Egészség pl. hadarás, anorexia, időskori hallás, kristálygomba.. stb

A magány a negyveneseknek a legnehezebb

Egy ausztrál felmérés eredménye szerint a felnőttek többsége magányosnak érzi magát, az egyedüllétet pedig legkevésbé a negyvenesek viselik könnyen, mégis sokan önként választják azt. A kutatásban részt vevő 1300 tizennyolc évesnél idősebb felnőttnek több mint 65 százaléka vallotta magát magányosnak.

A tanulmányból kiderült, hogy a nők a férfiaknál, a nyugdíjasok a munkanélkülieknél, a szegények a gazdagoknál, a hívők az ateistáknál viselik jobban a magányt. A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy a közhiedelemmel ellentétben az emberek nem az öregedésükkel arányosan érzik magukat egyre magányosabbnak, hiszen nem a legidősebbek, hanem a negyvenes korosztály szenved leginkább az egyedülléttől.


"Nem ugyanaz, ha valaki magányos, vagy magányosnak érzi magát. A magány nem mindig negatív, sokan önként választják azt, csak akkor van baj, amikor az egyedülléthez hiányérzet is társul" - mondta a BBC-nek Teresa Ticino uruguayi pszichológus, aki hozzátette, Latin-Amerikában általános vélekedés, hogy a férfiak választják a magányos életformát, míg a nőket elhagyják, és azért lesznek egyedülállók. Sokan azok közül is magányosnak vallották magukat, akik családban élnek. A magány, amely növeli a szív-és érrendszeri betegségek, illetve a depresszió kialakulásának veszélyeit, elhízáshoz is vezethet, és az otthoni erőszak egyik oka lehet.

Impotenciát okozhat a horkolás

A horkoló ember a hálószobában felér egy csendháborítóval. Az orvosok szerint emellett a horkolás számos betegség okozója is lehet.

Szakorvosok véleménye szerint a horkolás akár impotenciához is vezethet, vagy fokozhatja a szívinfarktus és a gutaütés veszélyét. „A horkolás nem csak a hálószoba egyik szociális problémája” – figyelmeztet Karl Hörmann, a mannheimi egyetemi klinika orr-fül-gégészetének vezetője. Szerinte a Németországban élő 40 millió horkoló ember öt százalékának lenne szüksége kezelésre. Horkolás közben gyakori a légszomj, mert a belélegzésnél nem jut megfelelő mennyiségű levegő a horkolásban szenvedő tüdejébe. Ennek komoly egészségkárosító hatása lehet hosszú távon. A légszomjra a test pánikreakciókkal válaszol. Emiatt a horkoló ember reggelente erőtlen és fáradt. Férfiaknál mindez merevedési zavarokhoz is vezethet. Az alvás közben így fellépő fokozott oxigénhiány növeli a szívinfarktus és az agyérgörcs esélyét.

Veszélyeztetett férfiak
A leginkább veszélytetettek a túlsúlyos férfiak. A nők leginkább a változó korban hormonháztartásuk átrendeződése nyomán kezdenek hangosabban aludni. Ahhoz, hogy a veszélyesen horkolóknak segíteni tudjanak az orvosok, alvólaborokban végezhető teszteknek vetik alá őket. Ha kiderült, mi okozza a horkolást, számos megoldás áll rendelkezésre a fogyástól, kisebb operációkon át a speciális alvás közben viselendő maszkokig, melyekkel legyőzhető az éjjeli zajkibocsátás és hálótársunk nyugalmának megzavarása.

15 tipp, hogy jól aludjon el

Minden nem alvó további alvók éjjeli nyugalmának megzavarója. Ne feledjük, nappali cselekedeteink szorosan összefüggnek azzal, milyen az éjszakánk. A következőkben 15 praktikát olvashat, melyek segítik az alvásban és a reggeli friss ébredésben.


1. Délután kettő után ne igyunk kávét!
Ebéd után tartózkodjunk a kávé, kóla, fekete és zöld tea ivásától. A koffein és a tein ugyanis az érzékeny szervezeteknél akár a fogyasztást követő 14 óráig éreztetheti hatását.

2. Ne igyunk este alkoholt!
A lefekvést megelőző három órában ne fogyasszunk szeszes italt. Az alkohol ugyanis, bár segít az elalvásban, az éjszaka második felében alvászavarokat okozhat.

3. Ne dohányozzunk este 7 után!
A nikotin erős stimuláns lévén szintén zavarhatja az alvást. A dohányzás által okozott tüdőkárosítás csökkenti az éjszaka nyugalmát.

4. Teli hassal ne feküdjünk le aludni!
A lefekvést megelőző három órában nem ajánlott nagyobb mennyiségű étellel vagy itallal terhelnünk a gyomrunkat. A sok táplálék ugyanis gyorsítja a gyomor és a bélrendszer működését, ezáltal pedig kevésbé mély és nyugtalanabb lesz az alvás.

5. Sportoljunk – este azonban ne terheljük túl a testünket!
Az erős fizikai megterhelés fokozza a szimpatikus idegrendszer működését, emiatt pedig a test felfokozott készenléti állapotba kerül. Amíg azonban a test ismét normál állapotba jut, órák telhetnek el, ezért kerüljük az elalvás előtti sportot. A nappali sport azonban mélyebbé teszi az éji álmot, és jobb alváshoz vezet.

6. Zárjuk a napot pihenéssel!
Az egész napi hajtást követően, hagyjuk az estét nyugodtan kifutni és a lefekvés előtti két órában ha lehet, ne tervezzünk semmi stresszel vagy feszültséggel járó teendőket. Azoknak, akik a feladataikkal vagy gondolataikkal nehezen küzdenek meg, javallott a naplóírás, a magunkból kiírt gondolatok ugyanis kevésbé foglalkoztatnak azt követően, hogy papírra vetettük őket.

7. Alkossuk meg saját elalvási rituálénkat!
Az elalvás előtti cselekedetek rendszeressége, megkönnyíti az elalvást. Az esti séta, állandósított nyugtató zene, a rendszeresített fogmosási sorrend, a lámpák lekapcsolása, a bejárati ajtó bezárása – testünket az alvásra készítheti fel. Az esti rítusok azonban ne tartsanak tovább, mint fél óra.

8. Éjjel ne nézzünk az órára!
Az órára pillantás olyan testi és szellemi reakciókra készteti az embert, mely meggátolja az alvást. Emiatt a legjobb, ha a vekkert éjszakára elfordítjuk, hogy módunk se legyen rá vetni tekintetünket.

9. Tilos az éjszakai nassolás!
A szervezet gyorsan hozzászokik az éjjeli nassoláshoz, s könnyen rendszeressé válhat, hogy éjjelenként a hűtőben matatunk. A legjobb el sem kezdeni!

10. Éjjel ne égjen lámpa!
Kerüljük, hogy éjszaka világos legyen körülöttünk, amikor felébredünk. A világosság ugyanis megzavarja biológiai óránkat, és még jobban felébreszt.

11. Tegyük kényelmessé a hálószobát
A hálószoba nyugalma a jó alvás egyik legfontosabb tényezője. A legjobb, ha 18-19 fok között van a hőmérséklet, de ajánlott a szellőztetés is elalvás előtt. A szoba legyen kellően besötétíthető, és a zajforrásokat igyekezzünk felszámolni. Ideális esetben a hálószobát csak alvásra használjuk, s ne funkcionáljon dolgozó vagy nappaliként.

