)
Mind a négy.
Csakhogy visszatérítselek benneteket a helyes útra (a topik címére való tekintettel) valamint azért, mert a kerti munkák következtében bőven ráérek hallgatni az Újszövetséget és emiatt kérdések merülnek fel bennem - ezért most egy kis Biblia ismeret következik. (Különben is akkora nagy itt a békesség, hogy az már nekem gyanús)
Íme a kérdésem arra vonatkozóan, hogy a Biblia Isten szava és szóról szóra igaz, abba emberi alattomosság nem tette be a kezét...
Márk evangéliuma a legrégibb írás, ahogy olvasom autentikus forrásokban (Márk evangéliuma (Kr. u. 64-69) az első "jó hír" görögül, ez lett az Újtestamentum kánoni alapkönyve.) És ebben az első evangéliumban ez van írva:
[FONT="]"Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: "Vegyétek, ez az én testem."[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle.[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Ő pedig így szólt: "Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontattatik.[/FONT][FONT="]
[/FONT][FONT="]Bizony mondom nektek, hogy nem iszom többé a szőlő terméséből addig, amíg majd az újat nem iszom az Isten országában."
[/FONT][FONT="](Mk 14.23-26)
Máté evangéliuma:
[/FONT]Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: "Igyatok ebből mindnyájan,
mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára.
Mt 26.28-29
Nos, az a kérdésem, mondta, vagy nem mondta Jézus azt, hogy a "Bűnök bocsánatára"?
Melyik volt az isteni sugallat, Márk vagy Máté által leírt szöveg.
[FONT="]
[/FONT]
Az istállóról, ahol Máriának szülnie kellett, mert nem volt hely a házban, már nem is beszélek. Máté még úgy tudta, hogy volt hely. Értsem úgy, hogy teljesen mindegy mit mondott Jézus (mert én azt szeretném tudni, hogy ő mit mondott, nem azt, amit Márk vagy Máté).
Mondta-e, hogy "bűnöknek bocsánatára" vagy nem mondta? Szerintetek ez teljesem mindegy, mert ha mondta az is isten szava, ha nem mondta az is. :shock:
Az is teljesen mindegy, hogy hol született Jézus és milyen jelek és történések kísérték?
Máté evangéliuma szerint:
Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat."
Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem.
Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie.
"Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta:
Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz."
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét.
Aztán elküldte őket Betlehembe: "Menjetek - mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki."
Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.
A csillagot megpillantva nagyon megörültek.
Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Lukács evangéliuma szerint :
Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat.
Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek.
De az angyal így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.
Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában.
Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket."
Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal:
"Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!"
Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!"
Hova lettek a napkeleti bölcsek, akik gazdagon megpakolva ajándékokkal és egy csillag vezetésével jöttek és olyannyira befolyásosak voltak, hogy legelőször egyenesen Heródest keresték meg? Talán ott már akkor olyan nagy volt az egyenlőség, hogy minden ács vagy pásztor istállóban született gyermekét rögtön Heródesen kérték számon?
Értsem úgy, hogy teljesen mindegy mit mondott Jézus (mert én azt szeretném tudni, hogy ő mit mondott, nem azt, amit Márk vagy Máté).
Mondta-e, hogy "bűnöknek bocsánatára" vagy nem mondta? Szerintetek ez teljesem mindegy, mert ha mondta az is isten szava, ha nem mondta az is. :shock:
Az is teljesen mindegy, hogy hol született Jézus és milyen jelek és történések kísérték?
Máté evangéliuma szerint:
Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat."
Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem.
Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie.
"Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta:
Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz."
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét.
Aztán elküldte őket Betlehembe: "Menjetek - mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki."
Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.
A csillagot megpillantva nagyon megörültek.
Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Lukács evangéliuma szerint :
Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat.
Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek.
De az angyal így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.
Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában.
Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket."
Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal:
"Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!"
Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!"
Hova lettek a napkeleti bölcsek, akik gazdagon megpakolva ajándékokkal és egy csillag vezetésével jöttek és olyannyira befolyásosak voltak, hogy legelőször egyenesen Heródest keresték meg? Talán ott már akkor olyan nagy volt az egyenlőség, hogy minden ács vagy pásztor istállóban született gyermekét rögtön Heródesen kérték számon?
Szia siriusB!kiss
Az isteni sugallat az Ísa-upanisad volt!
"Az upanisad szó szanszkrit nyelven ülés-t jelent, ami a mester mellé telepedésre utal. A bölcsek kinyilatkoztatásait tartalmazzák a valóságról. Eredetileg titkos tanítások, és szent iratok, melyekből összesen 108 darab van. Összességükben védanta irodalomnak is nevezik őket (véda: tudás)."
"Ísa-upanisad - Az Úr (Isten) titkos tanítása.
