borzasztó hogy ilyen fiatalon...
és most akart szegény családot
és most akart szegény családot
Búcsúzunk.......
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Ilosfalvy Róbert
Elhunyt Ilosfalvy Róbert Kossuth-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze - közölte Várkonyi Judit, a dalszínház sajtóreferense.
A művészt életének 82. évében, kedden Budapesten érte a halál. A Kossuth-díjas és nemzetközi hírű művészt a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Ilosfalvy Róbert személyében az egyik leghíresebb Bánk bán, a legvonzóbb Des Grieux lovag távozott az örökös tagok és a mesterművészek köréből - tudatta a dalszínház.
Ilosfalvy Róbert Hódmezővásárhelyen született 1927. június 18-án. 1946-tól 1949-ig Molnár Imre és Jászó Györgyné növendékeként tanult a Zeneakadémián, majd 1947 és 1955 között a Honvéd Művészegyüttes tagja volt. Az énekes 1954-ben debütált a Magyar Állami Operaházban, Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának címszerepét alakította.
Az operaház tudatta: Ilosfalvy Róbert sokoldalú énekes volt, széles repertoárja a líraitól a spinto szerepkörön át a hőstenor szerepekig ívelt. 1966 és 1982 között a kölni opera szólistájaként tett szert világhírre.
Fellépett Európa legjelentősebb operaszínpadain, valamint San Franciscóban és a New York-i Carnegie Hallban, emellett számos hanglemezfelvétel szólistája. Művészi munkáját 1962-ben Liszt Ferenc-díjjal, majd 1965-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
Főbb szerepei voltak: Alvaro (Verdi: A végzet hatalma); Manrico (Verdi: A trubadúr); Alfréd (Verdi: Traviata); Otello (Verdi); Don José (Bizet: Carmen); Stolzingi Walter (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Dick Johnson (Puccini: A Nyugat lánya). Ilosfalvy Róbert mindezeken kívül Richard Strauss és Leos Janácek műveinek hiteles tolmácsolója is volt.
Elhunyt Ilosfalvy Róbert Kossuth-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze - közölte Várkonyi Judit, a dalszínház sajtóreferense.
A művészt életének 82. évében, kedden Budapesten érte a halál. A Kossuth-díjas és nemzetközi hírű művészt a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Ilosfalvy Róbert személyében az egyik leghíresebb Bánk bán, a legvonzóbb Des Grieux lovag távozott az örökös tagok és a mesterművészek köréből - tudatta a dalszínház.
Ilosfalvy Róbert Hódmezővásárhelyen született 1927. június 18-án. 1946-tól 1949-ig Molnár Imre és Jászó Györgyné növendékeként tanult a Zeneakadémián, majd 1947 és 1955 között a Honvéd Művészegyüttes tagja volt. Az énekes 1954-ben debütált a Magyar Állami Operaházban, Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának címszerepét alakította.
Az operaház tudatta: Ilosfalvy Róbert sokoldalú énekes volt, széles repertoárja a líraitól a spinto szerepkörön át a hőstenor szerepekig ívelt. 1966 és 1982 között a kölni opera szólistájaként tett szert világhírre.
Fellépett Európa legjelentősebb operaszínpadain, valamint San Franciscóban és a New York-i Carnegie Hallban, emellett számos hanglemezfelvétel szólistája. Művészi munkáját 1962-ben Liszt Ferenc-díjjal, majd 1965-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
Főbb szerepei voltak: Alvaro (Verdi: A végzet hatalma); Manrico (Verdi: A trubadúr); Alfréd (Verdi: Traviata); Otello (Verdi); Don José (Bizet: Carmen); Stolzingi Walter (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Dick Johnson (Puccini: A Nyugat lánya). Ilosfalvy Róbert mindezeken kívül Richard Strauss és Leos Janácek műveinek hiteles tolmácsolója is volt.
Nyugodj békében, Drága Lufcsi!
Ma, 2 hetes betegeskedés után elhunyt Lufi, közös életünk első gyermeke, aki minden napunkba becsempészte a szeretetet. Édes csipogása, rosszalkodása és puha kis bundája örökké hiányozni fog nekünk és párjának, Vendynek.
Nyugodj Békében Lufcsi!kiss Nagyon szeretünk!:cry:
Ma, 2 hetes betegeskedés után elhunyt Lufi, közös életünk első gyermeke, aki minden napunkba becsempészte a szeretetet. Édes csipogása, rosszalkodása és puha kis bundája örökké hiányozni fog nekünk és párjának, Vendynek.
Nyugodj Békében Lufcsi!kiss Nagyon szeretünk!:cry:
R.I.P! Nagy művész távozott, Nyugodjon békében! R.I.P.
Szia Edzőbá!
Csatlakozom hozzád, s nyugodjon békében Gulyás Tibor.
Én személyesen nem ismertem, de a "szomszéd" faluból való vagyok, Felsődobosról, s már a régebbi időkben is híres volt Bakonysárkány csapata. Volt közeli ismerősöm, barátom is közöttük.
Ágay Irén
Ágay Irén (1912. február 23.-1950.szeptember 3.)
A 30-as évek egyik legnépszerűbb színésznője volt.
Filmjei:
Iza néni (1933)
Mindent a nőért (1934)
Ida regénye (1934)
Lila akác (1934)
Búzavirág (1934)
Emmy (1934)
Címzett ismeretlen (1935)
Szenzáció! - Emlékül Katicának (1936)
Nászút féláron (1936)
Segítség, örököltem! (1937)
Két fogoly (1937)
Maga lesz a férjem (1937)
1937-ben férjével, Székely István rendezővel az USA-ba emigrált. Fiatalon hunyt el súlyos betegségben.