12. Csak semmi szundikálás!
Kerüljük a napközbeni szundikálásokat. A nappali alvás miatt ugyanis könnyen lehet, hogy este nem vagyunk elég álmosak ahhoz, hogy el tudjunk aludni. Különösen alattomos lehet a tévé előtti elszundítás vagy az esti olvasás közbeni szendergés.

13. Fáradtan kell lefeküdni!
Igyekezzünk csak akkor ágyba bújni, ha már tényleg fáradtnak érezzük magunkat, és úgy érezzük, azonnal el tudnánk aludni.

14. Az ágy alvásra való!
Kerüljük az ágyban tévézést, evést, olvasását, töprengést, kötögetést, telefonálást – ezekkel ugyanis az aktív tevékenységek összekötődnek agyunkban az ággyal és hátráltatják a jó alvást. A szex persze megengedett!

15. Ne feküdjünk ébren az ágyban!
Ha nem megy az elalvás, ne maradjunk fekve az ágyban. Tegyünk valami unalmasat, hallgassunk például nyugodt zenét, és csak akkor bújjunk vissza a dunyha alá, amikor már igazán álmosnak érezzük magunkat. Ha még most sem megy az elalvás, ismételjük meg a egészet újfent. Reggelente pedig igyekezzünk mindig ugyanakkor felkelni, függetlenül attól mikor fekszünk le éjjel.

A lassú fogyás a jó fogyás

Az ideális testsúly sok mindentől – így például az életkortól, a nemtől, a testmagasságtól, sőt az egyéni alkattól is függ. A fogyókúra indításánál leglényegesebb szempont, hogy a testsúly ne jelentsen egészségi kockázatot, de azt is figyelembe kell venni, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.



A túlsúly számos életmóddal összefüggő betegség (a diabétesz, a szív- és érrendszeri kórok, a magas vérnyomás) rizikófaktora – olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legutóbbi hírlevelében. A túl sovány emberek szintén hajlamosak különböző betegségekre, hiszen az alultáplált szervezet védekező rendszere gyengébb, és a nem megfelelő táplálkozás következtében számos hiánybetegség alakulhat ki. A szervezetnek a nyári "bikini" szezonra való felkészítése tehát minden esetben az egyéni alkattól, illetve az elérendő testtömegtől függ.

Az ideális – az egészséges táplálkozás elvein alapuló – fogyókúrával heti 0,5-1 kg mínuszt lehet elérni. Ez jóval kedvezőbb, mint a heti 5-6 kg leadása, mert a szervezetet kevésbé terheli meg, és a gyors fogyást követő gyors visszahízástól (a jojó effektustól) sem kell tartani. Emellett lassú fogyás esetén a bőr rugalmassága is megtartható.

Akik kétségbeesetten és gyorsan akarnak megszabadulni felesleges kilóiktól, azok gyakran valamelyik divatosnak tartott "sztárdiétában" látják a megoldást. Ezekről a divatdiétákról azonban érdemes tudni, hogy gyakran valamelyik tápanyagnak a hiányos, míg más tápanyagnak a túlzott bevitelével érik el a kezdetben látványosnak látszó eredményt, viszont ezek hosszabb távon komoly károsodást okozhatnak a szervezetben.

A szénhidrátszegény diéták azért olyan elterjedtek, mert a diéta elején gyorsan fogy az illető, és ennek örömére hajlamos félvállról venni a következményeket, amelyek között szerepelhet a depresszió, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése, a hormonrendszer felborulása, a következményes érrendszeri-, vese- és májkárosodás. A fentiek ismeretében célszerű a lassú, de egészségkárosodást nem okozó testsúlycsökkentő étrendet – és a mellé társított rendszeres, intenzív mozgást – választani. Nem megvalósíthatatlan néhány kilónyi súlyfelesleget leadni, de 10-20 kiló súlytöbblettől semmiképp sem ajánlatos 1-2 hónap alatt megszabadulni, vélik a dietetikus szakemberek.

„Táplálékod legyen a gyógyszered”

„Táplálékod legyen a gyógyszered, és gyógyszered a táplálékod” - fogalmazott Hippokratész, az orvostudomány atyja. Mióta felfedeztük a szuper ételek rendkívül hatékony egészségmegőrző alkotóelemeit, Hippokratész szavainak bölcsessége nagyobb jelentőséggel bírnak, mint valaha.

A Newsmax.com összegyűjtötte a 15 legfontosabb alapanyagot, amelyek nem hiányozhatnak a konyhánkból; az összeállításból az is kiderül, hogy miért érdemes fogyasztani ezeket a gyümölcsöket, étkeket.
Alma: a narancsnál jóval több C-vitamint, és nagy adag antioxidánst tartalmaz. Számtalan változatban a fanyartól az édesig, mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő almát
Paradicsom: a szem egészségéhez szükséges luteinnel teli, valamint antioxidáns hatású likopent is tartalmaz; a paradicsom csökkentheti a rák kialakulásának veszélyét.Fokhagyma: természetes antibakteriális hatású, bár a legújabb kutatások szerint a szívet nem védi, vérnyomásra jó, valamint a gyomorrákot is megelőzheti.
Lenmag: csökkenti a női klimax tüneteit, akárcsak a mellrák kialakulásának kockázatát. Az egészséges csontokhoz nélkülözhetetlen.
Sárgarépa: béta karotin tartalmát a szervezetünk A-vitaminná alakítja. Azonkívül, hogy javítja a látást, segíthet a rák távoltartásában.
Karfiol: enyhíti a reumatikus izületi gyulladást, és csökkenti a daganatok kialakulásának esélyét.
Vöröshagyma: vérnyomáscsökkentő, flavonoid-tartalma révén segít megelőzni a rákot.
Zöld tea: gazdag a rák és a stroke kialakulásának veszélyét csökkentő antioxidánsokban
Szilva: magas C-vitamin tartalmú, segíti a vas felszívódását, így jó szer a vérszegénységre.
Vörös áfonya: vitaminokkal és antioxidánsokkal teli. Hajdan a húgyvezeték gyógyszerének tekintették, ma már bizonyított antibiotikus hatása.
Jamszgyökér (dioscorea): kiváló forrása a szívegészség megőrzésében fontos szerepet játszó B6-vitaminnak, csak úgy mint a káliumnak, mely a vérnyomás mérséklésében segít. Hasznos lehet a klimax tüneteinek kezelésében is.
Zeller: C-vitaminban gazdag, valamint tartalmaz úgynevezett ftalidokat (illóolaj) is, melyek a vérnyomást szabályozzák azáltal, hogy ellazítják az ütőerek izmait, tágulást eredményezve. A ftalidok csökkentik a stressz hormonokat is.
Olíva: magas antioxidáns tartalmú, kiváló E-vitamin forrás. Tartalmaz vasat, rezet és étkezési rostot, egyszeresen telítetlen zsírsavai miatt a szív egészségének megőrzésében is segít.
Szamóca: C-vitamint, folsavat, B5-vitamint, fenolt (antiszeptikum), és más fontos tápanyagokat is tartalmaz. Szívbetegségek, daganatok ellen véd. Gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt izületi gyulladásra és krónikus fájdalmakra hozhat enyhülést.
Méz: természetes ízesítő, nem csak a baktériumok ellen veszi fel a harcot, hanem a gombák és a vírusokkal szemben is.



