nem is kell visszamaszni, ha valamit tudunk akkor ugyis belinkeljuk
Ha emlékszel ezekre, akkor már "öreg" vagy...
- Téma inditó Spanky
- Kezdés dátuma
nem is kell visszamaszni, ha valamit tudunk akkor ugyis belinkeljuk
A kép alatt van egy sor: Kis négyszög, Link, Szerver1, kis négyszög. Na erre az utolsó kis négyszögre katt, és máris tölti (legalábbis nálam)
Nagyon jó volt nézni a 30-as évek Budapestjét,igazi korrajz,a fürdőrucik milyen visszafogottak!<META content=Word.Document name=ProgId><META content="Microsoft Word 12" name=Generator><META content="Microsoft Word 12" name=Originator><LINK href="file:///C:%5CUsers%5CIvan%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml" rel=File-List><LINK href="file:///C:%5CUsers%5CIvan%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx" rel=themeData><LINK href="file:///C:%5CUsers%5CIvan%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml" rel=colorSchemeMapping><STYLE> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:roman; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1610611985 1107304683 0 0 159 0;} @font-face {font-family:Calibri; panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-1610611985 1073750139 0 0 159 0;} @font-face {font-family:Consolas; panose-1:2 11 6 9 2 2 4 3 2 4; mso-font-charset:238; mso-generic-font-family:modern; mso-font-pitch:fixed; mso-font-signature:-1610611985 1073750091 0 0 159 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-unhide:no; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} a:link, span.MsoHyperlink {mso-style-priority:99; color:blue; mso-themecolor:hyperlink; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; colorurple; mso-themecolor:followedhyperlink; text-decoration:underline; text-underline:single;} p.MsoPlainText, li.MsoPlainText, div.MsoPlainText {mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-link:"Csak szöveg Char"; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.5pt; font-family:Consolas; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} span.CsakszvegChar {mso-style-name:"Csak szöveg Char"; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-unhide:no; mso-style-locked:yes; mso-style-link:"Csak szöveg"; mso-ansi-font-size:10.5pt; mso-bidi-font-size:10.5pt; font-family:Consolas; mso-ascii-font-family:Consolas; mso-hansi-font-family:Consolas;} .MsoChpDefault {mso-style-type:export-only; mso-default-props:yes; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </STYLE> Mindenképp egy olyan érdekesség, amit illendő megosztani másokkal is.
Budapest - Európa OÁZISA - reklámfilm 1936-ból!
<O
Különleges kincset rejt a svéd közszolgálati televízió, az SVT internetes archívuma. A felvételek között "Bada i Buda" - azaz Fürödj Budán!" címmel, egy 1936 nyarán készült, 11 perces Budapest turisztikai kínálatát bemutató filmre bukkanhatunk, amelyet a svéd filmhíradó riportere, Knut Martin készített. A film különlegessége, hogy először hosszasan a levegőből mutatja a magyar fővárost, aztán a riporter megérkezik a budaörsi (!) repülőtérre. A felvételek bemutatják a város nevezetességeit, különösen a budapesti fürdőket, amelyeket a riporter lelkes kommentárja a világ legszebb fürdőinek nevez, Európa legszebb városában. Valódi időutazásban lehet részünk a sok utcakép és a fürdőkben készített közeli felvételek láttán, és a filmből természetesen nem marad el a néptánc és a hímzett terítőket áruló matyó népviseletbe öltözött asszonyok sem.
<O
A turisztikai, történelmi és filmtörténeti szempontból egyaránt különleges film az alábbi link alatt tekinthető meg:
<O
http://svt.se/play?a=615931&from=tipsa
<O
<O
A bejövő
oldalon a "Bada i Buda" feliratra kell klikkelni! Betöltődés után magától elindul a film.
<O
(de aki csinos abban is hódító!)A népitánc,a népviselet,az öregnénik,mind-mind olyan jellegzetesen magyar!Tetszett,kösz.Mammut!
капитала будут стимулировать рабочий класс покупать все больше и больше дорогих товаров, зданий и техники. Толкая их тем самым для того, чтобы они брали все более дорогие кредиты, до тех пор, пока кредиты не станут невыплачиваемыми. Невыплачиваемые кредиты ведут к банкротству банков, которые будут национализированы государством, что в итоге и приведет к возникновению коммунизма.
К. Маркс, 1867г
vagyis:
A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak.
A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.
Karl Marx, 1867
Félig megvolnánk...
К. Маркс, 1867г
vagyis:
A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak.
A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.
Karl Marx, 1867
Félig megvolnánk...