Ágay Irén (1912. február 23.-1950.szeptember 3.)
A 30-as évek egyik legnépszerűbb színésznője volt.
Filmjei:
Iza néni (1933)
Mindent a nőért (1934)
Ida regénye (1934)
Lila akác (1934)
Búzavirág (1934)
Emmy (1934)
Címzett ismeretlen (1935)
Szenzáció! - Emlékül Katicának (1936)
Nászút féláron (1936)
Segítség, örököltem! (1937)
Két fogoly (1937)
Maga lesz a férjem (1937)
1937-ben férjével, Székely István rendezővel az USA-ba emigrált. Fiatalon hunyt el súlyos betegségben.
afca
Kitiltott (BANned)
Pár nappal századik születésnapja előtt elhunyt Anavi Ádám temesvári magyar költő. Erdély legidősebb poétáját, színműíróját, műfordítóját, a Román Írószövetség többszörös kitüntetettjét hétfőn érte a halál. Temesvár díszpolgárát a város zsidó temetőjében csütörtökön temetik el, azon a napon, amikor éppen századik születésnapját ünnepelte volna. Anavi Ádám Frucht Ferencként született, 1928 óta publikált romániai lapokban. A Kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetem filozófia szakán szerzett diplomát. 1937-től egészen 1971-ig, nyugdíjazásáig filozófiát és magyar irodalmat tanított Temesváron. Első, az Öregek igazsága című színművet tartalmazó kötete 1940-ben jelent meg Temesváron. Életében összesen öt darabját vitték színpadra. Első verseskötetét 1944-ben adták ki. 2004-ben, 96. születésnapjára Válogatott versek címmel jelent meg gyűjteményes kötete, amelyben helyet kaptak a kommunista diktatúra idején cenzúrázott költeményei is.
Meghalt Bacsó Péter filmrendező
Életének 81. évében, szerdán elhunyt Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége. A magyar filmművészet kiemelkedő alakját az Oktatási és Kulturális Minisztérium is saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Bacsó 1928. január 6-án született Kassán, Palotai Boris író gyerekeként. A háború után 1946-ban jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskolára, először dramaturgként dolgozott. Forgatókönyvíróként a legsikeresebb Fábri Zoltán 1958-ban készült Édes Anna című filmje volt. 1963-ban, fiatalokról rendezte első filmjét, a Nyáron egyszerűt. Hasonló témájú volt a Szerelmes biciklisták (1965), a Nyár a hegyen (1967), ami elnyerte a San Sebastian-i filmfesztivál Ezüst Kagyló díját, majd következett a fiatalok öngyilkos hajlamát kutató Fejlövés. A Forró vizet a kopaszra filmje 72-ben Steven Spielberg Párbaj című thrillerét maga mögé utasítva a Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját kapta.
Az életműdíjjal a 40. Magyar Filmszemlén
1969-ben rendezte legendás filmjét, A tanút a Rákosi-éra koncepciós pereiről. A film tíz évig dobozban maradt, csak zártkörű pártvetítéseken szórakoztak rajta, majd 1979-ben mutatták be a nagyközönségnek. Az 1981-es cannes-i fesztiválon sikert aratott. Az ötvenes évekről női szempontból is készített szatirikus filmet, a Te rongyos életet Udvaros Dorottya főszereplésével 1983-ban. Főbb filmjei még ekkor a Titánia, Titánia (1988), a Sztálin menyasszonya (1990) és A Hány az óra, vekker úr? (1985).
1994-ben forgatta Pelikán gátőr rendszerváltásos kalandjait a Megint tanút, és egészen haláláig dolgozott. 2001-ben Karády Katalinról Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével a Hamvadó cigarettavéget. 2005-ben az étteremkritikusokról szóló De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, és 2008-ban a Majdnem szűz című filmet forgatta Ubrankovics Júliával, aki ezért megkapta a legjobb női főszereplő díját a szemlén.
Utoljára az idei filmszemle nyitóünnepségén, február 5-én jelent meg nyilvánosan, az életműdíjat vette át: "Döbbenten tudtam meg, hogy életműdíjjal foglalkoztam, pedig soha nem akartam mást csinálni, csak filmeket. Eszembe nem jutott, hogy életművel bíbelődjek" - mondta az emelvényen. Pedig volt még Érdemes művész 72-ben, Kossuth-díjas 85-ben, Magyar Mozgókép Mestere 2004-ben. Bacsó a hatvanas évek végétől a Dialóg Stúdió helyettes vezetője, majd 1982-es nyugdíjba vonulásáig vezetője volt, és több mint ötven éve oktatott.
<EMBED name=flvplayer src=http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=00596faa6d width=420 height=339 type=application/x-shockwave-flash allowScriptAccess="always" allowFullScreen="true">
"Nem figyeltem arra, hogy esek hasra"
Utolsó filmjének, a Majdnem szűznek a bemutatójáninterjúztunk Bacsó Péter rendezővel a beharangozott visszavonulásáról.
- Sándor Páltól hallottuk az előbb, hogy ön mindig ezt mondja, hogy ez lesz az utolsó filmje.
- Nézze, most tényleg komolyan gondolom. Látják, alig bírtam felmenni a színpadra, olyan fájdalmaim vannak. Mentálisan nem érzem magam lemaradottnak, bár senki nem ismeri be magának, hogy hülyül. Ez a film, mint minden filmem, számomra egy szenvedélybetegség: amikor forgattam, nem figyeltem arra, hogy hogy esek hasra, hogy hogy botozok oda a szituációhoz. Az egy delíriumos állapot. De amikor az ember már túlvan a filmen, akkor az öregkori fájdalmak előtörnek.
