Roland szerdán délelőtt még a színházban próbálta a Fekete szárú cseresznye című darabot, majd néhány órás pihenést követően elindult Budapestre. A színész Újhartyán közelében szenvedett halálos autóbalesetet - mondta Bor Zoltán. A soproni Petőfi Színházban emlékhelyet alakítottak ki, ahol Selmeczi Roland tisztelői elhelyezhetik az emlékezés virágait - közölte Nyerges Ferenc, a Pro Kultúra Kht. igazgatója és Darvas Ilona, a színház igazgatója a távirati irodával.
Selmeczi Roland 2003-tól 2007-ig vezető színésze volt a soproni színháznak, számos produkcióban játszott és valamennyi színházi elismerést elnyerte. Megkapta a Sopronyi Thurner Mihály színházi nagydíjat, továbbá a Kabos Gyula-díjat, és a közönség díját, az aranygyűrűt - idézte fel Nyerges Ferenc. Hozzátette: az emlékezés virágait csütörtöktől a színész temetéséig tehetik le az emlékhelyre előadásnapokon a színházszerető emberek.<O</O
Selmeczi Roland 1969-ben született Budapesten. 1993-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Diplomázását követően a Vígszínház társulatának lett tagja, az utóbbi időben pedig szabadúszóként egyebek mellett a soproni Petőfi Színházban, a Karinthy Színházban, az Új Színházban, a Pesti Színházban, a Madách Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. Szolnokon a Fekete szárú cseresznye február közepére meghirdetett bemutatójára készült, Hunyadi Sándor darabjában a főbírót játszotta volna. Februárban a Vígszínházban A padlásban, a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában pedig a Szeget szeggel című darabban lépett volna fel.
<O</O

Selmeczi Roland fontosabb színházi szerepei közé tartozott Chino (West Side Story), Louis Aronson (Kushner: Angyalok Amerikában), Evaristo (Goldoni: A legyező), Csendőr (Akutagava-Müller: A vihar kapujában), Hierlinger Ferdinánd (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Christian (Rostand: Cyrano), Armand (Anouilh: Colombe), Orsino (Shakespeare: Vízkereszt), Courcelles (Shaw: Szent Johanna), Vargányai Guszti (Parti Nagy: Ibusár), Mushnik (Gorman: Rémségek kicsiny boltja).
<O</O

A közönség láthatta az Üvegtigris és a Kútfejek című mozifilmekben, emellett több tévéfilmben és sorozatban is szerepelt (A szabin nők elrablása, A nagy fejedelem, a Kisváros, Angyalbőrben, A csikós). Sokat foglalkoztatott szinkronszínész volt, hangját számos nagy sikerű film magyar változatában hallhatta a közönség. Selmeczi Roland volt A Gyűrűk Ura trilógia Aragornjának, a Shrek 2 Csizmás Kandúrjának magyar hangja, de rendszeresen az ő tolmácsolásában szólalt meg Brad Pitt és Antonio Banderas. Emellett Selmeczi Roland volt a hazai sportcsatorna hivatalos hangja is.
<O</O
<O
</O
<O

</O
Selmeczi Roland (Budapest, 1969. október 2. – 2008. január 30.)
színpadi, film- és szinkronszínész
<O</O

1993-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően a Vígszínház társulatához szegődött, majd szabadúszóként tevékenykedett. A közönség láthatta a Karinthy Színház, az Új Színház és a Soproni Petőfi Színház darabjaiban.<O</O
Selmeczi Roland az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínész volt, számos televízió-sorozat és film főszereplőjének kölcsönözte magyar hangját. Gyakran szólaltatta meg Antonio Banderast, Brad Pittet, az utóbbi időkben pedig Clive Owent és Viggo Mortensent. A televízióban számos más mellett Jack Bauer-ként (Kiefer Sutherland) a 24-ben, dr. James Wilson-ként (Robert Sean Leonard) a Doktor House-ban, Lincoln Burrows-ként (Dominic Purcell) A szökés-ben hallhatta a közönség.
<O</O

További információk: http://www.selmecziroland.hu/

Február 3

Meghalt Orszáczky Jackie, a Syrius együttes vezéregyénisége
2008. február 3.


Elhunyt Orszáczky Miklós, a legendás Syrius együttes vezéregyénisége, akit a zenésztársadalom és a rajongók Orszáczky Jackie néven ismertek. Szombaton hosszú, súlyos betegség után érte a halál Ausztráliában, ahol 1974 óta élt. A hírt Simon Géza Gábor jazz-szakíró Ilosvay-Egyed Katalinra, az ausztráliai Magyar Rádió tájékoztatására hivatkozva vasárnap közölte az MTI-vel. Orszáczky a Syrius basszusgitárosa, énekese és zeneszerzője májusban töltötte volna be hatvanadik életévét. Évek óta súlyos beteg volt, rákkal kezelték. <O</O
Többször lépett fel Magyarországon is, először 1977-ben, majd később is számos nagysikerű koncertet adott saját együttesével, amelynek tagja felesége, Tina Harrods is. Jackie legutóbb tavaly járt Magyarországon: márciusban fellépett a Darshan udvarban, augusztusban több koncertet is adott, többek között az A38 hajón, életében utoljára augusztus 14-én a Sziget jazz-sátrában láthatta őt a hazai közönség. Orszáczky Jackie 60. születésnapi koncertjét április 4-ére tervezték a Művészetek Palotájába. <O</O
(MTI)
<FORM><O</O



