Biblia, minden ami a Szentírással kapcsolatos!
- Téma inditó pastoral
- Kezdés dátuma
- Státusza
furrier75
Kitiltott (BANned)
Legyen hited szerint!
...és számodra úgy is lesz, mert nem lehet másképp a világot átható Élő Isten Törvénye szerint.kiss
Mit jelenthetett az a kifejezés Jézustól, hogy "megkeresztelkedik"?
Én eddig abban a hitben voltam, hogy a "kereszt" "keresztény" "keresztelés" csak Jézus keresztre feszítése óta és a keresztény vallás kialakulása óta használatos fogalom. Tévedésben voltam?
Ebben csak egy kivetni való van. Mikor mondta ezt Pál? Mennyit változott azóta az, amit a korai keresztények vallottak?
Ebből pedig az következik, hogy nem tudhatjátok mi a gonosz! Lehet, hogy azok voltak a gonoszok, akik kényük-kedvük szerint alakították a bibliai mondanivalót...
Szeretettel üdvözlök mindenkit.
A keresztelés Keresztelő Szentjános óta van. Ő vízzel keresztelt Jézus előtt, és abbahagyta, mikor Jézus színre lépett, mivel börtönbe vetették, és lefejezték. Jézus tűzzel, szentlélekkel keresztelt.
Sok szeretettel Erzsi.
A keresztelés Keresztelő Szentjános óta van. Ő vízzel keresztelt Jézus előtt, és abbahagyta, mikor Jézus színre lépett, mivel börtönbe vetették, és lefejezték. Jézus tűzzel, szentlélekkel keresztelt.
Sok szeretettel Erzsi.
Teljesen igazad van Barbara, én is így érzem.
Illetve ha üzen, akkor azt ti nem ismeritek el, hogy angyal hozta az üzenetet, hanem azt mondjátok, hogy a démon volt, mert nincs benn a Bibliában!
Köszönöm, KicsiFecske! Vajon az, amit most csinálnak "keresztelés" címszó alatt pár napos csecsemőkkel, mérvadó lehet? Mert akkor semmi baj, megyek a Mennyországba. Hiszek is Istenben is Jézusban is, csak a Bibliában nem sikerült eddig hinnem...
furrier75
Kitiltott (BANned)
Köszönöm, KicsiFecske! Vajon az, amit most csinálnak "keresztelés" címszó alatt pár napos csecsemőkkel, mérvadó lehet? Mert akkor semmi baj, megyek a Mennyországba. Hiszek is Istenben is Jézusban is, csak a Bibliában nem sikerült eddig hinnem...
Amit most csinálnak "keresztelés" címszó alatt, az elvetendő dolog.
- A csecsemő akarata ellenében történik, mintegy erőszakot követnek el rajta.
- Erősen "mágnesezett" vízzel történik.(programozott)
- Egy mágikus erőhatás, ami a nyájhoz köt.
Köszönöm, KicsiFecske! Vajon az, amit most csinálnak "keresztelés" címszó alatt pár napos csecsemőkkel, mérvadó lehet? Mert akkor semmi baj, megyek a Mennyországba. Hiszek is Istenben is Jézusban is, csak a Bibliában nem sikerült eddig hinnem...
Kedves Sirius!kiss
Nálunk evangélikusoknál azért van konfirmálás, hogy szabad akaratból már érett ésszel, 14 éves korában hitet tegyen, hogy valóban akar keresztény lenni. Akkorra már megtanulja az imádságokat, és a felekezet dolgait. Megerősíti azt, amit a szülei, keresztszülei tettek nevében piciny korában. Szerintem ez a fiatal korban lévő keresztelés abból adódott, hogy régen nagy volt a csecsemő halandóság, és így nem kereszteletlenül távoztak a fizikai világból.
Bibliával nékem is gondjaim vannak. Mivel Jézusnak 12 tanítványa volt, és elenyésző mennyiségű került bele a bibliába. Olyanok viszont igen, akik nem is ismerték életében Jézust. Ha a 12 kettő mellett lennének benne, nemlenne gondom vele.
Sok szeretetettel Erzsi.kiss
Kedves Asperrimus
"Csak ezután fog végbemenni a második feltámadás, amikor minden egyes ember, aki valaha a földön élt, visszamegy a testébe és feltámad. Ezután kezdődik el az utolsó ítélet, amikor minden egyes ember megítéltetik a cselekedetei szerint".
