Elengedés, Sedona módszer, Release tecnique és társai

Okés

Várok még az ítélettel Rendben.

A szándékra is és a vágyra is vonatkozik ám, hogy vagy megtesszük, vagy megtörténik vagy sem. Vágyom egy tökfőzelékre. Milyen jó lenne... Aztán vagy lépek és megcsinálom vagy csak a vágyakozás marad. De a vágyakozás beteljesülhet ám.
A vágyam a bringázás elérése. Vágyódom a bringázásra, kívánom, hogy megtörténhessen és szeretném nagyon ezt az élményt átélni. Vágyom az X környezet megélésére bringázás közben. Ha sikerül az időmbe tenni és az idő is jó lesz, meg nem jön közbe más, akkor már nem vágy, hanem beteljesült cselekvés lesz.
Szép napot.

Azt gondolom, hogyha bármilyen rendszerről érdemi vitát szeretnének folytatni a felek, alapvető a fogalmak meghatározása, tisztázása, különben rugózhatunk a szavakon, s nem fogunk közös megállapodásra jutni.
Számomra világos, hogy Praetorianus felfogása szerint a szándék a megvalósíthatóság síkján van, lehetséges, csak cselekednem kell, rajtam múlik, a körülmények adva vannak, be tudom teljesíteni. A vágy itt és most nem valósítható meg, túlnő az éppen adott körülményeken. A vágyakozásom így felesleges, leköti az energiáimat.
Máshol látom az ellentmondást. Azt írod, kedves Praetorianus, hogy az elengedés "mi nem", többek között nem vizualizáció, majd ismertetsz egy technikát, s így kezded, hogy képzelj el egy olajfútótornyot... sőt még színeket is varázsolsz az elengedéshez. Ez mi, ha nem vizualizáció?

Kedves Terra incognita!
A szándékom is csak vágy maradhat, ha nem teljesítem be. A vágyak tényleg problématikusak lehetnek, mint azt írtam is, de a vágyból is lehet megvalósított cselekedet és ez is a megvalósítás síkján lehet, de a szándék is kerülhet a nem megvalósított cselekedetek közé is. A szintekkel érdemes vigyázni, hogy "csak" hagyom, energiáimat kösse le és konfliktust feloldó elhárító mechanizmusként használom a vágyaimat vagy 1. teszek az ügy érdekében és megvalósítom 2. rájövök, ez mégsem elérhető, nem jó és akkor olyan gondolatokat helyezek előtérbe, amilyen cselekedeteket viszont meg tudok valósítani. Természetesen a szándék máshol helyezkedik el a szinten és szándéknak többeknél nagyobb az esélye, hogy megvalósulhasson, mint a vágyakozásnak. Egyébként pedig azt írtad kedves Terra a vágyakról is és a vizualizációs részre is, amit én is gondolok.
Praetorianus lehet, azt fogja írni, hogy a maga az elengedés nem ez, nem az továbbra sem. A csővezeték, színek, amit megteremtünk és kiáramoltatjuk a dühöt pl. csak egy eszköz lehet, ahhoz, hogy el tudjuk engedni a negatív érzéseinket.
Viszont, mivel az elengedés része, így hozzá tartozik a vizualizáció / imagináció is. Elképzelem, hogy elengedek valamit.... De hamarosan többet fogunk erről tudni.

Kedves Katuskatus!
Ha a szándékomat nem teljesítem be, akkor az egy be-nem-teljesített szándék lesz, nem használok rá egy másik fogalmat, jelen esetben a vágy szót. Praetorianus más értelemben, megkülönböztetett értelemben használja a két szót. Reméljük, hamarosan visszatér a billentyűhöz, és kifejti álláspontját.