Elhunyt Orszáczky Miklós énekes, basszusgitáros, piccolo-basszusgitáros. A Syrius legendás underground-jazzrock korszakában volt a zenekar frontembere, több mint három évtizede Ausztráliában élt és muzsikált, de gyakran megfordult Magyarországon is. Kivételes egyéniség, lenyűgöző előadó és magával ragadó ember volt.<O</O
<O</O



Jackie Orszaczky (Orszáczky Miklós) (Budapest, 1948 május 8 – Sydney, Australia, 2008 Február 3)
magyar-ausztrál zenész (jazz, blues, R&B, funk), különféle hangszereken is játszó basszusgitáros

1948. május 8-án született Kőbányán, gyermekkora nagy részét aztán a Korányi Sándor utcában töltötte. Ötévesen kezdett zeneiskolába járni, tizenöt évesen alakította meg barátaival és bátyjával az Új Rákfogó együttest; sok pályatársához hasonlóan azért lett ő a basszusgitáros, mert erre a hangszerre nem volt más jelentkező. Zenei érdeklődése ekkorra a rockandroll és a jazz, a gospel felé fordult. Az Új Rákfogó először 1962-ben, egy gimnáziumi bulin lépett fel. "Ezen az egy fellépésen több élményt szereztem, mint a több évi hegedűtanulás alatt, és a vonóval sem vertek. Ha ilyen élmény lett volna a gyakorlás, akkor annyit gyakoroltam volna, hogy az embertelen" - mesélte később. Hamarosan a Syncom együttesbe vitte magával bátyja, itt lett "profi" zenész - az édesapjától kapott erősítőn és házi készítésű basszusgitáron játszva. A sűrűsödő fellépések miatt egyre ritkábban járt iskolába, végül kirúgták, nem is érettségizett le soha. Tizennyolc évesen az Alföldi Cipőgyár raktárában dolgozott - három napig. Büszke volt rá, hogy a továbbiakban kizárólag zenészként keresett pénzt.<O</O
A hatvanas évek végén került - Pataki Lászlóval együtt - a Baronits Zsolt zenekarvezető által éppen újjászervezett Syrius együttesbe. A Syrius - ahogyan Orszáczky fogalmazott - "a legcikibb név volt akkor az országban", táncdalénekeseket vagy éppen bűvészeket kísértek fesztiválokon és ORI-turnékon. Viszont biztos megélhetést, a személyi igazolványba bejegyzett munkahelyet jelentett; Orszáczkyék pedig arról álmodoztak, hogy idővel a maguk jazzes-zappás-hendrixes ízléséhez igazítják az együttes zenéjét. Mint a magyar underground rock legendáriumából ismert: az álom megvalósult.<O</O
A hetvenes évtized első éveiben a klasszikus felállású (Baronits, Orszáczky, Pataki, Ráduly Mihály, Veszelinov András) Syrius kultikus "underground" zenekar lett (a kifejezést akkoriban a jazzes és bluesos elemeket felvonultató, összetett, fúziós rockzene stílusmegjelöléseként használták). Soha nem volt akkora rajongótáboruk, mint a korszak sztárzenekarainak, de havi húsz-harminc klubkoncertet adtak telt házak előtt. Az Orszáczky és Pataki kialakította hangzás és a hangszeres bravúrok mellett a Syrius fő vonzerejét Jackie személyisége, lenyűgözően szellemes és szabad színpadi jelenléte jelentette. <O</O
A zenekar1970 végén egy magyar származású szervező, Charles Fisher jóvoltából, hosszas előkészületek és hivatali packázások után Ausztráliába utazott. A rosszkedvű hakninak induló, közel egy éves turnén a zenekar egy idő után játszhatta a maga zenéjét, s a kritika és a közönség körében is jelentős sikert aratott. Ekkor készült el az a lemezfelvétel, amely sokáig a klasszikus Syrius-felállás egyetlen hozzáférhető dokumentuma volt. A Devil's Masquerade Magyarországon Az ördög álarcosbálja címmel, nyögvenyelős egyezkedések után, kis példányszámban jelent meg 1972-ben. ("Igaz, hogy el lehetett volna adni a Syrius együttesből tízezer lemezt, de ha nem adtuk ki, senki nem reklamálta. Az a tízezer ember belenyugodott abba, hogy nem vesz Syrius-lemezt. Ha az Omegát meg az Illést nem adjuk ki megfelelő mennyiségben, botrány lett volna" - nyilatkozta évekkel később a Hanglemezgyártó Vállalat híres-hírhedt popzenei korifeusa, Erdős Péter.)<O</O
Orszáczky 1973-ban - Ráduly Mihállyal együtt - újra beszállt az egykori társa, Lakatos "Bögöly" Béla által fenntartott, a Syriusnál jazzesebb jazzrockot művelő Rákfogóba - minden bizonnyal hiányzott neki a barátokkal való kötetlen együttmuzsikálás, a meghitt, kisebb koncerthelyek hangulata. Bár hivatalosan az addigra önmagát progresszív rockot játszó zenekarként meghatározó, népszerűsége csúcsán álló Syrius tagjai maradtak, a zenekaron belüli rossz hangulat miatt a klasszikus felállás hamarosan szétesett. Ehhez a rossz hangulathoz hozzájárult, hogy meghiúsult egy angliai és egy amerikai utazás, majd - és ez volt az igazi mélyütés - kútba esett a biztosnak vélt újabb ausztrál turné. (Hogy ennek egyes zenekari tagok telhetetlensége, az ausztrál zenész-szakszervezet áskálódása vagy a pártállami kultúrairányítás szűkkeblűsége volt-e az oka, az a rendelkezésünkre álló forrásokból nem kihüvelyezhető.)<O</O
Orszáczky ősszel kilépett a Syriusból, s Charles Fisher meghívására, természetesen hosszas hivatalos huzavona után, 1974 áprilisában egyedül utazott el Ausztráliába. Session-zenészként kezdett dolgozni, de már 1975-ben megjelent egy instrumentális lemeze, a Beramiada. A következő négy évben az amerikai születésű énekesnő, Marcia Hines zeneigazgatójaként dolgozott, aztán - részben egyre inkább a klasszikus soul és funk hatása alá kerülve, részben mindig új zenei hibridek útjait keresve - számos különböző formáció élén dolgozott: Bland Frenzy, Astonished Boyfriends, Stanmore Groovers, Industrial Accident, Hungarian Rapsadists, Gray Suits. A pálya fontos állomása a soulos klubkedvenc Jump Back Jack, még fontosabb a Grandmasters, amelyben későbbi feleségével és alkotótársával, Tina Harrod énekesnővel találkozott. Április 4-én, a Művészetek Palotájában születésnapi koncerten léptek volna fel.<O</O
Orszáczky már 1977-ben feltűnt látogatóként Budapesten - a rákfogós társasággal zenélt is együtt -, s egy öt éves szünettől eltekintve azóta is folyamatosan jelen volt a magyar színpadokon. Legutóbb tavaly járt Magyarországon: márciusban és augusztusban több koncertet is adott, többek között az A38 Hajón, s a Szigeten is játszott.<O</O
Azon fájdalmasan ritka magyar muzsikusok közé tartozott, akik kivándorolva nem mentek tönkre, nem kallódtak el. Ausztráliában megjelent albumai egytől egyig frissek, érdekesek, karcosak. Örömmel vett rész itthon a Syrius 2001-es ön-emlékkoncertjén, de egy pillanatig sem élt a múltban, képes volt helyükön kezelni sikereket és kudarcokat egyaránt, egyszerre volt örök lázadó és bölcs tanító. A kérdésre, hogy minek is tartják őt Ausztráliában, egy nemrégi interjúban így felelt: "Nem akarok nagyképű lenni, mégis azt mondom, hogy az vagyok ott is, ami itt - egy öreg zenész, akit mindenki szeret."<O</O
Az idézetek és számos információ forrása a Budai Ervin által szerkesztett, 2006-ban megjelent, Széttört álmok című kiadvány.<O</O
http://quart.hu/cikk.php?id=2168 <O</O
<O</O
<O</O