- Miben más most a filmek helyzete a 69-es A tanú óta?
- Ma egy film ha nem kerül be egy multiplexmoziba, akkor, mint egy vízcsepp a napon, úgy tűnik el. Régen volt a filmnek társadalmi súlya, értéke, holdudvara. Ma erről szó sincs.
- Ön miben változott?
- Úgy érzem, ugyanaz vagyok, aki voltam. A Majdnem szűzben is saját klasszikus narratívaelképzelésemet bonyolítottam le. Egy világosan követhető mesét minden művészkedés, minden időjáték nélkül próbáltam meg megjeleníteni egy olyan főhőssel, aki gyarló, esendő, de akinek drukkolni lehet végig, akit szeretni lehet. Én ezt tartom a filmcsinálás alfájának és omegájának.
Forrás: index.hu
- Index| 2009. március 11., szerda 20:16
Életének 81. évében, szerdán elhunyt Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége. A magyar filmművészet kiemelkedő alakját az Oktatási és Kulturális Minisztérium is saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Bacsó 1928. január 6-án született Kassán, Palotai Boris író gyerekeként. A háború után 1946-ban jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskolára, először dramaturgként dolgozott. Forgatókönyvíróként a legsikeresebb Fábri Zoltán 1958-ban készült Édes Anna című filmje volt. 1963-ban, fiatalokról rendezte első filmjét, a Nyáron egyszerűt. Hasonló témájú volt a Szerelmes biciklisták (1965), a Nyár a hegyen (1967), ami elnyerte a San Sebastian-i filmfesztivál Ezüst Kagyló díját, majd következett a fiatalok öngyilkos hajlamát kutató Fejlövés. A Forró vizet a kopaszra filmje 72-ben Steven Spielberg Párbaj című thrillerét maga mögé utasítva a Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját kapta.
1969-ben rendezte legendás filmjét, A tanút a Rákosi-éra koncepciós pereiről. A film tíz évig dobozban maradt, csak zártkörű pártvetítéseken szórakoztak rajta, majd 1979-ben mutatták be a nagyközönségnek. Az 1981-es cannes-i fesztiválon sikert aratott. Az ötvenes évekről női szempontból is készített szatirikus filmet, a Te rongyos életet Udvaros Dorottya főszereplésével 1983-ban. Főbb filmjei még ekkor a Titánia, Titánia (1988), a Sztálin menyasszonya (1990) és A Hány az óra, vekker úr? (1985).
1994-ben forgatta Pelikán gátőr rendszerváltásos kalandjait a Megint tanút, és egészen haláláig dolgozott. 2001-ben Karády Katalinról Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével a Hamvadó cigarettavéget. 2005-ben az étteremkritikusokról szóló De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, és 2008-ban a Majdnem szűz című filmet forgatta Ubrankovics Júliával, aki ezért megkapta a legjobb női főszereplő díját a szemlén.
Utoljára az idei filmszemle nyitóünnepségén, február 5-én jelent meg nyilvánosan, az életműdíjat vette át: "Döbbenten tudtam meg, hogy életműdíjjal foglalkoztam, pedig soha nem akartam mást csinálni, csak filmeket. Eszembe nem jutott, hogy életművel bíbelődjek" - mondta az emelvényen. Pedig volt még Érdemes művész 72-ben, Kossuth-díjas 85-ben, Magyar Mozgókép Mestere 2004-ben. Bacsó a hatvanas évek végétől a Dialóg Stúdió helyettes vezetője, majd 1982-es nyugdíjba vonulásáig vezetője volt, és több mint ötven éve oktatott.
<EMBED name=flvplayer src=http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=00596faa6d width=420 height=339 type=application/x-shockwave-flash allowScriptAccess="always" allowFullScreen="true">
"Nem figyeltem arra, hogy esek hasra"
Utolsó filmjének, a Majdnem szűznek a bemutatójáninterjúztunk Bacsó Péter rendezővel a beharangozott visszavonulásáról.
- Sándor Páltól hallottuk az előbb, hogy ön mindig ezt mondja, hogy ez lesz az utolsó filmje.
- Nézze, most tényleg komolyan gondolom. Látják, alig bírtam felmenni a színpadra, olyan fájdalmaim vannak. Mentálisan nem érzem magam lemaradottnak, bár senki nem ismeri be magának, hogy hülyül. Ez a film, mint minden filmem, számomra egy szenvedélybetegség: amikor forgattam, nem figyeltem arra, hogy hogy esek hasra, hogy hogy botozok oda a szituációhoz. Az egy delíriumos állapot. De amikor az ember már túlvan a filmen, akkor az öregkori fájdalmak előtörnek.
- Miben más most a filmek helyzete a 69-es A tanú óta?
- Ma egy film ha nem kerül be egy multiplexmoziba, akkor, mint egy vízcsepp a napon, úgy tűnik el. Régen volt a filmnek társadalmi súlya, értéke, holdudvara. Ma erről szó sincs.
- Ön miben változott?
- Úgy érzem, ugyanaz vagyok, aki voltam. A Majdnem szűzben is saját klasszikus narratívaelképzelésemet bonyolítottam le. Egy világosan követhető mesét minden művészkedés, minden időjáték nélkül próbáltam meg megjeleníteni egy olyan főhőssel, aki gyarló, esendő, de akinek drukkolni lehet végig, akit szeretni lehet. Én ezt tartom a filmcsinálás alfájának és omegájának.