Ez egyértelmű: ha nem teljesítek be egy szándékot, akkor az nem fog beteljesülni Valakinek X szó jut eszébe, valakinek más....több oldalról közelítünk meg dolgokat és ez így jó.
Szóval a módszer részletezve tényleg jó lenne. Én is maradok még itt egyelőre. Addig biztosan, ameddig nem tudok erről meg többet

A "csöves" gyakorlat tipikus NLP-s gyakorlat. Hasznos lehet, különösen akkor, ha a gyakorlattal kapcsolatban nincs ellenállás bennünk. A lényege - szerintem - hogy az adott élmény szerkezete megváltozik, aminek következménye az érzés feloldódása.
Én nem vagyok híve a megoldásoknak, mert azt gondolom, ha valamit meg akarok oldani, akkor ellenállás van bennem azzal kapcsolatban, ami van. Több figyelmet tartok rajta és fenntartom az állapotot, pont azt, amit meg szeretnék oldani. Hiszen a figyelemnek van teremtő ereje. A megoldás helyett nekem a feloldás sokkal jobban bejön. Erre aztán számtalan lehetőség, módszer adott, helyzete válogatja épp melyiket választom. Közülük az egyik lehet éppen az elengedés is. Kérdés, pontosan mit is jelent ez?
Mit engedek el? Mi történik elengedéskor? Egyszerűen szemléletváltás. Szerintem. Hogy ez sikerült-e vagy sem, azt mutatja az állapotom, az érzés. Ha elmúlt, akkor sikerült, ha nem akkor tovább kell dolgoznom rajta. Nekem az is nagyon beválik, ha hagyom az érzést, pl. a dühöt és nem akarok tőle megszabadulni. Egyszerűen elfogadom, hogy van és azt is, ha épp nem tudom tudatosítani az okát. Erre nincs is mindig idő, hiszen egy reakció erdeménye és az nagyon gyors tud lenni (a logikánkhoz képest értem ezt).
Valaki föntebb jelezte, hogy először a jelentéseket célszerű tisztázni, hogy tudjuk miről beszélünk. Egyetértek vele.
üdv daibo

Kedves Praetorianus! Érdeklődve figyelem a témát, már nagyon várom, hogy érdemi útmutatás is leírásra kerüljön. Ezért kérek mindenkít, hogy hagyjuk Praetorianust kibontakozni. Üdv

terra incognita írta:

Azt gondolom, hogyha bármilyen rendszerről érdemi vitát szeretnének folytatni a felek, alapvető a fogalmak meghatározása, tisztázása, különben rugózhatunk a szavakon, s nem fogunk közös megállapodásra jutni.
Számomra világos, hogy Praetorianus felfogása szerint a szándék a megvalósíthatóság síkján van, lehetséges, csak cselekednem kell, rajtam múlik, a körülmények adva vannak, be tudom teljesíteni. A vágy itt és most nem valósítható meg, túlnő az éppen adott körülményeken. A vágyakozásom így felesleges, leköti az energiáimat.
Máshol látom az ellentmondást. Azt írod, kedves Praetorianus, hogy az elengedés "mi nem", többek között nem vizualizáció, majd ismertetsz egy technikát, s így kezded, hogy képzelj el egy olajfútótornyot... sőt még színeket is varázsolsz az elengedéshez. Ez mi, ha nem vizualizáció?

Kattints a kibontásához...

Hali!

Nálad a pont megragadtad a lényeget! Praetorianus szócsatáit érdekesnek tartom, de részleteiben nem írta le, mit is kell csinálni, neki miben segített (mit engedett már el, mit ért el, konkrétan). Hozzászólásomra ennyi volt a válasz:
"Igen, a relaxáció meg alfa szép dolog, de az elengedés nem azonos az agykontrollal. Nem is meditálás."
Akkor mi?
" Először is itt nem alfázunk. Másodszor a törlés/elengedés közé ne tegyünk egyenlőségjelet, mert nem ugyanaz!! Amikor dühös vagy, elengeded. Aztán ha megint dühös vagy, megint elengeded."
Akkor most sikerült törölnöd vagy nem? A törlés törlése?
"És attól, hogy valami egyszerű, még nem biztos, hogy könnyű is."
Nekem nem könnyű kihámozni a válaszokat...