Saját honlapja: http://www.orszaczky.com/</FORM>

Február 5

Elhunyt Kós Lajos

2008. február 5-én, 84. életévében elhunyt Kós Lajos Jászai-díjas bábművész, a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház örökös tagja. <?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shape id=_x0000_i1026 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 15.75pt" alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:/DOCUME~1/Virag/LOCALS~1/Temp/msoclip1/01/clip_image001.png" o:href="http://uj.terasz.hu/spacer.gif"></v:imagedata></v:shape>


A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után főiskolai tanársegéd, majd a Népművelési Intézet munkatársa volt. Már főiskolás éveiben kezdett bábjátékkal foglalkozni. 1961-ben Pécsre költözött és megalapította a Bóbita Bábegyüttest. Első sikerét a Bóbitával az 1965-ös Ki-Mit-Tud?-os győzelem jelentette. Különleges, felnőttekhez szóló zenés bábpantomim előadásaival kiemelkedő értéket hozott létre a magyar bábművészetben. <O</O
1981-től 89-ig a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának művészeti vezetője. Több bábjátékos tankönyv szerzője, illetve társszerzője.<O</O


Főbb tervezései és rendezései:
- Rómeó és Júlia (kézpantomim) 1967
- Emberke (bábpantomim) 1970
- A kékszakállú herceg vára 1971
- Egy kiállítás képei (bábpantomim) 1973
- Lemminkainen anyja (bábpantomim) 1976
- Bolero, Bóbita show 1980
- A fából faragott királyfi (bábpantomim) 1981
- Pulcinella (kézpantomim) 1982
- Operasaláta 1983
<O</O

Főbb díjai:
UNIMA diploma (a Nemzetközi Bábművész Szövetség díja)
"Blattner" érem
Jászai-díj (1986)
<O</O

(bábművész, rendező, a pécsi Bóbita Bábszínház alapítója és művészeti vezetője)

Február 7

Elhunyt Péter Gizi
2008. február 8. FigyelőNet, MTI

Elhunyt Péter Gizi színművész. A Pécsi Nemzeti Színház örökös tagját, egykori ünnepelt szubrett-komikáját 79. életévében, csütörtökön érte a halál.

