Jer: nézd a Balatont!
Az idén az újvidéki Magyarszó napilap heti mellékletében a Tarka világban igy irtak a Balatonról:
Biztos, hogy a Balaton sem a régi már. Évek óta senkitől sem hallottam, hogy ott nyaralna. Leszámítva a zánkai gyermektábort, egy-egy rendezvényt, értekezletet a délvidékiek nemigen látogatják a magyar tengert. Sőt, nem is igen ismerik.
Azért vannak a „sáros” (a tó neve a szláv sár, vagyis blato szóból eredeztethető) tónak sok kitartó, visszatérő vendégei Magyarországról, Ausztriából, Németországból, egyáltalán a környékről. Mégis, úgy tűnik luxussal, kulturális vagy sportrendezvényekkel sem igen lehet annyi vendéget odavonzani már, mint egykoron, amikor a keleti blokk még aligha utazhatott gondtalanul az Adriára, a Földközi-tenger valamely partjára, akár távolabbi célpontig. Hivatalos adatok szerint a Balaton idegenforgalma az elmúlt 15 év alatt teljesen átrendeződött: miközben a külföldiek száma csökkent, a hazai vendégeké nőtt, de a vendégéjszakák száma minden igyekezet ellenére összességében visszaesett.
Ez a kép volt mellékelve...
Ime a további irás:
Épp ezért tiszteletre méltó az a törekvés, ahogyan a tó környékének lakossága kitartóan ragaszkodik a turizmushoz, a turistákhoz. Nézzük csak a borkínálatát – badacsonyi, -boglári, -füredi, csopaki, balatonmelléki –, vagy a gondozott történelmi emlékhelyek sokaságát – a tihanyi apátság temploma, vagy a keszthelyi Festetics-kastély magától értetődő célpont, de ugyancsak tanulságos, bár kevésbé ismert a balatonszentgyörgyi Csillagvár, vagy a somogyvári Széchenyi-kastély… –, a rendezvényeket, sporthorgászati csalogatókat, vitorlás versenyeket…! Ezenkívül: emlékezetes kiállítások, nyári színházi bemutatók édesgetik a Balatonhoz a látogatókat, csakúgy az egyházi emlékeink, mint a Tihanyi Bencés Apátság, és igazán bőven lehetne még sorolni a példákat.
Aki egyszer a Balatonnál járt, a szerelmese lesz – hát, ebben bíznak a helybeliek. Mert, mint mondják, mindenki másért szereti a Balatont: ezer program, ezer titkot rejtő, ezerarcú táj: rabul ejti az embert – itt élőt és ide vágyó, kíváncsi turistát egyaránt. A nyári szabadság, az egymást érő rendezvények épp úgy a Balatont jelentik, mint a természet csodálatos békéje, vagy a Balaton-felvidéki tanúhegyek felejthetetlen panorámája.
Még egy kép volt mellékelve:
És egy idézet:
„Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.”
(Berzsenyi Dániel: A Balaton)
Szerintem A Balaton még mindig a régi itélve ebből a kiválóan müködő topikból