Húúú jaj húúú jaj most akkor nagy bajban lesznek mert nem fogják megtalálni a testüket (de még a csontokból egy porszemnyit sem) amit halálukkal hátrahagynak.
Baj lesz mert nem fog tudni senki elmenni az utolsó ítéletre.
"A hét év leteltével vissza jön a földre Krisztus, és magához fogadja Izrael maradékát, akiket szintén megtizedel az Antikrisztus. A nemzetekkel aszerint fog bánni Krisztus, ahogyan azok a zsidókkal bántak, így lesznek nemzetek, akik jogosultak lesznek a Krisztus által alapítandó királyságban való életre, a többi ugyanoda kerül, ahova az Antikrisztus, a hamis próféta és a Sátán, vagyis a Mélységbe".
Jó én elsősorban a Magyarokért aggódom Izrael tőlünk azért egy kicsit messze van, vajon velünk mi lesz?
Ezek a Sátn és a Mélységgel való ijesztgetések elég durva dolgok még most is 2000 év távlatában is.
Nem elég baja van az Embereknek a mindennapjaikban, még az is aggassza Őket, hogy mi lesz velük a haláluk után?
Nem csoda, hogy annyi depirmált emberke rohangál az utcákon és tele van a házi varázsló és a dilidoki rendelője rettegő emberekkel akik az itteni földi életüktől a kilátástalanságtól diliznek be és akkor még jön ez a sátáni (halálutáni jövőkép számukra) aki még rátesz egy lapáttal a kedély állapotuknak.
Ui.: Hát nem tudom azt mondják a mai modern felfogás szerint hogy a gyermekmesék legtöbbje horror. pl a Piroska és farka, ugye itt a farkas megeszi a nagymamát...stb.
Akkor most a Biblia amiben biztos sok szép dolog is le van írva meg az akkori kor emberének a hitrendszere és a problémái, de nagyon sok megfélemlítő szöveg is van benne ami nem biztos hogy jót tesz a mai kor emberének szerintem.
Senkinek az érzéseit nincs szándékomban megbántani és a hitrendszerét kétségbe vonni, ezek csak az én gondolataim amit leírtam és lehet, hogy együgyűek és talán nem is kicsit még butácskák is, de az enyémek.
Sokak szerint lehetnek ezek rossz vagy esetleg jó gondolatok, én magam sem tudom eldönteni.
Magam sem aszerint gondolok a gondolataimra hogy jók e vagy rosszak csak úgy gondolok rájuk, hogy ezek csak gondolatok és nem osztályozom.
Különben sem tudni, hogy mi a jó és mi a rossz. Ki az aki ezt felelősséggel el meri dönteni(mi az igaz és mi a hamis) hogy kinek mi a jó és a rossz. Ami esetleg x nek jó, de már y- nak nem jó, viszont x-nek is és y-nak is igaza van.
Mindenkinek el kell tudni fogadni a másik igazságát és tisztelni azt.
Én úgy gondolom,hogy ne egy könyv határozza meg hogy én hiszek e vagy sem.
Én hiszek de nem egy könyv elolvasása miatt.
Lehet hogy esetleg később ha visszaolvasom amiket írtam azokért szégyellni fogom magam, de most még ott tartok, hogy egyenlőre ma ilyen vagyok és holnap ki tudja mi változik esetleg nálam is.
Kedves Asperrimus
Mikor írtad hogy az iskolatársaid rosszul bántak veled akkor a saját iskolatársaim jutottak eszembe akik szintén valami ok miatt velem is elég kegyetlenül bántak, tehát van egy közös pont ami egy kicsit összeköt minket, mégpedig a megélt gyermekkor közös rossz emlékképe.
De én ezekre nem szoktam gondolni és kérlek Te se tedd.
A keresztelés nagyon fontos. Nem a szertartás miatt, hanem amiatt, hogy lepecsétel egy döntést. Gyermek kereszteléskor a szülök döntését, felnőtt-keresztelésnél a keresztelendő döntését pecsételi le. Jaj azoknak, akik csak úgy eljátszadoznak ezzel a beavatással. Aki keresztel az köteles ennek komolyságát kinyilvánítani a keresztelés előtt azoknak, akik a keresztelést kérik.
Nem szertartások által lesz valaki keresztény, hanem olyan magatartás által, amely az Ő általa felkínált szeretés elfogadásának következménye. Azt szokták mondani, aki erre nyilvánosan ígéretet tesz Neki, illetve nevében ezt az ígéretet valaki vállalja (gyermekkeresztelés). Senki sem kárhozhat el saját hibáján kívül! Ha ilyesmi történne, ez ellene mondana Isten szeretetének és igazságosságának egyaránt.