Kedves Praetorianus!
Kérdés: Pontosan mit is jelent ez az elengedés? Vizualizálsz vagy sem? Leírnád végre részletesen, kérlek! Miben segített neked, mit tudtál kitörölni?

Köszönöm, szeretlek, kérlek bocsáss meg...

Köszönöm, hogy nyugtáztátok a hozzászólásomat.
A Sedona-módszer 5 lépéses alapeljárása olvasható mind angolul (sedona.com), mind magyarul az interneten. Most például az edesviz.hu/hu/ezo_magazin közöl egy cikket A sedona-módszer elengedésre tanít címmel, közli a lépéseket. Régóta szeretnék olyasvalakitől sikerbeszámolót, tapasztalat/esetleírást olvasni magyar nyelven, aki alkalmazta, de ilyet még nem sikerült találnom.
Tegnap felmentem a release tecnique honlapjára, kitöltöttem egy stress-tesztet, s kaptam érte egy ingyenes e-mailes mini-course-t, ami a stressz erőfeszítésmentes elengedését ígéri. Alig várom, hogy megérkezzen

Kedves Ildikó!
Érdeklődnék, miért törölted ki innen azt a hozzászólásodat, ami a tisztításról szól? Visszamásolnád? Köszi.

terra incognita írta:

Azt gondolom, hogyha bármilyen rendszerről érdemi vitát szeretnének folytatni a felek, alapvető a fogalmak meghatározása, tisztázása, különben rugózhatunk a szavakon, s nem fogunk közös megállapodásra jutni.
Számomra világos, hogy Praetorianus felfogása szerint a szándék a megvalósíthatóság síkján van, lehetséges, csak cselekednem kell, rajtam múlik, a körülmények adva vannak, be tudom teljesíteni. A vágy itt és most nem valósítható meg, túlnő az éppen adott körülményeken. A vágyakozásom így felesleges, leköti az energiáimat.
Máshol látom az ellentmondást. Azt írod, kedves Praetorianus, hogy az elengedés "mi nem", többek között nem vizualizáció, majd ismertetsz egy technikát, s így kezded, hogy képzelj el egy olajfútótornyot... sőt még színeket is varázsolsz az elengedéshez. Ez mi, ha nem vizualizáció?

Kattints a kibontásához...

Ez igaz, csak nem teljes. Az igaz,hogy amit most leírtam, az pont vizualizációs technika, de amúgy az elengedési technikák döntő többsége nem tartalmaz vizualizációt, a tucatnyi technikából ez az egyetlen ilyen.

Nos, köszönöm a - teljesen jogos - hozzászólásokat. Visszatérnék a vágy definíciójához. A vágy olyasvalami,amit nem áll módunkban megkapni. Valaminek a hiánya. Ha pedig elfogadjuk, hogy az elménk teremt, akkor ha hiányt érzünk, hiányt is fogunk teremteni. Az is teljesen igaz, hogy a vágyak megvalósulhatnak, de mikor a megvalósulás szakaszába lépnek, akkor már nem vágyak.

Nem lehet egyszerre két dolgot csinálni. Nem lehet egyszerre vágyni valamire, és meg is kapni. Ez olyan,mint a próbálkozás (már szóltunk róla). Nem lehet egyszerre próbálni valamit és csinálni is. Vagy-vagy.

Az NLP-ben is van ilyen, de azt azért nem mondanám, nem NLP-s technika, mivel az NLP az 1970-es években kezdődött, az elengedési technika pedig 1954-re nyúlik vissza.
Mit engedünk el? Érzelmeket. Amiket leírtál az elengedés további módjairól, arra majd rá fogok térni, de szeretnék sorjában haladni, nem össze-vissza ugrálni.

Egy másik elengedési technika: tudatosítom magamban az érzelmet. Üdvözlöm, aztán megkérdezem magamtól: El tudom engedni? Mikor? (A válasz lehet igen és nem is, mindkét esetre megvan a megfelelő teendő).