Mi, micsoda?
Lutein: a lutein és a zeaxanthin természetes, zsírban oldódó pigmentek, kizárólag növényekben képződnek. A természetben sárga, és narancsvörös színárnyalatokban tűnnek fel, a lutein kölcsönzi például a leveleknek ősszel az aranysárga színt. A napfénynek kitett emberi szövetekben fényvédő hatást fejtenek ki. A szem minden területén előfordulnak, de az egyedüli karotinoidok, melyeket a lencsében és a retinában kimutattak.
Likopén: olyan antioxidáns, amely meggátolja a szöveteket károsító úgynevezett szabadgyökök képződését, de jóval hatásosabb a C-vitaminnál. Természetes pigment, amely a paradicsom szép piros színét adja.
Flavonoid: a regenerációban, a sejtek szabad gyökökkel szembeni védelmében van kitüntetett szerepe.
Folsav: A B-vitaminok közé tartozik, vízben oldódó, létfontosságú vitamin. Alapvető szerepet játszik a sejten belüli anyagcsere-folyamatokban, a vérképzésben, valamint más sejtek növekedésében, szaporodásában.

Kedves 2003mte.
Ezmind nagyon szép és jó amiket leírtál és hasznosak is de vajon nekem is tudnál segíteni.Kétműszakban dolgozom 12 órában heti 4napon naponta kb 15km-ert gyaloglom a munkahelyemen.Ezt kiszámoltuk a kollegákkal.Ezenfelül 5kg-ot emelek meg1800-szor akárhogy veszük ez heti 4 komoly edzésnek számit 44éves nő vagyok.Ezáltal reméltem én is hogy letudok fogyni de semmi változás nemtörtént félév alatt.Viszont minden porcikám fály ha itthon vagyok pihenőn.Az étkezésemre is figyelek hogy sem menyiségben sem minőségben nem eszem többet mint elötte.Ez vajon miért lehet?Ha vanvalami ötlted jólenne hatudnál segiteni .Köszi Andrea

Válasz Andrea6-nak

Kedves "Andrea6"!

Sajnos nem válaszolhatok megtisztelő kérdésedre.
Azt gondolom, hogy a problémádról Én CSAK a véleményemet "monhatom" el.
Lásd Neked Privát üzenetbe. Remélem, hogy segítettem.
Üdv. M.T.E. :..:

Tippek, trükkök a kitartáshoz

<table border="0" cellpadding="2" cellspacing="0" width="95%"><tbody><tr><td colspan="2" class="skek12">Néhány apró, ám kipróbált módszer arról, hogyan segíthet magának a fogyókúrás étrend betartásában?
</td> </tr> <tr> <td> </td> <td class="szoveg12px" colspan="2"> <table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>

</td></tr></tbody></table>1. Csak étkezési időben egyen, ezen túl ne! Különösen fontos, hogy este ne egyen sokat! Nagyon gyakran a betegek arról panaszkodnak, hogy alig esznek valamit, mégis híznak. Általában ilyen esetben a betegek napközben gyakorta fogyasztanak kisebb mennyiségű süteményeket, (ropit, cukrot, csokit), nassolnak és ezzel gyakorlatilag folyamatos étkezéssel nemhogy fogynának, hanem híznak.
2. Étkezés előtt igyon egy pohár vizet! Egyébként is annyit igyon, ha egyéb betegsége ezt nem ellenjavallja (pl. súlyos szívelégtelenség, művesekezeltek, stb), hogy napközben 2 óránként legyen vizelési ingere. Étkezzen sószegényen.

3. Ne legyen otthon ízletes étel! Ritkán főzzenek, akkor viszont úgy, hogy sokáig kelljen ugyanazt enni. Ritkán vásároljanak, akkor se éhesen és csakis szigorúan előzően felírt lista szerint.

4. Szedjen keveset a tányérjába és csak egyszer, ne szedjen újból. Válassza a legfinomabbat már az elején. Ne egye meg a maradékot. Evés közben semmi mással ne törődjön, lehetőleg ne beszélgessen, olvasson, tévézzen evés közben, csak az evésre figyeljen. Egyen lassan. Ne lakjon jól, még azelőtt hagyja abba az evést! Mielőtt újra folytatná, várjon néhány percet, mert lehet, hogy időközben már megjött az elfogadható jóllakottság érzése.

5. Kerülje a cukros italokat, édességeket és csak kevés alkoholt fogyasszon, ha egyébként nem tiltott teljesen.

6. Lehetőségeinkhez mérten inkább magunk készítsük el az ételeinket és kerüljük a készételeket a bizonytalan összetétel és elkészítés miatt.

7. Fogyasszon minél kevesebb zsíradékot! Ez a magas kalóriatartalma miatt is károsabb. A legrosszabb a sertészsír minden formája, de a tejtermékekkel, tojással, étolajjal is csínján kell bánni.

8. Különösen fontos tehát a fenti hatások ismeretében, hogy az élelmi rostokban gazdag táplálékot, így a zöldségféléket, főzeléknövényeket, gyümölcsöket, a barnakenyeret, rozscipót nagyobb mennyiségben építsük be mindennapi étrendünkbe. Ez egyébként az éhségérzetet is csökkenti. A kívánatos élelmi rostbevitel naponta 30-40 g.

Az élelmi rostok egyik csoportjába tartoznak az ún. vízoldékony rostok, melyek kifejezetten csökkentik a szérum koleszterin szintjét is. Ilyenek a pektin (zöldség-, főzelékfélékben, gyümölcsökben), béta-glukón (zabkorpa), guár gumi (indiai babfélében).

A vízben nem oldódó élelmi rostanyagok (cellulóz, hemicellulóz) nem fejtenek ki hatást a szérum lipidekre. A búzakorpa nem befolyásolja a szérum koleszterinszintet, viszont a zabkorpa csökkenti. Kellő folyadékfogyasztás mellett fokozzák a teltségérzést a gyomorban.

A zsírbevitel csökkentése részben a táplálkozási szokások megváltoztatásával, részben konyhatechnikai módszerekkel érhető el.

• Már a bevásárlásnál figyeljünk arra, hogy mindig az alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszereket válasszuk. Ezt a munkát segítik a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energiatartalma, valamint a zsírtartalomra és egyéb tápanyagösszetevőkre vonatkozó adatok.

• Tudatosan kerüljük a nagyon magas koleszterintartalmú élelmiszereket.

• Az ételkészítésre szánt húsokról alaposan el kell távolítani a szemmel látható zsírt, baromfi esetében a bőrt is.

• A főzéshez, sütéshez egyáltalában nem, vagy igen kevés zsiradékot használjunk. Zsír helyett növényi étolajat, vaj helyett margarint alkalmazzunk.

• Célszerű az ételeket zsírszegény eljárással elkészíteni. Elsősorban a főzés, párolás, grillezés javasolható. Sütésnél sok zsiradékot takarítunk meg a teflon bevonatú edények, alu-, vagy sütőfólia, cserépedény, nemesacél edény, mikrohullámú sütő használatával.

