Nagyon sajnálom én is, hogy ilyen fiatalon halnak meg sportolóink. Ilyenkor mindég emlékezem én is egy volt osztálytársamra, aki szintén sportolóként fiatalon (24 éves) halt meg már közel 30 éve. Akkor még nem tudtuk, hogy ha intenziven sportol valaki miért kell neki hirtelen eltávozni közülünk. Még ma is rejtély maradt mindez.
Búcsúzunk.......
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Bodnár Éva Nyugodj békében Kolonics!
Bodnár Éva Nyugodj békében Kolonics!
"Meghalt egy csodálatos ember, egy kivételes tehetségű élsportoló: Kolonics György.
Halála minden magyar ember vesztesége.
Az ő emlékére írtam az alábbi verset, így hajtva fejet nagysága előtt."
Kihúnyt egy újabb gyertya lángja.
Itt a Földön nem lobog tovább.
Fénye a nagyvilágot körbejárta,
betöltve sorsát, most hazatalált.
Egy új világot hódít ő már,
égi vizekbe merül a lapát...
Siklik a hajó – angyal vigyázza,
s rajzol elé öt színes karikát.
A Földön végetért a verseny.
Az égi játékok még várnak rád.
Ezentúl ott vagy minden küzdelemben:
Ragyogó csillag - olimpiai láng!
2008.07.15.
Bodnár Éva Nyugodj békében Kolonics!
"Meghalt egy csodálatos ember, egy kivételes tehetségű élsportoló: Kolonics György.
Halála minden magyar ember vesztesége.
Az ő emlékére írtam az alábbi verset, így hajtva fejet nagysága előtt."
Kihúnyt egy újabb gyertya lángja.
Itt a Földön nem lobog tovább.
Fénye a nagyvilágot körbejárta,
betöltve sorsát, most hazatalált.
Egy új világot hódít ő már,
égi vizekbe merül a lapát...
Siklik a hajó – angyal vigyázza,
s rajzol elé öt színes karikát.
A Földön végetért a verseny.
Az égi játékok még várnak rád.
Ezentúl ott vagy minden küzdelemben:
Ragyogó csillag - olimpiai láng!
2008.07.15.
sport
Nyugodj Békében Koló!!!
Nyugodj Békében Koló!!!
afca
Kitiltott (BANned)
http://movie.blogter.hu/?post_id=282883
A korábbi birkózó olimpikon, Németh Nyiba Sándor dalt írt Kolonics György emlékére.
A korábbi birkózó olimpikon, Németh Nyiba Sándor dalt írt Kolonics György emlékére.
Csatolás megtekintése 187669
egy ország gyászol
egy ország gyászol
Nyogodjék békében!
Rip
Isten nyugosztalja
Isten nyugosztalja
Elhunyt Major János képzőművész
2008. június 16.
Major János Munkácsy-díjas, Érdemes Művész június 12-én rövid betegség után, 74 éves korában elhunyt. Grafikái, fotói, konceptuális művei, régészeti rajzai az elmúlt 45 év művészetének fontos alkotásai.
Major János grafikusművész Budapesten született 1934-ben. 1959-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, képgrafika szakon. Az 1956 után Kondor Bélával induló fiatal grafikusnemzedék egyik eredeti képviselője volt technikailag is újszerű rézkarcaival.
Legeredetibb és legprogresszívebb munkái a hatvanas évek közepén készített lapjai, melyeken groteszk-tragikomikus, ironikus-önironikus, abszurd-szexuális képzettársítások zsidó és politikai vonatkozású motívumokkal keverednek. E munkák az akkori Magyarországon még nem ismert Allen Ginsberg költő-író és Philiph Roth író gondolatvilágával rokoníthatók.
1976 óta a Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott mint régészeti rajzoló. Zolnay Lászlóval, a budavári gótikus szoborgaléria feltárójának irányításával kezdett hozzá e leletanyag rekonstrukciós képek általi szemléletessé tételéhez. Azóta is ez állt munkásságának homlokterében.
(Forrás: exindex)
Major János (Budapest, 1934. május 8. - 2008. június 12.)
magyar Munkácsy-díjas grafikusművész, Érdemes Művész.
