Szia Soma!
Erre szeretnék reagálni, ugyanis voltam Mooji Satsangon a Skype-os verzión, és akkor leírnám az ottani tapasztalataimat, hogy ha vannak kételyeitek, akkor eloszlassam kicsit, már amennyire "feladatom" ez.
Belinkelném akkor az első magyarországi satsangot, ahol elsőként tettem fel neki kérdéseket..., előre megírt kérdésekkel készültem (tolmácsok voltak jelen, ők fordították a kérdéseket és a válaszokat, kicsit pontatlanul, de aki megérti az angol választ, érti a pontos válaszát és Moojinak
az első kérdésem kicsit bonyolultra sikerült ami az angol átfordítását illeti...
)
Amit tudni kell, illetve szeretnék megosztani, elmondani nektek, mint személyesen résztvevő, aki ott volt és megélte ezt az egészet kérdezőként, az az, hogy utólag jöttem rá, hogy nem értettem pontosan mi a "feladat". Én mindenáron kérdezni akartam dolgokat, ha már itt vagyok használjam ki a lehetőséget... DE Mooji többször is kihangsúlyozta nekem, hogy NEM VÁR EL KÉRDÉST. Ha van kérdés, akkor tegyük fel neki, ha akarjuk, de ő nem várja el... S én csak a kérdésekre fókuszáltam, hogy mit és hogyan kérdezzek meg, mivel kell tisztában lennem, stb..., és átsiklottam afelett, hogy valójában NEM VOLT KÉRDÉSEM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ez alatt azt értem, hogy a kérdések nem az Önvalómból eredtek, hanem az elméből. De nekem, mint Önvalónak nem volt kérdése... Ez utólag tudatosult bennem... Hiába tettem fel kérdéseket és kaptam rá válaszokat, abban a 40 percben, lekapcsolt az agyam, semmire nem emlékeztem, se kép, se hang..., csak az a belső nyugalom, csend, ami körbejárt... Semmi, de semmi nem maradt meg bennem az ég világon akkor, a Satsangon... S ezért siklottam át a lényeg felett, mert nem volt kérdésem egyáltalán, de én akartam feltenni kérdéseket, az elme által..., pedig Mooji többször is próbált rávezetni arra, hogy ő nem vár el semmit, nem vár el kérdéseket...
Soma! Amit leírsz itt Moojival kapcsolatosan, a te hitvilágod, nézeted, nem vitatom, legyen meg a te akaratod szerint... De ha megengeded azt, hogy leírjam a véleményem, akkor azt gondolom a szavaidból kivéve, olvasva a sorok között, hogy teljesen másról beszélsz, ami az egó témát illeti... Nem ugyanarról beszélünk... Teljes mértékben "cáfolom" azt, amit lentebb fogalmaztál meg. Nagyon félre ismered Moojit, vagy egyáltalán nem vagy tisztában a Satsangok tartalmával, amiről beszél, amiről szó van.
Nem értem mi történt benned, veled... Ellentétben állnak a korábbi hozzászólásaid a mostaniakkal... Nem értem mi ez a nagy ellentét, kettősség most benned..., mi ez a "személyes támadás" olyan irányába, akit NEM ismersz, akinek a mondanivalóját FÉLRE értelmezed...
Bonikával is volt sok eszmefutás váltásod, számtalanszor beszéltünk a létezésről, a jelenlétről, hogy Itt és Most... és számomra az derült ki, hogy nagyon nem érted mit is jelentenek ezek a dolgok, teljesen félre vannak értelmezve...
vegyük pl. a Mooji féle satsangot...ott ül pár tucat ember, és hallgatja, amint egy kipárnázott fotelből, egy láthatóan jól táplált ember, a modern technika vívmányába (mikorfon) beszélve szól a "nagyérdeműhöz", kérve őket, hogy ugyan adjanak már fel mindent (de ne csak úgy tessék lássék módjára, hanem tényleg) és bízzák rá magukat a létezésre...(hisz láthatóan nála is működik...nem dolgozik, csak egész nap beszél, és lám mégis milyen szép pocit növesztett)...ne érezzenek kísértést az emberek arra, hogy visszatérjenek a társadalomba, hogy dolgozzanak, hogy láthassák a kirepült gyermekeiket, higgyék el, jó az a három év ashram itt Indiában...inkább legyenek (hajszál nélküli) függő szemgolyók a térben, amihez nem kapcsolódik agy...komolyan, ehhez hasonlatos blődségeket az ATV szokott sugározni vasárnaponként...az a szomorú, hogy ezek után a terem nem ürül ki egyből...mert egy "tanítótól" a hasonló sületlenségek is "szent" szavakként hangzanak...le is tette a hölgyike a mikrofont hamar...mert választ nem kapott a kérdésére, csak hablatyolást...szóval az ehhez hasonló spirituális klisék miatt nem veszi be a gyomrom többé a bestseller megvilágosodottak mondókáit...világvallásokból, tudományos életből, pszichológiai kutatásokból, és még isten tudja honnan összeollózott áltudományos semmitmondó mondatokkal tömik az emberek fejét, akik cserébe még az ételt is hajlandóak "megtermelni" neki...(gondolom a satsang sem volt ingyen)
...régóta keresem a megvilágosodott vájárokat, akik három műszakban dolgoznak minimálbérért, keresem a megvilágosodott anyukákat, akik hazavárják tinédzser gyermekeiket éjjel a diszkóból, keresem a megvilágosodott sebészeket, akik karokat varrnak vissza napi 16 órában, és keresem a megvilágosodott tűzoltókat, akik nagymamákat mentenek ki égő panelházból...keresem, de nem találom...viszont találok pamlagon pöffeszkedő család nélküli munkakerülőket, tömött sportcsarnokokban emberek tízezreinek papoló tolvajokat (akik jó pénzért árulják könyveiket és DVD-iket a könyvesboltok bejártánál, és 99 dollárért / hó on-line stream-en keresztül osztják az észt) és önmagukat megvilágosodottnak mondó bukott tudományos doktorokat, akiknek a hülyeségeit a tudomány azonnal kivetette magából...igen, dühös vagyok ilyenkor...mert az emberi hülyeség határtalan...
...akinek nem inge...
...remélem kicsit felrázom a topikot...lehet mondatokra szedni és kicsontozni a leírt gondolatokat, hátha jó kis őszinte(!) beszélgetés kerekedik belőle...
ide lőjjetek ;-) ma ilyen napom van...
