Hisztek a jóslásokban?Konkrétan a neten keresztüliekben?

Asperrimus írta:

Én a magam részéről - annak tiszteletben tartása mellett, hogy szabad ember lévén, úgy jársz el, ahogyan helyesnek tartod - óva intenélek, hogy a jövődet asztrológusoktól, jövendő mondóktól, egyebektől próbáld megtudni!
1.Ha a jövődet szeretnéd megtudni, akkor abban kell hinned, hogy az életpályád előre el van döntve, vagyis az események csupán megtörténnek veled, vagyis sodródsz az árral. Ez egy meglehetősen kiábrándult életszemlélethez vezet, amikor az ember nem akar küzdeni a jövőjéért, mert felesleges, hiszen előre meg van írva, avagy a karmából nem lehet kitörni - ki milyen háttérből jön. Ha körül nézel a világban, azt láthatod, hogy a sikeres emberek zöme úgy áll hozzá az élethez, hogy nem hagyja a lehetőségeket elúszni, arra várva, hogy úgyis az lesz, aminek lennie kell. Vagyis, úgy gondolom, hogy aki azt gondolja, hogy a jövője már egy lejátszott meccs, annál előbb-utóbb beindul a sült galamb-effektus. Nézd meg például Indiát, hányan vannak, akik azért küzdenek, hogy kitörjenek a nyomorukból? Küzdenek, de nem a kitörésért, hanem a megmaradásért, és közben azt gondolják, hogy nekik csak ez lehet a sorsuk.
2.Egyáltalán nem gondolom, hogy ártatlan és veszélytelen dolog jósokhoz, csillagjósokhoz fordulni segítségért. Nem hiszek abban, hogy ezek az emberek mind csalók. De abban hiszek, hogy némelyek a tevékenységükkel valóban kényszerpályára tudnak állítani egy emberi sorsot, amelyik a látogatás előtt még nem volt azon.Egy példát tudok mondani is. Volt egy szobafestő ismerősöm, aki egy asztrológusnőnek festette a lakását a társával. A nő megkérdezte mindkettőt, hogy mikor születtek, s mikor megtudta, kijelentette, hogy ők ketten nem jönnek ki egymással, mert ellenkező csillagjegyűek és érthetetlen, hogy eddig hogyan tudtak együtt dolgozni. Megkérdezte azt is, hogy a felesége mikor született, és hasonló megállapításra jutott: a csillagjegyeik ütköznek. Ez az ember azt mondta nekem, hogy soha nem hitt az ilyesmiben azelőtt. Mégis az történt, hogy az üzlettársával úgy összevesztek, hogy soha többé nem dolgoztak együtt,amikor utoljára találkoztunk, még mindig határozottan fennállt a rossz viszonyuk, pedig előtte évekig együtt dolgoztak. Hasonló dolog történt a házasságával is: pár héten belül összevesztek, különköltöztek és hamarosan elváltak vagy húsz évnyi házasság után, pedig előtte jól kijöttek egymással. Én meg vagyok arról győződve, hogy ha nem találkoztak és beszéltek volna ezzel a nővel, mindez nem történt volna meg velük. Persze, ez a véleményem, bebizonyítani nem tudom.

Kattints a kibontásához...

cinci68 írta:

Van egy pár oldal a neten , ahol asztrológus ,kártyavetők,stb jósolnak,ingyen.Mi a véleményetek erről,bejött már valakinek? Esetleg tud közületek is valaki jósolni?

Kattints a kibontásához...

Asperrimus írta:

.....Ma már azonban kifejezetten ártalmas dolognak tartom mind az asztrológiát, ....

Maga az asztrológia hogy lehet ártalmas? Állítólag a négy szent tudomány egyike. Az, hogy sok asztrológiával foglalkozó személy e témában nincs professzionális szinten és valóban favágást csinál, elfogadom, mert én is láttam már több olyan horoszkóp elemzést pár éve 15 000 Ft-ért, amit bárki a könyvekből ki tudott volna ollózni. Aki nem ért hozzá, észre se veszi, hogy 20 oldalon keresztül nem kapott semmit. Jó kezekben viszont sokat lehet vele segíteni.
....a jövő nem tudható. ..

Szerintem pontosan tudható, ha megnézem ki hogy gondolkodik, pontosan olyanok lesznek a tapasztalatai.

