Cseh tyúktaréj (Orchis purpurea Huds.)
Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett növénye
Cseh tyúktaréj (Orchis purpurea Huds.)
Apró , sárga virágú évelő növény. Zárt sziklagyepek, pusztafüves lejtők, száraz sztyeprétek faja. Rövid vegetációja és kis termete miatt nehezen megtalálható faj.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett növénye
Cseh tyúktaréj (Orchis purpurea Huds.)
Apró , sárga virágú évelő növény. Zárt sziklagyepek, pusztafüves lejtők, száraz sztyeprétek faja. Rövid vegetációja és kis termete miatt nehezen megtalálható faj.
Füred volt a reformkori Balaton fővárosa
Füred volt a reformkori Balaton fővárosa
A reformkorban Balatonfüred a nyári Magyarország központja volt, ahol az irodalmi, társadalmi és politikai élet vezető személyiségei rendszeresen találkoztak. Az írók és költők egymással versengve dicsérték a tó és környéke páratlan szépségeit.
„Míg a gőzös Füredtől Keszthelyig végighasítja a Balatont, a világ legszebb panorámája vonul el szemünk előtt” – írja Jókai, aki közel a vízparthoz megépítteti villáját, huszonöt nyarat tölt Füreden, és örök rajongójává válik a tájnak. „Sok szép táját bejártam hazánknak, de mindeniknél jobban megragadott a Balaton-vidék.”
Füred volt a reformkori Balaton fővárosa
A reformkorban Balatonfüred a nyári Magyarország központja volt, ahol az irodalmi, társadalmi és politikai élet vezető személyiségei rendszeresen találkoztak. Az írók és költők egymással versengve dicsérték a tó és környéke páratlan szépségeit.
„Míg a gőzös Füredtől Keszthelyig végighasítja a Balatont, a világ legszebb panorámája vonul el szemünk előtt” – írja Jókai, aki közel a vízparthoz megépítteti villáját, huszonöt nyarat tölt Füreden, és örök rajongójává válik a tájnak. „Sok szép táját bejártam hazánknak, de mindeniknél jobban megragadott a Balaton-vidék.”
Füred, Jókai villa
Füred, Jókai villa
Jókai Mór 1857-ben, 32 éves korában járt először Balatonfüreden. Az első útra Jókainé nagyravágyó leánya a "kis Róza" beszélte rá, aki a fürdőhelyen akarta megtalálni szerencséjét. A következő évektől Jókaiék füredi látogatásai rendszeressé váltak. A család hamarosan a fürdőhely közkedvelt és állandó vendégei közé tartozott, s a közélet jelentős befolyásolójává vált.
Laborfalvi Róza művésznő "nyári szabadságidejét mindig különösen kedvelt tartózkodási helyén, Füreden töltötte, jótékony kezét nem vonta el semmitől, ami közügy, de kivált a nemzeti színészet érdekeinek előmozdítását célozta". Ő maga is számtalanszor fellépett a füredi színpadon.
Jókai füredi tartózkodásai során a mai szívkórház részét képező "Klotild-udvar"-ban lakott, melyben 46 szoba és 9 fürdőszoba volt. Az évek során azonban annyira megszerette a szelíd szépségű balatoni tájat, a csendes fürdőhelyet, hogy 1867-ben, a kiegyezés évében megvásárolta füredi telkét.
A fejlődő fürdő növekvő hírneve, nagyszerű éghajlata mellet Laborfalvi Róza testvére, Huray Istvánnak (Füred fürdőorvosának) felesége is közrejátszott a telekválasztásban. Huray azért is tanácsolta Jókainak a füredi letelepedést, hogy kigyógyuljon régi súlyos hörghurutjából és megszabaduljon kínzó köhögésétől.
1870-ben elkészült a Jókai ház, mely 20 nyáron át volt Jókai tulajdonában. "Az arany ember" c. könyvét már füredi villájában írta Jókai. Laborfalvi Róza 1886-ban töltötte utolsó nyarát Balatonfüreden; novemberben meghalt.
Jókait teljesen megtörte feleségének elvesztése. A füredi villa Róza asszony halálával végérvényesen üresen maradt. Jókai többé már nem érezte otthon magát a házban. Később járt ugyan Füreden, s második feleségével nyaralt is itt kétszer de a tó környéke nem jelent meg többé műveiben.
Tavasztól teljesen új, enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit a Jókai Mór Emlékház. Az országban szinte egyedülálló író-ház bepillantást enged a Jókai Család füredi mindennapjaiba, felidézi társasági életük hangulatát.