Úgy látszik Marx mégsem volt annyira tudatlan, amennyire a rendszerváltás környékén mondták. Úgy néz ki újra kell olvasnunk...
Emlékeztetőül a film:
http://svt.se/svt/play/video.<WBR>jsp?a=615931&from=tipsa
Sziasztok Pajtások, valahol az archív svéd Budapest filmnél elmaradtam, amit azóta megkaptam én is emailen és nem győztem csodálkozni.
Igen, ahogy B.p. írja, az a kislány a film végén akkor talán 10 éves se volt, most minimum 90 éves, ha él.
Ennél már csak az volt számomra megindítóbb, mikor cirka ugyanebből az időből, de inkább még korábbról adtak le egy eredeti szintén kb. 10 perces úti reklám filmet Budapestről színesben (!!!) a pár éve megszűnt TNT csatornán (ma TCM), az amcsik készítették, az MGM úgy emlékszem, döbbenet volt színesben látni nagymamám fiatalkori Budapestjét, ott is főleg a fürdőket, meg az Operát, kávézókat, szállodákat, Hősök terét, stb., azóta se találom azt a kisfilmet, még a Rádaynak is írtam, kutassa fel a filmet, de füle bojtját se mozdította. Volt egy ilyen "antik" turisztikai sorozatuk, a műsorújságban sem szerepelt, két film közti kitöltőnek adták le a régi tízperces filmeket, volt archív Párizs, Athén, Berlin stb., tök véletlenül fogtam ki egyszer Budapestet, majd elájultam a gyönyörűségtől.
(Látta esetleg valaki közületek véletlenül ez a kisfilmet a 90-es évek derekán?)
Ahogy ebben a fekete-fehér svéd filmben, ott is látszott, hogy úgy volt, ahogy nagymamám mesélte valamikor (és most vonatkoztassunk el a sajnálatos politikai-történelmi szerepünkről): elegáns, gyönyörű polgári világváros volt, igazi európai nagyváros, nyugat, sehol a lekracholt emberek, sehol egy lepukkant városrész, sehol kosz, dzsuva, rendezetlenség, ám elegancia, derű, idill, már ami a város összképét illeti meg az akkori viselkedési stílust. És csak figyeljétek meg az emberek kinézetét, ruházatát, nem csak a fürdőruhát, de a köztéri képeket is. Meg a házakat, parkokat. Tudom, ott volt a nem látható nagy szegénység is, de van egy olyan érzésem látva e képeket, hogy az egykori hírhedt Mária Valéria telep nyomora ma már lakótelepi luxuskörnyéknek számítana, akkora a pusztulás és a romlás, főleg egyes régiókban, amit a mi szeretett pajtásias 40 év kommunizmusunknak köszönhetünk elsősorban (mert ami azóta itt elszabadult, az ott kezdődött) és ami a mi életünkben - de még utánunk is egy darabig - aligha kiheverhető. Hogy néznek ki ezek a helyek ma, amiket a filmen látni! Nem előnyükre változtak. Tudom, ebben sem vagyunk ártatlanok, mármint a kommunizmusban és mármint a nemzet, amit Garibaldi találóan idézett Marx apótól, az bizony ismétlődni látszik, egyszer megtörtént mert hagytuk és rossz oldalon álltunk, és talán megtörténik újra és újra, míg öntudatra nem ébredünk. A negatív beidegződések nyomon követhetők a békebeli világból a kommunizmusba jutásig és egész az átkos fenntarthatóságán át annak mai minden következményéig, úgymint a Pufi által is körvonalazott zsigeri lopás és köztulajdon prédálás, stb., tehát számomra a legnagyobb felismerés nem az volt a gengszterváltás idején, hogy milyen is volt az átkos kontra a nyugati világ, amiből kimaradtunk, hanem hogy milyenek is voltunk mi és vagyunk még most is.
Ja, és persze a tantuszra emlékszem, mennyit de mennyit használtuk a képeken látott telefonkészülékekhez, és nemzedékek nőttek fel és fognak felnőni úgy, hogy tantusz már rég nincs de a mondás megmarad: leesett a tantusz.
http://svt.se/svt/play/video.<WBR>jsp?a=615931&from=tipsa
Sziasztok Pajtások, valahol az archív svéd Budapest filmnél elmaradtam, amit azóta megkaptam én is emailen és nem győztem csodálkozni.
Igen, ahogy B.p. írja, az a kislány a film végén akkor talán 10 éves se volt, most minimum 90 éves, ha él.