A gyermekkeresztelésnek közvetlenül a gyermekre nem lehet pozitív erkölcsi hatása, mivel a gyermek nem tudja, hogy mit tesznek vele. Márpedig, ha valaki valamiről nem tud, azt sem Ő, sem ő, sem más nem tudhatja be neki erkölcsileg értékelhető cselekedetnek. Mégis ájánlani tudja a gyermekkeresztelést két okon. Az egyik az, hogy a szülők szavukat adják, hogy gyermekük jövője érdekében ápolni fogják Vele a személyes kapcsolatot. A másik ok: ha a gyermek felnő, s át akarja adni magát Neki, akkor ebben az átadásban nem fogják kötni őt olyan objektív szertartások, amelyek akadályozhatnák szubjektív élmények kibontakozását. Vagyis nem kell figyelnie szertartásokra, s minden figyelmét rákoncentrálhatja az Ő jelenlétére és saját odaadására.
Nem szertartások által lesz valaki keresztény, hanem olyan magatartás által, amely az Ő általa felkínált szeretés elfogadásának következménye. Azt szokták mondani, aki erre nyilvánosan ígéretet tesz Neki, illetve nevében ezt az ígéretet valaki vállalja (gyermekkeresztelés). Senki sem kárhozhat el saját hibáján kívül! Ha ilyesmi történne, ez ellene mondana Isten szeretetének és igazságosságának egyaránt.
A gyermekkeresztelésnek közvetlenül a gyermekre nem lehet pozitív erkölcsi hatása, mivel a gyermek nem tudja, hogy mit tesznek vele. Márpedig, ha valaki valamiről nem tud, azt sem Ő, sem ő, sem más nem tudhatja be neki erkölcsileg értékelhető cselekedetnek. Mégis ájánlani tudja a gyermekkeresztelést két okon. Az egyik az, hogy a szülők szavukat adják, hogy gyermekük jövője érdekében ápolni fogják Vele a személyes kapcsolatot. A másik ok: ha a gyermek felnő, s át akarja adni magát Neki, akkor ebben az átadásban nem fogják kötni őt olyan objektív szertartások, amelyek akadályozhatnák szubjektív élmények kibontakozását. Vagyis nem kell figyelnie szertartásokra, s minden figyelmét rákoncentrálhatja az Ő jelenlétére és saját odaadására.
Kedves Sirius!
A "keresztség" szónak nincs köze a kereszthez. Az eredeti görög kifejezés "baptizo", (baptidzo) ami azt jelenti: alámerítés, bemerítés.
Egy olyan folyamatot jelent, amivel valami teljesen a víz alá merül, és megtelik vízzel.
A keresztség szó nem szerepel ugyan az Ószövetségben, ám maga a gyakorlat, amit kifejez, a mózesi törvényig nyúlik vissza, tehát nem Keresztelő János, vagy a kereszténység vezette be.
A Törvény rendelkezése szerint, mielőtt a papok bemutatták az áldozatot, szertartásos mosakodást kellett végezniük az erre szolgáló medencében, amely a bűneiktől való megtisztulást jelképezte.
A bűnök lemosása (szellemi értelemben) céljából való bemerítkezés tehát már jól ismert volt a zsidók előtt, amikor Keresztelő János megjelent. Tudták, miről beszél.
Keresztelő János küldetése az volt, hogy az embereket bűnbánatra és megtérésre szólítsa fel, és ezzel előkészítse az emberek szívét a Messiás befogadására. Azaz elkészítse Jézus számára az utat (ahogy Ésaiás megjövendölte):
Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, a ki prédikál vala Júdea pusztájában.
És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa.
Mert ez az, a kiről Ésaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, és egyengessétek meg az ő ösvényeit. (Máté 3.3)
János tehát felszólította az embereket, hogy mossák le a bűneiket és hagyják el azokat, azaz tisztítsák meg magukat szellemi értelemben, hogy megfelelő szívvel fogadhassák a Messiást.
Ezért mondja a Biblia, hogy János a megtérésnek keresztségével keresztelt /merített be/, mely a bűnöktől való megtisztulást jelképezte.
Mát. 3.11
Én ugyan vízzel keresztellek / merítelek be/ titeket megtérésre, de a ki utánam jő, erősebb nálamnál, a kinek saruját hordozni sem vagyok méltó; ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket.