Megjegyzés: A villa ma csodálatosan felújítva várja a látogatókat. Pár évvel ezelőtt egy étteremnek nem nevezhető műintézmény kapott lehetőséget a falai közt Jókai bablevest árulni, siralmas volt! Szerencsére a város vezetősége és főépítésze (András István) tiszteli és megbecsüli értékeinket, helyén kezeli a csodálatos füredi villák, műemléképületek sorsát.
Füred, Jókai villa
Jókai Mór 1857-ben, 32 éves korában járt először Balatonfüreden. Az első útra Jókainé nagyravágyó leánya a "kis Róza" beszélte rá, aki a fürdőhelyen akarta megtalálni szerencséjét. A következő évektől Jókaiék füredi látogatásai rendszeressé váltak. A család hamarosan a fürdőhely közkedvelt és állandó vendégei közé tartozott, s a közélet jelentős befolyásolójává vált.
Laborfalvi Róza művésznő "nyári szabadságidejét mindig különösen kedvelt tartózkodási helyén, Füreden töltötte, jótékony kezét nem vonta el semmitől, ami közügy, de kivált a nemzeti színészet érdekeinek előmozdítását célozta". Ő maga is számtalanszor fellépett a füredi színpadon.
Jókai füredi tartózkodásai során a mai szívkórház részét képező "Klotild-udvar"-ban lakott, melyben 46 szoba és 9 fürdőszoba volt. Az évek során azonban annyira megszerette a szelíd szépségű balatoni tájat, a csendes fürdőhelyet, hogy 1867-ben, a kiegyezés évében megvásárolta füredi telkét.
A fejlődő fürdő növekvő hírneve, nagyszerű éghajlata mellet Laborfalvi Róza testvére, Huray Istvánnak (Füred fürdőorvosának) felesége is közrejátszott a telekválasztásban. Huray azért is tanácsolta Jókainak a füredi letelepedést, hogy kigyógyuljon régi súlyos hörghurutjából és megszabaduljon kínzó köhögésétől.
1870-ben elkészült a Jókai ház, mely 20 nyáron át volt Jókai tulajdonában. "Az arany ember" c. könyvét már füredi villájában írta Jókai. Laborfalvi Róza 1886-ban töltötte utolsó nyarát Balatonfüreden; novemberben meghalt.
Jókait teljesen megtörte feleségének elvesztése. A füredi villa Róza asszony halálával végérvényesen üresen maradt. Jókai többé már nem érezte otthon magát a házban. Később járt ugyan Füreden, s második feleségével nyaralt is itt kétszer de a tó környéke nem jelent meg többé műveiben.
Tavasztól teljesen új, enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit a Jókai Mór Emlékház. Az országban szinte egyedülálló író-ház bepillantást enged a Jókai Család füredi mindennapjaiba, felidézi társasági életük hangulatát.
Megjegyzés: A villa ma csodálatosan felújítva várja a látogatókat. Pár évvel ezelőtt egy étteremnek nem nevezhető műintézmény kapott lehetőséget a falai közt Jókai bablevest árulni, siralmas volt! Szerencsére a város vezetősége és főépítésze (András István) tiszteli és megbecsüli értékeinket, helyén kezeli a csodálatos füredi villák, műemléképületek sorsát.
Hild-díjat kapott Füred főépítésze
Hild-díjat kapott Füred főépítésze
2009.04.26. • Hild-díjat kapott Balatonfüred főépítésze. András István 14 éve dolgozik Füred épített környezetének megújításán, megszépítésén. Nevéhez fűződik a reformkori városrész és a fürdővárosrész magas színvonalú felújítása, melyre a szakmai közvélemény is felfigyelt.
Füred TV: http://www.furedtv.hu/?p=videok&anyagid=740
Hild-díjat kapott Füred főépítésze
2009.04.26. • Hild-díjat kapott Balatonfüred főépítésze. András István 14 éve dolgozik Füred épített környezetének megújításán, megszépítésén. Nevéhez fűződik a reformkori városrész és a fürdővárosrész magas színvonalú felújítása, melyre a szakmai közvélemény is felfigyelt.