Ennél már csak az volt számomra megindítóbb, mikor cirka ugyanebből az időből, de inkább még korábbról adtak le egy eredeti szintén kb. 10 perces úti reklám filmet Budapestről színesben (!!!) a pár éve megszűnt TNT csatornán (ma TCM), az amcsik készítették, az MGM úgy emlékszem, döbbenet volt színesben látni nagymamám fiatalkori Budapestjét, ott is főleg a fürdőket, meg az Operát, kávézókat, szállodákat, Hősök terét, stb., azóta se találom azt a kisfilmet, még a Rádaynak is írtam, kutassa fel a filmet, de füle bojtját se mozdította. Volt egy ilyen "antik" turisztikai sorozatuk, a műsorújságban sem szerepelt, két film közti kitöltőnek adták le a régi tízperces filmeket, volt archív Párizs, Athén, Berlin stb., tök véletlenül fogtam ki egyszer Budapestet, majd elájultam a gyönyörűségtől.
(Látta esetleg valaki közületek véletlenül ez a kisfilmet a 90-es évek derekán?)
Ahogy ebben a fekete-fehér svéd filmben, ott is látszott, hogy úgy volt, ahogy nagymamám mesélte valamikor (és most vonatkoztassunk el a sajnálatos politikai-történelmi szerepünkről): elegáns, gyönyörű polgári világváros volt, igazi európai nagyváros, nyugat, sehol a lekracholt emberek, sehol egy lepukkant városrész, sehol kosz, dzsuva, rendezetlenség, ám elegancia, derű, idill, már ami a város összképét illeti meg az akkori viselkedési stílust. És csak figyeljétek meg az emberek kinézetét, ruházatát, nem csak a fürdőruhát, de a köztéri képeket is. Meg a házakat, parkokat. Tudom, ott volt a nem látható nagy szegénység is, de van egy olyan érzésem látva e képeket, hogy az egykori hírhedt Mária Valéria telep nyomora ma már lakótelepi luxuskörnyéknek számítana, akkora a pusztulás és a romlás, főleg egyes régiókban, amit a mi szeretett pajtásias 40 év kommunizmusunknak köszönhetünk elsősorban (mert ami azóta itt elszabadult, az ott kezdődött) és ami a mi életünkben - de még utánunk is egy darabig - aligha kiheverhető. Hogy néznek ki ezek a helyek ma, amiket a filmen látni! Nem előnyükre változtak. Tudom, ebben sem vagyunk ártatlanok, mármint a kommunizmusban és mármint a nemzet, amit Garibaldi találóan idézett Marx apótól, az bizony ismétlődni látszik, egyszer megtörtént mert hagytuk és rossz oldalon álltunk, és talán megtörténik újra és újra, míg öntudatra nem ébredünk. A negatív beidegződések nyomon követhetők a békebeli világból a kommunizmusba jutásig és egész az átkos fenntarthatóságán át annak mai minden következményéig, úgymint a Pufi által is körvonalazott zsigeri lopás és köztulajdon prédálás, stb., tehát számomra a legnagyobb felismerés nem az volt a gengszterváltás idején, hogy milyen is volt az átkos kontra a nyugati világ, amiből kimaradtunk, hanem hogy milyenek is voltunk mi és vagyunk még most is.
Ja, és persze a tantuszra emlékszem, mennyit de mennyit használtuk a képeken látott telefonkészülékekhez, és nemzedékek nőttek fel és fognak felnőni úgy, hogy tantusz már rég nincs de a mondás megmarad: leesett a tantusz.
Sziasztok.Mostanába jutott nekem is eszembe ez a mondat de éredekes több idősebb is dolgozik nálunk ők nem emlékeztek.Már azt gondoltam biztos kitaláltam.Kösz még se vagyok szemilis.
Sőt, szinte egészen, csak nem a kommunizmus a cél, annál magasabb érdekekről van itt szó. Szegény Marx kispályás ehhez képest.