„Az igaz,hogy amit most leírtam, az pont vizualizációs technika, de amúgy az elengedési technikák döntő többsége nem tartalmaz vizualizációt, a tucatnyi technikából ez az egyetlen ilyen.”
Szóval ez az egyetlen technika, ami nem tartalmaz vizualizációt. Viszont azt is írod, amit ismertettél a Sedonával kapcsolatosan, az tartalmaz vizualizációt. Hogy is van ez?

A vágy valaminek a hiánya. Ez így van. Ebben nincs ellentmondás köztünk. Addig nincs is ezzel gond, amíg egészségesen kezeljük. Ha folyton csak álmodozunk, vágyakat hozunk létre és nem valósítjuk meg, az gondot okozhat. Ezt már leírtam. Emiatt az is igaz, ha hiányt érzünk, akkor azt teremtjük meg (ebben sincs ellentmondás köztünk). A lényeg az is, mit teszünk, ha már kialakítottuk a vágyat. Az is egyértelmű, amikor a megvalósulás szakaszába lépnek, akkor már nem vágyak. Azonnal persze nem kaphatom meg a vágyam, az álmodozásom tárgyát, ennek megvalósulásához idő szükségeltetik. Ez igaz. (Meg persze megvalósulatlanok is lehetnek.) A próbálkozás és a konkrét végigvitt cselekvés között is van különbség. Ezzel sincs gubi.

Több olyan technika, módszer van, amit korábban már leírogattak, aztán jött valaki, összegyúrta ezt-azt, kitalált még hozzá valamit és elnevezte X-nek. Nem az időbeliség játszik ebben szerepet. Sok minden hasonlít erre vagy arra vagy még biz. részek egyeznek, egyezhetnek is. Nem a tyúk és a tojás a lényeg szerintem.

Elengedjük az érzelmeket? Ez teljesen egyértelmű! De hogyan is ennél a módszernél pontosabban? Üdvözlöm és megkérdezem, el tudom-e engedni vagy sem? Ez világos. Aztán? Közben? Ezután? Ha mégsem? Hová engedem el? Hogyan alakítom át, miközben pl. egy csővezetékbe helyezem vagy csak beleteszem? A tanulságok levonásával mi a helyzet? Vagy csak beteszem a csőbe a dühöt pl. és ennyi? Megbeszélem eztán a partneremmel, hogyan változtassunk a jövőben a viselkedésünkön vagy mivel elengedtem a dühöt, már nem is kell ezzel foglalkozni? ... Én már annak is örülnék, ha ugrálnál, mert így nem sok minden derül ki számomra.
Hűha! Bízom benne kedves Praetorianus, csak az időd akadályoz meg abban, hogy mindig csak egy kis nyúlfarknyi részletet ossz meg velünk és olyan részletet, amit már korábban leírtál vagy/és elég általános részletet, időnként ellentmondó mondatokat.
Elmondom, mi jutott most eszembe: regisztráltam nemrég egy olyan helyen, ahol interneten küldik az anyagot és így lehet tanulni, megtudni jó dologra X-szel kapcsolatosan. Az első levélben volt egy pár sor, amiben az volt, pár hétig küldik az anyagot, nagyon jó, gondolkodjunk és tanuljunk sokat és micsoda lehetőségek vannak ebben. Nem igazán derültek ki számomra ebből a konkrétumok. A kövi levélben ez állt: újra itt a következő levél. Ez egy nagyon jó módszer. Figyeljünk minden apró részletre és hamarosan jön a következő anyag. Azt mondtam, valami konkrétum jöhetne már végre, mert így az érdeklődésem el fog veszni. Kövi alkalommal is csak általánosságokat közöltek és olyanokat, amik már a tájékoztatójukban is benne voltak. Így lemondtam. Itt viszont egyelőre még vagyok, mert még talán valamire várok és jó a többiek hozzászólását olvasni.

praetorianus írta:

Egy másik elengedési technika: tudatosítom magamban az érzelmet. Üdvözlöm, aztán megkérdezem magamtól: El tudom engedni? Mikor? (A válasz lehet igen és nem is, mindkét esetre megvan a megfelelő teendő).