Füred TV: http://www.furedtv.hu/?p=videok&anyagid=740
Rabindranath Tagore Füreden
Rabindranath Tagore Füreden
A már amúgyis igen felkapott fürdőre sokaknak irányította tekintetét az 1926-os év, amikor Rabindranath Tagore, a híres Nobel díjas hindu költő is itt nyerte vissza egészségét. Ő írja a füredi szanatórium vendégkönyvében:
“Majdnem az egész világot bejártam, de az égnek és a víznek ezt a csodálatos szépségét, amely Balatonfüreden, a vízparton gyönyörködtet, sehol megragadóbbnak nem láttam. Noha október legvége: kiülhettem a szelíd, napfényes erkélyre és itt a szabadban dolgozhattam óraszámra. Balatonfüred szénsavas fürdője pedig visszaadta egészségemet, munkakedvemet és egészen megszüntette kimerültségemet. Magyarországról, őszintén szólva, világszerte nagyon keveset tudnak és aki nem is álmodott ilyen értékeiről, csak az tudja megítélni, hogy milyen reveláció volt számomra a Balaton tündéri látványa.” (Tábori Kornél fordítása)
Rabindranath Tagore (Kalkutta, 1861. máj. 7. - Kalkutta, 1941. aug. 7.) Nobel-díjas bengáli író, költő, filozófus. Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándororvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Ennek emlékére fát ültetett a parkban. E fa előtt 1956-ban indiai kulturális küldöttség bronzból készült mellszobrot, Rasithan Kashar alkotását adta át a városnak, amelyet a fa előtt állítottak fel, és így 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett 1 kilóméternyi sétány máig az ő nevét viseli. A gyógyulás emlékére című verse Tábori Kornél fordításában olvasható a hársfa előtt:
Ha nem vagyok többé a földön, ó fám - Susogtasd tavasszal megújuló leveleidet Az erre vándorlók fölött: A költő szeretett, míg élt.
A költő naponta egy-egy órát gyalogolt lassan, kényelmesen a sétányon. A kikötőnél és a sétány másik végén is lement a vízhez megnedvesítette arcát, karjait kitárta a víz felé és elmondása szerint érezte, amint a vízben, mint őselemben rejlő energiák átjárják testét, felpezsdítik vérét.
Rabindranath Tagore Füreden
A már amúgyis igen felkapott fürdőre sokaknak irányította tekintetét az 1926-os év, amikor Rabindranath Tagore, a híres Nobel díjas hindu költő is itt nyerte vissza egészségét. Ő írja a füredi szanatórium vendégkönyvében:
“Majdnem az egész világot bejártam, de az égnek és a víznek ezt a csodálatos szépségét, amely Balatonfüreden, a vízparton gyönyörködtet, sehol megragadóbbnak nem láttam. Noha október legvége: kiülhettem a szelíd, napfényes erkélyre és itt a szabadban dolgozhattam óraszámra. Balatonfüred szénsavas fürdője pedig visszaadta egészségemet, munkakedvemet és egészen megszüntette kimerültségemet. Magyarországról, őszintén szólva, világszerte nagyon keveset tudnak és aki nem is álmodott ilyen értékeiről, csak az tudja megítélni, hogy milyen reveláció volt számomra a Balaton tündéri látványa.” (Tábori Kornél fordítása)
Rabindranath Tagore (Kalkutta, 1861. máj. 7. - Kalkutta, 1941. aug. 7.) Nobel-díjas bengáli író, költő, filozófus. Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándororvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Ennek emlékére fát ültetett a parkban. E fa előtt 1956-ban indiai kulturális küldöttség bronzból készült mellszobrot, Rasithan Kashar alkotását adta át a városnak, amelyet a fa előtt állítottak fel, és így 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett 1 kilóméternyi sétány máig az ő nevét viseli. A gyógyulás emlékére című verse Tábori Kornél fordításában olvasható a hársfa előtt:
Ha nem vagyok többé a földön, ó fám - Susogtasd tavasszal megújuló leveleidet Az erre vándorlók fölött: A költő szeretett, míg élt.
A költő naponta egy-egy órát gyalogolt lassan, kényelmesen a sétányon. A kikötőnél és a sétány másik végén is lement a vízhez megnedvesítette arcát, karjait kitárta a víz felé és elmondása szerint érezte, amint a vízben, mint őselemben rejlő energiák átjárják testét, felpezsdítik vérét.
Az 1867-ben alakult Balaton Yacht Egyletet Londonban is jegyezték
Az 1867-ben alakult Balaton Yacht Egyletet Londonban is jegyezték
Az 1867-ben alakult Balaton Yacht Egyletet Londonban is jegyezték
1867. július 16-án megalakul a Balaton Yacht Egylet Balatonfüreden.
Legfőbb védnöke Erzsébet királyné, a klub parancsnoka pedig Batthyány Ödön lett, aki igen nagy vitorlásmúlttal rendelkezett, hiszen Angliában több versenyen győzött. (Batthyány mellett alapítók voltak még: Széchenyi Béla, Birly István, Teasdale Vilmos, Waltstein János ...)
Hamarosan megjelentették a versenyzési szabályokat és a klub alapszabályát. A klubnak mindössze 25 tagja volt, abban az időben mégis előrelépést jelentett mozgalmuk a balatoni vitorlássport megteremtésében. A Vadász és Verseny Újság 1868. július 1-i számában A Balatonfüredi Yacht Egylet címen a következő cikk látott napvilágot: "A Londonban megjelent 1868. évi Universal Yacht List magában foglalja a Balatonfüredi Yacht Egyletet is, s eképpen eme társulat már az európai yacht egyletek között foglal helyet."