Ma este egy felettébb érdekes argentin dokumentumfilm ment a Dunán, sajnos csak ezt a 4., befejező részt láttam, de ez is bőven tanulságos volt. A világunkban régóta és máig is működő, nagy befolyással bíró titkos szervezetekről volt szó (szabadkőművesek, illuminátusok, és a mai részben a Skull and Bones, a Bilderberger-csoport és a CFR ismertetése), nos, ezek nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint a magánember uralmát az egész világ felett, ezt úgy értik, hogy tönkre teszik, gazdaságilag ellehetetlenítik az egyes államokat és kormányokat, meghasonlást váltanak ki a tömegekben, ellenségképet adva nekik, emiatt aztán forrong a világ és ölik egymást különböző nézetek, vallások és hatalmi törekvések stb. jegyében, egalizálják a pénzfajtákat, csődbe viszik a bankokat, a privatizálásokkal ellehetetlenítenek rétegeket és gyakorlatilag magát a demokráciát (ismerős?), vagyis véghezviszik a globalizálást, majd mikor kellően meggyengültek az országok kormányai, átveszik az irányítást. Kivonatosan ezt elemezte a narrátor közel egy órán át, hátborzongató volt hallani, pedig azért lehet tudni ezekről a dolgokról. Ha beütitek például a Trilaterális Bizottság kifejezést a Gugliba, érdekes cikkeket lehet találni a működésükről. Ezek túltesznek a kommunistákon, és még az u.n. kapitalistákon is. Mikor világgazdasági konferenciákat tartanak, vagy európai üléseket, amelyekről tudósít a világsajtó és a híradók, ők már előtte kastélyokban és luxushotelekben találkoznak, titkosszolgálati védelem alatt, hatalmas fekete hajóautókban ringanak a helyszínre és mindent megtárgyalnak és leosztanak előre, de nem nyilvánosan. Nagyjából így működik, erősen leegyszerűsítve.
De a pláne: kik (voltak) a tagjai ma e legutóbbi szervezeteknek: csak pár példa, ami eszembe jut, mert megjegyezhetetlen, amit itt felsoroltak:
David Rockefeller, a Wallenberg család, Henry Kissinger, Francois Mitterand, Ronald Regen, Jimmy Carter, Bush, Bill Clinton, Margaret Thatcher, Soros György, Járai Zsigmond, Károly herceg, Angela Merkel, Condoleezza Rice, Karl Habsburg herceg, a Coca Cola, Danone és számtalan világcég elnöke, a világ legnagyobb sajtóorgánumainak vezetői, elnökei, és így tovább.
Pajtások, daloljunk szép magyar hazánkról, előre...
oregseg?
Ne busuljatok!Oreg az orszagut nalunk csak az ido telik!Nosztalgiazzunk de ne nezzunk a tukorbe,mert eszunkbejut a mult.Udv.Peti.kiss
Ne busuljatok!Oreg az orszagut nalunk csak az ido telik!Nosztalgiazzunk de ne nezzunk a tukorbe,mert eszunkbejut a mult.Udv.Peti.kiss
Hm...régi szép idők
Az 1960-as évek végén játszották a moziban Milos Forman (akkor még csehszlovák) rendező filmjét: "Egy szöszi szerelme"
Én falusi lány vagyok, volt akkoriban minden faluban "mozi"
Volt egy jelenet benne, mikor a Szöszinek egy másodpercre kilátszott a cicije
Fiatalok ! Ti azt el sem tudjátok képzelni, micsoda lázba hozta ez a kis falu férfinépét!
Futótűzként terjedt a hír a férfiak körében, és sorok kígyóztak a pénztárnál !
Hát igen...sokat változott a világ !
Az 1960-as évek végén játszották a moziban Milos Forman (akkor még csehszlovák) rendező filmjét: "Egy szöszi szerelme"
Én falusi lány vagyok, volt akkoriban minden faluban "mozi"
Volt egy jelenet benne, mikor a Szöszinek egy másodpercre kilátszott a cicije
Fiatalok ! Ti azt el sem tudjátok képzelni, micsoda lázba hozta ez a kis falu férfinépét!
Futótűzként terjedt a hír a férfiak körében, és sorok kígyóztak a pénztárnál !
Hát igen...sokat változott a világ !
Én is láttam a filmet,tényleg hátborzongató volt!Pedig tudjuk hogy"Mi urunk a pénz"határoz meg mindent,es milyen kis pont egy ország ,egy nép,a nagy játszmában!Sokszor gondolok rá ,talán jobb hogy nem most vagyok fiatal!(Persze azért nem volna rossz!)
Igen Anikó, nagyon eldurvultak a hatalmi viszonyok és egyre durvább..Én is láttam a filmet,tényleg hátborzongató volt!Pedig tudjuk hogy"Mi urunk a pénz"határoz meg mindent,es milyen kis pont egy ország ,egy nép,a nagy játszmában!Sokszor gondolok rá ,talán jobb hogy nem most vagyok fiatal!(Persze azért nem volna rossz!)
Kicsit jelmezbál felé terelhetnéd. Pl. lányoknak kötelezően blúz és miniszoknya, esetleg forró nadrág, tűsarkú cipő, fiúknak farmer és egyenfehér ing...
Hasonló témák