Kattints a kibontásához...

Várom, mi a megfelelő teendő.
Egyébként gyakran annyi is elég, hogy figyelmet adok neki, törődök vele, ezzel elfogadom, ami kikapcsolja az ellenállást.

praetorianus írta:

Az NLP-ben is van ilyen, de azt azért nem mondanám, nem NLP-s technika, mivel az NLP az 1970-es években kezdődött, az elengedési technika pedig 1954-re nyúlik vissza.
Mit engedünk el? Érzelmeket. Amiket leírtál az elengedés további módjairól, arra majd rá fogok térni, de szeretnék sorjában haladni, nem össze-vissza ugrálni.

Kattints a kibontásához...

Hmm... NLP. Lehet, hogy akkor kapott nevet, de ősidők óta mindenki használja, hiszen az élményeit mindenki tárolja valahogy. Az egy másik kérdés, hogy tudatosan vagy ösztönösen. Utóbbi a gyakoribb. Természetesen. Minimum annyi NPL-s gyakorlat van, ahány ember, sőt mindenkinek több is van, mondhatnám számtalan a számuk, hiszen az élmények (melyek érzelmeket, érzéseket váltanak ki) száma is végtelen. Az érzelmek, érzések száma is végtelen, ebből kevésnek adunk nevet.
Amikor én görcsöt érzek a gyomromban (valamiért feszült vagyok), akkor feltérképezem a szerkezetét. Megvizsgálom az alakját, méretét, állagát, hőmérsékletét, színét, szagát, milyen hangot tudnék hozzá társítani. Majd kezembe veszem és el kezdem simogatni, mintha pl egy labda lenne, azt is gondolom közben, hogy a kezeim hőhatására egyre kisebb lesz, egyre képlékenyebb lesz, és formálok belőle egy virágot, amit vagy elültetek, vagy odaadom valakinek. De van amikor addig simogatom, amíg teljesen elemeire esik szét és elengedem a végtelenbe, hogy egy jobb dolog születhessen belőle.
Majd újra megnézem, van-e még valami, maradt-e még valami. Ha igen, megismétlem a fentieket. Nekem még egyszer se sikerült ugyanúgy, ugyanazt csinálni, de ez nem probléma, hisz a cél a görcs feloldása volt. Amennyiben sikerült, akkor kész van. Ha még mindig van ott valami, akkor ÉFT-zek, az mindig segít. De olyan is van, hogy hagyom, és megkérem segítsen nekem észrevenni azt, amit ő el akar érni a számomra, olyan nyelven és módon, hogy észrevegyem és meg is értsem. És nem nem fordítok több figyelmet rá.

Nem tudom, hogy ide tartozik-e, de hátha tudtok segíteni: tudtok valami jó kis önszuggesztiós technikát, ami segít túlélni egy foghúzást?

A legegyszerűbb és erőfeszítéstől mentes eljárás, ha egyszerűen megengeded a nemkívánatos érzésnek, hogy legyen. Így nem termelsz ellenállást, s így az magától gyengülni fog. (Ellenállás például, hogy pótcselekvéssel elnyomod magadban, vagy ugyan kibeszéled, de ez fokozza benned a haragot vagy szomorúságot stb.)
Apropó, a vágyakozásnak is van érzelmi töltése. Ugyanezzel az eljárással gyengíthetem, feloldhatom a felesleges vágyakozást? Van erről valakinek tapasztalata?:?:

Annika24 írta:

Nem tudom, hogy ide tartozik-e, de hátha tudtok segíteni: tudtok valami jó kis önszuggesztiós technikát, ami segít túlélni egy foghúzást?

Kattints a kibontásához...

Ha stílusosan akarok felelni, akkor - mivel ez az elengedésről szóló topik -, egyszerűen engedd meg magadnak a nemkívánatos érzést, tudd, hogy az a régmúltból származó "felvétel" csupán. Engedd meg a létezését, de ne diskurálj vele magadban, ne harcolj ellene magadban. Engedd, hogy megtörténjen.