1947-1950-ig Jaschik Álmos rajziskolájába járt. Pontosan kidolgozott programja volt a hároméves képzésnek. Fontos volt a képekhez írott szöveg megfogalmazása. Innen ered a szöveg tisztelete Major műveiben. 1950-1952: Képzőművészeti Gimnázium, mestere: Kántor Andor. 1952-1954: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bán Béla. Ekkor szocialista realista akadémizmus uralkodik az oktatásban. Majort eltávolították a főiskoláról. 1954-1956: az Orion gyárban dolgozott. A kor hangulatához illő munkáséletből vett jeleneteket rajzolt. 1956–1959-ben Koffán visszavette a Grafikai Tanszékre. Ék Sándornál végzett, mestere az 50-es évek szocialista realista művészetének legjellegzetesebb képviselője, aki a kor szellemiségével ellentmondásban rendkívül liberális, segítőkész főiskolai tanárként segítette tanulmányait. Diplomamunkáin szép nők rajza jelenik meg, akiknek képi megjelenítése ellentétben áll a stilizált kubisztikus környezettel. Később a Nevető lány című lapján a figura expresszívebb lett, arcán megjelenik a kissé szecessziós, elnyújtott, torz félmosoly. A főiskola elvégzése után nagy érdeklődéssel fordult a rézkarc technikai megújítása felé. Ez a módszer a korszak festészetében az ún. visszakaparás vagy cuppantás megfelelőjének számít, s utal a szürrealisták, elsősorban Max Ernst technikai kísérleteire. A grafika minden egyes elemét kü-lön dolgozta fel, sőt más-más technikával, egyiket metszette, másikat karcolta, maratta. A képen belüli önálló egységek megteremtésével a pop art-os képépítkezési gyakorlatot követte, noha 1960-ban nem ismerhette az irányzat nagy művészeinek munkáit. A technikai elemzések révén jutott el a Scharf Móric emlékezete című munkához, mely a korszak főműve. Eredetileg Solymosi Eszter lett volna a középponti figura, de később Major átdolgozta. Rátalált arra a helyszínre, mely azóta egész munkásságán átvonuló legfontosabb inspiráló motívum: a temetőre. A temető ravatalozójának ablaka tárul fel, hogy a női hulla legintimebb testrészét mutassa be, kifordult méhével. Fölötte jelzésszerűen a zuhanyrózsa, melylyel a halottat fürdetik, de utal a gázkamrára is, a felette lévő fal borzolt felülete a gáz asszociációt felerősíti. A kitárt ablakkeret újsággal van beragasztva, mint háborús időkben. Az újságpapíron jól olvasható Hitler és Renata Müller szerelméről szóló híradás. Ez a részlet két változatban készült. A másodikon a sajtótörténeti esemény, amikor az Óriási pánik a zsidó nőegyleti bálon címlap szalagcímében a pánik szóban a két magánhangzót fölcserélték. A botrány frenetikus volt, erre emlékezett ~. Az egymásra tornyosuló sírkövek antropomorfizálódva fallosszá válnak, két oldalát női harisnyatartó övezi, s erősíti fel a szexuális utalást. A felette lévő újság berepedései a szüzesség elvesztésének pillanatát idézik. A kép igazi egzisztencialista alkotás, ahogy az enyészet, a rothadás, a halál, az erotikus és szexuális utalások töltik be. E munkái az akkori Magyarországon még nem ismert Allen Ginsberg gondolatvilágával rokoníthatók. Allen Ginsberg Kaddis Naomi Ginsbergért című poémája és Major Scharf Móric emlékezete című rézkarca között számos ponton szinte meghökkentő egyezés van. Major rézkarca 1966-ban készült, tehát nem ismerhette a beat költészet vezéralakjának művét, mely csak később jelent meg magyarul. A 70-es évek elejétől készíti sírkőfotóit. Kezdetben csak a kuriozitás foglalkoztatta. Maga a sírkő tárgyilagos felvétele rejtett érdekességet, mert vagy groteszk, vagy túl édeskés hangulatot árasztva keltette fel a figyelmet. Volt azonban olyan is, amikor gondosan kiválasztott nézőpont torzította groteszkké a helyzetet. A nő ölébe roskadó férfi szobra hátsó oldalnézetből nem a megtörtségre, hanem inkább szexuális cselekményre utal. Néha a különös tárgyat emeli ki – egy labda, egy iskolatáska, néha a felirat furcsaságait, amelyet bizonyos kihagyásokkal, szövegrészletek kiemelésével manipulál. Grafikáinak szellemiségét önirónia és a groteszk szemlélet jellemzi, s a 60-as évektől a koincidencia téri ellentmondásainak képi formarendszere. Nem az escheri absztrakt perspektíva személytelen tárgyi világa foglalkoztatta, hanem a torz figurák groteszkségét fokozta azzal, ahogy a koincidencia által kapcsolatba kerültek. A 90-es években ez a hatás rendkívüli módon felerősödik, szinte uralja lapjait.