A Szendrő József-díjjal, Gobbi Hilda-életműdíjjal és Siófok Kálmán Imre-díjával jutalmazott művészt, aki minden színházi műfajban maradandót alkotott, a Pécsi Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.<O</O
Péter Gizi az Országos Színészegyesületi Színiiskola elvégzése után a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte pályafutását, majd a pesti Magyar Színházban, Győrben, Kecskeméten és Debrecenben játszott. A Pécsi Nemzeti Színháznak - egy rövid kitérővel - 1951 óta volt a tagja.
Nagy sikerrel alakította a Liliomfi Mariskáját, Moliere Tartuffe-jének Dorináját, vagy az Úri muri Rozikáját. Rendkívüli tánc és énektudása a zenés műfaj felé sodorta. Országosan ismert és elismert szubrettként ünnepelte a közönség a Csárdáskirálynő Stázijaként, majd később, kiváló komikai vénáját kamatoztatva, Ceciliaként is.<O</O
Szinte valamennyi klasszikus operett szubrett-főszerepét eljátszotta, főleg Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Szirmai Albert és Ábrahám Pál műveiben teljesedett ki színészi képessége, tánctudása és nem utolsó sorban kiváló hangadottsága.
Színpadi szerepein túl több filmben és TV-játékban, köztük a Régi idők focija, a Bambini di Prága, a Krebsz, az Isten, s egyebek mellett a Tenkes kapitánya című sorozatban is szerepelt.
<O</O
<O</O

<O</O
Péter Gizi (Pécs, 1929. márc. 15. - 2008. febr. 7.)<O</O
Színésznő<O</O

Február 10.

Elhunyt Kunszabó Ferenc
<O</O

Kunszabó Ferenc (Nyírpazony, 1932. febr. 6.-2008. február 10)<O</O
író, szociográfus.
<O</O
Az 1932-ben született magyar író, a „fényes szellők” nemzedékének egyik legígéretesebb ifja, a kommunista MDP egykori tagja. 1957. június 3-án a Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 10 év szigorított börtönbüntetésre ítélte, annak ellenére is, hogy az októberi viharban nem fogott fegyvert, igaz, az önkényuralom szempontjából veszélyesebb eszközt használt, az írásaival harcolt. 1962-ben amnesztiával szabadult, ezt követően, mint ’oly sok írástudó, belső emigrációba vonult és csak az írásainak élt. - A nyílvánosság csak 1983-ban ismerhette meg, akkor jelentette meg a mindmáig legjelentősebb alkotását, az És ég az oltár című biográfiát gróf Széchenyi Istvánról. A mű értékére jellemző, hogy az előszó megírását az „Egy mondat a zsarnokságról” szerzője, Illyés Gyula vállalta magára, ezzel is ösztökélve, segítve Kunszabó Ferencet.
1990 után, mint az általa alapított irodalmi-politikai havilap, a Hunnia főszerkesztőjeként a nacionalizmus lángjának felélesztésén munkálkodott – de ezzel ismételten a társadalom perifériájára szorult. Utoljára talán Ő készített interjút a másik meg nem értettel Pongrátz Gergely 56-os szabadságharcossal.
Szemenyei-Kiss Tamás<O</O
<O</O

Főbb művei: Parázson pirítani (Szociográfiák, riportok) (Bp., 1970); Sárköz (Bp., 1972); Jászföld (Bp., 1980); Makacs maradandóság (Szociográfiai írások, riportok) (Bp., 1980); És ég az oltár. Széchenyi István eszmevilága (Bp., 1983); Gyarapodásunk története (Szociográfia) (Bp., 1983); Nevelő idő. Esszék, publicisztikák, jegyzetek (Bp., 1984).

Február 10 - Fehér György-emlékdíj

Átadták a Fehér György-emlékdíjat
2008. február 10.
<O</O
Fehér György televíziós rendezőre emlékezve vasárnap adták át a róla elnevezett emlékdíjat a Magyar Állami Operaházban. A díjátadás pillanatáig nem volt nyilvános a zsűri döntése. A három legtovább jutó jelöltet meghívták a díjátadásra. Az egyik jelölt Kovalik Balázs volt, mert színész és énekes központúsága rokon Fehér György rendezői attitűdjével. Hajdú Szabolcs, a Fehér tenyér alkotója humanista történetmesélése okán került a jelöltek közé. A díjat végül Sipos Pál, a Magyar Televízió kulturális főszerkesztőségének vezetője kapta. A díjat negyedszer ítélték oda. Az eddigi díjazottak: Kenyeres Bálint filmrendező, Német Gábor Péter dokumentarista, Pintér Béla író-rendező-színész-társulatvezető.<O</O
Sipos Pál hangsúlyozta: ő, aki Fehér György művein nőtt fel, igyekszik megfelelni a kihívásnak, hogy a rendező emlékéhez méltó művek kerüljenek a képernyőre és új alkotóknak adjon teret az intézmény. Fehér szellemi rokonát (nem epigonját) keresik, díjazzák, tehát azt, aki következetesen individualista módon, öntörvényűen, de közérthetően óhajtja megvalósítani művészi céljait, vagy azt a személyt, aki olyan körülményekkel segíti elő az alkotót, vagy alkotókat, hogy saját értékes világa/uk töretlenül megvalósulhasson.<O</O
A zsűrit 2008-ban Goda Krisztina, Born Ádám és Szinetár Miklós, valamint Lénárt István, Radó Gyula, Szolnoki András, Gerő Péter állandó tagok alkották.
<O</O


<O</O
<O</O

<O</O
Fehér György (Budapest, 1939. február 12. – Budapest, 2002. július 15) <O</O
magyar operatőr, tv-filmrendező és színész, Balázs Béla-díjas, érdemes művész
<O</O
1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőr szakon. A Magyar Televízióban számos kiemelkedő rendezése volt. Színházban is dolgozott: 1980–1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője volt. Több filmben szereplőként is megjelent. 1990-ben készült el első játékfilmje, a Szürkület.
Kitüntetései: Balázs Béla-díj (1978.), érdemes művész (1986)<O</O
<O</O

