Amig masokat okolunk sajat sikertelensegunk miatt adig sikertelenek is maradunk.
Szereny velemenyem szerint, Ha valaki jo "szakmunkas" az nem jelenti azt, hogy jo "vezeto" is lehet.
A ketto, eg es a fold.
Ki az ördög beszél itt személyes sikerekről?!! És igenis, csak az, aki jó szakmailag, LEHET jó vezető, ha megvannak a manager skilljei is. (NEM azonosak a "soft skillekkel'')
Mielőtt még jobban félresiklik a ''dolog'' és más is ilyeneket kezd hozzászólni, tisztáznék néhány alapkérdést:
Az
ideális (kompetens)világban szakértők vannak összegyüjtve egy feladat/project létrehozására, az ennek során felmerülő problémák optimális megoldására, akik ISMERIK az adott terület szakmai megoldásait, KREATIVAK, MOTIVÁLTAK és (legalább néhányuknak) van GYAKORLATA hasonlókban. A különböző megoldás-javaslatok VITÁKON ütköznek, ahol a szakmailag megalapozott résztvevők a megvalósitási ÖTLETEről, NEM SZEMÉLYEKRŐL vitatkoznak. A megoldási javaslatok a vitákon ütköznek, csiszolódnak és lehetőség kerül a project szempontjából OPTIMÁLIS megoldás kiválasztására.
A team/terület managere szakmailag LEGALÁBB ennyire megalapozott, önállóan is képes megoldásokat kidolgozni. Az ő dolga és EGYSZEMÉLYI FELELŐSSÉGE, hogy eldöntse, melyik a legmegfelelőbb megoldás, mert amellett, hogy képes ügyelni a megoldás szakmai minőségére, ismer más, néha ''politikai'', felső-management, stb. szempontokat is. A terület szakmai ismeretén TÚL rendelkezik MANAGER SKILLS-ekkel, mint pl képes KIVÁLASZTANI a terület számára megfelelő szakértőket, a kiválasztott gárda számára REÁLIS TERVEKET tud késziteni, képes MOTIVÁLNI a team-et, hogy a legjobb teljesitményt hozzák, és 'jó kedvvel' dolgozzanak.
ELLENŐRZI a területen dolgozók tevékenységét, nyitottan FOGADJA a FEEDBACK-et a team tagoktól és FEEDBACKet AD nekik saját munkájukról.
A
soft-skills dominálta (inkompetens) világban: a team tagok többsége nem szakértő, hanem ''könnyen kezelhető'' soft-skill-es (''behavior monkeys''), nem ismerik a területet, nincs tapasztalatuk. Vannak meetingek, de a viták kerülendőek, mert soft-skilljeink meggátolnak, hogy okvetetlenkedő szakbarbárnak tünjünk... A semmitmondó, eredménytelen meetingeken főleg egyéni előadóképességünket, éles eszünket csillogtatjuk. Legfőbb célunk saját személyiségünk, nagyszerűségünk előtérbe tolása személyes karrierünk még magasabb szintű megalapozása végett. A jó személyes image fenntartása végett napi több órát kommunikálunk, járunk emberről-emberre, a ranglétra minden szinjén, mindig arról dumálunk amit a másik hallani szeret(többnyire nem a szakmai problémák...)és jópofa dumákkal, meg egyébb, könyvekből tanult módszerekkel sulykoljuk mindenkibe, hogy milyen jó érzés velem dolgozni. Ha a szakmai problémák égetővé kezdenek válni, roppant elfoglaltságunkra hivatkozva (kompetens) segitőt(ket) kérünk, akik a mi ''irányitásunk'' alatt dolgoznak. A 'kompetensek' eredményeiért mi aratjuk le a babérokat és emelkedünk följebb a létrán. A project végeztével a 'kompetenseket' kirugatjuk, vagy jó távolra helyeztetjük, hogy ne maradjanak tanuk... A létra bizonyos fokán elérjük, hogy (többnyire szintén inkompetens) családtagjaink, ismerőseink bekerüljenek a céghez. Még magasabbra emelkedve managereket csináltatunk belőlük...
Az inkompetens team manager nem hoz szakmai döntéseket, nem vállal a területért felelősséget, a kudarcot/hibás döntéseket a team-re háritja. Tevékenységére leginkább a tűzoltás jellemző. Nem tervez, nem mutat irányt, általában túlméretezi a teamet, mert nem tudja milyen szakmai feladatra mennyi/milyen ember kell. Vezetési stiusa diktatórikus, imádja a seggnyalókat, biztositja számukra a munkamentes, mégis sikeres életet. Nem ereszkedik vitákba, őt ne merje senki kioktatni... A felsőbb szint/'client' felé roppant készséges, a fenti (többnyire könyvből tanult) módszerekkel eléri, hogy minden fontos ember szeresse. Cserébe vita/figyelmeztetés nélkül efogadja a tőlük érkező leghülyébb ötleteket, határidőket, esze ágában sincs képviselni a team érdekeit...
Az én kanadai környezetemben (olaj-gázipari enginnering, project design CGY-ban) az inkompetens stilus teret hódit... Nem biztos, hogy másutt is... Mivel megfigyelhető, hogy a soft-skill based avagy az inkompetens stilus a tényleges értékek és a minőségek versenye helyett a verseny kiküszöbölésére törekszik (egy talán ismerős fogalom: kontraszelekció... úúúgy áááám...), remélhető, hogy a világpiaci verseny (későbbi) élesedésével a tendencia terét vesziti...