tudod drága jótevőm a körgyűrű mindenki részére használható minden vallás és akármi féle idea részére, nincs zárlat alatt, mondhatom szabadon haladhatsz át rajta és mindegy melyik irányból teszed nincs jelentőségekiss
Ásom azt a betonrengeteget magánál édes hölgyem akkor vigyázok még véletlenül se legyen fedetlen testrészem, ígérem pufajkában fogok kalucsnival és kesztyűben és mindent elkövetek a pillantásunk véletlenül se keresztezze a másik nézését, ne hogy valami félre érthető gesztusban révedezzünk, holott nem vagyunk mi egymásnak érzelmekben csak közömbösek, mint az anód meg a katód gondolatomban mindenki ruha mentes, hisz a gondolatnak nem kell ruha öltözködési formák? DMindenkinek rendelkezésre áll a "csillagkapu/körgyűrű", szabad átjárás a "világok" között... A csend kiváló átjáró, a csendben mindent hallani, látni,- érzékelni ... Vigyázzon a szakadt rucival, még olyan testrészek villannak elő, melyek tabuk a nagy plénum előtt... Na meg aztán sok rucit sem érdemes magára ölteni, akadály a mozgásban/szabadságban ... szabadság m
Ásom azt a betonrengeteget magánál édes hölgyem akkor vigyázok még véletlenül se legyen fedetlen testrészem, ígérem pufajkában fogok kalucsnival és kesztyűben és mindent elkövetek a pillantásunk véletlenül se keresztezze a másik nézését, ne hogy valami félre érthető gesztusban révedezzünk, holott nem vagyunk mi egymásnak érzelmekben csak közömbösek, mint az anód meg a katód gondolatomban mindenki ruha mentes, hisz a gondolatnak nem kell ruha öltözködési formák? D
Ásom azt a betonrengeteget magánál édes hölgyem akkor vigyázok még véletlenül se legyen fedetlen testrészem, ígérem pufajkában fogok kalucsnival és kesztyűben és mindent elkövetek a pillantásunk véletlenül se keresztezze a másik nézését, ne hogy valami félre érthető gesztusban révedezzünk, holott nem vagyunk mi egymásnak érzelmekben csak közömbösek, mint az anód meg a katód gondolatomban mindenki ruha mentes, hisz a gondolatnak nem kell ruha öltözködési formák? D
Bírom a forró hőmérsékleteket Igen Elke lenmente
Igen jól látod, de annak a kőnek aki nem vegyül és mégis a többiekkel együtt alkotja az út lényegét, ő azokhoz tartozik kik maguktól jönnek rá mitől vannak küldetésben, és sok maguk megint elkülönülnek a többiektől, de csak addig míg a többiek rá jönnek hogy ők is azonosak velük. )Minden embernek megvan a maga küldetése. Van akinek el kell vegyülnie a többiek között. Van akinek meg el kell különülni. De ha így jobban tetszik, vannak kövek amiből az út épül, és vannak a kilométerkövek, és az egyéb jelző kövek. Minden egyes kőnek megvan a maga értelme. Mint ahogy egy ember sem születik hibába a világra.
Minden embernek megvan a maga küldetése. Van akinek el kell vegyülnie a többiek között. Van akinek meg el kell különülni. De ha így jobban tetszik, vannak kövek amiből az út épül, és vannak a kilométerkövek, és az egyéb jelző kövek. Minden egyes kőnek megvan a maga értelme. Mint ahogy egy ember sem születik hibába a világra.
vegyünk egy egyszerű példát.Mindenki egyediként és megismételhetetlenként kapott zöld utat.
A teljességben mindenkinek ugyanazon létjogosultsága van a létezés egészében. Egyikőnk sem több, vagy kevesebb a másiknál.
A küldetés téma igen érzékeny.... egy és ugyanaz mindenkinek: ébredés! Az egyéni különbség az, hogy honnan?-miből?
Minden az elfogadással kezdődik.
A dolgok értelmének keresése fáradtságos meló, előbb utóbb feladódik...hiábavaló...
Csak lenni, vagy nem csak lenni, ez itt a kérdés!
h
vegyünk egy egyszerű példát.
Egy ember ül a számítógép előttés keresi a dolgok értelmét.
Megpróbálja a tudatosság fontosságát körül írni.
Leírja,hogyan néz ki a tudasan megvalósított járásnak a mechanizmusa.
Hosszú hónapokat dolgozott már ezen.
Amikor pont kerül dolgozata végére, akkor gondol egyet és kipróbálja.
De folyton hasra esik. Nem álnak össze a dolgok.
És egyszer a hastályékról egy csikaró érzés, egy amolyan sürgető üzenet érkezik.
Az emberünk egy fél pillanat alat felpattan, és a dolgára siet.
Aztán a félreeső helyen immár nyugodtan arra gondol, hogy mit rontott el.
Kis idő mulva megint a számítógép elótt, átír néhány mondatt.
Megint megpróbál tudatos módon járni...
Megint hasra esik.
Aztán megszomjazik.
Feltápászkodik, kimegy a konyhába, iszik...
Visszaül a számítógép elé, kijavít néhány sort, kipróbálja, hasraesik...
Csöngetnek...
A postás volt.
Felöltözik, megy a polgármesteri hivatalba...
kedves csillagvirág...a csoda te magad vagy...és az, hogy képes vagy észrevenni mindazt, ami körülötted van, része a csodának....van, akinek katica száll az ujja végére, és képes elmerülni annak csodálatában hosszú hosszú időre, míg vannak, akik még a naplementét vagy a csillagokat sem veszik észre...minden azon múlik, miként tekintesz magadra, és mindenre, ami körülötted zajlik...nincs recept...te magad is bent ülsz a leveses kondérban...attól olyan finom