Az angol Yacht List a következő hajókat sorolja fel:
- Lissa, (kutter), 4 tonnás, tulajdonosa: Batthyány Ödön
- Flying Clod, 7,5 tonnás, tulajdonosa: Batthyány Ödön
- Clossanger, 18 tonnás, tulajdonosa: Széchenyi Béla
- Elisabeth, 5 tonnás, tulajdonosa: Széchenyi Béla
- Hablegény, 5 tonnás, tulajdonosa: Széchenyi Ödön
A kezdeményezők szalmalángja gyorsan kialudt. Hosszú ideig nem hallani a hajók sorsáról, ezek egy részét időközben a tengerre szállították, a többi ott pusztult el a jégben, hiszen akkor még nem volt a hajók kiemelésére alkalmas sója, így a hajók a vízben teleltek. A komoly vagyonokat érő hajók néhány év után eltűntek a Balatonról.
Forrás: Dr. Dulin Jenő, Dr. Dulin László: Vitorlássport
Legfőbb védnöke Erzsébet királyné, a klub parancsnoka pedig Batthyány Ödön lett, aki igen nagy vitorlásmúlttal rendelkezett, hiszen Angliában több versenyen győzött. (Batthyány mellett alapítók voltak még: Széchenyi Béla, Birly István, Teasdale Vilmos, Waltstein János ...)
Hamarosan megjelentették a versenyzési szabályokat és a klub alapszabályát. A klubnak mindössze 25 tagja volt, abban az időben mégis előrelépést jelentett mozgalmuk a balatoni vitorlássport megteremtésében. A Vadász és Verseny Újság 1868. július 1-i számában A Balatonfüredi Yacht Egylet címen a következő cikk látott napvilágot: "A Londonban megjelent 1868. évi Universal Yacht List magában foglalja a Balatonfüredi Yacht Egyletet is, s eképpen eme társulat már az európai yacht egyletek között foglal helyet."
Az angol Yacht List a következő hajókat sorolja fel:
- Lissa, (kutter), 4 tonnás, tulajdonosa: Batthyány Ödön
- Flying Clod, 7,5 tonnás, tulajdonosa: Batthyány Ödön
- Clossanger, 18 tonnás, tulajdonosa: Széchenyi Béla
- Elisabeth, 5 tonnás, tulajdonosa: Széchenyi Béla
- Hablegény, 5 tonnás, tulajdonosa: Széchenyi Ödön
A kezdeményezők szalmalángja gyorsan kialudt. Hosszú ideig nem hallani a hajók sorsáról, ezek egy részét időközben a tengerre szállították, a többi ott pusztult el a jégben, hiszen akkor még nem volt a hajók kiemelésére alkalmas sója, így a hajók a vízben teleltek. A komoly vagyonokat érő hajók néhány év után eltűntek a Balatonról.
Forrás: Dr. Dulin Jenő, Dr. Dulin László: Vitorlássport
Csopaki Csonkatorony
Csopaki Csonkatorony
A falu központjában álló Csonkatorony a 15. sz.-ban emelt, ám 1830-ban villámcsapás nyomán leégett Szent István templom harangtornya volt. A torony a falu közepén Kishegy felé haladó Kossuth Lajos út végén található.
Rómer Flóris bencés pap-tanár-régész 1861-es csopaki vizsgálataiból tudjuk,hogy a templomot 1266-ban Szent István király tiszteletére építtette a veszprémi Káptalan.
"A csopaki kicsi templom hajdan római katholikus paróchia Szent István királynak van szentelve: keletelt szentélye egyenes záradékú, de tornya a szentély keleti oldalához van építve, míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva, csúcs íves, 4'8' széles, és 7' magas anyaga vöröskő." (Archeológiai Közlemények X.kötet,II.füzet)
A templom 1620-tól 1752-ig többször cserélt gazdát a katolikus és a református egyház között.
A középkori Szent István templomból való az a XVII. sz-i úrvacsorakehely, mely ma is a csopaki református egyház birtokában van.
1757-ben a két községben (Csopakon és Paloznakon) 92 háztartást számoltak össze a püspök emberei.
1830 nyarán villámcsapás következtében leégett a templom tetőszerkezete. 1853 nyarán egy nagy nyári felhőszakadás alkalmával a Séd vize és a hordalék árasztotta el a templomot. A hűbér úr, a Káptalan nem hozatta rendbe valószínűleg tökéletesen a templomot, mert 1882-ben elbontották. A harangok 1961-ig a templomban maradtak, ezekkel hívták a Paloznaki szentmisére, majd 1951-től Csopakra a híveket.