Forrás: index.hu
2009. Március 13. Péntek :Bacsó Péterre emlékezve
Mivel a 444. beírásod után eltűntél, nekem meg ma (péntek 13-án) ez lesz a 444. beírásom, ezért arra gondoltam, hogy tiszteletemet teszem „itt nálad”.
Remélem nem „szűntél meg” végleg?
És akkor (stílusosan) be is idéznék egy megemlékezést a nemrégen elhunyt Bacsó Péterről :
<o></o>
Bacsó Péter az utóbbi 50 év magyar filmművészetének egyik kulcsfigurája volt, aki elérte azt, amit rajta kívül talán egy magyar filmrendező sem: kultuszfilmet készített - hangsúlyozta Báron György filmesztéta a szerdán elhunyt Kossuth-díjas filmrendezőre emlékezve.
-Bacsó Péter számos nagyszerű filmet készített, leghíresebb munkája, A tanú a mindennapok folklórjának a része lett: a mai napig idézgetnek belőle, és egy újságot (Magyar Narancs) is a szatíra egyik felejthetetlen poénjáról neveztek el - mondta Báron György.
Kiemelte: Bacsó Péter az utóbbi 50 év magyar filmművészetének egyik kulcsfigurája volt, aki már a negyvenes évek vége óta filmezett, hisz már az 1947-es Valahol Európában forgatásán is dolgozott segédrendezőként.
"Bacsó nyilvánvalóan egy megkerülhetetlen figura volt, aki nemcsak rendezőként, hanem forgatókönyvíróként, illetve dramaturgként is rengeteg filmen dolgozott; többek között Makk Károly, Fábri Zoltán és Jancsó Miklós egyes alkotásaihoz járult hozzá - idézte fel a filmesztéta.
Hozzátette: Bacsó Péter több szempontból is megelőzte a korát, például már akkor úgynevezett közönségfilmeket csinált, amikor ez itthon még nem volt divat. "A számos vígjáték mellett Bacsó megannyi, metsző társadalomkritikát tartalmazó filmet is készített, például a Fejlövést, vagy a Harmadik nekifutást" - mutatott rá a filmesztéta, megjegyezve: bár a rendező az utóbbi időben számtalan betegséggel küzdött, tudata tökéletesen tiszta és ép volt.
Pályatársa, Mészáros Márta azt emelte ki, hogy Bacsó Péter különleges, összetett tehetség volt, aki együtt "lélegzett a szakmával". Írt, stúdiót vezetett, rendezett, dramaturgként dolgozott, harcolt a szakmáért. Rég beteg volt, de iszonyúan küzdött, mert szeretett élni, filmjeiben is ez látszik: tele voltak azzal az élettel, ami őt körülvette - fogalmazott.
Mészáros Márta felidézte, hogy a hatvanas években két filmet is készített a Dialóg Stúdiónál, amelynek akkor Bacsó Péter volt az egyik vezetője. Mint mondta, 1967-ben azt hitték, hogy végre szabadabb idők következnek, de 1968-ban "nehéz idők jöttek", egy csomó filmet betiltottak. Akkoriban Mészáros Márta is két olyan filmen - a Szép leányok, ne sírjatok és a Holdudvar című alkotásokon - dolgozott, "amivel bajok voltak". Előbbi forgatását le is állíttatták, de Bacsó Péter harcolt, megvédte az alkotást, bártan kiállt az emberekért.
Bacsó Péter személyében "egy fantasztikus nagy művész", egy "atyai jó barát" hunyt el, halála az egész magyar filmszakma számára óriási veszteség - fogalmazott Szekeres Dénes producer, aki számos alkotást, például a Megint tanú és a Sztálin menyasszonya című filmeket együtt készítette Bacsó Péterrel.
Mint mondta, a Kossuth-díjas rendező briliáns alkat volt, remek dramaturg. Hozzátette: szerdán, halála előtt háromszor is beszélt Bacsó Péterrel telefonon, aki az utóbbi időben sokat szenvedett egészségügyi problémái miatt.
Kálomista Gábor, aki producerként Bacsó Péter utolsó filmjét, a Majdnem szüzet jegyezte és a Hamvadó cigarettavégen is együtt dolgozott a rendezővel, elmondta, hogy még voltak közös terveik, egy tévéfilmen kezdtek volna együtt dolgozni.
Forrás : http://www.muvesz-vilag.hu/film/visszatekinto/11525
Mivel a 444. beírásod után eltűntél, nekem meg ma (péntek 13-án) ez lesz a 444. beírásom, ezért arra gondoltam, hogy tiszteletemet teszem „itt nálad”.
Remélem nem „szűntél meg” végleg?
És akkor (stílusosan) be is idéznék egy megemlékezést a nemrégen elhunyt Bacsó Péterről :
<o></o>
Bacsó Péter az utóbbi 50 év magyar filmművészetének egyik kulcsfigurája volt, aki elérte azt, amit rajta kívül talán egy magyar filmrendező sem: kultuszfilmet készített - hangsúlyozta Báron György filmesztéta a szerdán elhunyt Kossuth-díjas filmrendezőre emlékezve.
-Bacsó Péter számos nagyszerű filmet készített, leghíresebb munkája, A tanú a mindennapok folklórjának a része lett: a mai napig idézgetnek belőle, és egy újságot (Magyar Narancs) is a szatíra egyik felejthetetlen poénjáról neveztek el - mondta Báron György.
Kiemelte: Bacsó Péter az utóbbi 50 év magyar filmművészetének egyik kulcsfigurája volt, aki már a negyvenes évek vége óta filmezett, hisz már az 1947-es Valahol Európában forgatásán is dolgozott segédrendezőként.