(azaz Szent Lélekbe és tűzbe merít bele/
Jézus feltámadása után azonban egy másik keresztség lépett érvénybe:
Csel. 19.1-5
Lőn pedig azonközben, míg Apollós Korinthusban volt, hogy Pál, eljárván a felsőbb tartományokat, Efézusba érkezék: és mikor némely tanítványokra talált,
Monda nékik: Vajjon vettetek-é Szent Lelket, minekutána hivőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-é Szent Lélek.
És monda nékik: Mire keresztelkedtetek meg tehát? Azok pedig mondának: A János keresztségére.
Monda pedig Pál: János megtérésnek keresztségével keresztelt, azt mondván a népnek, hogy a ki ő utána jövendő, abban higyjenek, tudniillik a Krisztus Jézusban.
Mikor pedig ezt hallák, megkeresztelkedének az Úr Jézusnak nevére.
Láthatjuk, hogy a megtérésnek a keresztségét felváltotta egy másik keresztség, hiszen már nem kellett Jézus számára elkészíteni az utat. Most már egy teljesebb értelmet kapott a keresztség, azaz a vízbe való alámerítés.
Most már Jézus nevére kellett megkeresztelkedni /bemerítkezni/. Mit jelentett ez?
A bűnök lemosásának jelképe megmaradt, de kiteljesedett a keresztség azzal a szellemi valósággal, hogy aki megkeresztelkedett /bemerítkezett/, az Jézus halálába merítkezett bele.
Ez Jézus halála előtt nem volt lehetséges, csak Jézus feltámadása után.Ez azt jelentette, hogy a vízbe való alámerüléssel a megtért hívő kifejezte, hogy eggyé vált Jézus halálával, eltemettetésével /víz alá merülés/ és feltámadásával /vízből feljövetel/.
Teljesebben szólva kifejezte, hogy régi, bűnös életét /amit a Biblia óembernek nevez/ Jézus halálával eggyé válva a halálba adta, Jézussal együtt eltemette, majd Jézussal együtt egy új életre feltámadt, otthagyva maga mögött eltemetve a halálban a régi, bűnös életét /óemberét/.
Pál ezt így fogalmazta meg:
Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg?
Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképen mi is új életben járjunk.
Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk.
Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek:
Mert a ki meghalt, felszabadult a bűn alól.
Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is ő vele.
Tudván, hogy Krisztus, a ki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik,
Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él.
Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.
Róma 6,3-11.
Röviden ezt fejezi ki tehát a Jézus Krisztus nevében való keresztség, ami nem utolsó sorban a Jézus megváltásában való hit nyilvános kifejezése is, mind a látható, mind a láthatatlan világ számára.
A hit tehát a keresztség előfeltétele. Hitnek és személyes döntésnek kell megelőznie:
"Mikor pedig menének az úton, jutának egy vízhez; és monda a komornyik: Ímhol a víz: mi gátol, hogy megkeresztelkedjem?
Filep pedig monda: Ha teljes szívből hiszel, meglehet. Az pedig felelvén, monda: Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia.
És megállítá a szekeret; és leszállának mindketten a vízbe, Filep és a komornyik; és megkeresztelé őt."
(Csel 8,36-38 )
Mint Pál soraiból fentebb kiderül, a keresztség komoly szellemi jelentőséggel bír. Nem csupán egy szimbolikus szertartás, hanem olyasmi, ami kihatással van az ember életére, különösen hívő életére.
E
elke
Vendég
Keresztelő Szent Jánosról a wikipédia írja
Keresztelő János (I. e. 7 körül - I. sz. 29 körül Mahérusz vára) a kereszténység fontos alakja.
Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó főpap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert mikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt.
János remeteként élt a sivatagban, mielőtt prédikálni kezdett. Később prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szokása a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, de Jézus rábeszélte: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” (Mt 3,15)
Jézus megkeresztelkedése. A Jordán vizében – beállva a bűnösök közé – Keresztelő János megkereszteli. Az ekkor megnyíló ég az isteni szózatot és az üdvösség új korszakának kezdetét jelképezi. A keresztelési parancsot Jézus a feltámadását követően adta, miután a Megváltás valósággá vált, és nyilvánvalóvá lett Krisztus hatalmának egyetemessége: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,19-20) Ez a parancs egyben az Egyház missziós tevékenységének kihirdetése és elindítása is Jézustól.