• A hosszú ideig történő főzés, párolás a táplálékban lévő fehérjék ezt károsítva az oxidációs folyamatok elősegítésével kedvezőtlen hatást fejthet ki.

• Az alapanyagok elkészítésének módja is fontos, pl.: olajban sütéskor a natúr húsokból a telített zsírsavak egy része eltávozik, és helyette a többszörösen telítetlen zsírsavak épülnek a húsba. Nem célszerű ugyanazt az étolajat ismételten sütéshez felhasználni. Bundázott, illetve panírozott húsok esetében ezt a folyamatot meggátolja a bunda, illetve panír. Vigyázni kell azonban arra is, hogy az olajban való sütés is növeli az étel zsírtartalmát.

• Mellőzzük a hagyományosan rántással készült főzelékeket, s helyette a párolt, vagy habart ételek készítését részesítsük előnyben. A habarásnál felhasznált zsírszegény élelmiszerek: kefír, joghurt, sovány tejből készült aludttej.

• Feltétlenül hagyjuk ki az étrendből a zsíros, vajas süteményeket, valamint a tejszínes krémeket tartalmazó édességeket.
mindez a további nassolás megelőzését segíti.

</td></tr></tbody></table>

Egy nap - egy alma

[FONT=Verdana, Arial]

...és nem kell orvoshoz menned. Sőt, amint újabban kiderült: a neurológust is távol tarthatod, ha betartod az aranyszabályt, és minden nap megeszel egy almát.
Chang Y. Lee élelmiszer-kutató nemrégiben rájött, hogy az almában található tápanyagok védik az agysejteket az idő okozta károsodásoktól, ezért hatékony szerepet játszhatnak az olyan betegségek kialakulásától, mint például az Alzheimer és a Parkinson kór. Ebben az egészségmegőrző szerepben a C-vitamin mellett még a quercetin nevű antioxidánsnak is tetemes része van. Chang Y. Lee kutatásai során azt is kiderült, hogy ez az áldásos anyag nem csupán az agysejteket védelmezi, hanem ennél többet is tesz: megtámadja a rákos sejteket.
Az alma elsődleges quercetin-forrás, de ezen kívül még a foghagyma, a tea, a szeder is tartalmazza.

[/FONT]

Szex reggel 6 és 8 között

[FONT=Verdana, Arial]
<table align="left" border="1" bordercolor="#ffffff" cellpadding="0" cellspacing="0" width="120"><tbody><tr><td align="center">

</td></tr></tbody></table> A természet úgy programozta be szervezetünket, hogy környezetünk ritmusa szerint működjön. Sajnos a természet nem számolt azzal, hogy felfedezzük majd az elektromosságot, ami felborítja a bioritmusunkat. Testünk azonban makacsul ragaszkodik még a berögződésekhez és érzi, hogy mikor lenne jó enni, pihenni, szexuális életet élni.

"Civilizált" társadalmunk normái szerint a szexuális jellegű tevékenységek többnyire a sötétedés beállta után művelhetők. Egy felmérés szerint az angolok inkább késő este vagy hétvégéken szerelmeskednek; a japánok, lévén roppant elfoglalt emberek, az éj közepén érzik elérkezettnek az időt. Kivételt képeznek a görögök (71%-uk nappal szeretkezik) és a csehek (62%-uk napfényben fürdőzve szereti). Természetesen a szakemberek különböző okokat látnak e jelenségek eredőjeként. A földrajzi helyzet, a vallási szokások és normák, az adott nemzet kultúrája és a megváltozott életritmus mind-mind különféleképpen befolyásolják a szexuális szokásokat. A forró égövi országokban az élet kicsit lassúbb folyású, hála a nagy melegnek, az itt élő emberek pedig többször és nagyobb kedvvel szeretkeznek, mint az évszakok változásával tarkított klímájú vidékeken élők. A napsütés a ludas a dologban, mondják a szakavatottak, mert a napsütés pozitívan befolyásolja szexuális viselkedésünket. A napsütés nemcsak az immunrendszert erősíti, hanem stimulálja a nemi hormonok képződését. Minél többet vagyunk a napon, annál több nemi hormon termelődik, árnyékban azonban több melatonint állít elő a hipofízis, ami lassítja a peteérést és a spermatermelődést, vagyis csökken a libidó. Az Indianai Egyetem kutatócsoportja szerint a legtöbbet júliusban szeretkeznek az emberek, mert ekkor a legverőfényesebb a napsütés; a fogamzásgátló eszközökből is ekkor fogy a legtöbb.

Nem kell azonban meleg éghajlatú országba költözni, vagy megvárni a nyár beálltát ahhoz, hogy visszanyerjük játékos kedvünket. Bizonyos napszakokban a nemi hormonok szintje ötször nagyobb a melatonin-szintnél. Így például a reggel hat és nyolc óra közötti időszak fokozottan szexuális töltetű, elég tehát időben felkelni…

Természet és vallás

Bár a földrajzi helyzet meghatározhatja az ott élő emberek temperamentumát, mégis, hogy lehet az, hogy az azonos szélességi fokon élő angolok és csehek szexuális viselkedése között akkora a különbség? Miért van az, hogy az előbbiek inkább az éjszaka leple alatt szeretik, míg az utóbbiak "nem átallnak" nappal szeretkeznek? A válasz valahol talán a történelmükben keresendő. Ott, ahol a társadalmakat nem érintette a vallásos fanatizmus fekete mágiája, ma sem látnak szégyellnivalót a szexualitásban. A test nem bűnfészek és a nemi ösztönök nem a gonosz mesterkedésének jelei, vallják. A puritán Angliában ellenben az emberi test már megjelenésében bűnösnek nyilváníttatott, és mindent, ami az erotikával kapcsolatos volt tabuként kezeltek. A puritanizmus bizonyos mértékben aztán generációról generációra öröklődött. Lásd az Egyesült Államok Új-Angliáját, ahol az óhazából átmenekült puritánok kolóniáiból kinőtt államok kis túlzással még mindig a prüdéria fellegvárai.

Sokak számára nagyon nehéznek tűnik túllépni az etikai normákon, mégis meg kell tenniük, mert az emberi szervezet nem törődik a különböző történelmi korok gyártotta erkölcsi normákkal. Fiziológiai szempontból, a biológiai óránk természetes működésével ellentétes életvitel teljesen abszurd. Ha azonban meg szeretnénk változtatni intim életünket, szokásainkat, őskövületi sztereotípiákat kell lerombolnunk. Ez viszont nagyon nehéz, ugyanis a mai ember legértékesebb tulajdonáról, az időről van szó.

A szerelmeskedéshez idő kell

Civilizálódunk, tehát sietünk és rohanunk. Ráadásul felfedeztük az elektromosságot, ami felforgatta az életünket. Nem fekszünk le napnyugtakor (néha csak akkor, ha szervezetünk már nagyon kéri), és majdnem mindig bűntudattal hajtjuk álomra fejünket: már megint nem sikerült befejezni a jelentés, szerződés megírását, vasalást, főzést és még sokegyéb fontos dolgot. Aztán ha végre ágyba kerülünk, ott van még a házastársi kötelesség, amit ha nem este, akkor mikor teljesítünk? Reggel? Reggel az óracsörgés szinte brutális kíméletlenséggel szakít ki az álom karjaiból. Mielőtt még egy gőzölgő kávé képe megjelenne lelki szemeink előtt, belehasít a tudatunkba a valóság: reggelit kell készíteni, ki kell vasalni férjecskénk ingét, el kell szállítani a gyerekeket az óvódába…A szex az utolsó, ami eszünkbe jut (ha egyáltalán…). Hétvégén? Hétvégén meg minimum délig alszunk, végre!