"Bacsó nyilvánvalóan egy megkerülhetetlen figura volt, aki nemcsak rendezőként, hanem forgatókönyvíróként, illetve dramaturgként is rengeteg filmen dolgozott; többek között Makk Károly, Fábri Zoltán és Jancsó Miklós egyes alkotásaihoz járult hozzá - idézte fel a filmesztéta.
Hozzátette: Bacsó Péter több szempontból is megelőzte a korát, például már akkor úgynevezett közönségfilmeket csinált, amikor ez itthon még nem volt divat. "A számos vígjáték mellett Bacsó megannyi, metsző társadalomkritikát tartalmazó filmet is készített, például a Fejlövést, vagy a Harmadik nekifutást" - mutatott rá a filmesztéta, megjegyezve: bár a rendező az utóbbi időben számtalan betegséggel küzdött, tudata tökéletesen tiszta és ép volt.
Pályatársa, Mészáros Márta azt emelte ki, hogy Bacsó Péter különleges, összetett tehetség volt, aki együtt "lélegzett a szakmával". Írt, stúdiót vezetett, rendezett, dramaturgként dolgozott, harcolt a szakmáért. Rég beteg volt, de iszonyúan küzdött, mert szeretett élni, filmjeiben is ez látszik: tele voltak azzal az élettel, ami őt körülvette - fogalmazott.
Mészáros Márta felidézte, hogy a hatvanas években két filmet is készített a Dialóg Stúdiónál, amelynek akkor Bacsó Péter volt az egyik vezetője. Mint mondta, 1967-ben azt hitték, hogy végre szabadabb idők következnek, de 1968-ban "nehéz idők jöttek", egy csomó filmet betiltottak. Akkoriban Mészáros Márta is két olyan filmen - a Szép leányok, ne sírjatok és a Holdudvar című alkotásokon - dolgozott, "amivel bajok voltak". Előbbi forgatását le is állíttatták, de Bacsó Péter harcolt, megvédte az alkotást, bártan kiállt az emberekért.
Bacsó Péter személyében "egy fantasztikus nagy művész", egy "atyai jó barát" hunyt el, halála az egész magyar filmszakma számára óriási veszteség - fogalmazott Szekeres Dénes producer, aki számos alkotást, például a Megint tanú és a Sztálin menyasszonya című filmeket együtt készítette Bacsó Péterrel.
Mint mondta, a Kossuth-díjas rendező briliáns alkat volt, remek dramaturg. Hozzátette: szerdán, halála előtt háromszor is beszélt Bacsó Péterrel telefonon, aki az utóbbi időben sokat szenvedett egészségügyi problémái miatt.
Kálomista Gábor, aki producerként Bacsó Péter utolsó filmjét, a Majdnem szüzet jegyezte és a Hamvadó cigarettavégen is együtt dolgozott a rendezővel, elmondta, hogy még voltak közös terveik, egy tévéfilmen kezdtek volna együtt dolgozni.
Forrás : http://www.muvesz-vilag.hu/film/visszatekinto/11525
Horváth Teri
HORVÁTH TERI (1929-2009)
Életének 80. évében, pénteken elhunyt Horváth Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. A Lúdas Matyi Pirosa, az Indul a bakterház Banyája élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte.Horváth Teri színésznő 1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, amelynek utána két évig tanára is. Az Ifjúsági, a Madách, majd 1961 és 1990 között a Jókai, illetve Thália Színház tagja volt. Eszköztelen, puritán stílusban, drámai erővel alakít elsősorban nehéz sorsú, kiszolgáltatott paraszt- és munkásasszonyokat. Arcvonásaiban a nép évezredes kiszolgáltatottsága, szenvedésből fakadó zártság, ösztönösség. Természetes egyszerűsége és empátiája következtében a hatvanas-hetvenes években számtalan karakterszerepet kap. Rusztikus és klasszikusan megmunkált, hatalmas drámai alakítása a Rozsdatemető Pék Máriája. 1948-tól játszik filmen. Ő a Ludas Matyi felejthetetlen, népmesei Piroskája, a Csempészek szegény parasztasszonya, a Húsz órában a meggyilkolt férjét görög drámai hősnőként, könnytelenül sirató Baloghné. Sári-gyöp című, 1978-ban megjelent művében életéről vall.