Filmográfia:<O</O
1969: Öregek (d)
1970: Tomikám (r)
1971: Szerelő (r)
1973: III. Richard (j/tv)
1975: Volpone (j/tv)
1975: A bűvös szekrény (j/tv)
1977: A walesi bárdok (j/tv)
1977: Bosszú (j/tv)
1978: A kőbéka (j/tv)
1978: Barabbas (j/tv)
1979: Bajazzók (j/tv)
1980: Rejtekhely (j/tv)
1981: József Attila-versek (j/tv)
1981–1983: József Attiláról kortársai I–XIII. (d)
1983–1985: A Lusitania elsüllyesztése I–VI. (d)
1985: Nők iskolája (j/tv)
1988: Szerelmi bájital (j/tv)
1988: Hat bagatell (filmösszeállítás) (d)
1989–1990: Szürkület
1992: Szabad ötletek jegyzéke (j/tv)
1998: Szenvedély
filmunio.hu<O</O
<O</O

Emlékezés: http://www.filmkultura.hu/2002/articles/profiles/fehergy.hu.html

Február 14.

Elhunyt Papp Endre neves vendéglős, gasztronómus
<O</O

Nemcsak vérbeli gasztronómus volt, de kitűnő tanár is. Generációkat oktatott a szakma csínjára-bínjára, szakkönyveket és receptkönyveket írt és nagyon színesen tudott beszélni imádott szakmájáról.

<O</O
Királyoknak, hercegeknek, grófoknak, híres magyar és külföldi politikusoknak, filmsztároknak főzött Papp Endre, a legendás magyar vendéglős, aki Kispestről indult, és már óvodáskorában "kispincérként" sétálgatott a család Üllői úti Gödör nevű vendéglőjében. Lehetett azonban bármilyen rangja az étterembe betérőnek, ő mindenkit "csak" vendégként kezelt, de csupa nagybetűvel.

A neves vendéglős február 14-én, 88 éves korában hunyt el. A magyar gasztronómia megújítójának és doyenjének, a bécsi Mátyás Pince igazgatójának búcsúztatása március 4-én kedden 14 óra 15 perckor volt a Farkasréti temetőben.

A kispesti Kós Károly által tervezett épületben működő egykori családi vendéglőtől hosszú út vezetett a páratlanul érdekes és hosszú pálya egyik csúcsáig, a bécsi Ka:rtner Strasséig, ahol megnyílt és évekig sikeresen működött a pesti Mátyás Pince ausztriai mása az ő vezetésével.
A szigorú apa hamar rászoktatta fiacskáját a majdani vendéglőséletre, aki olyan tehetségesnek bizonyult, hogy sikerült feltalálnia a szálkamentes ponty elkészítésének technológiáját, amelynek még az európai szakirodalomban is nagy visszhangja lett. A brassói aprópecsenyét és a rácpontyot is neki tulajdonítja a szakma.

Papp Endre számos külföldi szakmai megbízatást, meghívást kapott: tagja volt a brüsszeli világkiállítás híres magyar gasztronómiai csapatának. Németországban hónapokig vezető német politikusok protokollétkezéseit "vezényelte le." Szakmai és állami díjakban, elismerésekben sem szenvedett hiányt.

Nem utolsósorban pedig nevelte fiait, Papp Endre rádiós műsorvezetőt és Papp Dénest.
Papp Dénes sikeresen folytatta a családi szakmát és ma egy kedvelt budapesti vendéglő ügyvezető igazgatója, fiával, Papp Dániellel együtt, aki a dinasztia legfiatalabb képviselője. <O</O
(MTI)

Február 19

Elhunyt Fasang Árpád zongoraművész, volt UNESCO-nagyköve
2008. február 20.
<O</O

Életének 66. évében, hosszú betegség után kedden elhunyt Fasang Árpád zongoraművész, kulturális diplomata, Magyarország volt UNESCO-nagykövete Budapesten - tudatta a család szerdán az MTI-vel. 1992-ben megalapította a Magyar-Francia Ifjúsági Alapítványt, amelynek 2005-ig volt elnöke. 1995-től 1999-ig az Európai Demokrata Fórum magyar szekciójának igazgatójaként is dolgozott. 1991-ben kinevezték az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága főtitkárának, ezt a posztot 1994-ig töltötte be, majd 2000 és 2004-ig UNESCO-nagyköveti rangban tevékenykedett Párizsban.
Fasang Árpád zenész családban született 1942. december 9-én, Orosházán. Zongoratanulmányait 1957-ben kezdte a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd 1962-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke volt, ahol 1969-ben zongoraművészi és tanári kitüntetéses diplomát szerzett. <O</O

Pályakezdő kora óta publikált zenei tárgyú cikkeket és tanulmányokat, 1974-ig a Muzsika című folyóirat szerkesztője volt, párhuzamosan zenei rendező a Magyar Rádiónál. Ezután meghívták három évre a finnországi Jyva:skyla:-i és Oulu-i Konzervatóriumhoz tanítani. 1977 és 1991 között a Magyar Nemzeti Filharmónia szólistájaként koncertezett.

2006-ban a Thomas More Intézet magyar szekciójának elnökévé választották. Több értékes francia kitüntetéssel ismerték el kulturális szolgálatát: 1995-ben a Francia Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát, 2001-ben pedig a Francia Becsületrend lovagi címet kapta meg. Számos könyve és tanulmánya jelent meg franciául.