A templom köveiből épült fel a Káptalan tiszttartójának a háza, amely ma a "Dobó Vendéglő". 1940-től 1961-ig a csopaki plébánia is ebben az épületben volt, a harangok ma az új templom udvarán, az erdélyi stílusú haranglábban laknak. 1977-től 1990-ig helytörténeti gyűjtemény is volt a toronyban.
A Csopaki Nyugdíjas Klub az önkormányzat segítségével pályázatot nyújtott be 2008-ban Csopak jelképének, a Csonkatorony környezetének rendezésére. A projekt 17,5 millió forintba került, melyből 10 milliót a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. állt. A park gyönyörű lett.
Csopaki Csonkatorony
A falu központjában álló Csonkatorony a 15. sz.-ban emelt, ám 1830-ban villámcsapás nyomán leégett Szent István templom harangtornya volt. A torony a falu közepén Kishegy felé haladó Kossuth Lajos út végén található.
Rómer Flóris bencés pap-tanár-régész 1861-es csopaki vizsgálataiból tudjuk,hogy a templomot 1266-ban Szent István király tiszteletére építtette a veszprémi Káptalan.
"A csopaki kicsi templom hajdan római katholikus paróchia Szent István királynak van szentelve: keletelt szentélye egyenes záradékú, de tornya a szentély keleti oldalához van építve, míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva, csúcs íves, 4'8' széles, és 7' magas anyaga vöröskő." (Archeológiai Közlemények X.kötet,II.füzet)
A templom 1620-tól 1752-ig többször cserélt gazdát a katolikus és a református egyház között.
A középkori Szent István templomból való az a XVII. sz-i úrvacsorakehely, mely ma is a csopaki református egyház birtokában van.
1757-ben a két községben (Csopakon és Paloznakon) 92 háztartást számoltak össze a püspök emberei.
1830 nyarán villámcsapás következtében leégett a templom tetőszerkezete. 1853 nyarán egy nagy nyári felhőszakadás alkalmával a Séd vize és a hordalék árasztotta el a templomot. A hűbér úr, a Káptalan nem hozatta rendbe valószínűleg tökéletesen a templomot, mert 1882-ben elbontották. A harangok 1961-ig a templomban maradtak, ezekkel hívták a Paloznaki szentmisére, majd 1951-től Csopakra a híveket.
A templom köveiből épült fel a Káptalan tiszttartójának a háza, amely ma a "Dobó Vendéglő". 1940-től 1961-ig a csopaki plébánia is ebben az épületben volt, a harangok ma az új templom udvarán, az erdélyi stílusú haranglábban laknak. 1977-től 1990-ig helytörténeti gyűjtemény is volt a toronyban.
A Csopaki Nyugdíjas Klub az önkormányzat segítségével pályázatot nyújtott be 2008-ban Csopak jelképének, a Csonkatorony környezetének rendezésére. A projekt 17,5 millió forintba került, melyből 10 milliót a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. állt. A park gyönyörű lett.
Csatolások
-
P1030954.JPG -
P1030956.JPG -
P1030955.JPG -
P1030959.JPG -
P1030958.JPG -
P1030963.JPG
Szívkórház - Balatonfüred
Szívkórház - Balatonfüred
A balatonfüredi Állami Szívkórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráskor beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, melyhez fürdőházat építtetett és 10 fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek.
Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdõt Schuster József orvosnak, aki azt haláláig, 1748-ig üzemeltette. 1749-ben örököseitől bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát.1759. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytől az ingatlant és 7 kisebb fürdőházzal, 23 fürdőkáddal megvetette az alapját a savanyúvízi gyógyhelynek.
Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az első épület, az ún. Ófürdőház a mai kórház keleti szárnyán. A Gyógy teret érintő 1826. és 1834. évi tûzvészek jelentősen megrongálták az épületet és a fürdőberendezéseket is. 1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdőházat, melyet fedett folyosó kötött össze az Ófürdőházzal. 1842-ben emeletes, ún. keresztházat építettek az Ófürdőházhoz. 1869-1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra nézõ, gyönyörű, új szárny, az ún. Erzsébet-udvar. Késöbb az egész épület együttest Erzsébet Szanatóriumnak nevezték.
1912-1913-ban az ún. Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, és nem véletlen, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő is itt, Balatonfüreden keresett gyógyulást.