Éljünk harmóniában saját testünkkel

Mi lenne, ha tennénk valamit azért, hogy hajszolt testünk vissza- és rátaláljon eredeti bioritmusára? Először szánjunk csak naponta néhány percet arra, hogy lenyugodjunk. Talán nem is olyan fontos az a vasalás, mert a zakó eltakarja a különben sem olyan gyűrött inget. Munkába menet a metrón is rohanunk, pedig ott csak meg kéne várni, hogy elszállítson a kívánt megállóig. Közben informálódunk, újságot olvasunk, az aznapi értekezletre készülünk. Ha autóval utazunk, sminkelünk a visszapillantó tükörben, a másik kezünkkel kávét iszunk, közben hátranyúlunk eligazítani a gyerek biztonsági övét, stb. Próbáljunk meg egyszerre egy dolgot csinálni. Elutazhatnánk hosszabb-rövidebb szabadságra, ahol nem találjuk szembe magunkat a folyton elégedetlenkedő főnökkel, és ahol nem visel a férjünk inget, tehát nem kell vasalni. Próbáljunk meg egyéni igény szerint elaludni és felkelni. Ha saját bioritmusunk szerint élünk, pár nap után már nem fogjuk tudni visszatartani vágyakozásunkat reggel, amikor párunk mellett ébredünk, és ezzel ő is így lesz.
[/FONT]

Sziasztok! Nagyon jónak tartom a cikkek közlését, ha egy pici időm lesz, mind ki is nyomtatom, hogy kéznél legyen bármikor.
Az elején szó volt a manilai "csodadoktorokról". Hát se nem csodák, se nem doktorok.
Még a 90-es évek elején készült egy film Czencz József rendezésében, melyben rákos és mozgásszervi beteg túristacsoport utazott ki - utolsó reményként - gyógykezeltetni magát. KÖztük volt egy nagyon közeli ismerősöm is, tulajdonképpen ő volt a "főszereplője" a filmnek. Ő rákos volt, egy emlődaganatból kiinduló agyi áttét miatt utazott ki. Végig filmezték, amint a "doktorok" minden felnyitás nélkül húscafatokat vesznek ki a gyomrából, fejéből. Aztán közölték is vele, hogy nincs gond, gyógyultnak tekintheti magát. A film végén lehet látni, amint a koporsóját kiveszik a repülőgépből és nyilatkoznak a "gyógykezeltek" is, tulajdonképpen senki sem dobta el a botját, és egyiküknek sem szűntek meg a panaszai.
Aztán itthon a boncolóorvos elmondta, hogy szegény elhunyt fiatalembernek már tulajdonképpen nem volt egyetlen ép szerve sem, a mája csak daganatsejtekből állt.
A film végén az elkotó ránk bízza, hiszünk-e vagy sem ezekben a csodatévőkben, de tulajdonképpen sejtetni engedi végig a film során, hogy üzleti húzás az egész. Haszna van az utazási irodának, a tolmácsnak, de legtöbb talán a "gyógyítóknak". Rettenetesen megrázó a film, talán valahol még fellelhető.

Sziasztok! Egy hete ,pontosabban 8 napja nem dohányzom.
Soha nem hittem hogy ez ilyen könnyü , és azt sem hogy ilyen nehéz!
Vannak órák, pillanatok mikor büszke és boldog vagyok - és vannak olyan időszakok amikor megtámad az üresség.
Ez most nem félreírás , tényleg az ÜRESSEG a legjpbb szó erre.
Vagy inkább gyermekkorom legszebb filmje kéne hogy az eszembe jusson??
Végtelen Történet- ebben a semmi pusztítása söpör végig!

Pihenés

Nagyon fontos a munka utáni pihenés!

zolcsika írta:

Nagyon fontos a munka utáni pihenés!

Kattints a kibontásához...

"Post-coital snooze" . Elég kellemes munka ez.......

A rendszeres önvizsgálat segít a megelőzésben

Ha az esetleg fellépő szájüregi rákot kezdeti, korai stádiumban észrevesszük, és időben orvoshoz fordulunk, jó eséllyel meggyógyulhatunk. Az időben felfedezett és kezelésbe vett szájüregi rák az esetek döntő többségében meggyógyítható.

A sugárkezelés elkerülhetetlen velejárói a bőrreakciók, valamint a nyálkahártya gyulladása. A besugárzás mellékhatása a bőrön erős, tartós bőrpír, valamint száraz és nedves hámlás formájában nyilvánulhat meg. A szájüregi daganatok sugárkezelésének a nyálkahártya-gyulladás mellett igen kellemetlen mellékhatása a szájszárazság és az ízérzés elvesztése. A nyálkahártya-gyulladás gondos szájápolással enyhíthető. A szájszárazság csökkentésére, a nyálkahártya nedvesen tartására a Nemzetközi Rákellenes Unió azt javasolja, hogy a betegek sós szódabikarbóna-oldattal öblögessenek, amely csökkenti a szájüreg savasságát és a szájszárazságot.

A gyulladt, érzékeny szájnyálkahártya miatt a beteg étrendjét is jelentősen át kell alakítani. Kerülni kell a savanyú, forró, fűszeres és csípős ételeket. Még a szájhigiénia fenntartására alkalmazott szájvizet is gondosan meg kell választani, mert nem használhatók a kereskedelemben kapható alkoholtartalmú szájvizek.

A sugárkezelés következményeként a heveny bőrreakciók elmúlása után állandó bőrelváltozások alakulhatnak ki: a bőr szárazzá, érzékennyé válhat, ég és viszket, máskor viszont nedvedzik, és a kezelés területén tartósan bronzbarnára színeződik. Az ilyen sugárkárosodott bőrt védeni kell a napsugártól. Fontos az is, hogy a beteg csak az orvos által ajánlott krémeket használja. A sugárkárosodott bőr fokozottan sérülékeny és fertőzésre hajlamos, éppen ezért célszerű, ha a beteg csak elektromos borotvakészüléket használ.
Új daganat képződésének csökkentéséhez alapvető a dohányzás és alkoholfogyasztás teljes mellőzése. Kívánatos a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag táplálkozás, és az orvos által javasolt gyógyszerek szedése.

Hangsúlyozni kell a szájüreg önvizsgálatának fontosságát, az esetleges kiújulás vagy újabb daganat időben történő felfedezése érdekében.
Az előzőkben leírtak elsősorban a szájüreg nyálkahártyájából kiinduló, úgynevezett laphámrákokra vonatkoznak. Ezek teszik ki a szájüregi rosszindulatú daganatok többségét, de a szájüregben több más, ritka rosszindulatú daganatféleség is előfordulhat. Ezek kezelésének eredményessége rendszerint jelentősen elmarad a laphámrákok terápiájában elért eredmények mögött.
A szájüregi rákok többségének kialakulásában a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás, valamint a rossz szájhigiénia játszik szerepet.
Fordítsunk nagyobb gondot szájunk higiéniájára (étkezés utáni fogmosás), illetve fogazatunk karbantartására!

