a csütörtöki izlandi vulkánkitörés hamufelhője...
... a felhők felett
Ismét kitört az Eyjafjallajökull (rövidebb nevén Eyjafjöll) tűzhányó Izland déli részén. A vulkán közel két évszázados szunnyadás után idén március 21-én aktivizálódott. Míg az akkori kitörés kevés füstöt és látványos tűzfüggönyt produkált (lásd a cikkben lévő első videón), addig az április 14-i aktivitás rengeteg vulkáni hamut lövellt a légkörbe. Emiatt jelentős korlátozásokat vezettek be a légiforgalomban, a hamufelhő pedig Magyarországig is elérhet.
Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője az [origo]-nak elmondta: a képen csak a hamufelhő legsűrűbb részeit látjuk. Ezt tényleg úgy kell elképzelnünk, mint például az avar égetésekor a kertből felszálló füstöt, sőt annál is sűrűbb. A ritkább részek kiterjedése jóval nagyobb, és a hamu egy része már a légkör második rétegének, a körülbelül 10 kilométer magasan kezdődő sztratoszférának az aljára is feljutott. Azt még nem lehet megmondani, hogy pontosan hogyan terjed tovább a felhő, de ha a szél olyan lesz, Magyarországig is eljuthat. Timár szerint az már biztos, hogy hazánkból is nagyon szép, szokatlanul vöröses naplementéket láthatunk a következő hetekben.
Az izlandi vulkánok a történelem során sokszor produkáltak a mostaninál is sűrűbb és messzebb jutó hamufelhőt. 1783-ban például a Laki vulkán kitörési felhőjét még Budán is észlelték, és ezt a kitörést tartják a 1783-84-es szokatlanul kemény tél okozójának. A vulkáni por- és hamurészecskék ugyanis akadályozzák a napsugárzás felszínre jutását, így az időjárás átmeneti hűlését okozzák.
Nagyobb kitörések is lehetnek
Egyelőre nem lehet tudni, hogyan folytatódik a vulkáni aktivitás Dél-Izlandon. A korábbi feljegyzések alapján az Eyjafallajokull aktivizálódását egy nagyobb vulkán, a Katla kitörése szokta követni. Ez már komolyabb következményekkel járna: sok jég olvadna el, ami áradásokat okozna.
Egy nagyobb izlandi vulkán tevékenysége egész Nyugat-Európára kihathat. A már említett Laki vulkán 1783-ban nagy mennyiségű gázt bocsátott a légkörbe, ami aztán füstködöt alkotott. A szmogot a nagy sebességű légköri futóáramlások (az ún. jet streamek) szétterítették, több európai országban változtatva meg az időjárás alakulását. Egy nagyobb kitörés akár 1 fokkal is lehűtheti a következő év globális klímáját. A Brit-szigeteken sokakat mérgeztek meg a vulkanikus eredetű gázok. A terméshozamok egész Nyugat-Európában visszaestek, éhínségek törtek ki - egyes történészek ennek okán a francia forradalommal is összekapcsolják a kitörést. A 18. századi festők tüzes naplementéket örökítettek meg.
A fotó és a cikk forrása:
http://www.origo.hu/tudomany/20100415