Mesterei: Kántor Andor, Bán Béla.
Scharf Móric emlékezete (vaskarc)
1966
(Sinkovits Péter) - atrportal.hu
Major János: Önarckép, 1969.
Ceruzarajz.
További képek: http://www.artpool.hu/art73_74/major1.html
Egy cikk: Becsapott generáció tagjának érzem magam... (Látogatóban Major János grafikusnál) 2008/3.
2008. június 16.
Major János Munkácsy-díjas, Érdemes Művész június 12-én rövid betegség után, 74 éves korában elhunyt. Grafikái, fotói, konceptuális művei, régészeti rajzai az elmúlt 45 év művészetének fontos alkotásai.
Major János grafikusművész Budapesten született 1934-ben. 1959-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, képgrafika szakon. Az 1956 után Kondor Bélával induló fiatal grafikusnemzedék egyik eredeti képviselője volt technikailag is újszerű rézkarcaival.
Legeredetibb és legprogresszívebb munkái a hatvanas évek közepén készített lapjai, melyeken groteszk-tragikomikus, ironikus-önironikus, abszurd-szexuális képzettársítások zsidó és politikai vonatkozású motívumokkal keverednek. E munkák az akkori Magyarországon még nem ismert Allen Ginsberg költő-író és Philiph Roth író gondolatvilágával rokoníthatók.
1976 óta a Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott mint régészeti rajzoló. Zolnay Lászlóval, a budavári gótikus szoborgaléria feltárójának irányításával kezdett hozzá e leletanyag rekonstrukciós képek általi szemléletessé tételéhez. Azóta is ez állt munkásságának homlokterében.
(Forrás: exindex)
Major János (Budapest, 1934. május 8. - 2008. június 12.)
magyar Munkácsy-díjas grafikusművész, Érdemes Művész.
1947-1950-ig Jaschik Álmos rajziskolájába járt. Pontosan kidolgozott programja volt a hároméves képzésnek. Fontos volt a képekhez írott szöveg megfogalmazása. Innen ered a szöveg tisztelete Major műveiben. 1950-1952: Képzőművészeti Gimnázium, mestere: Kántor Andor. 1952-1954: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bán Béla. Ekkor szocialista realista akadémizmus uralkodik az oktatásban. Majort eltávolították a főiskoláról. 1954-1956: az Orion gyárban dolgozott. A kor hangulatához illő munkáséletből vett jeleneteket rajzolt. 1956–1959-ben Koffán visszavette a Grafikai Tanszékre. Ék Sándornál végzett, mestere az 50-es évek szocialista realista művészetének legjellegzetesebb képviselője, aki a kor szellemiségével ellentmondásban rendkívül liberális, segítőkész főiskolai tanárként segítette tanulmányait. Diplomamunkáin szép nők rajza jelenik meg, akiknek képi megjelenítése ellentétben áll a stilizált kubisztikus környezettel. Később a Nevető lány című lapján a figura expresszívebb lett, arcán megjelenik a kissé szecessziós, elnyújtott, torz félmosoly. A főiskola elvégzése után nagy érdeklődéssel fordult a rézkarc technikai megújítása felé. Ez a módszer a korszak festészetében az ún. visszakaparás vagy cuppantás megfelelőjének számít, s utal a szürrealisták, elsősorban Max Ernst technikai kísérleteire. A grafika minden egyes elemét kü-lön dolgozta fel, sőt más-más technikával, egyiket metszette, másikat karcolta, maratta. A képen belüli önálló egységek megteremtésével a pop art-os képépítkezési