Ha emlékszel ezekre, akkor már "öreg" vagy...
- Téma inditó Spanky
- Kezdés dátuma
Figyelj csak szorgalmasan arra, ami ma van, mert én, a vénboszorkány mondom, hogy egyszer ezekből az időkből is legenda lesz!Jajj, én még csak 30 éves vagyok, úgyhogy a nagy hősi időkre még nem emlékezhetek...
Emlékszel a Győzikére? Az volt csak a színvonalas sorozat, ezek a maiak a nyomába sem érnek. Fogjátok mondogatni 2038-ban. :mrgreen:
Szerintem a szinvonal ......esik,es ez a gond.Talan nem lenne rossz tobbszor beszelni hogy is voltak a dolgok valamikor......nem gondolom hogy hatranyos helyzet provakalna.
Az idő múlásáról és a színvonal eséséről
Olvastam egy könyvet. Valamikor az 1940-es években adták ki, az a régész írta, aki Ur városának feltárásán dolgozott. Az elolvasott agyagtáblák tartalma alapján mesélt az 5000 évvel ezelőtti emberek életéről, nézeteiről, szokásairól. Az egyik rész, ami nagyon megragadt bennem, egy idős ember panasza volt. Elsorolta, hogy a "mai" fiatalok erkölcsei elkorcsosultak, a régi, nemes eszméket semmibe veszik, csak a léhaságnak élnek. Arra a következtetésre jutott, hogy a világot hamarosan a végromlásba fogják vinni. 5000 évvel ezelőtt! :mrgreen:
Olvastam egy könyvet. Valamikor az 1940-es években adták ki, az a régész írta, aki Ur városának feltárásán dolgozott. Az elolvasott agyagtáblák tartalma alapján mesélt az 5000 évvel ezelőtti emberek életéről, nézeteiről, szokásairól. Az egyik rész, ami nagyon megragadt bennem, egy idős ember panasza volt. Elsorolta, hogy a "mai" fiatalok erkölcsei elkorcsosultak, a régi, nemes eszméket semmibe veszik, csak a léhaságnak élnek. Arra a következtetésre jutott, hogy a világot hamarosan a végromlásba fogják vinni. 5000 évvel ezelőtt! :mrgreen:
A Cicavízió meséire emlékeztek-e?
Jó estét, Cicamica, beő,beő...Mazsola és a többiek, Kukori Kotkoda.... Ezek kicsit ember-ill.gyerekközelibbek voltak a mai meséknél. igaz a mai gyereket már nemigen kötik le, mert nem olyan mozgalmasak és ijesztők, mint a maiak, pedig kedvesek voltak.
Jó estét, Cicamica, beő,beő...Mazsola és a többiek, Kukori Kotkoda.... Ezek kicsit ember-ill.gyerekközelibbek voltak a mai meséknél. igaz a mai gyereket már nemigen kötik le, mert nem olyan mozgalmasak és ijesztők, mint a maiak, pedig kedvesek voltak.
He-he-he... Mi a gimiben Latin oran forditottunk egy hasonlo szoveget (azt hiszem, Cicerotol vagy valami hasonlo okori nagysagtol): az meg arrol beszelt, hogy a 'mai fiatalok' rovidre vagatjak a hajukat 'mint az ocska rabszolgak', es 'egyre rovidebb togakban jarnak'... az is az emberiseg bukasat josolgatta - igaz, ez utobbi csak kabe 2000 evet 'kesett'...:mrgreen:
Na és látjátok egyik se tévedett... Tényleg végromlásba dől, ami késik, nem múlik. Csak nézzetek körül.