(MTI)
<O</O
<O</O
<O</O


Fasang Árpád (Orosháza 1942. december 9. - Budapest 2008. február 19.)zongoraművész, kulturális diplomata, Magyarország volt UNESCO-nagykövete<O</O
<O</O

Fasang Árpád zenész családban született 1942. december 9-én, Orosházán. Zongoratanulmányait 1957-ben kezdte a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd 1962-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke volt, ahol 1969-ben zongoraművészi és tanári kitüntetéses diplomát szerzett.
Pályakezdő kora óta publikált zenei tárgyú cikkeket és tanulmányokat, 1974-ig a Muzsika című folyóirat szerkesztője volt, párhuzamosan zenei rendező a Magyar Rádiónál.
Ezután meghívták három évre Finnországba tanítani. 1977 és 1991 között a Magyar Nemzeti Filharmónia szólistájaként koncertezett.
1991-ben kinevezték az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága főtitkárának, ezt a posztot 1994-ig töltötte be, majd 2000 és 2004-ig UNESCO-nagyköveti rangban tevékenykedett Párizsban.
1992-ben megalapította a Magyar-Francia Ifjúsági Alapítványt, amelynek 2005-ig volt elnöke. 1995-től 1999-ig az Európai Demokrata Fórum magyar szekciójának igazgatójaként is dolgozott. 2006-ban a Thomas More Intézet magyar szekciójának elnökévé választották.
Több értékes francia kitüntetéssel ismerték el kulturális szolgálatát: 1995-ben a Francia Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát, 2001-ben pedig a Francia Becsületrend lovagi címet kapta meg. Számos könyve és tanulmánya jelent meg franciául.<O</O
Forrás: lutheran.hu

Február 21

Elhunyt Berki János zongoraművész

Február 21-én elhunyt Berki János zongoraművész.
Tizennyolc évig játszott egy és ugyanazon helyen, a Nemzeti Múzeum közelében lévő kávéházban. Nem akármilyen hely volt ez, hiszen az itt szereplő zongoristák játékát hallgatta Jandó Jenő, Schiff András, Kobajasi Kenicsiró, Geraldine Chaplin, Demszky Gábor – öt világrész polgárai budapesti látogatásuk alkalmával első estéjükön Berki játékát jöttek meghallgatni.

Tizennyolc év múltán egy napon közölték vele, hogy többé nincs rá szükség. Végkielégítésként megkapta az ütött-kopott zongorát. Nem történt vele semmi különös, csak épp meghalt – az orvosok szerint tüdőembóliában –, ötvennégy éves korában.
Berki János nagy zenész-klánnak volt a tagja, amelynek kiválóságai szép pályát futottak be Amerikában. A vér nem válik vízzé, most – vadonatúj hangszeren – unokaöccse próbálja folytatni az ő zenéről alkotott elképzeléseit.

Sinatra dala, a My way volt a kedvence. Szerette nézni a vendégek arcát, ahogy játékát hallgatják. Nem bírta elviselni a gondolatot, hogy ott erre többé már soha nem lesz módja. Vele a budapesti éjszakai élet egyik emblematikus alakja távozott el körünkből.
Lelkes Péter

Március 2

Elhunyt Pesovár Ernő

Életének 82. évében elhunyt Pesovár Ernő, a néprajztudományok kandidátusa, Kossuth-díjas táncfolklorista, koreográfus.<O</O
Európa-hírű tánctörténész és néptánckutató, a zenetudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának nyugalmazott vezetője. Tanulmányait a Budapesti Egyetemen szabadbölcsészként kezdte 1946-ban, majd néprajz-múzeológusi oklevelet kapott 1951-ben Ortutay Gyula, Vargyas Lajos, Tálasi István és Vajda László tanítványaként. 1966-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1951-től a makói, kőszegi és balassagyarmati múzeumokban dolgozott néprajzos múzeológusként, 1952-től a Népművészeti Intézetben a néptáncgyűjtő részlegének vezetője, 1959-től a Magyar Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának munkatársa, 1970-től az MTA Népzenekutató Csoport munkatársa, 1974-től nyugdíjazásáig az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa. 1983-tól 1988-ig a Néptánc Osztály vezetője. A kandidátusi címet 1987-ben szerezte.

Kutatási területe a magyar és az európai táncfolklór, melynek földrajzi-történeti összehasonlító vizsgálatát, tipológiájának kialakítását, formatani elemzését végezte nemzetközileg is elismert, magas színvonalon. Martin Györggyel szoros barátságban és generációjának több tagjával termékenyen együttműködve alkották meg azt a tudásbázist, amely a 20. századi hagyományőrző népművészeti mozgalmak elméleti alapjává és építőkövévé vált itthon és külföldön egyaránt. Az alkotócsoport tagjai voltak még: Andrásfalvy Bertalan, Borbély Jolán, Lányi Ágoston, Maácz László és Pesovár Ferenc.

Öt könyvet adott ki és cca. 150 írása jelent meg az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő, az Acta Ethnographica c. szakfolyóiratokban és az IFMC Yearbook, a Tánctudományi Tanulmányok és a Táncművészeti Értesítő c. kiadványokban. A Tánctudományi Tanulmányoknak évekig szerkesztője volt. Fő művei: A tánc költészete, Szombathely, 1982, A magyar páros táncok, Bp. 1997, Tánchagyományunk történeti rétegei, Szombathely, 2003, A magyar tánctörténet évszázadai, Bp. 1972, 2003. Tánckritikusként is működött.

Tanított a Népművelési Intézet oktatóképző tanfolyamain, a kölni és drezdai tanári táncakadémián (1970-71, 1975-76), Kubában (1974), valamint az 1960-70-es években részt vett a német, holland, svéd néptáncmozgalom szervezésében. Évekig tanított a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán, 1984-től meghívott előadó a Magyar Táncművészeti Főiskola és az ELTE Néprajzi Tanszékén.