1949-ben állami kezelésbe került az intézet, és évtizedeken keresztül Állami Kórház néven működött. 1962-1968 között korszerűsítették a kórház berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedők számára. A régi épületegyüttes 1979-ben újabb modern épületszárnyakkal bővült, ezzel az ágyak száma 600 fölé emelkedett. A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért eredmények alapján Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülő várossá nyilvánították.
Szívkórház - Balatonfüred
A balatonfüredi Állami Szívkórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráskor beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, melyhez fürdőházat építtetett és 10 fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek.
Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdõt Schuster József orvosnak, aki azt haláláig, 1748-ig üzemeltette. 1749-ben örököseitől bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát.1759. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytől az ingatlant és 7 kisebb fürdőházzal, 23 fürdőkáddal megvetette az alapját a savanyúvízi gyógyhelynek.
Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az első épület, az ún. Ófürdőház a mai kórház keleti szárnyán. A Gyógy teret érintő 1826. és 1834. évi tûzvészek jelentősen megrongálták az épületet és a fürdőberendezéseket is. 1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdőházat, melyet fedett folyosó kötött össze az Ófürdőházzal. 1842-ben emeletes, ún. keresztházat építettek az Ófürdőházhoz. 1869-1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra nézõ, gyönyörű, új szárny, az ún. Erzsébet-udvar. Késöbb az egész épület együttest Erzsébet Szanatóriumnak nevezték.
1912-1913-ban az ún. Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, és nem véletlen, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő is itt, Balatonfüreden keresett gyógyulást.
1949-ben állami kezelésbe került az intézet, és évtizedeken keresztül Állami Kórház néven működött. 1962-1968 között korszerűsítették a kórház berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedők számára. A régi épületegyüttes 1979-ben újabb modern épületszárnyakkal bővült, ezzel az ágyak száma 600 fölé emelkedett. A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért eredmények alapján Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülő várossá nyilvánították.
Sok jó embert gyógyítottak már meg ott!
Időjárás jelentés 2011. 08. 27.
Időjárás jelentés 2011. 08. 27.
A tó vizének hőmérséklete 26 fok fölé emelkedett helyenként a kitartó augusztusi kánikula következményeként. Kis pirospaprika és kész a tó méretű halászlé, nna de megérkezett a hidegfront estére 60-90 km/h Északi befúvásokkal.
Időjárás jelentés 2011. 08. 27.
A tó vizének hőmérséklete 26 fok fölé emelkedett helyenként a kitartó augusztusi kánikula következményeként. Kis pirospaprika és kész a tó méretű halászlé, nna de megérkezett a hidegfront estére 60-90 km/h Északi befúvásokkal.
Kasza Béla:BALATONI LENDÜLETES
VERS BALATONRÓL
Kasza Béla:BALATONI LENDÜLETES
Micsoda pompás csemege,
Balaton összes szelete!
Lehet Szárszó, Keszthely, Szemes
vagy éppenséggel Kenese.
Balaton, szívem szerelme!
Akarattya, Zánka, Lelle.
Szigliget, Szepezd, Révfülöp,
mindig veletek szédülök.
Ezernyi csoda, Balaton!
Hullámzó fény a habokon.
Vulkáni csókok serege
ébred szeles hajnalokon.
Ez a táj édes mágia,
Örvényes, Füred, Mária.
Aszófó, Földvár, Badacsony,
lelkem úgy szárnyal szabadon!
Nappali és esti fények,
minden napon visszatérnek.
VERS BALATONRÓL
Kasza Béla:BALATONI LENDÜLETES
Micsoda pompás csemege,
Balaton összes szelete!
Lehet Szárszó, Keszthely, Szemes
vagy éppenséggel Kenese.
Balaton, szívem szerelme!
Akarattya, Zánka, Lelle.
Szigliget, Szepezd, Révfülöp,
mindig veletek szédülök.
Ezernyi csoda, Balaton!
Hullámzó fény a habokon.
Vulkáni csókok serege
ébred szeles hajnalokon.
Ez a táj édes mágia,
Örvényes, Füred, Mária.
Aszófó, Földvár, Badacsony,
lelkem úgy szárnyal szabadon!
Nappali és esti fények,
minden napon visszatérnek.
Somogyvámos, Pusztatorony
Somogyvámos, Pusztatorony
Az Ihász-dűlő területén található a Pusztatoronynak nevezett középkori templomrom. Jellegzetessége, hogy tornya négyszögből nyolcszögbe formálódik. A XIII. századi kora gótikus épületnek még ma is állnak a nyugati falai, valamint a szentélye. Szabadon látogatható.