Ez a vers az Egyről, az egész és teljes létezőről szól, valamint a tudásról és nemtudásról, a létről és nemlétről. Érdekessége, hogy kétezer évvel ezelőtt élt Indiában egy Ísa nevű próféta, akit a fennmaradt feljegyzések alapján egyértelműen Joshua ben Miriam-mal, azaz Jézus Krisztussal azonosítanak. Ő a Júdeában történt keresztre feszítése és feltámadása után Indiába ment, ahol sokáig tanított, gyógyított és ott is halt meg, 94 éves korában. A sírja máig megvan és szentként tisztelik a környéken élők."
Ísa-upanisad
1. Az Úr ruháját hordja minden, mi sereglik itt a Földön,
Azzal élj, mit rád hagyott, másnak java ne gyötörjön.
2. Száz évet élhetsz nyugodtan, ha így teszed meg dolgodat,
Másik választásod nincsen, a sors reád így nem tapad.
3. Az ördögök világait vakság és sötétség fedi,
Elhullva ide kerülnek önnön lelkük gyilkosai.
4. A mozdulatlan Egy az észt meghaladja,
az istenek sem tudják utolérni őt,
csendben állva ér utol minden futót,
Mátarisvan a vizet őbenne tartja.
5. Ő mozdulva mozdulatlan, távolban van Ő és közelben,
Ő mindenben benne rejlik, kívül van mégis mindenen.
6. Ki az összes létezőket önnön lelkében szemléli,
minden lényben a Lelket látva többé nincs oka félni.
7. Mert ki minden létezőben önnön lelkére rátalál,
Az Egységet ismerőhöz hogy érhetne fel gond, homály?
8. Ő körbe kiterjed testetlen, tiszta,
világos, sebzetlen, bűn sosem éri.
Látó bölcs, magától való mindenható,
a dolgok rendjét örökre kiszabta.
9. Vakságba, sötétségbe buknak a nemtudásnak hódolók
de ennél is nagyobb sötétbe a tudást csak kóstolók.
10. Mondták: máshová visz a tudás, máshová a nemtudás.
Ezt hallottuk az ősöktől, így maradt ránk a tanítás.
11. Ki tudás és nemtudás kettősségét egyaránt tudó,
az nemtudón halált legyűrő, tudón örökkévaló.
12. Vakságba, sötétségbe buknak a nemlétnek hódolók,
de ennél is nagyobb sötétbe a létet csak kóstolók.
13. Mondták: máshová vezet a lét, és a nemlét megint más.
Ezt hallottuk az ősöktől, így maradt ránk a tanítás.
14. Aki a lét és nemlét kettősségét egyaránt tudó,
az nemlétezőn halált legyűrő, létezőn örökkévaló.
15. Aranykoronggal igazi arcod eltakarod,
tárd fel hát előttünk, ó Púsan!
Az igazak útján járóknak megmutasd!
Púsan, Ősbölcs, Jama,
Nap, Pradzsápatinak fia!
16. Legszebb alakodban látlak meg én,
a Napban az Ember, az vagyok Én!
Sóhaj az örök szélbe szállj,
itteni test véges porba omolj!
17. Emlékezz művem, emlékezz a tettre!
Emlékezz művem, emlékezz a tettre!
18. Tűz, segíts meg minket jó utakkal,
ösvények tudója, vigyél sikerre!
Téríts le a bűn ferde útjairól,
néked szentelődünk a legszebb szavakkal!
(Pradzsápati: az abszolút teremtő isten)
Mindig a többletinformáció a teljes. A másik is hiteles, de más szempontból készült, ezért a négy evangélium együtt ad teljes képet , külön-külön csak részlegeset.Értsem úgy, hogy teljesen mindegy mit mondott Jézus (mert én azt szeretném tudni, hogy ő mit mondott, nem azt, amit Márk vagy Máté).
Mondta-e, hogy "bűnöknek bocsánatára" vagy nem mondta? Szerintetek ez teljesem mindegy, mert ha mondta az is isten szava, ha nem mondta az is. :shock:
Az is teljesen mindegy, hogy hol született Jézus és milyen jelek és történések kísérték?
Máté evangéliuma szerint:
Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat."
Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem.
Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie.
"Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta:
Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz."
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét.
Aztán elküldte őket Betlehembe: "Menjetek - mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki."
Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.
A csillagot megpillantva nagyon megörültek.
Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Lukács evangéliuma szerint :
Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat.
Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek.
De az angyal így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.
Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában.
Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket."
Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal:
"Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!"
Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!"
Hova lettek a napkeleti bölcsek, akik gazdagon megpakolva ajándékokkal és egy csillag vezetésével jöttek és olyannyira befolyásosak voltak, hogy legelőször egyenesen Heródest keresték meg? Talán ott már akkor olyan nagy volt az egyenlőség, hogy minden ács vagy pásztor istállóban született gyermekét rögtön Heródesen kérték számon?
Ezt megerősíthetem én is. Teljesen el voltam képedve, amikor azt írtad, hogy valamiben egyezik a véleményünk, ha jól emlékszem, akkor a véradás, vérátömlesztés és életmentés kérdésében.