A keresztség gyökere tehát Jézus megkeresztelkedésében és megváltásában van. A mai keresztelés szimbólumai között a kereszt jelével való megjelölés nem más, mint az erre való emlékezés.
Keresztelő János (I. e. 7 körül - I. sz. 29 körül Mahérusz vára) a kereszténység fontos alakja.
Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó főpap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert mikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt.
János remeteként élt a sivatagban, mielőtt prédikálni kezdett. Később prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szokása a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, de Jézus rábeszélte: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” (Mt 3,15)
Jézus megkeresztelkedése. A Jordán vizében – beállva a bűnösök közé – Keresztelő János megkereszteli. Az ekkor megnyíló ég az isteni szózatot és az üdvösség új korszakának kezdetét jelképezi. A keresztelési parancsot Jézus a feltámadását követően adta, miután a Megváltás valósággá vált, és nyilvánvalóvá lett Krisztus hatalmának egyetemessége: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,19-20) Ez a parancs egyben az Egyház missziós tevékenységének kihirdetése és elindítása is Jézustól.
A keresztség gyökere tehát Jézus megkeresztelkedésében és megváltásában van. A mai keresztelés szimbólumai között a kereszt jelével való megjelölés nem más, mint az erre való emlékezés.
furrier75
Kitiltott (BANned)
Kinek? A nyáj vezetőinek?
Ismertem egy srácot aki bekeresztelkedett egy-két helyre egymás után.
A végén skizofrén lett, és egy idő után nem bírta tovább, letette a porhüvelyét, és távozott a fizikai létből.
Akik a kereszteléseket végzik szerintem nem is tudják milyen erőkkel játszadoznak.
Alámerülni nem egyszerűen a vízbe kell, azt minden nap megtehetem a fürdőkádban.
Kedves Barbara!
Ezt a beírást ugyan Asperrimusnak címezted, és én nem is akarom tőle elvenni a válaszadás lehetőségét, csak egy-két apró megjegyzést szeretnék tenni.
Kicsit mosolyogtam ezen a beírásodon, ugye nem haragszol érte, bár a felvetésed bizonyos szempontból jogos.
De gondolj egy kicsit bele... A Mindenható, Teremtő Isten, aki a láthatatlanból elő tudott hívni dolgokat, élőlényeket és embert is, olyanokat, amik soha azelőtt nem voltak, hogyan ne tudna előhívni újra olyasmiket, amik már voltak? Amiket egyszer már megteremtett?
Ő adta azt a testet is amiben most vagy. Gondolod, hogy ne tudna újra testet adni Neked, ha ez elenyészik?
Talán ismered Jób könyvéből ezt a csodálatos igét:
Jób. 19.25
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött,
s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent.
Bízz egy kicsit Jóbbal együtt Isten mindenhatóságában.
Az a legnagyobb baj, hogy az embereket minden más probléma jobban aggasztja, mint az, hogy mi lesz velük a haláluk után. Pedig az életünk legnagyobb problémája is csak ideigvaló. Egy csekély idő, és már nem is fontos. Sógorom kedvelt mondása, ha valami miatt aggódok, hogy "öt év múlva nem számít".
De az, hogy mi lesz a halál után, örökre szóló kérdés. Ezért ez a legfontosabb az ember életében, amire legtöbbször csak az utolsó pillanatban gondol.
Egy kedves idős lelkész barátom elmondott egy megrázó esetet erről. Kinn Szibériában dolgozott egy rézgyárban. A föld felett hatalmas, tűzforró csövek haladtak, és az egyik munkás leesett az állványról, egyenesen az egyik ilyen izzó csőre. A halála előtti utolsó pillanataiban háromszor kiáltotta el kétségbeesetten ugyanazt:
"Mi lesz a lelkemmel?!... Mi lesz a lelkemmel?!... Mi lesz a lelkemmel?!"
Ez volt az utolsó gondolata. De már későn.
És elmondott még egy esetet. Lelkészi szolgálatot végzett egy kórházban, ahol egy húsz év körüli fiatalember feküdt halálos betegen. Az orvosok elmondták a barátomnak, hogy a fiúnak már csak órái vannak hátra. A fiúnak nem mondták meg, de anélkül is tudta.