Én még azon is csodálkoztam, Krúdy mennyire siratta a régvolt időket, midőn... a postakocsi így meg úgy, a régi hölgyek és régi lovagok, hol van az már, és a napfény is csak bágyadtan emlékezik ("a téli nap kisírt szemével nézek a gyönyörű múlt időkre..."), meg ilyenek, aztán mikor Herczeg Ferenc ment valamikor a mai Tárogató úton gondolataiba mélyedve, és elment arra egy (1) autó, felhorkant, miféle szörnyűség ez, miféle háborgatása az ember nyugalmának, hova vezet, milyen világ lesz ez, hát, mikor ezt a történetet hallottam, arra gondoltam, igaza volt, csak az a különbség, hogy manapság naponta több száz, több ezer ilyen felháborító nyugalomzavaró dúlja fel az életünket. És tényleg baromi stresszes és zavaró folyton hallani, kerülni, áradatukban létezni. Attól, hogy ma ez van és ez a természetes, ez mégsem normális szerintem.
És az ókoriaknak is igazuk volt. A fiatalok általában bohók és többnyire hülyék, az érettebbek meg már szeretnének a rövidebb hátralévő idejükre normálisabban, bölcsebben élni, és ebben nagyon zavaró a sok hülye fiatal, aki még nem tudja a dolgokat, azonban dominál életkoránál fogva, többnyire nincs teklintettel az idősebb generációkra (engem pl. úgy neveltek, más se volt, mint a tekintettel levés, ma meg kapok a pofámba, tojnak a fejemre az újkori kis taknyok), és az idősebbek joggal türelmetlenebbek, nincs idejük kivárni, míg a marha fiatalok fejelágya benő.
Ilyetén módon se 5000, se 2000 se 70-100 évvel ezelőtt nem állt módjában az emberi társadalmaknak normálisnak lenni és azokban normálisan élni, ezt tükrözik ezek a mainak is pont beillő ókori panaszok. Fiatalok mindig voltak és nem sokban különböztek koroktól függetlenül (csak azt hiszik, ettől aztán méghülyébbek). Az ember maga meg nem "fejlődött" semmit, pontosan ugyanolyan gyarló és kicsinyes, mint Seneca korában (Senecát ma is kikészítenék és elhallgattatnák), az összes Shakespeare vagy Moliére drámát át lehetne ültetni a mai korba, így tovább... Fejlődni a technika fejlődött, emberi fejlődés csak egyénenként egy életcikluson belül képzelhető el, legalábbis eddig így volt, manapság nem nagyon indulnak el ezen az úton az egyének.
Szemben az állatvilággal, ahol az állatok pici korukban elbűvölőek, bájosak, játékosak, majd hamar felnőnek és helyt kell állniuk az életbenmaradásért való kűzdelemben, de legtöbbjük még akkor is helyes (macskafélék, kutyafélék, medvék, majmok, vizilovak, elefántok stb.), az ember piciként többnyire csak a szüleinek, rokonainak helyes, kétségtelen, vannak bájos gyermekek, de manapság legtöbbjük már kicsi korban fogyasztói csemete, önző, követelőző, agresszív és ellenszenves, később meg egészen kibírhatatlan, akár a tógája túl rövid, akár csimbókos tarajjal a fején bamba arckifejezéssel sztárkodik valamelyik csillagszületik sztárvetélkedőben vagy bolyong a plázában mobiltelefonnal az agyában, és a valós veszély tényleg az, legalábbis a hazai állapotokat látva, hogy felnőttkorukra valóban aggasztó a hülyének maradás esélye minden eddigi korral szemben, ezt a mai világ produkálta. Az oktatás és emberi tudás t.képpen sose volt cél, de ennyire kevéssé mint most, erre talán nem volt még példa.
A világ meg romlásba dől, mert elkezdődött, van és vége lesz, mint mindennek. Más kérdés, erre mennyire segít rá a mai kor embere.