Szájüregünk rendszeres önvizsgálatával bizonyos rendellenes elváltozásokat magunk is észrevehetünk. Azok észlelésekor orvoshoz kell fordulni, ezáltal segíthetjük a daganat korai stádiumban történő felismerését, a terápia eredményességét.

Járjunk rendszeres fogorvosi ellenőrző vizsgálatokra, ahol alaposan nézessük át szájüregünket is. Ha kell, családorvosunkat is kérjük meg, hogy a rutinvizsgálat keretében a szájüreget is vizsgálja át.

A szájüreg önvizsgálatának módja

A szájüreg önvizsgálata két részből áll: az alapos megtekintésből és az áttapintásból.
Nézzük meg figyelmesen ajkainkat, berepedések, kifekélyesedés, fehér folt vagy pikkelyesen hámló területek után kutatva.

Fogjuk meg ajkunkat mindkét oldalon mutató- és hüvelykujjunkkal. Kifordítva a belső nyálkahártyai felszínét tekintsük át.

Két ujjunkat az egyik szájzugba téve húzzuk félre orcánkat a fogaktól, hogy a pofa teljes belső felületét áttekinthessük. Itt is fehér folt, kisebb fekély- vagy szemölcsszerűen előemelkedő képletet keresünk. Ugyanezt a másik arcpofával is végezzük el.

Öltsük ki a nyelvünket, és hegyét megfogva húzzuk előre, hogy felszínét alaposan megvizsgálhassuk, majd jobbra-balra húzva az oldalsó széleit is vegyük szemügyre.

Visszaengedve a nyelvet, a szájpadot tekintsük át, majd nyelvünket a szájpadhoz emelve, a szájfeneket nézzük át. Ezután a felső íny belső felületét vizsgáljuk meg.

Mivel a szájüregi rákok egy része nem nő kifelé, nem képez látható csomót vagy fekélyt, csak körülírt megvastagodás formájában mutatkozik, a szájüreg önvizsgálatának szerves részét kell képeznie az ajkak, az orcák, a nyelv, valamint az ínyek mutatóujjunkkal történő áttapintása is.
Ez az önvizsgálati eljárás leírva elég komplikáltnak tűnik, a gyakorlatban azonban valójában igen egyszerű. Ne tévesszük szem elől a célt, hogy lehetőleg a szájüreg minden részét áttekintsük és áttapintsuk. A vizsgálatot célszerű havonta egyszer és lehetőleg azonos időpontban elvégezni, hogy megszokottá váljék: például minden hónap utolsó vasárnap reggelén.

Veszélyt jelent a reggeli kézmerevség

Ha gyorsan felismerik a betegséget, meggátolható az ízületek tönkremenetele, ám sok beteg csak az első tünetek megjelenése után évekkel kerül megfelelő szakorvoshoz – mondta el a helyzetről Poór Gyula professzor, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója.

– A reumáról a legtöbben azt gondolják, hogy az idősek betegsége, holott egyik típusának tünetei már 25-35 éves korban is megjelenhetnek. Mi áll a hátterében annak, ha valakinél ilyen fiatal korban jelentkezik ez a betegség?

– A kopásos ízületi betegségek valóban inkább az idősebb korban jelentkeznek. A reumás betegségek másik típusa, az ízületi gyulladás ugyanakkor nemcsak a harmincas éveikben járókat, hanem a fiatalabbakat is érintheti. Sőt a gyermekkori ízületi gyulladás már két-három éves korban is jelentkezhet. Az okok hatvan-hetven százalékban genetikaiak, de környezeti tényezők is szerepet kapnak.

– Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

– Ez az ízületi gyulladás fajtájától függ. Amennyiben bakteriális vagy vírusfertőzések (például a hepatitisz) okozzák a kórt, azt az infekciók elkerülésével meg lehet előzni. Köszvényes ízületi gyulladás esetén ugyanakkor a vér húgysavszintjét emelő purindús étkezések, az alkoholfogyasztás vagy a vízhajtók kerülése segíthet a prevencióban. A megelőzéshez tehát pontosan tudnunk kell, hogy az artritisz melyik esetével állunk szemben.

– Mint minden betegségnél itt is a korai felismerés a legfontosabb. Mik lehetnek az első tünetek?

– Korai tünet az ízület duzzanata, pirossága, fájdalma és mozgáskorlátozottsága. Amennyiben sokízületi gyulladás áll fenn, ez szimmetrikus kéz kisízületi duzzanattal és reggeli kézmerevséggel szokott indulni. Az ízületi gyulladás gyanúját speciális laboratóriumi és röntgenvizsgálatok erősíthetik meg.

– A betegek hány százalékánál sikerül időben diagnosztizálni a sokízületi gyulladást?

– A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha az első 12 hónapban el tudjuk kezdeni. Ehhez képest korábban átlagosan másfél-két évvel a tünetek megjelenése után kerültek hozzánk a betegek. Az utóbbi másfél évben javult a helyzet. Tizenkét úgynevezett artritisz szakcentrumot hoztunk létre az országban, ide a háziorvosok és a többi szakorvos beutalhatja a gyaníthatóan ízületi gyulladásban szenvedőket. A célunk az, hogy a betegség kezdete után hat hónapon belül eljussanak hozzánk az érintettek.

– Mennyi javulást lehet elérni a sokízületi gyulladás kezelésével? Az ebben szenvedőknek életük végéig gyógyszert kell szedniük?

– Ma már nagyon sokat tudunk a betegségben szerepet játszó molekuláris és immunológiai tényezőkről, és ezeket sejtszinten kiválóan tudjuk befolyásolni. Ezért a betegségre ható úgynevezett bázisterápiás készítmények korai alkalmazásával megakadályozható a betegek állapotának romlása, valamint a porcok és a csontok pusztulási folyamata. Még hatékonyabbak a több mint egy éve nálunk is hozzáférhető biológiai terápiás szerek, ezek csökkentik vagy megszüntetik a gyulladást, mivel blokkolják a gyulladásos sejtek által termelt fehérjéket. Ezzel a kezelési formával vissza lehet fejleszteni a kórképet, és javul a betegek életminősége is.

– Mindenkinek elérhetők ezek a korszerű gyógyszerek?

– A sokízületi gyulladásos betegségben szenvedő felnőttek és gyermekek szakorvosi javaslatra százszázalékos társadalombiztosítási támogatással kapják meg a leghatékonyabb készítményeket. A szakma most azt szeretné elérni, hogy más típusú gyulladásos ízületi betegek, például a gerincbetegségekben vagy a pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladásban szenvedők is hozzájuthassanak ezekhez a gyógyszerekhez.

Rokkantságot okozhat

Magyarországon 150-200 ezer embernek van krónikus ízületi gyulladása, a betegek fele sokízületi gyulladásban szenved. Ez utóbbi elsősorban az ízületeken jelenik meg, de érintheti a bőrt, a szemet, a tüdőt, a vesét és a szívet is. A betegség fájdalmas, mert duzzadttá, merevvé válnak az ízületek, amelyek végül súlyosan roncsolódnak és deformálódnak, a beteg egy idő után rokkanttá, mozgáskorlátozottá válhat. A sokízületi gyulladásban szenvedők élettartama mintegy tíz évvel rövidebb egészséges kortársai*kénál. A nőket a betegség háromszor gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A gyermekkori artritisz aránylag ritka betegség, százezer gyermek közül nyolcvanat-kilencvenet érint.