Amikor a barátom bement hozzá, beszélni próbált vele, ám a fiú indulattal telve, rettenetesen szidta a szüleit. Utolsó erejével is dühösen szidalmazta őket és azt mondta a barátomnak: "A szüleim megadtak nekem mindent, lakást, autót, motort, utazást, amit csak el lehet képzelni, de arról, ami most következik, arról sosem beszéltek! Most mi lesz velem, arra miért nem készítettek fel?! Miért nem beszéltek nekem erről?!"
A barátom nem tudta megnyugtatni, nem hallgatta meg őt. Már késő volt. És az a fiatalember ilyen keserű haraggal a szívében, a szüleit szidva és átkozva halt meg. Mert a legfontosabbat nem adták meg neki.
Tudod, talán kevesebb ember rohangálna deprimáltan, ha még idejében azok a dolgok foglalkoztatnák, amik igazán fontosak. Amik örökkévalók, és nem csak ideiglenesek.
És ez nem ijesztgetés. Ha tudom, hogy egy olyan vonaton ülsz, amelyik szakadék felé rohan, nem ijesztgetés az, ha figyelmeztetlek. Részemről a gonoszság, ha nem figyelmeztetlek.
Persze Te ülhetsz nyugodtan tovább rajta, és mondhatod, hogy ne riogassalak. Te abban akarsz hinni, hogy a vonat jó irányba visz. És közben azzal vagy elfoglalva, milyen a kupé fűtése, vagy ki van szakadva az üléshuzat, vagy hogy össze van firkálva a fal.
Ehhez mindenkinek joga van, és ezt én is tiszteletben tartom.
És a további válasz lehetőségét visszaadom Asperrimusnak.
E
elke
Vendég
Kinek? A nyáj vezetőinek?
Ismertem egy srácot aki bekeresztelkedett egy-két helyre egymás után.
A végén skizofrén lett, és egy idő után nem bírta tovább, letette a porhüvelyét, és távozott a fizikai létből.
Akik a kereszteléseket végzik szerintem nem is tudják milyen erőkkel játszadoznak.
Alámerülni nem egyszerűen a vízbe kell, azt minden nap megtehetem a fürdőkádban.
Talán nem is skizofrén volt, hanem érintett és azért kereste a keresztséget a segítséget mert azt remélte valamelyik megszabadítja a látomás, hang stb érzékelésétől.
Sok skizofrén szerintem inkább érintett mint beteg. Viszont a társadalom nem tud velük mit kezdeni és a végén egy psichiátrián találják magukat agyon gyógyszerezve psychésen vezetve és akkor végképp talajt-síkot stb. vesztenek.
(keresztelésről)
Kinek? A nyáj vezetőinek?
Ismertem egy srácot aki bekeresztelkedett egy-két helyre egymás után.
A végén skizofrén lett, és egy idő után nem bírta tovább, letette a porhüvelyét, és távozott a fizikai létből.
Aki bekeresztelkedik egy-két helyre, az nem utólag lett skizofrén,
- szerintem.
Meg aztán 'csak az lehetsz, ami már vagy' - nem igaz?
Akik a kereszteléseket végzik szerintem nem is tudják milyen erőkkel játszadoznak.
Akik végzik, azok lehet, hogy nem...
de akik lehetővé teszik, vagyis megengedik, hogy megtörténjen,
azok tudják
Alámerülni nem egyszerűen a vízbe kell, azt minden nap megtehetem a fürdőkádban.
Minden vallásnak megvannak a maga szokásai,
de talán ez a téma sem tartozik a Bibliához, erre
Asperrimus ébresztett rá.
Valószinűleg én is ott hibáztam, hogy a vallás és a Biblia között egyenlőségjelet használtam korábban.
Sokszor találkozok a hozzád hasonló véleményekkel,
s csak akkor lepődök meg, ha olyanok mondják, mint Te
~*~
furrier75
Kitiltott (BANned)
Kedves Medim!
Akkor leírom egy kicsit nyomatékosabban: az Élő Isten Törvénye szerint elvetendő!
Szerinted mi a különbség egy csecsemő megkeresztelése, és egy nemi erőszak között?
Elárulom, SEMMI!
A csecsemőt akarata ellenére megkeresztelik, a nővel akarata ellenére testi kapcsolatot létesítenek.
Gyakorlatilag mindkettőre ráerőszakolnak valamit, amit nem akarnak.
Látom hozzáírtál az előbbihez.
Szóval nem kell ezen meglepődni.
Reikisként sem erőszakolod rá magad az emberekre, csak annak segítesz aki megkér rá!
Legalább is öszintén remélem!
- Státusza