Én még azon is csodálkoztam, Krúdy mennyire siratta a régvolt időket, midőn... a postakocsi így meg úgy, a régi hölgyek és régi lovagok, hol van az már, és a napfény is csak bágyadtan emlékezik ("a téli nap kisírt szemével nézek a gyönyörű múlt időkre..."), meg ilyenek, aztán mikor Herczeg Ferenc ment valamikor a mai Tárogató úton gondolataiba mélyedve, és elment arra egy (1) autó, felhorkant, miféle szörnyűség ez, miféle háborgatása az ember nyugalmának, hova vezet, milyen világ lesz ez, hát, mikor ezt a történetet hallottam, arra gondoltam, igaza volt, csak az a különbség, hogy manapság naponta több száz, több ezer ilyen felháborító nyugalomzavaró dúlja fel az életünket. És tényleg baromi stresszes és zavaró folyton hallani, kerülni, áradatukban létezni. Attól, hogy ma ez van és ez a természetes, ez mégsem normális szerintem.
És az ókoriaknak is igazuk volt. A fiatalok általában bohók és többnyire hülyék, az érettebbek meg már szeretnének a rövidebb hátralévő idejükre normálisabban, bölcsebben élni, és ebben nagyon zavaró a sok hülye fiatal, aki még nem tudja a dolgokat, azonban dominál életkoránál fogva, többnyire nincs teklintettel az idősebb generációkra (engem pl. úgy neveltek, más se volt, mint a tekintettel levés, ma meg kapok a pofámba, tojnak a fejemre az újkori kis taknyok), és az idősebbek joggal türelmetlenebbek, nincs idejük kivárni, míg a marha fiatalok fejelágya benő.
Ilyetén módon se 5000, se 2000 se 70-100 évvel ezelőtt nem állt módjában az emberi társadalmaknak normálisnak lenni és azokban normálisan élni, ezt tükrözik ezek a mainak is pont beillő ókori panaszok. Fiatalok mindig voltak és nem sokban különböztek koroktól függetlenül (csak azt hiszik, ettől aztán méghülyébbek). Az ember maga meg nem "fejlődött" semmit, pontosan ugyanolyan gyarló és kicsinyes, mint Seneca korában (Senecát ma is kikészítenék és elhallgattatnák), az összes Shakespeare vagy Moliére drámát át lehetne ültetni a mai korba, így tovább... Fejlődni a technika fejlődött, emberi fejlődés csak egyénenként egy életcikluson belül képzelhető el, legalábbis eddig így volt, manapság nem nagyon indulnak el ezen az úton az egyének.
Szemben az állatvilággal, ahol az állatok pici korukban elbűvölőek, bájosak, játékosak, majd hamar felnőnek és helyt kell állniuk az életbenmaradásért való kűzdelemben, de legtöbbjük még akkor is helyes (macskafélék, kutyafélék, medvék, majmok, vizilovak, elefántok stb.), az ember piciként többnyire csak a szüleinek, rokonainak helyes, kétségtelen, vannak bájos gyermekek, de manapság legtöbbjük már kicsi korban fogyasztói csemete, önző, követelőző, agresszív és ellenszenves, később meg egészen kibírhatatlan, akár a tógája túl rövid, akár csimbókos tarajjal a fején bamba arckifejezéssel sztárkodik valamelyik csillagszületik sztárvetélkedőben vagy bolyong a plázában mobiltelefonnal az agyában, és a valós veszély tényleg az, legalábbis a hazai állapotokat látva, hogy felnőttkorukra valóban aggasztó a hülyének maradás esélye minden eddigi korral szemben, ezt a mai világ produkálta. Az oktatás és emberi tudás t.képpen sose volt cél, de ennyire kevéssé mint most, erre talán nem volt még példa.
A világ meg romlásba dől, mert elkezdődött, van és vége lesz, mint mindennek. Más kérdés, erre mennyire segít rá a mai kor embere.
Nem, nem Kuroszava volt, majd megnézem, mert egyszer könnyelműen ismételték a Duna TV-n én meg aljas módon felvettem videóra, hehehe!
A legnagyobb erénye egyébként ennek a filmnek a gyönyörű tájon kívül a gyönyörű zenéje volt.