Friss gyümölcslé, erős immunrendszer

Több mint harmincéves klinikai gyakorlata során dolgozta ki terápiáját dr. Max Gerson (1881–1959). A hivatalos onkológiai szemléletmód és a Gerson-féle megközelítés között alapvető szemléletkülönbség van. A hagyományos medicina ugyanis magát a daganatot tekinti betegségnek, azt igyekszik valamilyen módszerrel (sebészeti beavatkozással, sugár- vagy kemoterápiával, illetve ezek együttesével) kiirtani és, ha ez sikerült, a betegnek további teendője nincs, kontrollra jár, és reménykedik.

A Gerson-szemlélet szerint viszont a daganat csupán tünete a szervezet egészét érintő, súlyosan kóros állapotnak. A cél tehát: újraéleszteni a szervezet védekező mechanizmusát, aktiválni a teljes immunrendszert.

A gyógymód nem rákterápia, mint ahogy az tévesen a köztudatban szerepel, hanem bármely krónikus, degeneratív megbetegedés (mint például a cukorbetegség, a szklerózis multiplex, ízületi gyulladások, szív- és koszorúér-bántalmak, veseelégtelenség, asztma) gyógyításában is kitűnően alkalmazható. Azon a felismerésen alapul, hogy a krónikus, degeneratív betegségben szenvedők mindig "hiányállapotban" vannak. Egyrészt ezen kell segíteni, másrészt pedig szervezetükben nagyon sok méreganyag halmozódott fel, s ennek kiürítését kell elérni. A Gerson-terápia úgy tudja a megbomlott egyensúlyt helyreállítani, hogy speciális diéta segítségével a szervezetet valósággal feltölti. A kulcsot az óránként frissen préselt biogyümölcs- és zöldséglevek (répa, alma, saláta, lilakáposzta, zöldpaprika) jelentik. A friss saláták, a zabkása és a héjában sült krumpli szintén a kötelező étrendhez tartozik. A vegyszermentesség igen fontos, hiszen a szervezetet nem szabad újabb méreganyagokkal terhelni. A diéta szigorúan sómentes, mivel a helyes nátrium–kálium arány visszaállítása igen fontos a sejtek működése szempontjából. Külön káliumpótlásra is szükség van az egyébként káliumban gazdag étrend mellett. Mivel e betegek szervezete nem tudja a zsírokat megemészteni, az egyetlen megengedett zsírforrást az ómega–3-ban gazdag, hidegen sajtolt lenmagolaj jelenti. A terápia első hat hetében szigorúan tilos állati eredetű fehérje fogyasztása. Később sovány joghurt és túró formájában megengedett, ha nincs ellenjavallat.

Ahhoz, hogy a beteg szervezet képes legyen megfelelően hasznosítani a rengeteg tápanyagdús ételt, bizonyos gyógyszereket, illetve táplálékkiegészítőket kell használni, ezek elősegítik az emésztési folyamatokat, és fokozzák az anyagcserét. A Gerson-terápia két irányból igyekszik a szervezetet mint egységet helyreállítani: egyfelől a szervezet feltáplálásával, másfelől pedig a felgyülemlett mérgek eltávolításával. Közben pedig helyreállítja a szervezet ionháztartását, fokozza a pajzsmirigyműködést, segíti a máj energiaellátását. A terápia maga is egészként működik, nem szerencsés egyes elemeit elszigetelten alkalmazni. Nemcsak a kívánt hatás, a gyógyulás maradhat el, de veszélyes is lehet.

Két évbe is telhet, mire a szervezet képes helyreállítani a megbomlott egyensúlyt.

Ez a terápia igen sok időt és energiát, erős élni akarást igényel. Nem hagyható ki a pszichés hatása sem, mivel bizonyítottan jótékonyan hat a lélekre is, az általános méregtelenítés ugyanis az idegrendszert is tehermentesíti.

Fordulj meg! Horkolsz!

A kövérség az esetek nagy részében horkolással is jár. A tartós horkolás viszont hosszú távon megrontója lehet a párkapcsolatnak.

"Először azt hittük, csak a csendes társnak tudunk olyan tanácsokat adni, amelyek legalább neki viszonylag nyugodt éjszakákat nyújthatnak – vág a téma közepébe Baktay Miklós terapeuta. Úgy gondoltuk, így addig is béke van, amíg a horkolós kivárja azt a fél évet, amíg sorra kerül az alváslaborban. Közben azonban kiderült, a horkolás olyan szenvedésút, amelynek stációi törvényszerűen követik egymást. Ezért aztán munkára fogtuk a csendes társat, ha már úgysem tud aludni, készítsen alvásnaplót arról, mikor, milyen testhelyzetben horkol a legkevésbé a társa."

Így a szakemberek fontossági sorrendet tudnak felállítani.
Ha például nagy szerencséje van a horkolónak, akkor elég más testhelyzetben aludnia, máris elviselhetőbb. "Ilyenkor mi elkezdjük arra programozni a horkolót, hogy oldalt fekve kényelmes az alvás. Megtanítjuk pihenni, hogy csak álmosan, de ne kimerülten térjen aludni."

Milliók járják a szenvedésút olyan stációit, amelyeknél a terapeuta még tud segíteni. Ha idejében közbe tudnak avatkozni, akkor meg tudják szüntetni a horkolás olyan törvényszerű következményeit, mint amilyen az oxigénhiány okozta agyi leépülés, a szívelégtelenség vagy a cukorbetegség.

A horkolásnál rezegni kezd a garat fala. Ha elgyengül vagy túlságosan berezeg a garat, és összetapad, nem jut elég levegő a tüdőbe. Ez az apnoe: ekkor a légzéskimaradás csendje "veri fel" a hálótársat, aki addig a zaj miatt háborgott. Az apnoe oxigénhiányos állapot. Árt az agynak, vészműködésre készteti a szívet, felviszi a vérnyomást, megemeli a vércukorszintet.

"Ha háton alszunk, és nagyon kimerültek vagy enyhén ittasak vagyunk, máris előfordulhat az apnoe. A következő állomás, amikor már minden testhelyzetben horkolunk. Ahhoz, hogy valaki megállapítsa a helyzet súlyosságát, javasoljuk, osztályozza hálótársát az alábbi tizenkettes skálán:
1. Esti alkoholfogyasztás után, vagy nagyon fáradt, kimerült állapotban, és háton fekve jelentkezik az első horkolás. A hálótárs méltatlankodik.
2. A horkolót noszogatni kezdi csendes társa, hogy forduljon el, ugyanis háton már állandóan fújja a kását.
3. Hiába fordul oldalra, hasra, tovább horkol.
4. Esti alkoholfogyasztás után, vagy nagyon fáradt, kimerült állapotban, háton fekve jelentkezik az első légzéskihagyás. A hálótárs felriad a hirtelen csendre.
5. Hiába fordul a horkoló oldalra vagy hasra, egyre gyakoribb az apnoe. A társ aggódni kezd. Most már annak örül, ha jó hangos, de egyenletes horkolást hall.
6. Már nemcsak a társ, hanem a horkoló is kialvatlan reggelre.
7. Egyre nyugtalanabbak az éjszakák. A hálótárs már nem csupán a horkolásra vagy a hirtelen csendre riad fel, hanem arra is, hogy a horkoló egyre gyakrabban jár vizelni.
8. A horkoló szája reggelre kiszárad. Ha a társ unszolására végre mérni kezdik a vérnyomását, észreveszik, hogy reggel magasabb, mint este.
9. Állandósul a magas vérnyomás. Már a társaságnak is feltűnik, hogy a horkoló egyre gyakrabban bóbiskol el vidám beszélgetés közben is.
10. Éjjeli szívritmuszavarok lépnek fel. Mindketten pánikba esnek.
11. Egy hajnali órán bekövetkezik a gutaütés, esetleg a nappali aluszékonyság vezet balesethez.
12. A társ igyekszik megoldani új élethelyzetét.
Mi a teendő?
Forduljon a Magyar Horkolásterápiás Társasághoz! Telefon: 219- 3498.