gyakorlatot követte, noha 1960-ban nem ismerhette az irányzat nagy művészeinek munkáit. A technikai elemzések révén jutott el a Scharf Móric emlékezete című munkához, mely a korszak főműve. Eredetileg Solymosi Eszter lett volna a középponti figura, de később Major átdolgozta. Rátalált arra a helyszínre, mely azóta egész munkásságán átvonuló legfontosabb inspiráló motívum: a temetőre. A temető ravatalozójának ablaka tárul fel, hogy a női hulla legintimebb testrészét mutassa be, kifordult méhével. Fölötte jelzésszerűen a zuhanyrózsa, melylyel a halottat fürdetik, de utal a gázkamrára is, a felette lévő fal borzolt felülete a gáz asszociációt felerősíti. A kitárt ablakkeret újsággal van beragasztva, mint háborús időkben. Az újságpapíron jól olvasható Hitler és Renata Müller szerelméről szóló híradás. Ez a részlet két változatban készült. A másodikon a sajtótörténeti esemény, amikor az Óriási pánik a zsidó nőegyleti bálon címlap szalagcímében a pánik szóban a két magánhangzót fölcserélték. A botrány frenetikus volt, erre emlékezett ~. Az egymásra tornyosuló sírkövek antropomorfizálódva fallosszá válnak, két oldalát női harisnyatartó övezi, s erősíti fel a szexuális utalást. A felette lévő újság berepedései a szüzesség elvesztésének pillanatát idézik. A kép igazi egzisztencialista alkotás, ahogy az enyészet, a rothadás, a halál, az erotikus és szexuális utalások töltik be. E munkái az akkori Magyarországon még nem ismert Allen Ginsberg gondolatvilágával rokoníthatók. Allen Ginsberg Kaddis Naomi Ginsbergért című poémája és Major Scharf Móric emlékezete című rézkarca között számos ponton szinte meghökkentő egyezés van. Major rézkarca 1966-ban készült, tehát nem ismerhette a beat költészet vezéralakjának művét, mely csak később jelent meg magyarul. A 70-es évek elejétől készíti sírkőfotóit. Kezdetben csak a kuriozitás foglalkoztatta. Maga a sírkő tárgyilagos felvétele rejtett érdekességet, mert vagy groteszk, vagy túl édeskés hangulatot árasztva keltette fel a figyelmet. Volt azonban olyan is, amikor gondosan kiválasztott nézőpont torzította groteszkké a helyzetet. A nő ölébe roskadó férfi szobra hátsó oldalnézetből nem a megtörtségre, hanem inkább szexuális cselekményre utal. Néha a különös tárgyat emeli ki – egy labda, egy iskolatáska, néha a felirat furcsaságait, amelyet bizonyos kihagyásokkal, szövegrészletek kiemelésével manipulál. Grafikáinak szellemiségét önirónia és a groteszk szemlélet jellemzi, s a 60-as évektől a koincidencia téri ellentmondásainak képi formarendszere. Nem az escheri absztrakt perspektíva személytelen tárgyi világa foglalkoztatta, hanem a torz figurák groteszkségét fokozta azzal, ahogy a koincidencia által kapcsolatba kerültek. A 90-es években ez a hatás rendkívüli módon felerősödik, szinte uralja lapjait.
Mesterei: Kántor Andor, Bán Béla.
Scharf Móric emlékezete (vaskarc)
1966
(Sinkovits Péter) - atrportal.hu
Major János: Önarckép, 1969.
Ceruzarajz.
További képek: http://www.artpool.hu/art73_74/major1.html
Egy cikk: Becsapott generáció tagjának érzem magam... (Látogatóban Major János grafikusnál) 2008/3.
Hasonló témák