Főbb szerepei: Rozika (Sarkadi I.: Út a tanyákról); Laurencia (Lope de Vega: A hős falu); Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Pék Mária (Fejes E.: Rozsdatemető); Lizi (Mórcz Zs.: Sári bíró); Mama (Móricz Zs.: Csibe); Najmán Ana (Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap)
Filmjei: Csak a testvérem (1986, TV film); Indul a bakterház (1979, TV film); Rózsa Sándor (1979, TV film); Köznapi legenda (1976, TV film); Kalevala (1974, TV film); Pocok, az ördögmotoros (1974, TV film); Végre, hétfő! (1971); Virágvasárnap (1969); Eltávozott nap (1968); Hazai pálya (1968); Kincskereső kisködmön (1968, TV film); Szevasz Vera (1967); Ünnepnapok (1967); Aranysárkány (1966); Barbárok (1966); Húsz óra (1965); Zöldár (1965); Hagymácska (1962, TV film); Zápor (1960); Csempészek (1958); Nyitva a kiskapu (1958, TV film); Szakadék (1956); Lúdas Matyi (1949); Egy asszony elindul (1948); Talpalatnyi föld (1948). Könyve: Sárigyöp (1978)
Forrás:: www.filmkultura.iif.hu/.../ essays/eletmu.hu.html
http://index.hu
HORVÁTH TERI (1929-2009)
Életének 80. évében, pénteken elhunyt Horváth Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. A Lúdas Matyi Pirosa, az Indul a bakterház Banyája élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte.Horváth Teri színésznő 1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, amelynek utána két évig tanára is. Az Ifjúsági, a Madách, majd 1961 és 1990 között a Jókai, illetve Thália Színház tagja volt. Eszköztelen, puritán stílusban, drámai erővel alakít elsősorban nehéz sorsú, kiszolgáltatott paraszt- és munkásasszonyokat. Arcvonásaiban a nép évezredes kiszolgáltatottsága, szenvedésből fakadó zártság, ösztönösség. Természetes egyszerűsége és empátiája következtében a hatvanas-hetvenes években számtalan karakterszerepet kap. Rusztikus és klasszikusan megmunkált, hatalmas drámai alakítása a Rozsdatemető Pék Máriája. 1948-tól játszik filmen. Ő a Ludas Matyi felejthetetlen, népmesei Piroskája, a Csempészek szegény parasztasszonya, a Húsz órában a meggyilkolt férjét görög drámai hősnőként, könnytelenül sirató Baloghné. Sári-gyöp című, 1978-ban megjelent művében életéről vall.
Főbb szerepei: Rozika (Sarkadi I.: Út a tanyákról); Laurencia (Lope de Vega: A hős falu); Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Pék Mária (Fejes E.: Rozsdatemető); Lizi (Mórcz Zs.: Sári bíró); Mama (Móricz Zs.: Csibe); Najmán Ana (Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap)
Filmjei: Csak a testvérem (1986, TV film); Indul a bakterház (1979, TV film); Rózsa Sándor (1979, TV film); Köznapi legenda (1976, TV film); Kalevala (1974, TV film); Pocok, az ördögmotoros (1974, TV film); Végre, hétfő! (1971); Virágvasárnap (1969); Eltávozott nap (1968); Hazai pálya (1968); Kincskereső kisködmön (1968, TV film); Szevasz Vera (1967); Ünnepnapok (1967); Aranysárkány (1966); Barbárok (1966); Húsz óra (1965); Zöldár (1965); Hagymácska (1962, TV film); Zápor (1960); Csempészek (1958); Nyitva a kiskapu (1958, TV film); Szakadék (1956); Lúdas Matyi (1949); Egy asszony elindul (1948); Talpalatnyi föld (1948). Könyve: Sárigyöp (1978)
Forrás:: www.filmkultura.iif.hu/.../ essays/eletmu.hu.html
http://index.hu
afca
Kitiltott (BANned)
Mindig a legjobbak mennek el – 34 éves korában elhunyt Ocskay Gábor
Szívinfarktusban elhunyt Ocskay Gábor, az Alba Volán válogatott jégkorongozója – tájékoztatta az MTI-t szerda hajnalban a sportoló édesapja, a székesfehérvári klub ügyvezetője. "Gábor éjfélkor rosszul lett, és már nem tudtak rajta segíteni" – mondta id. Ocskay Gábor.
<!-- POST_PROCESS__component_banner -->
Minden idők egyik legjobb magyar jégkorongozója ment el (Fotó: Meggyesi Bálint)
A tragédia kapcsán a hozzátartozók Horog László újságírót, a család barátját kérték fel nyilatkozni, aki elmondta, a fehérvári játékos Budapesten élő menyasszonyánál pihent, amikor éjfélkor rosszul lett. Kihívták hozzá az orvosokat, de már nem tudtak segíteni rajta. A család nem kíván nyilatkozni, míg id. Ocskay Gábor a tervek szerint szerda délután, a Székesfehérvári Jégcsarnokban számol be a tragédia körülményeiről.
A 2004 szeptemberében diagnosztizált szívizombetegsége miatt Ocskay Gábor négy hónapot kihagyott, azt követően viszont megkapta az engedélyt a sportolásra. "Gábor azóta is folyamatosan járt kontrollra, és semmi jele nem volt, hogy rosszul lenne. 2004-ben több orvosi beavatkozás történt, tudomásom szerint szívkatéterezése is volt, ám nagyobb műtétre végül nem került sor" – mondta Horog László.
Hozzátette: a klub saját halottjának tekinti Ocskay Gábort, a ravatalozás és a temetés is Székesfehérváron lesz.
A válogatott csapatkapitánya, Kangyal Balázs az MTI-nek szerda hajnalban úgy nyilatkozott: sokkolta a hír.
"Gyakran beszélgettünk Gáborral, kedden fél órát. Aztán este fél tizenegykor hívtam, hogy boldog névnapot kívánjak neki, de már nem vette fel... Küldtem neki egy SMS-t. Szerdán találkoztunk volna. Szörnyű, felfoghatatlan, ami történt. Olykor panaszkodott, hogy fáradt, de a szezon kimerítő, hosszú, ezen senki sem csodálkozott" – mondta a csapatkapitány a távirati irodának.
Énekes Lajos, az Alba Volán megbízott vezetőedzője elmondta, Ocskay legutóbb januárban volt szívkontrollon, és mindent rendben találtak.
"Az összes játékosunk átesik időszakos orvosi vizsgálatokon, Gábor negyedévente-félévente külön szívellenőrzésre is járt. Legutóbb januárban volt ilyenen. Egyszerűen nem térek magamhoz..." – mondta.