Az ásatást vezető Valter Ilona az Árpád-kori Csopak falut lokalizálta e helyre, amelyet egy 1229-ben kelt oklevél a fehérvári káptalan birtokaként említ. Ezen a nyomon elindulva és a hasonló nyolcszögletű tornyok korabeli előfordulását megfigyelve jutott Kozák Károly régész arra a feltételezésre, hogy a somogyvámosi templom kora gótikus átépítésének köze lehetett a magyarországi keresztes-ispotályos lovagokhoz. A Szent János-lovagrend hazai anyaegyháza Székesfehérváron volt, ez a ritka toronytípus pedig a XIII–XIV. századi Magyarországon jellemzően a rend – oklevéllel igazolható – birtokain, építkezésein fordul elő. A Somogyvámoshoz közeli Csurgón látni hasonló, akár védelmi célokra is alkalmas téglatornyot az egykori johannita konvent helyén; távolabb Szegeden, illetve a délvidéki Aracson és Bácson – valamennyi lovagrendi birtok volt akkoriban.
Somogyvámos, Pusztatorony
Az Ihász-dűlő területén található a Pusztatoronynak nevezett középkori templomrom. Jellegzetessége, hogy tornya négyszögből nyolcszögbe formálódik. A XIII. századi kora gótikus épületnek még ma is állnak a nyugati falai, valamint a szentélye. Szabadon látogatható.
Az ásatást vezető Valter Ilona az Árpád-kori Csopak falut lokalizálta e helyre, amelyet egy 1229-ben kelt oklevél a fehérvári káptalan birtokaként említ. Ezen a nyomon elindulva és a hasonló nyolcszögletű tornyok korabeli előfordulását megfigyelve jutott Kozák Károly régész arra a feltételezésre, hogy a somogyvámosi templom kora gótikus átépítésének köze lehetett a magyarországi keresztes-ispotályos lovagokhoz. A Szent János-lovagrend hazai anyaegyháza Székesfehérváron volt, ez a ritka toronytípus pedig a XIII–XIV. századi Magyarországon jellemzően a rend – oklevéllel igazolható – birtokain, építkezésein fordul elő. A Somogyvámoshoz közeli Csurgón látni hasonló, akár védelmi célokra is alkalmas téglatornyot az egykori johannita konvent helyén; távolabb Szegeden, illetve a délvidéki Aracson és Bácson – valamennyi lovagrendi birtok volt akkoriban.
Fogynak a hajók, ősz van...
Fogynak a hajók, ősz van...
Ősszel az utolsó menetrend szerinti útjukra induló balatoni motoros hajók virágkoszorút, vagy csokrot kapnak, melyet a hajópénztáros hölgyek szereznek be általában. A hajó legénysége kitűzi a hajó orrára, vagy a parancsnoki fülke alá. Utolsó állomásán minden hajóskapitány kétszer körbe forog a hajóval, a mólón a helyi kollégák integetnek (néha az üdülő vendégek is) és ezzel elbúcsúznak a szezontól, visszatérnek téli kikötőhelyükre. Szép szokás.
Tegnap láttuk a víz felől Siófokra "bandukolni" a Tihany-Szántód közötti négy kompjárat egyikét. Itt az ősz.
Fogynak a hajók, ősz van...
Ősszel az utolsó menetrend szerinti útjukra induló balatoni motoros hajók virágkoszorút, vagy csokrot kapnak, melyet a hajópénztáros hölgyek szereznek be általában. A hajó legénysége kitűzi a hajó orrára, vagy a parancsnoki fülke alá. Utolsó állomásán minden hajóskapitány kétszer körbe forog a hajóval, a mólón a helyi kollégák integetnek (néha az üdülő vendégek is) és ezzel elbúcsúznak a szezontól, visszatérnek téli kikötőhelyükre. Szép szokás.
Tegnap láttuk a víz felől Siófokra "bandukolni" a Tihany-Szántód közötti négy kompjárat egyikét. Itt az ősz.
Csatolások
-
DSC03297-1.JPG
Egykori Széchenyi kastély - Balatonfüred
Egykori Széchenyi kastély - Balatonfüred
Az Arácsi út és a Lóczy Lajos utca összeszögelésénél kezdődik a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola területe. Elején egy korszerű, kétemeletes épület, majd beljebb a telek közepén három másik fogadja a látogatót. A középső építészeti formáival már első pillanatra is elárulja, hogy korábbi századok alkotása, nemes, ízléses, szép kivitelű épület, karcsú oszlopok által hordott erkéllyel.
Közel 200 évig e szép kivitelű épület építtetőjének személye ismeretlen volt. A Füreden megforduló írók, különösen a Jókai-körhöz tartozók, szinte mind kapcsolatba hozták Az aranyember hősének, Timár Mihálynak nyaralójával. Szerintük Jókai e szép kastélyt vette mintául Timár Mihály kastélyának megrajzolásánál.