Meg az elgondolkodtatás, mennyi apróság miatt "kidőlünk", pedig a sors alapjában véve "eléggé kegyes" hozzánk.
Nem, nem Kuroszava volt, majd megnézem, mert egyszer könnyelműen ismételték a Duna TV-n én meg aljas módon felvettem videóra, hehehe!
A legnagyobb erénye egyébként ennek a filmnek a gyönyörű tájon kívül a gyönyörű zenéje volt.
Meg az elgondolkodtatás, mennyi apróság miatt "kidőlünk", pedig a sors alapjában véve "eléggé kegyes" hozzánk.
Igazad van, utánanéztem, Sindo Kaneto filmje (1960), ő rendezte az Onibabát is.
Valóban kidőlünk sokszor apróságok miatt, de ebben a fimben a víz maga az élet volt, az életbenmaradás legfontosabb kelléke, amihez csak kínkeserves kűzdelemmel jutottak hozzá. Ezért volt drámai a víz kidőlése.
Sajnos a csihi-puhi filmek világában nem nagyon találunk általatok emlegetett filmeket.A feszültségteremtés és az emberi küzdelem mesterművei. De emlékszünk rájuk ( szerencsénk, hogy nekünk van mire).Néha itt-ott ismétlik őket és akkor én is ott ülök a tv előtt és felveszem, hogy elő tudjam venni olykor.
Jut eszembe (bocsánat a többszöri hozzászólásért) a Kis vakond története: Imádtam! Most jónéhányt megtaláltam és letöltöttem a youtube-ról.
Sziasztok!
Nagyon szeretem a meséket, kiskoromban pedig egyenesen rajongtam értük. Így engem is nagyon elszomorít, hogy mostanában nemcsak a kis bájos, szelíd mesefilmek hiányoznak, de a képzeletet fejlesztőek is. Itt értem a már említett kis vakond című mesét, ugyanis, ha emlékesztek rá az hang nélküli mesefilm volt, de mégis mindenki értette. Igaz mindenki a saját íze szerint, de épp ez volt benne a jó. És most? Most a 3 éves unokatestvéremnek nem tudok válaszolni arra a kérdésére, hogy a mesében az a ijesztő valami (ami valójában egy szörny) miért vágja le a másik bácsi fejét.
Nagyon szeretem a meséket, kiskoromban pedig egyenesen rajongtam értük. Így engem is nagyon elszomorít, hogy mostanában nemcsak a kis bájos, szelíd mesefilmek hiányoznak, de a képzeletet fejlesztőek is. Itt értem a már említett kis vakond című mesét, ugyanis, ha emlékesztek rá az hang nélküli mesefilm volt, de mégis mindenki értette. Igaz mindenki a saját íze szerint, de épp ez volt benne a jó. És most? Most a 3 éves unokatestvéremnek nem tudok válaszolni arra a kérdésére, hogy a mesében az a ijesztő valami (ami valójában egy szörny) miért vágja le a másik bácsi fejét.
Milyen érdekes a Lili bárónő volt az első igazi szinházi előadás amit láttam életemben. Gozmány György és Raffael Márta főszereplésével. Ma már tudom, hogy a Márta kinnmaradt Németországban és a Cirmi meg mint a Kéry Edit férje halt meg, ha ez egyáltalán érdekel valakit is. Na akkor tanultam meg a Cigarettakeringőt, ami ma már szentségtörő szövegével még indexre is kerülhet, Kis cigaretta valódi finom, Füstje oly édes és enyhe mint az a rózsaszirom, Szippantani jó, de vége hamar, Csacsi mind aki többet akar stb... A jó istenit tegnap volt 1957-ben.
Pufi! Persze, hogy emlekszem legalabb is en,
de emlekszel melyik volt a masik? A Karadi Katalintol a "Hamvazo cigaretta veg" az sem volt semmi!Hasonló témák