Tokaji Viktor válogatott hátvéd, aki egy hónappal ezelőtt éppen Ocskaytól vette át a Volán csapatkapitányi posztját, az MTI-nek azt mondta: "Döbbenet! Szombaton még bajnoki címet szerzünk, most meg elveszítjük a legjobb játékosunkat, egy igazi barátot, aki mindig mindenben segített."
A csatár szombaton lett kilencedik alkalommal magyar bajnok az Alba Volánnal. A válogatottban 187-szer szerepelt, és eddigi legnagyobb sikerét tavaly áprilisban érte el, amikor a nemzeti csapat hetven év elteltével feljutott a világ élvonalába.
A hokis nagy álma vált volna valóra, ha szerepelhetett volna az április 24-én kezdődő svájci világbajnokságon, ahol – többek között – Kanadával, a vb előtt pedig a címvédő orosz együttessel is megmérkőzik a magyar válogatott.
Ocskayt háromszor (1994, 1995, 2006) választották meg az év játékosának, ötször (1994, 1997, 2002, 2004, 2008) lett a legtechnikásabb hokis, és háromszor (1994, 2006, 2007) a legjobb csatár. Pályafutása során kizárólag az Alba Volánban szerepelt, pedig többször csábították külföldre.
Ocskay Gábor boncolása szerda délelőtt lesz Budapesten, ezt követően tudnak majd pontosabb felvilágosítást adni a tragédia részleteiről – tájékoztatta az MTI-t a család nevében nyilatkozó Horog László újságíró.
„Szóhoz sem tudok jutni, amióta meghallottam a hírt. A szövetség vezetősége szerda délelőtt összeül, s ezt követően majd közleményben tájékoztatjuk a közvéleményt a kialakult helyzetről” – nyilatkozta szerda reggel az MTI-nek Studniczky Ferenc, a Magyar Jégkorongszövetség (MJSZ) elnöke.
„Borzalom, ami történt. Apaként is át tudom érezni ezt a szörnyűséget. Gábor vágya teljesült azzal, hogy a válogatott a világ élvonalában szerepelhet, de a csapatnak már sajnos nélküle kell megvívnia a világbajnokság csatáit” – mondta Kovács Csaba, az MJSZ alelnöke, akinek fia, ifjabb Kovács Csaba a válogatottban és az Alba Volánban is csapattársa volt az elhunyt sportolónak.
Id. Ocskay Gábor csak egy mondatot tudott mondani a Nemzeti Sport munkatársának: „Mindig a legjobbak mennek el...”
Nemzeti Sport
Szívinfarktusban elhunyt Ocskay Gábor, az Alba Volán válogatott jégkorongozója – tájékoztatta az MTI-t szerda hajnalban a sportoló édesapja, a székesfehérvári klub ügyvezetője. "Gábor éjfélkor rosszul lett, és már nem tudtak rajta segíteni" – mondta id. Ocskay Gábor.
<!-- POST_PROCESS__component_banner -->
A tragédia kapcsán a hozzátartozók Horog László újságírót, a család barátját kérték fel nyilatkozni, aki elmondta, a fehérvári játékos Budapesten élő menyasszonyánál pihent, amikor éjfélkor rosszul lett. Kihívták hozzá az orvosokat, de már nem tudtak segíteni rajta. A család nem kíván nyilatkozni, míg id. Ocskay Gábor a tervek szerint szerda délután, a Székesfehérvári Jégcsarnokban számol be a tragédia körülményeiről.
A 2004 szeptemberében diagnosztizált szívizombetegsége miatt Ocskay Gábor négy hónapot kihagyott, azt követően viszont megkapta az engedélyt a sportolásra. "Gábor azóta is folyamatosan járt kontrollra, és semmi jele nem volt, hogy rosszul lenne. 2004-ben több orvosi beavatkozás történt, tudomásom szerint szívkatéterezése is volt, ám nagyobb műtétre végül nem került sor" – mondta Horog László.
Hozzátette: a klub saját halottjának tekinti Ocskay Gábort, a ravatalozás és a temetés is Székesfehérváron lesz.
A válogatott csapatkapitánya, Kangyal Balázs az MTI-nek szerda hajnalban úgy nyilatkozott: sokkolta a hír.
"Gyakran beszélgettünk Gáborral, kedden fél órát. Aztán este fél tizenegykor hívtam, hogy boldog névnapot kívánjak neki, de már nem vette fel... Küldtem neki egy SMS-t. Szerdán találkoztunk volna. Szörnyű, felfoghatatlan, ami történt. Olykor panaszkodott, hogy fáradt, de a szezon kimerítő, hosszú, ezen senki sem csodálkozott" – mondta a csapatkapitány a távirati irodának.
Énekes Lajos, az Alba Volán megbízott vezetőedzője elmondta, Ocskay legutóbb januárban volt szívkontrollon, és mindent rendben találtak.
"Az összes játékosunk átesik időszakos orvosi vizsgálatokon, Gábor negyedévente-félévente külön szívellenőrzésre is járt. Legutóbb januárban volt ilyenen. Egyszerűen nem térek magamhoz..." – mondta.
Tokaji Viktor válogatott hátvéd, aki egy hónappal ezelőtt éppen Ocskaytól vette át a Volán csapatkapitányi posztját, az MTI-nek azt mondta: "Döbbenet! Szombaton még bajnoki címet szerzünk, most meg elveszítjük a legjobb játékosunkat, egy igazi barátot, aki mindig mindenben segített."
A csatár szombaton lett kilencedik alkalommal magyar bajnok az Alba Volánnal. A válogatottban 187-szer szerepelt, és eddigi legnagyobb sikerét tavaly áprilisban érte el, amikor a nemzeti csapat hetven év elteltével feljutott a világ élvonalába.
