Elégia (Szívem, e nagy és bánatos gyerek)
szerző: Juhász Gyula
Szívem, e nagy és bánatos gyerek
Játékait elúnja néhanap,
A bábuk és rímek nem kellenek
S kemény neki a régi vaskalap
És untató a sok öreg remek
És semmi új az ódon nap alatt...
Szívem, a nagy és bánatos gyerek
Gügyögve szól magához, ideges,
Minek e sok, idegen emberek,
Az alkony és a hajnal mit keres?
________________________________
Angyal zenéje, gyertyafény -kincses kezem hogy lett szegény?