A leghitelesebbnek tűnő dokumentumok szerint azonban Széchényi Ferenc már egy 1781-ben írt levelében beszámol a nyaraló építéséről. Alig egy év alatt megépítették, és 1782 nyarán fel is avatták. Széchényi Ferenc fia, István (1791-1860) is sokszor megfordult a kastélyban. Érett férfi korában is nyaralhatott benne, amit bizonyít az, hogy 1835-ben még saját fürdőházat terveztetett és építtetett a tóparton. Valószínű, hogy 1849 után, amikor már a nagycenki kastélyában, Sopronban és Bécsben tartózkodott, került más kezére a kastély. A villa további tulajdonosairól csak feltevések vannak.
Az akkor divatos barokk stílusban épült kastély, 1870-ben szeretetház (gyermeknevelde) lett 1932-ig. 1935 Szőlészeti és Borászati Szakiskola kezdte meg működését az épületben. Az 1871. évi átépítés során jelentős változásokon ment keresztül; stílusjegyei egyre inkább az eklektika hatásait tükrözték. Az akkor épült erkélye szép és gondos munkára utal.
Egykori Széchenyi kastély - Balatonfüred
Az Arácsi út és a Lóczy Lajos utca összeszögelésénél kezdődik a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola területe. Elején egy korszerű, kétemeletes épület, majd beljebb a telek közepén három másik fogadja a látogatót. A középső építészeti formáival már első pillanatra is elárulja, hogy korábbi századok alkotása, nemes, ízléses, szép kivitelű épület, karcsú oszlopok által hordott erkéllyel.
Közel 200 évig e szép kivitelű épület építtetőjének személye ismeretlen volt. A Füreden megforduló írók, különösen a Jókai-körhöz tartozók, szinte mind kapcsolatba hozták Az aranyember hősének, Timár Mihálynak nyaralójával. Szerintük Jókai e szép kastélyt vette mintául Timár Mihály kastélyának megrajzolásánál.
A leghitelesebbnek tűnő dokumentumok szerint azonban Széchényi Ferenc már egy 1781-ben írt levelében beszámol a nyaraló építéséről. Alig egy év alatt megépítették, és 1782 nyarán fel is avatták. Széchényi Ferenc fia, István (1791-1860) is sokszor megfordult a kastélyban. Érett férfi korában is nyaralhatott benne, amit bizonyít az, hogy 1835-ben még saját fürdőházat terveztetett és építtetett a tóparton. Valószínű, hogy 1849 után, amikor már a nagycenki kastélyában, Sopronban és Bécsben tartózkodott, került más kezére a kastély. A villa további tulajdonosairól csak feltevések vannak.
Az akkor divatos barokk stílusban épült kastély, 1870-ben szeretetház (gyermeknevelde) lett 1932-ig. 1935 Szőlészeti és Borászati Szakiskola kezdte meg működését az épületben. Az 1871. évi átépítés során jelentős változásokon ment keresztül; stílusjegyei egyre inkább az eklektika hatásait tükrözték. Az akkor épült erkélye szép és gondos munkára utal.
Balaton szó eredete
Balaton szó eredete
Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero. Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatno – platten).
Balaton szó eredete
Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero. Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatno – platten).
Ezüstaszott (Paronychia cephalotes (M. B.) BESS.)
Balaton-felvidéki Nemzeti park védett növénye
Ezüstaszott (Paronychia cephalotes (M. B.) BESS.)
A szikárkafélék (Illecebraceae) családjába tartozó, alacsony termetű, vékony, ezüstös bevonatot alkotó, sarjtelepet képző évelő növényfaj. Jellegzetes dolomitsziklagyep-faj, mely a szegfűféléknek rokona. Kis, nem feltűnő virágait ezüstös levélkék veszik körül. A virágok szárvégi fejecskében állnak, sziromlevelei hiányoznak. A levelek sűrűn állnak a heverő száron, hosszúkás-lándzsásak, keskenyek, rövid pillás élűek. Védett, reliktum faj.
Balaton-felvidéki Nemzeti park védett növénye
Ezüstaszott (Paronychia cephalotes (M. B.) BESS.)
A szikárkafélék (Illecebraceae) családjába tartozó, alacsony termetű, vékony, ezüstös bevonatot alkotó, sarjtelepet képző évelő növényfaj. Jellegzetes dolomitsziklagyep-faj, mely a szegfűféléknek rokona. Kis, nem feltűnő virágait ezüstös levélkék veszik körül. A virágok szárvégi fejecskében állnak, sziromlevelei hiányoznak. A levelek sűrűn állnak a heverő száron, hosszúkás-lándzsásak, keskenyek, rövid pillás élűek. Védett, reliktum faj.
Hasonló témák