Különösen nem hiszek abban, hogy a Földön élő emberek feloszthatóak tizenkét csoportba az állatövi jegyeknek megfelelően, ahogy abban sem, hogy a születésekor aktuális csillagállásból ki lehet olvasni bármit is az ember személyes sorsából.

Elfogadom, ha nem hiszel benne....akkor talán nem az asztrológiát kellene kidobni. A valódi asztrológia nem erről szól, amit itt írtál. Amúgy ki lehet olvasni, más kérdés, hogy az asztrológusok zöme ehhez nem ért.

Abban azonban biztos vagyok, ha valakinek megcsinálják a horoszkópját és az illető elfogadja azt, akkor az valóban beteljesedhet. De ez nem a jövő tudása, hanem a jövő kényszerpályára állítása, ami sokkal jobban emlékeztet az átokra, mint bármiféle tudományra, vagy természetfeletti látásra, kijelentésre.

Mindenért, amit tapasztalok én vagyok a felelős. Mindenért. azért, mert minden belőlem indul ki. Tudni a jövőt azok akarják, akik nem tudják, hogy ők teremtik maguknak. Nem tudják, hogy hatalmukban áll eldönteni, kiválasztani milyen élményeket akarnak megtapasztalni. Nem mondom, hogy ehhez nem kell változni és nem kell önismeret, de főleg a materialista szemléletet feladni.

Kattints a kibontásához...

daibo írta:

Kedves Jessi!
Azt látom, hogy a te szemléleted és az én szemléletem között alapvető különbségek vannak. Ez még önmagában nem probléma, sőt, kifejezetten hasznosnak találom.

Én hiszek az emberben és abban hogy mindenkinek teremtő ereje van. Az más kérdés, pl önismeret kérdése (ez is az én választott hitem), hogy ki mennyire használja ezt az erőt tudatosan. Sokan úgy hiszik, nekik ilyen nincs. Legyen hitük szerint.

Azt is hiszem, hogy a saját életemért én vagyok a felelős, minden másodpercemért én vagyok a felelős, akár tudja a logikám az ok okozatot követni, akár nem.

Nem hiszek rajtam kívüli dolgokban, fix dolgokban. Abban hiszek, hogy a jövő nincs kész, és van beleszólásunk, nem is kevés. Azt is mondhatom, a saját életembe kizárólag nekem van beleszólásom, senki másnak.

Igen én is hittem egy darabig, hogy nincs mit tenni, mert az akhasában le van írva. Nagy megkönnyebbülés volt felszabadulni ez alól az előre rögzített hiedelem alól.

Sok bölcs tanítja velünk, hogy előbb a gondolat van, utána a tapasztalás, materializáció. Egyenlőre maradok a gondolat teremtő erejénél. Márcsak azért is, mert a kvantumfizika is azt állítja, hogy a jövőből teremtődik a jelen. Ld. Mi a csudát tudunk a világról... c. film második része. Az első részt is szívből ajánlom mindenkinek De ha holnap valaki hasznosabbat mond, lehet azt fogom követni. A hitek, hiedelmek változtatása automatikusan más tapasztalással jár.

Isten és Univerzum. Talán előbb azt lenne hasznos tisztázni, kinek mit jelent ez két betűsor. Csak azért, hogy ugyanarról beszéljünk és ne beszéljünk el egymás mellett.

Azt is hiszem, hogy olyan jelentős esemény, mint születés vagy halál (erről is sajátos szemléletem van mindenki maga dönt. Azt nem mondom, hogy tudatosan. De senki nem "szed ki" senkit. Nincs ilyen az én világomban.

Én már nem hiszek rajtam kívülálló hatalomban. Erről szól az önismeret. Ismert meg önmagad. Ha megismered magad megismered az egész világot. Több ezer éve tanítják.

Más-más szemléletről van szó. Mindenki maga dönti el, melyiket követi. Szintén a hiedelmei alapján
üdv daibo

Kattints a kibontásához...

Jessi írta:

Elkell ismernem, hogy nagyon kellemes a rezgésed! Ebből adódóan az írásod is.
Mégis kell veled egy kicsit tisztáznom néhány nézőpontot, hogy ki mit ért azon, hogy hit.
Teljesen egyetértek, előbb a fogalmakat tisztázni, hogy tudjuk ki miről beszél.
Hit alatt én értek minden egyetértést, meggyőződést, kijelentést, állítást, mindent, amire azt mondom:igaz, vagy úgy van.
Azt is tapasztaltam, hogy a probléma mindig az egyetértések miatt van, valamihez való ragaszkodásban történt megragadás miatt.