A nyugodt éjszakákért

Az alvás életünk egyik legfontosabb időszaka: mintegy harmadát töltjük ebben az állapotban. Kiemelkedő szerepe van szervezetünk biológiai órájának működtetésében, ez idő alatt regenerálódik szervezetünk, megújul a hormonok kiválasztásának szabályozása, megerősödik az emlékezet, frissé válunk a nappali órák kihívásaira. Sokakat azonban egyáltalán nem pihentet az alvás, és még többen vannak, akik nem is tudják, hogy nappali levertségük, gyengeségük vagy éppen betegségük oka valamilyen alvászavar. A fejlett országokban – így Magyarországon is – mindenekelőtt az életminőség változásának következtében kevesebbet és rosszabbul alszunk. Nemzetközi felmérések szerint az emberek kilencvenöt százalékánál lép fel valamilyen alvászavar élete folyamán, a felnőtt lakosság húsz-harminc százaléka szenved álmatlanságban, s megközelítőleg egytizedük állapota súlyos. Az alvás minősége kiemelkedő szerepet játszik a munkavégzésünkben, közérzetünkben, az életminőségünk fenntartásában. Figyelmeztető adat: a súlyos, gyakran halálos kimenetelű közlekedési balesetek jelentős részében van szerepe valamilyen alvászavarnak. Számos betegség oka is az alvásban keresendő. Megelőzésük, gyógyításuk nemcsak személyes, hanem gazdasági érdek is. Az alvászavarok kezelésére ma már korszerű terápiás módszerek állnak az orvostudomány rendelkezésére. Az úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálat az összetett élettani folyamatok között, azokkal összefüggésben rögzíti az éjszakai ép vagy kóros alvás-ébrenlét folyamatot, valamint az egyes betegségekre jellemző kóros légzés-, keringés-, mozgásmintázatok mennyiségi és minőségi jellemzőit. Az alvás betegségeinek keresését és kiszűrését, a munkaképességet is csökkentő problémák diagnosztizálását a fejlett országokban korszerű alváslaboratóriumokban végzik. Az Amerikai Egyesült Államokban több mint ezer, Németországban több száz ilyen intézmény működik. Magyarországon mindössze néhány helyen, Budapesten és három vidéki városban végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat.

Budapesten új alvásdiagnosztikai vizsgálati központ nyílt, ahol szállodai körülmények között, nyugodt környezetben, szakorvosi javaslatra és szakfelügyelettel, a legkorszerűbb műszerekkel végzik a vizsgálatokat. Az első magán-alvásdiagnosztikai központban a nyugtalanul és rosszul alvókat, a horkolókat és a fáradtan ébredőket vizsgálják. Az intézménybe szakorvosi vizsgálatot és beutalást követően lehet bekerülni. Az éjszakai, bennfekvéses műszeres vizsgálat után elemzik az adatokat, és ennek alapján alakítják ki a személyes terápiát.

A magyarok egészsége miért rosszabb az uniós átlagnál?

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában az egyik leggyakoribb kockázati tényező a magas vérnyomás

A magyarok egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége indokolná. Az elkeserítő adatokért elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek felelősek. Az összes halálozásnak több mint a felét előbbiek okozzák, a szív- és érrendszeri kórok első számú haláloknak számítanak Magyarországon.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában az egyik leggyakoribb kockázati tényező a magas vérnyomás. A koszorúér-betegségek 58 százalékának, az agyi érbetegségek 72 százalékának a hátterében a hipertónia áll. Magyarországon több mint kétmillió embernek magas a vérnyomása. A probléma alapvetően a felnőttkorra tehető, gyakran már a serdülőkorban elkezdődik (lásd külön írásunkat). Pusztán a magas vérnyomás megfelelő kezelésével 21 százalékkal csökkenthető a szív- és érrendszeri halálozás.

Hasonló kockázati tényező a cukorbetegség, amely sok esetben előrehaladott érelmeszesedéssel és magas vérnyomással párosul. Magyarországon minden tizenharmadik felnőtt nő és minden tizenhatodik férfi diabéteszes.

A felnőtt lakosság kétharmadának kórosan magas a koleszterinszintje, ennek kordában tartása is nagyban csökkentheti a szív- és érrendszeri halálozást.

Túlsúlyos emberek esetében a szívbetegség kockázata negyven százalékkal nagyobb. A felnőtt magyar nők és férfiak több mint negyven százaléka túlsúlyos, további húsz százaléka elhízott, ami alapvető szerepet játszik a keringési problémák és a cukorbetegség kialakulásában is.

A legújabb kutatások szerint a koraszülött gyermekeknél több felnőttkorban jelentkező szív- és érrendszeri betegség "programozódik be" már a méhen belül. Magyarországon a kis súlyú újszülöttek aránya az utóbbi fél évszázadban folyamatosan meghaladta az európai uniós átlagot.

A kockázati tényezők közül sokat elkerülhetünk a megfelelő életmóddal. A dohányzók esetében másfélszer, kétszer nagyobb a kockázat, hogy kialakul valamilyen szív- és érrendszeri betegség. Bár a túlzott alkoholfogyasztásnak elsősorban a májra van káros hatása, de főleg nőknél jelentősen növeli a stroke kockázatát. Talán kevesebben tudják, hogy a kábítószer okozta szövődmények és halálozások csaknem fele is szív- és érrendszeri.

A szív- és érrendszeri
betegségek

Koszorúér-betegség, szívelégtelenség
Stroke (agyérbetegség)
Perifériás érbetegség
Vesebetegség

Az egészségtelen táplálkozással, a túlzott sózással szintén nagymértékben ronthatjuk a helyzetet, márpedig az étkezési szokásokkal kapcsolatos magyar adatok éppolyan rosszak, mint a dohányzásra vagy az alkoholfogyasztásra vonatkozók, a zsír- és koleszterinbevitel például jelentősen meghaladja a nemzetközi és a hazai ajánlásokat is. Köztudott, hogy a túlzott energia- és zsírbevitel, valamint az erősen sózott ételek fogyasztása elhízáshoz és magas vérnyomáshoz vezet. Kockázati tényező a magyar lakosságra szintén jellemző mozgásszegény életmód is. A rendszeres mozgás csökkenti a magas vérnyomás, a cukorbetegség és általánosságban a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.