A magyar és a nemzetközi néptáncmozgalom emblematikus egyénisége volt. Mint táncos, koreográfus, szakíró, szakértő és szakmai tanácsadó nagy szerepe volt a 20. századi hagyományőrző mozgalmak eszmei, ideológiai hátterének kimunkálásában. A szombathelyi Ungaresca Táncegyegyüttes művészeti vezetője és koreográfusaként (1959-78.), az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsának elnökeként (1980-89), a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség elnökeként (1990-2000) majd tiszteletbeli elnökeként és a Magyar Állami Népiegyüttes szaktanácsadójaként élete végéig aktívan rész vett a tánc- és zenei folklór továbbörökítése formai-tartalmi szempontjainak alakításában.

Kitüntetései: Kiváló Népművelő (1975), Népek barátsága díj (1978.), Erkel-díj (1985), Életfa díj (1989), Kossuth díj (1992), Vas megyéért díj (1993), Címzetes főiskolai tanár (1996), Életműdíj a magyar táncművészetért (1998.). a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) (2006).

Pesovár Ernő halála a magyar és a nemzetközi néptánckutatás nagy vesztesége. Emlékét a néptáncosok, népművelők és tánckutatók széles tábora őrzi itthon és külföldön egyaránt.

Összeállította: Dr. Felföldi László

Lásd még: http://www.hagyomanyokhaza.hu/index.php?page=296

Március 7.

Meghalt Macskássy
Forrás: HíradóSzerző: dunatv.hu 2008.03.07. péntek
<O</O
Tragikus hirtelenséggel hunyt el Macskássy Katalin filmrendező.
<O</O
Megteremtett egy saját műfajt: az animációs dokumentumfilmet. Hihetetlen képessége volt arra, hogy a tehetséges fiatalokat megszólaltassa, sajátos eszközeivel bemutassa. Számos filmje közül kiemelkedik az Egyszer volt cigányország, a Barát-patak barátai, vagy a Duna Televízióban most látható Hol volt, hol nem volt című mesesorozata.

Munkásságát a hazai és a nemzetközi szakmai fórumok számtalan kitüntetéssel, köztük Olaszországban Fellini-díjjal ismerték el. Búcsúzunk tőle, személyiségére, óriási teljesítményére mindig tisztelettel és szeretettel emlékezünk, a filmjeit szerető közönséggel együtt.

Jankovics Marcell azt mondta róla, hogy az egyéni stílust, példaértékű gyerekműsorokat teremtő Macskássy Katalinnak mindig helye lesz a magyar animáció panteonjában.<O</O

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_420172 <O</O




Macskássy Katalin (Budapest, 1942. július 13-án született – Budapest, 2008. március 07)
filmrendező, a magyar animációsfilm-művészet kiemelkedő személyisége, a Duna Televízió munkatársa.

Macskássy Katalin 1942. július 13-án született Budapesten. 1971-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ezt követően a Pannónia Filmstúdióban dolgozott. 1971-ben készítette első filmjét a Balázs Béla Stúdióban. A televíziós sorozatok, mesefilmek mellett szociológiai, pszichológiai és politikai animációs dokumentumfilmeket, ismeretterjesztő, dokumentum- és reklámfilmeket is készített. Legjelentősebb munkái gyerekekről szólnak, ezekkel saját műfajt teremtett: az animációs dokumentumfilmet. Számos alkotása közül kiemelkedik a Gombnyomásra, Nekem az élet teccik nagyon, Ünnepeink, Családrajz, Mit vinnél magaddal, Testünk, Tücsök és hangya, Másféleszűek, "Óh, gyermekek, Tietek a jövő", Van itt jó is, rossz is, a Sosem volt Cigányország, a Parasztdekameron, vagy a Duna Televízióban vasárnaponként látható Hol volt, hol nem volt című mesesorozat.
Munkásságát 1975-ben Arany Meteor díjjal, 1977-ben UNICEF-díjjal, 1984-ben Balázs Béla-díjjal, 1989-ben Gyermekekért díjjal, 1990-ben érdemes művész címmel ismerték el, megkapta a trevisói gyermek- és ifjúsági filmfesztivál fődíját, a Fellini-díjat és a Kamera Hungária Fesztivál díját is 2000-ben.
(forrás: MTI)

Március 9

Elhunyt Zoltán Béla, a Benkó Dixieland Band trombitása
2008. március 9.

Rövid betegség után szombaton elhunyt Zoltán Béla, a Benkó Dixieland Band együttes trombitása - közölte Benkó Sándor, az együttes vezetője vasárnap. Zoltán Béla 64 éves volt, a több mint ötven éve alakult zenekarnak 46 éve volt tagja. Karácsonykor még fellépett az együttessel - mondta Benkó Sándor. A Benkó Dixieland Band május 7-ére tervezett koncertjét a szomorú esemény ellenére megtartják. Benkó Sándor a világ egyik legjobb dixieland trombitásaként jellemezte zenésztársát. Elmondása szerint Zoltán Béla 1963. január elsejétől a Benkó Dixieland Banddel tízezer koncertet adott.
Kiemelkedő tehetsége rendkívüli szakmai tudással párosult. Szorgalmas, rendszerető, abszolút megbízható emberként a zenekar stabil pillére, a közönség egyik kedvence volt. Számos magyar trombitajátékos őt tekinti példaképének. A világ több nagy fesztiválján őt választották a legjobb trombitásnak, az "all stars" fesztivál együttesek tagjának - mondta Benkó Sándor.<O</O

A Benkó Dixieland Band 72 lemezén működött közre trombitásként, s a lemezeken szereplő trombitás világsztárok egyenrangú partnere volt. Számos kiemelkedő szólószáma (I Love Paris, King of The Zulus, Ocsi Csornüje, Bábel, Requiem, stb.) a koncertek biztos sikerszáma volt. Benkó Sándor aláhúzta: Zoltán Bélának komoly szerepe volt abban, hogy a Benkó Dixieland a világ élvonalába küzdötte fel magát. Kiemelkedő egyéni művészi teljesítményéért 1997-ben vette át a "Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje" kitüntetést.