Amit itt leírtam, az nem az én hitem, hanem a mi tapasztalatunk. Azoké az embereké, akik az elmúlt 16 év alatt megfordultak nálam.
A visszajelzésekből ítélve nem dolgoztam rosszul. Nem szoktunk semmiféle dogmákat, mások által kitalált és betanított nézeteket vallani. Csak mindössze nézzük a múltat a jelent és a jövőt, valamilyen életbeli probléma kapcsán.

Innen tudom mondani, hogy nem érdekel minket semmiféle Akasha, felőlünk akár lehet és akár nem lehet a létezése, csak az van, ami előttünk áll, a jelenlévő feljegyzett problémái, amik betegítenek, betegítenek és ismét csak betegítenek..

Az én szemléletem szerint: a fizikai test önmagától soha nem beteg, mindig a gondolkodás a beteg, ami persze kivetítődik -önismeret=tudatosság hiányában a fizikai testre is, majd tágabb környezetre is.

Mégis azon kapjuk magunkat, hogy a létközbe, akit elviszek oda, azt látja, hogy nem ő döntött úgy, hogy hová születik le ismét, hanem már a tervet készen kapja.

Mi lenne, ha feltennéd a kérdést: ki döntött? Lehet ez még egyszer se történt meg.
Mindig az történik pl: hogy én azt akarom, azt szeretném és mindig máshogyan történik az életünk.

Az én szemléletem szerint a történések pontosan követik az adott személy hiedelemrendszerét. Nincs önismeret és ezáltal azt se tudják az emberek mi mindenben hisznek.

Márpedig azt nem állíthatja senki, hogy olyat akarhattam, hogy nekem negatív legyen, de nézhetnénk bárki mást is.

Akkor kilehetne jelenteni, hogy senki sem képes akarni semmi normálisat, csak mindig valami nagyon negatívot?

Nem. Határozottan nem a válaszom. Csak itt van egy információhiány, mégpedig az,hogy a figyelemnek teremtő ereje van. Ahol a figyelmed, ott a világod.

Amiért persze nem tudunk az életünk menetébe beleavatkozni, azért csak mi vagyunk több ezren, több millióan a vétkesek?

Volt már olyan, hogy több millió emberrel szemben valaki azt mondta, nem a föld a világ közepe, hanem a nap. Nem biztos, hogy a bégetés visz befele, sőt, épp fordítva van szerintem.

Gondolok én itt azokra, aki hajléktalanok lettek és nem akartak a házuk tulajdonosai maradni. Inkább a hajléktalanságra vágyakoztak?
Vagy arra az emberre is gondolhatnék, aki nem tudja kifizetni a rezsit és kikapcsolja a szolgáltató a szolgáltatást.

De megnézhetjük azokat is, akiknek betegen született a gyermeke, talán akarták a bajt saját maguknak?
Vagy olyan "gyengék", hogy nem akartak maguknak semmiféle jót?

Ezek tartalmi dolgok, már okozatok. Sokáig nekem se voltak a helyén az ilyen tartalmak és állandóan nyitott kérdéseim maradtak. Ami nekem segített az a Seth információ (Seth megszólal, Seth könyve, A psziché természete, A személyes valóság természete)
Csak ajánlani tudom mindenkinek, soha sehol nem találkoztam ilyen képlékeny, változatos, izgalmas, tág világképpel. Ahol nincs lent és fent, kint és bent, elől és hátul, hiszen attól függ honnan nézzük.
Előtte észre se vettem mennyire lineáris (múlt jelen jövő és társai) a gondolkodásom, hitem ellenére mennyire materialista még mindig. És nem mondom, hogy könnyű ezzel szembenézni, de bevállalom, mert amíg ellenállok lehetek szép és okos, de egy tapodtat se vagyok beljebb. A cél ismerd meg magad, befele vezet.
El lehet gondolkozni azon, hogy mégis kell lennie valami más erőnek a közelben, aki, vagy ami beledumál az életünkbe.