A hokis nagy álma vált volna valóra, ha szerepelhetett volna az április 24-én kezdődő svájci világbajnokságon, ahol – többek között – Kanadával, a vb előtt pedig a címvédő orosz együttessel is megmérkőzik a magyar válogatott.
Ocskayt háromszor (1994, 1995, 2006) választották meg az év játékosának, ötször (1994, 1997, 2002, 2004, 2008) lett a legtechnikásabb hokis, és háromszor (1994, 2006, 2007) a legjobb csatár. Pályafutása során kizárólag az Alba Volánban szerepelt, pedig többször csábították külföldre.
Ocskay Gábor boncolása szerda délelőtt lesz Budapesten, ezt követően tudnak majd pontosabb felvilágosítást adni a tragédia részleteiről – tájékoztatta az MTI-t a család nevében nyilatkozó Horog László újságíró.
„Szóhoz sem tudok jutni, amióta meghallottam a hírt. A szövetség vezetősége szerda délelőtt összeül, s ezt követően majd közleményben tájékoztatjuk a közvéleményt a kialakult helyzetről” – nyilatkozta szerda reggel az MTI-nek Studniczky Ferenc, a Magyar Jégkorongszövetség (MJSZ) elnöke.
„Borzalom, ami történt. Apaként is át tudom érezni ezt a szörnyűséget. Gábor vágya teljesült azzal, hogy a válogatott a világ élvonalában szerepelhet, de a csapatnak már sajnos nélküle kell megvívnia a világbajnokság csatáit” – mondta Kovács Csaba, az MJSZ alelnöke, akinek fia, ifjabb Kovács Csaba a válogatottban és az Alba Volánban is csapattársa volt az elhunyt sportolónak.
Id. Ocskay Gábor csak egy mondatot tudott mondani a Nemzeti Sport munkatársának: „Mindig a legjobbak mennek el...”
Nemzeti Sport
afca
Kitiltott (BANned)
Elhunyt Chuck Daly
Életének 78. évében elhunyt Chuck Daly, a Dream Teamként is emlegetett, 1992-ben olimpiai bajnok amerikai kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya. A tengerentúli profiligában (NBA) a Detroit Pistonsszal két bajnoki címet nyert mesternél márciusban állapítottak meg rákbetegséget.
(NTI)
<!-- /cikk cache -->
Életének 78. évében elhunyt Chuck Daly, a Dream Teamként is emlegetett, 1992-ben olimpiai bajnok amerikai kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya. A tengerentúli profiligában (NBA) a Detroit Pistonsszal két bajnoki címet nyert mesternél márciusban állapítottak meg rákbetegséget.
(NTI)
<!-- /cikk cache -->
34 éve halt meg Mindszenty József
1915-ben szentelték pappá a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben a kommün idején internálták püspökével együtt. Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapít. 1944. március 4-én, XII. Pius pápa veszprémi püspöknek nevezi ki. 1945. április 20-án visszatér állomáshelyére, Veszprémbe. Ez év április 29-én súlyos cukorbetegségben meghal az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945. szeptember 8-án XII. Pius esztergomi érsekké nevezi ki. 1948. december 26-án letartóztatják és az Andrássy út 60-ban megkezdik kínzását és kihallgatását. A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték, de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe kerül Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben. Innen szabadul 1956. október 30-án, az 56-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mond, ebből hallgassunk meg egy részletet:
Rádióbeszédét így kezdte: Igen gyakori mostanában annak a hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva őszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom: nem kell szakítanom múltammal. Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem előtt. Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel állok meggyőződésem mellett, mint nyolc éve, bár a fogság megviselt. 1971. szeptember 23-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően elhagyhatja Magyarországot. Haláláig a bécsi Pázmáneumban élt.
Mindszentyről tudni kell, hogy a királyság elkötelezett híve volt. Jogi alapon, mint Magyarország hercegprímása megvétózta az államforma erőszakos megváltoztatását - így szembekerült egyből a kommunistákkal. '56-os szereplése is példa lehet minden papnak. Ilyen vezető személyekre lenne szükség ma is!
Orokke emlekezunk!
1915-ben szentelték pappá a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben a kommün idején internálták püspökével együtt. Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapít. 1944. március 4-én, XII. Pius pápa veszprémi püspöknek nevezi ki. 1945. április 20-án visszatér állomáshelyére, Veszprémbe. Ez év április 29-én súlyos cukorbetegségben meghal az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945. szeptember 8-án XII. Pius esztergomi érsekké nevezi ki. 1948. december 26-án letartóztatják és az Andrássy út 60-ban megkezdik kínzását és kihallgatását. A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték, de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe kerül Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben. Innen szabadul 1956. október 30-án, az 56-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mond, ebből hallgassunk meg egy részletet:
Rádióbeszédét így kezdte: Igen gyakori mostanában annak a hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva őszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom: nem kell szakítanom múltammal. Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem előtt. Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel állok meggyőződésem mellett, mint nyolc éve, bár a fogság megviselt. 1971. szeptember 23-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően elhagyhatja Magyarországot. Haláláig a bécsi Pázmáneumban élt.
Mindszentyről tudni kell, hogy a királyság elkötelezett híve volt. Jogi alapon, mint Magyarország hercegprímása megvétózta az államforma erőszakos megváltoztatását - így szembekerült egyből a kommunistákkal. '56-os szereplése is példa lehet minden papnak. Ilyen vezető személyekre lenne szükség ma is!
Orokke emlekezunk!
Hasonló témák
