Canol Heritage Trail, Kanada egyik legszebb, bár nem a legkönnyebb túraútvonalainak egyike a Sziklás-hegységben. Az út, Macmillan Pass-tól Norman Wells-ig a Mackenzie folyóig tart.
Az előtörténet, s ezt kanadai honfitársaim talán jobban tudják, a II. világháborúra, de talán régebbre is visszavezethető. Ezt az utat már az indiánok is használták É-D-i vándorlásaik során.
Szóval a II. világháborúban a Norman Wells-ben kitermelt olajat, csővezetéken szállították /volna?/ Whitehors irányába.
A mai napig, otthagyott katonai járművek, olajoshordók, felvonulási épületek, és a csővezeték még épen maradt darabjai emlékeztetnek a történelemre.
Mai napság, elszánt turisták járják az ösvényt, az elején még úton, de később leszakadt, elmosott hidak, leomlott hegyoldalak, sűrű növényzet tarkítja, és nehezíti a járást. A lábnak és a testnek talán nehéz, de amit a szem lát az gyönyörű. Kicsit morbid persze a folyók mentén néhol látható katonai szállások látványa, de összességében nem ez a meghatározó.
A keele folyó völgye, az Abraham fennsík, a Dodo canyon, a kristálytiszta vízű folyók, a Carcajou folyó-és vízesés, fantasztikus örök élményt adnak az embernek.
S az említett csodálatos helyek azok is, amelyek izgalmassá teszik a túrát. Gondolok itt a folyó átkelésekre, a hosszú, és végtelennek tűnő "mászásokra" vízszerzésre, felfedezésekre.
Éhes szúnyogok is vannak, ezt tudjuk. Medvék és farkasok is lakják e tájat, de sajnos/vagy szerencsére, egy fekete medvével találkoztunk.
Péter barátommal ketten, 21 nap alatt teljesítettük a túrát. Elfáradtunk, lefogytunk, és megerősödtünk. Lelkileg is és fizikailag is. Az élményt nem próbálom meg leírni, nem lehet. Át kell élni!
Köszönöm
http://canoltrail.tripod.com/