Nem, nincs rajtunk kívül semmi. A Course in Miracles (Csodák könyve) ezt így fogalmazza meg:

"Egyes egyedül gondolataid okoznak neked fájdalmat. Egyetlen elméden kívüli dolog sem sérthet meg vagy árthat neked semmi módon. Belőled indul ki minden, ami uralkodhat rajtad és elnyomhat. Egyedül te alakítod sorsodat. A világon semminek (és teszem hozzá senkinek) nincs hatalma arra, hogy beteggé, szomorúvá, gyöngévé vagy elesetté tegyen."

Sok időbe telt, mire rájöttem, hogy szó szerint értendő.)

Nem akarom senkinek a hitét megrendíteni, mindenkinek jogában áll bármit hinni, mégis felmerül a kérdés, hogy akkor mi az igazság?

Végső igazság nincs, ahány ember annyi igazság, ahány hit hiedelem annyi igazság. Én őszinteségre cserélném, az nem olyan félrevezető. Talán.
Ki akarja nekünk embereknek a rosszat?

Senki.

Egy betegség, baleset, szeretteink elvesztése idő előtt, azt nem akarhatja senki, mégis bekövetkezik.

Minden helyzet értünk van és nem ellenünk.

Az elmúlt 16 évben csak a jövőbelátással foglalkoztam és mindig azt hallom a jelentkezőktől, hogy bizony nekik semmiféle kérdést nem tett fel senki, hogy hová és kihez szeretnének leszületni,
milyen életet szeretnének élni?

Lehet még nem hangzott el az a kérdés, ki döntötte ezt el számodra.

Amikor "végignézzük" a meghalását valakinek az előző életétől a jelen életéig, egészen átmegyünk a létközbe is, azon át vissza a fogantatásig és a jelen napjainkig, akkor hogy lehet az, hogy valaki betervez magának úgy bármit is, hogy nem is tud róla, miközben látunk és tudunk mindent, amikor "nézzük" mélyhipnózisban?

Hmm... A hiedelemrendszer szűrő is. Ha lineáris a gondolkodás vagy inkább amilyen a gondolkodás, olyan a tapasztalat. Erre a Seth szövegekben a válasz. Szerintem.) De lehet tévedek.

Életében hiába tiltakozik valami ellen, ha megvan írva, akkor nem is tehet semmit sem. Ezt nem én találtam ki, hanem ezt tapasztaljuk amióta ezzel a témával foglalkozok.

A kulcs itt a kétely, mi van akkor, ha nincs is megírva, ha ez nem igaz, akkor mi lehet igaz helyette?
Tehát, amiről én beszélek, azt nem egy előadáson hallottam, hanem az elmúlt 16 év alatt engem felkereső emberek szájából hallottam, hogy nem ő irányítja a saját életét, hanem egy fény közli vele, hogy menjen leszületni.

Érdemes itt tovább kérdezni.

Ez a 16 év nem úgy értendő, hogy hébe-hóba valaki betévedt hozzám, hanem szinte minden napra jutott egy-egy ember, akinek olyan problémája volt, amivel egyedül nem tudott megbirkózni. Én erről beszélek és nem a hitemről.

Én csak azt hiszem el, amit látok, vagy megtapasztalok. Amikor ez megváltozik, akkor elkezdem a megváltozottat hinni. Nekem nem mások mondták, vagy olvastam valahol, amit valaki kitalált és jó pénzért eladta a könyvet.

Én nem szeretek időt tölteni azzal, hogy olyasmit találjak ki, amit mások már megtettek. Épp elég a gyakorlatban észrevenni a több ezer éves tanítások "igazságtartalmát"

Azt is meg kell említenem, nem dicsekvésből, hogy az elmúlt 16 év alatt
37 tanfolyamot végeztem el, ami között volt több olyan is, ami egy éves időtartamú volt. Hátra van még a legsürgősebbeket említve 8 képzés, amit sürgősen elakarok végezni.
Az említett mennyiségű tanítások között akadt szép számmal neves oktató is. Mégsem tőlük tanultam azt, amit leírtam, hanem tapasztaltam másokkal együtt az évek folyamán.
Ezért úgy gondolom, hogy én már kijártam az általad említett iskolákat, talán többet is, (sok szakmám is van a hétköznapi életben).
Inkább hozzám kellene járni tanulni másoknak.

Kattints a kibontásához...

Babyface90 írta:

A netes jóslásokban nem hiszek,viszont a személyes találkozókon megtett jóslásokban igen.SAzerintem lehetséges.

Kattints a kibontásához...