(MTI)
<O</O

Március 17 - Emlékkönyv

Emlékkönyv jelent meg Mezei Éva rendezőről
2008. március 17.

Az élet tanítható címmel jelent meg könyv Mezei Éva szellemi örökségéről; az interjúkötetet, amely a család, a barátok, pályatársak, tanítványok vallomásain és dokumentumokon keresztül idézi meg az 1986-ban elhunyt rendező, drámapedagógus életútját, hétfőn mutatták be Budapesten, az Örkény István Színházban. Mezei Éva 1929-ben született Budapesten. 1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői tanszakán. Először a Vidám Színpadhoz szerződött, majd Egerben rendezett. Meghatározó szerepet játszott az Egyetemi Színpad, a 25. Színház és a Pinceszínház létrejöttében.<O</O
1957-től a Népművelési Intézet munkatársaként az amatőr színjátszás módszertani irányítója lett. Rendezett a rádióban, 1967-től a Pannónia Filmstúdióban mint szinkronrendező dolgozott. 1985-től a budapesti Pinceszínház igazgatója volt.<O</O

"Ebben a könyvben benne van mindaz, amit Éváról el lehet mondani" - hangsúlyozta Fodor Tamás rendező a sajtótájékoztatón, hozzátéve: "amit ő csinált, abban hitt, és közben mindig kérdéseket tett fel... Éva maga volt az ellentmondás". Kiemelte: a kötet rendkívül sokszínű, sok ember szólal meg benne, és Mezei Éva élete az apropója annak, hogy ezek az emberek vallanak arról az ellentmondásos korról, amelyben éltek. Mint Mácsai Pál rendező, az Örkény Színház direktora fogalmazott, a kötetben Mezei Éva "energiái, tanításai" sorakoznak. Hozzátette: reméli, eljut azokhoz, akiket illet.

Az emlékkönyv hét fejezetre tagolódik: az első rész a családról, Mezei Éva ifjúságáról, a pályakezdés éveiről szól, amelyekre mások mellett a rendező férje, Mezei György, valamint Gombos Katalin és Kautzky Armand színművész emlékezik vissza. A második részben a Népművelési Intézetben és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesénél eltöltött évek kapcsán többek között Novák Ferenc koreográfus, Eifert János fotóművész és Gabnai Katalin drámatanár vall a múltról. Az Egyetemi Színpadot megidéző harmadik fejezetben mások mellett Fodor Tamás színész-rendező, Jordán Tamás színész-rendező és Halász Péter rendező történetei hozzák közelebb Mezei Éva alakját.

A 25. Színházról szóló fejezetben Gáspár Zsuzsa szerkesztő, Sebő Ferenc zeneszerző, és Molnár Gál Péter kritikus, a Pinceszínháznak szentelt részben pedig többek között Mácsai Pál színész-rendező és Hernádi Judit színművész vall a múltról, Mezei Évával kapcsolatos emlékeiről. A Szinkron címet viselő fejezetben Gálvölgyi János és Szabó Gyula színművész mellett Szalay Éva szinkronrendező idézi fel a közös munkákat. A Gyerekjátékszín című részben Mezei Éva lányának, Mezei Katának, és többek között Korbuly Ágnes pszichológusnak, Márványi Péter rádiósnak az emlékein keresztül elevenedik meg a rendező, a drámapedagógus alakja.

Az írások, beszélgetések közé dőlt betűkkel dokumentumok ékelődnek, levelek, levelezőlapok, újságcikkek, amelyeket Mezei Éva írt, vagy róla írták - kordokumentumok a Köznevelés című lapból, a Nők Lapjából, a Népművelési Tájékoztatóból. "Ez a könyv nem számvetés, hanem tanúságtétel kíván lenni" - írja Illés Klára szerkesztő utószavában, melynek az "Ilyen felnőttek is vannak?" címet adta.

(MTI)
<O</O

Mezei Éva (Bp., 1929. febr. 3. – Bp., 1986. okt. 16.)<O</O
Rendező<O</O
<O</O

1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főisk. rendezői tanszakán. Először a Vidám Színpadhoz szerződött, majd Egerben rendezett. 1957-től a Népművelési Intézet munkatársaként az amatőr színjátszás módszertani irányítója lett. Rendezett a rádióban, 1967-től a Pannónia Filmstúdióban mint szinkronrendező dolgozott. 1985-től a bp.-i Pinceszínház ig.-ja volt. Az Universitas (egyetemi amatőr színjátszók) együttesének fénykorában a társulat vezető rendezője volt. – F. r. Szigligeti Ede: Liliomfi; Gyöngyössi Imre: Barokk passió; J. Anouilh: Medea; Babits Mihály: Laodomeia. – M. Történelmi játékok (Valóság, 1975. 2. sz.); Mi mozog? (Bp., 1976); Játsszunk színházat (Bp., 1979).
mek.hu