M
magdusis
Vendég
Talán mindenki eltudja magának dönteni, hogy mi a fontos, mi a fontosabb. Leginkább az szokott gondot okozni, ha túl későn döbbenünk rá, hogy már fel is nőt az a csepp gyermek.
Én addig hol is voltam ?
Egy újszülött, akár egy hófehér lap, a szülei kezdenek írni erre a hófehér lapra, vagyis; a kicsi elméjébe.
A gyerekek olyanok lesznek, amilyennek neveljük őket. "Hozzáértők szerint", a gyerekek 6 - 7 éves korig átveszik azokat a szokásokat, viselkedés mintákat, elsősorban szüleiktől, mert jó esetben a szüleivel van legtöbbet a baba, másodsorban a többiektől(egyéb családtagok, barátok, ismerősök, satöbi ) amelyek meghatározzák az egész hátralévő életét, gondolkodását, viselkedését, reakcióit. Velem is ez történt, ahogyan szinte kivétel nélkül mindenkivel, de én már azt is tudom, hogy ezeken a beidegződéseken, megszokásokon, lehetséges változtatni.
Te tudsz abból adni ami neked nincs ?
Ha valaki nem kapott gyermek korában szeretetet, mert a rengeteg játék az nem szeretett, a zsebpénz sem szeretet, hogy bekapcsolom a tévét és leültetem elé a gyermekemet, hogy ne legyen láb alatt az sem szeretet.
Tehát, ha valaki nem kapott gyermek korában szeretetet, akkor az honnan is tudhatná, hogyan is kell szeretetet adni ?
Hogyan is kellene a szeretetet kimutatni vagy éreztetni ?
Ez az emberke azt hiszi majd, hogy az a szeretet, amit ő kapott.
Ha sose figyelt rá igazán senki, akkor honnan tudja az a mára már felnőtt, hogy mit is kéne neki most csinálni ?
Hogy figyelmet kéne szentelnem a gyermekemnek, időt kéne töltenem vele, bújócskázni, fogócskázni, együtt kacagni, összebújni.
Ezek olyan élmények amelyet semmi sem helyettesíthet, semmi sem pótolhat.
Áááá; dehogy, van ennél fontosabb is, a gyerek úgyis felnő magától, inkább megyek túlórázni, haverozni, ülni a számítógép előtt.
Mindenki azt csinálja, amit ő is látott, hallott és kapott a szüleitől, de lehet, hogy még annyit se tud vissza adni, mert ugye felejteni is tudunk.
Akkor mit is várhat ez a szülő ?
Minden nézőpont kérdése.
Olyat is olvastam már, hogy a gyermek, a szülő tükörképe, ha a szülő elégedetlen a gyermekével, az csak annyit jelent, hogy az a szülő elégedetlen saját magával, csak ezzel nem szívesen szembesíti magát az a felnőtt.
Sokan Inkább a kényelmesebb utat választják, szidják gyermeküket, mert ehhez már úgyis hozzá szokott a gyerek is és a szülő is.
Az a probléma, hogy egyre inkább a tárgyakat kezdjük szeretni és az embereket kezdjük használni.
Akkor lesz itt jó világ, ha újra rádöbbenünk, hogy a tárgyak valók arra, hogy használjuk őket és az emberek valók arra, hogy szeressük őket.
zsivány öregek
